Gazdaság

Lépéselőnyben az egyetemi innovációs műhelyek

Az egyetemi inkubátorok, akcelerátorok és innovációs központok adnak lendületet a feltörekvő technológiáknak

Számos egyetemista már tanulmányai alatt részt vesz nagyvállalati projektekben vagy belevág saját ötletének megvalósításába. Ma már az sem ritka, hogy a végzősök saját innovációval és egy vállalkozással a “zsebükben” szereznek diplomát.

A felsőoktatás szerepe az utóbbi évtizedekben látványosan megváltozott. Az oktatás és kutatás mellé egy harmadik misszió, a külvilággal való szorosabb kapcsolatok kiépítése is felzárkózott. A harmadik misszió ernyőfogalom, többek között ide sorolható a kutatási eredmények piaci hasznosítása, azaz a technológia és tudástranszfer, a társadalmi és   vállalati együttműködések kiszélesítése, és nem utolsósorban a startup vállalkozások támogatása. A hazai intézmények is követik ezt a trendet, egyetemi inkubátorok és vállalkozásfejlesztési programok ösztönzik a hallgatók innovatív ötleteinek megvalósítását. Ez ma az egyik legígéretesebb perspektíva a hallgatók számára, ezért azok az egyetemek vonzzák igazán a tehetségeket, amelyek kiépítik startup infrastruktúrájukat és ehhez illeszkedő szolgáltatásokat is kínálnak.

Egy több mint 150 egyetemi inkubátor és csaknem 900 vállalat részvételével készült tanulmány szerint a felsőoktatási intézményekben létrehozott és gondozott vállalkozások több munkahelyet és több eladást produkálnak, mint az egyetemeken kívül fejlesztett új üzleti kezdeményezések. A globális trendnek köszönhetően számos egyetem igyekszik fokozni vállalkozói és innovációs képességeit, figyelemre méltó programok léteznek például az MIT-n (delta v), a Stanford-on (Y Combinator), az UC Berkeley-n (SkyDeck), a Harvardon (Innovation Lab) és a Georgia Tech-ben (CREATE-X). A UBI Global, az egyetemi üzleti inkubátorok nemzetközi szervezete is rangsorolja a felsőoktatási vállalkozásfejlesztési központokat. A 2019-2020-as rangsorban a világ 20 vezető egyetemi inkubátorából kilenc európai. A diplomás vállalkozók üzleti ötleteinek inkubálásával az egyetemek nem csupán a gazdasági növekedést ösztönzik, hanem egyre több fiatalnak segítenek kezdeményezéseik megvalósításában és hozzájárulnak mindannyiunkat érintő globális problémák megoldásához.

 Az egyetemeken minden adott, ami az ötletek megvalósításához kell

A technológiai innováció a gazdasági növekedés mozgatórugója. A hazai egyetemek növekvő gazdasági szerepvállalása jól illeszthető az innovációt megelőző technológia inkubációhoz, amely során védett környezetben tudják a hallgatók kipróbálni, fejleszteni, tesztelni a technológiájukat. Az egyetemi inkubáció és az innováció közötti kapcsolat erősítését az Európai Unió vállalkozásfejlesztési politikája erőteljesen támogatta és ez a jövőben is így marad. Magyarországon az Innovációs és Technológiai Minisztérium kilenc Science Park (tudományos innovációs park) létrehozását tervezi, melyek egyike a BME részvételével jön létre.

A Műegyetemen mintegy 30 ezer négyzetméter (6 futballpályányi) korszerű laboratóriumi háttér áll rendelkezésre, összesen 67 olyan labort működtet az intézmény, amely piaci kutatás-fejlesztési megrendeléseket tud fogadni. Az infrastruktúra nem sokat ér emberek nélkül, a BME tudásbázis magját a több mint 21 ezer fős oktatói-hallgatói szakmai közösség és az egyetem szerteágazó (állami, vállalati, nonprofit) kapcsolatrendszere jelenti.

Az innovációs ökoszisztéma kialakításában a szakterület-specifikus kutatás-fejlesztési projektek is jelentős szerepet játszanak, például a Nokia és a Vodafone Magyarország, valamint a BME tavaly októberben kötött együttműködése, amely keretében az egyetemen kísérleti 5G hálózat és 5G laboratórium épül. Az ilyen típusú projekteknek köszönhetően az egyetemistáknak már az alapképzéstől kezdve lehetőségük van együttműködni olyan nagyvállalati partnerekkel, mint a Siemens, a Nokia, az MVM, a Richter Gedeon és a Rolls-Royce. Ez azt jelenti, hogy a valós életből vett gyakorlati problémákat megismerve új termékeket, technológiákat és szolgáltatásokat hozhatnak létre úgy, hogy közben jelentős szakmai tapasztalattal rendelkező ipari szakemberektől tanulhatnak, fontos készségeket sajátíthatnak el.

“A BME-n működő Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) célja, hogy katalizálja az egyetem és a nagyvállalatok közötti együttműködéseket, összekösse a különböző szereplőket. Korábban az volt jellemző, hogy a startupok pitcheltek a nagyobb cégeknél az ötleteikkel, de ma már mindkét irányban működik a folyamat. Szoros az együttműködés az ipari partnerekkel, akik ennek során megfogalmazzák a kutatás-fejlesztési és képzési igényeiket. A BME FIEK-ben dolgozva a feladatunk csupán az, hogy ezeket az igényeket Magyarország legjobb kutatóival, legmagasabban képzett szakembereivel kapcsoljuk össze”

– fogalmazott Lengyel László a FIEK igazgatója.

 Összehozzák az ambiciózus, tehetséges fiatalokat

Az egyetem egy olyan olvasztótégely, amely kapcsolatot épít a különböző hátterű és készségekkel rendelkező fiatalok között. Az egyetemi inkubátor védett környezetet biztosít, ahol kipróbálhatják ötleteiket, hasonló társakkal együtt képezhetik magukat és építhetnek csapatot. Ezekből a találkozásokból születnek a leginnovatívabb ötletek, ezekkel van dolga a BME Z10-nek a Műegyetem startup inkubátorának. A BME Z10 Magyarország egyik első egyetemi startup inkubátora, ahol képzést, figyelmet, szakmai és üzletfejlesztési segítséget kapnak az egyetemi startup alapítók, piacralépésüket az egyetem értékes kapcsolati tőkéje is katalizálja. Az éppen egy éve indult Z10 inkubátorba több mint 150 vállalkozási ötlettel jelentkeztek a hallgatók, 15 startup került be az inkubációs programba és a csapatok eddig mintegy 175 millió forint befektetéshez jutottak. A Z10-ben jelenleg 10, egyetemistákból álló, tőkebefektetést szerzett csapat dolgozik és új akcelerátor programjába február 28-ig várják a jelentkezőket a mentorok. A Z10 közössége nagyon sokszínű, az Aeriu például olyan drónokra optimalizált szoftvert fejleszt, amely megkönnyíti a leltározást a nagy, ipari raktárakban, a Fastrrr mesterséges intelligencián alapuló megoldással segíti a vitorlázókat, a Pharma Monitoring Technologies Kft. csapata pedig innovatív okos szenzorokat fejleszt a gyógyszer- és az élelmiszeripar számára.

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss