Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Kutatás: az enyhítés után is velünk marad a távmunka

A kevésbé nyitott magyar cégvezetőket is meggyőzték a hatékony online megoldások

Óvatosan állnak hozzá a magyar cégek az irodáik újranyitásához, a vezetők többsége hosszútávon is be akarja építeni a járványhelyzet alatt bevezetett, és azóta bevált távmunka megoldásokat – derült ki a felhő alapú szolgáltatások közvetítésével foglalkozó Kvazar.cloud friss villámkutatásából.

Az országosan több mint 500 viszonteladó partnert kiszolgáló cég által gyűjtött visszajelzések alapján a vezetők többsége úgy véli, hogy egyes eszközöket a veszélyhelyzet után is megtartanak, és több munkakört továbbra is távmunkában töltenek majd be.

Sokan maradnak otthon az enyhítés után is

A távmunkáról való visszaállás témakörét vizsgáló kutatásban a résztvevő cégvezetők egy 1-10-es skálán értékelték az egyes állításokat attól függően, hogy azok mennyire igazak az ő vállalkozásukra. Az első kérdésben átlagosan – 6,1-es szinten – tartották helytállónak azt, hogy a munkatársaik többsége az enyhítések hatására visszatér a megszokott irodai környezetbe. A válaszadók jelentős többsége (7,5-ös érték) értett egyet azzal, hogy bizonyos munkaköröket hosszútávon is távmunkában fognak végezni a dolgozóik. Ennél is magasabb átlagot, 8,3-as mutatót ért el az az állítás, hogy a távmunka eszközök a járványhelyzet alatt már szervesen beépültek a cégek mindennapi működésébe. Így nem meglepő, hogy a cégvezetők túlnyomó részben (8,8-as érték) egyetértenek azzal, hogy számos felhő alapú, távmunka megoldás „jól vizsgázott”, és ezért a jövőben is alkalmazni fogják azokat.

A szükség nagy úr: a „szkeptikus magyarokat” is meggyőzte a távmunka

A pandémia kirobbanása előtt a Gallup Globális Munkahelyi Felmérése arra mutatott rá, hogy a magyar munkavállalók mindössze 2,5%-a dolgozott távmunkában, a JobsGarden kutatása alapján pedig a magyar cégek 70%-a eredetileg egyáltalán nem tervezte a home office bevezetését. A koronavírus ebben globális áttörést hozott, és olyan kapukat nyitott meg, amelyek nélküle még évekig zárva maradtak volna. A távmunka tömeges elindítása számos olyan, mindennaposnak számító tevékenységet helyezett át az online térbe, mint a meetingek szervezése, az információk gyors átadása vagy a dokumentumok tárolása és megosztása. A Kvazar.cloud villámkutatásának eredményei rámutattak, hogy a szkeptikus magyar cégvezetők is kezdenek hozzászokni például a chatprogramokhoz, vagy a nyomtatott dokumentumtárat felváltó felhő alapú fájlmegosztó rendszerekhez.

„A veszélyhelyzet pozitív következménye, hogy a most bevezetett megoldások magasabb szintre emelik a vállalkozások informatikai fejlettségi szintjét. A partnereink visszajelzése alapján jelentősen megnőtt az igény a gyorsan beépíthető és jól használható informatikai szoftverek iránt. A vészhelyzetben bizonyított eszközök rengeteg cégnél hosszabbtávon is beépülnek az üzletmenetbe.”

– mondta Iván László, a Kvazar.cloud cégvezetője.

A megtanult leckéket a lecsengés alatt se feledjük

Ahogy a járványügyi szakemberek figyelmeztetése alapján a személyes érintkezésekkel továbbra is óvatosan kell bánni, úgy a céges üzletmenet sem áll vissza egyik napról a másikra a rendes kerékvágásba. A távmunkásokra hosszútávon is számító továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani az otthonról dolgozók teljesítményének követésére és munkatársaik motiválására. A vállalkozások akkor tudják hosszútávon sikeresen megtartani a távmunkát vagy a rugalmas munkaidőt, ha megtalálják azokat az informatikai megoldásokat, amelyek segítségével objektívan mérhető az otthonról dolgozók teljesítménye.

„Nem mindenki alkalmas rá, hogy hónapokon keresztül ugyanazt a teljesítményt nyújtsa otthonról, mint a nagy erőket mozgósító veszélyhelyzetben, vagy általában a munkahelyén. A cégeknek segíteniük kell a távolról dolgozókat abban, hogy elkötelezettebbek legyenek. Ehhez megfelelő képzést, fájlmegosztási lehetőséget nyújtó szoftvert és adatbiztonságot kell biztosítania a mobileszközökön, hogy mindehhez otthonról is hozzáférjenek.”

– mondta Iván László. Hozzátette:

„Sokat jelenthet emellett a rendszeres videókonferencia, csapatmeeting megtartása is. Ha a távolról dolgozók továbbra is a team részének érzik magukat, valószínűbb, hogy megőrzik elégedettségüket és motiváltságukat, ezzel pedig mindenki jól járhat.”

Alapszükségletté vált a helytől független biztonságos munkavégzés

A fokozatos enyhítéssel nemcsak a lakosság általános veszélyérzete csökken, hanem a cégek is hajlamosak alábecsülni az ingázás biztonsági kockázatát. A nem megfelelő körültekintéssel végzett távmunka rengeteg olyan veszélyt rejt magában, amelyekkel a munkavállaló milliós károkat okozhat a cégnek. A dolgozó egy-egy illetéktelen program telepítésével vagy kétes eredetű e-mail megnyitásával is beengedhet olyan zsarolóvírusokat és kártevőket, amelyek érzékeny adatok (szerződések, kimutatások, üzleti titkok) elvesztéséhez vezethetnek. A tűzoltás után tehát most a finomhangolás időszaka következik, és a hosszútávú távmunkához még biztonságosabb és hatékonyabb rendszert szükséges bevezetni.

„A kutatásunkban is visszaigazolódott a forgalmi adataink alapján már tapasztalt fordulópont, miszerint a felhőszolgáltatások iránt jelentősen megnőtt a bizalom. A széleskörű kipróbálás után most már sokkal nagyobb a nyitottság a vezetők részéről. A közeljövőben a trend további erősödését várjuk, hiszen a helytől független biztonságos munkavégzés villámgyorsan alapszükségletté vált.”

– zárta Iván László.

Gazdaság

Új ICT igazgatóval gyorsítja üzleti szolgáltatásainak bővítését a Yettel

Az új vezető feladata a vállalat ICT-üzletágának felépítése és a komplex vállalati technológiai szolgáltatások fejlesztése. Papp Dávid 2026 novembertől ICT igazgatóként csatlakozik a Yettel Magyarországhoz.

Az új vezető feladata a vállalat üzleti (B2B) ICT-üzletágának további fejlesztése, valamint annak felgyorsítása, hogy a Yettel a megbízható telekommunikációs szolgáltatások mellett egyre szélesebb körű, összetett technológiai megoldásokkal támogassa üzleti, vállalati ügyfeleit.

Papp Dávid közel húszéves tapasztalattal rendelkezik a telekommunikációs és technológiai szektorban, műszaki, üzletfejlesztési és kereskedelmi vezetői területeken egyaránt. Karrierje jelentős részét a Vodafone Magyarországnál töltötte. A vállalati vezetékes termékfejlesztés technológiai vezetőjeként szerepet vállalt a társaság konvergens szolgáltatóvá alakulásában, később B2B műszaki igazgatóként a Vodafone és a UPC vállalati műszaki szervezeteinek integrációját irányította. Az 5G for Enterprise program vezetőjeként az ipari privát mobilhálózatokra épülő üzletág megalapozásáért felelt, míg vállalati értékesítési és marketingigazgatóként az adatvezérelt működésre, az iparági szegmentációra és az üzleti növekedésre összpontosított. Egy rövid, pénzügyi szolgáltatási szektorban tett kitérőt követően stratégiai és működésfejlesztési tanácsadással foglalkozott. Ebben a szerepében már a Yettel csapatával is dolgozott együtt a vállalat belső transzformációs projektjében.

A szakember szemlélete szerint a siker alapját a folyamatos megújulás, az ügyfélközpontúság és a valódi üzleti értékteremtés jelenti.

„Olyan technológiai korszakban élünk, amikor a tegnap bevált megoldásai már nem feltétlenül jelentik a holnap versenyelőnyét. Hiszek a folyamatos megújulásban, az adatokra épülő, józan döntésekben és abban, hogy csak azzal érdemes foglalkoznunk, ami valódi értéket teremt. A Yettelnél olyan ügyfélközpontú ICT-üzletágat szeretnénk építeni, amely ötvözi a legújabb technológiákat a kiemelkedő szolgáltatási minőséggel, és ahol a csapatunk nem egyszerűen követi, hanem aktívan alakítja a piac fejlődését”

– mondta Papp Dávid, a Yettel Magyarország ICT igazgatója.

Papp Dávid érkezése tovább erősíti a Yettel vállalati technológiai fókuszát. A társaság 2026 őszén üzleti folyamatok automatizálását támogató, UiPath szolgáltatással bővítette vállalati portfólióját, az új ICT szervezeti egység pedig ennek az iránynak a további építését, valamint új, komplex szolgáltatások piacra vitelét támogatja.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új áramtarifa jön 2027-től: érdemes lehet lecserélni a gázfűtést?

Jövő januártól új, változó árazású áramtarifa válik elérhetővé Magyarországon, amely a villamos energiával történő fűtés gazdaságosságát is befolyásolhatja.

A változás sokakban felvetheti a kérdést, hogy érdemes-e a hagyományos gázfűtést klímával kiegészíteni, vagy akár teljesen hőszivattyúra váltani. Az LG Electronics Magyarország (LG) szakértőjének segítségével megvizsgáltuk, milyen esetekben hozhat megtakarítást az átállás, és hogyan befolyásolják a fűtési költségeket az elérhető áramtarifák.

Az MVM új, dinamikus D árszabása 2026 szeptembere óta igényelhető, alkalmazása pedig legkorábban 2027. január 1-jén kezdődhet meg. A konstrukció az éves 2523 kilowattórás kedvezményes fogyasztási keretig továbbra is a megszokott, fix A1-es áron biztosítja a villamos energiát, az ezt meghaladó mennyiség díja azonban a villamosenergia-piaci árak alakulását követi. A negyedórás piaci árakhoz igazodó elszámolás révén azok a háztartások járhatnak jobban, amelyek nagyobb áramfogyasztásuk egy részét az olcsóbb időszakokra tudják időzíteni.

A fűtési költségek csökkentése különösen fontos kérdés, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a magyar háztartások teljes energiafelhasználásának közel 70 százalékát teszi ki a fűtés. Érdemes tehát megvizsgálni, hogy a gázfűtés részleges vagy teljes kiváltásával mekkora megtakarítás érhető el, és mely otthonokban jelenthet gazdaságosabb alternatívát az elektromos fűtés.

Már a gázfűtés kiegészítésével is csökkenthetjük a költségeket

A lehetséges megtakarítás felméréséhez jó kiindulópontot jelentenek az előző fűtési szezon gázszámlái. Magyarországon a lakossági fogyasztók évente 63 645 MJ, azaz legalább 1729 köbméter földgázhoz jutnak kedvezményes áron, az ezt meghaladó mennyiségért azonban lényegesen többet kell fizetniük. Azokban a háztartásokban tehát, ahol a fogyasztás rendszeresen túllépi ezt a határt, már a gázfelhasználás egy részének kiváltása is jelentős megtakarítást hozhat.

Ehhez nem feltétlenül szükséges a meglévő kazánt lecserélni. Egy fűtésre optimalizált klímaberendezéssel például a nappali vagy a hálószoba fűtését is megoldhatjuk, a gázkazánt pedig szükség esetén továbbra is használhatjuk a többi helyiségben. Ez különösen az őszi és tavaszi átmeneti időszakokban előnyös, amikor az enyhébb időjárás miatt sokszor elegendő egy-egy helyiséget fűteni, így a gázfűtést sem szükséges bekapcsolni. 

A készülék kiválasztásakor ugyanakkor az ingatlan elrendezése is meghatározó. Egy nagyobb, egybefüggő lakótér könnyebben fűthető egyetlen beltéri egységgel, míg a több különálló helyiségből álló otthonokban több berendezésre is szükség lehet. Érdemes továbbá a készülék szezonális fűtési hatékonyságát mutató SCOP-értéket is figyelembe venni: minél magasabb ez a mutató, annál kevesebb villamos energiára van szükség azonos mennyiségű hő előállításához.

A hőszivattyú akár a teljes gázfűtést kiválthatja

Ha a meglévő gázkazán elöregedett, vagy az ingatlan átfogó felújítása egyébként is napirenden van, érdemes a teljes fűtési rendszer korszerűsítését is megfontolni. Erre kínálnak alternatívát a levegő-víz hőszivattyúk, amelyek nemcsak a helyiségek fűtését, hanem a használati meleg víz előállítását is biztosíthatják, megfelelő rendszerkialakítással pedig hűtésre is alkalmasak.

Az LG THERMA V hőszivattyús megoldásai például a kültéri levegőből felvett energiát hasznosítják, és megfelelő üzemi körülmények között egy kilowattóra villamos energia felhasználásával akár három-négy kilowattóra hőenergiát is előállítanak. A hagyományos elektromos fűtőberendezésekkel szemben tehát jóval kevesebb áram felhasználásával képesek ugyanannyi hőt biztosítani. A termékcsalád egyes berendezései ráadásul meglévő radiátoros fűtési rendszerekhez is csatlakoztathatóak, így nem kizárólag új építésű ingatlanokban lehet őket alkalmazni.

„A teljes átállás megtervezésekor fontos az épület hőszigetelésének felmérése is. Egy korszerű nyílászárókkal és megfelelő szigeteléssel rendelkező otthon kisebb fűtési teljesítményt igényel, így egy alacsonyabb kapacitású hőszivattyú is elegendő lehet”

– emelte ki Ipacs Roland, az LG Electronics Magyarország légkondicionáló üzletágának trénere.

„A felújítási munkálatok megfelelő sorrendjével tehát nemcsak a későbbi energiafogyasztás, hanem a szükséges berendezés mérete és a beruházás költsége is csökkenthető”

– tette hozzá a szakértő.

Az új D tarifa mellett a H árszabással is érdemes számolni

A villamos energiával történő fűtés gazdaságosságát – a berendezés hatékonysága mellett – az alkalmazott áramtarifa is meghatározza. A 2027-ben induló D árszabás mellett ugyanis jelenleg is elérhető a hőszivattyús fűtéshez igénybe vehető H tarifa, amely október 15. és április 15. között kedvezményes, napszaktól független áron biztosít villamos energiát. 

A két konstrukció eltérő módon kínál megtakarítási lehetőséget. Míg a D tarifa a kedvezményes fogyasztási keret felett az alacsonyabb áramárú időszakok kihasználásával csökkentheti a kiadásokat, addig a H tarifa a teljes fűtési idényben kiszámítható, kedvezményes árazást biztosít. Ráadásul az utóbbival elszámolt, fűtési idénybeli fogyasztás nem terheli az általános háztartási áramfelhasználás éves kedvezményes keretét. A két árszabás külön mérési pontokon akár egy háztartáson belül is alkalmazható.

„A gázfűtés és a hőszivattyús megoldások költségeinek összehasonlításánál nem elegendő pusztán a gáz és a villamos energia egységárát nézni. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy az egyes berendezések mennyi energiából állítják elő a szükséges hőmennyiséget. Egy korszerű hőszivattyú ebből a szempontból jelentős előnyt kínálhat, a beruházás megtérülését azonban mindig az adott ingatlan fogyasztási adatai alapján érdemes kiszámítani”

– hangsúlyozta Ipacs Roland.

Az új áramtarifa bevezetése így jó alkalmat teremthet a meglévő fűtési költségek felülvizsgálatára. Ha valaki már rendelkezik fűtésre alkalmas klímaberendezéssel, érdemes megvizsgálnia, mennyi gázt takaríthat meg a készülék használatával. Új berendezés telepítése előtt pedig célszerű a teljes beruházási költséget és a különböző tarifákkal várható éves kiadásokat is összehasonlítani. A D árszabás esetén a piaci árak ingadozásával is számolni kell, ezért a váltást elsősorban azoknak érdemes megfontolniuk, akik nagyobb villamosenergia-fogyasztásukat rugalmasan tudják időzíteni.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Harminc százalékkal több új villanyautó állt forgalomba Magyarországon

Magyarországon 2026 első kilenc hónapjában 10 443 új, tisztán elektromos személyautót helyeztek forgalomba, 30,1 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.

Az Európai Unióban ugyanekkor 48,5 százalékkal nőtt a regisztrációk száma az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) szerint. A Schneider Electric négyéves hazai flottatapasztalata azt mutatja, hogy az elektromos céges autók üzemeltetési költségét jelentősen befolyásolja, hol és hogyan töltik őket.

Az ACEA október 22-i összesítése szerint 2026 első kilenc hónapjában 1 931 465 új, tisztán elektromos személyautót helyeztek forgalomba az Európai Unióban. Az új autók piacán a tisztán elektromos hajtás részesedése az egy évvel korábbi 16,1 százalékról 22,7 százalékra nőtt, ezzel a második legnépszerűbb hajtástípus lett. A növekedés üteme országonként eltért. Franciaországban 79,1, Németországban 58,1, Belgiumban 15,7 százalékkal nőtt az új villanyautók száma. Magyarországon a tisztán elektromos modellek részesedése az új személyautók piacán 8,4-ről 9,6 százalékra emelkedett.

A nyilvános töltőhálózat is bővült. A Transport and Environment elemzése szerint 2025 végén 1,1 millió nyilvános töltő működött az EU-ban, ötször annyi, mint 2020-ban. 2026 júniusára az uniós közúti törzshálózat 79 százaléka teljesítette azt a célt, hogy legfeljebb 60 kilométerenként elérhető legyen gyorstöltés. A Schneider Electric szerint a növekvő töltési igények kiszolgálásához a töltőhálózat további bővítése mellett a villamosenergia-hálózat korszerűsítésére is szükség van. A vállalati flották átállása az egész autópiacra hatással lehet. Az Európai Bizottság adatai szerint az EU-ban az új személyautók mintegy 60 százalékát jogi személyek nevére helyezik forgalomba.

„Az elektromos közlekedésre való átállás idén jelentősen felgyorsult Európában, de az uniós tagállamok eltérő ütemben haladnak. Ahhoz, hogy ez a lendület egész Európában kitartson, a töltőinfrastruktúra bővítése mellett célzott állami ösztönzőkre is szükség van. Ezekkel elsősorban a vállalatok flottáinak elektrifikációját érdemes támogatni. Ennek előnyeit a magánvásárlók is érezhetik: általánosan csökkennek az árak, több elektromos autó kerülhet a használtautó-piacra, szélesebb körben válhat elérhetővé a töltés és így többen juthatnak megfizethető elektromos autóhoz”

– mondta Lukács Tamás, közép-kelet-európai regionális stratégiavezető.

A Schneider Electric magyarországi flottájában 140 elektromos autó üzemel. A vállalat minden telephelyén biztosít töltési lehetőséget, az elektromos céges autót használó munkatársak kétharmada pedig a cég által biztosított saját gyártású otthoni töltővel is rendelkezik. A hazai flottatapasztalatok szerint az otthoni vagy telephelyi töltés havi költsége a rendszeres nyilvános gyorstöltés költségének akár kevesebb mint harmada is lehet.

A töltési adatok ismeretében a vállalatok meghatározhatják, hol van szükség új töltőpontokra, és milyen teljesítménnyel érdemes kiépíteni őket. A töltés időzítésével a telephely fogyasztási csúcsai is mérsékelhetők. 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss