Gazdaság

Így változtatta meg a GDPR a vállalatok működését

A vállalatok többsége keményen dolgozott azon, hogy kellően felkészüljön a GDPR 2018-as bevezetésére.

Az elmúlt négy évben kibővültek a jogi osztályok, az adatvédelmi tisztviselők száma pedig elképesztő ütemben, 700 százalék fölé emelkedett. Bár az európai általános adatvédelmi rendelet a C-szintű vezetők, valamint a felhasználók figyelmét egyaránt felhívta az adat- és hálózatbiztonság fontosságára, a technológia és a kibertámadások állandóan változó jellege miatt a szervezetek egy pillanatra sem dőlhetnek hátra. A GDPR-megfelelés ugyanis nem egy kipipálható feladat, hanem egy folyamatos erőfeszítéseket kívánó keretrendszer, amelynek alapja a jó biztonsági infrastruktúra és a munkatársak rendszeres képzése. Ezek a főbb megállapításai a Kingston Technology legújabb tanulmányának, amelyet a GDPR alkalmazásának második évfordulója alkalmából készített. A kutatás összefoglalja, hogyan változott meg ez alatt az idő alatt a cégek működése, és milyen feladatok várnak még rájuk.

A kivétel (nem) erősíti a szabályt

Jelenleg több mint 500 000 adatvédelmi tisztviselő dolgozik Európában, ami hatszor több, mint amit a 2017-es előrejelzések jósoltak. Emellett megnőtt a külsős adatbiztonsági tanácsadók szerepe is, az adatvédelmi hatásvizsgálatok pedig ma már több ezer szervezet számára ismertek. Vannak azonban olyan ágazatok, például az egészségügy, az oktatás és a jog, ahol a feszített munkatempó vagy a nagy mennyiségű bizalmas információ miatt a GDPR-megfelelés továbbra is nehézséget jelent. A jogászok például e-mailben továbbítják egymásnak az ügyek érzékeny részleteit, az egészségügyi szakemberek pedig a betegek adatait vagy épp az MRI-felvételeket osztják meg hasonló módon. Az ilyen területeken sem lenne szabad azonban, hogy a hatékonyság felülírja a biztonsági protokollokat. A jótékonysági szervezetek is gyakran hajlamosak azt gondolni, hogy mentesülnek a GDPR szabályai alól. Pedig a rendelet minden magán-, állami, illetve önkéntes és közösségi szervezetre vonatkozik.

A másik probléma, hogy hiába nő az adatvédelmi tisztviselők száma, néhány vállalat alábecsüli ennek a szerepkörnek a fontosságát. Egyes cégek dedikált munkatársak helyett inkább a technológiai szakemberekre bízzák ezeket a plusz feladatokat, amelyeket a sajátjaikon felül kell ellátniuk. Holott az adatvédelmi tisztviselő egy teljes munkaidős pozíció, és egy ilyen szakértőnek átfogó rálátással kell rendelkeznie a cég biztonsági és adatvédelmi tevékenységei felett. Hosszú távon érdemes külsős tanácsadót is bevonni az adatvédelmi tisztviselő mellé, hiszen mindig akadnak olyan kihívások, amelyek megoldásához egy másodvélemény is szükséges.

Kevesebb adat, nagyobb felelősség

A GDPR egyik legjobb hozadéka az lett, hogy a cégek fellázadtak a túlzott adatgyűjtés ellen. A hatékony vállalatok az adatminimalizálás elvét vallják: amire nincs szükség, azt nem gyűjtik. Ez a fizikai formában tárolt adatokra is érvényes, ezért a munkatársaknak kétszer is meg kell gondolniuk, mi az, amit kinyomtatnak vagy leírnak (különös tekintettel a jelszavakra), a fizikai másolatokat pedig biztonságosan kell tárolniuk.

Az adatbiztonság kapcsán egyre fontosabb lett az is, hogy a nagyvállalatok megbizonyosodjanak a potenciális alvállalkozóik GDPR-megfeleléséről, mivel nem akarnak felelősséget vállalni a partnercégek hibájából történt adatszivárgási esetekért. A rendelet azonban nem csak szervezeti szinten eredményezett tudatosságot, hiszen a fogyasztók is egyre jobban tisztában vannak az adatvédelmi jogaikkal. Így azt is tudják, hogy kompenzációra jogosultak, ha egy cég elveszíti az adatok feletti ellenőrzést.

Megerősített IT-rendszerek

Az elmúlt években egyre több vállalat tette lehetővé alkalmazottai számára, hogy hetente néhány napot otthonról dolgozzanak, majd a koronavírus miatt egyik napról a másikra általános lett a home office, szinte mindenhol. Elengedhetetlen azonban, hogy a vállalatok a hatékony munkavégzés támogatása mellett a szükséges biztonsági szabályokat is betartassák a dolgozókkal, hiszen az adatokra nézve akár egyetlen személy is kockázatot jelenthet. Ám továbbra is vannak olyan rizikófaktorok, amelyeket a cégek sokszor alábecsülnek. Ilyenek a titkosítatlan USB-k és e-mailes csatolmányok, továbbá azok a böngésző funkciók, mint például a jelszavak mentése vagy szinkronizálása, amelyek érzékeny felhasználói adatokat tehetnek ki veszélyeknek. A rengeteg, internethez kapcsolódó eszköz miatt pedig kritikus fontosságú, hogy a munkavégzésre használt mobiltelefonokon tárolt adatok ugyanolyan biztonságban legyenek, mint a vállalati szerveren lévők.

A nagyvállalatok egyre szélesebb körben térnek vissza ahhoz, hogy saját adatközpontot használnak, ahol teljes ellenőrzést gyakorolhatnak a szerverek felett, és semmit sem tárolnak a nyilvános felhőben. Emellett népszerűek a hibrid szerveres megoldások is, ahol a nem érzékeny adatokat a felhőben tárolják, a személyes információk viszont a helyszínen maradnak. Ez a megközelítés azonban túl magas működési költséget róna a kkv-kra és a nonprofit szervezetekre, ezért az ő esetükben az adatbiztonság legegyszerűbb módja a hálózati védelem megerősítése, például jelszókezelő és kétlépcsős azonosítás alkalmazásával. A kkv-k körében egyre népszerűbb virtuális magánhálózat, azaz VPN hangsúlyos eleme az adatvédelmi stratégiának – főleg, amikor a kollégák nyilvános wifi-hálózatot használnak –, de nem jelent mindenre kiterjedő megoldást. A távmunkások esetében csak a titkosított USB-kulcsok és a hardveresen titkosított SSD-k mérsékelhetik a kockázatokat, mivel a vállalati adatokkal így akkor sem lehet visszaélni, ha a laptopot ellopják vagy elvesztik.

A GDPR-megfelelést nagyban segítheti az is, ha a cégek automatikusan megjelölik azokat az adatokat, amelyekre már nem érvényes az előírás. A rendelet egyik alapelve, hogy a régi adatokat törölni kell – bizonyos típusú személyes információk például nem tárolhatók hét évnél hosszabb ideig. A megfelelő adatbázis segítségével az IT-részleg egyszerűen létre tud hozni egy olyan rendszert, amely automatikusan generált e-mailt küld az adatvédelmi tisztviselőnek, amikor közeledik az adatmegőrzési határidő vége.

Nem elég egy-egy előadás

Ahhoz, hogy a vállalatok folyamatosan meg tudjanak felelni a GDPR elvárásainak, komolyan kell venniük a munkatársak adatvédelmi oktatását. A jó biztonsági stratégia egyik alappillére, hogy a cégeknek a saját kihívásaikra kell szabniuk a képzést, a másik pedig annak felismerése, hogy a GDPR szabályainak betartása a munkahelyi kultúrában gyökerezik, amelyet folyamatosan fejleszteni kell.

„Az alkalmazottak rendszeres adatvédelmi oktatása nélkülözhetetlen üzleti szempontból. Ezt nem egyszerűsíthetjük le annyira, hogy egy évente egy alkalommal tartunk egy képzést. Sokkal inkább egy proaktív, interaktív és érdekes élménnyé kell tennünk, hogy a mindennapi munka részévé válhasson. Ennek keretében a munkavállalókkal párbeszédet kell kezdeményezünk, hogy megfelelő módon ismertessük velük a biztonsági stratégiánkat. Ráadásul adatvédelmi incidens esetén a helyi hatóság is kedvezőbb elbírálásban részesíti azt a vállalatot, amelyik bizonyítani tudja, hogy átfogó képzést nyújtott a munkatársai számára”

– mondta Sally Eaves, a Kingston Technology tanulmányának egyik szerzője.

További információért látogasson el a kingston.com oldalra.

Related Topics:2020 felmérés GDPR kingston működés technology vállalat változás

Up Next

Uniós paradigmaváltás jöhet a magyar különadók ügyéből

Don't Miss

Mit tehetsz, ha nem fizet a vevő? Így kezeld kintlévőségeidet

Gazdaság

Folytatódhat a Demján Sándor Tőkeprogram

A Magyar Fejlesztési Bank 2026. augusztus 26-án vállalta, hogy biztosítja a feltételeknek megfelelő vállalkozások hitel- és tőkefinanszírozását, és négy hónappal meghosszabbította a befektetési időszakot.

A mintegy 43,9 milliárd forintos forrásrészlet még nem érkezett meg az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt.-hez: az MFB a vezetőváltást követően előbb meg kíván győződni az alapkezelő jogszerű működéséről, valamint arról, hogy az új vezetés elkötelezett a bankkal korábban egyeztetett befektetési stratégia következetes végrehajtása mellett. Az MKIK ehhez minden szükséges dokumentumot, információt és garanciát megad.

A program kedvezményes hitel- és tőkefinanszírozással segíti a magyar kis- és középvállalkozások beruházásait és növekedését. A forrást az MFB biztosítja, az MKIK tulajdonában álló MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. pedig a magántőkealap kezelőjeként felel a befektetések lebonyolításáért, a szerződéskötésekért és a finanszírozás vállalkozásokhoz történő eljuttatásáért.

A program eredetileg bejelentett 150 milliárd forintos keretét három, egyenként 50 milliárd forintos részletben tervezték biztosítani. Az első részletet az MFB már az alap rendelkezésére bocsátotta, ennek terhére valósul meg a program első finanszírozási szakasza. A mostani döntés a másodikra vonatkozik: az MFB és az alapkezelő 168 pályázó vállalkozást értékelt pénzügyi, gazdasági, működési és üzletbiztonsági szempontból, közülük 145 felelt meg maradéktalanul a feltételeknek, így az eredetileg 50 milliárd forintos részletből 43,9 milliárd forint szolgálhatja a finanszírozásukat. A harmadik, további 50 milliárd forintos részlet nem tárgya az MFB mostani döntésének; rendelkezésre bocsátásáról az MKIK információi szerint jelenleg nincs végleges döntés, ezért a teljes, eredetileg bejelentett keret jelenleg nem áll az alapkezelő rendelkezésére.

A vezetőváltás előzménye, hogy az MKIK elnöke 2026 júniusában szabályszerűségi vizsgálatot indított az alapkezelő működésével kapcsolatban. Az ügyvédi, számviteli és informatikai szakértők bevonásával zajló átvilágítás első megállapításait követően került sor a vezérigazgató visszahívására és munkaviszonyának megszüntetésére; ezek a lépések az MKIK álláspontja szerint jogszerűen történtek. A vizsgálat első fázisa várhatóan a jövő hét folyamán zárul le, megállapításairól először az MKIK vezetése kap tájékoztatást.

Az MKIK álláspontja szerint a volt vezérigazgató részéről az elmúlt napokban több sajtóorgánumban megjelent állítások tényszerűen megalapozatlanok, és a vizsgálat menetére nincsenek hatással. Az átvilágítás dokumentumok alapján, szakértők bevonásával zajlik, azt nyilatkozatok nem befolyásolják. Az MKIK elnöke kitart a tények teljes körű feltárása mellett, és ettől a személyét vagy a Kamarát érő megalapozatlan és nemtelen támadások sem tántorítják el.

Az alapkezelő működése folyamatos: az MKIK álláspontja szerint a döntéshozatalhoz, a képviselethez és az operatív működéshez szükséges szervezeti és aláírási rend az új vezérigazgató kinevezéséig is biztosított. Az MKIK és az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. együttműködik az MFB-vel, és haladéktalanul a bank rendelkezésére bocsátja a kért dokumentumokat, információkat és garanciákat.

A befektetési időszak négy hónapos meghosszabbításával elegendő idő állhat rendelkezésre a szerződéskötések és a finanszírozás lebonyolítására. Ezek tényleges ütemezését a forrás beérkezése és a kötelező ellenőrzések lezárása határozza meg; a teljesen előkészített ügyleteknél ezt követően rövid időn belül sor kerülhet a szerződéskötésre és a folyósításra.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megjelentek a legújabb fizetési adatok: kiderült, mekkora hitelre elég a béred

Megjelent a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, keresetekre vonatkozó gyorstájékoztatója, mely szerint 2026 júniusában bruttó 754 700 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban álló magyarok átlagkeresete.

Ugyanezen időszakban a nettó átlagkereset 529 700 forint volt a hivatal szerint, míg a bruttó mediánérték 617 900, a nettó mediánérték pedig 438 000 forint. A fenti számok tükrében a Bank360 megvizsgálta, mekkora hitelösszegek felvételében gondolkodhatnak azok a lakossági ügyfelek, akik az átlag- és mediánösszegeket keresik meg havonta.

A KSH legfrissebb tájékoztatója szerint 2026 júniusában bruttó 754 700 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagkeresete, míg a nettó átlagkereset 529 700 forint volt ugyanebben az időszakban. A jelentés szerint a bruttó átlagkereset 7,1%-kal, a nettó átlagkereset 9,4%-kal, a reálkereset pedig 7,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ami a keresetek bruttó mediánértékét illeti, az a jelentés szerint 617 900 forint, míg a nettó mediánérték 438 000 forint volt idén júniusban, ami 8,8%, illetve 10,9% emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

Mekkora lakáshitelre elég a júniusi átlagfizetés?

A fenti számok tükrében a Bank360 megvizsgálta, mekkora piaci lakáshitel felvételére lehet képes az, akinek a keresete a legutóbbi nettó átlag- illetve mediánbérrel egyezik meg. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szabályozása értelmében a nettó 800 ezer forint alatti jövedelmek maximum 50%-ig terhelhetők törlesztőrészletekkel, a Bank360 az átlag- és a mediánkereset kapcsán is ezzel az aránnyal számolt.

A fentieknek megfelelően a nettó átlagkereset esetében 264 850 forint, a nettó mediánkereset esetében pedig 219 000 forint a maximálisan vállalható havi törlesztőrészlet összege.

A Bank360 kalkulátorával elvégzett számítás szerint jelenleg egy 20 éves futamidejű, 34 millió forint összegű piaci lakáshitelnek ~263-264 ezer forintba kerül a havi törlesztőrészlete (THM 7,21% – 7,22%), tehát ez még éppen belefér a jegybanki szabályozás nyújtotta keretek közé. Amennyiben a futamidőt 25 évre növeljük, úgy a hitelösszeg 37 millió forintig emelhető, ekkor ugyanis a havi törlesztőrészlet ~261-262 ezer forint körül alakul (THM 7,20% – 7,22%). Jelenleg tehát ezekig a hitelösszegekig nyújtózkodhat az, akinek a bére a jelenlegi nettó átlagkeresettel megegyező mértékű.

Más a helyzet azok esetében, akiknek a bére a júniusi nettó mediánbérrel egyezik meg. Amennyiben 20 éves futamidőben gondolkodunk, úgy a nettó mediánbér mellett jelenleg 28 millió forint a felvehető maximum, aminek a havi törlesztőrészlete ~216-218 ezer forint között mozogna (THM 7,21% – 7,22%). Hosszabb, 25 éves futamidő esetén a hitelösszeg maximuma 30,5 millió forint körül alakul, ekkor ugyanis a havi törlesztőrészlet 216 ezer forint alatt maradna (THM 7,20% – 7,22%).

Természetesen a kamattámogatott Otthon Start Program keretein belül a fentieknél magasabb hitelösszegek is felvehetők, hiszen az állami támogatásnak köszönhetően lényegesen olcsóbban juthatnak hitelhez az arra jogosult igénylők. A maximális, 50 millió forintos hitelösszegnek 25 éves futamidő esetén 237 ezer forint körül alakul a havi törlesztőrészlete (THM 3,03% – 3,06%), így az bőven belefér a júniusi nettó átlagkereset 50%-ába, vagyis a legalább ennyit kereső adósok akár a teljes hitelösszeg felvételére is képesek lehetnek.

A nettó mediánbért megkeresők esetében ez már nem igaz. Az ő esetükben 46 millió forint az elméletileg felvehető maximális hitelösszeg, feltéve, hogy 25 éves futamidővel számolunk. Ekkor ugyanis a havi törlesztőrészlet ~217-218 ezer forint között mozog (THM 3,03% – 3,06%).

Rövidebb, 20 éves futamidő esetén a nettó mediánbért megkeresők esetén 39 millió forint a felvehető maximum (~216-217 ezer forintos törlesző), ám ekkora időtávon a nettó átlagkeresetből élőknek is be kell érniük 47,5 millió forinttal (~263-264 ezer forintos törlesztő).

Mekkora személyi hitelre elegendő a júniusi átlagkereset?

A Bank360 személyihitel-kalkulátora alapján változatlanul elmondható, hogy a nettó átlagkeresetből élők számára a piacon jelenleg elérhető legmagasabb, 15 millió forintos hitelösszeg felvétele sem lehetetlen. Legalábbis abban az esetben, ha ehhez a hitelösszeghez kellően hosszú futamidő társul. Ez a „kellően hosszú” minimum 7 évet jelent, ekkor ugyanis a jelenleg elérhető ajánlatok alapján ~245-258 ezer forint közötti havi törlesztőrészletre számíthatunk (THM 9,90% – 12,00%), ami már belefér a jegybanki keretekbe. Legalábbis a nettó átlagkereset esetében.

A nettó mediánbér esetében még hosszabb, 10 éves futamidőre van szükség ahhoz, hogy a havi törlesztőrészlet (~198 ezer forint, THM 10,66%) beleférjen a jövedelem felébe. Rövidebb, 8 éves futamidő esetén már a hitelösszeget is csökkenteni kellene. Utóbbi esetben 14 millió forint a felvehető maximum, és az adósnak még ekkor is szét kellene néznie a különböző hitelintézetek ajánlatai között, ugyanis azok havi törlesztői 210 ezer és 223 ezer forint között mozognak, tehát a drágább ajánlatok már meghaladnák a lehetőségeiket (THM 10,17% – 12,22%).

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Húsz éve tette le a voksát Budapest mellett a Morgan Stanley

Budapesten fejlesztik az árazóprogramot, amelyet a Morgan Stanley kereskedői világszerte használnak, itt dolgozzák fel naponta több tízmillió tőzsdei tranzakció adatait a másodperc törtrésze alatt, és magyar csapat építette a bank vagyonkezelési üzletágának első generatív MI-alkalmazását is.

Húsz évvel ezelőtt néhány tucat matematikussal nyitotta meg budapesti irodáját a globális pénzügyi szolgáltató, ma mintegy 3000 szakember dolgozik a Duna-parti irodaházakban. A jubileum alkalmából a vállalat díjazta azokat a budapesti csapatokat, amelyek munkája a legnagyobb hatással volt a cég globális működésére.

A 2006-ban matematikai modellező csapatként induló budapesti iroda mára a Morgan Stanley egyik legnagyobb központja lett. A munkatársak közel fele informatikai területen dolgozik, de jelentős létszámmal működnek pénzügyi, kockázatelemzői és kvantitatív modellezői csapatok is. A budapesti szakemberek a bank európai, észak-amerikai és ázsiai működését egyaránt támogatják, számos területen pedig már a globális felelősség is Budapesten van.

A pénzvilág mércéit építik a Duna-parton

Erről tanúskodnak a belső pályázat díjazott projektjei is. A győztesek között van az a budapesti csapat, amely a bank hozamgörbéit építi, azaz ők számolják ki, hogy mennyit ér ma egy jövőbeli kifizetés. Rengeteg számítás épül erre: ez alapján árazza a bank a kötvényeket, a hiteleket és az összetett tőzsdei ügyleteket, és ez alapján méri a kockázataikat is. Ha a görbe pontatlan, a bank rosszul áraz, és pénzt veszíthet – ezért számít kiemelt bizalmi feladatnak, hogy ezt a rendszert, valamint a bank kereskedői által világszerte használt árazóprogramot Budapesten fejlesztik.

Egy másik díjazott fejlesztőcsapat 2007 óta azon dolgozik, hogy a világ tőzsdéiről érkező adatok a lehető leggyorsabban jussanak el a bank rendszereibe. Amikor egy részvény ára vagy egy deviza árfolyama megváltozik, arról a kereskedési rendszereknek azonnal értesülniük kell – a modern tőzsdei kereskedésben ugyanis az nyer, aki hamarabb reagál az új információra. A budapesti fejlesztésű rendszer csúcsidőszakban napi 65-70 millió tranzakció adatát dolgozza fel, és az információ a beérkezéstől számítva kevesebb mint a másodperc tízezred része alatt jut el a felhasználókhoz. Ez nagyjából tízezerszer gyorsabb egy emberi szempillantásnál, és a nemzetközi mezőnyben is kivételes mérnöki teljesítménynek számít.

Belső MI-chatbot hárommillió kérdésre

A bank vagyonkezelési üzletágának pénzügyi tanácsadói egy hatalmas, több mint 16 ezer oldalas belső tudástárból dolgoznak, amikor az ügyfelek kérdéseire keresnek választ – ennek üzleti működtetése, valamint az új, gyakran MI-alapú funkciók fejlesztési irányainak meghatározása budapesti csapat feladata. Az itt épített rendszer táplálja a bank belső asszisztensét: a tanácsadók által feltett eddigi hárommillió kérdésre adott válaszok 95 százaléka ebből a tudástárból származik. A csapat fejlesztette a vagyonkezelési üzletág első generatív MI-alkalmazását, amely mostanra tízezrek számára könnyíti meg a mindennapi munkát Amerikától Ázsiáig.

„A Morgan Stanley budapesti irodájának 20 éves története a szaktudás és az ambíció története. A hazai egyetemekről kikerülő és más országokból idecsábított matematikusok, mérnökök, közgazdászok és más szakemberek két évtized alatt bebizonyították, hogy a nemzetközi pénzügyi világ legösszetettebb feladataiban is az élvonalban tudnak teljesíteni. Ma már globális rendszerek fejlesztése és működtetése, világszintű szakmai döntések múlnak az itt dolgozó kollégákon, és erre nagyon büszkék vagyunk”

– mondta el Mayer Dániel, a Morgan Stanley budapesti irodájának vezetője.

Öt fővel indultak, ma globális döntéseket hoznak

A belső évfordulós pályázat eredményei a szervezeti fejlődést is jól mutatják. A bank belső működésének pénzügyi elszámolásáért felelős kontrolling csapat 2006-ban öt fővel indult, ma több mint 65 szakemberrel globális funkciót irányít Budapestről, teljes, nemzetközi döntési jogkörrel. A modellkockázat-kezelési csapat hat éven át vezette azt a programot, amelynek során a bank mintegy 3000 matematikai modelljét – vagyis azokat a számítási eljárásokat, amelyekkel a bank a kockázatait méri és az árait kalkulálja – vizsgálták át és emelték egységes, a nemzetközi felügyeletek elvárásainak megfelelő színvonalra. Az üzletágakon átívelő, világméretű projektet végig Budapestről koordinálták.

A cég két évtizede szorosan együttműködik a hazai felsőoktatással: a budapesti iroda munkatársainak jelentős része vezető magyar egyetemek képzésein szerzett diplomát. A vállalat gyakornoki programjai révén évente hallgatók tucatjai kezdik pályájukat a banknál – sokan közülük ma már vezető pozícióban dolgoznak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!