Gazdaság

A diákok tizede örökre online maradna suliba járás helyett

A Huawei felmérése szerint a tanulók többsége a veszélyhelyzet után is szívesen tanulna részben otthonról, pizsamában

A tanulók kétharmada a veszélyhelyzet elmúltával is megtartaná az online oktatást iskolába járás mellett, tizedük pedig kizárólag az online térben tanulna – derül ki a Huawei Technologies Hungary online felméréséből. A mintegy 400 válaszadó több mint fele örül annak, hogy akár pizsamában vagy a kertből is hallgathatja az órákat, míg 44 százalékuk szerint az ingázáson megspórolt idő a leghasznosabb. A felmérés szerint a diákok többsége eszközökkel felvértezve várta az online oktatást, azonban a digitális korba született diákok felét mégsem köti le az online oktatás és nehezebben tanul a négy fal között.

Közel négyszázan válaszoltak a Huawei Technologies Hungary legfrissebb kérdőívére[1], amely a járványhelyzet kapcsán kényszerű otthon-tanulási szokásokat tárta fel. Az online felmérés többek között arra volt kíváncsi, mennyi időt töltenek tanulással az otthon maradt diákok, milyen típusú távoktatásban vesznek részt, továbbá mit hiányolnak az iskolák padsoraiból, mit ültetnének át a jövő oktatásába a „home learning”-ből.

Nem érte őket váratlanul az online tanulás

A felmérésből kiderült, hogy a válaszadók több mint 60 százalékának semmilyen eszközt nem kellett beszereznie ahhoz, hogy teljesíteni tudja tanulmányait otthonról – többségük ugyanis már a digitális kor szülöttje: 30,6 százalékuk középiskolai, 29,1 százalékuk pedig főiskolai, egyetemi tanulmányokat folytat, érdekesség, hogy további 13 százalékuk online fakultatív oktatásban, míg 12 százalékuk nyelvkurzusokon vesz részt. Akiknek mégis vásárolniuk kellett, azoknak elsősorban – 17,5 százalékuknak – notebookra volt szükségük, míg 11,5 százalékuk mikrofont, vagy headsetet, 10 százalékuk nyomtatót, illetve szkennert szerzett be.

 A klasszikus e-mail még mindig veri az appokat

A kutatásból az is kiderült, hogy az oktatás terén a legtöbbet használt kommunikációs csatorna még mindig a régen bevált levelezés. A válaszadók 42,4 százaléka e-mailen keresztül tartja egymással és oktatóival a kapcsolatot, míg 36,6 százalékuk a Messengert, 32,8 százalék a Google Hangouts vagy Classroom, 29,1 százalék a Skype-ot, és 27,6 százalék a Zoom-ot is használja.

Kevésbé hatékonyak és több időt töltenek tanulással otthonról

A megkérdezett tanulók majdnem fele, 48,6 százaléka arról számolt be, hogy az online oktatás kevésbé köti le, nehezebben tanulnak a négy fal között, mint az iskolában, míg 32,8 százalékuk hatékonyabbnak érzi magát otthonról, 18,5 százalékuk pedig nem érez különbséget az iskolában és az otthon eltöltött tanulás között. Mindamellett, hogy többségük kevésbé hatékony az otthontanulás során, több időt is töltenek tanulással; a kutatásban résztvevők 44,6 százaléka azt nyilatkozta, hogy az otthonlét tanulásra sarkallja, így több időt tölt e tevékenységével, míg 25,8 százalékuk lényegesen kevesebb, 29,6 százalékuk pedig ugyanannyi időt tanul otthonról, mint az iskolából.

Jó pizsiben tanulni, de tartanak a számonkérés új formájától

A felmérés arra is kitért, hogy mi az, amit a legjobban élveznek a diákok ebben az időszakban. A legtöbben – 55,4 százalék – az előadások pizsamában hallgatását adta meg pozitívumként, 54,1 százalékuk ezen túl a kertből tanulást is örömmel fogadta, továbbá 44,4 százalékuk nem hiányolja az ingázást sem az otthon tanulásból. A válaszolók közül legtöbben – 41 százalék – a számonkérés új, online formájától tartanak a leginkább, míg további 34,3 százalékuk attól fél, hogy vizsgázás közben esetleg megszakad az internet kapcsolat.

A jövőre nézve is vannak ötleteik

A megkérdezett tanulók, hallgatók arról is nyilatkozhattak, mik azok a kedvező észrevételek, amiket akár a jövő oktatásába is szívesen átültetnének. A válaszadók több mint fele – 50,6 százalék – hasznosnak tartaná, ha az órákon való részvételhez nem lenne szükséges a fizikai jelenlétre minden esetben a jövőben, míg 43 százalékuk a gyakorlatiasabb tananyagot preferálná – szerintük az online oktatás és ezzel együtt a tanárok által feladott praktikus példák és megoldandó feladatok erre jó példát is mutattak, valamint szintén 43 százalékuk helyezne nagyobb hangsúlyt a digitális tudás bővítésére is a jövőben, egy ideális tanrendben.

A Huawei Learn from Home kutatás azért jött létre, mert fontos nekünk, hogy kapcsolatban maradjunk a fogyasztóinkkal. Nemrég a home office-ból dolgozókhoz fordultuk, most a közép- – és felsőoktatásban tanuló diákokat, illetve azokat kérdeztük, akik önszorgalomból valamilyen kurzust végeznek az online térben; meg szeretnénk érteni, hogy aktuálisan milyen érzések munkálkodnak bennük, ezért arról tájékozódtunk, milyen örömforrásokkal vagy épp nehézségekkel kerülnek szembe az otthoni tanulás során

– mondta el Trubek Zsuzsa. A Huawei Technologies Hungary pr-menedzsere elmondta, a Huawei eszközei is segítségükre lehetnek a diákoknak az otthon tanulásban, az eszközök közti kommunikáció például tovább növelheti a tanulás hatékonyságát számukra. A fájlok gyors megosztását, a többképernyős munkát segíti a Huawei Share funkció, általa egyszerűen kapcsolhatók össze a különféle készülékek. Trubek Zsuzsa úgy látja, a diákok nagy részét felkészülve érte a távoktatás, és legtöbbjüknek semmilyen készüléket nem kellett beszereznie, azonban vannak olyanok is, akikhez nehezebben ér el az online tanítás, nekik igyekeznek támogatást nyújtani. Tették ezt például Ózdon is, ahol rászoruló diákoknak ajándékoztak okostelefonokat és notebookokat a távoktatás elősegítésére.

[1] A felmérés 2020 áprilisában online kérdőíves módszerrel készült. N=399. A válaszadók 44,9 százaléka férfi, 55,1 százaléka nő. 52,9 százalékuk 18 és 24 év, 21,6 százalékuk 25-31, illetve 13 százalékuk 32-38 éves korcsoportból került ki. A megkérdezettek több mint fele városban vagy megyeszékhelyen lakik (összesen 52,2 százalék), a fővárosiak a válaszadók 21,6 százalékát adták, míg falun bő tizedük (15,3 százalék) él.

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss