Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Átrendezi a magyar és a régiós hirdetési piacot is a koronavírus

Főleg az állami reklámköltésnek – ami 2019-ben 10 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban – köszönhetően a tavaly még szárnyaló hazai hirdetési piac a koronavírus-járvány miatt idén már komoly visszaeséssel számol.

2020-ban a teljes magyar média szektor bevételének 38 százalékos csökkenése várható – derül ki a kelet-és közép-európai reklámpiacok folyamatait, trendjeit összefoglaló és elemző, hiánypótló kiadvány, a CANnual Report 2020-as kötetéből, amelyet november 19-én mutattak be a 15 ország független reklámügynökségeiből – köztük a hazánkat képviselő Café Communications – álló hálózat, a weCAN éves, ezúttal online megtartott találkozóján.

Most tavasszal, a járvány kitörésekor a magyar reklámpiac viszonylag hamar és jól reagált a kialakult helyzetre. A hirdetők felismerve az új helyzetet, olyan jellegű tartalmakat kezdtek gyártani, amelyekben az általánosabb márkaüzenetek mellett reagáltak a pandémia hatásaira is. A tévés megjelenések döntő részét az eredeti tervek szerint futatták, és az egyéb médiatípusoknál lefoglalt kampányok esetében sem hajtottak végre radikális megszorításokat. Többek közt azért sem, mert elég kedvezőtlen feltételek mellett tudták volna lemondani a megrendeléseiket. Csak májusban lehetett tapasztalni nagyobb visszaesést. Akkor 16 százalékkal költöttek kevesebbet, mint egy évvel korábban. Már ezzel is kalkuláltak az ügynökségek az újratervezések során. Arra jutottak, hogy az éves bevételük 10 százalékkal fog elmaradni a 2019-es eredményekhez képest, míg a teljes kommunikációs szektor ennél nagyobb, összességében 38 százalékos visszaesésre számít – derül ki a 2020-as CANnual Reportból.

A kiadvány arra is rámutat, hogy a médiafogyasztási szokások is átalakultak a járvány miatt. Miután a mozi és a közterület a lezárások miatt szinte teljesen kiesett, felerősödtek az otthonról, kényelmesen elérhető kommunikációs felületek. Ennek megfelelően az online és tévés platform sokat profitált a kialakult helyzetben. Mind az eltöltött idő, mind a fogyasztók száma jelentősen nőtt ezeken a csatornákon. Meglepő módon ez a trend olyan korosztályokra – főleg fiatalokra – is igaz, akik korábban kevesebb időt töltöttek a képernyő előtt. A legkiemelkedőbb változást a 4 – 12 éveseknél lehetet tapasztalni, akik most napi 1 órával többet televízióznak, mint általában. Holott a tévézésre fordított idő, amúgy sem alacsony Magyarországon. A hazai nézők még mindig napi átlag több mint 4 órát tévéznek, vagy háttértévéznek. Bár már megjelent egy olyan, a magyar médiafogyasztók 10 százalékát képező réteg is, amelynek tagjai a tévéadások helyett inkább más, online elérhető mozgóképes tartalmakat keresnek, követnek figyelemmel. Valamint nem szabad elfelejteni azt sem, és erre a pandémia rá is segített, hogy a streaming szolgáltatások előfizetői tábora hazánkban is dinamikusan nő.

Tavaly ugyanakkor valamennyi médiatípus 2-31 százalék közötti növekedést tudott felmutatni. A legnagyobb, 31 százalékos bővülést a digitális reklámpiacon lehetett tapasztalni, viszont a befolyó bevételek elsősorban a globális szereplőknél csapódtak le. A múlt évben a hazai online hirdetésekre költött reklámforintok 57 százaléka landolt a Google-nél, a Facebooknál és a többi nagy nemzetközi vállaltnál.

A televíziós reklámpiac kicsit visszafogottabban, de 2018-hoz képest újabb 6 százalékkal gyarapodott, illetve a nyomtatott sajtó is sikeres évet tudhatott maga mögött a 2 százalékos növekedési rátájával. A közterületi reklám is nőtt 3 százalékkal az új adónemek megjelenésének ellenére. A költségnövekedés sokak hirdetési kedvét lohasztotta le. Hasonlóképpen szerény évet zártak a rádiók. Ebben a szegmensben a növekedés üteme lelassult, és mindössze 2 százalékkal haladta a meg az azt megelőző évét.

A piaci folyamatokat tekintve a CANnual Report elemzése szerint Magyarországon az állami reklámköltés továbbra is emelkedik. 2019-ben 10 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Csupán a Miniszterelnöki Hivatal 2,5-szer többet költött hirdetésekre, mint 2018-ban (27 millió euróhoz képest 65 millió eurót). Ezzel együtt újabb médiumok kerültek állami vagy az államhoz közeli vállalkozások kezébe, illetve megerősödtek az állami média- és reklámügynökségek is. Utóbbiak ráadásul olyan piaci ügyfeleket is szereztek, amelyek többsége ugyan nemzetközi, de mivel a magyar adózásnak és szabályoknak kell megfelelniük, szívesen igazoltak át hozzájuk.

Az idei CANnual Report nemzetközi kitekintést nyújtva rámutat arra is, hogy a Magyarországéhoz hasonló növekedési ütem jellemezte a teljes közép-és kelet európai reklámpiacot az elmúlt öt évben. A hirdetésre fordított összeg nagyságba ebben a régióban 2019-ben elérte a 15,2 milliárd eurót. Ezt a folyamatot akasztotta meg határainkon túl is a koronavírus felbukkanása. A járvány csak a március – májusi időszak alatt 19 százalékos visszaesést hozott a közép-és kelet európai reklámpiacon a múlt év azonos időszakához képest. A reklámstop viszont nem ugyanúgy sújtotta a különböző szektorokat. A telekommunikációs, az FMCG, a gyógyszer márkák, illetve a fertőtlenítő-és higiénés termékeket gyártók hirdetési továbbra is jelen vannak a médiában. A turizmus, az idegenforgalom, vagy éppen az autóipar reklámjai viszont szinte teljesen eltűntek. A régió többi, bezárkózó nemzeteinél pedig hasonlóan alakultak a médiafogyasztási szokások, mint Magyarországon.

Gazdaság

Lassult az albérletárak drágulása, de továbbra is hatalmas a különbség a főváros és a vidék között

Budapesten csak mérsékelt áremelkedés látszik, a vidéki nagyvárosokban ugyanakkor jóval dinamikusabb volt a drágulás.

Országos összevetésben továbbra is a fővárosi II. kerület a legdrágább.

,,A fővárosban idén január és október között 271 ezer forint volt a téglalakások havi bérleti díja”

– ismertette Soóki-Tóth Gábor az Otthon Centrum (OC) felmérését. Az elemzési vezető szerint ez az összeg 5,7 százalékkal haladja meg a tavalyi éves átlagot. Ezzel szemben a legnagyobb vidéki városokban 192 ezer forintosátlag értéket mért a cég, ami 9,5 százalékos éves emelkedést jelent.

Az idei bérbeadások alapján a főváros II. kerülete bizonyult a legdrágábbnak, itt átlagosan 358 ezer forint a havi bérleti díj, ettől nem sokkal marad el az V. és a XII. kerület, ahol egyaránt 328 forintos átlag érték a jellemző. A legtöbb kerület ennél azonban jelentősen olcsóbb: a népszerűbb városrészek között a budai XI. kerületben 281 ezer forint, a XIII. kerületben 273 ezer, a IX. kerületben 268 ezer, VIII. kerületben 241 ezer forint az átlagos havi bérleti díj. Ennél mérsékeltebb árakkal lehet számolni a III. kerületben (237 ezer) és a XXII. kerületben (208 ezer forint).

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a bérleti díjakat nem csak a lokáció és a bérlemény állapota, hanem a szobaszám is jelentősen befolyásolja. Budapesten az egyszobás lakások átlagosan 186 ezer forintért bérelhetők, míg a kétszobásokért 266 ezer, a háromszobásokért 322 ezer forintot kell a bérlőnek havonta fizetni. Ugyanakkor fontos változás, hogy amíg idén az egy-és kétszobás bérlemények ára 5, illetve 12 százalékkal emelkedett, addig a háromszobás albérletek bérleti díja nem változott.

„Az Otthon Start Program hatásai egyelőre nem látszanak az albérletpiacon, az elmúlt évhez képest nem történt érdemi elmozdulás”

– összegezte az első tíz hónap adatait a Soóki-Tóth Gábor. Mint mondta, a nyár és még a szeptember is hagyományosan erős hónap a bérlakás piacon, és ez idén sem volt másként. Októberben ugyanakkor – a tanév indulásával és az egyetemisták keresletének visszaesésével -szokás szerint mérséklődött a bérlemények iránti kereslet. Az viszont egyelőre kérdéses, hogy a jövő nyári időszakot miként fogja befolyásolni az Otthon Start Program, hiszen a három százalékos, fix kamatozású hitel lehetősége a bérlakáspiacról óhatatlanul a saját tulajdonú ingatlan felé tereli azokat, akik a szülői támogatással élve be tudnak kapcsolódni a programba.

Ugyan a vidéki egyetemvárosok bérleti díjai elmaradnak a fővárosi áraktól, közöttük is jelentős különbségek figyelhetők meg. Debrecen közelíti meg leginkább a fővárosi szintet, ahol 253 ezer forint az átlagos havi bérleti díj. Győrben 200 ezer, Székesfehérváron 175 ezer, Szegeden 162 ezer, míg Pécsen 146 ezer forint a havi bérleti díj átlaga.

A bérlemények szobaszáma a vidéki városokban is ármeghatározó tényező, bár a különbségek mérsékeltebbek, mint a fővárosban: A garzonok átlagosan 127 ezer, a kétszobások 182 ezer, míg a háromszobások 246 ezer forintért bérelhetők. Érdemi növekedést ugyanakkor csak a kétszobás lakások esetében mért az OC, ahol a bérleti díjak 10 százalékkal emelkedtek.

A panellakás bérleti díja továbbra is olcsóbb a tégla építésű lakásokénál: a fővárosban jellemzően 210-235 ezer forintos havi ársáv a mértékadó, a garzonok ennél olcsóbbak, míg a háromszobások ennél magasabb áron érhetők el.  Összeségében a panellakások átlagosan havi 50 ezer forinttal kedvezőbben bérelhetők, mint a téglalakások. A vidéki egyetemvárosokban a panellakások havi bérleti díja átlagosan havi 168 ezer forint körül alakul.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Magyar Innováció a szállodaiparban: Bemutatkozik a HotelMentor.ai

A Miskolci Egyetem által szervezett Adatvezérelt és fenntartható vállalat Konferencián debütált a HotelMentor.ai, egy forradalmian új, magyar fejlesztésű mesterséges intelligencia platform, amely a szállodaipar legégetőbb kihívásaira kínál átfogó megoldást.

A platform a több évtizedes szakmai tapasztalatot ötvözi a legmodernebb technológiával, új korszakot nyitva a hazai és nemzetközi vendéglátás digitalizációjában.

A magyar szállodaipar, hasonlóan a nemzetközi trendekhez, komoly kihívásokkal néz szembe: a munkaerőhiány, a feladatkezelés hatékonyságának hiányosságai, a széttagolt adatkezelés és a vendégkommunikáció nehézségei mind a jövedelmezőséget és a szolgáltatás minőségét veszélyeztetik. Ezekre a problémákra válaszul született meg a HotelMentor.ai, amelynek küldetése, hogy a mesterséges és a természetes intelligencia szinergiája révén növelje a hatékonyságot, a vendégelégedettséget és a profitabilitást.

A platform fejlesztői csapata olyan elismert szakemberekből áll, mint Csobota-Kis Árpád, aki több mint 40 éves oktatási és nemzetközi szállodaipari manager tapasztalattal rendelkezik, valamint Oláh Sándor és Benesóczky Ádám, akik a technológiai és programozói hátteret biztosítják. Ez a szakmai fúzió garantálja, hogy a HotelMentor.ai valóban a gyakorlati igényekre épül. A csapatot tanácsadóként támogatja a startup ökoszisztéma veteránja Turcsán Tamás Péter, aki több éve kutatja a mesterséges intelligencia üzleti alkalmazásának lehetőségeit.

A HotelMentor.ai egyedülálló, moduláris rendszerben kínál megoldást a szállodák számára:

Egészen új koncepcióval rendelkezik Feladat-kiosztás és Projektmenedzsment területén. Automatizálja a munkafolyamatokat, és egyedi keretrendszer kialakítására alkalmas formátuma biztosítja, hogy egyetlen feladat se maradjon elfelejtve.

A HotelMentor fejlesztői külön figyelmet szenteltek az értékesítési és foglalási folyamatok támogatására: Egy intelligens chatbot segítségével előszűri az érdeklődőket, akár 90%-kal csökkentve a feleslegesen kiadott ajánlatok számát, és növelve a konverziós rátát.

Nem hiányzik a rendszerből a Recepciós Asszisztens és Ügyféltámogatási modul sem:

A mesterséges intelligencia több nyelven, a nap 24 órájában válaszol a vendégek kérdéseire, tehermentesítve a személyzetet és javítva a vendégélményt, miközben upsell lehetőségeket is azonosít. A projekt természetesen további modulokat fejleszt, amelyek külön-külön bekapcsolhatók és egy központi irányító pulton futnak össze, egy helyre irányítva az adatokat.

Külön a szállodavezetők számára készült egy Vezetői Személyi Asszisztens, amely jelenleg tesztüzemmódban van, de hamarosan minden érdeklődő számára IOS és Android mobil applikáció formában lesz elérhető: Ez támogatja a szállodavezetők mindennapi munkáját az információkezeléstől a döntéshozatalig a tervek szerint ingyenesen.

A platform kiemelt figyelmet fordít az adatbiztonságra, és zökkenőmentesen integrálható a meglévő szállodai szoftverekkel (PMS), banki és egyéb rendszerekkel. A bevezetés egy strukturált folyamat keretében történik, amely egy teljes körű működés-elemzéssel kezdődik a maximális hatékonyság érdekében. A fejlesztők a hivatalos bejelentéskor pilot verzióban egy ismert balatoni szállodában már tesztelik a HotelMentor.ai funkcióit, amelyekkel most élőben is megismerkedhettek a konferencia látogatói.

Az új technológia bevezetését a HotelMentor.ai készítői egy ingyenes, digitális könyv kiadásával is segítik, amelyet a weboldalra feliratkozó érdeklődők a konferencia napjától tölthetnek le. A Mesterséges Intelligencia a szállodavezetésben című könyv végigvezeti az olvasókat a szállodák problémáit megoldó rendszereken és bevezetési tippeket is ad arra, hogy miként érdemes a rendszerszintű automatizálást elkezdeni.

A HotelMentor.ai miskolci bemutatkozása nem csupán egyszerű termékbevezetés, hanem egyben annak a bizonyítéka is, hogy a magyar innováció képes világszínvonalú, iparág-specifikus megoldásokat létrehozni. A cég ambiciózus tervei között szerepel ez egyetem szakembereivel való együttműködésen túl a nemzetközi terjeszkedés is, franchise modell keretében, amellyel a magyar fejlesztésű platform globális szinten is versenyképessé válhat.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Az energiaátmenetet segítő tanácsadók élvonalában a Schneider Electric

A vállalkozásokat és szervezeteket az energiaátmenetben segítő tanácsadók között a „Vezetők” közé sorolta a Schneider Electricet az IDC jelentése.

A kutatócég szerint a társaság a saját fejlesztésű digitális platformokra, a fejlett analitikára és a mesterséges intelligencia integrálására összpontosító innovációs stratégiát követ annak érdekében, hogy megfeleljen az energiaátmenet kapcsán felmerülő piaci igényeknek.

 A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata a „Vezetők” között szerepel az IDC „MarketScape: Worldwide Energy Transition Professional Services 2025 Vendor Assessment” című jelentésében. Az elemzés az energiaintenzív iparágak nettó zéró kibocsátási céljainak elérését támogató képességeik és stratégiáik szerint értékelte az üzleti szolgáltatókat.

„Az energiaátmenet megköveteli a szervezetektől, hogy túllépjenek azon, hogy kipipálják a jogszabályoknak való megfelelést, és egy technológiailag fejlett, valamint rendkívül hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövőkép felé kell elmozdulniuk. Megtisztelő számunkra, hogy az IDC „Vezetőnek” nevezett minket, és úgy véljük, hogy ez tükrözi a Schneider Electric elkötelezettségét amellett, hogy megbízható energia-technológiai partner legyen. Tanácsadási szolgáltatásaink integrálják a globális szakértelmet, az intelligens technológiát és a gördülékeny megvalósítást annak érdekében, hogy ügyfeleink rendelkezzenek a szükséges ellenállóképességgel, amit a gyorsan változó energetikai környezet igényel”

– mondta el Steve Wilhite, az SE Advisory Services ügyvezető alelnöke.

A 192 országban működő SE Advisory Services több mint 4000 tanácsadóból álló globális csapatával biztosítja az energiaátmenethez szükséges projektek és a fenntarthatósági kezdeményezések eredményes megvalósítását különböző földrajzi és szabályozási viszonyok között is. Ezt a tanácsadó hálózatot világszinten a szoftverek, a gépi tanulás, a mérnöki tevékenységek, a klímatudomány és a projektfejlesztés több mint 17.000 szakértője támogatja, biztosítva a stratégiai iránymutatások megvalósulását a gyakorlatban is.

„Az ipari szektorban tevékenykedő ügyfelek olyan professzionális szolgáltatókat keresnek, akik képesek összekapcsolni a fizikai energiainfrastruktúrát a fejlett digitális technológiákkal, lehetővé téve az intelligens és rugalmas működést”

– jelezte Gaia Gallotti, az IDC európai kutatási igazgatója.

Az IDC MarketScape szerint

„a Schneider Electric a saját fejlesztésű digitális platformokra, a fejlett analitikára és a mesterséges intelligencia integrálására összpontosító innovációs stratégiát követ annak érdekében, hogy megfeleljen az energiaátmenet kapcsán felmerülő piaci igényeknek. A cég a belső kutatás-fejlesztési tevékenysége és az 1 milliárd eurós SE Ventures alap révén felgyorsítja az elektrifikáció, a digitalizálás és a dekarbonizáció terén alkalmazott technológiák fejlődését. Ez lehetővé teszi olyan megoldások megvalósítását, mint a mesterséges intelligencián alapuló karbantartás, a prediktív eszközfelügyelet és a moduláris szoftverek az életciklus-menedzsmenthez.”

Az év elején a Schneider Electric az első helyet szerezte meg a TIME és a Statista által összeállított, a világ legfenntarthatóbb vállalatait bemutató 2025-ös listán. A Corporate Knights szintén a világ legfenntarthatóbb vállalatának nevezte a Schneider Electricet, így a cég kétszer is az első helyet szerezte meg a Global 100 indexen.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss