Okoseszközök
A Facebook ténylegesen lehallgat minket?
Időről időre beszéd tárgyává válik az elmélet, miszerint a Facebook a háttérben folyamatosan hallgatózik a felhasználók okostelefonján keresztül, az elcsípett szavak alapján pedig hirdetéseket helyez el a hírfolyamban.
A feltevést a kiberbiztonsági szakemberek is többször vizsgálták, és egyelőre nincs rá semmilyen egyértelmű bizonyíték, a furcsa jelenséghez kapcsolódó magyarázatok viszont még ennél is ijesztőbbek lehetnek.
A közvetlen környezetünkben már biztosan hallottunk hasonló történetet, vagy esetleg velünk történt meg, hogy az ebédlőasztalnál szóba jött témához kapcsolódó hirdetéseket szúrtunk ki a közösségi oldalon nem sokkal a társalgást követően. Nem meglepő, hogy sokakban ilyenkor felmerül a gyanú: lehet, hogy a nagy kék óriás hallgatózik a másik oldalon? Nem lehet véletlen, hogy ha rotációs kapáról beszélgettünk a nappaliban, pár órával később egy rotációs kapát látunk viszont a hírfolyamban!
A témát egy 2016-os videó tette felkapottá, amiben egy youtuber azzal próbálta bizonyítani a feltevést, hogy többször is macskakajáról (cat food) beszélt a telefon mellett, ami után a hírfolyamban bele is futott egy macskakajás hirdetésbe, pedig állítása szerint évek óta nincs macskája, nem keres macskákkal kapcsolatos témákra a neten, és e-mailezni sem szokott róluk. Ez pedig szerinte – és sokan mások szerint is – csak azt jelentheti, hogy a Facebook valahogyan lehallgatja az emberek beszélgetéseit, feldolgozza az információt, és mindezt felhasználja.
A nagy lehallgatási mizériával kapcsolatban a Facebook is nyilatkozott: a vállalat korábban többször is tagadta a hallgatózásról szóló vádakat. A hivatalos álláspont szerint csak akkor férnek hozzá a mikrofonhoz, ha arra a felhasználó engedélyt adott az alkalmazás számára, és ugyan az app figyelheti a háttérzajokat azért, hogy jobb képet kapjon arról, hol, milyen körülmények között használjuk a telefont és rajta az alkalmazást, de a mikrofonban hallható audioinformációt nem használják fel hirdetési célokra.
Technikailag nem bizonyítható
A témával kapcsolatban eddig rengeteg cikk született, és kiberbiztonsági szakértők is megvizsgálták a dolgot. A londoni Wandera biztonsági cég kutatói arra jutottak, hogy nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a Facebook vagy Instagram mobilappok lehallgatják a beszélgetéseket. A kutatók egy Samsung és egy iPhone készüléken végezték a vizsgálatokat: fél órára betették őket egy szobába, majd ez idő alatt végtelenítve játszottak le macska- és kutyahangokat. Hogy legyen összehasonlítási alapjuk, két ugyanolyan mobilt egy csendes szobában helyeztek el, miközben a Facebook, Instagram, Google Chrome, Snapchat, YouTube és Amazon appok végig meg voltak nyitva rajtuk.
A félórás időszak leteltével a kutatók kielemezték nemcsak az adatforgalommal, de az akkumulátorfogyasztással kapcsolatos adatokat is, illetve, hogy hány állatokkal, illetve állateledelekkel kapcsolatos reklám jelenik meg utána a különböző platformokon. Az eredmények alapján a mobilok aktivitásai és a megjelenített reklámok közt nem volt eltérés a csendes, illetve a hangfájloktól hangos szobákban tartott mobilok esetében.
James Mack, a Wandera rendszermérnökének elmondása szerint az adatokon nem látszik annak nyoma, hogy a háttérben beszélgetések feldolgozása zajlana, és hogy bármit is továbbítanának a felhőbe az egyes appok. Amennyiben így lenne, az adatforgalomnak meg kellett volna növekednie. Azt pedig nem tartják valószínűnek, hogy a cégek olyan módszerrel élnének, amit nem lehet észrevenni.
A Wired egyik 2017-es cikke is taglalja, hogy miért lehetetlen technikailag a folyamatos rögzítés és hallgatózás: ehhez egyszerűen folyamatos kapcsolat kéne, ami rengeteg adatforgalmat generálna, és ehhez vegyük hozzá, hogy a Facebooknak már több mint kétmilliárd aktív felhasználója van, ebből a csak mobilon facebookozók adatainak tárolására se lenne kapacitás.
Nem is éri meg
Keleti Arthur, az informatikai biztonság napja (ITBN) rendezvény alapítója, kiberbiztonsági szakértő szerint a feltevés nem egy valós probléma, de nem azért, mert megvalósíthatatlan lenne, hogy a mobilok mikrofonján keresztül lehessen kémkedni a háttérben.
„Inkább a módszer megtérülése kétséges olyan esetben, amikor azt nagy kiterjedtségben kell végrehajtani. Úgy gondolom, hogy a technológiai óriásoknak – pláne azoknak, akik a felhasználói adatokból élnek, és azokat felhasználják, hogy következtetésekre jussanak – semmi szükségük erre. Sokkal több információt tudnak összeszedni legális módon a saját platformjaikon keresztül”
– fejtette ki véleményét a szakember a 24.hu-nak.
Keleti szerint izgalmasabb kérdés, hogy a nagy techplatformoknak mi magunk milyen hozzáféréseket adunk. Illetve, hogy a jövőben a technológiai platformok gazdái milyen álláspontra jutnak és meddig mennek el abban, hogy a különböző appoknak milyen hozzáféréseket adnak, és hogy technológiailag az mennyire kivitelezhető. Az Apple-nek például elég zárt a rendszere, így garantálni tudja, hogy az appok ne kapjanak hozzáférést a rendszerben mindenhez. Persze elméletben lehetséges, hogy egy addig fel nem fedezett hibán keresztül (aminek lehetősége bármikor fennáll) megvalósuljon ilyen aktivitás, de a nagy techcégek nem érdekeltek abban, hogy ezeket kihasználják.
„A lebukásból nagy balhé lehet, mivel teljesen kizárhatják őket platformokról, ez pedig nem érdekük. Szóval az a véleményem, hogy ez nem egy valós veszély”
– magyarázza Keleti, aki szerint a csetelésnél, hangüzeneteknél sokkal beszédesebb adatgyűjtési szempontból, hogy adott felhasználó milyen interakciót hajt végre, azaz mit lájkol, kommentel, olvas, néz, és nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a jelenlegi beszédfelismerő rendszerek sem tökéletesek, az elhangzó mondatok nem triviálisak.
„Elég jól értjük már az emberi beszédet, de még mindig ott tartunk, hogy csomó dolog kontextusát a rendszerek még nem értik. Mellé lehet lőni targetált hirdetésekkel, ha nem jól értjük a kontextust. Mondjuk egy ember utálja a rotációs kapát, vagy szereti. Vagy hogy az életében tragédiát okozott az esernyő, vagy éppen megmentette őt. Marketingszempontból elég kockázatos hangalapú beszélgetést használni”
– magyarázza a szakember.
Persze ez nem jelenti azt, hogy a jövőben ne juthatna el ilyen fejlettségi szintre a technológia, de jó eséllyel nem a hirdetési piacon fogják alkalmazni, hanem inkább a kényelmesebb használatot ígérő okos otthoni eszközöknél.
De akkor mégis hogy lehet?
Létezik egy érdekesebb, pszichológiai megközelítés is, ami választ adhat a dilemmára. Egy átlagnetező naponta több száz, ha nem ezer reklámba botlik, főleg ha aktívan nyomkodja az Instagramot és a Facebookot, ezek jelentős részét pedig ignoráljuk, észre sem vesszük. Ha azonban folytattunk korábban egy, a témához kapcsolódó beszélgetést, akkor hamar kiszúrhatjuk azt az egy hirdetést, ami összekapcsolható a csevegéssel, és gyanakodni kezdhetünk.
Ez a lényege az úgynevezett Baader-Meinhof-jelenségnek, amit másképpen a gyakoriság illúziójának is neveznek a pszichológiában – világított rá a Telegraph újságírója a téma kapcsán. Ez akkor üti fel a fejét, amikor valamilyen hirtelen megtapasztalt új szó, kulturális referencia, gondolat hirtelen állandóan jelen lesz az életünkben, és mindenhol elkezdjük észrevenni. Például ha megtetszik nekünk egy ruhadarab, nagy rá az esély, hogy az utcán, a neten, az ismerősökön hirtelen észrevesszük azt, mert befészkelte magát a gondolatainkba, de addig nem volt ok, amiért feltűnjön.
Ehhez érdemes hozzátenni, hogy a Facebook algoritmusa rendkívül összetett, rengeteg faktor alapján választ posztokat és hirdetéseket. Ott vannak például a böngészési előzmények, a Facebookon megadott érdeklődési körök, kedvelt oldalak. Ha úgy gondoljuk, hogy semmi okot nem adtunk arra, hogy macskakaját reklámozzon nekünk a Facebook, az mégis belekerülhet a pakliba, hiszen a rendkívüli algoritmus olyan kapcsolódási pontokat is figyelembe vesz, amire nem gondolnánk – például a felsorolt faktorok alapján állatszerető személyiségnek ítél meg minket az oldal, aki talán vágyhat egy macskára – így pedig könnyedén bekerülhet a merítésbe egy ilyen témájú reklám.
És nem lehet elmenni amellett sem, hogy a közösségi oldal jobban belénk láthat, mint a barátaink. A cég kiváló mérnököket foglalkoztat, akik az algoritmus finomításán dolgoznak nap mint nap, és sokszor hallani azt a gondolatot is, hogy az oldal jobban ismer minket, mint mi saját magunkat – ez pedig voltaképpen nem kevésbé tűnik ijesztőnek annál, hogy a mikrofonon keresztül fülel utánunk.
Ezzel kapcsolatban most a Google egykori dizájnetikusa, Tristan Harris is megszólalt egy konferencián, aki talán a korábbiaknál is rémisztőbb magyarázattal állt elő. Mondanivalója lényegében az, hogy a nagy cégek az adatainkból annyira részletes profilt képesek felállítani rólunk, hogy már azt is kitalálják, miről beszélgetünk és mire gondolhatunk.
„Mégis honnan tudhatnák, hogy milyen beszélgetéseket folytatsz? A Google vagy a Facebook szerverein ott van egy kis vudubaba, ami az avatárszerű verziód. Mintha le lennél modellezve. És egyáltalán nem kell lehallgatnom a beszélgetéseidet, mert már összegyűjtöttem minden kattintásodat és lájkodat, és ezekből minél több van, a vudubabád annál inkább úgy viselkedik, mint te. Mindössze annyit kell tennem, hogy szimulálom azt, miről beszélgethet a baba, és már tudom is, hogy miről beszélgettél anélkül, hogy tényleg hallgatóztam volna a mikrofonon keresztül.”
Forrás: 24.hu
Ajánljuk még
-
Ismét találkozhatunk a Google Utcakép autóival
-
„mi lenne, ha”!? K&H IT-s bravúr egy plasztikkártya mögött
-
A környezettudatosságot ösztönzi használt okostelefonok értékesítésével a Yettel
-
Az LG új 4K okosmonitora beépítve kínálja a Netflixet, a Google Calendart és a Twitchet
-
A HONOR Magic6 Pro az első okostelefon, ami öt DXOMARK 2024 Golden Label címet nyert el
-
Áprilistól senki ne induljon okostelefon nélkül az USA-ba!
Okoseszközök
Már több millió európai Samsung felhasználó veszi igénybe az új One UI 6.1 frissítéssel érkezett Galaxy AI funkciókat
A One UI 6.1 frissítéssel még több eszközön váltak elérhetővé a Galaxy AI funkciók, amelyekkel a Samsung elsőként a – 2024 februárjában megjelent – Galaxy S24 készülékeket látta el.
A szoftverfrissítés a Galaxy S23 FE, Z Fold5, Z Flip5 és Tab S9 szériát érintette, az AI funkciók márciustól egyre több készüléken váltak elérhetővé, amelynek köszönhetően Európa-szerte több millió felhasználó tapasztalja meg a Galaxy AI élményt.
Bevezetésük óta mintegy 8,8 millió Samsung felhasználó töltötte le és használja rendszeresen a Galaxy AI funkciókat. A mesterséges intelligenciát igénybe vevő felhasználók száma folyamatosan növekszik, a vállalat kitűzött célja, hogy 2024 végéig több mint 100 millió felhasználó alkalmazza ezeket a szolgáltatásokat.
Most, hogy egyre több felhasználó tapasztalhatja meg a kommunikációt támogató Galaxy AI funkciók előnyeit, és választhatja ki az új szolgáltatások közül az igényüknek leginkább megfelelőt, máris kirajzolódnak a leginkább népszerű lehetőségek. A bevezetés óta leggyakrabban használt Galaxy AI szolgáltatások, többek között az Élő fordítás, az Átírósegéd, a Chatsegéd vagy a Bekarikázással keresés a Google-lel.
A Galaxy Z Fold5 felhasználók közel 75 százaléka, az S23 Ultra felhasználók mintegy 80 százaléka, valamint a Tab S9 felhasználók csaknem 65 százaléka töltötte le Európában a One UI 6.1-es frissítést, így ez a Samsung egyik legnépszerűbb szoftverfrissítése.
A One UI 6.1 szoftverfrissítések első szakasza után, a Samsung bejelenti a szoftverfrissítés kiterjesztésének második körét. Májustól még több Galaxy okostelefonon és tableten válhatnak elérhetővé a Galaxy AI funkciók, így a Galaxy S22 szérián, a Galaxy Z Fold4 és Galaxy Z Flip4 hajlítható okostelefonokon, valamint a Galaxy Tab S8 tableteken is.
További információ érhető el a Samsung weboldalán.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Okoseszközök
55 felett is van szexting a közösségi médiában
Több időt töltenek már facebookozással, mint tévénézéssel – szeniorok online szokásait vizsgálta egy friss felmérés
Többet nyomkodják a Facebookot, mint amennyi időt tévénézéssel vagy családi programokkal töltenek, szeretik a podcasteket, kezdenek rászokni a TikTokra, sőt közel egyharmaduk volt már címzettje szexuális tartalmú üzenetnek a közösségi médiában – derül ki az 55 év feletti korosztályról a “Szeniorok a neten” elnevezésű online felmérésből, amelyet idén márciusban készített a BeSocial közösségi média fókuszú digitális ügynökség.
A tinik netezési szokásairól már három alkalommal is készített felmérést a Be Social – legutóbb tavaly -, most az 55 felettiek online jelenlétét vizsgálták.
“A ‘Szeniorok a neten’ felmérésből most kiderül, hogy bár a klasszikus média még sokkal jobban jelen van a mindennapjaikban, mint a fiatalabb generációknak, de már helyet kér magának a közösségi média, a chat és a streaming is – sőt, van olyan online csatorna, amivel már több időt töltenek, mint amennyit a hagyományos médiára szánnak. A válaszadók több mint egyharmada napi 3-4 órát tölt online, minden hatodik pedig 4 óránál is többet. A napi tevékenységeiknél a Facebook szerepel az első helyen, csak ezután jön a tévénézés és a különböző családi programok, amiket a portálok olvasása (5.), a YouTube videók nézegetése (6.), chatelés (7.), és podcast hallgatása / nézése (10.) követ”
– foglalja össze Forgács Mariann közösségimédia-szakértő, a BeSocial ügyvezetője.
A Facebook a kedvenc, jön fel az Instagram és a TikTok
Ha csak egyetlen platformot használhatnának, akkor a válaszadók közül a legtöbben (59,7%) a Facebook mellett tennék le voksukat, egynegyedük (24,37%) pedig a Messengert választaná, míg minden tizedik 55 év feletti válaszoló (10,4%) a YouTube-ot priorizálná. Viszont ennek a korosztálynak az online nyitottságát jól jelzi az is, hogy megkérdezettek 30%-a már használja a TikTokot, minden tizedik szenior naponta felkeresi ezt a platformot. Lelkes látogatói az Instagramnak is: a válaszadók 47%-a van itt jelen több-kevesebb rendszerességgel. Aktivitásuk viszont elég ingadozó. A megkérdezettek egynegyede naponta posztol a Facebookra. A hozzászólásokat leginkább zárt csoportokban (67,98%) vagy ismerősök posztjainál (67,9%) írják, de csaknem egynegyedük (23,7%) a hírportálok posztjai alatt is szívesen osztja meg másokkal a véleményét. A válaszadók 9%-a viszont soha, semmit nem rak ki a Facebookra.
Inkább podcastek, mint influenszerek
Bár még több tévét néznek, mint más korosztályok, a szeniorok 60,03 %-a egyre nagyobb lelkesedéssel figyelemmel kíséri a magyar nyelvű podcast adásokat is. A YouTube-on elérhető tartalmak is népszerűek körükben: a felmérésben a szenioroknak meg kellett jelölniük, hogy 10 felsorolt, különböző műfajban tevékenykedő, különböző generációhoz tartozó tartalomgyártó produktumai közül kitől láttak már legalább öt videót. Ez alapján a lista élén végzett Friderikusz Sándor (54,5%), mögötte Bödőcs Tibor (44,67%), Pottyondi Edina (44,52%), a Partizán (42,6%) és a Tvrtko a Föld körül csatorna (31,13%). A YouTube első közismert magyar tartalomgyártói közé tartozó Dancsó Péter viszont nem a kedvencük. Őt csak a válaszadók elenyésző hányada (2%) jelölte meg a bekövetett tartalomgyártók sorában. Hasonlóképp jártak az influenszerek is. A szeniorok többsége (41,63%) 10-nél kevesebb influenszert követ, ugyanakkor minden tizedik válaszoló azt mondta, hogy vásárolt már valamit egy influenszer / tartalomgyártó ajánlására próbáltak ki.
A szeniorok felismerik a csalókat a neten és egy jó részüknek a szexting sem marad ki az online életükből
Az 55 év feletti válaszadók töredéke (5,6%) ismerte be, hogy csalók áldozatául esett az online térben. A megkérdezettek több mint fele (52,68%) ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy legalább egyszer már találkozott átverési kísérlettel, de azt gyanúsnak találta és nem dőlt be neki. A szeniorok leginkább attól érzik magukat biztonságban a neten, ha nem vesznek tudomást az ismeretlenektől érkező bejelölésekről, üzenetektől (59,06%), de viszonylag sokan (37,99%) a kétlépcsős azonosítást is alkalmazzák. Jobb félni, mint megijedni alapon 43,17% soha nem adja meg online a bankkártyája adatait, 9,35% pedig soha sehova sem posztol, vagy kommentel. Az erotikus tartalmak sem kerülik el ezt a korosztályt. Ha a tinik esetében ijesztőnek hatott, hogy 60%-uk kapott már interneten erotikus fotót, a szenioroknál inkább csak érdekesen hangzik, hogy közel egyharmaduk (31,9%) volt már címzettje szexuális tartalmú üzenetnek.
55 felett is kijönnek a nemek közti különbségek
A férfiak magabiztosabban elboldogulnak a neten. Legalábbis maguknak és másoknak sem szívesen ismerik be, ha elakadtak. A felmérés szerint a szenior korosztályba tartozó férfiaknak csak 37,73%-a kér segítséget családtagjától, ha valamit nem talál, vagy nem tud megoldani online, míg az 55 év feletti nőknek több mint a fele (53,1%). A férfiak ugyanakkor nagyobb arányban használják naponta a TikTokot (12,2 % vs. 8,39%) és a YouTube-ot (42,97% vs. 35,1%), mint a nők, akik a kommentelésben is lemaradást mutatnak. Meglepő módon a korosztályt képviselő férfiak a lelkesebb véleménynyilvánítók a közösségi médiában. 31,27%-uk napi rendszereséggel osztja meg a véleményét a Facebookon a nők 22,83%-ával szemben. Sőt, a kérdőívet kitöltő férfiak 30,67%-a a különböző portálok hírei alatt is ír hozzászólásokat, míg a nőknél ez az arány csak 19,6%. A férfiak javára írandó, hogy ők tűnnek tudatosabb netezőnek. A szenior férfi válaszadók harmada használ mindenütt különböző jelszót, míg csak minden 5. megkérdezett nő teszi ugyanezt. Emellett a férfiak a kétlépcsős azonosítást is jóval nagyobb arányban állították be, mint a nők (47,6 % vs. 32,67%).
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Okoseszközök
Már hazánkban is előrendelhető a számítógép nélkül is használható LG 4K okosmonitor
Hamarosan Magyarországon is kereskedelmi forgalomba kerül az LG MyView okosmonitora, a 32SR85U, ami tulajdonképpen egy okostelevízió és egy professzionális munkamonitor funkcióit ötvözi.
A 31,5 hüvelykes, 16:9 képarányú, 4K UHD felbontású IPS monitorhoz távirányító és beépített webkamera is jár. A kijelző különlegessége, hogy külön számítógép csatlakoztatása nélkül használható rajta például a Netflix, a Google Calendar és a Twitch. Az LG webáruházában már most előrendelhető az eszköz – méghozzá 20% kedvezménnyel.
Okostévé és monitor egyben
A 32SR85U modellnévre keresztelt okosmonitor beépítve kínálja az LG okostévékből ismert webOS platformot, azaz közvetlenül a kijelzőről érhetjük el az olyan streaming-szolgáltatásokat, mint a Netflix, a Disney+, a Prime Video, az Apple TV, a YouTube vagy a Spotify. A monitoron tehát dolgozhatunk, nézhetjük a kedvenc filmjeinket, sorozatainkat vagy sportműsorainkat, de zenét is hallgathatunk anélkül, hogy csatlakoztatnunk kéne hozzá egy számítógépet. A kezdőlapról ugyanígy bármikor konzol nélkül léphetünk be felhőalapú játékokba vagy nézhetjük a Twitch streamjeit. Mindezt egy 4K UHD (3840 x 2160) IPS képernyőn tehetjük meg úgy, hogy az akár 95%-os lefedettségű DCI-P3 színskála mindig tiszta képet és pontos színeket nyújt széles látószögben.
Elegáns kialakítás
Az elegáns, fehér színű MyView monitor vékony, három oldalon gyakorlatilag kávamentes kialakítása miatt kevesebb helyet foglal az asztalon. A 32SR85U megjelenése kompakt és elegáns az állítható, lekerekített szegélyekkel ellátott állvánnyal és lapos talppal. Mindezek miatt nem véletlen, hogy számos formatervezési elismerést, köztük a Red Dot és az iF dizájndíjait is kiérdemelte.
Home office funkciók
A monitor kifejezetten ideális a munkavégzésre, hiszen közvetlenül elérhetőek róla az olyan produktivitást elősegítő munkaprogramok, mint a Microsoft 365 vagy a Google Calendar. Az okostelefonunk vagy tabletünk képernyőjét is gyorsan tükrözhetjük az AirPlay 2 és Miracast funkciókkal. A beépített wifi és Bluetooth révén pedig minden kiegészítő eszköz – például billentyűzet, egér – gyorsan, kábelek nélkül csatlakoztatható, így a munkaállomás kevésbé lesz zsúfolt. A laptop párosításához elegendő egy USB Type-C™ kábel, ami egyszerre biztosítja a gyors adatátvitelt és a laptop töltését. Az okosmonitoron összesen három USB Type-C™ port és két HDMI-port kapott helyet.
A 32SR85U okosmonitorhoz egy mágnesesen rögzíthető, levehető Full HD webkamera is jár, amely hasznos kiegészítő lehet a videokonferenciák lebonyolításához. A kamerában egy kettős mikrofonrendszer és egy manuálisan használható lencsefedő is helyet kapott – utóbbival egyetlen mozdulattal eltakarhatjuk a kamerát, amikor azt éppen nem használjuk.
Monitor távirányítóval
A monitorhoz – akárcsak egy tévéhez – távirányító is jár, amivel távolról is kényelmesen vezérelhető a kijelző, a külön kapható ún. Magic Remote távirányítóval kiegészítve az eszközt pedig akár hangparancsokkal is irányíthatjuk a készüléket. De a kijelzőt az okostelefonunkkal is vezérelhetjük – a ThinQ alkalmazást letöltve a telefonunk távirányítóként funkcionálhat, így arról állíthatjuk a hangerőt vagy válthatunk csatornát. Így nem kell az asztalhoz ülnünk, ha például valamire rá akarunk keresni a beépített böngészőn.
Az LG 32SR85U okosmonitor április 30-ig 20% kedvezménnyel előrendelhető az LG webáruházában.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Népszerű
Modern ikon, amely hű a gyökereihez: íme a vadonatúj Toyota Land Cruiser
Felesleges meetingek, rosszul elmentett dokumentumok keserítik meg a hazai irodai dolgozók életét
A Y és Z generáció változó lakásépítési és felújítási szokásai
Mesterséges intelligencia a luxusiparban
Fűnyírás radartechnológiával – a szegélyt is lenyírják a Husqvarna új robotfűnyírói
PwC Debrecen Business Forum 2024
30 százalékos díjkedvezmény az európai szabadalmi díjakból
A Continental bemutatja a világ első, Swarovski kristályba ágyazott autós kijelzőjét
Samsung Galaxy Tab S6 Lite 2024: stílus és funkcionalitás kompakt kivitelben
Magyarország előfizet: így változtatja meg az életünket az előfizetéses e-kereskedelem
Kapcsolódó cikkek
Technokrata.hu
Stratégiai összefogás az AWS és a Deloitte között
Elhanyagolt telephelyen épül fel Budapest legátgondoltabb lakónegyede
Hatalmas automatizált játékraktár
Több év után is az Nvidia Shield TV Pro az egyik legjobb Android alapú TV okosító
Az akkumulátor a telefon lelke – tippek a hosszabb üzemidőhöz a HONOR-tól
Jövőt szolgáló kutatásokért lépett partnerségre a Magyar Kutatási Hálózat és a Széchenyi István Egyetem
A QNAP kiadja a QTS 5.2 bétaverzióját benne a Biztonsági Központtal az aktív fájlaktivitás-felügyelethez, valamint a rendszerbiztonság és az adatvédelem javításához
A CineBeam Q-val újra megkezdi a projektorok forgalmazását Magyarországon az LG
Harmincmilliárd eszköz csatlakozhat a mobilhálózatokhoz 2025-re
Tíz százalékos áremelkedés a fővárosi agglomerációban
Műszaki-Magazin.hu
MAZAK újdonságok a MACH-TECH-en
HILMA.UC és HILMA.ASH saturendszerek a ROEMHELD cégcsoportól
IPAR NAPJAI és MACH-TECH programok
M+E: egy új márka és számos újdonság a Mach-Tech-en
100 igus kerékpár
Nagy pontosságú RVM satu 5 tengelyes megmunkáláshoz
A legújabb FANUC ROBODRILL megnövelt Y-tengellyel
Ipar Napjai – Nagydíj pályázat
Olasz–Magyar Öntészeti Üzleti Fórum
Intergavellel a pazarlás és a pénzkidobás ellen
Friss
-
Mozgásban2 hét
Ismét találkozhatunk a Google Utcakép autóival
-
Egészség2 hét
Hiába fontos, csak gyorsan le akarjuk tudni a munkahelyi étkezést
-
Gazdaság2 hét
Kiderült, mennyire produktívak a magyar cégek
-
Tippek2 hét
Ezek a „Legnépszerűbb” visszatekert autók
-
Mozgásban2 hét
Mesterséges intelligencia és alternatív meghajtású járművek
-
Mozgásban2 hét
Az Opel bemutatta következő generációs Grandland SUV modelljét
-
Mozgásban2 hét
PostNL – Spring: HVO100 bioüzemanyag az európai közúti fuvarozásban
-
Ipar2 hét
A MITTE az ügynökségi partnere a világ első tokenizált naperőmű projektjének