Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Az Európai Bíróság a Magyar Kormánynak adott igazat a Tesco és a Vodafone elleni különadóperekben

Az Európai Bíróság ma hozta meg az ítéleteit két magyarországi különadó perben, a 2010 és 2012 között hatályos kiskereskedelmi és távközlési különadó ügyekben.

Az egyik ügyben a Tesco, a másikban a Vodafone perelte a Magyar Államot azzal, hogy ezen adók az európai uniós jogba ütközően, indokolatlanul hátrányosan különböztették meg a külföldi tulajdonú vállalkozásokat a belföldi tulajdonú versenytársakkal szemben. Az összes adó mintegy 95%-át ugyanis a külföldi tulajdonú vállalkozások fizették, és ez elvonta az adott évi nyereségük jelentős részét vagy akár egészét, míg belföldi versenytársaik elenyésző összegű adót fizettek.

Az Európai Bíróság ma mindkét ügyben azt mondta ki, hogy nem történt hátrányos megkülönböztetés. Tény, hogy a külföldi tulajdonú vállalkozások jelentősen többet fizettek, de ez nem egy szándékos jogalkotói megkülönböztetés eredménye, hanem ilyen a piacszerkezet: a külföldi szereplők nagyok, a belföldi szereplők kicsik.

Mi alapján kellett fizetni ezeket az adókat?

A 2010. októberi (2010. januártól visszamenőlegesen alkalmazott) törvény háromféle különadót tartalmazott: kiskereskedelmi, távközlési és energetikai különadót. Ezek három évig (2012 végéig) voltak hatályosak a pénzügyi világválság idején, ezért válságadók néven is vonultak be a köztudatba.

Az energiaszektorban a MOL a legnagyobb szereplő, ezért szóba sem került a külföldiek hátrányos megkülönböztetése. Nem úgy a kiskereskedelmi és a távközlési szektorokban.

A kiskereskedőknél 500 millió Ft éves árbevételig nem kellett adót fizetni, afelett viszont sávosan (az árbevételhez igazodva) meredeken nőtt az adómérték, 100 milliárd Ft felett már az éves bevétel 2,5%-át kellett fizetni. A távközlési szektorban még magasabbak voltak az adómértékek: 100 millió Ft árbevételig volt adómentesség, utána szintén meredeken nőttek az adókulcsok, egészen 6,5%-ig, amelyet 5 milliárd Ft éves árbevétel felett kellett alkalmazni.

Mivel érveltek a felek?

A távközlési különadó ügyben egyértelmű volt, hogy a külföldiek piaci részesedése jelentősen meghaladja a belföldiek részesedését, 90% feletti. A Vodafone azonban azzal érvelt, hogy a meredeken emelkedő adókulcsok miatt nemcsak a nagyobb piaci részesedésével arányosan sújtja az adó, hanem a piaci részesedését jelentősen meghaladó mértékben.

A kiskereskedelmi szektorban más volt a helyzet, ott a külföldi tulajdonú boltok piaci részesedése kb. 50%, tehát a belföldi tulajdonú boltokhoz hasonló mértékű, de az adó 95%-át a külföldi tulajdonúak fizették. Ráadásul a hat legnagyobb piaci szereplő közül három magyar üzletlánc. Csakhogy míg a magyar láncok franchise rendszerben működnek, több, egymástól tulajdonosi szempontból független gazdasági társaságban, a külföldi tulajdonúak tipikusan egy társaságban sok boltot üzemeltetnek. Így társaságonként sokkal magasabb egy-egy külföldi tulajdonú lánc árbevétele.

„Az Európai Bíróság az ítéleteiben nem tett érdemi különbséget a két szektor piacszerkezete alapján, hanem mindkét esetben kimondta, hogy nem ütközik az uniós jogba, ha egy tagállam a belföldi tulajdonúakhoz képest nagyobb árbevételű külföldi tulajdonú társaságokat meredeken emelkedő adókulcsokkal adóztatja”

– emelte ki Laczka Sándor igazgató, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának vezetője.

Mik lehetnek az ítéletek hatásai?

Az ítéletek közvetlen hatása az, hogy sem a Tesco, sem a Vodafone nem kapja vissza a korábban az államkasszába befiztetett több tízmilliárd forint adót. Sőt a többi külföldi tulajdonú kereskedő és távközlési cég sem tud eredményesen pert indítani ezekben az ügyekben. Így a költségvetés szempontjából jelentős, százmilliárd forintot meghaladó kockázat szűnt meg.

„A mai ítéletek alapján az Európai Bíróság előtt folyamatban levő lengyel kiskereskedelmi különadó ügyben is szinte borítékolható a lengyel állam győzelme. Kérdés, hogy ezek alapján a lengyelek és a szlovákok, akik korábban már bevezették a kiskereskedelmi különadót (csak az Európai Bizottság felfüggesztette az alkalmazásukat), újra bevezetik-e azt. Sőt ez a litvánokat is felbátoríthatja, ők jelenleg fontolják a kiskereskedelmi különadó bevezetését”

– tette hozzá Aracsi Bernadett, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának menedzsere.

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Gazdaság

Miért nincsenek Munkáshitel akciók a bankoknál?

Száz folyósított hitelforintból több, mint 7 forintot Munkáshitelként igényelnek az ügyfelek.

Bár a kamatmentes termék stabil, minimális kockázattal bíró kamatbevételt jelent a bankoknak Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint kevés bank akciózik a termékkel.  

Bár a kormányzati oldalon előzetesen várt 120 ezer igénylő és az 500 milliárd forintot közelítő kihelyezés szinte bizonyosan nem válik valóra, mostanra a magyar fogyasztási hitelpiac hangsúlyos elemévé vált a Munkáshitel. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint 2025. első négy hónapjában a kihelyezett Munkáshitelek összege megközelíti a 77 milliárd forintot, és közel 20 ezer szerződés köttetett. 

A lakossági, nem folyószámla jellegű hitelek piacán mindent 100 forintból 7,2 forintot Munkáshitelként folyósítottak bankok az év első négy hónapjában.  

A maxiumim 4 millió forint összegű Munkáshitel potenciális ügyfélköre a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az életkori adatok alapján 920 ezer fő. Ha ebből a körből leszámítjuk azt a nagyjából 300 ezer fiatalt, akik felsőoktatásban tanul, vagy már diplomát szerzett, akkor látható, hogy a kormányzati tervek teljesüléséhez 20 százalékos jelentkezési arányra lenne szükség.  

Öt személyi kölcsön mellé jut egy Munkáshitel 

A Munkáshitel szemmel láthatóan a személyi kölcsönök alternatívája lett. Az ügyfelek által igényelt Munkáshitel összege a teljes személyi hitelállomány közel negyedét, 23 százalékát teszi ki, míg darabszámban öt személyi kölcsön szerződés mellé egy Munkáshitel szerződést is kötnek a bankok. 

Azaz Gergely Péter szerint a húsz százalékos részarányt egyelőre a fogyasztási hitelek körében képes hozni a Munkáshitel, ami a BiztosDöntés.hu szakértője szerint nem lebecsülendő teljesítmény. 

A nyári időszak a szakember szerint újabb hullámot indíthat az igénylésben. Jó eséllyel a teljesen szabad felhasználású Munkáshitel jó alapja lehet a lakásfelújításoknak, a gyermekek iskoláztatási költségeinek, sőt több fiatal akár a nyaralás költségeinek finanszírozására is szán majd a viszonylag könnyedén elérhető összegből.  

Kényelmes, kockázatmentes bevétel a bankoknak 

A bankok számára a Munkáshitel a kamattámogatásnak köszönhetően rentábilis termék: az állam az 5 éves állampapír átlaghozam 110 +1 százalékát kitevő kamatot fizet ugyanis rá. Ez a május 30-ai 6,44%-os 5 éves állampapír referenciahozammal számolva jelenleg 8,084 százalékos kamatot jelent. Ez persze nem akkora összeg, mint amit egy személyi kölcsönért kapnak a bankok, de Gergely Péter szerint fontos látni, hogy – évi 0,5%-os, az ügyfél által fizetendő kezességvállalási díj ellenében – a Munkáshitelnél az állam garantálja a bank számára az ügyfél által meg nem fizetett tőke visszafizetését, így minimális a hitelnyújtás kockázata.  

Kevés a Munkáshitel akció 

A fentiek ellenére a szakértő szerint más, hasonló kondíciójú, állami támogatás mellett elérhető termékhez – például a Babaváróhoz – képest viszonylag csekély jelenleg a Munkáshitel akció a bankoknál. 

A BiztosDöntés.hu gyűjtése szerint legutóbbi időkig csak a Gránit Bank nyújtott visszatérítést a Munkáshitelt igénylő ügyfeleinek. A pénzintézet most meghosszabbította ezt, így 40 ezer forintot jóváír a Munkáshitelt június 30-ig igénylő ügyfelek részére. Ha az ügyfél vállalja, hogy a banknál nyitott számlára kéri a pénzt, ráadásul a jövedelmét is ide utaltatja, akkor pedig további 40 ezer forintot kaphat – emlékeztet Gergely Péter. 

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a Munkáshitel egyik legkomolyabb potenciális felhasználását, az autóvásárlást támogatja új akciójával a CIB Bank. Egyszeri 50 ezer forint jóváírást kap az az igénylő, aki június 17-ig igényelt Munkáshiteléhez kapcsolódóan azt jelzi, hogy a kölcsönt (részben vagy egészében) autóvásárlásra kívánja fordítani, valamint teljesít még néhány feltételt.  

Az akció értékét Gergely Péter szerint kismértékben rontja, hogy az ugyanebben az időszakban személyi kölcsönt igénylő ügyfeleknek 100 ezer forint jóváírást hirdet a bank – más kérdés, hogy ott egy 3 milliós, 72 hónapra adott hitel havi törlesztőrészlete közel 56 ezer forint (a hitel thm-je 10,61%), miközben a 4 milliós Munkáshitel 10 évre havi 33 334 forintos induló törlesztőrészlettel elérhető. 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Digitális ugrás a HR-ben – mesterséges intelligenciával és e-learninggel újít a SPAR

Új karrieroldallal, toborzási rendszerrel és e-learning lehetőségekkel várja munkavállalóit a SPAR.

Teljeskörűen megújította karrieroldalát és toborzási folyamatait a SPAR Magyarország, hogy még hatékonyabban, ugyanakkor emberközeli módon szólítsa meg a potenciális munkatársakat. A vállalat célja, hogy a legmodernebb technológiai megoldásokkal támogassa a pályázók és a HR csapat munkáját egyaránt – legyen szó jelentkezésről, kiválasztásról vagy beilleszkedésről.

„A SPAR Magyarország az egyik legnagyobb hazai foglalkoztató, közel 14 ezer munkavállalóval. A humán erőforrás számunkra nemcsak operatív kérdés, hanem stratégiai érték. Ezért fordítunk kiemelt figyelmet arra, hogy már a toborzási folyamat is tükrözze a vállalat profizmusát, emberközpontúságát és innovációs törekvéseit. A bevezetett újítások célja, hogy még gyorsabban, hatékonyabban és személyre szabottabban tudjuk megszólítani a leendő munkavállalókat országszerte”

– hangsúlyozta Szijjné Kállai Ildikó, a SPAR Magyarország személyzetfejlesztési és HR vezetője.

A SPAR új karrierplatformja felhasználóbarát, áttekinthető és mobilra optimalizált felületet kínál. A jelentkezők személyre szabható profilokat hozhatnak létre, megadhatják álláskeresési preferenciáikat, és automatikusan értesülhetnek a számukra releváns lehetőségekről. A dokumentumfeltöltés és jelentkezési folyamat egyszerűbbé vált, a rendszer pedig folyamatos kapcsolatot biztosít a pályázók és a toborzási csapat között.

Az új toborzási szoftver egyben teljesen digitalizálja a HR adminisztrációt is: lefedi a teljes kiválasztási folyamatot a pozíciók jóváhagyásától kezdve az ajánlat kiküldéséig. A rendszer lehetővé teszi az álláshirdetések gyors, célzott kezelését, a jelöltek státuszának valós idejű követését, valamint az ajánlatok digitális elfogadását. A papírmentes működés nemcsak fenntarthatóbbá, hanem gyorsabbá és átláthatóbbá is teszi a folyamatokat.

A SPAR a legújabb technológiákat is integrálja a toborzásba: mesterséges intelligenciával támogatott álláshirdetések és interaktív avatárok segítik a vállalati kultúra hiteles bemutatását. Az AI alapú hirdetések személyre szabottan érik el a jelölteket, az avatárok pedig élményszerűen mutatják be a cég értékeit és mindennapjait.

Fókuszban a digitális tanulás

A belső fejlesztések nem állnak meg a toborzásnál: a SPAR komoly hangsúlyt fektet a munkavállalók oktatására és fejlődésére is. A SPAR Online Akadémia egy olyan digitális platform, amely a vállalat minden dolgozója számára elérhető. 2024-ben több mint 65 ezer digitális tananyagot végeztek el a kollégák, összesen több mint 34 ezer képzési órát fordítva az online tanulásra. Az elérhető anyagok között szerepelnek munkavédelmi és minőségbiztosítási képzések (gépek használata, HACCP), szakterületi oktatások (pékség, hús, zöldség-gyümölcs), IT-biztonsági kurzusok, soft skill tréningek, onboarding programok, sőt, nemzetközi együttműködésből származó, videós anyagok is.

A SPAR Online Akadémia integrálja a mentor-betanító programot és a Beszerzési Akadémiát is, lehetőséget adva az új munkavállalók és vezetők számára, hogy értékeljék a betanítási folyamatot – így támogatva a minőségi beilleszkedést. A tanulásra dedikált eszközök – például bolti tabletek – elérhetők az összes üzletben, ezzel is biztosítva a hozzáférhetőséget minden munkatárs számára.

A SPAR célja, hogy a munkavállalók ne csak bekerüljenek a szervezetbe, hanem hosszú távon fejlődjenek is benne. Ezért a vállalat tovább bővíti az e-learning kínálatot, különös figyelmet fordítva a kompetenciafejlesztésre és a munkavállalók által jelzett témák beépítésére az e-learning tanagyagokba.

A közleményhez csatolt képeket gyors regisztráció után nagyobb felbontásban is elérheti a SPAR Médiatárban, a https://mediatar.spar.hu/ oldalon. A felületen lehetősége nyílik a SPAR további publikus képeit is letölteni. A képek felhasználásakor kérjük, hogy a spar.hu fotókreditet használja.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

A kriptotárcák lesznek a jövő pénzügyi központjai

A kriptotárcák új generációja: a Bitget jelentése szerint pénzügyi központokká válnak a digitális pénztárcák

Bitget, vezető kriptotőzsde és Web3 platform a közelmúltban két jelentős bejelentést tett: egyrészt közzétette legújabb Onchain Report tanulmányát, amely szerint a kriptotárcák már nem csupán tárolásra szolgálnak, hanem mindennapi pénzügyi tevékenységek központjaivá váltak világszerte. Másrészt elindította a BGUSD nevű, valós eszközökkel fedezett, hozamot termelő stabil eszköz tanúsítványát, amely új lehetőségeket kínál a passzív jövedelemszerzésre.

A kriptotárcák új szerepe: kereskedés, fizetés, megtakarítás – egyetlen appban

Bitget Wallet, a platform nem letétkezelő kriptotárcája, közel 80 millió felhasználót szolgál ki, és 300%-os éves növekedéssel büszkélkedhet. A most publikált Onchain Report: Crypto Wallet Use Cases című kutatásuk 4 599 felhasználó válaszai alapján világít rá arra, hogyan változtak meg a tárcahasználati szokások különböző generációk és régiók szerint.

A kutatás szerint a felhasználók már nem csak kriptovalutákat tárolnak vagy küldenek – 48% kereskedik, 46% jutalmakat szerez, 40% pedig napi fizetésekre használja a tárcát. Kiemelkedő a hozamvadászat (staking, farming) iránti érdeklődés (37%), a piaci trendek figyelése (35%) és a DApp-okkal való közvetlen interakció (33%) is. Különösen a Z generáció mutat aktív részvételt, például a kriptofizetésekben (43%).

A használati szokások régiónként eltérnek: Afrikában és Délkelet-Ázsiában az utalások dominálnak, míg Latin-Amerikában a hozamtermelés, Kelet-Ázsiában pedig a hosszú távú megtartás. Kelet-Európában – beleértve Magyarországot is – a fizetések (41%) és digitális kereskedelem emelkedik ki, ami jól mutatja, hogy a régióban is egyre inkább valós pénzügyi alternatívaként tekintenek a kriptotárcákra.

BGUSD: stabil hozam valós eszközökre alapozva

A Bitget május végén mutatta be a BGUSD stabil eszköz tanúsítványát, amely USDC-re 1:1 arányban váltható, és évi 4–5%-os hozamot kínál, naponta jóváírva a felhasználók számláján. A konstrukció mögött valós, tokenizált pénzügyi eszközök – például amerikai állampapírok és pénzpiaci alapok – állnak, amelyek hozamot generálnak, miközben megőrzik a stabilitást és likviditást.

A BGUSD az első 30 napban promóciós 5%-os éves hozamot kínál, és USDC vagy USDT segítségével jegyezhető. A termék teljes mértékben integrálva van a Bitget ökoszisztémájába – használható fedezetként, határidős kereskedésre, Launchpool-ban és egyéb platformfunkciókban is.

Mit hoz a jövő?

A Bitget célja, hogy felhasználói számára teljes onchain élményt nyújtson – a kereskedéstől és megtakarítástól kezdve a vásárlásig és felfedezésig. A Wallet újításai – mint a Super DEX (cross-chain swap), Alpha (valós idejű tokenanalitika) és a Simple Mode – ezt az irányt szolgálják. A következő hónapokban várható a passzív jövedelemre optimalizált Earn Vaults funkció, valamint új fizetési megoldások QR-kóddal, kriptokártyával és 300+ márkát elérő in-app shop integrációval.

A Bitget több mint 130 blokkláncot támogat, 300 millió dolláros felhasználóvédelmi alappal rendelkezik, és a „Crypto for Everyone” mozgalmon keresztül oktatási és integrációs programokkal dolgozik a globális elfogadás növelésén.

Magyar fókusz: kérdések, amelyekre érdemes figyelni

A nemzetközi trendek mellett a Bitget adatai alapján releváns kérdések merülnek fel hazai kontextusban is:

  • Hogyan használják Kelet-Európában a tárcákat napi fizetésekre?
  • Milyen szerepet játszanak ezek az eszközök az infláció elleni védekezésben?
  • Milyen lehetőségeket kínál a BGUSD azok számára, akik stabil, átlátható és likvid kripto-megtakarítást keresnek?

A Bitget példája jól mutatja, hogy a jövő pénzügyi rendszere egyre inkább decentralizált, mobilközpontú és önállóan kezelhető formában valósul meg – és ebben a kriptotárcáknak központi szerepük lesz.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss