Gazdaság
10 éven belül eltűnhet a klasszikus ügyfélszolgálati irodák többsége
A vírushelyzet alapvetően formálhatja át a fogyasztói elvárásokat a NETLOCK szerint
A vírushelyzet kapcsán szinte nincs olyan területe a világnak, ahol ne merült volna fel a kérdés, hogyan lehetne úgy minimalizálni a személyes érintkezést, hogy az a lehető legkevesebb kényelmetlenséggel és hátránnyal járjon.
A technológia bebizonyította, hogy minden körülmény adott ahhoz, hogy kizárólag azon esetekben találkozzunk személyesen– például üzleti vagy hivatalos ügyekben –, amikor ezt tényleg akarjuk. A NETLOCK úgy látja, hogy ezzel együtt a fogyasztói igények és a technológia hamarosan eltüntethetik az ügyfélszolgálati irodákat is.
Az elektronikus aláírás, e-hitelesítés, mint technológia nem új. A ma használt módszer alapját nagyjából 25–30 évvel ezelőtt hozták létre (ekkor lépett piacra a NETLOCK is). Ez az ún. “nyilvános kulcsú infrastruktúrán” (PKI-n) alapuló titkosítás és azonosítás, amely rendkívül biztonságos, és egyben nagyon hatékony megoldás. Ez megoldás lehetővé teszi, hogy elektronikusan írjunk alá és távolról hitelesítsünk lényegében bármilyen iratot.
Noha a megoldás már 25 éve itt van, mégis még mindig többségében tollal, papíron írunk alá. Utazunk, várunk az ügyfélszolgálaton, az ügyvédi irodában vagy postára adunk szerződéseket, számlákat. Miközben jogilag tökéletes hitelességgel írhatnánk alá bármilyen dokumentumot, szerződést vagy egy tendert is – akár több százat oldalt vagy több dokumentumot is egyszerre – a számítógépünkön vagy akár egy okostelefonon keresztül, bárhol, bármikor.
Miért írunk alá még mindig papíron és miért járunk ügyfélszolgálatra, ha lehetne másként, távolról is ügyet intézni?
„A válasz összetett. Egyrészt, eddig kicsit körülményes volt az e-aláíráshoz szükséges azonosítás és tanúsítvány kiváltása. Másrészt az eddig használt szoftverek sem voltak túl komfortosak, viszonylag komplikált volt a használat, volt hogy külön chip kártyát és kártyaolvasót kellett a géphez kötni. Harmadrészt, valamiért sok esetben ragaszkodnak a papírhoz az emberek. Aztán jött 2020. Jött a koronavírus és ezzel együtt jött, a „távolságtartás”, a digitális robbanás és hirtelen átalakultak a világ. Legtöbben már nem akartunk csak azért bemenni az irodába vagy az ügyfélszolgálatra, hogy aláírjunk egy iratot, ha ezt távolról is megtehetjük és otthonról is hitelesíthetünk iratokat, amelyeket aztán e-mailen küldhetünk tovább”
– foglalja össze Espán Zsolt az e-alírás-specialista NETLOCK ügyvezetője.
A szakember kiemelte, hogy bár 25 éve foglalkoznak e-aláírásokkal, de olyan robbanást, mint tavaly még sohasem tapasztaltak. 2020 decemberére 1000%-os növekedés volt a rendszereinkben, vagyis 10-szer annyi dokumentumot írtak alá ügyfeleik elektronikusan az év utolsó hónapjában, mint 2019 decemberében.
Új törvény, ami követi az igényeket
Az igényt látta a törvényalkotás is, és tavaly december végén megjelent egy jogszabály, amely lehetővé tette, hogy videóhíváson keresztül, távolról, személyes találkozás nélkül is át lehessen esni azon az azonosítási folyamaton, amely szükséges, hogy bárki hozzájusson az e-aláíró tanúsítványhoz. Korábban ehhez be kellett menni az ún. hitelesítés szolgáltató – például a NETLOCK – ügyfélszolgálatára, hogy a szolgáltató megbizonyosodjon arról, hogy az e-aláírást igénylő személy valóban az, akinek mondja magát.
A technológia – és most már a jogi háttér is – lehetővé teszi, hogy egy ötperces videóazonosítási folyamaton keresztül oldjuk meg mindezt, távolról.
„Az e-aláíró szoftvert is sikerült hozzászabni a XXI. századi okostelefonhoz szokott felhasználók igényeihez. Ráadásul a technológia terjedéséhez hozzájárul, hogy magánszemélyek most ingyenesen válthatnak ki e-aláírást”
– foglalt össze Espán Zsolt.
A NETLOCK szerint lényegében minden adott ahhoz, hogy a tavalyi trend folytatódjon és egyre többen váltsanak e-alírásra. A fogyasztói igények a távügyintézés felé tolódnak és ezt a szolgáltatók is követni fogják: le fogják építeni a klasszikus ügyfélszolgálati irodákat, hiszen ez olcsóbbá, gyorsabbá, digitalizáltabbá teszi a működésüket. Miközben a változás jó az ügyfélnek, jó a cégnek, és még fenntarthatósági szempontokból is kedvező.
Gazdaság
Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják
Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.
A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.
A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.
„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”
– fogalmazott Zala Mihály
A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.
„A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára”
– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.
Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén
2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.
Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.
Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.
„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság
Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.
A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.
Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.
A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.
A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.
A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.
A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.
Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban6 nap ago
Budapestre érkezett a LEGO® F1 pilótaparádé egyik sztárja
-
Gazdaság2 hét ago
Dinamikusan bővül a SPAR franchise hálózata – már több mint 300 üzlettel van jelen országszerte
-
Gazdaság2 hét ago
Megjelent az Otthon Start jogszabálytervezete
-
Okoseszközök2 hét ago
TOP 10+1 vezeték nélküli fülhallgató: melyiket érdemes megvenni 2025-ben?
-
Ipar2 hét ago
Nemzetközi díjat nyert a magyar mérnökök digitális tervezése
-
Tippek2 hét ago
Schrödinger növénye: nem tudjuk, él-e, amíg ki nem nyitjuk a csomagot
-
Ipar3 nap ago
Hazai cég biztosít automata raktárrendszert egy amerikai gyárnak
-
Gazdaság2 hét ago
Stratégiai partnerséget kötött a 4iG és az IAI a Spacecom adósságrendezésére