Gazdaság
A Bosch négymilliárd euró árbevételt ért el az Ipar 4.0-val egy évtized alatt
Több mint négymilliárd euró árbevételt ért el Ipar 4.0 megoldásaival a Bosch 2011 óta – ebből csak tavaly több mint 700 millió eurót.
Egy évtizeddel ezelőtt a Hannover Messe kiállításon „jövőbemutató német projektként” indult az Ipar 4.0, amely mára a Bosch úttörő munkájának is köszönhetően az egész világon jelen van.
A cél az önmagát fejlesztő, hálózatba kapcsolt gyártás, amely gazdaságossá teszi az egyedi igények szerinti termékek gyártását akár egészen kis tételben – még egyetlen darab esetén – is. A Bosch 2012 óta szisztematikusan vezeti be saját és ügyfelei gyárait az ipar új korszakába. Az elkötelezettség megtérül: a vállalat hálózatba kapcsolt gyártási megoldásaival több mint négymilliárd euró árbevételt termelt az elmúlt tíz évben. Ebből csak tavaly több mint 700 millió eurót profitált.
„Korán felismertük az Ipar 4.0-ban rejlő lehetőségeket és úttörőnek számítunk ezen a területen.”
– hangsúlyozta Rolf Najork, a Bosch igazgatótanácsának ipari technológia területéért felelős tagja.
Az Ipar 4.0 a Bosch saját gyáraiban is profitot termel. A vállalat saját gyártási platformján fogja össze a gyártás irányítására és felügyeletére, valamint a logisztikai tervezésre szolgáló intelligens szoftvereket. Mindez egy nagyobb adatbázishoz kapcsolódik, amely például a hibafeltárást szolgáló, vagy a mesterségesintelligencia-alapú analízist egyszerűsíti és javítja. A Bosch az új Gyártási és Logisztikai Platformot (Manufacturing and Logistics Platform) 2021 végén vezeti be.
„Mintegy 240 telephelyünk számára kínálunk szabványosított ’Ipar 4.0 eszköztárat’, amely egyedileg bővíthető és telepíthető”
– mondta Rolf Najork.
A vállalat tervei szerint a csaknem 400 millió eurós beruházást követően a Bosch az elkövetkező öt évben egymilliárd eurót takarít meg az Ipar 4.0 megoldásoknak köszönhetően. Az idei digitális Hannover Messe kiállításon a Bosch bemutatta az Ipar 4.0 elmúlt évtizedének fejlődését, a jövő gyárát, amely technológiai szempontból rugalmas, intelligens módon hálózatba kapcsolt, hosszútávon fenntartható – és gazdaságilag is sikeres.
A Bosch széles körben elérhetővé teszi az Ipar 4.0 alkalmazását
Bár nagy az érdeklődés, mégis kevés vállalat fordul következetesen az Ipar 4.0 felé.
„A kísérleti projektek jó megoldást jelentenek arra, hogy kipróbáljunk dolgokat és ötleteket. Azonban ideje erősíteni, hiszen az Ipar 4.0 megoldásokra ennél szélesebb körben van szükség” – emelte ki Rolf Najork. A Bosch saját Ipar 4.0 tanfolyamaival képezi munkatársait, és ügyfelei számára is elérhetővé teszi ezeket a lehetőségeket. „Az Ipar 4.0 korántsem öncélú, hanem a versenyképesség megőrzésének módja, ami a jövőben már aligha működhet a digitalizáció nélkül”
– hangsúlyozza Najork.
A Bosch projektjei jól mérhetők, a hálózatba kapcsolt megoldások ugyanis akár 25 százalékkal növelhetik a termelékenységet, miközben a gépek rendelkezésre állása akár 15 százalékkal javítható, a karbantartási költségek pedig akár 25 százalékkal csökkenthetők.
„Ha ki akarjuk használni az Ipar 4.0 kínálta lehetőségeket, véget kell vetnünk az elszigetelt megoldásoknak. A kizárólag saját határaikon belül működő műszaki rendszerek gátolják a fejlődést”
– magyarázta Rolf Najork.
A Bosch gyáraiban már 120 ezer gép és több mint 250 ezer eszköz, például integrált kamerák vagy robotok működnek hálózatba kapcsolva. Egyedül a Bosch Connected Industry fejlesztette Nexeed Ipar 4.0 szoftveren keresztül mintegy 22 ezer gépszabályozó rendszer kapcsolódik hálózatba. A 2018-ban alapított üzletág máris a Bosch gyárainak bő felét és több mint kétezer gyártósort lát el szoftverrel. Emellett nemzetközi szinten is mintegy száz ügyfél – köztük a BMW, a Sick és a Trumpf – is a Nexeed megoldásait választotta. A hardver és a szoftver együtt fejlődik. A Hannover Messe kiállításon a Bosch Rexroth bemutatta ctrlX Automation platformját. Az alkalmazástechnológián és webes tervezésen alapuló nyílt, 5G-kompatibilis vezérlési technológiának köszönhetően a fejlesztésbe további szereplőket lehet bevonni. Az alapelv, hogy a felhasználók igénybe vehetik a Bosch Rexroth, illetve más gyártók alkalmazásait, de maguk is fejleszthetnek applikációkat, majd egy ökoszisztémán belül más vállalatokkal is megoszthatják ezeket.
A Bosch más technológiákkal is kombinálja Ipar 4.0 megoldásait
„A különböző technológiák képességeinek kihasználására és kombinálására összpontosítunk. A mesterséges intelligenciát és a dolgok internetét összefogva a Bosch AIoT-vállalattá válik”
– fejtette ki Rolf Najork.
A Bosch a Hannover Messe kiállításon mutatta be a Balancing Energy Network megoldást, egy olyan mesterségesintelligencia-alapú energiagazdálkodási rendszert, amely intelligens szoftvereket használ a gyárak energiaáramlásának vezérlésére és optimalizálására. Az eredetileg a gyártás számára fejlesztett szoftver azonban mindenfajta nagyméretű épületkomplexum – például kórházak, bevásárlóközpontok vagy sportarénák – ökológiai lábnyomának csökkentésére is alkalmas. A technológia és a tudás a klímasemleges termelés felé vezető út meghatározó mérföldkövei. Saját klímasemlegességi tapasztalatai alapján a Bosch egy új üzleti egysége termelővállalatok részére nyújt tanácsadást a szén-dioxid-kibocsátás mérsékléséről. A robotika az öntanuló képfeldolgozó szoftver kombinálásával segíti a természeti erőforrásokat kímélő gyártást: az APAS ellenőrző rendszere átveszi a munkadarabok optikai vizsgálatát és teljesen automatikusan ellenőrzi a termékeket.
Eközben az intelligens cikkválasztás lenyűgöző rugalmasságot és pontosságot mutat. A robotikai rendszer a szállítójárművekről érkező különféle termékeket válogatja, s az intelligens képfelismerés segítségével emelhet ki különböző alkatrészeket, illetve rendszerezheti megbízhatóan őket további feldolgozásra vagy szállításra. Az új technológiának köszönhetően a jövőben még biztonságosabbá és hatékonyabbá válhat az ember és gép közötti együttműködés, az 5G szinte valós időben ígér vezeték nélküli, megbízható adatcserét. A Bosch úttörő szerepet vállal ebben: 2020 végén a stuttgart-feuerbachi Ipar 4.0 telephelyén üzembe helyezte első campushálózatát. A vállalat jelenleg világszerte mintegy tíz gyárában tesztel 5G-alkalmazást, emellett 5G-kompatibilissé is alakít termékeket. A Bosch Rexroth újszerű megközelítéseken és üzleti ötleteken, illetve az ügyfelekkel és a partnerekkel folytatott fejlesztéseken dolgozik az ulmi új innovációs központjában, melynek bővítését 2021 nyarára tervezik. A fejlesztések azt mutatják, hogy
„A gyár ismét az innováció forrása lesz”
– hangsúlyozta Rolf Najork. Véleménye szerint három alapvető elv meghatározó a jövő szempontjából.
„Először is holisztikus módon kell gondolkodnunk az Ipar 4.0 témájáról és átfogó megoldásokra kell összpontosítanunk a gyárak esetében. Nyílt architektúrára van szükség, hogy mind a gyárakban, mind pedig az ügyfelek és a beszállítók felé kompatibilis, és felhasználóbarát módon működhessünk. Végül pedig rugalmasságot kell biztosítanunk, a jövőben ugyanis mindinkább személyre szabott termékeket igényelnek az ügyfelek. Ha megőrizzük az egyensúlyt a felsorolt elvek mentén, az ipar olyan megoldásokkal szolgál, amelyek jobbá teszik a világot.”
A magyarországi Bosch támogatja a hazai kkv-k Ipar 4.0 törekvéseit
Az Ipar 4.0 Magyarországon is kiemelten fontos szerepet játszik a Bosch tevékenységében. Nemcsak a vállalat saját gyáraiban alkalmazzák az Ipar 4.0 megoldásokat, hanem a Bosch Rexroth Kft. a negyedik ipari forradalom úttörőjeként küldetésének is tekinti az ezzel kapcsolatos ismeretek széles körű terjesztését és a megoldás előnyeinek bemutatását a hazai kis- és középvállalkozások számára. A Bosch ezért 2017-ben csatlakozott a magyar kormány beszállítói-fejlesztési programjához, hogy elősegítse a hazai beszállítók számára az Ipar 4.0 fókuszú fejlesztéseket, illetve az ehhez szükséges tudástranszfert és kapacitásbővítést. A Bosch Rexroth Kft. szakemberei a program részeként folyamatosan tartanak képzéseket kkv-k számára bemutatva a különféle Ipar 4.0 alkalmazásokat a kollaboratív robotoktól a termelésirányítási rendszereken át a legmodernebb intralogisztikai rendszerekig.
Gazdaság
Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják
Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.
A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.
A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.
„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”
– fogalmazott Zala Mihály
A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.
„A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára”
– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.
Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén
2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.
Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.
Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.
„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság
Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.
A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.
Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.
A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.
A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.
A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.
A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.
Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban6 nap ago
Budapestre érkezett a LEGO® F1 pilótaparádé egyik sztárja
-
Gazdaság2 hét ago
Dinamikusan bővül a SPAR franchise hálózata – már több mint 300 üzlettel van jelen országszerte
-
Gazdaság2 hét ago
Megjelent az Otthon Start jogszabálytervezete
-
Okoseszközök2 hét ago
TOP 10+1 vezeték nélküli fülhallgató: melyiket érdemes megvenni 2025-ben?
-
Ipar2 hét ago
Nemzetközi díjat nyert a magyar mérnökök digitális tervezése
-
Tippek2 hét ago
Schrödinger növénye: nem tudjuk, él-e, amíg ki nem nyitjuk a csomagot
-
Gazdaság2 hét ago
Stratégiai partnerséget kötött a 4iG és az IAI a Spacecom adósságrendezésére
-
Ipar2 hét ago
Vadonatúj, modern irodába költözött a Lufthansa Systems Hungária Szegeden