Gazdaság

A magyarok technológia segítségével növelnék intelligenciájukat

A biztonsági megoldásokat gyártó Kaspersky új kutatása megállapította, hogy Magyarország lakossága általában véve támogatja az emberi intelligencia növelését célzó embertökéletesítési technikákat.

Embertökéletesítés, az agykapacitás maximalizálása? Tényleg vágyunk erre? Egy 16 országra, köztük Magyarországra is kiterjedő új kutatás szerint a magyar emberek közel harmada (30%) szívesen fokozná az agykapacitását vagy az intelligenciáját a technológia segítségével, ha megtehetné mindezt.

Emellett hazai válaszadók több mint a fele (61%-a) úgy érzi, hogy „teljesen” vagy „többnyire” elfogadható az embertökéletesítés használata a gyerekek iskolai tanulási képességének javításához.

Az embertökéletesítés a test technológia segítségével való fizikai tökéletesítésének folyamata, például az, amikor egy chipet ültetnek be az agyba, hogy az gyorsabban működjön, és információk széles köréhez férjen hozzá azonnal az interneten.

Az agykapacitás növelése iránt itthon a legjobban a 18–34 év közöttiek érdeklődnek (39%); ez az érdeklődés a 35–54 év közötti korosztályban 32%-ra csökken, míg az 55 év felettiek körében már csak 19%. A magyar férfiak egy egészen kicsivel nagyobb érdeklődést mutatnak (31%) az agykapacitás és az intelligencia növelése iránt a nőknél, akiknél ez az arány 29%.

Az agykapacitás vagy az intelligencia növelésének lehetősége Romániában örvendett a legnagyobb népszerűségnek, ahol a válaszadók több mint egyharmada (35%-a) nyilatkozott úgy, hogy érdekelné az agya kapacitásának növelése. Őket a magyarországi és a marokkói válaszadók követték a sorban (30–30%). A legkisebb érdeklődést Dániában (12%), Németországban és Görögországban (16–16%) mutatták az emberek. A válaszadók csaknem fele (49%) úgy gondolja, hogy „teljesen” vagy „többnyire” elfogadható az embertökéletesítési technológiákat arra használni, hogy az embereket általánosan intelligensebbé tegyék.

Az Európa és Észak-Afrika 16 országában 14 500 felnőtt bevonásával végzett széles körű kutatás kimutatta, hogy az emberek majdnem kétharmada (63%-a) fontolóra venné a teste technológia segítségével való végleges vagy átmeneti tökéletesítését. A legnagyobb arányban az olaszok fontolgatják az embertökéletesítést (82%), a legkisebb arányban pedig a britek (33%). Néhány válaszadó egyenesen azt nyilatkozta, hogy szeretne okostelefont hozzákapcsolni a testéhez.

Marco Preuss, a Kaspersky globális kutató és elemző csapatának Európáért felelős igazgatója elmondta:

„Az embertökéletesítés fejlődésével párhuzamosan a biztonság kérdése lesz majd az egyik legfőbb aggály. Fennáll annak a kockázata, hogy az embertökéletesítési technológiák fejlesztése kicsúszik a kormányok vagy más szabályozó hatóságok irányítása alól, ami veszélyes lehet az emberiségre nézve. Ez egy olyan dolog, amire nagyon oda kell figyelnünk az embertökéletesítési technológiák továbbfejlesztése során. A Kasperskynél például korábban már végeztünk egy kutatást azzal kapcsolatban, hogy miként használhatják fel a rosszindulatú támadók az agyba beültetett chipeket az ember emlékezetével való visszaélésre. Az agy tökéletesítése a kiberfenyegetések elképesztően széles skálája előtt nyithatja meg az ajtót.”

Az embertökéletesítés emellett a társadalmat érintően is messzemenő következményekkel járhat, különösen az oktatásban és a munkahelyeken. Egyes vezető technológiai gondolkodók szerint az agyba ültetett chipek segíthetnek a mentális problémák kezelésében és növelhetik a teljesítményt.

Az intelligencia és az agykapacitás növelése ugyanakkor számos etikai és gyakorlati kérdést is felvet:

  • Egészségügyi szempontból biztonságos-e?
  • Etikus-e? Megengedjék-e például a szülők a gyermekük agyának „felturbózását”, hogy ezzel a gyermek előnyhöz jusson az iskolában?
  • Tisztességtelen előnyhöz juttatja-e az embereket a munkahelyeken, és ezáltal még tovább szélesíti-e a digitális szakadékot?

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

A munkavállalók véleménye alapján idén a Lufthansa Systems Hungária lett a hazai IT szektor legvonzóbb munkaadója

A magyar munkavállalók körében készített átfogó felmérés alapján az idei évben a Lufthansa Systems Hungária Kft-t választották hazánk legvonzóbb munkaadójának az IT kategóriában.

A nagy presztízsű elismeréssel idén tizenegyedik alkalommal díjazták Magyarország legnépszerűbb munkáltatóit. A kapcsolódó felmérésből az is kiderült, hogy az IT szektor a dolgozók megítélése alapján továbbra is a legattraktívabb iparág Magyarországon.

A Randstad Hungary idén is díjazta az ország legvonzóbb munkahelyeit. A Randstad Employer Brand kutatás keretében a legnépszerűbb munkáltatók mellett számos izgalmas, a munkavállalók attitűdjeit, motivációit felmérő kérdésre is választ keresett a vállalat.

A Randstad a legfontosabb iparágakra lebontva külön is vizsgálta, hogy melyek hazánk legvonzóbb munkahelyei. A budapesti és szegedi irodáiban immár több mint 770 magasan képzett IT szakembert foglalkoztató Lufthansa Systems Hungária a munkavállalók véleménye alapján 2024-ben elnyerte a Magyarország legvonzóbb munkaadója díjat az IT kategóriában. A Randstad kutatásából továbbá az is kiderült, hogy a munkavállalók szerint 2024-ben is az IT a legvonzóbb szektor Magyarországon.

A Lufthansa Csoporthoz tartozó Lufthansa Systems légiipari szoftverek fejlesztésével és üzemeltetésével foglalkozik, innovatív szoftvertermékeinek köszönhetően a légiközlekedési informatika egyik meghatározó szereplője.

„Rendkívül megtisztelő számunkra, hogy elnyertük a legvonzóbb munkahelyeknek odaítélt Randstad-különdíjat az IT kategóriában. Az elismerés kiváló visszaigazolás a munkavállalók részéről, mely azt jelzi, hogy az izgalmas és sokszínű szakmai munka mellett támogató vállalati kultúrát és inspiráló munkahelyi légkört biztosítunk kollégáink számára. Az IT szektor világszinten az egyik leggyorsabban fejlődő és egyre nagyobb súllyal bíró iparág, nagy verseny folyik a tehetségek bevonzásáért és megtartásért is. Éppen ezért folyamatosan törekszünk arra, hogy attraktív és támogató munkahelyet alakítsunk ki, segítve a kollégák szakmai fejlődését és a munka-magánélet egyensúly fenntartását”

– mondta el Turcsikné Gáspár Georgina, a Lufthansa Systems Hungária HR vezetője.

A Randstad friss Employer Brand kutatása rávilágított, hogy 2024-ben a magyar munkavállalók továbbra is a vonzó munkabért és juttatási csomagot tartják a legfontosabb tényezőnek munkahelyválasztáskor. Emellett kiemelkedő jelentőséggel bír a munkahelyi légkör minősége, beleértve a kollégákkal és a vezetőkkel való kapcsolatot. Szintén fontos szempont a munkáltató pénzügyi stabilitása, és az, hogy lehetőséget biztosít-e a munka és magánélet megfelelő egyensúlyának megteremtésére.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss