Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Uniós paradigmaváltás jöhet a magyar különadók ügyéből

Jóval messzebbre nyúlhat a magyar távközlési és kiskereskedelmi különadók kapcsán hozott ítéletek hatása, mint azt gondolnánk.

Az Európai Unió Bíróságának ítéletei szerint az uniós alapelveknek megfelelnek a Magyarországon tíz évvel ezelőtt, távközlési és kiskereskedelmi ágazatban tevékenykedő vállalkozásokra átmenetileg három évre kivetett különadók. Azért is példaértékűek a Magyar Államnak igazat adó ítéletek, mivel előrevetítik az Európai Unió Bírósága és egyben az EU egyéb szerveinek várható megítélését is a digitális üzleti modellek adóztatása kapcsán.

Mi köze a magyar különadóknak a digitális üzleti modellek adóztatásához?

A távközlési, valamint a kiskereskedelmi ágazatban Magyarországon 2010 és 2012 között hatályos kiskereskedelmi és távközlési különadók és a digitális üzleti modellek kapcsán egyes országok által egyoldalúan kivetett, valamint az OECD által az ún. Egységes Megközelítés alapján előirányzott digitális üzleti modelleket terhelő adók csak egyes elemeiket tekintve mutatnak hasonlóságot. Főbb közös jellemzőjük, hogy valamennyi adókötelezettség árbevétel alapon kerül meghatározásra – tehát nem a tényleges nyereség után keletkezik adófizetési kötelezettség -, illetve csak bizonyos értékhatár felett alkalmazandók.

A különadók ellen az EU bíróságához benyújtott keresetekben (C-323/18 – Tesco-Global Áruházak, C-75/18 – Vodafone Magyarország ügyek) a felperesek többek között azzal próbálták alátámasztani az említett különadók diszkriminatív jellegét, hogy azok legmagasabb adókulcsa, a progresszív adózás alapjául szolgáló bevételi sávok kialakítása okán, lényegében csak külföldi tulajdonú cégeket érintettek. Emellett felmerült érvként az is, hogy az árbevétel adóztatása nem feltétlenül méltányos, tekintve, hogy annak mértéke nem tükrözi megfelelően egy adófizető közteherviselő-képességét, hiszen magas árbevétel ellenére is lehet egy cég veszteséges, ugyanakkor a nyereséges működés sem zárható ki alacsony bevételek mellett.

A felperesek azzal érveltek, hogy a magyar különadók az európai uniós alapjogokba ütközően, indokolatlanul hátrányosan különböztették meg a külföldi tulajdonú vállalkozásokat a belföldi tulajdonú versenytársaikkal szemben. Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatát tekintve számos olyan korábbi döntés született, amely a külföldi tulajdonú vállalatokat hátrányos és diszkriminatív módon terhelő tagállami szintű adókötelezettségek jogellenességét bírálta, hivatkozván az Európai Unió alapvető szabadságjogainak megsértésére. A felperesek – részben ezen előzményekre épülő – várakozásaival szemben a bíróság mindkét ügyben azt mondta ki, hogy nem történt hátrányos megkülönböztetés. Tény, hogy a külföldi tulajdonú vállalkozások jelentősen többet fizettek, de ez nem egy szándékos jogalkotói megkülönböztetés eredménye, hanem ilyen a piacszerkezet: a külföldi szereplők nagyok, a belföldi szereplők kicsik.

Paradigmaváltás jöhet az ítéletek kapcsán

Ezek a bírósági ügyek ugyan nem a digitális üzleti modellek megadóztatásáról szólnak, de a háttérben meghúzódó párhuzam fontos, mivel az ítélet egy esetleges paradigmaváltás előszele lehet. Az OECD régóta fáradozik egy konszenzusos megoldás megalkotásán, amely biztosítaná a digitális üzleti modellekből származó bevételek megadóztatását a bevételek forrásának országaiban. Az érintettek közül az Európai Unió az egyik fő érdekelt az új digitális üzleti modelleket terhelő adók bevezetésében, mivel ezáltal – nem titkolt módon – lehetősége nyílna a jelenleginél jelentősebben megadóztatni a legnagyobb amerikai online cégeket (valamint azok leányvállalatait) az uniós piacokon elért bevételeik után.

„A fentiek alapján tehát valószínűsíthető, hogy a kiskereskedelmi, illetve a távközlési különadó terén hozott ítéletek sokkal messzebbre nyúló hatással bírnak. Ennek legfőbb oka az, hogy előrevetítik az Európai Unió pozitív hozzáállását a bevezetni tervezett digitális üzleti modelleket terhelő adókötelezettségek vonatkozásában, egyúttal megalapozva azok összeegyeztethetőségét az Európai Unió alapjogaival”

– mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

Az alapok készülnek, de hogyan tovább?

Az ítéletek csupán egy uniós szintű egyoldalú felkészülés előszelét jelenthetik a digitális üzleti modelleket terhelő adók bevezetése kapcsán. Ugyanakkor az egyoldalúság kellőképpen rámutat az egyes érintett felek, legfőképpen az EU és az USA között fennálló feszültségre, valamint arra, hogy az OECD által megteremteni kívánt konszenzus eléréséhez komoly gazdasági, illetve politikai érdekközelítésekre lesz még szükség.

A konszenzusos megoldás megalkotásának következő állomására a tervek szerint július elején, az OECD és G20 vonatkozó munkacsoportjainak berlini konferenciáján került volna sor, azonban a járványügyi helyzet miatt ez októberre tolódott.

„A nemzetközi együttműködést igénylő folyamatot hátráltathatja, hogy a jelenlegi koronavírus okozta gazdasági válság miatt a jogalkotói fókusz inkább a gazdaságot aktívabban segítő adópolitikák kialakításának irányába tolódik. Emellett, a digitális üzleti modelleket terhelő adókötelezettség miatt ellenérdekelt országokat jelen körülmények közt még nehezebb lesz egy konszenzusos megoldáshoz közelíteni”

– hangsúlyozta Bella Márió, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

Ahogy arra Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság gazdaságért felelős biztosa is nemrég felhívta a figyelmet, a válság, illetve annak kezelése újra rávilágít a költségvetési bevételek fontosságára, amelyeket az előzetes tanulmányok szerint nagyban tudna növelni a nemzetközi szinten bevezetett digitális üzleti modelleket terhelő adó.

Gazdaság

Kilométeróra-csalásért akár egy év szabadságvesztés is kiszabható Magyarországon – de mi történik a gyakorlatban?

Magyarországon a kilométeróra visszatekerése akár egy év szabadságvesztéssel is büntethető.

A gyakorlatban azonban a rendőrség által 2025-ben lezárt 47, kilométeróra-csalással kapcsolatos ügy közül mindössze egy esetben alkalmaztak megrovást – derül ki azokból az adatokból, amelyeket a carVertical az Országos Rendőr-főkapitányságtól kapott.

A carVertical a hivatalos bűnüldözési adatokat saját, futásteljesítmény-eltérésekre vonatkozó eredményeivel vetette össze, hogy pontosabb képet kapjon arról, hogyan jelennek meg a kilométeróra-csalások a statisztikákban, és miként kezelik ezeket az eseteket a gyakorlatban. Az adatokból látható, hogy a rendőrség, a bíróságok és más intézmények az eljárás különböző szakaszait rögzítik, ezért az összkép jóval összetettebb annál, mint amit önmagában a maximálisan kiszabható büntetés sugall.

2025-ben 47 ügyet zártak le – mindössze egy végződött szankcióval

A magyar rendőrség az Egységes Nyomozó Hatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (a továbbiakban: ENyÜBS) rendszerében tartja nyilván a kilométeróra-csalással kapcsolatos adatokat. A rendőrség a következő számokat közölte:

2025

2026 I. félév

Beérkezett feljelentések

18

16

Regisztrált bűncselekmények

10

1

Az adott évben lezárt ügyek

47

20

  – lezárva: az elkövető nem volt azonosítható

8

1

  – lezárva: a bűncselekmény elévült

30

14

  – lezárva: az ügy szankcióval végződött

1

0

Forrás: magyar rendőrség, ENyÜBS-statisztika, a carVertical közvetlen adatkérésére adott válasz alapján.

 

Ezek az adatok nem értelmezhetők egyetlen, a feljelentéstől a végkimenetelig tartó folyamatként. Az ENyÜBS egy követő jellegű statisztikai rendszer, ami azt jelenti, hogy egy 2025-ben lezárt ügy akár egy korábbi évben is indulhatott. A rendőrség azt is jelezte, hogy a 2026 első félévére vonatkozó adatok egyelőre előzetesek. 

A magyar jog külön bűncselekményként kezeli a kilométeróra-adatok meghamisítását. A Büntető Törvénykönyv 348. §-a szerint aki jogtalan haszonszerzés céljából meghamisítja a gépjármű kilométer-számlálója által jelzett értéket, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A rendelkezés nem határoz meg konkrét összegű pénzbüntetést.

A büntetés utólagos – az átláthatóság a megelőzést szolgálja

A vásárlók szempontjából azonban a hatósági eljárás csak akkor kezdődik, amikor a csalás gyanúja már felmerült. A közvetlenebb kockázat az, hogy valaki olyan autóért fizet, amelynek kijelzett futásteljesítménye nem tükrözi a jármű valós előéletét. Az alacsonyabb kilométeróra-állás befolyásolhatja, hogyan ítéli meg a vevő az autó értékét, elhasználtságát és várható karbantartási költségeit.

Hogy a hivatalos adatokat piaci összefüggésbe helyezze, a carVertical azt is megvizsgálta, milyen gyakran fordul elő futásteljesítmény-eltérés a felhasználói által ellenőrzött járműveknél. A vállalat átláthatósági indexe szerint a Magyarországon lekért járműtörténeti jelentések 5,3%-ában találtak kilométeróra-manipulációra utaló jeleket, vagyis körülbelül minden 19. ellenőrzött autónál. Ez az arány közvetlenül nem hasonlítható össze az országos bűnüldözési statisztikákkal, de jól mutatja, hogy a carVertical felhasználói által ellenőrzött autóknál milyen gyakran jelennek meg futásteljesítmény-eltérések. 

„Az egyéves maximális szabadságvesztés szigorúnak hangzik, de egy vásárló számára a legfontosabb kérdés jóval korábban felmerül: még a fizetés előtt felismerhető-e, hogy visszatekerték az autó kilométeróráját? A maximálisan kiszabható büntetés csak az egyik része a történetnek – az is számít, hogy a csalás gyanúját sikerül-e felismerni, kivizsgálni, és az ügyet végső döntésig eljuttatni.

Ha a felhasználóink által Magyarországon ellenőrzött autók közül nagyjából minden 19.-nél futásteljesítmény-eltérésre utaló jelek mutatkoznak, különösen fontos a megbízható előéleti adatokhoz való hozzáférés, hiszen így a probléma még időben felismerhető, nem csak utólag, a következmények jelentkezésekor”

– hangsúlyozza Ramūnas Pletkus, a carVertical autóipari szakértője.

Európában továbbra is széttagoltak a kilométeróra-csalásokra vonatkozó adatok 

A helyzet még összetettebb, amikor egy autó országhatárokon át kerül egyik piacról a másikra. A carVertical átláthatósági Indexe szerint a magyarországi felhasználók által lekért járműtörténeti jelentések 50,11%-a olyan autóhoz kapcsolódott, amelyet korábban más országban is nyilvántartásba vettek. Vagyis körülbelül minden második ellenőrzött járműnek volt külföldi előélete.

A jármű futásteljesítményére vonatkozó adatok különböző nemzeti vagy magánadatbázisokban lehetnek nyilvántartva, így a vásárlók és a hatóságok nehezebben kapnak teljes képet az autó előéletéről. A korábbi kilométeróra-állásokhoz való hozzáférés ezért a vásárlók védelmének fontos eszköze lehet, különösen importált használt autóknál.

„Európában nemcsak a kilométeróra-csalásért kiszabható büntetések térnek el országonként, hanem a bűncselekmény meghatározása és nyilvántartása is. Az egységesebb besorolás és a járműadatok hatékonyabb megosztása pontosabb képet adna a probléma valódi mértékéről, és következetesebb védelmet biztosítana a fogyasztóknak az országhatárokon átívelő autópiacon is”

– mondja Pletkus. 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Meghosszabbították Rékasi Tibor kinevezését és új IT-vezérigazgató-helyettes a Magyar Telekomnál

Újabb három évig Rékasi Tibor a Magyar Telekom vezérigazgatója a vállalat Igazgatóságának döntése értelmében.

Rékasi 2018 júliusa óta tölti be a társaság vezérigazgatói pozícióját, új megbízatása 2030. június 30-ig szól. Emellett egy új felsővezetői pozíció létrehozásáról is döntött a Magyar Telekom Igazgatósága: 2027. január 1-től Takács Gergely a Magyar Telekom IT-vezérigazgató-helyettese. 

A Magyar Telekom Igazgatósága döntött arról, hogy meghosszabbítják a jelenlegi vezérigazgató, Rékasi Tibor 2027. június végig hatályosszerződését. Így a vezető már a negyedik 3 éves ciklusát kezdheti meg 2027. július 1-én a vállalat élén. Rékasi Tibor vezérigazgatói kinevezése 2030. június 30-ig szól.

Rékasi Tibor 2008-ben csatlakozott a Magyar Telekom Csoporthoz, ahol 2018 óta tölti be a vezérigazgatói pozíciót. A szerződés meghosszabbításával az Igazgatóság elismerte az elmúlt évek törekvéseit, melynek eredményeként a Magyar Telekom Magyarország vezető digitális szolgáltatójává vált, és mára a vállalat több mint 4,3 millió otthon és vállalkozás számára kínál gigabitképes sebességet vezetékes hálózatán, lakosságszám-arányos kültéri 5G lefedettsége pedig meghaladja a 95%-ot. A cél továbbra is az ügyfelek elégedettségének növelése, a vállalat szolgáltatás-portfóliójának folyamatos fejlesztése, valamint vezetékes-, és mobilhálózatának széleskörű kiépítése. 

Szintén döntött az Igazgatóság egy új felsővezetői pozíció létrehozásáról is. 2027. január 1-től Takács Gergely a Magyar Telekom IT-vezérigazgató-helyettese, így új felsővezetővel bővül a vállalat Leadership Squadja. Takács Gergely 2025 februárjában vette át a Magyar Telekomnál a teljes IT-terület vezetését a műszaki vezérigazgató-helyettes, Nagy Péter irányítása alatt. Ezt a működést módosítja az Igazgatóság mostani döntése azzal, hogy külön felsővezetői pozíciót létrehozva, stratégiai szintre emeli az IT-területet. A szakember több mint 25 éves telekommunikációs tapasztalattal rendelkezik, korábban az egykori PanTelnél, a Vodafone Hungary-nél és a BT Groupnál szerzett szakmai tapasztalatot, mielőtt 2016 szeptemberében csatlakozott a Magyar Telekomhoz. 

Daniel Daub, az Igazgatóság elnöke a döntések hátteréről így fogalmazott: 

„Rékasi Tibor vezetése alatt a Magyar Telekom sikeresen navigált a változó körülmények között. Stratégiai víziója elősegítette, hogy hosszú távon is jövőálló vállalatot építsünk. Mindazonáltal a globális trendek, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia térnyerése szükségessé teszi, hogy a Magyar Telekom új transzformációs szakaszba lépjen. Ennek részeként az IT-terület dedikált felsővezetői figyelmet kap. Bízom benne, hogy Takács Gergely vezetése alatt az IT, mint minden terület kulcsfontosságú partnere támogatja a vállalat működésének dinamikus fejlődését a jövőben is. Mindkettőjüknek sok sikert kívánok feladatkörükben.”

Takács Gergely Magyar Telekom


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Digitális gyorsítósáv a vállalati szektorban: összekapcsolja a töredezett IT folyamatokat a Yettel új ICT-szolgáltatása

Sok hazai vállalatnál az eltérő szoftverek miatti manuális adatmásolás és párhuzamos adminisztráció fogja vissza a potenciális növekedést. A Yettel a most bemutatott Zoho felhőalapú platformjára építve kínál egységes, integrált szoftverkörnyezetet többek között az értékesítés, a marketing, vagy a HR számára.

A digitalizációs törekvések ellenére számos vállalat szembesül azzal a problémával, hogy a cég hatékony működését biztosító folyamatok, mint például az értékesítési, marketing, és HR-adatok különálló rendszerekben zajlanak. Az információk manuális átvezetése – és gyakran duplikációja – nem csak lassítja a munkafolyamatokat, de drasztikusan növeli a hibalehetőségek kockázatát is. A korlátozott átláthatóság miatt nehezebb gyors döntéseket hozni és nem mindig egyértelmű, hogy hol tartanak az egyes munkafolyamatok. Erre a problémakörre reagálva bővíti üzleti ICT-szolgáltatásait a Yettel: a vállalat a nemzetközileg elismert Zoho magyarországi partnereként vezet be új, a vállalatok egyedi igényeire szabható szoftvermegoldást.

Egyetlen digitális ökoszisztéma a különálló szoftverek dzsungele helyett

A Zoho-alapú platform lényege, hogy a vállalatok lépcsőzetesen, saját működési igényeikhez mérten kapcsolhatják össze az egyes üzleti folyamataikat. Nem szükséges a teljes vállalati infrastruktúrát egyszerre lecserélni: a cégek a számukra legkritikusabb modullal indulhatnak, majd folyamatosan vonhatják be a többi területet, amelyek így szintén képessé válnak egy közös adatbázisban dolgozni. A vállalati adatbiztonság szempontjából fontos, hogy az európai ügyfelek adatait a Zoho EU-s adatközpontokban tárolja, a szolgáltatás pedig támogatja a GDPR-követelményeknek megfelelő adatkezelést. A Yettel által kínált új megoldás egyes moduljaiban elérhető „Zia” mesterségesintelligencia-asszisztens a döntéshozatalt és a napi operatív munkát is támogatja: elemzi az értékesítési és ügyfélkezelési adatokat, javaslatot tesz a feladatok priorizálására, és azonnali áttekintést nyújt a vezetők számára.

A platform legnépszerűbb szolgáltatásai a vállalati működés kulcsfontosságú pontjain kínálnak megoldást. A Zoho CRM ügyfélkapcsolat-kezelő rendszer egy felületen fogja össze az ügyféladatokat és az értékesítési folyamatokat az első megkereséstől a szerződéskötésig, így egyetlen érdeklődő vagy üzleti lehetőség sem vész el. A marketingeszközökkel egyszerűen tervezhetők, kiküldhetők és mérhetők az e-mailes és közösségi médiás kampányok, a HR-modulok pedig az álláshirdetéstől a szabadságkezelésig egyszerűsítik a munkatársi adminisztrációt, így több idő jut az értékteremtő feladatokra. Az igényekhez igazodó önálló megoldások mellett átfogó csomag is rendelkezésre áll: a Zoho One több mint 6 alkalmazásterületen összesen 45 modullal, egyetlen előfizetésben a vállalkozások szinte teljes működését lefedhetik.

A megoldás elsősorban a növekvő vállalatok számára jelenthet valódi előrelépést: azoknak, amelyek már kinőtték meglévő informatikai rendszereiket, a különálló szoftverek helyett egységes környezetet és közös adatbázist kínál, a váltást pedig lépcsőzetesen, a legkritikusabb modullal indulva is el lehet kezdeni, anélkül, hogy a teljes infrastruktúrát egyszerre le kellene cserélni. Az induló vállalkozások számára is vonzó lehetőség, ha már a kezdetektől tudatosan digitális alapokra építkeznének: így az első naptól egyetlen, a cég növekedésével együtt bővíthető rendszerben dolgozhatnak, és később nem kell széttagolt szoftvereket összefésülniük.

Szoftver, bevezetés és hazai terméktámogatás egy kézben

A vállalatok nem feltétlenül konkrét informatikai megoldást keresnek, sokszor inkább egy üzleti problémára szeretnének megfelelő választ találni. A Yettel ezért az ügyfelek igényeiből és folyamataiból kiindulva, szakértői tanácsadással segít azonosítani és kialakítani a megfelelő technológiai megoldást, emellett magyar nyelvű szakmai támogatást és dedikált kapcsolattartást is biztosítanak.

A Yettel a megoldást átfogó szolgáltatásként biztosítja ügyfeleinek, és nem pusztán licencet értékesít: a tanácsadástól a bevezetésen át a mindennapi használat támogatásáig egy kézből kapják meg az ügyfelek a teljes szolgáltatást.

Tudatos építkezés az ICT-piacon

A Zoho bevezetése szerves része a Yettel azon stratégiájának, amellyel a hagyományos telekommunikációs szerepkörből lép tovább a komplex vállalati IT-szolgáltatói piacra. A nemrég elindított, ismétlődő adminisztratív feladatokat automatizáló UiPath szoftverrobot-megoldás után a Zoho a folyamatok és adatok összehangolásáért felel.

„A vállalatok technológiai igényei ma már konkrét üzleti problémákból táplálkoznak. Mi abban támogatjuk ügyfeleinket, hogy megtalálják a céljaikhoz legjobban illeszkedő megoldásokat, valamint a bevezetésben és a működtetésben is biztos partnerként állunk mellettük. Célunk, hogy a Yettelre a megszokott mobilhálózati szolgáltatásokon túl az ICT-fejlesztések terén is hosszú távú, megbízható technológiai társként tekintsenek.”

– emelte ki Fülöp Gábor, a Yettel üzleti értékesítési és marketing igazgatója.

További részletek: Együttműködő rendszerek. Hatékonyabb vállalati működés. Zoho a Yetteltől – Yettel


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss