Gazdaság
10 trend, amit a technológia diktál a 20-as évekre
Miközben a világ elsősorban a forradalmi újításokra figyel, és azt találgatja, hogy a nagy találmányok mikor kerülnek polgári forgalomba, addig az SAP szakértői a vállalati, üzleti, társadalmi működés modelljeinek szintjén mutatkozó láthatatlan, de annál nagyobb horderejű változásokra fókuszálnak, amelyeket a technológia inspirál.
Az évszámváltáshoz igazodva az SAP Hungary szakértői is megtették tétjeiket a húszas években várható fejleményekkel kapcsolatban.
- Brutális ugrás számítási és adatátviteli kapacitásban
Évtizedes előrejelzésekben rendre felbukkan a kvantumszámítógép. Ha lakossági kiskereskedelmi forgalomba még nem is jut el tömegesen, de vállalati szerverekben, kutatócégek laboratóriumában már biztosan fellelhetők lesznek ezek a teljesen új hardverstruktúrán alapuló szuperszámítógépek akár már a húszas évek végére. A hatványozottan megnövekvő számítási kapacitás nyomán eltűnnek azok a korlátok, amik eddig a rendelkezésünkre álló végtelen mennyiségű adat feldolgozásában gátoltak minket. Az űrkutatástól a meteorológián át az egészségügyig, az élet minden területén ugrásszerű változást hoz, olyan eredmények birtokába kerülünk, melyek nélkül eddig csak tapogatóztak a tudósok. A mesterséges intelligencia, az egymással kommunikáló eszközök, vagy az IoT mind ennek a technológiai ugrásnak köszönhetik majd kiteljesedésüket. Míg korábban a programozásban az egyszerűsítés és a tömörítési eljárások használatával tudtak csak úrrá lenni a szűkös adatátviteli kapacitásokon, addig a jövőben – például az 5G-nek és várható utódainak köszönhetően – erre már alig kell tekintettel lenni.
- Felhő – a leggyorsabban fejlődő IT ökoszisztéma
A vállalatok részére kínált, informatikai alapú szolgáltatások legkényelmesebb platformja már évek óta a felhő. A tízes években a legtöbb üzleti folyamat kiszervezésre került, így például a beszerzés, HR, értékesítés. Ennek szerepe azonban várhatóan tovább nő a tároláson és feldolgozáson túl a prediktív adatelőállítás irányába. A jövőben a felhőben futó alkalmazások, különösen ha mesterséges intelligenciával vértezik fel őket, a rendszeresen visszatérő igényeket felismerik, és maguktól kínálják fel a vágyott eredményt. Elvárható lesz, hogy az egyszer-kétszer végzett adatlekérés idővel teljesen magától érkezzen meg a felhőből, anélkül, hogy a kapcsolódó elemzést és kimutatást egy irodai munkatárs elvégezné.
A cégek és beszállítóik közötti együttműködés ráadásul sokkal magasabb szintre is léphet. Olyan együttműködési modelleket lehet fejlett, felhő alapú megoldásokkal végrehajtani, ahol sokkal inkább horizontális függelmi viszony, semmint alá- és fölérendeltség alakul ki beszállító és vevő között. A hatékonyság javításában rejlő minden fillér tartalékot ki lehet használni, ha egymás igényeit és lehetőségeit a lehető legszorosabban követik a partnerek. A legjobb áron, legjobb időben, legvonzóbb paraméterekkel kínált áruk és szolgáltatások minden félnek kölcsönös előnyöket és javuló profitrátát biztosít.
- Az ügyfélélmény – a valódi megkülönböztető jegy
A termékek és szolgáltatások bőséges kínálata mellett a 2010-es években számos iparágban merült fel a valódi versenyjellemzők hiánya. Oly sok az alternatíva, és sokszor annyira minimális az egyes márkák közötti valódi funkcionális eltérés, hogy szinte lehetetlen megkülönböztető jeggyel felruházni és kommunikálni egy terméket vagy szolgáltatást. Míg a CEO-k 80%-ának meggyőződése, hogy kiemelkedő élményt nyújt termékével vagy szolgáltatásával ügyfeleinek, addig a fogyasztóknak csak 8%-a érzi ezt ugyanígy. Ezt hívjuk Experience Gap-nek. A húszas években a technológiai lehetőségek révén még jobban kiismerhető és digitalizálható az ügyfelek igényeinek, elvárásainak, elégedettségének, összefoglalva a fogyasztáshoz kapcsolódó élményeinek összessége. Amennyiben egy ügyfélnél az igény felmerülésétől az első, majd további vásárlásain át az ügyfélszolgálati és kapcsolódó egyéb interakciókig minden részletre kiterjedően megismerhetők a motivációi és ez alapján javítható a kiszolgálás menete, akkor az jelentős többletet ad az elégedettségéhez – függetlenül attól, hogy a termék már eleve kielégítő volt számára. Az SAP szakértői szerint mind a termékinnovációban, mind a kiszolgálási csatornák fejlesztésénél ez lesz az irányadó szempont a következő években. Ugyanez igaz a vállalatokra, mint munkáltatói márkákra: a dolgozók elégedettségének folyamatos mérése nélkül egyetlen vállalat sem fog labdába rúgni a jövőben, a munkavállalói élmény fokozása lesz a kulcs az employer branding területén is.
- Munka világa: végtelen termelési hatékonyság versus végtelen szabadidő
Az SAP szakértői szerint fontos témája lesz az előttünk álló éveknek, hogy az összefoglaló néven Ipar 4.0-nak hívott termelékenységi és automatizációs forradalom milyen hatással lesz a munkaerőpiacra és a társadalomra. Ha abból az alapfelvetésből indulunk ki, hogy ez várhatóan felemészti a munkahelyeket, és a robotizáció illetve a mesterséges intelligencia miatt ugrásszerűen nő az emberek szabadideje, akkor a humán munkaerő „megspórolásának” hozamát valamilyen formában vissza kell csatornázni az emberek felé, hogy elkerülhetőek legyenek a társadalmi feszültségek. Egészen biztosan rövidebb kell legyen a „hivatalos” munkaidő, végső soron pedig olyan társadalmi berendezkedés is jöhet, ahol nem csak a munka köré szerveződő tevékenységeinket tudjuk értékké váltani. „Új világrend” létrejöttét egyelőre nem tartják valószínűnek az SAP szakértői sem, de bizonyosan láthatunk a húszas évek folyamán több kísérletet is a kényes egyensúly fenntartására. Ilyen lehet a négynapos munkahét, vagy az alapjövedelem. Felmerülhet a robotokra kivetett adó, például társadalombiztosítási hozzájárulás formájában, és idővel napirendre kerülhet a közösségi médiaszolgáltatók adóztatása is. Várhatóan megjelennek a robotika-mentességet hirdető termelői és fogyasztói közösségek is, hasonlóan a kézműves termékek és a kistermelői piacok tízes években látott szaporodásához. Az SAP szakértői felhívják a figyelmet, hogy az e-sportok, és általában az egyre tökéletesebb szimulációt adó virtuális terek a szórakoztatáson túl a „dologtalanság” fontos társadalmi kihívására is megoldást kínálnak: egy alacsony költséggel megélhető virtuális tér tompíthatja a munka világából kieső, magukat haszontalannak érzők tömegeiből eredő társadalmi feszültséget. Így a virtuális terek végső soron akár állami támogatást is élvezhetnek, ha ez könnyebb, mint munkát vagy segélyt adni a rászorulóknak.
- Ügyfelekből adatvagyon
„Az adat az új olaj” – szól a mondás, azonban messze többet rejt magában ez a mondás. Az olajipari folyamatokhoz hasonlóan alakulhatnak át a vállalati rangsorok, ha az adat és az információ alapjaira új szolgáltatások születnek. A médiavállalatok információs közműcégekké lehetnek, és fordítva, nagy számosságú ügyfélkörrel rendelkező közműcégek pedig adatvagyonként értékesíthetik fogyasztóikhoz való hozzáférést, egyfajta ügyfélközművekként.
Az SAP szakértői szerint a virtuális térben a javak és szolgáltatások mellett újabb meta-javak is fizetőssé válhatnak: megtörténhet személyes adataink beárazása, és vásárolható termékké válhatnak a lájkok mellett a kedvező értékelések, vagy éppen a bizonyos csoportokba való belépés és befogadás joga. A mikrofizetési eljárásokkal észrevétlenül indulhat meg ezen javak kereskedelme, eleinte fájdalommentesen, később viszont a teljes közösségi médiára kiterjedően. A társadalmi hatás egyelőre nem megjósolható. Kérdés, hogy miként fog erre reagálni az állam: lehetőséget, vagy veszélyt lát-e benne? A polgárai érdekét fogja nézni, vagy pedig saját hatalmának megőrzését tartja fontosabbnak?
- Mobilkommunikáció: a nélkülözhetetlenség eszköze
Az okostelefon véglegesen elvesztette telefon jellegét, olyan hordozható személyi asszisztenssé vált az elmúlt évtizedben, mely támogat minket munkánkban, szórakozásunkban, közlekedésünkben, önkifejezésünkben, mindennemű társas interakciónkban. Megjelent az előlapi kamera, az integrált navigáció, értelmet nyert a felhő, és a 3G, majd a 4G révén kényelmes és élvezhető hang és képminőség lett elérhető. A 20-as évek nagy kérdése az, hogy az érintőképernyőt és a mikrofont felváltja-e valamilyen más beviteli mód, esetleg periféria. Az elmúlt egy-két évben a karórás kiegészítők a legfontosabb utasítások átadására már lehetőséget biztosítottak. A következő ugrás a mozdulatainkkal, vagy mimikánkkal történő vezérlés után a gondolatainkkal való irányítás lehet – amennyiben legyőzzük egy fejen hordott letapogató eszköztől, vagy bőrünk alá ültetett szenzoroktól való viszolygásunkat. Miután a készülékbe költözött az irodánk, a pénztárcánk és számos személyes tárgyunk, a következő évtizedben maga a készülék költözhet belénk, de legalábbis szorosan integrálódunk vele, hiszen már ma is szinte el vagyunk veszve nélküle.
- A megosztásos modellek forradalma
A birtokláshoz, valamint a tárgyak és szolgáltatások használatához fűződő viszonyunkban beállt változás emlékezetes fejleménye a tízes éveknek. 2010 után született az AirBnB, a Lime, az Uber és általában a megosztáson alapuló üzleti modell. Ugyanakkor szárbaszökkent a Spotify és a Netflix is, amelyik ugyanúgy a birtoklás helyett a folyamatos kollektív bérleti díj modelljét kínálja. A szoftverek és alkalmazások piacán pedig ma már szinte alig vannak egyszeri fizetéses termékek, mindegyik használatarányosan, vagy elérési csomagok alapján szab ki díjat felhasználójára. A technológia révén a használat legkisebb egysége (megtett kilométer, letöltött kilobájt, felhasznált kWh, eltöltött órák száma) is mérhető, elszámolható. A 2010-es évek megteremtették a bizalmat, és várhatóan a tulajdonlás helyetti bérlési és megosztási konstrukciók tovább fognak terjedni, a „sűrű fillérek” jegyében.
Nagy kérdés, hogy ha nem akarunk venni, csak bérelni dolgokat, akkor az milyen hatással lesz olyan meghatározó volumenű iparágakra, amilyen például az autógyártás. Egyesek már az autóipar csődjét, és ebből tovagyűrűző globális válságot vizionálnak, mondván, hogy a városi emberek már nem vágynak autóra, inkább csak bepattannak az utcai bérkocsikba. Ugyanakkor, ha az autókat nem is kívánjuk a későbbiekben státusz szimbólumként birtokolni, a mobilitásért, tehát a futásteljesítményükért bizonyosan kívánunk majd fizetni – emlékeztetnek az SAP szakértői. Márpedig akár közösségi, akár privát alapon használunk is egy járművet, azt pár százezer kilométer megtétele után ki kell majd cserélni, tehát az igény tovább létezik a járműre, még ha azt globális autómegosztó cégek veszik is meg és nem családok és vállalkozások. Az igazi különbséget a birtoklási és használati modell változásából következően a járművek kihasználtsága fogja jelenteni: a megosztott, bérelt járművek nem a magánszemélyeknél szokásos évi 15-20ezres, és nem is a céges flották évi 20-30ezer kilométeres futásteljesítményét fogják produkálni, hanem nagyságrendileg magasabb, akár évi 100ezer kilométert. Ezáltal a forgási sebesség megnő, a járműiparban a cashflow javul, a fejlesztésekbe történő befektetések megtérülése is sokkal kedvezőbbé válik. Az SAP szakértői szerint a sokak által jósolt válság helyett éppen hogy a járműipar fénykorát hozhatják a következő évek, évtizedek.
- Közösségi terek: biztonsági kihívások
A 20-as évek fontos kérdése, hogy kívánjuk-e visszanyerni a kontrollt személyes értékeink, illetve saját figyelmünk és érdeklődésünk felett, vagy pedig végképp behódolunk azoknak az algoritmusoknak, amelyek megfigyelt viselkedésünk, tranzakciós előzményeink vagy korábbi döntéseink alapján kínálják számunkra a tartalmat, a programot, a teendőt, a terméket, az élelmet és akár a párkapcsolatot is. Ma már kimondható, hogy mindezen rendelkezésre álló szolgáltatásokért – különösen a közösségi médiás profiljainkkal elért alkalmazásokért – a pénzünk mellett a személyes adatainkkal, szabadidőnk és szabadságunk feladásával fizetünk. Az SAP szakértői azt jósolják, hogy a következő években még élénkebb diskurzus indul arról, hogy az online közösségi terek előnyei mellett a veszélyekre, kihívásokra születnek-e kielégítő, előremutató válaszok. Egyre fontosabb lesz az információbiztonság, a szerzői jogok. A hamisítás immár nem csak termékek esetében, hanem immateriális javak, multimédiás tartalmak esetében is fenyegetni fog minket, ezért az eredetiség megállapítása, igazolása, személyes adataink és tartalmaink védelme fontos kihívás lesz a közösségi felületeken és felhőben.
- Egészségügy: a húszas évek csapdája
Miközben az egyik legörvendetesebb fejleménye az elmúlt fél évszázadnak, hogy az emberek tovább élnek, általános egészségi állapotuk folyamatosan javul, és tevékeny életszakaszuk kitolódik, ez jelenti az egyik legnagyobb kihívást is a modern társadalmaknak. Az elöregedés, a magas színvonalú egészségügy, az aktívak relatív csökkenő aránya óriási társadalmi költségekkel járnak. Noha a tízes években számos kezdeményezés indult az idősek termelésbe és fogyasztásba való reintegrációja kapcsán, a gyorsuló digitalizáció ennek azért némiképpen gátat szab – képességeik sokkal gyorsabban avulnak, igényeik kiszolgálására sokkal kevésbé nyitott a piac. Mindazonáltal az megjósolható, hogy a technológia itt is fontos tényezőként jelenik meg: integrált és viselhető felügyeleti eszközök, széleskörben elérhető otthoni ápolási megoldások, távelérésű konzultációs és segélyhívó rendszerek fogják támogatni az időseket. Az egészségügyben a más területen felszabaduló munkaerő leköthetővé válik: társalkodók, otthoni ápolást végzők, szociális munkások, rendszeres látogatók a mainál sokkal jobb megbecsülést fognak élvezni, mert sokkal nagyobb szükség is lesz rájuk egy öregedő társadalomban. Ugyanakkor itt is megjelenhet a technológia, a virtuális társalkodónők és a falak nélkül, csak közösségi profilban működő idősek otthona megszokott szolgáltatásokká válhatnak.
- Ingyen energia – amit hoz, és amibe ez kerülni fog
A szél, a nap, a víz vagy a geotermia egyre hatékonyabb kiaknázása már a húszas években ízelítőt ad abból a drasztikus áresésből, ami utána várható, mikor a fúziós energiatermelés belép a polgári erőforrások közé. Ekkortól a rezsiszámlánk kizárólag hálózati hozzáférési díjat fog tartalmazni, mert önmagában az energia korlátlan mennyiségben lesz előállítható, ráadásul minimális környezeti hatással. Ennek következtében minden fogyasztó villamos energia alapúra fog átállni. Ezáltal óriási energiaigényű termelési és ellátási folyamatok is megvalósíthatóvá válnak. Különösen a mezőgazdaság (illetve a mezőtől immár független élelmiszer-előállítás és feldolgozás) lehet ennek haszonélvezője – vagy a korábban már említett járműipar és a közlekedés. Előnyeit a közlekedésben és a termelésben is érezni fogjuk, szinte egyetlen esélyként arra, hogy a szénhidrogéneket kiszorítsuk és a karbonlábnyomunkat csökkentsük. Az olcsó energia révén a hagyományos ellátási láncok (termelés, raktározás, szállítás) helyett számos eszközt akár helyben történő gyártással – 3D nyomtatással – költséghatékonyabb és fenntarthatóbb lesz előállítani. Mindehhez azonban már a következő években hatalmas beruházásokat kell eszközölniük az országoknak az áramátviteli rendszereik fejlesztésébe. A villamosenergia hagyományos termelésén túl a számtalan kiserőmű termelése és ezek révén az energia többirányú disztribúciója lesz megoldandó feladat, illetve idővel a tárolása is.
Ha ezek a beharangozott, óriási léptékű innovációk nem is jutnak el ilyen hamar a tervezőasztalról a boltok polcaira, a számítástechnika már mai fejjel is megjósolható további fejlődése is bőséges tartalékot rejt mind a gazdasági mind a társadalmi változásokhoz. A digitalizációval járó tervezhetőség, kiszámíthatóság, a javuló termelési hatékonyság, eszközkihasználtság folyamatosan fogja faragni a költségeket és javítani a vállalatok működését, lépésről lépésre. Nem csak a hulladék kihívás és a fenntarthatósági kritériumok, hanem egyéb tényezők okán is egyre inkább arra leszünk kényszerítve, hogy felesleg, időkiesés, üresjárat nélkül termeljünk és használjunk mindent, lehetőleg már az újrafelhasználást is beleprogramozva. Várhatóan meg is lesz ehhez a számítási és szervezési kapacitás, az SAP-n legalábbis egészen biztosan nem fog múlni.
Gazdaság
Tovább emelkedett a fővárosban a panellakások ára
Jelentősen csökkent a téglalakás panellel szembeni árelőnye a fővárosban, miután egy év alatt 36 százalékkal emelkedett a házgyári lakások átlagos négyzetméterára, ismertette Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető az első féléves adatokat. Mindhárom használt szegmensben áremelkedést mért az Otthon Centrum.
A korábbinál alacsonyabb hitelkamat, illetve az igénybe vehető támogatások sokfélesége együttesen hat a fővárosi ingatlanpiacra, a keresletnövekedés pedig áremelkedéssel párosul, így éves szinten a panel, a tégla és a családi ház esetében is drágult az átlagos négyzetméterár – összegezte az első féléves budapesti adatokat Soóki-Tóth Gábor. Az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, négyzetméterenként átlagosan 1,33 millió forintért keltek el a téglalakások, míg a panellakásokért 1,078 milliót, a házakért 810 ezer forintot fizettek a vevők. Az idei árak mindhárom használt szegmensben magasabbak a tavalyi év azonos időszakában mértnél. A legkevésbé, vagyis 12,4 százalékkal a házak drágultak, míg a téglalakások 21,8 százalékkal, a panellakások 36,2 százalékkal kerülnek többe, mint egy éve.
A társasházi téglalakások négyzetméterára 1,33 millió forint a fővárosban. A legmagasabb átlagos négyzetméterárat az V. kerületben mérte az Otthon Centrum, 1,76 millió forinttal. Ezt az árszintet az I. kerület közelítette meg, 1,75 millió forintos középértékkel, ettől nem sokkal marad le a II. kerület 1,68 millió, és a XIII. kerület 1,65 millió forinttal. A budai és belvárosi kerületek – a VIII. kerület kivételével – meghaladták a milliós négyzetméterárat, sőt, a budai kerületek többsége megközelítette a másfél milliós négyzetméterárat. A VI., IX. és XIV. kerületben átlagosan 1,2 millió forint négyzetmétere egy ingatlannak. A sort a VIII. kerület zárja, 972 ezer forinttal. A külső pesti kerületek közül a IV. kerület emelkedik ki 994 ezer forinttal, de a többi kerület árszintje is jobbára 900 ezer forint körül alakul. Legkedvezőbb áron a XVIII. kerületben lehet téglalakást venni, négyzetméterenként 766 ezer forintért. A téglalakások jelenlegi árszintje 21,8 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakát. A legtöbb kerületben kétszámjegyű az áremelkedés. Csupán néhány kerületben (III., IV., XVII. és XVIII.) nem nőttek az árak. Ugyanakkor az I. és XIII. kerületben 30 százalékot meghaladó a drágulás.
A panellakások átlagos négyzetméterára az első félévben 1,077 millió forint. A legmagasabb fajlagos ár a XIII. kerületben irányadó, 1,25 millió forinttal. Ezt csak a XI. kerület közelíti meg (1,22 millió forint), de a belvárosi és budai lakótelepek többsége is átlépte már a milliós négyzetméterárat: a III., IV., VIII. és XIV. kerület átlagos négyzetméterára 1,1 millió forint körül alakul. Egymillió forint alatt csak a külső pesti kerületekben lehet panellakást vásárolni. Ott sincs számottevő különbség, mivel a kerületek között 900 ezer és 1 millió forint között alakul a fajlagos átlagár. Az előző év azonos időszakánál 36,2 százalékkal drágább egy négyzetméter, ami azt mutatja, hogy a relatíve olcsó panelek iránt megnőtt a kereslet. Minden kerületben kétszámjegyű az emelkedés, ami a legtöbb kerületben 30-40 százalék közötti áremelkedést jelent. Jellemzően az olcsóbb lakótelepek drágultak nagyobb mértékben, például a XVIII. és a XX. kerületben lévők.
Az elmúlt félévben a használt házak négyzetméterenként 810 ezer forintért cseréltek tulajdonost. A budai és külső pesti kerületek között továbbra is jelentős különbség rajzolódik ki. Előbbire egymillió forint feletti négyzetméterár jellemző, például a III. kerületben 1,32 millió forint a középérték. Némileg kedvezőbb a XXII. kerület 955 ezer forintos ára. Ezzel szemben a külső pesti kerületek átlaga 705 ezer forint és egyedül a XIV. kerület éri el a milliós átlagot (1,007 millió Ft). A dél-pesti kerületek az átlagnál olcsóbbak: a XX. kerületben 561 ezer, a XVIII., XXI. és XXIII. kerületben egyaránt 600 ezer forint a négyzetméterár átlaga. Egy év alatt 12,4 százalékkal nőtt az árszint ebben a szegmensben. Amíg a pesti oldalon 16 százalékos a drágulás, addig a budai oldalon alig volt változás, ami a korábban irányadó magas ár miatti szűkebb kereslettel magyarázható.
„Az árképzésben továbbra is meghatározó a lokáció, valamint az ingatlan állapota: a teljesen felújított, jó elhelyezkedésű ingatlanok rendre a szegmensben mért kerületi átlagnál drágábban kelnek el”
– összegzett Soóki-Tóth Gábor.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Panelek újabb reneszánsza: a leggyorsabban értékesíthető lakástípus
Egyre nagyobb a különbség az egyes ingatantípusok értékesítési ideje között: a leggyorsabban a házgyári technológiával épült lakások kelnek el, míg a használt házak országos átlagban majdnem hét hónapot töltenek a piacon, ismertette az Otthon Cetrum elemzési vezetője az első féléves adatokat.
Az év első félévében ingatlantípusonként eltérő trend jellemezte az értékesítési időket. Míg a lakások forgási sebessége gyorsult, addig a házak eladásához szükséges idő tovább nőtt, azaz egyre nagyobb a különbség az egyes ingatlantípusok értékesítési ideje között – összegezte Soóki-Tóth Gábor az első féléves adatokat. Az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, a panellakások értékesítési ideje az első félévben átlagosan 50 nap volt, míg a társasházi lakásoké 84, a családi házaké pedig 201 nap. Egyúttal megjegyezte, hogy a panellakások esetében egy éve csökken a forgási idő, és a tavalyi III. negyedévben mért 80 nap az idei II. negyedévre – jelentős javulás után – 50 napra mérséklődött.
Hagyományosan a nagyvárosokban töltik a legkevesebb időt a piacon az ingatlanok, így a panellakások is. Ennek megfelelően 2025. II. negyedévében a régióközpontokban keltek el leggyorsabban a panelek, mindössze 39 nap alatt, de ezt az értéket majdnem hozták Pest külső kerületei is 43 nappal, míg a főváros budai részén 52, a belső pesti kerületekben 49 nap az átlag, ami nagyjából megfelel országos átlagnak. A kisebb városokban (59 nap) és a megyei jogú városokban (66 nap) az értékesítéshez az országos átlagnál hosszabb időre volt szükség.
A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje 84 nap volt a II. negyedévben, ami szintén jelentősen kevesebb az I. negyedévben mért átlagértéknél. Ugyanakkor Soóki-Tóth Gábor megjegyezte, a használt téglalakások forgási sebességének gyorsulása csak a második negyedévre érvényes, mert az I. negyedéves érték még megegyezett a tavalyi éves átlaggal. Ebben a szegmensben a külső pesti kerületek forgási sebessége a legkedvezőbb a II. negyedévben mért 54 nappal, amelyet a régióközpontok 60 napos átlaga követ. A belvárosi és budai kerületek szinte párhuzamosan pörögtek 73 és 76 nappal. A megyei jogú városokban 87 nap az irányadó, míg a kisebb városokban, illetve a fővárosi agglomerációban 130-135 nap, bő négy hónap volt az átlagos értékesítési idő ebben a szegmensben.
A használt házak átlagos értékesítési ideje az idei első és második negyedévben egyaránt 201 nap volt.
„Ez az érték a tavalyi évhez és az előző év utolsó negyedévéhez képest egyaránt bő két héttel hosszabb idő”
– emelte ki az elemzési vezető.
Soóki-Tóth Gábor elmondta, a településtípusok értékesítési idejében itt alakult ki a legnagyobb különbség. A külső pesti kerületek 138 napos átlagértéke a legkedvezőbb, de még a megyei jogú városok 150 napos, a régióközpontok 162 napos átlaga is jelentősen kedvezőbb az országos átlagnál. Pest vármegyében 185 nap, Budán, ahol a magas árak némileg hűtötték a keresletet, átlagosan 204 napot kellett várni a sikeres üzletzárásra. A kisebb városokra és községekre pedig bőven 200 nap feletti érték jellemző: a kisvárosokban 217, a községekben 250 nap a mértékadó az év második negyedévében.
„A felújításra szoruló és korszerűtlen használt házat a legnehezebb eladni, ez a trend tartósnak ígérkezik, a vevők többsége nem építkezni, hanem költözni szeretne”
– magyarázta Soóki-Tóth Gábor.
„A jelenlegi trend egyértelműen arról árulkodik, hogy továbbra is a nagyvárosokban élénk az ingatlanpiac. Továbbra is a kedvezőbb árazású és jó elhelyezkedésű ingatlantípusok fogynak a leggyorsabban, a drágább körzetekben, különösen a családi házak, villák esetében nagyobb türelemre van szükség az eladáshoz.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Karrierváltás: a bruttó hazai átlagkeresetet is meghaladhatja a junior informatikusok kezdő fizetése
A 750 ezer forintot is elérheti a junior informatikusok bruttó kezdő fizetése, amely így több mint 6 százalékkal meghaladhatja a KSH által július közepén publikált, mintegy 703 ezer forintos bruttó hazai átlagkeresetet.
A magyar gazdaság gyenge teljesítménye miatt a juniorok elhelyezkedése egy hat-nyolc hónapos képzés után akár négy-hat hónapig is eltarthat, ám a legtöbb iparágban zajló digitalizációs hullámnak köszönhetően a különböző szektorokban szerzett tapasztalatokkal – például a jogi, egészségügyi, pénzügyi, mérnöki vagy oktatási szakmai múlttal – rendelkezők manapság is gyorsan elhelyezkedhetnek, és a fizetésük 2-4 év után, medior szinten már a bruttó 1,1-1,5 millió forintot is elérheti – összegzi a partnercégeitől szerzett tapasztalatokat az egyik legnagyobb hazai IT képzési központ, a PROGmasters.
Előnyben vannak a komplexebb tudással rendelkező jelöltek
„A 2024-es évvel ellentétben az idei év első felében már azt láttuk, hogy a multinacionális nagyvállalati partnercégeink – például az OTP Bank, az UNIQA Raiffeisen Software Service Kft., a Rheinmetall 4iG Digital Services Kft. vagy a tervek szerint évi 100 új junior fejlesztővel bővülő NIX – mellett a digitalizálódó kis- és középvállalatok is aktívabban toboroznak junior programozókat és szoftvertesztelőket. Az elmúlt időszakban például a világ számos országában működő Liferay, a Grepton, vagy a DPC is felvett új juniorokat tőlünk”
– mondja Kardos Ádám, a PROGmasters társ-ügyvezetője.
A partnercégek manapság az egy-egy területre specializálódott szakemberekkel – tehát például a programozók esetében a backend vagy frontend fejlesztőkkel – szemben előnyben részesítik a generalistákat, azaz a mindkét területhez értő full-stack fejlesztőket. A szoftvertesztelők esetében ugyancsak a komplexebb tudással rendelkező – a manuális és az automata tesztelés terén is jártas – szakemberekre mutatkozik nagyobb igény a munkaerőpiacon – mutat rá a PROGmasters.
850 ezer körül a jogi, mérnöki vagy pénzügyi előélettel rendelkező junior informatikusok bruttó kezdő fizetése
Az IT-szakmai felkészültség és a soft skillek – azaz a kommunikációs és kooperációs készségek – mellett az is lényeges szempont a partnercégek számára, hogy a junior informatikusok jártasak-e az adott szektor folyamataiban.
„Többek között a generatív AI és a felhőalapú technológiák térnyerése okán a legtöbb iparág komoly digitalizációs hullámban van, ezért a partnercégeink körében nagyon keresettek az IT-n kívüli szakmai képzettséggel is rendelkező, illetve különböző iparágakban szerzett tapasztalatokkal érkező juniorok. Így például a legaltech-, a biotech-, az insurtech- vagy a fintech-forradalom miatt népszerűek a jogi, egészségügyi vagy pénzügyi szakmai múlttal rendelkező, magukat informatikussá átképző szakemberek”
– foglalja össze a munkaerőpiac igényeit a PROGmasters társ-ügyvezetője.
Ezek a szakemberek már juniorként is akár 850 ezer forintos bruttó kezdő alapfizetésre számíthatnak, ami 2-4 év után, medior szinten már a bruttó 1,1-1,5 millió forintot is elérheti.
4-6 hónap alatt juthatnak álláshoz a kezdők – a cégek sok pozíciót meg sem hirdetnek
A hazai gazdaság gyenge teljesítménye miatt a junior informatikusok elhelyezkedésének időtartama a 2022-ig jellemző, átlagosan 2-3 hónaphoz képest a duplájára nőtt, így jelenleg a 4-6 hónapot is elérheti.
„A munkaadóknál azonban előnnyel indulnak azok a juniorok, akik dolgoztak már legalább pár hónapot éles fejlesztési projekten – így ők a hat-nyolc hónapos képzés után általában négy hónap alatt elhelyezkedhetnek –, ezt szolgálja az intenzív gyakornoki programunk is”
– mondja Kardos Ádám.
„Tapasztalataink szerint a cégek a junior pozíciók jelentős részét – a korábbiakhoz hasonlóan – most sem hirdetik meg nyilvánosan, a jelöltek többségét inkább ajánlás útján, például állásbörzéken válogatják ki a munkaadók”
– teszi hozzá a PROGmasters társ-ügyvezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban2 hét ago
Budapestre érkezett a LEGO® F1 pilótaparádé egyik sztárja
-
Tippek2 hét ago
Ajándékötletek gépkezelőknek, akik olajszagban érzik otthon magukat
-
Ipar1 hét ago
Hazai cég biztosít automata raktárrendszert egy amerikai gyárnak
-
Gazdaság2 hét ago
Drága lesz a külföldön tanuló egyetemisták lakhatása
-
Ipar1 hét ago
A Magyar Telekom és a BME sikeresen tesztelte az 50GPON hálózatot
-
Gazdaság1 hét ago
Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják
-
Tippek2 hét ago
Megérkezett a MICHELIN CrossClimate 3 Sport
-
Szórakozás1 hét ago
Így képzeli a világ a jövőt – Beszámoló az Expo 2025-ről