Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Uniós paradigmaváltás jöhet a magyar különadók ügyéből

Jóval messzebbre nyúlhat a magyar távközlési és kiskereskedelmi különadók kapcsán hozott ítéletek hatása, mint azt gondolnánk.

Az Európai Unió Bíróságának ítéletei szerint az uniós alapelveknek megfelelnek a Magyarországon tíz évvel ezelőtt, távközlési és kiskereskedelmi ágazatban tevékenykedő vállalkozásokra átmenetileg három évre kivetett különadók. Azért is példaértékűek a Magyar Államnak igazat adó ítéletek, mivel előrevetítik az Európai Unió Bírósága és egyben az EU egyéb szerveinek várható megítélését is a digitális üzleti modellek adóztatása kapcsán.

Mi köze a magyar különadóknak a digitális üzleti modellek adóztatásához?

A távközlési, valamint a kiskereskedelmi ágazatban Magyarországon 2010 és 2012 között hatályos kiskereskedelmi és távközlési különadók és a digitális üzleti modellek kapcsán egyes országok által egyoldalúan kivetett, valamint az OECD által az ún. Egységes Megközelítés alapján előirányzott digitális üzleti modelleket terhelő adók csak egyes elemeiket tekintve mutatnak hasonlóságot. Főbb közös jellemzőjük, hogy valamennyi adókötelezettség árbevétel alapon kerül meghatározásra – tehát nem a tényleges nyereség után keletkezik adófizetési kötelezettség -, illetve csak bizonyos értékhatár felett alkalmazandók.

A különadók ellen az EU bíróságához benyújtott keresetekben (C-323/18 – Tesco-Global Áruházak, C-75/18 – Vodafone Magyarország ügyek) a felperesek többek között azzal próbálták alátámasztani az említett különadók diszkriminatív jellegét, hogy azok legmagasabb adókulcsa, a progresszív adózás alapjául szolgáló bevételi sávok kialakítása okán, lényegében csak külföldi tulajdonú cégeket érintettek. Emellett felmerült érvként az is, hogy az árbevétel adóztatása nem feltétlenül méltányos, tekintve, hogy annak mértéke nem tükrözi megfelelően egy adófizető közteherviselő-képességét, hiszen magas árbevétel ellenére is lehet egy cég veszteséges, ugyanakkor a nyereséges működés sem zárható ki alacsony bevételek mellett.

A felperesek azzal érveltek, hogy a magyar különadók az európai uniós alapjogokba ütközően, indokolatlanul hátrányosan különböztették meg a külföldi tulajdonú vállalkozásokat a belföldi tulajdonú versenytársaikkal szemben. Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatát tekintve számos olyan korábbi döntés született, amely a külföldi tulajdonú vállalatokat hátrányos és diszkriminatív módon terhelő tagállami szintű adókötelezettségek jogellenességét bírálta, hivatkozván az Európai Unió alapvető szabadságjogainak megsértésére. A felperesek – részben ezen előzményekre épülő – várakozásaival szemben a bíróság mindkét ügyben azt mondta ki, hogy nem történt hátrányos megkülönböztetés. Tény, hogy a külföldi tulajdonú vállalkozások jelentősen többet fizettek, de ez nem egy szándékos jogalkotói megkülönböztetés eredménye, hanem ilyen a piacszerkezet: a külföldi szereplők nagyok, a belföldi szereplők kicsik.

Paradigmaváltás jöhet az ítéletek kapcsán

Ezek a bírósági ügyek ugyan nem a digitális üzleti modellek megadóztatásáról szólnak, de a háttérben meghúzódó párhuzam fontos, mivel az ítélet egy esetleges paradigmaváltás előszele lehet. Az OECD régóta fáradozik egy konszenzusos megoldás megalkotásán, amely biztosítaná a digitális üzleti modellekből származó bevételek megadóztatását a bevételek forrásának országaiban. Az érintettek közül az Európai Unió az egyik fő érdekelt az új digitális üzleti modelleket terhelő adók bevezetésében, mivel ezáltal – nem titkolt módon – lehetősége nyílna a jelenleginél jelentősebben megadóztatni a legnagyobb amerikai online cégeket (valamint azok leányvállalatait) az uniós piacokon elért bevételeik után.

„A fentiek alapján tehát valószínűsíthető, hogy a kiskereskedelmi, illetve a távközlési különadó terén hozott ítéletek sokkal messzebbre nyúló hatással bírnak. Ennek legfőbb oka az, hogy előrevetítik az Európai Unió pozitív hozzáállását a bevezetni tervezett digitális üzleti modelleket terhelő adókötelezettségek vonatkozásában, egyúttal megalapozva azok összeegyeztethetőségét az Európai Unió alapjogaival”

– mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

Az alapok készülnek, de hogyan tovább?

Az ítéletek csupán egy uniós szintű egyoldalú felkészülés előszelét jelenthetik a digitális üzleti modelleket terhelő adók bevezetése kapcsán. Ugyanakkor az egyoldalúság kellőképpen rámutat az egyes érintett felek, legfőképpen az EU és az USA között fennálló feszültségre, valamint arra, hogy az OECD által megteremteni kívánt konszenzus eléréséhez komoly gazdasági, illetve politikai érdekközelítésekre lesz még szükség.

A konszenzusos megoldás megalkotásának következő állomására a tervek szerint július elején, az OECD és G20 vonatkozó munkacsoportjainak berlini konferenciáján került volna sor, azonban a járványügyi helyzet miatt ez októberre tolódott.

„A nemzetközi együttműködést igénylő folyamatot hátráltathatja, hogy a jelenlegi koronavírus okozta gazdasági válság miatt a jogalkotói fókusz inkább a gazdaságot aktívabban segítő adópolitikák kialakításának irányába tolódik. Emellett, a digitális üzleti modelleket terhelő adókötelezettség miatt ellenérdekelt országokat jelen körülmények közt még nehezebb lesz egy konszenzusos megoldáshoz közelíteni”

– hangsúlyozta Bella Márió, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

Ahogy arra Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság gazdaságért felelős biztosa is nemrég felhívta a figyelmet, a válság, illetve annak kezelése újra rávilágít a költségvetési bevételek fontosságára, amelyeket az előzetes tanulmányok szerint nagyban tudna növelni a nemzetközi szinten bevezetett digitális üzleti modelleket terhelő adó.

Gazdaság

A Web3 jövője veszélyben? A tehetségek megvannak, az állások hiányoznak

A Bitget Blockchain4Youth (B4Y) kezdeményezése keretében elkészített Web3 Next-Gen Talent Intelligence Report jelentés szerint az iparág egyik legnagyobb munkaerőpiaci kihívása nem a tehetségek hiánya, hanem a felvételi akadályok jelenléte. A kutatás több régióból származó pályakezdő és karrierjük elején járó szakembereket kérdezett meg, és arra jutott, hogy bár a Web3 továbbra is magasan képzett tehetségeket vonz, sok jelentkező mégsem tudja megszerezni első állását a szektorban.

A válaszadók több mint 54%-a szerint a junior pozíciók esetében elvárt korábbi tapasztalat jelenti a legnagyobb akadályt az iparágba való belépéshez, míg 52%-uk úgy vélte, hogy oktatásuk ugyan megfelelő elméleti tudást adott, de nem biztosított olyan gyakorlati készségeket, amelyekkel azonnal munkába állhatnának. Az eredmények arra utalnak, hogy miközben a blokklánc-oktatás világszerte egyre szélesebb körben elérhető, a foglalkoztatási lehetőségek nem fejlődtek ugyanilyen ütemben, ami egyre nagyobb szakadékot eredményez a tanulás és a munkaerőpiaci részvétel között.

A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a szektor nem tehetséghiánnyal, hanem a tehetségek hozzáférhetőségének problémájával küzd: sok megfelelően képzett jelölt nem tudja megszerezni azt a tapasztalatot, amely szükséges lenne az iparágba való belépéshez.

A jelentés azt is kiemeli, hogy a feltörekvő piacok egyre fontosabb szerepet játszanak a Web3 munkaerőpiacának jövőjében. Nigéria, Indonézia és Kína adta a válaszadók közel felét, ami jól mutatja, hogy a blokklánc-technológia iránti érdeklődés és az ehhez kapcsolódó oktatás már messze túlmutat a hagyományos technológiai központokon. A résztvevők közel 46%-a 23 és 30 év közötti volt, míg több mint 58%-uk rendelkezett alap-, mester- vagy doktori diplomával.

„Az iparágnak sikerült globális szinten tehetségeket vonzania. A kihívás most az, hogy a tehetségeket foglalkoztatássá alakítsuk. Az eredmények azt mutatják, hogy hatalmas számú motivált és képzett jelölt áll rendelkezésre, azonban sokan közülük nehezen tudják megtenni az első lépést az iparág felé. Ennek az akadálynak a felszámolása kulcsfontosságú lesz az ágazat következő növekedési szakaszában”

– mondta Gracy Chen, a Bitget vezérigazgatója.

A jelentés szerint a szakemberek érdeklődése is az iparági igényekkel párhuzamosan változik. A mesterséges intelligencia és a blokklánc-technológia összekapcsolódása bizonyult a legvonzóbb karrierútnak: a válaszadók 61%-a ezt jelölte meg elsődleges érdeklődési területként.

Annak ellenére, hogy a szektor iránti lelkesedés továbbra is erős, a résztvevők következetesen a gyakorlati iparági tapasztalat hiányát nevezték meg karrierjük fejlődésének egyik fő akadályaként. A válaszadók 62%-a szerint a tapasztalt szakemberek által nyújtott mentorálás lenne az a támogatási forma, amely a leginkább felgyorsíthatná szakmai előrehaladásukat.

A jelentés a Blockchain4Youth program folyamatos bővülését követően készült. A Bitget globális kezdeményezése a blokklánc-oktatásra és a munkaerő-fejlesztésre összpontosít. Az eredmények megerősítik annak fontosságát, hogy strukturált tanulási útvonalak jöjjenek létre, amelyek a technikai oktatást gyakorlati iparági tapasztalatszerzéssel kombinálják. Ezt a szemléletet tükrözi a Blockchain4Youth Learning Hub tananyaga is, amely a blokklánc-alapismereteket, a DeFi-oktatást, az iparági betekintéseket és a feltörekvő technológiai trendeket egyaránt magában foglalja.

A Blockchain4Youth Learning Hub nemrégiben átlépte a 10 000 regisztrált tanuló mérföldkövet világszerte. Azok a résztvevők, akik sikeresen teljesítik a programot, tanúsítványt kapnak, amely előnyt biztosít számukra bizonyos Bitget- és Blockchain4Youth Talent Alliance-lehetőségek elbírálásánál, ezzel is segítve az oktatás és a valós karrierlehetőségek összekapcsolását.

A Blockchain4Youth olyan kezdeményezéseken keresztül, mint a Boxed for Opportunity program, az oktatási partnerségek, a karrierorientált képzések és a Blockchain4Youth Talent Alliance, továbbra is összekapcsolja a tanulási, mentorálási és karrierfejlesztési lehetőségeket a feltörekvő Web3-tehetségek számára.

A jelentés végkövetkeztetése szerint az oktatási intézmények, a munkáltatók, a tanulási platformok és az iparági szereplők közötti szorosabb együttműködésre lesz szükség ahhoz, hogy áthidalják az oktatás és a foglalkoztatás közötti szakadékot, és támogassák a Web3 munkaerőpiacának következő növekedési szakaszát.

További információkért olvassa el a teljes jelentést.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

A Széchenyi István Egyetem oktatója nyerte az idei Scharle Péter Kultúrmérnöki Díjat

Chappon Máténak, a győri Széchenyi István Egyetem Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszéke oktatójának ítélték oda a Scharle Péter Kultúrmérnöki Díjat, amely a műszaki tudás mellett a társadalmi felelősségvállalást, a széles látókört és a közösség iránti elkötelezettséget is elismeri.

A Scharle Péter Kultúrmérnöki Díjat a Magyar Mérnöki Kamara, a Budapesti és Pest Vármegyei Mérnöki Kamara, a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság, valamint a Széchenyi István Egyetem alapította a néhai professzor emlékére. A díj névadója a magyar műszaki értelmiség meghatározó alakja volt, aki mérnökként, kutatóként és oktatóként egyaránt a szakmai tudás és a társadalmi felelősség összekapcsolását képviselte. Dr. Scharle Péter a Széchenyi István Egyetem egyetemi tanáraként hosszú éveken át vett részt az építőmérnök-képzésben, így különös jelentőséggel bír, hogy a díjátadóra az intézmény által szervezett XVI. Nemzetközi Közlekedéstudományi Konferencia gálavacsoráján került sor Győrben.

Az évente odaítélt elismeréssel olyan, negyven év alatti építőmérnököket jutalmaznak, akik szakmai teljesítményük mellett társadalmi szerepvállalásukkal, széles látókörükkel és komplex szemléletükkel is példát mutatnak. A díjat az alapító szervezetek képviselőiből álló kuratórium döntése alapján idén Chappon Máté, a Széchenyi István Egyetem Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszékének oktatója vehette át. Az elismerés odaítélésében szerepet játszott sokrétű szakmai tevékenysége, amelyben az oktatás, a kutatás, a gyakorlati mérnöki munka és a társadalmi szerepvállalás egyaránt meghatározó helyet kap.

A vízépítő mérnök végzettségű szakember pályafutása során tervezőként, kutatóként és oktatóként is jelentős tapasztalatot szerzett. A Széchenyi István Egyetemen folytatott munkája mellett számos hazai és nemzetközi kutatási projektben vett részt, többek között a vízgazdálkodáshoz, a fenntartható fejlesztéshez és a Duna vízgyűjtő területéhez kapcsolódó programokban. Kutatói tevékenységét nemzetközi tapasztalatok is gazdagítják: 2023-ban öt hónapot töltött vendégkutatóként a hollandiai Delfti Műszaki Egyetemen.

A díjazott fontosnak tartja a tudományos és mérnöki közösségekben való szerepvállalást. Tagja több szakmai szervezetnek, közreműködik a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottságának munkájában, emellett a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Mérnöki Kamara tevékenységében is részt vesz. A közösségek iránti elkötelezettségét civil kezdeményezésekben végzett aktivitása is jelzi, amelyek Győrhöz és környezetének fejlesztéséhez kapcsolódnak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Bővít a MediaMarkt: új áruház nyílik az Allee-ban

Új áruházzal erősíti fővárosi jelenlétét a MediaMarkt: a műszaki áruházlánc októberben az Allee bevásárlóközpont második emeletén nyitja meg legújabb egységét. A budai hálózatbővítés a vállalat többcsatornás (omnichannel) kereskedelmi modelljének tervezett lépése, amelyet a meglévő áruházak stabil teljesítménye és az online értékesítés növekedése alapoz meg.

A MediaMarkt stratégiájának középpontjában a digitális csatornák és a hagyományos bolthálózat teljes szinkronizációja áll. Miközben a vállalat az e-kereskedelemben a maximális gyorsaságra törekszik – Budapesten ma már akár néhány órán belüli házhoz szállítást biztosítva -, a frekventált csomópontokban található üzletek a személyes szaktanácsadás és a szolgáltatások bázisai. Az Allee kiváló elhelyezkedése és megközelíthetősége révén az új egység kulcsszerepet játszik majd a fogyasztók közvetlen kiszolgálásában.

 “Az Allee egy kiemelten fontos, stratégiai helyszín számunkra. Új üzletünkkel pontosan azt a magas szintű szakértelmet és interaktív áruházi élményt tudjuk biztosítani egy forgalmas budai központban, amelyet a piac és a vásárlóink elvárnak a MediaMarkt-tól.”

mondta el Szilágyi Gábor a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója.

“Erős digitális alapokkal rendelkezünk, azonban továbbra is hiszünk a személyes kapcsolat erejében. Azt látjuk, hogy a vásárlóknak ma is szükségük van a szaktanácsadásra, illetve arra is, hogy kezükbe vegyék, kipróbálhassák a termékeket. Ez az összehangolt működés, amivel az online vásárlás kényelmét ötvözzük a személyes szakértelemmel többcsatornás működésünk és a stratégiai egyensúlyunk tökéletes szimbóluma.”

Az Allee második emeletén nyíló egységben a teljes termékkínálat mellett a MediaMarkt összes kényelmi szolgáltatása is elérhető lesz. A vásárlók a kiterjesztett garanciától és a biztosításoktól kezdve az azonnali eszközbeüzemelésig mindent egy helyen intézhetnek.

A legmodernebb arculattal kialakított újbudai áruház 2026 októberében nyitja meg kapuit a látogatók előtt.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss