Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Lépéselőnyben az egyetemi innovációs műhelyek

Az egyetemi inkubátorok, akcelerátorok és innovációs központok adnak lendületet a feltörekvő technológiáknak

Számos egyetemista már tanulmányai alatt részt vesz nagyvállalati projektekben vagy belevág saját ötletének megvalósításába. Ma már az sem ritka, hogy a végzősök saját innovációval és egy vállalkozással a “zsebükben” szereznek diplomát.

A felsőoktatás szerepe az utóbbi évtizedekben látványosan megváltozott. Az oktatás és kutatás mellé egy harmadik misszió, a külvilággal való szorosabb kapcsolatok kiépítése is felzárkózott. A harmadik misszió ernyőfogalom, többek között ide sorolható a kutatási eredmények piaci hasznosítása, azaz a technológia és tudástranszfer, a társadalmi és   vállalati együttműködések kiszélesítése, és nem utolsósorban a startup vállalkozások támogatása. A hazai intézmények is követik ezt a trendet, egyetemi inkubátorok és vállalkozásfejlesztési programok ösztönzik a hallgatók innovatív ötleteinek megvalósítását. Ez ma az egyik legígéretesebb perspektíva a hallgatók számára, ezért azok az egyetemek vonzzák igazán a tehetségeket, amelyek kiépítik startup infrastruktúrájukat és ehhez illeszkedő szolgáltatásokat is kínálnak.

Egy több mint 150 egyetemi inkubátor és csaknem 900 vállalat részvételével készült tanulmány szerint a felsőoktatási intézményekben létrehozott és gondozott vállalkozások több munkahelyet és több eladást produkálnak, mint az egyetemeken kívül fejlesztett új üzleti kezdeményezések. A globális trendnek köszönhetően számos egyetem igyekszik fokozni vállalkozói és innovációs képességeit, figyelemre méltó programok léteznek például az MIT-n (delta v), a Stanford-on (Y Combinator), az UC Berkeley-n (SkyDeck), a Harvardon (Innovation Lab) és a Georgia Tech-ben (CREATE-X). A UBI Global, az egyetemi üzleti inkubátorok nemzetközi szervezete is rangsorolja a felsőoktatási vállalkozásfejlesztési központokat. A 2019-2020-as rangsorban a világ 20 vezető egyetemi inkubátorából kilenc európai. A diplomás vállalkozók üzleti ötleteinek inkubálásával az egyetemek nem csupán a gazdasági növekedést ösztönzik, hanem egyre több fiatalnak segítenek kezdeményezéseik megvalósításában és hozzájárulnak mindannyiunkat érintő globális problémák megoldásához.

 Az egyetemeken minden adott, ami az ötletek megvalósításához kell

A technológiai innováció a gazdasági növekedés mozgatórugója. A hazai egyetemek növekvő gazdasági szerepvállalása jól illeszthető az innovációt megelőző technológia inkubációhoz, amely során védett környezetben tudják a hallgatók kipróbálni, fejleszteni, tesztelni a technológiájukat. Az egyetemi inkubáció és az innováció közötti kapcsolat erősítését az Európai Unió vállalkozásfejlesztési politikája erőteljesen támogatta és ez a jövőben is így marad. Magyarországon az Innovációs és Technológiai Minisztérium kilenc Science Park (tudományos innovációs park) létrehozását tervezi, melyek egyike a BME részvételével jön létre.

A Műegyetemen mintegy 30 ezer négyzetméter (6 futballpályányi) korszerű laboratóriumi háttér áll rendelkezésre, összesen 67 olyan labort működtet az intézmény, amely piaci kutatás-fejlesztési megrendeléseket tud fogadni. Az infrastruktúra nem sokat ér emberek nélkül, a BME tudásbázis magját a több mint 21 ezer fős oktatói-hallgatói szakmai közösség és az egyetem szerteágazó (állami, vállalati, nonprofit) kapcsolatrendszere jelenti.

Az innovációs ökoszisztéma kialakításában a szakterület-specifikus kutatás-fejlesztési projektek is jelentős szerepet játszanak, például a Nokia és a Vodafone Magyarország, valamint a BME tavaly októberben kötött együttműködése, amely keretében az egyetemen kísérleti 5G hálózat és 5G laboratórium épül. Az ilyen típusú projekteknek köszönhetően az egyetemistáknak már az alapképzéstől kezdve lehetőségük van együttműködni olyan nagyvállalati partnerekkel, mint a Siemens, a Nokia, az MVM, a Richter Gedeon és a Rolls-Royce. Ez azt jelenti, hogy a valós életből vett gyakorlati problémákat megismerve új termékeket, technológiákat és szolgáltatásokat hozhatnak létre úgy, hogy közben jelentős szakmai tapasztalattal rendelkező ipari szakemberektől tanulhatnak, fontos készségeket sajátíthatnak el.

“A BME-n működő Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) célja, hogy katalizálja az egyetem és a nagyvállalatok közötti együttműködéseket, összekösse a különböző szereplőket. Korábban az volt jellemző, hogy a startupok pitcheltek a nagyobb cégeknél az ötleteikkel, de ma már mindkét irányban működik a folyamat. Szoros az együttműködés az ipari partnerekkel, akik ennek során megfogalmazzák a kutatás-fejlesztési és képzési igényeiket. A BME FIEK-ben dolgozva a feladatunk csupán az, hogy ezeket az igényeket Magyarország legjobb kutatóival, legmagasabban képzett szakembereivel kapcsoljuk össze”

– fogalmazott Lengyel László a FIEK igazgatója.

 Összehozzák az ambiciózus, tehetséges fiatalokat

Az egyetem egy olyan olvasztótégely, amely kapcsolatot épít a különböző hátterű és készségekkel rendelkező fiatalok között. Az egyetemi inkubátor védett környezetet biztosít, ahol kipróbálhatják ötleteiket, hasonló társakkal együtt képezhetik magukat és építhetnek csapatot. Ezekből a találkozásokból születnek a leginnovatívabb ötletek, ezekkel van dolga a BME Z10-nek a Műegyetem startup inkubátorának. A BME Z10 Magyarország egyik első egyetemi startup inkubátora, ahol képzést, figyelmet, szakmai és üzletfejlesztési segítséget kapnak az egyetemi startup alapítók, piacralépésüket az egyetem értékes kapcsolati tőkéje is katalizálja. Az éppen egy éve indult Z10 inkubátorba több mint 150 vállalkozási ötlettel jelentkeztek a hallgatók, 15 startup került be az inkubációs programba és a csapatok eddig mintegy 175 millió forint befektetéshez jutottak. A Z10-ben jelenleg 10, egyetemistákból álló, tőkebefektetést szerzett csapat dolgozik és új akcelerátor programjába február 28-ig várják a jelentkezőket a mentorok. A Z10 közössége nagyon sokszínű, az Aeriu például olyan drónokra optimalizált szoftvert fejleszt, amely megkönnyíti a leltározást a nagy, ipari raktárakban, a Fastrrr mesterséges intelligencián alapuló megoldással segíti a vitorlázókat, a Pharma Monitoring Technologies Kft. csapata pedig innovatív okos szenzorokat fejleszt a gyógyszer- és az élelmiszeripar számára.

Gazdaság

Vajon milyen szakemberre lesz szükséged 3 év múlva, az AI korában?

Tapasztalt HR-szakemberrel erősítette meg csapatát a Prohuman, hogy még nagyobb segítséget nyújthasson a HR területén a vállalatok versenyképességének megőrzésében.

A Prohuman 2026 augusztusától kiemelt partnerség keretében nyerte meg Nagy Andrea fejlesztő szakembert, aki a SkillCompass csapat HR-szakértőjeként erősíti a céget.

„Ez az új szolgáltatási terület segít abban, hogy egy-egy vállalat pontosabban lássa, milyen tudásra és készségekre van szükség ma, és mire lesz szükség holnap. Felmérhetjük, mennyiben tudja ezeket biztosítani a cég jelenlegi szakemberállománya, hol vannak hiányok, és milyen képzésekkel érdemes fejleszteni a munkatársakat. Akár egyéni szinten is megmutathatjuk, ki hol tart, milyen fejlődési lehetőségei vannak, és megfelelő képzés után mely munkakörben tudja legjobban hasznosítani a képességeit. Ez segít abban, hogy a vállalat időben felkészüljön a változásokra, és rendelkezésére álljon a működéshez és a növekedéshez szükséges szakértelem és létszám”

– mondta el Nagy Andrea.

tb-photo.hu

A szakember több mint 25 éve dolgozik a HR és a szervezetfejlesztés világában. Vállalati HR-vezetői tapasztalatára építve immár 15 éve támogat vezetőket, csapatokat és szervezeteket a fejlődésben. Munkájának fókuszában a vezetőfejlesztés, a kultúraváltás, a kompetenciafejlesztés és a stratégiai szervezeti átalakulások állnak.

Az AI mindent felülír, de fel lehet készülni arra, hogy versenyben maradhasson a vállalat

A munka világa egyre inkább a képességek, feladatok és döntések összekapcsolódó hálózatára épül, miközben a hagyományos, merev munkaköri keretek önmagukban már egyre kevésbé adnak választ a gyorsan változó üzleti környezet kihívásaira. A Prohuman SkillCompass rendszere ezt a szemléletváltást támogatja azzal, hogy láthatóvá teszi a szervezetekben rejlő kompetenciákat, segíti azok tudatos fejlesztését, és olyan alapot teremt, amelyre a fejlesztés, a tehetségmenedzsment, az utánpótlás-tervezés és a szervezeti átalakulás is építhető.

„A jövőálló szervezetek nem munkaköröket terveznek, hanem célokat bontanak le feladatokká, és azokat képességekhez illesztik, szükség szerint fejlesztik ezeket a képességeket, és olyan működést építenek, ahol a változás nem kényszer, hanem tudatosan alakítható lehetőség. Ez nem egy HR-trend, hanem egy működési logika. Amikor a szervezet nem munkakörökben, hanem projektekben, feladatokban, képességekben és fejlődési lehetőségekben kezd gondolkodni, sokkal gyorsabban tud reagálni a változásokra, és jobban képes kiaknázni az emberekben rejlő potenciált”

– fogalmazott Nagy Andrea.

A Prohuman kiemelt szerepet bíz Nagy Andreára a SkillCompass szakmai képviseletében, a módszertan gyakorlati bevezetésének támogatásában és a skillalapú szervezeti gondolkodás hazai erősítésében. Nagy Andrea számára mindez egy új stratégiai fókuszterületet jelent, miközben továbbra is a Parrish & Crawler International szakmai vezetőjeként folytatja tréneri, coaching- és szervezetfejlesztési tevékenységét.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Idén is keresik az Év Női Logisztikusát – továbbra is kevés nő dolgozik az ágazatban

Továbbra is jelentősen elmarad a nők aránya a logisztikában, ráadásul 10 év alatt ebben alig volt előrelépés. A Waberer’s Csoport célja, hogy támogassa a női jelenlét növelését az ágazatban, ezért hirdeti meg negyedik alkalommal az Év Női Logisztikusa díjat a Navigátorvilág szakmai médiummal közösen.

A kezdeményezés a fuvarozásban, a szállítmányozásban és a logisztikában dolgozó női szakemberek eredményeire irányítja a figyelmet és a pályaválasztás előtt állóknak is megmutatja az ágazatban rejlő lehetőségeket. Az Év Női Logisztikusa mellett idén is keresik az Év Fiatal Női Logisztikusát, az ajánlásokat pedig 2026. november 11-ig várják a szervezők.

A logisztikához sokan még mindig elsősorban a kamionokat és a raktárakat társítják, miközben az ágazat a szállítmányozástól az ellátási láncok tervezésén át a digitális fejlesztésekig számos szakmai és vezetői karrierutat kínál.

Még mindig kevés a női vezető

Ráadásul jelentősen elmarad a nők aránya a férfiakétól a logisztikában, különösen a vezetői pozíciókban. A raktározásban és a szállítást támogató tevékenységekben dolgozók női aránya 26 százalékos volt az EU-ban 2024-ben, ami minimális előrelépést jelent a 2014-es 25 százalékhoz képest az European Labour Authority felmérése szerint.

A Waberer’s Csoport célja, hogy támogassa a női jelenlét növelését az ágazatban, ezért hozta létre 2023-ban a Navigátorvilág szaklappal együtt az Év Női Logisztikusa díjat. A díjra olyan női szakembereket várnak, akik szakmai tudásukkal, eredményeikkel és munkatársaikra gyakorolt hatásukkal is kiemelkednek. Az ajánlásokban a sikeres projektek és a szakmai életút mellett annak bemutatása is fontos, hogyan járul hozzá a jelölt vállalata fejlődéséhez, illetve miként támogatja és ösztönzi a környezetében dolgozókat.

„Sok kiváló női szakember dolgozik a logisztikában, de az eredményeik gyakran csak a saját vállalatukon belül ismertek. Ezzel a díjjal szeretnénk megmutatni, kik ők, milyen utat jártak be, és mit értek el. A korábbi nyertesek történeteiből az is látszik, hányféle módon lehet ebben az ágazatban sikeres karriert építeni. Azt szeretnénk, hogy ezek a példák azokhoz a fiatalokhoz is eljussanak, akik most gondolkodnak a pályaválasztáson”

– mondta Tóth-Patai Krisztina, a Waberer’s Csoport ESG és CSR igazgatója.

Szakmai eredmények és példamutató pályák

Az Év Női Logisztikusa díjat elsőként, 2023-ban Szécsi Gabriella, a BI-KA Logisztika Kft. ügyvezetője nyerte el, míg a különdíjat Unger Tímea, a Continental Magyarország logisztikai vezetője vehette át. 2024-ben megosztott első helyen Balogh Ágota, a Royal Sped Zrt. vezérigazgatója és Palicska Judit Magdolna, a Waberer’s Network Kft. ügyvezetője kapta az elismerést. 2025-ben Juhászné Seres Orsolya, a Trans-Sped Kft. szállítmányozási osztályvezetője lett az Év Női Logisztikusa. A díjazásakor bemutatott pályafutása során junior szállítmányozóból egy harmincfős csapat vezetőjévé vált.

A 2024-ben elindított Év Fiatal Női Logisztikusa kategória első nyertese Zámbó Nikolett, a Waberer’s Csoport szállítmányozási igazgatója volt. 2025-ben pedig Varasdi-Mestyán Gitta Margit, a Speed Sped’03 Kft. logisztikai vezetője érdemelte ki az elismerést, aki önálló logisztikai osztály felépítésével és belső rendszerek fejlesztésével is bizonyította rátermettségét.

Így lehet ajánlani jelöltet

A korábbi évekhez hasonlóan ajánlás útján lehet bekerülni a versenybe. Az ajánlásban a jelölt szakmai pályafutását, meghatározó eredményeit és esetleges korábbi elismeréseit kell bemutatni, valamint röviden megindokolni, miért érdemes a díjra. Az ajánlást maga a jelölt is beküldheti.

A pályázatokat Word- vagy PDF-formátumban, jó minőségű, nagy felbontású fényképpel együtt várják a szervezők 2026. november 11-ig a marketing@waberers.com vagy a bandy@kozlekedesvilag.hu elérhetőségekre.

A részletes pályázati feltételek és az Év Fiatal Női Logisztikusa kategória jogosultsági feltételei a 2026-os pályázati kiírásában elérhetőek itt.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

A Schneider Electric az INTREN-t választotta digitális ügynökségi partnerének

Az INTREN nyerte a Schneider Electric digitális ügynökségi feladataira kiírt meghívásos tendert. A megbízás keretében az ügynökség a vállalat fizetett online hirdetéseinek kezeléséért, digitális kampányainak támogatásáért, valamint az ezekhez kapcsolódó kreatív, technológiai és mérési feladatokért felel.

A Schneider Electric a tender során olyan digitális ügynökségi partnert keresett, amely a médiatervezést és -vásárlást, a kreatív megvalósítást, valamint az adatalapú optimalizálást egységes szemléletben kezeli. Az INTREN által bemutatott megközelítésben ezek a területek egymásra épülve támogatják a kampányok hatékonyságát és a digitális kommunikáció folyamatos fejlesztését.

Az együttműködés ennek megfelelően túlmutat a kampányok operatív médiakezelésén. A közös munka fókuszában a digitális aktivitások összehangolása, az eredmények pontos értékelése, valamint a teljesítmény folyamatos optimalizálása áll. Az integrált működés lehetővé teszi, hogy a kampányokból származó adatok ne csupán az utólagos értékelést szolgálják, hanem már a tervezési és kreatív döntésekbe is visszacsatolhatók legyenek.

„Különösen örülünk a Schneider Electric bizalmának. Olyan vállalatról van szó, amelynek innovációs szemlélete, technológiai fókusza és törekvései a csapatunkhoz is közel állnak, ezért szakmailag és emberileg egyaránt izgalmas együttműködés elé nézünk”

– mondta Gandera Balázs, az INTREN ügyvezetője. Kiemelte: a közös cél egy olyan átlátható és rugalmas működési modell kialakítása, amely egyszerre segíti a Schneider Electric kommunikációs céljainak megvalósítását és a digitális marketingre fordított erőforrások hatékony felhasználását.

„B2B vállalatként számunkra kulcsfontosságú, hogy digitális kommunikációnkkal pontosan érjük el ügyfeleinket és partnereinket, miközben tevékenységünk eredményességét megbízható adatokkal tudjuk mérni és visszaigazolni. Energiatechnológiai megoldásaink összetettsége emellett megköveteli, hogy időről időre túllépjünk a megszokott kreatív megoldásokon, és közérthető módon mutassuk be innovációink értékét. Az INTREN-ben olyan partnert látunk, amely egyszerre képes támogatni ezeket a kommunikációs és üzleti célokat”

– hangsúlyozta Tengelits András, a Schneider Electric kommunikációs vezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss