Gazdaság

Uniós paradigmaváltás jöhet a magyar különadók ügyéből

Jóval messzebbre nyúlhat a magyar távközlési és kiskereskedelmi különadók kapcsán hozott ítéletek hatása, mint azt gondolnánk.

Az Európai Unió Bíróságának ítéletei szerint az uniós alapelveknek megfelelnek a Magyarországon tíz évvel ezelőtt, távközlési és kiskereskedelmi ágazatban tevékenykedő vállalkozásokra átmenetileg három évre kivetett különadók. Azért is példaértékűek a Magyar Államnak igazat adó ítéletek, mivel előrevetítik az Európai Unió Bírósága és egyben az EU egyéb szerveinek várható megítélését is a digitális üzleti modellek adóztatása kapcsán.

Mi köze a magyar különadóknak a digitális üzleti modellek adóztatásához?

A távközlési, valamint a kiskereskedelmi ágazatban Magyarországon 2010 és 2012 között hatályos kiskereskedelmi és távközlési különadók és a digitális üzleti modellek kapcsán egyes országok által egyoldalúan kivetett, valamint az OECD által az ún. Egységes Megközelítés alapján előirányzott digitális üzleti modelleket terhelő adók csak egyes elemeiket tekintve mutatnak hasonlóságot. Főbb közös jellemzőjük, hogy valamennyi adókötelezettség árbevétel alapon kerül meghatározásra – tehát nem a tényleges nyereség után keletkezik adófizetési kötelezettség -, illetve csak bizonyos értékhatár felett alkalmazandók.

A különadók ellen az EU bíróságához benyújtott keresetekben (C-323/18 – Tesco-Global Áruházak, C-75/18 – Vodafone Magyarország ügyek) a felperesek többek között azzal próbálták alátámasztani az említett különadók diszkriminatív jellegét, hogy azok legmagasabb adókulcsa, a progresszív adózás alapjául szolgáló bevételi sávok kialakítása okán, lényegében csak külföldi tulajdonú cégeket érintettek. Emellett felmerült érvként az is, hogy az árbevétel adóztatása nem feltétlenül méltányos, tekintve, hogy annak mértéke nem tükrözi megfelelően egy adófizető közteherviselő-képességét, hiszen magas árbevétel ellenére is lehet egy cég veszteséges, ugyanakkor a nyereséges működés sem zárható ki alacsony bevételek mellett.

A felperesek azzal érveltek, hogy a magyar különadók az európai uniós alapjogokba ütközően, indokolatlanul hátrányosan különböztették meg a külföldi tulajdonú vállalkozásokat a belföldi tulajdonú versenytársaikkal szemben. Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatát tekintve számos olyan korábbi döntés született, amely a külföldi tulajdonú vállalatokat hátrányos és diszkriminatív módon terhelő tagállami szintű adókötelezettségek jogellenességét bírálta, hivatkozván az Európai Unió alapvető szabadságjogainak megsértésére. A felperesek – részben ezen előzményekre épülő – várakozásaival szemben a bíróság mindkét ügyben azt mondta ki, hogy nem történt hátrányos megkülönböztetés. Tény, hogy a külföldi tulajdonú vállalkozások jelentősen többet fizettek, de ez nem egy szándékos jogalkotói megkülönböztetés eredménye, hanem ilyen a piacszerkezet: a külföldi szereplők nagyok, a belföldi szereplők kicsik.

Paradigmaváltás jöhet az ítéletek kapcsán

Ezek a bírósági ügyek ugyan nem a digitális üzleti modellek megadóztatásáról szólnak, de a háttérben meghúzódó párhuzam fontos, mivel az ítélet egy esetleges paradigmaváltás előszele lehet. Az OECD régóta fáradozik egy konszenzusos megoldás megalkotásán, amely biztosítaná a digitális üzleti modellekből származó bevételek megadóztatását a bevételek forrásának országaiban. Az érintettek közül az Európai Unió az egyik fő érdekelt az új digitális üzleti modelleket terhelő adók bevezetésében, mivel ezáltal – nem titkolt módon – lehetősége nyílna a jelenleginél jelentősebben megadóztatni a legnagyobb amerikai online cégeket (valamint azok leányvállalatait) az uniós piacokon elért bevételeik után.

„A fentiek alapján tehát valószínűsíthető, hogy a kiskereskedelmi, illetve a távközlési különadó terén hozott ítéletek sokkal messzebbre nyúló hatással bírnak. Ennek legfőbb oka az, hogy előrevetítik az Európai Unió pozitív hozzáállását a bevezetni tervezett digitális üzleti modelleket terhelő adókötelezettségek vonatkozásában, egyúttal megalapozva azok összeegyeztethetőségét az Európai Unió alapjogaival”

– mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

Az alapok készülnek, de hogyan tovább?

Az ítéletek csupán egy uniós szintű egyoldalú felkészülés előszelét jelenthetik a digitális üzleti modelleket terhelő adók bevezetése kapcsán. Ugyanakkor az egyoldalúság kellőképpen rámutat az egyes érintett felek, legfőképpen az EU és az USA között fennálló feszültségre, valamint arra, hogy az OECD által megteremteni kívánt konszenzus eléréséhez komoly gazdasági, illetve politikai érdekközelítésekre lesz még szükség.

A konszenzusos megoldás megalkotásának következő állomására a tervek szerint július elején, az OECD és G20 vonatkozó munkacsoportjainak berlini konferenciáján került volna sor, azonban a járványügyi helyzet miatt ez októberre tolódott.

„A nemzetközi együttműködést igénylő folyamatot hátráltathatja, hogy a jelenlegi koronavírus okozta gazdasági válság miatt a jogalkotói fókusz inkább a gazdaságot aktívabban segítő adópolitikák kialakításának irányába tolódik. Emellett, a digitális üzleti modelleket terhelő adókötelezettség miatt ellenérdekelt országokat jelen körülmények közt még nehezebb lesz egy konszenzusos megoldáshoz közelíteni”

– hangsúlyozta Bella Márió, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

Ahogy arra Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság gazdaságért felelős biztosa is nemrég felhívta a figyelmet, a válság, illetve annak kezelése újra rávilágít a költségvetési bevételek fontosságára, amelyeket az előzetes tanulmányok szerint nagyban tudna növelni a nemzetközi szinten bevezetett digitális üzleti modelleket terhelő adó.

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss