Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Milliókba kerülhet a szabálytalan kamerás megfigyelés

Akár több millió forintos bírságra is számíthatnak azok a videós megfigyelőrendszereket alkalmazó cégek és intézmények, amelyek nem ügyelnek a személyes adatok megfelelő kezelésére. Az idei évtől új uniós iránymutatás segíti a magyar jogalkalmazókat a vonatkozó jogszabályok értelmezésében és alkalmazásában – hívja fel a figyelmet a Hegymegi-Barakonyi és Társa Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda.

Az Európai Adatvédelmi Testület 2020 januárjában fogadta el legfrissebb (3/2019. számú) Iránymutatását, amely többek közt azt is tisztázza, hogy az általános adatvédelmi rendelet, a GDPR hogyan értelmezendő a különböző vállalati és nyilvános videós megfigyelő rendszerek (például a CCTV-k) használata során. Világossá teszi, hogyan biztosítható a személyes adatok jogszerű kezelése a hagyományos és intelligens videóeszközök alkalmazása esetén például irodaházakban, pénzintézeteknél, nagyobb munkáltatóknál vagy bevásárlóközpontokban. Az Iránymutatás a rendelet értelmezésében, a megfelelő joggyakorlat kialakításában segít a tagállamok – így Magyarország – adatkezelőinek és hatóságainak. A kamerák jogszabályokat sértő alkalmazása komoly bírságokkal járhat, ami több millió forint is lehet. Szabálytalan kamerás megfigyelés miatt a GDPR alapján az eddigi legmagasabb bírság Magyarországon 5 millió forint volt.

A jogszerű adatkezelés feltétele, hogy annak célját minden egyes kamerára nézve részletesen, írásban, konkrétan meghatározzák. A „biztonság” vagy „az Ön biztonsága” nem lehet elég indok: a jogalap nagyon sokszor a jogos érdeken alapul, amelynek „valósnak és jelen lévőnek” kell lennie. Így például elegendő jogalap lehet a kamerák alkalmazására, ha valaki áruházat nyit egy veszélyes környéken, az azonban már nem, ha az áruházi mosdó állapotának ellenőrzésére szerelnek fel kamerákat.

Az adatkezelést a szükséges mértékűre kell korlátozni, így például egy üzem esetében munkaidőben a vagyonmegóvási célú megfigyelés sokszor indokolatlan lehet.

„A magyar adatvédelmi hatóság, a NAIH gyakorlata alapján egy munkahelyen a kamerás megfigyelés csak nagyon szigorú korlátok között alkalmazható, és annak célja nem lehet a munkavállalók és tevékenységük megfigyelése vagy munkahelyi viselkedésük befolyásolása. A munkahelyi kamerás megfigyelés elsődleges célja általában a vagyonmegóvás, értékvédelem, illetőleg az emberi élet és testi épség védelme lehet.”

– mondta el Dr. Vári Csaba, a Hegymegi-Barakonyi és Társa Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda adatvédelmi csoportjának vezetője.

Az adatkezelő esetről esetre köteles saját (esetleg mások) jogos érdekét az érintettek alapvető jogaival és szabadságaival összemérni. Mindig olyan megoldást kell keresni, amely a lehető legkevésbé avatkozik be a magánszférába, és a megfigyelés tényét és szükségességét időről időre felül kell vizsgálni.

A beavatkozás erőssége egyebek mellett az érintett ésszerű elvárásaitól függ. Amikor nem feltételezhető a kamerás megfigyelés – például a kikapcsolódásra szolgáló helyiségek, éttermek, mosdók esetében –, nincs jelentősége, hogy egyébként helyeztek ki tájékoztató jelzéseket, a kamera alkalmazása önmagában alapvető jogokat sérthet.

A CCTV-k által megfigyelt vagy rögzített adatok sokszor a személyes adatok különleges kategóriái közé tartoznak, ezért kezelésük során a GDPR speciális, a különleges adatok kezelésére vonatkozó rendelkezései irányadók. Így például önmagában abból, hogy valaki belép a megfigyelés alatt álló területre, nem következik az, hogy a rá vonatkozó különleges adatokat nyilvánosságra is kívánja hozni, ezért ebben az esetben a vonatkozó speciális jogalap sem alkalmazható.

A biometrikus adatok kezelése is szigorú szabályokhoz kötött: az adatkezelő köteles hasonló adatok felvétele nélküli alternatívát is biztosítani, ami az érintettre nézve sem járhat korlátozással vagy további költségekkel. Így például, ha a reptéri utasfelvételnél a gyors beléptetéshez arcfelismerő rendszert alkalmaznak, kell lennie másik módszernek is azok számára, akik ehhez nem járulnak hozzá.

A megfigyelt területre való belépéskor, az ott-tartózkodás során és annak elhagyását követően is lehetőséget kell adni a tiltakozáshoz való jog gyakorlására. A megfigyelés így általában csak akkor jogszerű, ha az adatkezelő a kérésnek megfelelően azonnal meg tudja állítani a kamerát, vagy ha a megfigyelt terület annyira lezárt, hogy az adatkezelő képes az előzetes hozzájárulását biztosítani – azaz a kérdéses területre az érintett enélkül nem is jogosult belépni.

Az Iránymutatás többszintű megközelítést javasol az átláthatóság és tájékoztatás megteremtésére. Az első szint a figyelmeztető jelzés, amely tartalmazza a legfontosabb információkat, míg a további részleteket meg lehet adni a második szinten is. A figyelmeztető jelzésnek jól látható, könnyen érthető és jól olvasható formában általános tájékoztatást kell adnia a tervezett adatkezelésről, annak okáról, az adatkezelő személyéről, az adatvédelmi tisztviselőről vagy felelősről, illetve az érintettek jogairól. A jelzésnek tartalmaznia kell bármilyen olyan információt, amely az érintett számára meglepő lehet, például ha az adatot harmadik személyeknek továbbítják, vagy ha a felvételt különösen hosszú ideig rögzítik.

Az adatkezelőnek magánszféra-barát technológiákat javasolt alkalmaznia a megfigyelőrendszerek kiépítésekor. Ezeknek lehetővé kell tennie az egyes területek maszkolását vagy összezavarását, illetve a harmadik személyekről készült felvételek kivágását.

Gazdaság

A Schneider Electric az INTREN-t választotta digitális ügynökségi partnerének

Az INTREN nyerte a Schneider Electric digitális ügynökségi feladataira kiírt meghívásos tendert. A megbízás keretében az ügynökség a vállalat fizetett online hirdetéseinek kezeléséért, digitális kampányainak támogatásáért, valamint az ezekhez kapcsolódó kreatív, technológiai és mérési feladatokért felel.

A Schneider Electric a tender során olyan digitális ügynökségi partnert keresett, amely a médiatervezést és -vásárlást, a kreatív megvalósítást, valamint az adatalapú optimalizálást egységes szemléletben kezeli. Az INTREN által bemutatott megközelítésben ezek a területek egymásra épülve támogatják a kampányok hatékonyságát és a digitális kommunikáció folyamatos fejlesztését.

Az együttműködés ennek megfelelően túlmutat a kampányok operatív médiakezelésén. A közös munka fókuszában a digitális aktivitások összehangolása, az eredmények pontos értékelése, valamint a teljesítmény folyamatos optimalizálása áll. Az integrált működés lehetővé teszi, hogy a kampányokból származó adatok ne csupán az utólagos értékelést szolgálják, hanem már a tervezési és kreatív döntésekbe is visszacsatolhatók legyenek.

„Különösen örülünk a Schneider Electric bizalmának. Olyan vállalatról van szó, amelynek innovációs szemlélete, technológiai fókusza és törekvései a csapatunkhoz is közel állnak, ezért szakmailag és emberileg egyaránt izgalmas együttműködés elé nézünk”

– mondta Gandera Balázs, az INTREN ügyvezetője. Kiemelte: a közös cél egy olyan átlátható és rugalmas működési modell kialakítása, amely egyszerre segíti a Schneider Electric kommunikációs céljainak megvalósítását és a digitális marketingre fordított erőforrások hatékony felhasználását.

„B2B vállalatként számunkra kulcsfontosságú, hogy digitális kommunikációnkkal pontosan érjük el ügyfeleinket és partnereinket, miközben tevékenységünk eredményességét megbízható adatokkal tudjuk mérni és visszaigazolni. Energiatechnológiai megoldásaink összetettsége emellett megköveteli, hogy időről időre túllépjünk a megszokott kreatív megoldásokon, és közérthető módon mutassuk be innovációink értékét. Az INTREN-ben olyan partnert látunk, amely egyszerre képes támogatni ezeket a kommunikációs és üzleti célokat”

– hangsúlyozta Tengelits András, a Schneider Electric kommunikációs vezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új funkciókkal bővült a KAPTÁR, a kamarai KAPacitás megosztó adatTÁR

Közvetlen üzenetküldési funkcióval, magyar és angol nyelvű felülettel, valamint mobilnézettel bővült a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mesterséges intelligenciával támogatott országos üzleti platformja, a KAPTÁR KAPacitás megosztó adatTÁR.

A Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara fejlesztésére épülő, egyetlen digitális térben a cégek szabad kapacitásait és beszállítói igényeit összekapcsoló rendszer legújabb funkciói még egyszerűbbé, kényelmesebbé és közvetlenebbé teszik a lehetséges üzleti partnerek megtalálását és a kapcsolatfelvételt.

A KAPTÁR legújabb fejlesztései közvetlenül a gyakorlati használatot támogatják. A felületen elérhető új kommunikációs funkciónak köszönhetően a vállalkozások, a másik fél hozzájárulása esetén már közvetlen üzenetküldéssel is kezdeményezhetnek beszélgetést a kiszemelt partnerekkel, ami jelentősen felgyorsítja az első megkeresést és a közös munka elindítását. Az oldal már angol nyelven is elérhető, és a külföldi tulajdonú, külföldi székhelyű, de magyarországi telephellyel és külföldi adószámmal rendelkező cégek is csatlakozhatnak. A platform ráadásul mobilnézetben is akadálymentesen működik, így a felhasználók útközben, mobileszközről is áttekinthetik az üzleti ajánlatokat és kezelhetik a funkciókat, miközben a regisztrált cégek körüzenetek formájában a legfrissebb fejlesztésekről és tudnivalókról is folyamatos tájékoztatást kapnak

A KAPTÁR szorosan kapcsolódik a kamarai beszállítói fórumok többéves tapasztalataihoz. A Heves Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara által 2014 óta szervezett rendezvények tapasztalataira építve 2025-ben indult útjára az Országos Kamarai Beszállítói Program, amely nagy érdeklődést váltott ki a hazai kis- és középvállalkozások, valamint a nagyvállalatok körében. A program a 2025-ös és 2026-os rendezvények kedvező tapasztalataira és eredményeire alapozva folytatódik. Az eddig megvalósult, összesen 16 helyszínen megrendezett eseményeken 194 nagyvállalat és 3087 potenciális beszállító vett részt, amelyek képviselői összesen több mint 5700 üzleti tárgyalást folytattak.

Az Országos Kamarai Beszállítói Program mintájára létrehozott KAPTÁR a személyes találkozókon bevált együttműködési modellt egészíti ki a digitális térben. A mesterséges intelligenciával támogatott rendszer egész évben elérhető, és lehetővé teszi a potenciális üzleti partnerek felkutatását, a cégprofilok egyszerű létrehozását, valamint az együttműködési ajánlatok célzott szűrését. A KAPTÁR adatbázisában csaknem 1800 cégprofil érhető el, a platform segítségével pedig eddig több mint 2400 partnerkeresés valósult meg. Az online platform célja, hogy a gyártási és szolgáltatási erőforrásokkal rendelkező cégek könnyebben egymásra találjanak és új partnerségek jöjjenek létre. A KAPTÁR küldetése, hogy minden ipari kapacitású vállalkozás megtalálja a hozzá illő KapaciTÁRSát.

Az Országos Kamarai Beszállítói Program őszi rendezvénysorozatának első állomásai Békéscsaba és Miskolc voltak, a következő fórumnak pedig október 20-án Debrecen ad otthont. Ezt követően október 21-én Szekszárdon, 28-án pedig Székesfehérváron folytatódik a programsorozat. A rendezvényeken a résztvevők a személyes üzleti egyeztetések mellett a KAPTÁR platform működéséről és az általa kínált lehetőségekről is tájékozódhatnak.

A KAPTÁR használata a vállalkozások számára díjmentes. A platform a kaptar.mkik.hu oldalon érhető el, ahol a regisztrációt követően a cégek bemutathatják tevékenységüket, ipari kapacitásaikat és üzleti igényeiket.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Magyarország továbbra is Európa kevésbé átlátható használtautó-piacai közé tartozik

A Magyarországon idén lekérdezett járműtörténeti jelentések több mint felében szerepelt korábbi káreseményre utaló információ. Bár az arány az elmúlt egy évben alig változott, Magyarország egy helyet előrelépett a carVertical legfrissebb átláthatósági indexében.

A carVertical autóipari adatszolgáltató közzétette éves tanulmányát, amely a használtautó-piacok átláthatósága és a vásárlókat fenyegető kockázatok alapján rangsorolja az európai országokat. A 23 vizsgált piac közül Magyarország idén a 17. helyen végzett, egy hellyel előrébb, mint tavaly. A szomszédos országok közül Szlovákia a 11., Horvátország a 10., Szerbia pedig a 18. helyen áll.

Használtautó-piaci trendek Magyarországon: alig javult a helyzet a visszaélések terén

Magyarországon a kilométeróra-visszatekerések átlagos mértéke 14,5%-kal, a tavalyi 82 724 kilométerről idén 70 708 kilométerre csökkent. A futásteljesítmény manipulálása ezzel szemben egyre több autónál mutatható ki: az érintett járművek aránya 5,3%-ról 5,6%-ra emelkedett.

A korábbi sérülések szintén komoly aggodalomra adnak okot. A Magyarországon idén ellenőrzött járművek 56,1%-ánál találtak korábbi káreseményre utaló adatokat, ami alig marad el a tavalyi 57,3%-tól. A károk átlagos értéke sem változott számottevően, idén 2991 euró volt.

„Az autósok sokszor nincsenek tisztában azzal, mekkora anyagi veszteséget okozhat számukra a futásteljesítmény meghamisítása. A visszatekert kilométeróra nemcsak megtéveszti a vásárlót, hanem az autó árát is indokolatlanul megemeli, így a vevő többet fizet egy olyan járműért, amely valójában kevesebbet ér a hirdetésben szereplő összegnél. Ugyanez igaz a korábbi sérülésekre is. A sérült járművek aránya és a károk mértéke sokat elárul arról, mennyire biztonságos egy autó. Ezek az információk tehát nemcsak anyagi szempontból fontosak, hanem a járművet nap mint nap használók biztonsága szempontjából is”

– mondja Ramūnas Pletkus, a carVertical adatszakértője.

A Magyarországon idén ellenőrzött járművek 50,3%-a külföldről származott, szemben a tavalyi 50,1%-kal. Az ellenőrzött autók átlagéletkora a tavalyi 11 évről 2026-ra 11,3 évre nőtt.

A legátláthatóbb használtautó-piacok: az Egyesült Királyság megőrizte vezető helyét

Az idei rangsorban ismét az Egyesült Királyság végzett az első helyen. Az országban ellenőrzött autóknak mindössze 2,4%-a származott külföldről, és csupán 4%-uknál volt kimutatható kilométeróra-manipuláció. A második helyen Németország, a harmadikon Svájc áll. Az első öt helyezett sorát negyedikként Finnország, ötödikként Franciaország zárja.

„A rangsor élén álló országokban több közös vonás is megfigyelhető: kevésbé támaszkodnak az importra, erősebb a gazdaságuk, és az intézményeik szélesebb körben teszik hozzáférhetővé a járművekkel kapcsolatos adatokat a vásárlók számára. Ezek a tényezők teszik lehetővé, hogy évről évre megőrizzék vezető helyüket”

– magyarázza R. Pletkus.

Változatlanul a kelet-európai használtautó-piacok a legkockázatosabbak

Az idei felmérésben Ukrajna, Bulgária és Lettország bizonyult a három legkevésbé átlátható piacnak. Ukrajna 2024 óta az utolsó helyen áll. Az országban ellenőrzött autók 76,3%-a külföldről származott, ami a vizsgált piacok között a legmagasabb arány. A nagyfokú importfüggőség megkönnyíti a csalók számára, hogy eltitkolják a járművek valós állapotát.

Az idei rangsorban Bulgária helyezése változott az egyik legjelentősebben. Ebben egyaránt szerepet játszott a manipulált kilométerórájú autók magas aránya (10,4%), valamint az, hogy a járművek jelentős részénél (42,8%) korábbi káresemény szerepelt a nyilvántartásokban. A három legkevésbé átlátható piac sorát Lettország zárja, ahol az ellenőrzött autók 69,8%-a külföldről származott, 58,5%-uknál pedig kárelőzményre utaló adatokat találtak.

„Továbbra is a határokon átnyúló adatmegosztás hiányosságai jelentik az egyik legnagyobb problémát ezeken a piacokon. A kelet-európai autósok gyakran még az alapvető információkhoz sem férnek hozzá egy Németországból, Belgiumból, Olaszországból vagy más nyugat-európai országból behozott autóról. Ennek oka, hogy az adatokat nemzeti vagy magánnyilvántartásokban tárolják, és azok nem válnak automatikusan hozzáférhetővé más országokban, amikor a jármű átlépi az országhatárt. A probléma leginkább azokat az országokat érinti, amelyek nagymértékben támaszkodnak a külföldről behozott autókra. Ezt az átláthatósági index adatai is egyértelműen alátámasztják”

– mutat rá R. Pletkus.

Hogyan számítják ki az átláthatósági indexet?

A carVertical tanulmánya a 2025 szeptembere és 2026 augusztusa között az ügyfelek által megvásárolt járműtörténeti jelentések adatait elemezte. Az átláthatósági index hat mutató alapján értékeli az egyes országok használtautó-piacait: a manipulált kilométerórájú autók aránya, a kilométeróra-visszatekerések átlagos mértéke kilométerben, a korábban sérült járművek aránya, a károk átlagos értéke, a külföldről behozott használt autók aránya, valamint az ellenőrzött járművek átlagéletkora.

Mivel az egyes tényezők eltérő mértékben befolyásolhatják a piac átláthatóságát, a carVertical adatszakértői ennek megfelelően súlyozták őket. A manipulált kilométerórájú autók aránya például nagyobb súllyal esik latba, mint az adott országban ellenőrzött járművek átlagéletkora.

A teljes tanulmány és a részletes módszertan itt érhető el: https://www.carvertical.com/hu/transparency-index

A carVertical egy informatikai adatszolgáltató vállalat, amely 37 országban több mint 1000 különböző forrásból – többek között bűnüldöző szervektől, országos és állami nyilvántartásokból, pénzintézetektől és apróhirdetési oldalakról – gyűjt és egységesít nagy mennyiségű autóipari adatot. A vállalat az összetett adatokból innovatív, vállalati és lakossági ügyfelek számára egyaránt könnyen hozzáférhető termékeket fejleszt, amelyek értékes piaci elemzéseket, előrejelzéseket és átfogó járműtörténeti jelentéseket kínálnak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss