Gazdaság

A karantén után újra több ezer diákot várnak nyári munkára

A bruttó órabérek átlagosan 1300-1500 forint körül alakulnak, de egy-egy kiemelt szaktudást igénylő pozícióban akár bruttó 2000 forint feletti összeg is megkereshető óránként.

Bár a koronavírus-járvány átmenetileg a diákok számára is számos területen ellehetetlenítette a munkavállalást, a nyáron már újra több ezer munkahelyen van lehetőségük dolgozni. Nem csupán a klasszikus vakációmunkának számító vendéglátó szektorban, hanem számos egyéb területen, így például a gyártócégeknél, az autóiparban, a kereskedelmi és logisztikai vállalatoknál, valamint informatikai, pénzügyi vagy ügyfélszolgálati területen is sok pozícióra keresnek diákmunkásokat.   

prohuman                                                                                                     

„Tavaly közel 300 ezer 15 és 24 év között fiatal dolgozott nyáron. Csak a Prohuman Diákmunkán keresztül több mint 11 ezer diák talált munkát. Bár idén a járvány miatt csökkenés várható, de még így is rengeteg lehetőség marad a diákok számára a munkavállalásra. Úgy gondolom, hogy az a diák, aki dolgozni szeretne, idén is el fog tudni helyezkedni. A legnagyobb igényt a kereskedelem, vendéglátás és irodai adminisztrációs területen látunk. Regionálisan Budapesten, emellett a nagyvárosokban és a megyeszékhelyeken van a legtöbb munkalehetőség. A fizetések terén a főváros vezet, itt átlagban 10-20%-kal magasabbak a bérek az országos átlagnál”

– mondta el Juhász Csongor, az évente több mint 20 ezer felnőtt és több mint 10 ezer diák munkavállalót kiközvetítő Prohuman ügyvezetője. Az átlagos 1300-1500 bruttó órabér feletti kereseti lehetőséget kínálnak a mérnöki, pénzügyi és IT területek, valamint a több nyelv ismertét igénylő pozíciók, ahol bruttó 2000 forint feletti órabért is kaphatnak a diákok.

A 7 legfontosabb tudnivaló, ha diákként munkát akarsz vállalni:

  1. Diákként érdemes iskolaszövetkezeten keresztül dolgozni, mert így lényegesen kevesebb járulék megfizetésére kötelezett a foglalkoztató, és ez a különbözet a diák fizetésére fordítható. Másrészt a diák számára nagyobb biztonsággal és rugalmassággal, több lehetőség közül választva van mód munkát választani és dolgozni.
  2. Diáknak számít foglalkoztatás szempontjából az a tanuló, aki nappali tagozatos képzésben vesz részt, aktív vagy passzív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, és nem töltötte be még a 25. életévét.
  3. 15 éves kortól lehet munkát vállalni a nyári szünetben, 16 évesen már iskolaidő alatt is, de csak maximum 8 órát és napközben. 18 éves kor alatt szülői engedély szükséges.
  4. A szerződést minden esetben írásba kell foglalni, és szükséges a bérről is előre megállapodni, amely nem lehet kevesebb a mindenkori minimál órabérnél, ez 2020-ben bruttó 926 Ft/óra.
  5. A diákoknak a bruttó bérükből 15% SZJA-t kell fizetniük, más adó a jövedelemét nem terheli.
  6. Érdemes megbízható, jól ismert diákszövetkezeten keresztül munkát vállalni.
  7. Az interneten keresztül lehet a leggyorsabban utánanézni a diákmunka-lehetőségeknek. A megbízható iskolaszövetkezetek portáljain általában lehet több szempont szerint is könnyen keresni, terület, nyelvtudás, földrajzi elhelyezkedés és

tapasztalat alapján listázni álláslehetőségeket. A Prohuman diákmunka oldalán (www.prodiak.hu) például a regisztráció után be lehet állítani azt is, hogy értesítést kapjon az érdeklődő a kedvenc állástípusairól.


Gyakornokként is érdemes diákszövetkezeten keresztül dolgozni

Amennyiben egy vállalat egyetemi, főiskolai gyakornokokat alkalmaz, mindenképpen megéri diákszövetkezeten keresztül foglalkoztatni, hiszen így a vállalat mentesül a járulékfizetési kötelezettségek alól, másrészt a kiválasztás, keresés és szükséges adminisztráció ez esetben a diákszövetkezet feladata lesz, nem a foglalkoztatóé.

A diákoknak is érdemes gyakorlati idejükhöz diákszövetkezeten keresztül partnert keresni, mert a diákszövetkezet számos vállalattal áll kapcsolatba, így lényegesen több lehetőség közül választva, könnyebben találhat számára megfelelő profilú munkahelyet. Másrészt az előbb említett járulékmenteség miatt a diák bére is magasabb lehet. Ha pedig mégsem válnak be az együttműködéshez fűzött remények, a diákszövetkezet gyorsan tud segíteni, hogy másik vállalatnál újra gyakornoki pozícióba kerülhessen a hallgató.

Bár korábban az volt a gyakorlat, hogy inkább egyedi munkaszerződéssel dolgoztak a gyakornokok, és többnyire egyedileg kerestek maguknak gyakorlati helyet a diákok, a fenti előnyök miatt az utóbbi időben egyre népszerűbb, hogy diákszövetkezeten keresztül keresnek a vállalatok gyakornokot, illetve a hallgatók is diákszövetkezeten keresztül igyekszenek munkát találni maguknak.


 

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss