Gazdaság

10 trend, amit a technológia diktál a 20-as évekre

Miközben a világ elsősorban a forradalmi újításokra figyel, és azt találgatja, hogy a nagy találmányok mikor kerülnek polgári forgalomba, addig az SAP szakértői a vállalati, üzleti, társadalmi működés modelljeinek szintjén mutatkozó láthatatlan, de annál nagyobb horderejű változásokra fókuszálnak, amelyeket a technológia inspirál.

Az évszámváltáshoz igazodva az SAP Hungary szakértői is megtették tétjeiket a húszas években várható fejleményekkel kapcsolatban.

Brutális ugrás számítási és adatátviteli kapacitásban

Évtizedes előrejelzésekben rendre felbukkan a kvantumszámítógép. Ha lakossági kiskereskedelmi forgalomba még nem is jut el tömegesen, de vállalati szerverekben, kutatócégek laboratóriumában már biztosan fellelhetők lesznek ezek a teljesen új hardverstruktúrán alapuló szuperszámítógépek akár már a húszas évek végére. A hatványozottan megnövekvő számítási kapacitás nyomán eltűnnek azok a korlátok, amik eddig a rendelkezésünkre álló végtelen mennyiségű adat feldolgozásában gátoltak minket. Az űrkutatástól a meteorológián át az egészségügyig, az élet minden területén ugrásszerű változást hoz, olyan eredmények birtokába kerülünk, melyek nélkül eddig csak tapogatóztak a tudósok. A mesterséges intelligencia, az egymással kommunikáló eszközök, vagy az IoT mind ennek a technológiai ugrásnak köszönhetik majd kiteljesedésüket. Míg korábban a programozásban az egyszerűsítés és a tömörítési eljárások használatával tudtak csak úrrá lenni a szűkös adatátviteli kapacitásokon, addig a jövőben – például az 5G-nek és várható utódainak köszönhetően – erre már alig kell tekintettel lenni.

Felhő – a leggyorsabban fejlődő IT ökoszisztéma

A vállalatok részére kínált, informatikai alapú szolgáltatások legkényelmesebb platformja már évek óta a felhő. A tízes években a legtöbb üzleti folyamat kiszervezésre került, így például a beszerzés, HR, értékesítés. Ennek szerepe azonban várhatóan tovább nő a tároláson és feldolgozáson túl a prediktív adatelőállítás irányába. A jövőben a felhőben futó alkalmazások, különösen ha mesterséges intelligenciával vértezik fel őket, a rendszeresen visszatérő igényeket felismerik, és maguktól kínálják fel a vágyott eredményt. Elvárható lesz, hogy az egyszer-kétszer végzett adatlekérés idővel teljesen magától érkezzen meg a felhőből, anélkül, hogy a kapcsolódó elemzést és kimutatást egy irodai munkatárs elvégezné.

A cégek és beszállítóik közötti együttműködés ráadásul sokkal magasabb szintre is léphet. Olyan együttműködési modelleket lehet fejlett, felhő alapú megoldásokkal végrehajtani, ahol sokkal inkább horizontális függelmi viszony, semmint alá- és fölérendeltség alakul ki beszállító és vevő között. A hatékonyság javításában rejlő minden fillér tartalékot ki lehet használni, ha egymás igényeit és lehetőségeit a lehető legszorosabban követik a partnerek. A legjobb áron, legjobb időben, legvonzóbb paraméterekkel kínált áruk és szolgáltatások minden félnek kölcsönös előnyöket és javuló profitrátát biztosít.

Az ügyfélélmény – a valódi megkülönböztető jegy

A termékek és szolgáltatások bőséges kínálata mellett a 2010-es években számos iparágban merült fel a valódi versenyjellemzők hiánya. Oly sok az alternatíva, és sokszor annyira minimális az egyes márkák közötti valódi funkcionális eltérés, hogy szinte lehetetlen megkülönböztető jeggyel felruházni és kommunikálni egy terméket vagy szolgáltatást. Míg a CEO-k 80%-ának meggyőződése, hogy kiemelkedő élményt nyújt termékével vagy szolgáltatásával ügyfeleinek, addig a fogyasztóknak csak 8%-a érzi ezt ugyanígy. Ezt hívjuk Experience Gap-nek. A húszas években a technológiai lehetőségek révén még jobban kiismerhető és digitalizálható az ügyfelek igényeinek, elvárásainak, elégedettségének, összefoglalva a fogyasztáshoz kapcsolódó élményeinek összessége. Amennyiben egy ügyfélnél az igény felmerülésétől az első, majd további vásárlásain át az ügyfélszolgálati és kapcsolódó egyéb interakciókig minden részletre kiterjedően megismerhetők a motivációi és ez alapján javítható a kiszolgálás menete, akkor az jelentős többletet ad az elégedettségéhez – függetlenül attól, hogy a termék már eleve kielégítő volt számára. Az SAP szakértői szerint mind a termékinnovációban, mind a kiszolgálási csatornák fejlesztésénél ez lesz az irányadó szempont a következő években. Ugyanez igaz a vállalatokra, mint munkáltatói márkákra: a dolgozók elégedettségének folyamatos mérése nélkül egyetlen vállalat sem fog labdába rúgni a jövőben, a munkavállalói élmény fokozása lesz a kulcs az employer branding területén is.

Munka világa: végtelen termelési hatékonyság versus végtelen szabadidő

Az SAP szakértői szerint fontos témája lesz az előttünk álló éveknek, hogy az összefoglaló néven Ipar 4.0-nak hívott termelékenységi és automatizációs forradalom milyen hatással lesz a munkaerőpiacra és a társadalomra. Ha abból az alapfelvetésből indulunk ki, hogy ez várhatóan felemészti a munkahelyeket, és a robotizáció illetve a mesterséges intelligencia miatt ugrásszerűen nő az emberek szabadideje, akkor a humán munkaerő „megspórolásának” hozamát valamilyen formában vissza kell csatornázni az emberek felé, hogy elkerülhetőek legyenek a társadalmi feszültségek. Egészen biztosan rövidebb kell legyen a „hivatalos” munkaidő, végső soron pedig olyan társadalmi berendezkedés is jöhet, ahol nem csak a munka köré szerveződő tevékenységeinket tudjuk értékké váltani. „Új világrend” létrejöttét egyelőre nem tartják valószínűnek az SAP szakértői sem, de bizonyosan láthatunk a húszas évek folyamán több kísérletet is a kényes egyensúly fenntartására. Ilyen lehet a négynapos munkahét, vagy az alapjövedelem. Felmerülhet a robotokra kivetett adó, például társadalombiztosítási hozzájárulás formájában, és idővel napirendre kerülhet a közösségi médiaszolgáltatók adóztatása is. Várhatóan megjelennek a robotika-mentességet hirdető termelői és fogyasztói közösségek is, hasonlóan a kézműves termékek és a kistermelői piacok tízes években látott szaporodásához. Az SAP szakértői felhívják a figyelmet, hogy az e-sportok, és általában az egyre tökéletesebb szimulációt adó virtuális terek a szórakoztatáson túl a „dologtalanság” fontos társadalmi kihívására is megoldást kínálnak: egy alacsony költséggel megélhető virtuális tér tompíthatja a munka világából kieső, magukat haszontalannak érzők tömegeiből eredő társadalmi feszültséget. Így a virtuális terek végső soron akár állami támogatást is élvezhetnek, ha ez könnyebb, mint munkát vagy segélyt adni a rászorulóknak.

Ügyfelekből adatvagyon

„Az adat az új olaj” – szól a mondás, azonban messze többet rejt magában ez a mondás. Az olajipari folyamatokhoz hasonlóan alakulhatnak át a vállalati rangsorok, ha az adat és az információ alapjaira új szolgáltatások születnek. A médiavállalatok információs közműcégekké lehetnek, és fordítva, nagy számosságú ügyfélkörrel rendelkező közműcégek pedig adatvagyonként értékesíthetik fogyasztóikhoz való hozzáférést, egyfajta ügyfélközművekként.

Az SAP szakértői szerint a virtuális térben a javak és szolgáltatások mellett újabb meta-javak is fizetőssé válhatnak: megtörténhet személyes adataink beárazása, és vásárolható termékké válhatnak a lájkok mellett a kedvező értékelések, vagy éppen a bizonyos csoportokba való belépés és befogadás joga. A mikrofizetési eljárásokkal észrevétlenül indulhat meg ezen javak kereskedelme, eleinte fájdalommentesen, később viszont a teljes közösségi médiára kiterjedően. A társadalmi hatás egyelőre nem megjósolható. Kérdés, hogy miként fog erre reagálni az állam: lehetőséget, vagy veszélyt lát-e benne? A polgárai érdekét fogja nézni, vagy pedig saját hatalmának megőrzését tartja fontosabbnak?

Mobilkommunikáció: a nélkülözhetetlenség eszköze

Az okostelefon véglegesen elvesztette telefon jellegét, olyan hordozható személyi asszisztenssé vált az elmúlt évtizedben, mely támogat minket munkánkban, szórakozásunkban, közlekedésünkben, önkifejezésünkben, mindennemű társas interakciónkban. Megjelent az előlapi kamera, az integrált navigáció, értelmet nyert a felhő, és a 3G, majd a 4G révén kényelmes és élvezhető hang és képminőség lett elérhető. A 20-as évek nagy kérdése az, hogy az érintőképernyőt és a mikrofont felváltja-e valamilyen más beviteli mód, esetleg periféria. Az elmúlt egy-két évben a karórás kiegészítők a legfontosabb utasítások átadására már lehetőséget biztosítottak. A következő ugrás a mozdulatainkkal, vagy mimikánkkal történő vezérlés után a gondolatainkkal való irányítás lehet – amennyiben legyőzzük egy fejen hordott letapogató eszköztől, vagy bőrünk alá ültetett szenzoroktól való viszolygásunkat. Miután a készülékbe költözött az irodánk, a pénztárcánk és számos személyes tárgyunk, a következő évtizedben maga a készülék költözhet belénk, de legalábbis szorosan integrálódunk vele, hiszen már ma is szinte el vagyunk veszve nélküle.

A megosztásos modellek forradalma

A birtokláshoz, valamint a tárgyak és szolgáltatások használatához fűződő viszonyunkban beállt változás emlékezetes fejleménye a tízes éveknek. 2010 után született az AirBnB, a Lime, az Uber és általában a megosztáson alapuló üzleti modell. Ugyanakkor szárbaszökkent a Spotify és a Netflix is, amelyik ugyanúgy a birtoklás helyett a folyamatos kollektív bérleti díj modelljét kínálja. A szoftverek és alkalmazások piacán pedig ma már szinte alig vannak egyszeri fizetéses termékek, mindegyik használatarányosan, vagy elérési csomagok alapján szab ki díjat felhasználójára. A technológia révén a használat legkisebb egysége (megtett kilométer, letöltött kilobájt, felhasznált kWh, eltöltött órák száma) is mérhető, elszámolható. A 2010-es évek megteremtették a bizalmat, és várhatóan a tulajdonlás helyetti bérlési és megosztási konstrukciók tovább fognak terjedni, a „sűrű fillérek” jegyében.

Nagy kérdés, hogy ha nem akarunk venni, csak bérelni dolgokat, akkor az milyen hatással lesz olyan meghatározó volumenű iparágakra, amilyen például az autógyártás. Egyesek már az autóipar csődjét, és ebből tovagyűrűző globális válságot vizionálnak, mondván, hogy a városi emberek már nem vágynak autóra, inkább csak bepattannak az utcai bérkocsikba. Ugyanakkor, ha az autókat nem is kívánjuk a későbbiekben státusz szimbólumként birtokolni, a mobilitásért, tehát a futásteljesítményükért bizonyosan kívánunk majd fizetni – emlékeztetnek az SAP szakértői. Márpedig akár közösségi, akár privát alapon használunk is egy járművet, azt pár százezer kilométer megtétele után ki kell majd cserélni, tehát az igény tovább létezik a járműre, még ha azt globális autómegosztó cégek veszik is meg és nem családok és vállalkozások. Az igazi különbséget a birtoklási és használati modell változásából következően a járművek kihasználtsága fogja jelenteni: a megosztott, bérelt járművek nem a magánszemélyeknél szokásos évi 15-20ezres, és nem is a céges flották évi 20-30ezer kilométeres futásteljesítményét fogják produkálni, hanem nagyságrendileg magasabb, akár évi 100ezer kilométert. Ezáltal a forgási sebesség megnő, a járműiparban a cashflow javul, a fejlesztésekbe történő befektetések megtérülése is sokkal kedvezőbbé válik. Az SAP szakértői szerint a sokak által jósolt válság helyett éppen hogy a járműipar fénykorát hozhatják a következő évek, évtizedek.

Közösségi terek: biztonsági kihívások

A 20-as évek fontos kérdése, hogy kívánjuk-e visszanyerni a kontrollt személyes értékeink, illetve saját figyelmünk és érdeklődésünk felett, vagy pedig végképp behódolunk azoknak az algoritmusoknak, amelyek megfigyelt viselkedésünk, tranzakciós előzményeink vagy korábbi döntéseink alapján kínálják számunkra a tartalmat, a programot, a teendőt, a terméket, az élelmet és akár a párkapcsolatot is. Ma már kimondható, hogy mindezen rendelkezésre álló szolgáltatásokért – különösen a közösségi médiás profiljainkkal elért alkalmazásokért – a pénzünk mellett a személyes adatainkkal, szabadidőnk és szabadságunk feladásával fizetünk. Az SAP szakértői azt jósolják, hogy a következő években még élénkebb diskurzus indul arról, hogy az online közösségi terek előnyei mellett a veszélyekre, kihívásokra születnek-e kielégítő, előremutató válaszok. Egyre fontosabb lesz az információbiztonság, a szerzői jogok. A hamisítás immár nem csak termékek esetében, hanem immateriális javak, multimédiás tartalmak esetében is fenyegetni fog minket, ezért az eredetiség megállapítása, igazolása, személyes adataink és tartalmaink védelme fontos kihívás lesz a közösségi felületeken és felhőben.

Egészségügy: a húszas évek csapdája

Miközben az egyik legörvendetesebb fejleménye az elmúlt fél évszázadnak, hogy az emberek tovább élnek, általános egészségi állapotuk folyamatosan javul, és tevékeny életszakaszuk kitolódik, ez jelenti az egyik legnagyobb kihívást is a modern társadalmaknak. Az elöregedés, a magas színvonalú egészségügy, az aktívak relatív csökkenő aránya óriási társadalmi költségekkel járnak. Noha a tízes években számos kezdeményezés indult az idősek termelésbe és fogyasztásba való reintegrációja kapcsán, a gyorsuló digitalizáció ennek azért némiképpen gátat szab – képességeik sokkal gyorsabban avulnak, igényeik kiszolgálására sokkal kevésbé nyitott a piac. Mindazonáltal az megjósolható, hogy a technológia itt is fontos tényezőként jelenik meg: integrált és viselhető felügyeleti eszközök, széleskörben elérhető otthoni ápolási megoldások, távelérésű konzultációs és segélyhívó rendszerek fogják támogatni az időseket. Az egészségügyben a más területen felszabaduló munkaerő leköthetővé válik: társalkodók, otthoni ápolást végzők, szociális munkások, rendszeres látogatók a mainál sokkal jobb megbecsülést fognak élvezni, mert sokkal nagyobb szükség is lesz rájuk egy öregedő társadalomban. Ugyanakkor itt is megjelenhet a technológia, a virtuális társalkodónők és a falak nélkül, csak közösségi profilban működő idősek otthona megszokott szolgáltatásokká válhatnak.

Ingyen energia – amit hoz, és amibe ez kerülni fog

A szél, a nap, a víz vagy a geotermia egyre hatékonyabb kiaknázása már a húszas években ízelítőt ad abból a drasztikus áresésből, ami utána várható, mikor a fúziós energiatermelés belép a polgári erőforrások közé. Ekkortól a rezsiszámlánk kizárólag hálózati hozzáférési díjat fog tartalmazni, mert önmagában az energia korlátlan mennyiségben lesz előállítható, ráadásul minimális környezeti hatással. Ennek következtében minden fogyasztó villamos energia alapúra fog átállni. Ezáltal óriási energiaigényű termelési és ellátási folyamatok is megvalósíthatóvá válnak. Különösen a mezőgazdaság (illetve a mezőtől immár független élelmiszer-előállítás és feldolgozás) lehet ennek haszonélvezője – vagy a korábban már említett járműipar és a közlekedés. Előnyeit a közlekedésben és a termelésben is érezni fogjuk, szinte egyetlen esélyként arra, hogy a szénhidrogéneket kiszorítsuk és a karbonlábnyomunkat csökkentsük. Az olcsó energia révén a hagyományos ellátási láncok (termelés, raktározás, szállítás) helyett számos eszközt akár helyben történő gyártással – 3D nyomtatással – költséghatékonyabb és fenntarthatóbb lesz előállítani. Mindehhez azonban már a következő években hatalmas beruházásokat kell eszközölniük az országoknak az áramátviteli rendszereik fejlesztésébe. A villamosenergia hagyományos termelésén túl a számtalan kiserőmű termelése és ezek révén az energia többirányú disztribúciója lesz megoldandó feladat, illetve idővel a tárolása is.

Ha ezek a beharangozott, óriási léptékű innovációk nem is jutnak el ilyen hamar a tervezőasztalról a boltok polcaira, a számítástechnika már mai fejjel is megjósolható további fejlődése is bőséges tartalékot rejt mind a gazdasági mind a társadalmi változásokhoz. A digitalizációval járó tervezhetőség, kiszámíthatóság, a javuló termelési hatékonyság, eszközkihasználtság folyamatosan fogja faragni a költségeket és javítani a vállalatok működését, lépésről lépésre. Nem csak a hulladék kihívás és a fenntarthatósági kritériumok, hanem egyéb tényezők okán is egyre inkább arra leszünk kényszerítve, hogy felesleg, időkiesés, üresjárat nélkül termeljünk és használjunk mindent, lehetőleg már az újrafelhasználást is beleprogramozva. Várhatóan meg is lesz ehhez a számítási és szervezési kapacitás, az SAP-n legalábbis egészen biztosan nem fog múlni.

Kapcsolódó cikkek:2020 előrejelzés SAP technológia trend

Következő hírünk

A Syngenta YOOM™ paradicsoma nyerte az idei Fruit Logistica Innovációs Nagydíját

Előző hírünk

Speciális AI-alapú kutatás-fejlesztési projektbe kezd az OTT-ONE

Tovább

Hirdetés

Gazdaság

A munkavállalók véleménye alapján idén a Lufthansa Systems Hungária lett a hazai IT szektor legvonzóbb munkaadója

A magyar munkavállalók körében készített átfogó felmérés alapján az idei évben a Lufthansa Systems Hungária Kft-t választották hazánk legvonzóbb munkaadójának az IT kategóriában.

A nagy presztízsű elismeréssel idén tizenegyedik alkalommal díjazták Magyarország legnépszerűbb munkáltatóit. A kapcsolódó felmérésből az is kiderült, hogy az IT szektor a dolgozók megítélése alapján továbbra is a legattraktívabb iparág Magyarországon.

A Randstad Hungary idén is díjazta az ország legvonzóbb munkahelyeit. A Randstad Employer Brand kutatás keretében a legnépszerűbb munkáltatók mellett számos izgalmas, a munkavállalók attitűdjeit, motivációit felmérő kérdésre is választ keresett a vállalat.

A Randstad a legfontosabb iparágakra lebontva külön is vizsgálta, hogy melyek hazánk legvonzóbb munkahelyei. A budapesti és szegedi irodáiban immár több mint 770 magasan képzett IT szakembert foglalkoztató Lufthansa Systems Hungária a munkavállalók véleménye alapján 2024-ben elnyerte a Magyarország legvonzóbb munkaadója díjat az IT kategóriában. A Randstad kutatásából továbbá az is kiderült, hogy a munkavállalók szerint 2024-ben is az IT a legvonzóbb szektor Magyarországon.

A Lufthansa Csoporthoz tartozó Lufthansa Systems légiipari szoftverek fejlesztésével és üzemeltetésével foglalkozik, innovatív szoftvertermékeinek köszönhetően a légiközlekedési informatika egyik meghatározó szereplője.

„Rendkívül megtisztelő számunkra, hogy elnyertük a legvonzóbb munkahelyeknek odaítélt Randstad-különdíjat az IT kategóriában. Az elismerés kiváló visszaigazolás a munkavállalók részéről, mely azt jelzi, hogy az izgalmas és sokszínű szakmai munka mellett támogató vállalati kultúrát és inspiráló munkahelyi légkört biztosítunk kollégáink számára. Az IT szektor világszinten az egyik leggyorsabban fejlődő és egyre nagyobb súllyal bíró iparág, nagy verseny folyik a tehetségek bevonzásáért és megtartásért is. Éppen ezért folyamatosan törekszünk arra, hogy attraktív és támogató munkahelyet alakítsunk ki, segítve a kollégák szakmai fejlődését és a munka-magánélet egyensúly fenntartását”

– mondta el Turcsikné Gáspár Georgina, a Lufthansa Systems Hungária HR vezetője.

A Randstad friss Employer Brand kutatása rávilágított, hogy 2024-ben a magyar munkavállalók továbbra is a vonzó munkabért és juttatási csomagot tartják a legfontosabb tényezőnek munkahelyválasztáskor. Emellett kiemelkedő jelentőséggel bír a munkahelyi légkör minősége, beleértve a kollégákkal és a vezetőkkel való kapcsolatot. Szintén fontos szempont a munkáltató pénzügyi stabilitása, és az, hogy lehetőséget biztosít-e a munka és magánélet megfelelő egyensúlyának megteremtésére.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Nagy a magyar cégek lemaradása a kisgyermekes anyák foglalkoztatásában

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az országban körülbelül 300 ezer főnyi potenciális munkaerő áll rendelkezésre, bár ez a szám régiónként változó.

A jelenlegi gazdasági helyzetben kiemelt szükség van a kisgyermeket nevelő anyák munkaerőpiaci reintegrálásának fokozott támogatására.

„Sajnos a tapasztalatok azt mutatják, hogy bár a szülési szabadságra menetel általában zökkenőmentes a hazai cégeknél, a visszatérés már egyáltalán nem az. Sőt, az ideális anyabarát munkahely címet is egyelőre kevés munkáltató kaphatná meg. Szerencsére azonban a probléma ismert a vállalatok előtt is, így célunk velük együtt változtatni a jelenlegi helyzeten”

– mondta el Chapman-Varga Anna, a Jobtain “Anya dolgozik!” projektcsoportjának vezetője.

Munkáltatói és munkavállalói oldalról is rendkívül fontos a kisgyermekes anyák munkaerőpiaci pozíciójának stabilizálása, támogatása. A nők körében a 25-49 éves korosztályban a három vagy többgyermekesek foglalkoztatási rátája 2012-höz képest 10 év alatt ugyan 20 százalékkal nőtt, még mindig mindössze 66 százalékuk dolgozik jelenleg. Ez viszonylag alacsony arány, főleg európai összevetésben. De az egy vagy két gyermekes anyák munkaerőpiaci reintegrációja is nehezített. Számos korábbi kutatásból kiderült, hogy sokan az anyákat nem tekintik „teljes értékű munkavállalónak”, és ők maguk is hasonlóan gondolkodnak, mivel napjuk nagy részét a gyermekgondozási feladatok teszik ki.

A Jobtain Anyák Napjára készített, országos kvalitatív kutatásában kisgyermekes anyákat és HR vezetőket kérdezett arról, milyen tapasztalataik vannak a szülési szabadságról, a gyermekvállalás után történő munkába állásról. Milyen támogatásokat kapnak az anyák a család és a munkáltató részéről a karrierépítésben, vagy egyáltalán a munkaerőpiacra történő visszatérésben. Sőt, az ideális anyabarát munkahely képét is felvázolták a kutatásban résztvevők segítségével.

A gyermekvállalásban és szülési szabadságban a hazai vállalatok támogatóak

Az édesanyák alapvetően nem tapasztalnak negatív reakciókat, amikor bejelentik munkahelyükön, hogy gyermeket várnak. Támogatást kapnak a munkáltatójuk részéről az adminisztratív ügyintézésben és legtöbbször egy tervet is felállítanak a HR osztállyal közösen a munkából való távozás ütemezésére. Sőt, az apróbb ajándékok, de akár komolyabb értékű babacsomagok is jellemzőek munkáltatói oldalról a várandós anyák részére.

„A cégek HR vezetői is úgy látják, hogy támogatóak a szülés előtt álló anyákkal. Fizikai munkakörökben – de szükség esetén szellemi pozícióban is – egészségügyi felmérés alapján javasolják a munkában való könnyítést, felmentést. Gyártósori munkák esetében, szinte azonnal, ahogy a leendő édesanya tudomást szerez a várandósságról, az üzemorvosi vizsgálatot követően automatikusan kiveszik a munkából az édesanyát. Azokat a leendő anyákat is támogatják, akiknek esetleg egészségügyi vizsgálatokra, beavatkozásokra van szükségük a teherbeeséshez”

– hangsúlyozza Chapman-Varga Anna.

A vállalatok részéről általában a szülési szabadságra menetelhez nem kapcsolódik az akadálymentesített adminisztráción kívül egyéb támogatás. Nem tartják prioritásnak a cégek ilyen jellegű juttatások bevezetését, de egy szülés utáni baba-csomagot megvalósíthatónak látnak. A megkérdezett édesanyák többsége ugyanis úgy véli, az állami támogatások összegszerűsége elszakadt a valóságtól, azok nem követik a gyermekkel járó valós költségek színvonalát. Az akadálymentes szülési szabadságra menetel tehát biztosított, a visszatérés sajnos annál kevésbé.

A visszatérés nehézségei: hat munkahely tíz év alatt

A Jobtain kutatásából kiderül, az édesanyák szülést követően általában a gyermek második életévét követően és többnyire anyagi megfontolásból térnek vissza a munkaerőpiacra. Az anyagi okok mellett azért a karrier és a felnőtt társaság hiánya is befolyásolja a döntést, de sokan kényszerként élik meg és félnek, hogy nem tudnak egyszerre megfelelni a munkahelyi és családi elvárásoknak. A korábban a témában végzett kutatások alapján is kiderült, a kisgyermekes anyák munkaerőpiaci visszatérésekor a vállalatok azonos elvárásokat támasztanak feléjük, mint a gyermekvállalás előtt. Ennek az elvárásnak pedig szinte lehetetlen megfelelni, különösen támogató családi háttér hiányában vagy egyedülálló anyaként. A Jobtain kutatása is rámutatott, hogy sokan kénytelenek munkahelyet váltani, mert a korábbi pozíciójuk vagy megszűnt, vagy nem tudják összeegyeztetni a gyerekneveléssel a munkaidőt, esetleg a többműszakos munkarenden kívül nem kínál más lehetőséget a munkáltató. Szintén probléma egy többműszakos munkarend esetén, hogy a bölcsődék és óvodák nyitva tartásával összeegyeztethetetlen.

„Volt olyan édesanya, akinek 10 év alatt 6 munkahelye volt az említett okok miatt. A kutatásunk rámutatott: sajnos továbbra is probléma, hogy egy-egy állásinterjún a munkáltatók kockázati tényezőként kezelik, ha egy nő kisgyermekeket nevel. Rákérdeznek, hogy milyen segítséget kapnak otthon és kire számíthatnak a gyerekek betegsége esetén. A kiválasztást pedig a válaszok nagymértékben befolyásolják”

– emeli ki a szakértő.

A cégeknek el kell mozdulniuk a korábbi gyakorlataiktól

A vállalatok egyre inkább felismerik, hogy a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben az anyák reintegrációja kiemelten fontos a munkaerőtoborzás és megtartás során. Ennek érdekében egyre elterjedtebbek az atipikus foglalkoztatási formák és azokban a pozíciókban, ahol lehetőség van rá, a cégek biztosítják a rugalmas munkaidőt és a home office-t a gyermeket nevelő édesanyáknak.

„A kékgalléros, fizikai munkakörökben azonban erre sajnos korlátozottabbak a lehetőségek, de vannak pozitív kezdeményezések például kismama műszakok bevezetésével”

– hangsúlyozza Chapman-Varga Anna. Hozzáteszi: emellett tisztában vannak azzal a cégek, hogy az édesanyák visszatérése egy rendkívül nehéz terület. Éppen ezért igyekeznek biztosítani a munkába való reintegrációt és tudják azt is, hogy a visszatérő munkatárs nyereséget is jelent a cég számára, hiszen nem kell betanítani új munkaerőt. Az édesanyák ennek ellenére mégis gyakran érzik, hogy tudásuk elavult a szülési szabadság alatt. Azok az anyák, akik korábban jól érezték magukat a munkahelyükön általában pozitív fogadtasáról számoltak be, azonban volt, aki érezte, hogy nem kezelik egyenrangú kollégaként többet.

„Pozitív a cégek részéről, hogy egyre több munkáltató figyelembe veszi szabadságolásnál az anyák szükségleteit. Emellett képzést, mentorálást biztosítanak a visszatérőknek. Továbbá érzékenyítik a felsővezetőket az anyák problémáira. A munka-magánélet egyensúlyának biztosítása is fókuszban van”

– emeli ki a szakértő.

Az ideális anyabarát munkahely

A kutatásban résztvevő megkérdezett édesanyák az ideális anyabarát munkahely jellemzőit is felvázolták. Az egyik legfontosabb kritérium a rugalmas és csúsztatható munkaidő biztosítása. Pénteken esetleg rövidebb munkavégzés, de a négynapos munkahetet is támogatnák a megkérdezett édesanyák. A munkahelyi gyermekfelügyelet – különösen nyáron és iskolai szünetekben – szintén megoldott lenne az ideális anyabarát munkahelyen. Egyes cégek részéről vannak ilyen jellegű kezdeményezések egyébként, de sokszor nehéz megoldani, hogy a gyerekek biztonsága és a szakértő felügyelet biztosított legyen. A munkahelyi pszichológus és egy pihenő sarok szintén nem hiányozna a tökéletes munkahelyről.

Szemléletváltásra és azonnali változásra lenne szükség

Az eredmények is igazolták, hogy a terület fejlesztése elengedhetetlen. A munkaadóknak a jelenlegi munkavállalóik megtartása és az új munkaerő toborzása érdekében alkalmazkodniuk kell a munkaerőpiaci változásokhoz. A foglalkoztatottak között a kisgyermekes nők különösen sérülékeny csoportot képeznek.

„Annak érdekében, hogy munkaadóként mindkét fél számára előnyös ajánlatot tudjon tenni egy cég, először is meg kell érteni az édesanyák speciális élethelyzetét és reális igényeiket. Célunk egy anyukákra specializálódott munkaerő-kölcsönzési és közvetítési szolgáltatás felépítése, hosszú távon képzéssel, fejlesztéssel és coachinggal kiegészülve. Ennek megvalósításához azonban elengedhetetlen – ahogy a kutatásból is kiderül -, hogy a cégek is optimalizálják a munkafeltételeiket, és rugalmas munkaidővel, személyre szabott munkarenddel, változatos műszakbeosztással stb. segítsék a munkavállalást”

– összegez a Jobtain szakértője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Rekord a Balatonon: akár már 3,2 millió egy újlakás négyzetmétere

Változatlanul Siófok az új építésű lakást vásárlók kedvence a Balaton-parton, amit az áremelkedés sem tört meg.

Az Otthon Centrum mérése szerint a tóparton háromszoros az árkülönbség a legolcsóbb és legdrágább települések újépítésű projektjei között. A rekorder egy fővároshoz közeli község, 3,2 millió forintos négyzetméterárral.

„Jellemzően az ingatlan vízparttól, illetve fővárostól való távolsága a két legmeghatározóbb tényező egy nyaraló árának alakulása során,”

– összegezte a Balaton-parti ingatlanpiac érték befolyásoló tényezőit Kosztolánczy György, az Otthon Centrum vezérigazgatója.

A legnépszerűbb hazai nyaralóövezetben 65 projektben összesen 2500 lakás épül, ezeknek nagyjából a fele érhető el jelenleg. A projektek kínálati fajlagos átlagára 1,81 millió forint négyzetméterenként – jegyezte meg a cég vezérigazgatója, aki arról is beszámolt, hogy a projektszámok ugyan megegyeznek az előző negyedéves értékkel, ám jelenleg 7 százalékkal kevesebb lakás épül. A kínálati négyzetméterárról szólva Kosztolánczy György elmondta, hogy már 1,8 százalékkal magasabb a téli átlagnál. Az év első negyedévében öt projekt 85 lakása jelent meg az online térben, ami ugyancsak több az előző negyedév 3 projektjének 35 lakásánál.

A legtöbb projekt és lakás Siófokon épül: a balatoni új építésű lakások nagyjából harmada köthető a tópart legnagyobb városához, ahol 19 projektben 740 lakás kivitelezése kezdődött el. Siófokon átlagosan 2,1 millió forintért kínálják az új lakások négyzetméterét, ami 2,8 százalékkal múlja felül az előző negyedéves értéket, a többi balatoni projekt átlag értékénél pedig már 15,9 százalékkal magasabb ez az ár. Siófok után kilenc projekttel Balatonlelle a legnépszerűbb, míg Balatonfüreden, Balatonszemesen, Keszthelyen és Zamárdiban négy-négy projekt van folyamatban. A tóparti települések felén, összesen 19 helyen van aktív beruházás.

Az épülő lakások számában szintén Siófok az első (740), majd Balatonszemes következik (~350), ahol egyetlen projektben a tóparti települések legnagyobb beruházása indult el (153 lakással). Keszthely is aktív (263), de a projektekben bővelkedő Balatonlelle sem sokkal maradt el az épülő lakások számában (218).

A szakember kiemelte, hogy a legolcsóbb és a legdrágább település átlagos kínálati négyzetméterára között háromszoros a különbség:

„Talán még soha nem nyílt ennyire szét az árolló”

– kommentálta a vezérigazgató a négyzetméterenkénti átlagot. A legolcsóbb város Balatonfüred 1,18 millió forinttal, amelyet Badacsonytomaj 1,2, Fonyód 1,44 millió forinttal követ.

A tópart legdrágább települése Balatonakarattya, ahol az új építésű lakások négyzetméterét átlagosan 3,2 millió forintért kínálják a fejlesztők. Ezzel Akarattya jócskán lekörözte a második Zamárdit (2,24) és a harmadik Alsóörsöt (2,14 millió forint). A legtöbb településen 1,5–2,0 millió forint közötti sávban mozog egy négyzetméter fajlagos átlagára.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább