Connect with us

Tippek

Egyre biztonságosabbak a társkereső appok

társkereső

A robottársaktól a tökéletes partnert kiválasztó mesterséges intelligenciáig a technológia mára véglegesen összefonódott a randizással és a társkereséssel.

Különösen igaz ez most, másfél évvel a lezárások után, amelyek alatt a digitális kapcsolatok jelentették az egyetlen találkozási lehetőséget. A Kaspersky kutatói e trend biztonságra gyakorolt hatásait kívánták megismerni, ezért kilenc népszerű társkereső appot vetettek alapos vizsgálat alá, hogy felmérjék, mennyire biztonságosak. Megállapították, hogy a korábbi, 2017-ben végzett kutatáshoz képest a randiappok mostanra technikai szempontból biztonságosabbak lettek, különösen az adatátvitel területén. Továbbra is jelentős kockázatot jelentenek azonban abban tekintetben, hogy túl sok személyes információt tesznek közzé a felhasználóról, aki így kiszolgáltatottá válik a különféle fenyegetéseknek, például a zaklatásnak és a doxolásnak.

Lassan már a múlté lesz az, hogy életünk szerelmét egy buliban ismerjük meg, olyan mértékű fellendülés tapasztalható az online társkeresésben – nem utolsósorban a világjárványnak köszönhetően. A Tinderen 2020. márciusában egyetlen nap alatt 3 milliárdos rekordot ért el a húzások száma, míg az OkCupidon ugyanazon év márciusa és májusa között 700%-kal nőttek a társkeresések. E növekvő népszerűség közepette a Kaspersky elhatározta, hogy megismétli a társkereső appokat vizsgáló 2017-es kutatását, hogy megnézze, mi fejlődött a biztonságosságuk terén, és mi nem.

A kutatáshoz a következő kilenc népszerű, jó értékelésekkel és globális felhasználói bázissal rendelkező randiappot elemezték: Tinder, Bumble, OkCupid, Mamba, Pure, Feeld, Her, Happn és Badoo. Megállapították, hogy bár a társkereső appok 2017-hez viszonyítva technikai szempontból biztonságosabbak lettek, továbbra is súlyos adatvédelmi kockázatok állnak fenn.

2017-ben a vizsgált alkalmazások közül négynél lehetséges volt az appból küldött adatok elfogása, és számos app a nem titkosított HTTP protokollt használta. 2021-re azonban határozottan javult a helyzet. Már egyik alkalmazás sem használ HTTP-t, és ha a protokoll nem biztonságos, nincs adatküldés.

Ettől függetlenül a társkereső appok továbbra is komoly adatvédelmi aggályokra adnak okot. Az alkalmazások zöme lehetővé teszi, hogy a felhasználók valamelyik közösségi oldalon (Instagram, Facebook, Spotify stb.) használt profiljukkal regisztráljanak fiókot. Ha a felhasználó ezt a lehetőséget választja, a profilja automatikusan kitöltődik az adott közösségi oldalról származó adatokkal, például fotókkal és profilinformációkkal. A felhasználókat emellett olyan információk megadására is megkérik, mint az, hogy hol dolgoznak, vagy hová járnak egyetemre. A fent említett adatok mindegyike megkönnyíti a randiapp használója közösségi médiás fiókjainak megtalálását, és az adott fiókok adatvédelmi beállításaitól függően a rengeteg egyéb személyes információhoz való hozzáférést.

Ráadásul egyes alkalmazások, mint például a Happn, a Her, a Bumble és a Tinder kötelezővé teszi a felhasználóknak a tartózkodási helyük megosztását is. Más alkalmazások, mint például a Mamba, szinte méterre pontosan megadják a felhasználók egymástól való távolságát. A Happn alkalmazásnak olyan funkciója is van, amelynek segítségével a felhasználó láthatja, hogy hányszor és hol keresztezték egymás útját a „matchével”.

Az olyan adatokhoz való hozzáférés, mint a tartózkodási hely, munkahely, név, elérhetőség stb. kiszolgáltatottá teszi a felhasználót a kiberzaklatásnak vagy akár a fizikai zaklatásnak, továbbá a doxolásnak is (amikor a korábban privát adatokat nyilvánossá teszik az áldozat megszégyenítése céljából vagy ártó szándékkal). Sőt, a Mamba az egyetlen alkalmazás, amelyik ingyenesen teszi lehetővé a használói számára a fotóik elhomályosítását, a Pure pedig az egyetlen olyan, amelyik megtiltja, hogy a felhasználók képernyőfotót készítsenek a chatekről. Ezek a gyakorlatok lehetővé teszik a felhasználók beszélgetéseinek és fotóinak az engedélyük nélküli megosztását, akár zsarolás vagy doxolás céljából is.

Ugyanakkor számos alkalmazás fizetős verziókkal is előrukkolt már, amelyekben további választási lehetőségeket kínálnak – sokszor olyanokat, amelyek növelhetik a felhasználók biztonságát. A Tinder és a Bumble fizetős verziójában például manuálisan választhatjuk ki a tartózkodási helyünket egy régiót megadva. Mivel csak a régiót lehet kiválasztani, és nem egy konkrét távolságot, sokkal nehezebb meghatározni a felhasználó pontos helyét. Egyes alkalmazások – például a Happn – fizetett verziói „inkognitó módot” is felkínálnak a használóknak, akik ezzel elrejthetik a profiljukat azok elől, akiket nem húztak jobbra, valamint az idegenek elől.

„Mindig kihívást jelent megtalálni az egyensúlyt a digitális jelenlét kiépítése és az internetre kikerülő személyes adataink megóvása között, ráadásul az online társkeresésre való átállás egy újabb olyan területet teremt, ahol a felhasználóknak meg kell határozniuk a kapcsolatok kialakításának és a biztonságuk egyidejű megóvásának legjobb módját. Szerencsére az elmúlt években azt láttuk, hogy a társkereső appok jó irányba haladnak, és biztonságosabb kapcsolatteremtést tesznek lehetővé a felhasználók számára. Törekszenek arra, hogy biztonságban tartsák az adatokat, és sok olyan alkalmazás van, amelynek a fizetett verziójában a felhasználóknak van választási lehetőségük, például manuálisan határozhatják meg a tartózkodási helyüket, vagy elhomályosíthatják a fotóikat. Remélhetőleg a jövőben ezek az opciók minden alkalmazásban ingyenesen lesznek elérhetők. A legjobb, amit a felhasználók a biztonságuk érdekében tehetnek, az az, hogy körültekintően osztanak meg adatokat magukról, mind a társkereső profiljukban, mind a beszélgetésekben”

– fejtette ki Tóth Árpád, a Kaspersky magyarországi igazgatója.

A társkereső appok jövőjét illetően a Kaspersky számos előrejelzéssel – és reménnyel – szolgál, különösen a biztonságosságukat illetően. Ilyen például a mesterséges intelligencia alkalmazása a felhasználók csalás elleni védelméhez, vagy az ellenőrzött fiókok létrehozása. Ezeket, valamint a társkeresés és a szerelem jövőjével kapcsolatos további előrejelzéseket az Earth 2050 projekt keretében ismerhetik meg az érdeklődők, és a saját gondolataikat is itt oszthatják meg.

A társkereső alkalmazások biztonságosságáról a Securelist weblapon található bővebb információ.

A Kaspersky szakértői a következőket javasolják a társkereső appok biztonságos használatához:

  • Ne osszon meg túlságosan sok személyes információt (vezetéknév, munkahely, barátokkal készült fotók, politikai nézetek stb.) a profiljában
  • Ne kapcsoljon hozzá más közösségi médiás fiókokat a profiljához
  • Ha lehet, manuálisan válassza ki a tartózkodási helyét
  • Ha lehet, használjon kéttényezős hitelesítést
  • Törölje vagy rejtse el a profilját, ha már nem használja az appot
  • Használja a társkereső appokba beépített üzenetküldőket. Csak akkor javasolt más üzenetküldőkre áttérni, ha megbízik a matchében. Ha végül emellett dönt, úgy állítsa be a chatet, hogy a privát adatai titokban maradjanak.
  • A készülékein használjon megbízható biztonsági megoldást, például a Kaspersky Security Cloudot. A szoftver segít az eszközökön zajló kártékony vagy gyanús tevékenységek észlelésében, illetve ellenőrzi a felkeresett weboldal URL-jének biztonságosságát.

Tippek

Újra startol a Megoldások a holnapért kihívás

A jövő formálói ismét színre lépnek.

A Samsung és az EdisonKids elismert kezdeményezése nemzetközi lehetőségekkel és 6 millió forintos összdíjazással várja a jelentkezőket. A Megoldások a holnapért idén hatodik alkalommal hívja kreatív kihívásra a 7–12. osztályos diákokat és tanáraikat. A program célja, hogy a fiatalok saját ötleteikkel, közösségi szemléletükkel és technológiai kreativitásukkal formálják a jövőt – most három izgalmas irányban: az egészség, a fenntarthatóság és a sport területén. A kihívás 6. évadára idén november 27-ig lehet jelentkezni.

A Megoldások a holnapért kihívás a Samsung nemzetközi Solve for Tomorrow programján           alapszik, amely mára 68 országban több mint 2,8 millió diákot ért el. A hazai kihívás 2021 óta minden évben több száz fiatalnak ad lehetőséget arra, hogy professzionális, szakmai támogatással, inspiráló közösségben fejlessze ötleteit, és megtapasztalja, hogy mindez hogyan válhat a társadalom hasznára. Az ötletek ráadásul igazán nagyot is szólhatnak! A nyertesek akár nemzetközi szinten is megmérethetik magukat, az idei összeurópai döntőn is szerepelt magyar csapat, akik nemzetközi zsűri előtt mutathatták be a projektjüket.

A mostani évadban a résztvevők új tematikus irányokat kapnak inspirációnak, ugyanakkor bármilyen megoldási javaslatot kidolgozhatnak, amely valóban jobbá teheti a mindennapokat és a helyi közösségük életét. „Az idei kiemelt témák a nemzetközi program irányát tükrözik, egyúttal olyan területek, amelyekről tudjuk, hogy fontosak a fiatalok számára. Az egészséges, sportos életvitel és a fenntartható gondolkodás számukra tényleg nem csak buzzword-ök, hanem a mindennapjaik fontos része – mondta el Witsch Gerda, a Samsung Magyarország marketingvezetője és a verseny egyik zsűritagja. – A fiatalok ötletei gyakran sokkal előremutatóbbak, mint azt gondolnánk. Fontos célunk, hogy segítsünk nekik kibontakoztatni ezt a kreativitást, és megmutassuk, hogyan lehet a technológia a pozitív társadalmi változás kiindulópontja.” A kihívásra jelentkezők Az egészség jövője téma kapcsán a tudatos kütyühasználattól az egészségesebb alváson és táplálkozáson át egészen a mentális egészség megóvásáig hozhatnak ötleteket. A Fenntartható megoldások között az újrahasznosítással, szennyezés csökkentésével, zöld projektekkel foglalkozhatnak a diákok. A Változás a sport erejével az a témakör, ahol a csapatok – akár sportegyesületekben együtt mozgó fiatalok – megoldásai az aktív életmód és a csapatsport pozitív hatásait felhasználva érnek el társadalmi változást.

A verseny célja ugyanakkor nem csupán a kreatív ötlet megszületése, hanem annak a megértése is, hogyan épül fel egy megvalósítható projekt – a tervezéstől a kommunikáción és a bemutatáson át egészen a megvalósításig. Pontosan ebben különleges a Megoldások a holnapért. Olyan szakmai támogatást és mentorációt kínál a résztvevőknek – mind a diákoknak, mind tanáraiknak – amely segítheti őket a közös munkában és a kreatív problémamegoldásban, a versenyen túl pedig a továbbtanulásban és később a munkában is.

A TOP 50-be jutó csapatok egy személyes eseményen és a magyar Blue Colibri startup által fejlesztett online platformon tanulhatnak, ahol lépésről lépésre ismerkednek meg a tervezői gondolkodás szemléletével és ennek eszköztárával. A folyamat során a diákok nemcsak jövőformáló ötleteket dolgoznak ki, hanem ezzel párhuzamosan egyszerre fejlesztik kommunikációs és együttműködési készségeiket, tanulhatnak az AI tudatos használatáról és beleláthatnak a jövőkutatás izgalmas területébe is. A legjobb nyolc csapat személyes workshopokon, tréningeken és mentorálásokon vehet részt, ahol szakmai támogatást kapnak a döntőre.

A mai diákoknak a 21. században komplex kihívásokkal kell szembenézniük, és éppen ezért fontos, hogy már fiatalon gyakorolják a kritikai gondolkodást, a kreatív problémamegoldást és az együttműködést – nyilatkozta Borsos Dorottya, az Edisonplatform és az EdisonKids program vezetője a kihívás kapcsán. – A Megoldások a holnapért ötletverseny pontosan erre készíti fel őket: tudatosan végiggondolják, mi zavarja őket a környezetükben, és megtapasztalják, hogy az ötletük, a véleményük számít. A program során olyan szuperkompetenciákat sajátítanak el, amelyek a tanuláson túl a közösségépítésben, a társadalmi felelősségvállalásban és a jövő munkaerőpiacán is kulcsfontosságúak.

A Megoldások a holnapért minden évadban külön figyelmet fordít a csapatokat segítő tanárokra is, hiszen ők azok, akik nap mint nap inspirálják a fiatalokat. A pedagógusok mentorációs és médiatudatossági képzéseken vehetnek részt, amelyek segítenek, hogy hatékonyabban tudják támogatni a diákjaik fejlődését, motiválni tudják őket és otthonosan mozogjanak azokon az online felületeken, amelyek meghatározzák a fiatalok mindennapi kommunikációját. A program így nemcsak verseny, hanem közösségi alkotóműhely is, ahol diákok és tanárok együtt fejlődnek.

A jelentkezés folyamata és nyeremények

A nevezéshez a csapatoknak egy 2 perces bemutatkozó videót kell beküldeniük 2025. november 27-ig, amelyben röviden ismertetik a választott problémát és megoldási javaslatukat. A szervezők még az év vége előtt, december 16-án kihirdetik a legjobb 50 csapatot, akik továbbjutnak a kihívás következő fordulójába. Nekik 2026. január 10-től egészen február 13-ig lesz lehetőségük jövőálló készségeket elsajátítására. Ezen időszak alatt, január 31-én személyesen is lehetőségük lesz találkozni a      szakértőkkel. Arról, hogy kik kerültek be a legjobb 8 közé, 2026. március 4-én értesítik a résztvevőket. Március 6-tól április 14-ig tovább folytatódik a mentorálás, és a csapatokra szabott támogatás a zsűri szakértőinek bevonásával. Végül 2026. április 17-én a TOP 8-ba jutott csapatok a már elsajátított tudásukkal bemutatják a már végleges ötletet és annak lehetséges megvalósítását. A döntőben kiválasztott legjobb 3 csapat tagjai és az őket nevező intézmények a szakmai elismerés mellett összesen 6 millió forint értékben választhatnak Samsung eszközöket.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

Nemcsak zavaró, de károkat is okoz a rossz beltéri mobil-lefedettség

Tízből kilenc embert zavar, ha sávszélességi vagy lefedettségi gondok miatt nem tudja a megszokott módon használni mobilját – derül ki egy friss országosan reprezentatív kutatásból.

A felhasználók sokszor szembesülnek ilyen problémával bevásárlóközpontokban, új építésű irodaházakban vagy lakóparkokban, viszont kevesen vannak tisztában azzal, kinek a felelőssége ilyen helyszíneken gondoskodni a térerőről.

A CETIN Hungary Zrt., Magyarország első mobiltávközlési infrastruktúraszolgáltatója által készített kutatás többek közt azt vizsgálta, mennyire fontos számunkra a mobil lefedettség, és milyen gyakran tapasztalunk ezzel kapcsolatos problémát az olyan helyszíneken, mint a bevásárlóközpontok, irodaházak, szállodák, vagy lakóparkok.

Nem meglepő, hogy a felhasználók elsöprő többsége számára nagyon fontos, vagy egyenesen létszükséglet (58%), több mint egyharmaduk számára pedig inkább fontos a megfelelő minőségű mobilinternet, és csak elenyésző 8 százalék nem tartja fontosnak. A válaszadók döntő többségét (90%-át) frusztrálja, ha a sávszélességi vagy lefedettségi problémák miatt nem tudja a megszokott módon használni a telefonját.

Mégis, kinek a feladata?

Bár a mobilszolgáltatóknak nagyon szigorú lefedettségi követelményeknek kell megfelelniük, ez automatikusan nem biztosítja, hogy egy újonnan épített ingatlankomplexumban is megfelelő lesz a térerő.  A legkorszerűbb építési technológiák ugyanis annyira jól szigetelnek, hogy a mobilhálózatok elérhetőségét is akadályozzák.

A kutatásban megkérdezettek nagyobb része – 61 százaléka – tévesen úgy véli, hogy az ilyen helyszíneken a mobilszolgáltatónak kell gondoskodnia a megfelelő sávszélességről és lefedettségről. Csak a válaszadók 16 százaléka gondolta helyesen, hogy az építtető vagy ingatlanfejlesztő feladata lenne a jó minőségű szolgáltatás biztosítása.

Mi van, ha nem hasít a mobilnet?

A kutatás arra is választ keresett, milyen gyakran járnak a felhasználók ilyen helyszíneken – sportrendezvényeken, új építésű lakóparkokban, irodaházakban, szállodákban, városnegyedekben, ipari parkokban vagy bevásárlóközpontokban –, és ott milyen minőségű mobil lefedettséget tapasztaltak.

Az utóbbi fél évben a megkérdezettek 91 százaléka legalább egy – a nagy többségük (56%) pedig több – ilyen helyszínen járt a fentiek közül. A válaszadók jelentős része – 70 százaléka – alkalmanként vagy rendszeresen tapasztalt ilyenkor mobiltelefonnal, lefedettséggel kapcsolatos problémát. 58 százalékuk mélygarázsokban, közel 50 százalékuk pedig stadionokban, ipari parkokban, új építésű gyárakban és logisztikai központokban számolt be hasonló nehézségekről. Emellett 40 százalékuk észlelt mobil lefedettségi problémát hotelekben, irodaházakban, lakóparkokban, valamint új építésű város- és bevásárlóközpontokban.

A válaszadók nagy többségének minden hasonló helyszínen fontos, hogy legyen megfelelő sávszélesség és lefedettség. A legtöbben a bevásárlóközpontoknál (88%), új építésű városközpontoknál és szállodáknál (84-84%), lakóparkoknál (83%), irodaházaknál (81%), valamint ipari parkokban (80%) tartják lényegesnek ezt a szempontot, de a többség részéről a mélygarázsokban (63%) és stadionokban, nagyobb sportrendezvényeken (62%) is határozott elvárás a megfelelő sávszélesség és lefedettség.

Miért fontos a jó mobillefedettség mindenhol?

A megkérdezettek döntő többsége – 96 százaléka – nemcsak telefonálásra használja mobileszközét, hanem mobiladatforgalmat igénylő alkalmazásokra is. Közöttük a videóhívás, üzenetküldő szolgáltatások és a közösségi médiás aktivitás a leggyakoribb (74 %). Ettől nem sokkal marad el a mindennapi ügyintézés – bankolás, parkolás, emailezés, vásárlás, térkép – (69%) és a hírolvasás, tartalomfogyasztás (67%) sem. Mintegy egyharmaduk gyakran néz filmet vagy játszik, és 12 százalékuk már mobilinternetet igénylő okos / IoT eszközöket – például okosórát, -gyűrűt vagy vércukormérőt – is használ.

A kutatásban a megkérdezettek többségének származott már kára sávszélességi és lefedettségi probléma miatt. Elsősorban időt pazaroltak el (40%), fontos eseményről, lehetőségről maradtak le (25%), de keletkezett emiatt többletköltségük (14%) vagy bevételveszteségük (8%) is.

„Kutatásunk egyik legfontosabb tanulsága, hogy a mobil lefedettség ma már alapvető szükségletté vált. Ennek hiánya – így az elégtelen beltéri lefedettség is – nem csupán bosszúságot okoz a felhasználóknak, hanem sok esetben konkrét károkat is eredményez – mondta Kübler-Andrási Judit, a CETIN Hungary vezérigazgatója. – Ezért a felhasználók mellett az ingatlanfejlesztőknek és a mobilszolgáltatóknak is fontos, hogy nagy forgalmú, új építésű területeken mindenkinek legyen megfelelő szolgáltatása. Ehhez célszerű már a tervezés során megtalálni a megfelelő infrastruktúra-megoldást, hogy ne utólag, jóval költségesebben kelljen kiépíteni az ügyfelek elvárásait kiszolgálni képes multioperátoros mobilinternet- és telefonhasználatot biztosító hálózatot.”

A véleménykutatás az Europion piackutató applikációval történt 1195 fő megkérdezésével 2025. szeptember 20-án. Az eredmény országosan reprezentatív a 16 év feletti magyar lakosságra kor, nem, iskolai végzettség, lakóhely típusa és régiója szerint.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

A csendes gyilkos nem alszik télen sem: minden, amit a szén-monoxid-érzékelőről tudni kell

A fűtési szezon beköszöntével ismét előtérbe kerül a szén-monoxid-mérgezés veszélye.

Bár a legtöbben tisztában vannak a kockázattal, a tragédiák jelentős része mégis elkerülhető lenne egy kis odafigyeléssel és egy megbízható érzékelővel. A probléma ugyanis gyakran nem a készülék hiánya, hanem annak nem megfelelő típusa vagy rossz elhelyezése. A MediaMarkt szakértői összefoglalták a legfontosabb tudnivalókat.

Sokan nem elég elővigyázatosak, pedig a szén-monoxid (CO) veszélye bárhol felütheti a fejét, ahol nyílt lánggal működő tüzelőberendezés van. Ez a gáz azért különösen veszélyes, mert színtelen és szagtalan, így az emberi érzékszervek számára teljesen észrevehetetlen. Belélegezve megakadályozza a vér oxigénszállítását, a mérgezés tünetei – fejfájás, szédülés, hányinger – pedig könnyen összetéveszthetők egy kezdődő betegséggel. Mire a helyzet komolyra fordul, gyakran már késő.

Nem csak a régi kazánok jelentenek veszélyt

Téves az a hiedelem, hogy a szén-monoxid-mérgezés csak a régi, elavult fűtési rendszerekkel rendelkező otthonokban jelenthet problémát. A veszélyforrás minden olyan berendezés lehet, amely nyílt lánggal működik és a helyiség levegőjét használja az égéshez – legyen az kandalló, gázkonvektor, cserépkályha vagy akár egy átfolyós vízmelegítő.

Ironikus módon a modern, jól szigetelő nyílászárók beépítése akár növelheti is a kockázatot. Míg a régi ablakok résein keresztül folyamatos volt a légcsere, a mai, tökéletesen záródó rendszerek megakadályozzák a friss levegő beáramlását. Ha nincs biztosítva a megfelelő levegő-utánpótlás, a tüzelőberendezés elhasználja a helyiség oxigénjét, az égés tökéletlenné válik, és a kéményen át távozó füstgáz visszaáramolhat a lakótérbe, magával hozva a halálos szén-monoxidot.

Az érzékelő életet ment, de nem mindegy, milyen és hol van

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság statisztikái szerint a balesetek jelentős részében volt ugyan érzékelő a háztartásban, de az vagy nem a megfelelő helyre volt telepítve, vagy nem bevizsgált, megbízható készülék volt.

A legfontosabb, hogy csak megbízható forrásból származó, a hazai hatóságok által bevizsgált és tanúsított szén-monoxid-érzékelőt vásároljunk” – hívja fel a figyelmet a MediaMarkt szakértője. – „Ezek a készülékek szerepelnek a katasztrófavédelem úgynevezett pozitív listáján, ami garantálja, hogy megfelelnek a szigorú biztonsági előírásoknak. Nálunk kizárólag ilyen, bevizsgált modellek kaphatók, az egyszerűbb, alacsonyabb árú daraboktól a digitális kijelzővel ellátott, okosotthon-rendszerbe is integrálható készülékekig, így mindenki megtalálhatja az otthonába és pénztárcájához illő megoldást.

A szabványoknak megfelelő érzékelők már alacsony, az egészségre még nem káros CO-koncentrációnál is jeleznek, így bőven van idő a szellőztetésre és a helyiség elhagyására. A beépített tesztgombbal pedig havonta ellenőrizni kell a készülék működőképességét.

Hová tegyük, és hová ne? Az elhelyezés aranyszabályai

A legjobb érzékelő sem ér semmit, ha rossz helyre tesszük. A leggyakoribb hibák elkerüléséhez az alábbi tanácsokat érdemes megfogadni:

Ahová ajánlott telepíteni:

  • A veszélyforrás közelébe: a helyiségbe, ahol a kazán, kályha vagy kandalló található, a berendezéstől 1-3 méter távolságra, a falon, nagyjából 1,5 méteres magasságban érdemes elhelyezni. Mivel a meleg levegővel a CO is felfelé száll, a fal felső harmada az ideális.
  • A hálószobába: a legtöbb mérgezés éjszaka, alvás közben történik. Ha a hálószoba távol van a kazántól, ide is érdemes egy érzékelőt tenni, méghozzá „légzési magasságban”, például az ággyal megegyező szinten.

Ahová soha ne tegyük:

  • Zárt térbe: ne tegyük szekrénybe, fiókba, vagy bútorok, függöny mögé.
  • Közvetlenül a tűzhely fölé: a főzés közben keletkező pára és gőzök feleslegesen riaszthatnak és károsíthatják az érzékelőt.
  • Huzatos helyre: ne szereljük ablak, ajtó vagy ventilátor közvetlen közelébe, mert a légáramlat „elfújhatja” a szén-monoxidot az érzékelő elől.
  • Fürdőszobába, párás helyiségbe: a magas páratartalom tönkreteheti a készüléket.

Egy szén-monoxid-érzékelő beszerzése ma már nem luxus, hanem a felelős gondoskodás része. Egy kis odafigyeléssel, a fűtési rendszerek rendszeres karbantartásával és egy megfelelően elhelyezett, megbízható vészjelzővel a legtöbb tragédia megelőzhető.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss