Gazdaság

Kutatás: az enyhítés után is velünk marad a távmunka

A kevésbé nyitott magyar cégvezetőket is meggyőzték a hatékony online megoldások

Óvatosan állnak hozzá a magyar cégek az irodáik újranyitásához, a vezetők többsége hosszútávon is be akarja építeni a járványhelyzet alatt bevezetett, és azóta bevált távmunka megoldásokat – derült ki a felhő alapú szolgáltatások közvetítésével foglalkozó Kvazar.cloud friss villámkutatásából.

Az országosan több mint 500 viszonteladó partnert kiszolgáló cég által gyűjtött visszajelzések alapján a vezetők többsége úgy véli, hogy egyes eszközöket a veszélyhelyzet után is megtartanak, és több munkakört továbbra is távmunkában töltenek majd be.

Sokan maradnak otthon az enyhítés után is

A távmunkáról való visszaállás témakörét vizsgáló kutatásban a résztvevő cégvezetők egy 1-10-es skálán értékelték az egyes állításokat attól függően, hogy azok mennyire igazak az ő vállalkozásukra. Az első kérdésben átlagosan – 6,1-es szinten – tartották helytállónak azt, hogy a munkatársaik többsége az enyhítések hatására visszatér a megszokott irodai környezetbe. A válaszadók jelentős többsége (7,5-ös érték) értett egyet azzal, hogy bizonyos munkaköröket hosszútávon is távmunkában fognak végezni a dolgozóik. Ennél is magasabb átlagot, 8,3-as mutatót ért el az az állítás, hogy a távmunka eszközök a járványhelyzet alatt már szervesen beépültek a cégek mindennapi működésébe. Így nem meglepő, hogy a cégvezetők túlnyomó részben (8,8-as érték) egyetértenek azzal, hogy számos felhő alapú, távmunka megoldás „jól vizsgázott”, és ezért a jövőben is alkalmazni fogják azokat.

A szükség nagy úr: a „szkeptikus magyarokat” is meggyőzte a távmunka

A pandémia kirobbanása előtt a Gallup Globális Munkahelyi Felmérése arra mutatott rá, hogy a magyar munkavállalók mindössze 2,5%-a dolgozott távmunkában, a JobsGarden kutatása alapján pedig a magyar cégek 70%-a eredetileg egyáltalán nem tervezte a home office bevezetését. A koronavírus ebben globális áttörést hozott, és olyan kapukat nyitott meg, amelyek nélküle még évekig zárva maradtak volna. A távmunka tömeges elindítása számos olyan, mindennaposnak számító tevékenységet helyezett át az online térbe, mint a meetingek szervezése, az információk gyors átadása vagy a dokumentumok tárolása és megosztása. A Kvazar.cloud villámkutatásának eredményei rámutattak, hogy a szkeptikus magyar cégvezetők is kezdenek hozzászokni például a chatprogramokhoz, vagy a nyomtatott dokumentumtárat felváltó felhő alapú fájlmegosztó rendszerekhez.

A veszélyhelyzet pozitív következménye, hogy a most bevezetett megoldások magasabb szintre emelik a vállalkozások informatikai fejlettségi szintjét. A partnereink visszajelzése alapján jelentősen megnőtt az igény a gyorsan beépíthető és jól használható informatikai szoftverek iránt. A vészhelyzetben bizonyított eszközök rengeteg cégnél hosszabbtávon is beépülnek az üzletmenetbe.”

– mondta Iván László, a Kvazar.cloud cégvezetője.

A megtanult leckéket a lecsengés alatt se feledjük

Ahogy a járványügyi szakemberek figyelmeztetése alapján a személyes érintkezésekkel továbbra is óvatosan kell bánni, úgy a céges üzletmenet sem áll vissza egyik napról a másikra a rendes kerékvágásba. A távmunkásokra hosszútávon is számító továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani az otthonról dolgozók teljesítményének követésére és munkatársaik motiválására. A vállalkozások akkor tudják hosszútávon sikeresen megtartani a távmunkát vagy a rugalmas munkaidőt, ha megtalálják azokat az informatikai megoldásokat, amelyek segítségével objektívan mérhető az otthonról dolgozók teljesítménye.

„Nem mindenki alkalmas rá, hogy hónapokon keresztül ugyanazt a teljesítményt nyújtsa otthonról, mint a nagy erőket mozgósító veszélyhelyzetben, vagy általában a munkahelyén. A cégeknek segíteniük kell a távolról dolgozókat abban, hogy elkötelezettebbek legyenek. Ehhez megfelelő képzést, fájlmegosztási lehetőséget nyújtó szoftvert és adatbiztonságot kell biztosítania a mobileszközökön, hogy mindehhez otthonról is hozzáférjenek.”

mondta Iván László. Hozzátette:

„Sokat jelenthet emellett a rendszeres videókonferencia, csapatmeeting megtartása is. Ha a távolról dolgozók továbbra is a team részének érzik magukat, valószínűbb, hogy megőrzik elégedettségüket és motiváltságukat, ezzel pedig mindenki jól járhat.”

Alapszükségletté vált a helytől független biztonságos munkavégzés

A fokozatos enyhítéssel nemcsak a lakosság általános veszélyérzete csökken, hanem a cégek is hajlamosak alábecsülni az ingázás biztonsági kockázatát. A nem megfelelő körültekintéssel végzett távmunka rengeteg olyan veszélyt rejt magában, amelyekkel a munkavállaló milliós károkat okozhat a cégnek. A dolgozó egy-egy illetéktelen program telepítésével vagy kétes eredetű e-mail megnyitásával is beengedhet olyan zsarolóvírusokat és kártevőket, amelyek érzékeny adatok (szerződések, kimutatások, üzleti titkok) elvesztéséhez vezethetnek. A tűzoltás után tehát most a finomhangolás időszaka következik, és a hosszútávú távmunkához még biztonságosabb és hatékonyabb rendszert szükséges bevezetni.

„A kutatásunkban is visszaigazolódott a forgalmi adataink alapján már tapasztalt fordulópont, miszerint a felhőszolgáltatások iránt jelentősen megnőtt a bizalom. A széleskörű kipróbálás után most már sokkal nagyobb a nyitottság a vezetők részéről. A közeljövőben a trend további erősödését várjuk, hiszen a helytől független biztonságos munkavégzés villámgyorsan alapszükségletté vált.”

zárta Iván László.

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss