Gazdaság

Újabb településekre vezette be a szupergyors internetet a Vodafone

Három közép-magyarországi régióban fejezte be a közelmúltban a hálózatfejlesztési munkálatokat a Vodafone Magyarország a Szupergyors Internet Program (SZIP) keretében – ezzel újabb, mintegy 18 ezer végponton tette hozzáférhetővé a nagy sebességű szélessávú internetelérést. A fejlesztésnek köszönhetően lakossági és üzleti előfizetők, iskolák, és közigazgatási intézmények számára tud több száz megabit/s sebességű internetelérést biztosítani a szolgálató a Monori, Dabasi, Gyáli járásokban.

Magyarország Kormánya a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia célkitűzéseként vállalta, hogy 2020-ra minden háztartás számára elérhető legyen a legalább 30 Mbps sebességű interneteléréshez való hozzáférés lehetősége, és a háztartások legalább 50 százalékában 100 Mbps-os internet-hozzáférés álljon rendelkezésre.

A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) felmérte a magyar települések szélessávú piaci helyzetét és azonosította azokat a térségeket, településeket, ahol akkor nem állt rendelkezésre a 30 Mbps sebesség biztosításához szükséges hálózati infrastruktúra. A KIFÜ járásonként írt ki pályázatot, ahol előre meghatározott paraméterekkel várta a telekommunikációs cégek pályázatait.

A UPC 2017 elején három – a Monori, Dabasi és Gyáli – Közép-magyarországi járásban, összesen 14 településen nyerte meg a teljes egészében hazai finanszírozású pályázatot, amelyet a UPC megvásárlását követően, jogutódként a Vodafone Magyarország fejezett be. A Vodafone a SZIP-ben vállalt 12 ezer végponttal együtt összesen, több mint 18 ezer végpontot épített ki, amely képes több mint 100 Mbps szélessávú internetelérésre.

A digitális térben való jelenlétünk a mindennapjaink szerves része. Az elmúlt pár nehéz hónap is bizonyította, hogy mennyire fontosak a jó hálózatok, hogy mekkora szerepe van a digitális eszközöknek a mindennapi életünkben. Ez a tapasztalat csak megerősített minket abban, hogy gyorsítsuk aktív szerepvállalásunkat Magyarország digitális versenyképességének fejlesztésében. Ennek érdekében döntöttünk úgy, hogy a SZIP keretében tett vállalásunk mellett további végpontokat is kiépítünk, hogy a térségben még többen részesülhessenek a digitalizáció nyújtotta előnyökből, például a digitális oktatás vagy távoli munkavégzés területén

– mondta Dr. Budai J. Gergő a Vodafone Magyarország Igazgatóságának alelnöke.

A kormány kiemelt figyelmet fordít az infokommunikáció, a digitalizáció fejlesztésére, amelynek része a SZIP megvalósítása is. A digitalizáció adta előnyök, a szélessávú hálózatok mindenki számára elérhetőek kellenek, hogy legyenek, hiszen a modern fejlődő gazdaság alapja az infokommunikációs technológiák legszélesebb körű használatának biztosítása. A digitalizációval kapcsolatos fejlesztések terén Magyarország jól halad, ezt mutatja részben a júniusban megjelent 2020. évi Digital Economy and Society Index (DESI) is, amelynek a hálózatok fejlettségét jelző mutatójában egy év alatt a 16-ról a 7. helyre ugrottunk. A Szupergyors Internet Program lehetőséget ad a vállalkozásoknak és a lakossági felhasználóknak egyaránt arra, hogy a világháló szolgáltatásait elérjék, azokat hasznosítsák”

– nyilatkozta Dr. Solymár Károly Balázs az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára.

Számunkra, a térségben élőknek kiemelten fontos, hogy a digitalizáció adta lehetőségeket ki tudjuk használni, ennek egyik módja a szélessávú infokommunikációs szolgáltatások elérése, amellyel a felhasználók lehetőségük van egy képzeletbeli ajtót kitárniuk a világ felé. A Monor, Dabas, Gyál járások lakói nevében szeretném megköszönni munkáját a hálózatot kiépítő Vodafone-nak és a fejlesztést lehetővé tevő Innovációs és Technológiai Minisztériumnak, valamint a projektet koordináló Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségnek. Reményeim szerint a szélessávú internet szolgáltatásokkal a lakossági, az oktatási és az egyéb közigazgatási szolgáltatásokat hatékonyabban, gyorsabban tudjuk majd elérni

– mondta el Pogácsás Tibor a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára.

Érintett települések:

  • Monori járás: Gomba, Bénye, Káva, Pánd, Vasad, Csévharaszt, Péteri
  • Dabasi járás: Inárcs, Kakucs, Újhartyán, Újlengyel, Pusztavacs, Tatárszentgyörgy
  • Gyáli járás: Ócsa
Összesen kiépített végpont Vodafone saját vállalás SZIP vállalás
Monor 6572 2708 3864
Dabas 8045 719 7326
Gyál 4109 3061 1048
Összesen 18726 6488 12238

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss