Gazdaság

Így változtatta meg a GDPR a vállalatok működését

A vállalatok többsége keményen dolgozott azon, hogy kellően felkészüljön a GDPR 2018-as bevezetésére.

Az elmúlt négy évben kibővültek a jogi osztályok, az adatvédelmi tisztviselők száma pedig elképesztő ütemben, 700 százalék fölé emelkedett. Bár az európai általános adatvédelmi rendelet a C-szintű vezetők, valamint a felhasználók figyelmét egyaránt felhívta az adat- és hálózatbiztonság fontosságára, a technológia és a kibertámadások állandóan változó jellege miatt a szervezetek egy pillanatra sem dőlhetnek hátra. A GDPR-megfelelés ugyanis nem egy kipipálható feladat, hanem egy folyamatos erőfeszítéseket kívánó keretrendszer, amelynek alapja a jó biztonsági infrastruktúra és a munkatársak rendszeres képzése. Ezek a főbb megállapításai a Kingston Technology legújabb tanulmányának, amelyet a GDPR alkalmazásának második évfordulója alkalmából készített. A kutatás összefoglalja, hogyan változott meg ez alatt az idő alatt a cégek működése, és milyen feladatok várnak még rájuk.

A kivétel (nem) erősíti a szabályt

Jelenleg több mint 500 000 adatvédelmi tisztviselő dolgozik Európában, ami hatszor több, mint amit a 2017-es előrejelzések jósoltak. Emellett megnőtt a külsős adatbiztonsági tanácsadók szerepe is, az adatvédelmi hatásvizsgálatok pedig ma már több ezer szervezet számára ismertek. Vannak azonban olyan ágazatok, például az egészségügy, az oktatás és a jog, ahol a feszített munkatempó vagy a nagy mennyiségű bizalmas információ miatt a GDPR-megfelelés továbbra is nehézséget jelent. A jogászok például e-mailben továbbítják egymásnak az ügyek érzékeny részleteit, az egészségügyi szakemberek pedig a betegek adatait vagy épp az MRI-felvételeket osztják meg hasonló módon. Az ilyen területeken sem lenne szabad azonban, hogy a hatékonyság felülírja a biztonsági protokollokat. A jótékonysági szervezetek is gyakran hajlamosak azt gondolni, hogy mentesülnek a GDPR szabályai alól. Pedig a rendelet minden magán-, állami, illetve önkéntes és közösségi szervezetre vonatkozik.

A másik probléma, hogy hiába nő az adatvédelmi tisztviselők száma, néhány vállalat alábecsüli ennek a szerepkörnek a fontosságát. Egyes cégek dedikált munkatársak helyett inkább a technológiai szakemberekre bízzák ezeket a plusz feladatokat, amelyeket a sajátjaikon felül kell ellátniuk. Holott az adatvédelmi tisztviselő egy teljes munkaidős pozíció, és egy ilyen szakértőnek átfogó rálátással kell rendelkeznie a cég biztonsági és adatvédelmi tevékenységei felett. Hosszú távon érdemes külsős tanácsadót is bevonni az adatvédelmi tisztviselő mellé, hiszen mindig akadnak olyan kihívások, amelyek megoldásához egy másodvélemény is szükséges.

Kevesebb adat, nagyobb felelősség

A GDPR egyik legjobb hozadéka az lett, hogy a cégek fellázadtak a túlzott adatgyűjtés ellen. A hatékony vállalatok az adatminimalizálás elvét vallják: amire nincs szükség, azt nem gyűjtik. Ez a fizikai formában tárolt adatokra is érvényes, ezért a munkatársaknak kétszer is meg kell gondolniuk, mi az, amit kinyomtatnak vagy leírnak (különös tekintettel a jelszavakra), a fizikai másolatokat pedig biztonságosan kell tárolniuk.

Az adatbiztonság kapcsán egyre fontosabb lett az is, hogy a nagyvállalatok megbizonyosodjanak a potenciális alvállalkozóik GDPR-megfeleléséről, mivel nem akarnak felelősséget vállalni a partnercégek hibájából történt adatszivárgási esetekért. A rendelet azonban nem csak szervezeti szinten eredményezett tudatosságot, hiszen a fogyasztók is egyre jobban tisztában vannak az adatvédelmi jogaikkal. Így azt is tudják, hogy kompenzációra jogosultak, ha egy cég elveszíti az adatok feletti ellenőrzést.

Megerősített IT-rendszerek

Az elmúlt években egyre több vállalat tette lehetővé alkalmazottai számára, hogy hetente néhány napot otthonról dolgozzanak, majd a koronavírus miatt egyik napról a másikra általános lett a home office, szinte mindenhol. Elengedhetetlen azonban, hogy a vállalatok a hatékony munkavégzés támogatása mellett a szükséges biztonsági szabályokat is betartassák a dolgozókkal, hiszen az adatokra nézve akár egyetlen személy is kockázatot jelenthet. Ám továbbra is vannak olyan rizikófaktorok, amelyeket a cégek sokszor alábecsülnek. Ilyenek a titkosítatlan USB-k és e-mailes csatolmányok, továbbá azok a böngésző funkciók, mint például a jelszavak mentése vagy szinkronizálása, amelyek érzékeny felhasználói adatokat tehetnek ki veszélyeknek. A rengeteg, internethez kapcsolódó eszköz miatt pedig kritikus fontosságú, hogy a munkavégzésre használt mobiltelefonokon tárolt adatok ugyanolyan biztonságban legyenek, mint a vállalati szerveren lévők.

A nagyvállalatok egyre szélesebb körben térnek vissza ahhoz, hogy saját adatközpontot használnak, ahol teljes ellenőrzést gyakorolhatnak a szerverek felett, és semmit sem tárolnak a nyilvános felhőben. Emellett népszerűek a hibrid szerveres megoldások is, ahol a nem érzékeny adatokat a felhőben tárolják, a személyes információk viszont a helyszínen maradnak. Ez a megközelítés azonban túl magas működési költséget róna a kkv-kra és a nonprofit szervezetekre, ezért az ő esetükben az adatbiztonság legegyszerűbb módja a hálózati védelem megerősítése, például jelszókezelő és kétlépcsős azonosítás alkalmazásával. A kkv-k körében egyre népszerűbb virtuális magánhálózat, azaz VPN hangsúlyos eleme az adatvédelmi stratégiának – főleg, amikor a kollégák nyilvános wifi-hálózatot használnak –, de nem jelent mindenre kiterjedő megoldást. A távmunkások esetében csak a titkosított USB-kulcsok és a hardveresen titkosított SSD-k mérsékelhetik a kockázatokat, mivel a vállalati adatokkal így akkor sem lehet visszaélni, ha a laptopot ellopják vagy elvesztik.

A GDPR-megfelelést nagyban segítheti az is, ha a cégek automatikusan megjelölik azokat az adatokat, amelyekre már nem érvényes az előírás. A rendelet egyik alapelve, hogy a régi adatokat törölni kell – bizonyos típusú személyes információk például nem tárolhatók hét évnél hosszabb ideig. A megfelelő adatbázis segítségével az IT-részleg egyszerűen létre tud hozni egy olyan rendszert, amely automatikusan generált e-mailt küld az adatvédelmi tisztviselőnek, amikor közeledik az adatmegőrzési határidő vége.

Nem elég egy-egy előadás

Ahhoz, hogy a vállalatok folyamatosan meg tudjanak felelni a GDPR elvárásainak, komolyan kell venniük a munkatársak adatvédelmi oktatását. A jó biztonsági stratégia egyik alappillére, hogy a cégeknek a saját kihívásaikra kell szabniuk a képzést, a másik pedig annak felismerése, hogy a GDPR szabályainak betartása a munkahelyi kultúrában gyökerezik, amelyet folyamatosan fejleszteni kell.

„Az alkalmazottak rendszeres adatvédelmi oktatása nélkülözhetetlen üzleti szempontból. Ezt nem egyszerűsíthetjük le annyira, hogy egy évente egy alkalommal tartunk egy képzést. Sokkal inkább egy proaktív, interaktív és érdekes élménnyé kell tennünk, hogy a mindennapi munka részévé válhasson. Ennek keretében a munkavállalókkal párbeszédet kell kezdeményezünk, hogy megfelelő módon ismertessük velük a biztonsági stratégiánkat. Ráadásul adatvédelmi incidens esetén a helyi hatóság is kedvezőbb elbírálásban részesíti azt a vállalatot, amelyik bizonyítani tudja, hogy átfogó képzést nyújtott a munkatársai számára”

– mondta Sally Eaves, a Kingston Technology tanulmányának egyik szerzője.

További információért látogasson el a kingston.com oldalra.

Related Topics:2020 felmérés GDPR kingston működés technology vállalat változás

Up Next

Uniós paradigmaváltás jöhet a magyar különadók ügyéből

Don't Miss

Mit tehetsz, ha nem fizet a vevő? Így kezeld kintlévőségeidet

Gazdaság

Jelentős munkaerőpiaci tartalékot jelentenek a fiatalok

Júniusban elindult a roham a diákmunkákért, de vannak olyan területek, ahol már tavasszal érdeklődnek a diákok a Job Force Iskolaszövetkezet szerint. Nyáron a legtöbb fiatalt a vendéglátásban, turizmusban, kereskedelemben várják, de futárnak is sokan állnak a nyári szünetben.

A dolgozni vágyó fiatalok átlagosan bruttó 2000-2500 forintos órabérrel számolhatnak, de van olyan munkakör is, ahol ez elérheti a bruttó 5 ezer forintot is. Azok, akik a karrierjüket szeretnék beindítani a nyáron, leginkább a gyakornoki programokat keresik, amely mára a vállalatok számára fontos utánpótlási csatornává vált.

A nyári szünet közeledtével minden évben jelentősen megugrik a diákmunka iránti érdeklődés. Bár a legtöbb fiatal júniusban kezdi meg az álláskeresést, egyes területeken már hónapokkal korábban elindul a szervezés. Vannak olyan munkakörök és cégek, ahol a visszatérő diákokkal már február-március környékén elkezdődik az egyeztetés – derült ki a Job Force Iskolaszövetkezet összeállításból. A NAV arra is felhívja a figyelmet, hogy a diákok szülői engedéllyel 16 éves koruktól dolgozhatnak, de szünidőben már a 15 éves nappali tagozatos tanulók is vállalhatnak munkát. Ráadásul a 25 év alatti diákoknak semmilyen közterhet nem kell fizetni, ha iskolaszövetkezet tagjaként végeznek munkát, és a bérük nem haladja meg a havi 715 765 forintot.

A szolgáltatószektor továbbra is a legnagyobb foglalkoztató

A legtöbb diákmunkást továbbra is a vendéglátás, a turizmus, a kereskedelem és az adminisztratív területek alkalmazzák, de sok fiatal vág bele a futárkodásba is a szünetben. A legnépszerűbb diákmunkák között azonban nem a szezonális, vízparti állások vezetnek. A diákok körében jelenleg az irodai munkák a legkeresettebbek, ezt követik a kereskedelmi pozíciók, majd a vendéglátás.

A diákmunkára továbbra is a megyeszékhelyeken és a nagyobb városokban koncentrálódik a kereslet, az utóbbi években a kisebb települések és a nagyvárosok vonzáskörzetében található cégek is egyre aktívabban foglalkoztatnak nyáron fiatalokat.

Bruttó 2250 forint az átlag

„A bérekben jelentős különbségek vannak az egyes munkakörök között. Átlagosan a bruttó órabérek jellemzően 2000–2500 forint között alakulnak, míg a futárszolgálatoknál akár bruttó 5000 forintos óradíj is elérhető. A fiatalok pedig nyáron jóval többet dolgoznak: míg a tanév során ez átlagosan havi 64 óra, nyáron a havi munkamennyiség átlagosan 100–120 órára ugrik. A legaktívabb korosztály pedig a 18 és 25 év közötti fiatalokból kerül ki”

– mondta Magony András, a Job Force Iskolaszövetkezet vezetője.

A szakember hozzátette, hogy a Work Force-hoz tartozó, Job Force Iskolaszövetkezet hosszú évek óta közvetít diákmunkára fiatalokat, így segítve a partnereket a zökkenőmentes munkaerő-ellátásban. Magony András szerint a munkáltatók számára a legfontosabb értékek közé a kiszámíthatóság, a megbízhatóság és a lojalitás tartozik. A fiatalok ezzel szemben elsősorban a rugalmasságot, a saját elvárásaiknak megfelelő munkahelyi környezetet és a jól tervezhető munkabeosztást keresik.

Egyre fontosabb utánpótlási csatorna a gyakornoki program

A szakember azt is kiemelte, hogy a gyakornoki programok szerepe egyre jobban felértékelődik mind a két fél számára. A fiataloknak a karrierjük beindítására adnak lehetőséget ezek a programok, míg a cégeknek fontos utánpótlási csatornát jelentenek. A diák valós munkakörnyezetben próbálhatja ki magát, miközben a munkáltató is megismerheti a leendő munkatársat. Sikeres együttműködés esetén a gyakornoki időszak könnyen teljes munkaidős állásajánlathoz vezethet.

„Az adataink szerint a diákok átlagosan 6 hónapot töltenek egy-egy gyakornoki program keretében a cégeknél. Elsősorban pedig a hosszú távú munka lehetőségét, valódi szakmai tapasztalatot, tanulási, fejlődési lehetőséget és versenyképes jövedelmet keresnek”

– tette hozzá Magony András.

A cégeknek érdemes azzal is számolniuk, hogy nyáron a diákok jóval több időt tudnak munkával tölteni, azaz ilyenkor átmenetileg nagyobb szerepet vállaljanak a napi működésben, a szabadságukat töltő munkavállalók okozta fennakadásokat így jól lehet menedzselni, miközben a fiatalok is még jobban elmélyíthetik a szakmai tapasztalatukat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A Kyndryl Foundation 100 000 dolláros támogatással erősíti meg elkötelezettségét

A Kyndryl jótékonysági szervezete, a Kyndryl Alapítvány bejelentette harmadik éve futó globális támogatási programjának kedvezményezettjeit. A támogatásban részesülő 14 nonprofit szervezet között ismét helyet kapott a United Way Magyarország.

A Kyndryl ezzel tovább erősíti hosszú távú elkötelezettségét a kiberbiztonsági és mesterségesintelligencia-készségek fejlesztése iránt világszerte.

A Kyndryl Alapítvány legújabb támogatási portfóliója a korábbi, többéves együttműködések folytatása mellett új szervezeteket is bevon. A programok középpontjában a kiberbiztonsági és mesterségesintelligencia-képzések, a digitális befogadás és a munkaerőpiaci felkészítés áll.

Az United Way Magyarország immár második egymást követő évben részesül támogatásban, és a 100 000 amerikai dolláros hozzájárulást az „United for CyberSafe Youth” program folytatására és továbbfejlesztésére fordítja. A moduláris képzési program középiskolás diákokat és fiatal felnőtteket céloz, kiemelt figyelmet fordítva a hátrányos helyzetű közösségekre és a látássérült emberekre.

A program hatását jól tükrözik olyan résztvevők tapasztalatai, mint a pécsi látássérült középiskolás diák, Dorottya, aki éppen érettségire készült és az egyetemi továbbtanulását tervezte, amikor részt vett egy mesterséges intelligenciára fókuszáló képzésen. A program során olyan eszközöket és alkalmazásokat ismert meg, amelyek támogatják az önálló tanulást, például összefoglalják és akadálymentes formátumba alakítják a tananyagokat.

„Fel tudom tölteni a tananyagokat, akár teljes tankönyveket is, az alkalmazás pedig úgy foglalja össze őket, hogy könnyen megértsem. Olyan érzés, mintha a saját tankönyvemmel beszélgetnék”

– mondta. A program a felelős MI-használatra is kiemelt figyelmet fordított, így Dorottya nemcsak új eszközöket ismert meg, hanem azt is megtanulta, hogyan használhatja azokat tudatosan és kritikusan a tanulásban és a mindennapi életben – ez pedig fontos készség lesz jövőbeli tanulmányai során.

A Kyndryl Alapítvány olyan programokat támogat, amelyek a munkaerőpiacon értékes digitális készségeket fejlesztenek, és segítik az embereket abban, hogy megfelelő munkalehetőségekhez jussanak. Ezek az oktatási programok várhatóan több mint 100 000 ember életére lesznek hatással világszerte.

„A Kyndryl Alapítvány magyarországi jelenléte immár a harmadik évébe lép, melynek segítségével tovább mélyítjük elkötelezettségünket azon programok iránt, amelyek gyakorlati kiberbiztonsági és mesterségesintelligencia-készségekkel vértezik fel a fiatalokat”

– mondta Presszer Péter, a Kyndryl Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.

„A United Way Magyarországgal folytatott együttműködésünk közös célja, hogy minél több diák és fiatal felnőtt számára tegyük elérhetővé a magas színvonalú digitális képzéseket.”

A globális támogatási program harmadik évének kedvezményezettjeiről további információ itt található.

A Kyndryl Alapítvány kiberbiztonsági és mesterségesintelligencia-készséghiány enyhítését célzó kezdeményezéseiről további részletek a www.kyndryl.org oldalon érhetők el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Reális forgatókönyv, hogy jövőre az AI vásárol helyettünk

Az online kereskedelem csendben, mégis soha nem látott sebességgel alakul át. Egy vásárlási döntés előtt egyre többen fordulnak nagy nyelvi modellekhez
– például Geminihez, Copilothoz vagy ChatGPT-hez –, és sok esetben már el sem indítanak hagyományos keresést például a Google-ben.

„A mesterséges intelligenciával folytatott beszélgetések jóval részletesebb helyzetekből indulnak ki, mint a korábbi keresések, az AI pedig olyan válaszokat ad, amelyek szinte észrevétlenül terelik a felhasználót egy konkrét termék vagy megoldás felé”

– mutat rá az egyik legfontosabb trendre Gandera Balázs, az INTREN digitális marketing ügynökség ügyvezetője.

A keresést felváltja a beszélgetés: új korszak kezdődik

„Egy új felhasználói réteg már aktívan használja ezt a megközelítést, és a változás üteme kifejezetten gyors”

– hangsúlyozza a szakértő. Ma már sokan nem egyszerűen beírják a keresőbe, hogy „gyerekbicikli”, hanem részletesen leírják az igényeiket: életkort, színt, felhasználási helyzeteket, preferált kialakítást és egyedi elvárásokat. Az AI erre nemcsak válaszokat ad, hanem alternatívákat kínál, visszakérdez, és folyamatos párbeszéddel formálja a vásárlói döntést. Bár az ilyen típusú keresések aránya egyelőre nem tűnik nagynak, a növekedés tempója kiemelkedő.

„Rövid idő alatt többszörösére bővülhet az AI-alapú keresések aránya, ami már érezhető hatást gyakorol a kereskedők forgalmára”

– teszi hozzá Gandera Balázs.

AI, mint digitális vásárlási asszisztens

A vásárlási folyamat alapjaiban alakul át. A felhasználó egyetlen kérdésre választ kap, majd azonnal további, személyre szabott javaslatok érkeznek, amelyek fokozatosan mélyítik az érdeklődését. Az AI alternatívákat ajánl, új szempontokat ad, és egyre konkrétabb irányba tereli a döntést. Ezzel párhuzamosan megjelennek azok a linkek és ajánlások is, amelyek már közvetlenül a vásárláshoz vezetnek. Nemzetközi szinten már ennél is tovább mentek: olyan megoldások születnek, ahol az AI nemcsak ajánl, hanem magát a tranzakciót is előkészíti.

„A Google által bejelentett fejlesztések például egy központi kosár köré épülnek, amely több webshop kínálatát kezeli egy helyen. A rendszer folyamatosan figyeli az árakat és akciókat, miközben releváns ajánlatokat ad, a vásárlás pedig akár egyetlen lépésben végrehajthatóvá válik”

– emeli ki a szakértő.

Gyors adaptáció előtt a hazai e-kereskedelem

A magyar piac számára is érezhetők már ezek a változások és várható, hogy rövid időn belül átalakulnak a vásárlási szokások. A bevezetés jellemzően a nagy nemzetközi szereplőknél indul, majd gyorsan terjed a szélesebb körben használt webshop rendszereken keresztül.

„Reális forgatókönyv, hogy egy éven belül tömegesen jelennek meg ezek a működések a mindennapi vásárlásban”

– hívja fel a figyelmet az INTREN szakértője. Kiemeli: ebben a helyzetben a kereskedők, cégek láthatóságának kérdése is új szintre lép. A keresőoptimalizálás alapelvei továbbra is érvényesek maradnak, ugyanakkor alkalmazkodni kell ahhoz, hogy a döntési pontok egyre gyakrabban az AI válaszaiban jelennek meg.

Azok a kereskedők, akik időben reagálnak, biztosabb pozíciót építhetnek ki ebben az új környezetben.

„Az első lépések nem igényelnek jelentős erőforrást. Tudatos jelenlét, megfelelő adatstruktúrák és frissített tartalom már elegendő lehet ahhoz, hogy egy márka megjelenjen az ajánlások között. Ez az időszak inkább felkészülésről szól, mint versenyfutásról, ugyanakkor a tempó gyors, és a figyelem kulcsszerepet kap”

– összegez Gandera Balázs.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!