Gazdaság
Évi hárommilliárd eurót bukna Európa, ha az 5G beruházásokban korlátoznák a Huawei-t
Az Oxford Economics szerint 56 millió emberrel kevesebbhez érne el az 5G 2023-ig
Közepesen rossz forgatókönyv szerint 56 millió embernek számottevő hátrányt és évi hárommilliárd euró többletköltséget jelentene a vizsgált 31 európai ország számára, amennyiben az 5G-versenyt korlátozó intézkedéseket vezetnének be – áll az Oxford Economics legújabb tanulmányában.
Az elemzés szerint egy piaci kulcsszereplő részvételének korlátozása az ötödik generációs hálózatok kiépítése során a költségek növekedése, a beruházások lelassulása és a technológiai innováció lefékezése miatt 2035-ben több mint 40 milliárd euróval vetné vissza az európai országok GDP-növekedését. Jelenleg az Európában működő, 39 élő 5G-hálózatból már 28 épül a Huawei eszközeire – globálisan a 87-ből 55 –, köztük az elsőként üzembe helyezett magyarországi 5G-hálózat is. A járvány még jobban felértékelte az 5G-technológia szerepét, minél gyorsabb kiépítése pedig kulcsfontosságú a recesszióból való kilábalásban is.
Az Oxford Economics becslése szerint a 5G-technológia elterjedése multiplikátor hatásainak köszönhetően mintegy 140 milliárd euróval járul hozzá az EU 28 tagállamának GDP-jéhez, és 2,3 millió munkahely jön létre ennek köszönhetően az unióban. Az új generációs mobilhálózat, amely jóval több adatot a jelenleginél sokkal gyorsabban, szinte késleltetés nélkül képes továbbítani, számos új bevételi forrást jelent a vállalatoknak a gazdaság minden szegmensében és növeli a termelékenységet. Továbbá a digitális infrastruktúra, így az 5G kiépítése meghatározó szerepet játszik a koronavírus által okozott gazdasági recesszióból való kilábalásban is.
Ugyanakkor egy piaci kulcsszereplő korlátozása az 5G-hálózatok kiépítése során – különösen ebben a kritikus időszakban – nemcsak jelentősen megemeli a beruházási költségeket és elnyújtjaa bevezetés idejét, hanem lassítja a technológiai innovációt, növeli a háztartások költségeit és fékezi a kilábalást a gazdasági válságból. Az Oxford Economics elemzése három forgatókönyv – alacsony, közepes és magas költségekkel számolva – esetében modellezte azokat a hatásokat, amelyeket egy kulcsszereplő korlátozása jelentene az 5G-infrastruktúra kiépítése során. A középutas forgatókönyv szerint a 31 vizsgált európai országban az 5G beruházási költségei 19 százalékkal, éves szinten mintegy 3 milliárd euróval emelkednének a következő évtizedben. A költségnövekedés mértéke országonként más-más összeget jelent, a legkevesebbet – 3 millió eurót – Izlandon, miközben Németországban évi 479 millió euró többletköltséggel kellene számolni.
Több millióan maradnak ki az 5G előnyeiből
A tanulmány szerint nemcsak a beruházási összegek növekedését indukálná egy ilyen intézkedés, hanem a beruházások ütemének lassulása miatt 2023-ban 56 millióval kevesebb emberhez jutna el az 5G Európában. A késlekedés emellett a technológiai innováció lassulását és a gazdasági növekedés csökkenését is eredményezné – az egyes országok GDP növekedését eltérő mértékben érintve Izlandon 13 millió euró, míg Franciaországban 7,3 milliárd euró kiesést jelentene 2035-ben. A teljes GDP-növekedést a vizsgált 31 európai országban 2035-ben pedig 40 milliárd euróval – 2020-as árakkal számolva – vetné vissza. (Az elemzés ugyanakkor nem számolt azzal, ha az operátoroknak le kellene cserélniük azokat a meglévő berendezéseiket is, amelyeket a korlátozás alá vont eszközszállító épített ki számukra. Ebben az esetben ugyanis addicionális költségekkel és a kiépítés további csúszásával kell kalkulálni)
Magyarországon 1000 milliárd forint a tét
A tanulmány szerint Magyarországon az 5G-szolgáltatások és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek által stimulált gazdasági aktivitás mintegy 3,5 milliárd euróval járul hozzá a GDP-hez, és közel 135 ezer munkahely létrejötte köszönhető majd a technológiának. Egy esetleges korlátozás ugyanakkor ezzel ellentétes gazdasági hatást váltana ki.
Az Oxford Economics becslése szerint Magyarország számára egy esetleges korlátozás mintegy 200 milliárd forint (55 millió euró) többletköltséget jelentene évente az 5G infrastruktúra kiépítése területén A költségek növekedése miatt a lakosság 5 százaléka, mintegy félmillió olyan ember maradna 5G nélkül 2023-ban is, aki a korlátozás hiányában hozzáfért volna egyébként a hálózathoz. A kalkuláció szerint a magyar GDP-növekedést pedig 1000 milliárd forinttal (300 millió euró) vetné vissza 2035-ben.
Nőni fog a koncentráció a piacon
A tanulmány megállapítja, hogy a Huawei Technologies 31 százalékos részesedésével jelenleg a legnagyobb szereplő az 5G alapját képező rádió-hozzáférési hálózatok (RAN) globális piacán. Az elemzők szerint egy Huawei méretű globális szolgáltató korlátozása ezért a fentiek mellett az infrastruktúra minőségére is negatív hatással lenne és növelné a piaci koncentrációt. Véleményük szerint ugyanis szinte minden üzletet két másik nagy globális szereplő nyerné el, minthogy a többi feltörekvő piaci szolgáltató nem rendelkezik ugyanazokkal a globális képességekkel, mint a kutatás-fejlesztés, az ellátási lánc, a termékkör és a szolgáltatások, amelyek alapján sikeresen szállhatnának versenybe.
A Huawei továbbra is az élen áll a globális 5G-telepítések képzeletbeli rangsorában. A világszerte már átadott, 87 élő, kereskedelmi 5G-hálózat közül 55 erősítenek a vállalat eszközei, Európában pedig a 39 ilyen hálózatból 28 köthető a vállalathoz. Ez egyébként az 5G kapcsán beadott szabadalmak számának tekintetében is nyilvánvaló, amelyben világelső a Huawei.
A pandémia is rámutatott az 5G-ben rejlő lehetőségekre
A vállalat 5G-megoldásai a koronavírus járvány miatt is felértékelődtek, a mobil technológiát többek között bevetették Olaszországban, Svájcban. Jellemző felhasználása távorvoslásban – az orvosi konzultációk, a konkrét vizsgálatok, például ultrahangos vizsgálat elvégzése és a robotok (mobil kocsik, amelyek gyógyszereket és ételt szállítanak a kórház területén) távoli vezérlése terén is. A Huawei 5G -eszközeivel 3 nap alatt ki tudták építeni az új mobilhálózatot azokban a frissen létrehozott, kínai szükségkórházakban, ahol a vezetékes internet létrehozása minimum hetekig tartott volna. A nagy spektrumtartományban – 200 MhZ – is működőképes, mindössze 27 kilogrammos mobil bázisállomást akár egyetlen ember is üzembe tudja helyezni, két főnek pedig mindössze két órába telik a telepítése. A könnyű bázisállomással az is elkerülhető, hogy például az európai munkavédelmi előirások szerint, a 40 kilogrammosnál nehezebb eszközök telepítéséhez speciális emelőeszközökre legyen szükség.
Nemcsak az orvoslás, hanem a digitális oktatás és a távmunka területén is berobbant az 5G, amelyben fontos szerepe van az olyan megoldásoknak, mint a Huawei 5G AR routere, amely egy 5G modulon keresztül kapcsolódik az internethez és az SLA, VPN és egyéb tűzfal és biztonsági funkciókat is kiszolgálja. Dinamikusan nőtt a helyhez kötött, vezeték nélküli hozzáféréssel (5G FWA) rendelkező felhasználók száma is a pandémia alatt, Olaszországban például az egyik operátor negyed év leforgása alatt 70 ezerrel növelte a ily módon kiszolgált felhasználóinak számát.
Dinamikus növekedés az 5G-képes okostelefonok piacán is
Az 5G-képes mobilok piacán is dinamikusan fejlődik a Huawei: 2020 első negyedévében már több mint 15 millió 5G-képes okostelefont értékesített a vállalat világszerte. Kínában a legerősebb e téren a cég, ott az 5G-s mobilok piacán 50 százalékos részesedéssel bír. A vállalat elsőként a Mate30, majd a P40 sorozat csúcskészülékeit szerelte fel a Kirin 990 5G chipsettel. (Mindez nem jelenti azt, hogy mostantól már csak 5G-s készüléket dob piacra a Huawei, de azoknak, akik hosszú távon gondolkodnak, 1-2 év múlva is szeretnék használni a most vásárolt telefonjukat, érdemes már 5G-képes eszközt választaniuk.) Az 5G-s készülékek előnyeit egy sor területen lehet majd használni, kezdve a videókonferenciáktól a nagy adatforgalmat igénylő gamingen át a különböző IoT-alapú nyomkövető megoldásokig.
Gazdaság
Az új korszak elvárásAI: a vas már nem elég, stabil háttérre is szükség van
A mesterséges intelligencia egyre mélyebben épül be az üzleti folyamatokba, ezért a vállalatok körében ugrásszerűen nő az igény a hosszú távon is stabil AI-környezetek iránt. Sok szervezetnél ráadásul alapelvárás, hogy saját adatközpontban maradjanak az érzékeny adatok és az AI-alkalmazások, vagyis a vállalatoknak helyben kell megteremteniük az AI biztonságos és kiszámítható működésének feltételeit.
A SUSE szakértői szerint ehhez az új hardverek mellett olyan AI-környezetre van szükség, amely megbízhatóan és tervezhető költségek mellett üzemeltethető.
„A vállalati AI gyorsan terjed, és ezzel együtt folyamatosan nő az igény olyan infrastruktúra iránt, amely biztosítja az adatok feletti kontrollt és a szabályozott környezetekhez szükséges irányítást.”
– mondta John Fanelli, az NVIDIA vállalati szoftverekért felelős alelnöke
A mesterséges intelligencia fokozatosan szerves részévé válik a vállalatok mindennapjainak. Sok cég már nem tesztjelleggel, hanem élesben használ AI-t, és egyre több helyen jelennek meg olyan megoldások is, amelyek több modellt és AI-ügynököt kapcsolnak össze egyetlen környezetben.
Új technológiák, új igények
Ez a változás új elvárásokat teremt a vállalati IT és az infrastruktúra területén is. Számos iparágban ugyanis alapelvárás, hogy az érzékeny adatokat kizárólag saját adatközpontban kezeljék, és az AI-alkalmazásokat is olyan környezetben futtassák, ahol a szervezet közvetlen kontrollt gyakorolhat a rendszerek, a költségek és a biztonságos üzemeltetés felett. Erre bizonyos esetekben adatvédelmi és szabályozási elvárások miatt van szükség, más esetekben pedig a vállalatok szeretnének nagyobb biztonságot és jobb rálátást az infrastruktúrára.
A szervezeteknek ezért korszerűsíteniük kell IT-környezetüket, ha az AI-szolgáltatásoktól is ugyanolyan folyamatos, kiszámítható és megbízható működést várnak el, mint minden más rendszerüktől. Ezek a modern megoldások ugyanis új típusú terhelést jelentenek, miközben a hagyományos infrastruktúrák többségét eredetileg nem ilyen igényekre tervezték.
A hardver csupán félkarú óriás
Az új igényekre a hardvergyártók is gyorsan reagálnak. Az olyan új generációs AI-hardverek, mint az NVIDIA Rubin platform kifejezetten az összetettebb vállalati AI-ökoszisztémák kiszolgálására készülnek. Az ilyen megoldások fejlesztésénél már nemcsak a nagyobb számítási teljesítményt tartják szem előtt, hanem azt is, hogy a rendszerek jól skálázhatók és hatékonyan működtethetők legyenek. A hardver ezért egyre inkább stratégiai szerepet kap az AI-infrastruktúrában.
Az új AI-hardverek azonban csak akkor teremtenek valódi üzleti értéket, ha olyan környezet egészíti ki őket, amely biztonságosan, átláthatóan és kiszámíthatóan működtethető. Ha ez a háttér hiányzik, a vállalatok nem tudják teljes mértékben kihasználni a nagy teljesítményű hardverben rejlő lehetőségeket: az új megoldások nehezebben skálázhatók, több erőforrást és költséget igényel az üzemeltetésük, és nagyobb kockázatot jelenthetnek a napi vállalati működésben is.
Stabil alap, biztos háttér
A vállalatoknak tehát olyan AI-környezetekre van szükségük, amelyek saját infrastruktúrán belül is támogatják a biztonságos és szabályozott működést, a SUSE AI pedig pontosan ezt nyújtja. A helyben működtethető, nyílt, vállalati felhasználásra szánt platform segítségével a szervezetek adatközpontokban, hibrid vagy air-gapped (internettől elzárt) környezetekben futtathatják az AI-szolgáltatásokat, miközben az érzékeny adatokat saját ellenőrzésük alatt tarthatják. Ez nagyobb kontrollt, biztonságosabb működést és auditálható AI-használatot tesz lehetővé a vállalati környezetben.
A platform beépített megfigyelési és elemzési funkcióinak köszönhetően jól nyomon követhetők a legfontosabb mutatók, például a tokenhasználat és az ehhez kapcsolódó költségek, valamint a GPU-k teljesítménye és kihasználtsága. Ezáltal a vállalatok jobban átláthatják és kézben tarthatják a költségeket, ami támogatja a stratégiai tervezést és a megbízhatóbb AI-működést.
A megoldás megfelelő alapot nyújt a vállalati AI-alkalmazások használatához olyan területeken, ahol egyszerre fontos az érzékeny adatok védelme, a szabályozott működés és a kiszámítható üzemeltetés. Ilyenek lehetnek például a saját infrastruktúrán futó generatív AI-megoldások, a belső tudásbázisokra épülő alkalmazások vagy más olyan AI-folyamatok, ahol a szervezetek nem akarják az adatokat külső, zárt platformokra vinni.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Kétmilliárd forintról döntött a Kamara mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő független Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) 2026. első negyedévében 66 új kérelmet vett nyilvántartásba, amelyekben a felek összesen több mint 3,3 milliárd forint vitatott összeget jelöltek meg.
A TSZSZ az időszakban 33 szakvéleményt adott ki, amelyek alapján mintegy 1,92 milliárd forintot ítélt meg. Emellett 4 esetben folytattak le bankgarancia-vizsgálatot. A kiadott szakvélemények száma az előző év azonos időszakához képest 43 százalékkal, a megítélt összeg pedig 150 százalékkal nőtt.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium és Kamara fenntartásában működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) az építőipari szerződésekből eredő viták gyors és szakértői rendezését szolgáló, független köztestületi szerv. Segítségét elsősorban akkor vehetik igénybe a felek, ha a tervezési, kivitelezési vagy alvállalkozói szerződés teljesítése kapcsán vita merül fel a műszaki teljesítés mértékével, a vállalkozói díj elszámolásával, a teljesítésigazolás kiadásával vagy a bankgarancia lehívásával kapcsolatban. Az idei év első három havi kérelmeinek zöme egy és többlakásos lakóépületek építése, valamint ipari épületek beruházásai kapcsán érkeztek a TSZSZ-hez.
Kérelmet nyújthat be a megrendelő, a tervező, a fővállalkozó vagy az alvállalkozó egyaránt, amennyiben írásban megkötött, mindkét fél által aláírt szerződés áll rendelkezésre. A TSZSZ háromtagú szakértői tanácsa egy helyszíni szemle és a benyújtott dokumentumok alapján állapítja meg a teljesítés mértékét, így segíti a viták gyors lezárását. A szakvélemény elsődleges célja, hogy az segítse a felek megegyezését, de bírósági eljárás esetén jelentős előnyt jelent a szakvélemény, ugyanis az rövidebb határidőkkel és speciális eljárási szabályok mellett használható fel. Az eljárás határideje alapesetben 30 nap, indokolt esetben legfeljebb 60 nap. A szakértői díj a kérelmező által megjelölt vitatott bruttó érték 3 százaléka, de minimum 200 ezer és legfeljebb 2 millió forint. A TSZSZ eljárása elektronikusan, egyszerű űrlapkitöltéssel indítható, így az építőipari szereplők gyorsan és hatékonyan juthatnak szakértői állásfoglaláshoz akár régebbi, még el nem évült szerződéseik kapcsán is.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
SZÉP kártya-láz a boltokban: milliárdok mentek élelmiszerre
Soha nem látott roham indult a boltokban, miután a SZÉP kártyával hideg élelmiszert is lehetett vásárolni. 2025. december 1-jétől idén április 30-ig 44 ezer K&H kártyabirtokos használta fel cafeteriáját bevásárlásra. A friss adatok szerint összesen 4,7 milliárd forintot költöttek el az élelmiszerüzletekben, ami a négy évvel ezelőtti adatokhoz képest közel 1,5 milliárdos növekedést mutat.
A számok döbbenetesek: az öt hónapos időszak teljes SZÉP-kártyás forgalmának több mint 30 százaléka élelmiszer-vásárlásokból származott, igaz, ebbe beleesett a tavalyi karácsonyi időszak is. Kimondható, hogy amíg hideg élelemért is lehetett SZÉP kártyával fizetni, addig a cafeteria-rendszer legismertebb eleme már nemcsak a pihenést és kikapcsolódást szolgálta, hanem a mindennapi megélhetés egyik fontos pénzügyi lába lett.
A vásárlási szokásokból az is jól látszik, hogy a felhasználók tudatosan és nagyobb volumenben költöttek. Az átlagos kosárérték elérte a 9200 forintot, vagyis sokan nem csupán néhány terméket vásároltak, hanem a kártyabirtokosok többsége jelentősebb, tervezett nagybevásárlások finanszírozására használta a keretét.
„Kiemelkedő érdeklődés övezte a hideg élelmiszerek SZÉP kártyával történő fizetését. És nemcsak a költési adatokban jelentett látható szintlépés, hanem a fizetési technológiák terén is
– hangsúlyozta Rammacher Zoltán, a K&H lakossági és kkv-szegmens marketingvezetője.
– Az ügyfeleink 5 százaléka használta digitális SZÉP kártyáját a fizetésnél. A digitális fizetés növekvő népszerűsége is igazolja, hogy a könnyű és gyors felhasználói élmény, valamint a technológiai naprakészség ma már alapvető elvárássá kezd válni bevásárláskor. Nem kérdés tehát, hogy a kkv-szektor számára a SZÉP kártya valódi stratégiai eszköz, akár cafeteriaként adják munkavállaóiknak, akár úgy, hogy maguk válnak elfogadóhellyé.”
Bár a K&H SZÉP-kártyás forgalmi statisztikákban továbbra is a nagyvállalatok dominálnak, a kisvállalkozások szerepe is érezhetően megnőtt ebben az időszakban, ami egyben azt is eredményezte, hogy a forgalom egy része közvetlenül a helyi közösségekben maradhatott, hozzájárulva a gazdasági sokszínűség megőrzéséhez.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Új szintre emelik az ipari vállalatok versenyképességét a Schneider Electric Hannover Messe-n bemutatott megoldásai
-
Egészség2 hét ago
Megfelelő kézmosással akár 50%-kal csökkenthető a kórokozók terjedése az egészségügyi intézményekben
-
Ipar2 hét ago
PEZ adagoló-összeszerelő gép fejlesztése
-
Egészség2 hét ago
Nem lusták a magyarok, csak biokémiailag kimerültek
-
Gazdaság2 hét ago
A Kia megkezdi az új XCeed gyártását a zsolnai gyártóüzemben
-
Gazdaság2 hét ago
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Széchenyi István Egyetem komplex képzésfejlesztési programja
-
Szórakozás1 hét ago
Ismét megtelt egyetemistákkal a Schneider Electric budapesti központja
-
Gazdaság1 hét ago
27 díjat nyert az LG Electronics a 2026-os Red Dot Design Awardon






