Gazdaság

Hamarosan százezrek használhatják Budapesten a Vodafone 5G szolgáltatását

A vállalat a lefedettség bővítés mellett bejelentette, hogy saját frekvenciakészletéből 40 MHz-et biztosít a BME-n épülő kísérleti 5G hálózat létrehozásához

Budapesten és környékén közel 200 bázisállomáson kapcsolja fel a Vodafone Magyarország az 5G-t, amivel a főváros szinte teljes területén elérhetővé válik az 5G szolgáltatás a szolgáltató ügyfelei számára. A Vodafone Magyarország emellett együttműködési megállapodást írt alá a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME), melynek keretében a vállalat saját frekvenciakészletéből 40 MHz-et biztosít az egyetemen épülő kísérleti 5G hálózat és 5G Laboratórium létrehozásához és üzemeltetéséhez – ezzel hozzájárulva a hazai 5G-re épülő innovációk fejlesztéséhez, valamint az Európai Unió 5G tematikájú kutatás-fejlesztési programjaiba való bekapcsolódáshoz.

A Vodafone Magyarország a kezdetek óta élen jár az újgenerációs mobilhálózat, az 5G fejlesztésében: a vállalat a hazai mobilszolgáltatók közül elsőként indította el 2019-ben élő, mindenki számára elérhető kültéri kereskedelmi 5G szolgáltatását Budapest belvárosában a 2016-ban vásárolt 3500 MHz-es frekvenciakészletének köszönhetően.

2020 áprilisában a Vodafone Magyarország további frekvenciákat szerzett 5G mobilszolgáltatásai számára az NMHH által lebonyolított frekvencia aukción, ezzel pedig megkezdődhetett a szolgáltató 5G hálózatának szigetszerű kiépítése. A Vodafone most bejelentette 5G fejlesztéseinek legújabb mérföldkövét: a következő hetekben közel 200 bázisállomáson kapcsolja fel az 5G-t, melynek eredményeképp a főváros szinte teljes területén elérhetővé válik az 5G szolgáltatás az ügyfelek számára.

„Az érintett bázisállomások felépítése, illetve hardveres fejlesztése már szinte teljes egészében befejeződött, a következő hetekben a szoftveres tesztelések után elindítjuk a szolgáltatást, melynek köszönhetően több százezren tapasztalhatják majd meg az újgenerációs mobilhálózat elképesztő képességeit, ezzel pedig egy újabb jelentős lépést teszünk annak érdekében, hogy Magyarország a digitális Európa élvonalába tartozzon.”

– mondta el Dr. Budai J. Gergő, a Vodafone Magyarország Igazgatóságának Alelnöke.

„Korunk egyik legnagyobb kihívása, hogy a digitalizáció adta lehetőségeket miként tudjuk a lehető legteljesebb mértékben kiaknázni. Látható, hogy a XXI. század legmodernebb technológiái, köztük az 5G mobilhálózatra épülő fejlesztések olyan új dimenziót nyitnak meg számunkra, ahol az innováció, a társadalom és a gazdasági összefüggései, a növekedés lehetőségei az eddig megismerteknél és hasznosítottaknál is nagyobb perspektívát biztosítanak. A jövő a modern technológiáké, amit csak akkor tudunk majd használni, ha a fejlesztéseket biztos, szakértő kezekbe adjuk, amit a mai napon együttműködési megállapodással pecsétel meg a technológia szolgáltatója és a megoldások szakértő felsőoktatási intézménye. A Magyar Kormány, az Innovációs és Technológiai Minisztérium abban érdekelt, hogy olyan a digitalizációs technológiákat támogató megállapodások szülessenek, amelyek Magyarország fejlődését, a gazdasági növekedést és a lakosság kényelmét szolgáló megoldások kialakítását szolgálják”

– nyilatkozta Dr. Solymár Károly Balázs az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára.

A Vodafone Magyarország saját frekvenciakészletéből 40 MHz-et bocsát a BME részére a 3500 MHz-es sávban. A frekvencia alkalmas lesz a BME teljes területén az Egyetem beltéri kísérleti 5G hálózatának működtetéséhez, továbbá az ennek keretében létrejövő nyitott innovációs környezet és 5G Laboratórium létrehozásához. Dr. Levendovszky János, a Műegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese a megállapodásról elmondta:

Hazánkban egyedülálló egyetemi infrastruktúra jön létre, amely nagy lendületet ad a kommunikációs technológiák, valamint nagy adatátviteli sebességű ipari adatgyűjtés- és monitorozás, illetve az 5G hálózatok további kutatásának és a kapcsolódó oktatásnak egyaránt. Mivel egy működő 5G hálózat számos kutatási- fejlesztési program megvalósításának a feltétele, ezért a fejlesztésnek köszönhetően szinte minden tudományterületen bővülnek a BME lehetőségei.”

A Műegyetem nemzetközi színvonalú 5G kísérleti rendszer (5G Smart Campus Hálózat) építését tervezi, amelynek első lépése a most aláírt 5G frekvencia megállapodás, hiszen a frekvenciasáv megléte az 5G hálózat működésének egyik legfontosabb feltétele. Ezt követi majd hamarosan a BME-n kiépülő 5G alkalmazásfejlesztési laboratórium (5G Lab).

Dr. Budai J. Gergő hozzátette:

„A hazánk legkiválóbb mérnökképzését nyújtó Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem esetében különösen fontos, hogy a hallgatók olyan műszaki oktatásban vegyenek részt, ami a munkaerőpiacon naprakész tapasztalatokkal látja el őket. A Vodafone ehhez szeretne hozzájárulni azáltal, hogy elhozzuk az egyetemre napjaink legaktuálisabb és legfontosabb IKT technológiáját, az 5G-t. Bízunk benne, hogy a BME kísérleti hálózata elősegíti az 5G technológia oktatását és a különböző, 5G-re épülő innovációk fejlesztését és tesztelését hazánkban, valamint a BME és a Vodafone közös részvételét az Európai Unió 5G tematikájú kutatás-fejlesztési programjaiban.”

„Az 5G már nem a jövő, hanem a jelen technológiája, amely jelentős változást hoz az élet minden területén, többek között az iparban is. Várhatóan az 5G lesz a 21. század gazdaságának kommunikációs hálózata, és hozzájárul a Jövő Gyárának megvalósításához, az Ipar 4.0 paradigma kiteljesítéséhez. Az 5G teszthálózat létrejöttével a BME a hazai 5G fejlesztések centrumává válik, amely kész a KFI kooperációra minden a távközléssel és 5G alkalmazások fejlesztésével foglalkozó hazai és külföldi vállalattal és intézettel”

– hangsúlyozta Dr. Charaf Hassan, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja.

Hozzátette: az 5G teszthálózat elősegíti azt is, hogy 2021-től a BME bekapcsolódjon az Európai Unió innovációs keretprogramja, a Horizon Europe részeként tervezett 5G és 6G célú kutatás-fejlesztési programokba és kezdeményezésekbe. A technológia elősegíti a koronavírus járvány elleni küzdelmet is, azáltal, hogy lehetővé teszi a távolról történő diagnosztikát és a radiológiai felvételek megosztását, távoli kiértékelését. A teszthálózat részeként működő 5G laboratórium felszerelése lehetővé teszi 5G alapú alkalmazások és szolgáltatások fejlesztését számos vertikális iparágban, többek között a mezőgazdaságban és a közlekedésben, a logisztikában.

A BME a kísérleti 5G hálózat létrehozásában együttműködik a Nokia Magyarországgal, amely a rádiós eszközöket biztosítja az egyetem részére és közreműködik a hálózat üzemeltetésében is. Az 5G alapú kutatásokban a BME számos további vállalattal is együtt dolgozik. Az 5G teszthálózat létrehozásával Magyországon az 5G szolgáltatások világszínvonalú 5G K+F és innovációs tevékenységgel bővülnek. Az erre irányuló tervező munka már korábban elkezdődött a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) projektjének keretében a Nokia Magyarország támogatásával.

Gazdaság

Nem ígérkezik könnyűnek a jövő a vetőmagszektor számára

Exportpiaci zavarok és áremelkedések nehezítik a hazai vetőmagszektor helyzetét, hosszabb távon pedig a klímaváltozás hatásait kellene tompítani a stratégiai jelentőségű ágazatban, hangzott el a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács gödöllői küldöttgyűlésén.

A rendezvényen a Vetőmag Szövetség-díjat az idei évben Pavelka Árpád vette át a több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismeréseként.

„Ma két összetett kihívás áll a mezőgazdaság előtt: az egyik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, a másik pedig a globalizáció miatt felértékelődő élelmiszer-szuverenitás kérdése, azaz az élelmiszerellátást minél nagyobb arányban hazai forrásokból kellene előállítani. A magyar mezőgazdaságban óriási potenciál rejlik, különösen a baromfi-, a sertés- és szarvasmarha-ágazatokban, a gabonafélék feldolgozásában, valamint a kertészetben. Mindezeknek az alfája és omegája a vetőmag, a biológiai alapok megteremtése, amely nélkül ezek az ágazatok nem lehetnek sikeresek. Ezért is mondhatjuk, hogy a hazai vetőmagszektor nemzetgazdasági jelentőséget tölt be a gazdaságunkban és minden eszközzel segíteni kell a fejlődését”

– hangsúlyozta Prof. Dr. Gyuricza Csaba rektor, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács gödöllői küldöttgyűlésén.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora köszöntőjében kifejtette: az egész agrárgazdaság jövőjét jelenti az oktatás és a kutatás, ebben nagy lépést jelent az agrár-felsőoktatás integrációja a MATE létrehozásával. Az intézmény egyesíti az oktatást, a gyakorlati agrárkutatást és a gazdálkodást. Az agrártudományi központ Közép-Európában az egyik legnagyobb agrárfókuszú felsőoktatási intézménnyé vált, amely lendületet adhat az élelmiszergazdaságnak a jövőben.

A küldöttgyűlésen Takács Géza, a Vetőmag Szövetség elnöke kifejtette: nem csillapodnak a időjárási anomáliák, így az az ágazat kitettsége nem csökken a környezetben lezajló folyamatos változások miatt. A klímaváltozás annyira felgyorsult az utóbbi években, amelyre nagyon nehéz felkészülni. Különösen nagy kihívás egy olyan ágazatnak, amelynek legalább 10-15 évre előre kellene prognosztizálni, hogy a majdan köztermesztésbe kerülő fajtáknak milyen körülményeknek kell megfelelniük.

„Az időjárás rendkívül kiszámíthatatlanná vált. Ez akkora nyomást helyez a termelésre, amelyet korábban elképzelni sem tudtunk. A globális hőmérséklet-emelkedés nálunk is tapasztalható, a 2023-as év a legmelegebb évünk volt 1850 óta. A Kárpát-medencében a prognózisok szerint az átlaghőmérséklet 2050-re 1,5-2 fokkal, 2100-ra akár 3,5-4 fokkal is emelkedhet. A térség vízszegénnyé válhat a jövőben. Utóbbi jelei az Alföldön már láthatóak, itt gyakorlatilag az elmúlt években többször is rendkívüli aszály sújtotta a térséget. Az idei tavaszi vetés is pont csapadékszegény időszakra esett. A legfontosabb cél a helyzet kezelésre az öntözés fejlesztése. A szakmai elkötelezett és tudatosan készülve a kihívásokra, óriási energiát fordít minden területen arra, hogy új, stresszhelyzeteknek ellenállóbb fajtákat nemesítsen”

– ismertette Takács Géza.

A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezetnek és Terméktanácsnak 1205 tagja van. A vetőmag-előállítás hazánkban mintegy 110 ezer hektáron zajlik, az előállított vetőmagok értéke meghaladja a 180 milliárd forintot. Ebből a hazai gazdaságok igényeinek kiszolgálása mellett jelentős exporttevékenységet folytatnak az ágazat szereplői. A legjelentősebb célországok közé az Európai Unió és a Független Államok Közösségének államai tartoznak.

Az exportorientált ágazat számára nagy problémát jelent az orosz-ukrán háború, amelynek következményeként a keleti piacokra irányuló vetőmagexport visszaesett. A konfliktushelyzet és az Oroszországban bevezetett adminisztrációs szabályok miatt négy év alatt az Oroszországba irányuló kukorica vetőmagexport a negyedére csökkent. Ezt a kiesést jelenleg a többi piacon nem lehet pótolni. Ezen felül az inputanyagok árának folyamatos emelkedése is nehéz helyzetbe hozta a szektort.

Takács Géza a szövetség munkájával kapcsolatban elmondta: rendkívül fontos a szerteágazó vetőmagágazati információk folyamatos összegyűjtése és a tagság, valamint a kormányzat felé való közvetítése. A szakember kiemelten fontosnak és példaértékűnek nevezte a Gabonatermesztők Országos Szövetségével és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával minden évben megvalósított kukorica, őszi búza és őszi káposztarepce posztregisztrációs fajtakísérleteket, amelyek objektív eredményeket adnak a vizsgált fajták teljesítményéről és nagy érdeklődésre tartanak számot a gazdálkodók körében.

A küldöttgyűlésen a szövetség vezetői átadták az idei Vetőmag Szövetség-díjat. Varga Dóra üvegművész alkotását 2024-ben Pavelka Árpád kapta, aki négy évtizede dolgozik a zöldségvetőmagok területén. Emellett a szakember tevékeny szerepet vállalt a Vetőmag Szövetség elnökségében, éveken át vezette a zöldségvetőmag szekció munkáját, képviselte hazánkat a Nemzetközi Vetőmag Szövetség elnökségében, valamint aktívan segítette a szervezet nemzetközi kapcsolatainak erősítését.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss