Egészség
Sématerápia és párkapcsolati tanácsadás – Hogyan segíthetnek a visszatérő kapcsolati minták felismerésében?
A sématerápia és a párkapcsolati tanácsadás akkor válik különösen fontossá, amikor egy kapcsolatban nem egyszerűen alkalmi vitákról, hanem újra és újra ismétlődő párkapcsolati konfliktusokról van szó.
Sokan érzik azt, hogy ugyanazokat a köröket futják: az egyik fél közeledne, a másik visszahúzódik; az egyik számonkér, a másik védekezik; az egyik biztonságot keres, a másik szabadságot. Ilyenkor a felszínen kommunikációs probléma látszik, a mélyben azonban gyakran gyermekkori sémák, kötődési sérülések, korábbi családi minták, bizalmatlanság, elhagyatottságtól való félelem vagy érzelmi elhanyagolásból fakadó érzékenység működik.
A sématerápia abban segíthet, hogy felismerjük ezeket a mélyebb érzelmi mintákat, míg a párkapcsolati tanácsadás olyan biztonságos keretet adhat, ahol a felek nem egymás ellen, hanem a kapcsolatért kezdenek dolgozni. A kettő együtt különösen hatékony szemléletet adhat azoknak, akik nemcsak azt szeretnék megtanulni, hogyan vitázzanak kevesebbet, hanem azt is meg akarják érteni, miért ugyanazok a helyzetek fájnak nekik újra és újra. A sématerápia központi fogalma a korai maladaptív séma, amely a nemzetközi sématerápiás szakirodalom szerint olyan átfogó, visszatérő érzelmi és gondolkodási mintázat, amely gyermekkorban kezd kialakulni, majd felnőttkorban is hatással lehet arra, hogyan látjuk önmagunkat, másokat és a kapcsolatainkat.
Sématerápia
A sématerápia egyik legnagyobb ereje, hogy nem csupán a jelenlegi viselkedést vizsgálja, hanem azt is, milyen belső érzelmi logika húzódik meg mögötte. Egy párkapcsolati vita például kívülről szólhat arról, hogy ki mosogatott el, ki késett haza, ki nézte túl sokáig a telefonját, vagy ki nem válaszolt elég melegen egy üzenetre. A sématerápia szemlélete szerint azonban ezek a látszólag hétköznapi helyzetek gyakran mélyebb érzéseket aktiválnak: „nem vagyok fontos”, „úgyis elhagynak”, „nem számíthatok senkire”, „ha megmutatom, mire vágyom, megszégyenítenek”, „nekem kell alkalmazkodnom, különben elveszítem a másikat”. Amikor a párkapcsolati tanácsadás sématerápiás szemlélettel dolgozik, ezek a rejtett mondatok fokozatosan kimondhatóvá és megérthetővé válnak.
A sématerápia nem azt kérdezi elsőként, hogy „kinek van igaza”, hanem azt, hogy „melyik régi érzelmi seb aktiválódott ebben a helyzetben”. Ez a szemlélet különösen fontos a párkapcsolati tanácsadás során, mert a legtöbb tartós kapcsolatban nem az egyetlen nagy vita okozza a legnagyobb távolságot, hanem a sok apró, ismétlődő félreértés és sérülés. Ha valakinek például erős elhagyatottság sémája van, akkor a partner átmeneti fáradtságát vagy csöndességét is könnyen úgy élheti meg, mintha a kapcsolat veszélybe került volna. Ha valakiben a bizalmatlanság séma aktív, akkor egy ártatlan helyzetet is fenyegetőnek értelmezhet. Ha pedig az érzelmi depriváció, vagyis az érzelmi hiány sémája működik, akkor a partner szeretete akkor sem feltétlenül érezhető biztonságosnak, ha objektíven jelen van.
A sématerápia nem pusztán gondolkodási mintákról beszél, hanem érzelmekről, testérzetekről, emléknyomokról és megküzdési módokról is. Ez azért lényeges, mert a párkapcsolati tanácsadás során a párok gyakran azt tapasztalják, hogy „fejben értik” egymást, mégsem tudnak másképp reagálni. A sématerápia éppen ebben adhat mélyebb segítséget: megmutatja, hogy a túlzott védekezés, a támadás, a visszahúzódás, a túlalkalmazkodás vagy a kontrollálás nem egyszerűen rossz szokás, hanem gyakran régi túlélési stratégia. A Psychology Tools szakmai összefoglalója szerint a sématerápia integratív megközelítés, amely a korai maladaptív sémák felismerésére és átdolgozására fókuszál, különösen olyan tartós problémáknál, amelyek mélyen beépültek az érzelmi és kapcsolati működésbe.
Párkapcsolati tanácsadás
A párkapcsolati tanácsadás célja nem az, hogy egy szakember eldöntse, melyik félnek van igaza, hanem az, hogy a pár biztonságosabb, őszintébb és megértőbb módon tudjon beszélni a kapcsolat fájdalmas pontjairól. Ha a sématerápia szemlélete is megjelenik a folyamatban, akkor a beszélgetés nem ragad le a felszíni vitatémáknál, hanem eljut azokhoz a belső mintákhoz, amelyek újra és újra beindítják a konfliktust. A párkapcsolati tanácsadás ilyenkor nem egyszerű kommunikációs tréning, hanem mélyebb kapcsolati önismereti munka.
A párkapcsolati tanácsadás különösen hasznos lehet akkor, ha a felek már sokszor megfogadták, hogy másképp fognak reagálni, mégis ugyanoda jutnak vissza. Ez gyakori például féltékenység, bizalomvesztés, érzelmi eltávolodás, intimitási problémák, gyakori kritika, sértődött hallgatás, robbanékony viták vagy szakításközeli állapot esetén. A sématerápia ezekben a helyzetekben abban segíthet, hogy a felek ne csak a másik viselkedését lássák, hanem saját belső aktiválódásukat is felismerjék. Ez sokszor már önmagában csökkenti a hibáztatást, mert a konfliktus többé nem kizárólag arról szól, hogy „te bántasz engem”, hanem arról is, hogy „valami bennem nagyon régi módon reagál erre”.
A korszerű párterápiás és párkapcsolati szakirodalom szerint a párkapcsolati munka ma már önálló, kutatásokkal támogatott terület, amely különböző módszertani irányokból építkezhet, például érzelemfókuszú, kognitív-viselkedésterápiás, rendszerszemléletű vagy integratív megközelítésből. A sématerápia ezekhez úgy kapcsolódhat, hogy nagy hangsúlyt helyez a gyermekkori érzelmi szükségletekre, a kötődési mintákra és a jelenben aktiválódó séma-módokra. A 2020-as évek párterápiás áttekintései szerint a párterápia jelentős empirikus háttérrel rendelkező beavatkozási terület, amely a kapcsolati distressz, a kommunikációs nehézségek és a működési elakadások kezelésében is szerepet kaphat.
A sématerápia és a párkapcsolati tanácsadás kapcsolata
A sématerápia és a párkapcsolati tanácsadás azért kapcsolódik természetesen egymáshoz, mert a párkapcsolat az egyik legerősebb „aktiváló tér”. A legmélyebb sémáink ritkán egy semleges munkahelyi beszélgetésben mutatkoznak meg igazán; sokkal inkább akkor, amikor szeretnénk fontosak lenni valakinek, amikor félünk az elvesztésétől, amikor csalódunk benne, amikor közelségre vágyunk, vagy amikor éppen túl soknak érezzük a közelséget. A párkapcsolatban ezért nemcsak két felnőtt ember találkozik, hanem két élettörténet, két kötődési tapasztalat, két családi minta és sokszor két sérülékeny belső gyermek is.
A párkapcsolati tanácsadás sématerápiás szemléletben segíthet megmutatni, hogy a konfliktusban melyik fél milyen szerepbe kerül. Az egyik partner például beléphet a sérült, elhagyatott gyermek módjába, és kétségbeesetten követelhet figyelmet. A másik partner eközben elkerülő megküzdésbe kapcsolhat, bezárkózhat, hallgathat vagy távolságot tarthat. Kívülről ez úgy néz ki, mintha az egyik „túl sok” lenne, a másik pedig „túl hideg”. A sématerápia azonban finomabban látja ezt: mindkét reakció mögött lehet félelem, szégyen, tehetetlenség vagy korábbi érzelmi tapasztalat.
A kapcsolatban gyakran nem az okozza a legnagyobb fájdalmat, amit a másik ténylegesen mond, hanem az, amit a séma ezen keresztül hall. Egy rövid válaszból az elhagyatottság séma azt hallhatja: „nem vagyok fontos”. Egy kritikus megjegyzésből a szégyen séma azt hallhatja: „velem baj van”. Egy kérésből a behódolás sémája azt hallhatja: „megint nekem kell lemondanom magamról”. A sématerápia és a párkapcsolati tanácsadás közös munkája abban áll, hogy ezek a belső fordítások láthatóvá váljanak, és a felek megtanuljanak nem automatikusan a séma alapján reagálni.
Gyermekkori sémák és felnőtt párkapcsolati problémák
A sématerápia szerint a gyermekkori sémák akkor alakulhatnak ki, amikor a gyermek alapvető érzelmi szükségletei tartósan vagy ismétlődően nem kapnak megfelelő választ. Ilyen szükséglet lehet a biztonságos kötődés, az elfogadás, a kiszámíthatóság, az autonómia, az érzelmek szabad kifejezése, a játékosság és a reális határok megtapasztalása. A párkapcsolati tanácsadás során azért fontos ezekről beszélni, mert a felnőtt kapcsolatban gyakran éppen ezek a szükségletek térnek vissza: vágyunk arra, hogy meghalljanak, komolyan vegyenek, ne hagyjanak magunkra, ne szégyenítsenek meg, ne kontrolláljanak, és ne kelljen állandóan bizonyítanunk a szerethetőségünket.
A gyermekkori sémák nem azt jelentik, hogy valaki „a múltban él”, hanem azt, hogy az idegrendszer és az érzelmi emlékezet a jelenben is felismerni véli a régi veszélyt. Ha valakit korábban sokszor elutasítottak, akkor a párja fáradt arca is elutasításnak tűnhet. Ha valaki gyermekként sok kritikát kapott, akkor a partner óvatos visszajelzése is támadásként hathat. Ha valaki érzelmileg kiszámíthatatlan közegben nőtt fel, akkor a párkapcsolati bizonytalanság különösen erős szorongást indíthat be. Ilyenkor a sématerápia nem hibáztat, hanem összefüggést keres, a párkapcsolati tanácsadás pedig segíthet abban, hogy a partner ne ellenségként, hanem szövetségesként legyen jelen ebben a felismerési folyamatban.
A 2024-ben megjelent, romantikus kapcsolatokkal foglalkozó kutatás szerint a korai maladaptív sémák összefüggésben állhatnak a párkapcsolati elégedettséggel, és a partnerek sémái kölcsönösen is befolyásolhatják a kapcsolat megélését. Ez különösen fontos a sématerápia és a párkapcsolati tanácsadás szempontjából, mert megerősíti azt a klinikai tapasztalatot, hogy a párkapcsolati problémák nem mindig csak kommunikációs hibák, hanem mélyebb és kölcsönösen aktiválódó belső mintákból is táplálkozhatnak.
Kommunikációs problémák a párkapcsolatban
A párkapcsolati tanácsadás egyik leggyakoribb témája a kommunikációs probléma, de a sématerápia szemszögéből a kommunikáció nem csupán technika. Természetesen fontos, hogy a felek megtanuljanak én-üzenetekben beszélni, ne minősítsék egymást, ne szakítsák félbe a másikat, és ne a vita hevében próbáljanak mindent megoldani. Mégis, ha csak a kommunikáció felszínét javítjuk, miközben a mélyben továbbra is aktív az elhagyatottság, a bizalmatlanság, a szégyen, a kudarc vagy az érzelmi elhanyagolás sémája, akkor a pár könnyen visszacsúszhat a régi mintába.
A sématerápiás szemléletű párkapcsolati tanácsadás ezért azt is vizsgálja, hogy egy-egy kommunikációs helyzetben mi történik belül. Amikor valaki felemeli a hangját, lehet, hogy valójában kétségbeesetten kapcsolódni szeretne. Amikor valaki hallgat, lehet, hogy nem közönyös, hanem fél attól, hogy bármit mond, abból újabb bántás lesz. Amikor valaki kritikussá válik, lehet, hogy saját belső elégedetlenségét, szégyenét vagy kontrollvesztéstől való félelmét vetíti ki. A sématerápia ezekben a helyzetekben segít különválasztani a valódi szükségletet és a maladaptív reakciót.
A kommunikációs problémák gyakran azért válnak makaccsá, mert a pár tagjai nem ugyanarra reagálnak. Az egyik fél a konkrét mondatot hallja, a másik a mögöttes hangsúlytól sérül meg. Az egyik megoldást keresne, a másik érzelmi megértést. Az egyik gyorsan lezárná a vitát, a másik attól fél, hogy a lezárás elkerülés. A párkapcsolati tanácsadás ilyen esetekben abban segíthet, hogy a beszélgetések ne újabb sebeket okozzanak, hanem a sématerápia segítségével lassan biztonságosabb érzelmi találkozásokká váljanak.
Kötődési minták és párkapcsolati elakadások
A sématerápia és a párkapcsolati tanácsadás közös metszéspontja a kötődés. A kötődési minták azt befolyásolják, hogyan közeledünk, hogyan kérünk segítséget, hogyan viseljük a távolságot, mit kezdünk a konfliktussal, és mennyire hisszük el, hogy szerethetőek vagyunk. A biztonságos kötődésű ember általában könnyebben tud kapcsolódni és különállni is, míg a szorongó kötődés gyakran fokozott megerősítéskereséssel, az elkerülő kötődés pedig érzelmi távolságtartással járhat. A valóságban ezek nem merev kategóriák, hanem mintázatok, amelyek helyzettől, életszakasztól és kapcsolati tapasztalattól is függhetnek.
A párkapcsolati tanácsadás során gyakori dinamika, hogy az egyik fél szorongóan közeledik, a másik elkerülően távolodik. Minél inkább követeli az egyik a közelséget, annál inkább hátrál a másik; minél inkább hátrál a másik, annál kétségbeesettebbé válik az első. A sématerápia ezt nem erkölcsi hibaként, hanem kölcsönösen aktiválódó védelmi rendszerként értelmezi. Ilyenkor nem az a kérdés, hogy ki „rontja el” a kapcsolatot, hanem az, hogyan tudják felismerni a közös táncot, amelyben mindketten szenvednek.
A kötődési elakadásokban a sématerápia segíthet megnevezni azokat a belső félelmeket, amelyekről a felek sokszor csak támadás vagy védekezés formájában tudnak beszélni. A „sosem figyelsz rám” mögött lehet az a fájdalom, hogy „félek, hogy nem vagyok fontos”. A „hagyj már békén” mögött lehet az a szorongás, hogy „félek, hogy elveszítem önmagam”. A párkapcsolati tanácsadás akkor válik gyógyítóbbá, amikor ezek a mondatok nem vádként, hanem sebezhető, őszinte szükségletként tudnak megjelenni.
Visszatérő párkapcsolati konfliktusok: miért ismételjük ugyanazokat a mintákat?
A sématerápia egyik alapfelismerése, hogy az ember sokszor nem azért ismétel mintákat, mert nem akar változni, hanem mert a régi működés ismerős. A párkapcsolati tanácsadás során gyakran kiderül, hogy egy pár nem véletlenül kerül újra és újra ugyanabba a vitába. A séma olyan, mint egy belső forgatókönyv: előre megmondja, mit fog jelenteni a másik viselkedése, milyen veszélytől kell tartani, és milyen reakcióval lehet túlélni a helyzetet. A probléma az, hogy ami régen túlélés volt, felnőtt kapcsolatban már távolságot, sérülést és magányt okozhat.
A visszatérő párkapcsolati konfliktusok gyakran három tipikus megküzdési mód köré szerveződnek. Az egyik az alárendelődés vagy behódolás, amikor valaki inkább lenyeli a saját igényeit, nehogy elveszítse a másikat. A másik az elkerülés, amikor valaki nem beszél, nem érez, nem kér, nem konfrontálódik, mert így védi magát a fájdalomtól. A harmadik a túlkompenzálás, amikor valaki támad, kontrollál, bizonygat, fölénybe kerül, mert belül kiszolgáltatottnak érzi magát. A sématerápia ezeket a stratégiákat nem megbélyegzi, hanem segít megérteni és fokozatosan egészségesebb válaszokra cserélni.
A párkapcsolati tanácsadás akkor tud előrelépést hozni, ha a felek nem csak azt mondják ki, hogy „ezt ne csináld”, hanem azt is, hogy „amikor ezt teszed, bennem ez a régi félelem kapcsol be”. Ez a mondat már nem támadás, hanem kapcsolatépítő önfeltárás. A sématerápia éppen ezt támogatja: a régi automatikus reakciók helyett tudatosabb, felnőttebb, együttérzőbb válaszokat keres. Így a párkapcsolati konfliktus nem feltétlenül romboló erő marad, hanem lehetőség arra, hogy a felek jobban megértsék egymás érzékeny pontjait.
Mikor érdemes sématerápiás szemléletű párkapcsolati tanácsadást választani?
A sématerápia és a párkapcsolati tanácsadás különösen akkor lehet jó választás, ha a pár azt érzi, hogy a problémák mélyebbek annál, mint hogy néhány kommunikációs tipp önmagában megoldaná őket. Ilyen helyzet lehet, amikor a kapcsolatban gyakori a féltékenység, a bizalomvesztés, az érzelmi eltávolodás, a szeretetlenség érzése, a visszatérő szakítási fenyegetés, a túlzott alkalmazkodás, az intimitástól való félelem vagy az állandó kritika. A sématerápiás szemlélet abban segít, hogy a pár ne csak tünetként lássa ezeket, hanem mintázatként.
A párkapcsolati tanácsadás akkor is indokolt lehet, ha a felek külön-külön már sokat dolgoztak magukon, mégsem tudják a kapcsolatban megélni a változást. Egyéni önismeretben valaki felismerheti, hogy erős elhagyatottság sémája van, de amikor a párja későn válaszol, a régi fájdalom ugyanúgy beindulhat. Más felismerheti, hogy hajlamos az elkerülésre, de egy élő párkapcsolati konfliktusban még mindig lefagy vagy visszavonul. Ilyenkor a sématerápia és a párkapcsolati tanácsadás közös ereje abban áll, hogy a felismerés nem marad elmélet, hanem a kapcsolat konkrét helyzeteiben is gyakorolhatóvá válik.
Fontos ugyanakkor, hogy a párkapcsolati tanácsadás nem minden helyzetben az elsődleges vagy legbiztonságosabb út. Ha a kapcsolatban aktív bántalmazás, kényszerítő kontroll, súlyos megfélemlítés vagy fizikai veszély van jelen, akkor a közös párkapcsolati munka helyett a biztonság, az egyéni segítség és a megfelelő szakmai támogatás az első. Az Amerikai Pszichológiai Társaság 2023-as összefoglalója szerint a párterápiás beavatkozások csak bizonyos, úgynevezett szituatív partneri erőszak esetén mutathatnak kedvező eredményt; súlyos vagy kontrolláló erőszak esetén különösen fontos az óvatosság és a biztonsági szempont.
Hogyan zajlik a párkapcsolati tanácsadás sématerápiás szemléletben?
A párkapcsolati tanácsadás sématerápiás szemléletben általában azzal kezdődik, hogy a szakember megismeri a pár történetét, a jelenlegi konfliktusokat, a kapcsolat erőforrásait és azokat a visszatérő helyzeteket, amelyekben a felek elakadnak. A sématerápia ebben a folyamatban segít feltárni, hogy mely sémák aktiválódnak, milyen megküzdési módok jelennek meg, és hogyan hatnak ezek egymásra. A cél nem az, hogy a pár mindenáron együtt maradjon, hanem az, hogy tudatosabban, őszintébben és felelősebben lássák a kapcsolat működését.
A folyamatban gyakran szerepet kap a konfliktushelyzetek lassítása. Ez azt jelenti, hogy a pár nem csupán elmeséli, min vitatkozott, hanem lépésről lépésre megvizsgálja, mi történt. Ki mit mondott? Ki mit hallott ki belőle? Melyik ponton jelent meg szégyen, félelem, düh vagy tehetetlenség? Melyik séma kapcsolhatott be? Ki hogyan próbálta védeni magát? A sématerápia ilyenkor segít abban, hogy a pár felismerje: a látható veszekedés alatt gyakran két sérülékeny szükséglet próbál szóhoz jutni.
A párkapcsolati tanácsadás része lehet új kommunikációs minták gyakorlása is. A felek megtanulhatják világosabban megfogalmazni a szükségleteiket, kevésbé vádló módon beszélni a fájdalmukról, észrevenni a másik sérülékenységét, és megállítani a régi automatikus spirált. A sématerápia szemlélete abban segít, hogy ez ne felszínes udvariassági technika legyen, hanem valódi belső átdolgozás: nem csak szebben mondom ugyanazt a vádat, hanem megértem, miért fáj, és felnőttebb módon tudok kapcsolódni.
Egyéni munka vagy közös párkapcsolati tanácsadás?
A sématerápia egyéni folyamatként is sokat segíthet, a párkapcsolati tanácsadás pedig közös térben dolgozik a kapcsolat dinamikájával. Hogy melyikre van szükség, az attól függ, hol van a legfontosabb elakadás. Ha valaki azt tapasztalja, hogy kapcsolatról kapcsolatra hasonló mintákat ismétel, például mindig érzelmileg elérhetetlen partnert választ, folyton túlalkalmazkodik, nehezen bízik, vagy túl erősen fél az elhagyástól, akkor az egyéni sématerápia különösen hasznos lehet. Ilyenkor a hangsúly a saját sémák, séma-módok és megküzdési stratégiák feltárásán van.
Ha viszont a probléma elsősorban a két fél között aktiválódó ismétlődő kör, akkor a párkapcsolati tanácsadás adhat fontosabb keretet. Ilyenkor nem elég, hogy mindkét fél külön-külön dolgozik magán, mert a kapcsolatban megjelenő kölcsönhatás maga a kulcs. A sématerápia itt abban segít, hogy a pár ne csak két külön személy önismereti történetét lássa, hanem azt is, hogyan kapcsolódnak össze ezek a történetek egy közös konfliktusmintában.
Sok esetben a kettő kombinációja a legtermékenyebb: egyéni sématerápia a mélyebb személyes minták megértésére, és párkapcsolati tanácsadás a közös működés átalakítására. Ez különösen akkor lehet hasznos, ha az egyik vagy mindkét fél erős gyermekkori sérülésekkel, kötődési nehézségekkel, bizalomvesztéssel vagy tartós önértékelési problémákkal küzd. A cél nem az, hogy a múltat hibáztassuk a jelenért, hanem az, hogy a múltból hozott minták ne irányítsák láthatatlanul a jelent.
Fontos szakmai megjegyzés: ez a cikk ismeretterjesztő céllal készült, és nem helyettesíti a személyre szabott pszichológiai, pszichoterápiás, pszichiátriai vagy krízisintervenciós segítséget. Bántalmazás, önveszélyeztetés, súlyos mentális állapotromlás vagy közvetlen veszély esetén elsőként biztonsági és sürgősségi segítségre van szükség.
Forrás és további szakmai információk: Pszi.hu
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egészség
Európa egészségesebb és fenntarthatóbb étrendet keres – Nyilvánossá váltak a PLAN’EAT projekt eredményei
Négy év kutatómunka, több ezer résztvevő és számos szakmai szervezet együttműködése után jelentős tanulságokkal zárult a PLAN’EAT projekt, amely azt vizsgálta, hogyan lehet egészségesebbé, fenntarthatóbbá és társadalmilag igazságosabbá tenni az európai élelmiszerrendszereket.
Az adatok megmutatták:
- valóban annyiba kerül-e az élelmiszer, amennyit a boltban fizetünk érte?
- mely intézkedések javíthatnák a leghatékonyabban az európai emberek étkezését?
- hogyan lehetne összehangolt Európa élelmiszerpolitikája?
A PLAN’EAT az Európai Unió Horizon Europe programja által finanszírozott kutatási és innovációs projekt, amely korunk egyik legsürgetőbb globális kihívására keresi a választ. Arra, hogyan alakíthatók át az élelmiszerrendszerek egészségesebbé, fenntarthatóbbá és társadalmilag igazságosabbá.
A 2022 szeptemberétől 2026-ig tartó projekt a klímaválságra és az egyre súlyosbodó népegészségügyi problémákra reagálva vizsgálta azokat a környezeti, társadalmi és kulturális tényezőket, amelyek Európa-szerte befolyásolják az emberek étkezési szokásait – azaz a magyarokét is.
A kutatás során a PLAN’EAT összesen 2468 állampolgárt, valamint 592 élelmiszerrendszeri szereplőt és érintettet vont be Európa-szerte élő laboratóriumokon (Living Labs), konzultációs csoportokon, kérdőíves felméréseken, workshopokon és közös tervezési folyamatokon keresztül.
Valós körülmények között tesztelték a legjobb megoldásokat
A projekt egyik fontos tanulsága, hogy az egészségesebb és fenntarthatóbb étrendre való átállás nem feltétlenül igényel radikális diétákat, változtatásokat: már kisebb, mindennapi döntések is jelentős pozitív hatást gyakorolhatnak mind az egyének egészségére, mind a környezet állapotára.
Ilyen például:
- a növényi alapú élelmiszerek (például hüvelyesek és olajos magvak) fogyasztásának növelése,
- a vörös- és feldolgozott húsok fogyasztásának csökkentése,
- a teljes kiőrlésű gabonafélék előnyben részesítése a finomított gabonákkal szemben,
- a gyümölcs- és zöldségfogyasztás növelése (például napi öt adag elfogyasztása),
- a magas cukor-, só- és ultra-feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának mérséklése,
- a cukrozott italok helyett a víz választása,
- az otthoni főzés gyakoribbá tétele és a tudatos ételkészítési készségek fejlesztése.
Többe kerül az élelmiszer, mint amit a kasszánál fizetünk
A PLAN’EAT másik kiemelkedő hozadéka a True Cost Accounting (TCA), vagyis a valódi költségszámítás módszertanának továbbfejlesztése. A megközelítés arra hívja fel a figyelmet, hogy az élelmiszerek ára nem tükrözi teljes mértékben azok egészségügyi és környezeti következményeit.
A kutatók számításai szerint az európai élelmiszer-értéklánc évente mintegy 800 milliárd euró hozzáadott értéket termel, miközben további 966 milliárd eurónyi rejtett költséget is okoz. Ennek 82 százaléka egészségügyi, 18 százaléka pedig környezeti terhelésből származik.
Ilyenek például:
- a környezeti terhelések (üvegházhatású gázkibocsátás, vízhasználat, biodiverzitás-csökkenés),
- az egészségügyi következmények,
- valamint a társadalmi hatások.
A projekt keretében létrehozott adatbázis több mint 2000 élelmiszertermék adatait teszi ebből a szempontból összehasonlíthatóvá.
Új európai élelmiszerpolitikai együttműködés jöhet létre
A kezdeményezés szakpolitikai szempontból jelentős eredménye az Európai Élelmiszerpolitikai Tanács (European Food Policy Council – EFPC) létrehozására kidolgozott ütemterv.
A javaslat célja, hogy szorosabb kapcsolatot teremtsen a kutatók, a döntéshozók, a gazdasági szereplők és a civilek között, valamint átláthatóbbá és összehangolttá tegye az európai élelmiszerpolitikát. Az elképzelés szerint a jövőben nagyobb hangsúlyt kapna a tudományos bizonyítékokra épülő döntéshozatal és a társadalmi részvétel.
A nagy szabású vállalkozás során a szakértők és az érintettek bevonásával összesen húsz szakpolitikai javaslatot dolgoztak ki, ezeket az Európa kilenc országában működő Living Labekben – vagyis valós környezetben zajló, gyakorlati kísérleti programokban – különböző korosztályok és társadalmi csoportok részvételével „élesben” is tesztelték.
A projekt során azonosított legfontosabb szakpolitikai intézkedések közé tartoznak:
- az egészséges és fenntartható közétkeztetési beszerzési rendszerek támogatása,
- a magas zsír-, cukor- és sótartalmú élelmiszerek reklámozásának korlátozása,
- pénzügyi ösztönzők alkalmazása, például az egészséges élelmiszerek áfájának csökkentése vagy az egészségtelen termékeket érintő adók bevezetése,
- a veszélyes növényvédő szerek használatának visszaszorítása,
- átállási támogatások biztosítása a gazdálkodók számára a fenntarthatóbb termelési rendszerekre való áttéréshez,
- a növénytermesztés diverzifikációját és a növényi fehérjeforrások előállítását ösztönző intézkedések.
Magyar szereplők is részt vettek a munkában
A projektben Magyarországot a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) és az Environmental Social Science Research Group (ESSRG) képviselte.
A VIMOSZ aktívan részt vett a közétkeztetési és vendéglátóipari szereplők tapasztalatainak összegyűjtésében, nemzetközi jó gyakorlatok azonosításában, valamint a projekt eredményeinek hazai és nemzetközi terjesztésében.
Az ESSRG budapesti Living Labje alacsony jövedelmű egyszülős családokkal dolgozott együtt annak érdekében, hogy a résztvevők számára elérhetőbbé váljanak az egészségesebb és fenntarthatóbb étkezési lehetőségek.
Gyakorlatban alkalmazható eredmények születtek
A PLAN’EAT egyik komoly újítása, szemléletváltása, hogy az étkezési döntéseket nem elszigetelt, egyéni választásokként kezelte, hanem azt vizsgálta, hogyan befolyásolják az élelmiszerekkel kapcsolatos viselkedésünket az egymással összefüggő rendszerek, és miként lehet ezeket a rendszereket megváltoztatni. Kiderült, hogy az árak, a hozzáférhetőség, a helyi közétkeztetés, a hagyományaink és a társadalmi környezet egyaránt befolyásolja, mi kerül a tányérunkra.
A program különlegessége az is, hogy nem kizárólag kutatói szempontból közelítette meg a problémát. Az európai élelmiszerpolitika jelenleg több intézmény, szakterület és döntéshozói szint között oszlik meg, ami gyakran megnehezíti az összehangolt fellépést.
A PLAN’EAT alulról építkező megközelítést alkalmazott: a kutatók gyakorlati tapasztalatokból, helyi kezdeményezésekből és konkrét visszajelzésekből indultak ki. A szakértő partnerek ezekre az eredményekre építve vonták le magas szintű tudományos következtetéseiket, majd a résztvevőkkel közösen, úgynevezett co-design folyamatban dolgozták ki a szakpolitikai javaslatokat. A részvételi kutatási módszernek köszönhetően a javaslatok nemcsak tudományosan megalapozottá, hanem a gyakorlatban is jól alkalmazhatóvá váltak.
Még több izgalmas részlet a projektről itt olvasható. Amennyiben az adatokat, megállapításokat további cikkek készítéséhez használja, tegye ezt bátran, de kérjük, tüntesse fel a forrást!
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egészség
Az egészségügy kilép az intézmények falai közül
Nem a kórházakban dől el az egészségügy jövője: az ellátás egyre inkább az emberek mindennapi életébe költözik. A PwC Global Health Report kutatásában a válaszadók 70%-a havonta használ valamilyen egészségügyi technológiát – viselhető eszközt, alkalmazást vagy virtuális szolgáltatást.
Az elemzés szerint az egészségügyi rendszerek alapvető átalakulás előtt állnak: működésüket az adat, a mesterséges intelligencia (MI) és az újraszervezett betegutak formálják át, a fókusz pedig a várható élettartam növeléséről az egészségben töltött évek meghosszabbítására helyeződik át.
Az egészségügy új logikája: előrejelzés és megelőzés
A sikeres egészségügyi szereplők nem egyszerűen digitális eszközöket illesztenek a meglévő működésbe, hanem újratervezik a teljes ellátási logikát. Az epizodikus működést integrált betegutak válthatják fel, ahol a megelőzéstől a diagnózison és kezelésen át az utánkövetésig egy összefüggő rendszer működik. A fogyasztói oldali elvárások is ezt erősítik: a PwC Global Health Report felmérése szerint 65% a kezelésre fókuszáló rendszer helyett megelőzésközpontút szeretne, és csak 26% érzi úgy, hogy a digitális egészségügy alapszolgáltatásai rendben vannak. A jelenlegi betegút-szervezés korlátait ezért fel kell oldani.
„Az egészségügy jövője nem a rendelőben kezdődik, hanem az otthonban, a munkahelyen, a viselhető eszközökben és az adatok világában formálódik. Az ellátás az intézményközpontú logikától az emberközpontú, folyamatos és előrejelző működés irányába mozdul el”
– mondta dr. Remete Gergő, a PwC Magyarország egészségügyi szakértője.
A mesterséges intelligencia mint működési infrastruktúra
A mesterséges intelligencia (MI) értékét az egészségügyben egyre inkább a betegeredményekre és a rendszer teljesítményére gyakorolt hatása alapján mérik. Szerepe túlmutat az adminisztráción, és a kockázatok felismerésében, az állapotromlás korai jelzésében, a betegutak priorizálásában és a megelőző beavatkozások támogatásában válik hangsúlyosabbá. Ehhez azonban megfelelő adat- és biztonsági háttér kell, amely ma még sok helyen hiányos.
A rutin- és adminisztratív feladatok egy része automatizálható, miközben az orvosi munka a komplex döntéshozatalra, szakmai validációra és betegkommunikációra koncentrál. A kapacitás fogalma is átalakul: a rendszer teljesítményét nemcsak az orvosok, ápolók vagy kórházi ágyak száma határozza meg, hanem az adatok gyors feldolgozásának képessége, az úgynevezett algoritmikus kapacitás.
„A jövőben nem a legtöbb adatot gyűjtő rendszer lesz a legerősebb, hanem az, amelyik ezeket a leggyorsabban és legbiztonságosabban alakítja jobb döntésekké. Az adatok stratégiai erőforrássá válnak, de csak akkor teremtenek valódi értéket, ha átláthatóan és biztonságosan kezelik őket – a digitális egészségügy sikere így nem csupán technológiai, hanem bizalmi kérdés is”
– emelte ki a szakember.
Új ellátási helyszínek
A páciensek az egészségügyben is ugyanazt az egyszerű, gyors, átlátható és személyre szabott hozzáférést várják el, amelyet más szolgáltatási szektorokban már megszoktak. A felmérés hangsúlyozza, hogy a rendelő és a kórház már nem az ellátás kizárólagos belépési pontja. Bár az elmúlt évben a válaszadók 72%-a még orvosi rendelőben kapott ellátást, csak 34% választaná ezt a jövőben is elsődleges ellátási helyszínként. A rutinszerű, kontroll-, krónikus és megelőző ellátások egyre inkább otthonközeli, közösségi, virtuális vagy hibrid formában szerveződhetnek, míg a kórházak a komplex, akut és nagy erőforrás-igényű beavatkozásokra specializálódnak.
A betegút lesz az új szervezési egység
A jövő egészségügyi rendszerei a teljes betegút mentén szerveződnek, vagyis a megelőzéstől a diagnózison át az utánkövetésig egyetlen, összefüggő folyamatként kezelik a betegellátást. Ez különösen fontos az idősödő társadalmak, a krónikus betegségek és a több betegséggel egyszerre élő páciensek számának növekedése miatt. Ez pedig finanszírozási változást is igényel. A jelentés szerint az értékalapú ellátási modellek térnyerése elkerülhetetlen: a hangsúly a beavatkozások számáról a beteg szempontjából releváns eredményekre helyeződik. Nem az lesz a legfontosabb kérdés, hogy hány vizit, vizsgálat vagy kórházi nap történt, hanem az, hogy javult-e a beteg állapota, megelőzhető volt-e az állapotromlás, és fenntartható-e az elért egészségnyereség.
Adatból döntés
A PwC Global Health Report szerint a megelőzésközpontú és MI-alapú működés alapfeltétele az úgynevezett adatlikviditás, az egészségügyi adatok biztonságos és értelmezhető áramlása. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a klinikai dokumentációkban, képalkotó rendszerekben, biztosítói adatbázisokban, viselhető eszközökben vagy otthoni monitorozó rendszerekben keletkező információk összekapcsolhatóak és beépíthetők az ellátási folyamatokba.
Az egészségügy és a jólléti szolgáltatások közötti határ egyre inkább elmosódik: a digitális eszközök és otthoni megoldások révén az emberek az ellátórendszeren kívül is aktívan követik és alakítják saját egészségüket.
Évek helyett életminőség
A PwC szakértői szerint a globális trendek a hazai egészségügyi ökoszisztéma számára is egyértelmű irányt jelölnek ki. Az adatalapú ellátásszervezés, a digitális betegutak, az otthonközeli modellek és a prevenció szerepe Magyarországon is erősödni fog. A következő évek kulcskérdése az lesz, hogyan lehet a rendelkezésre álló erőforrásokat úgy szervezni, hogy a betegek gyorsabban, egyszerűbben és személyre szabottabb módon jussanak megfelelő ellátáshoz.
Az egészségügy célja a jövőben nem csupán a várható élettartam növelése, hanem az egészségben töltött évek meghosszabbítása. A JAMA Network WHO-adatokon alapuló elemzése szerint az emberek átlagosan közel egy évtizedet (9,6 év) élnek betegség vagy funkcionális korlátozottság mellett, ezért a fókusz az önállóság, a funkcionalitás, a társadalmi részvétel és a munkaképesség hosszabb megőrzésére helyeződik. Ebben az otthoni és közösségi ellátás, az asszisztív technológiák, a rehabilitáció, a digitális monitorozás és a többgenerációs közösségi modellek is fontos szerepet kapnak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egészség
Cukorbeteg gyerekzsűri döntött az idei év legédesebb különdíjáról
A Magyarország Cukormentes Tortája versenyt az Egy Csepp Figyelem Alapítvány idén 15. alkalommal rendezte meg a Magyar Cukrász Ipartestület és a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége szakmai közreműködésével. A tavalyi sikeres debütálás után a főverseny mellett cukorbeteg gyerekekből álló „zsűri” is választott kedvencet.
Az 1-es típusú diabéteszes kisgyermekek a verseny 5 döntős tortája közül arra az alkotásra szavaztak, amely ízvilágában és megjelenésében a legközelebb áll hozzájuk. A legtöbb voksot kapott alkotás nyeri el a Magyarország Cukormentes Tortája – UNO gyerekzsűri különdíjat.
A program célja, hogy erősítse a cukorbetegséggel kapcsolatos társadalmi párbeszédet, és lehetőséget adjon arra, hogy a gyerekek közösen, játékos formában próbálják ki magukat a „zsűriben”. A közös játék erejét jól mutatja, hogy a gyerekzsűri különdíj névadó partnere az idén 55 éves UNO lett, amely generációk óta teremt alkalmat arra, hogy családok és barátok együtt töltsenek minőségi időt. A közös játék pozitív hatásai kulcsfontosságúak a krónikus betegséggel élő gyermekek lelki jóllétében. Gyerekpszichológusok szerint bár az 1-es típusú diabéteszes gyermekek mindennapjaiba korán beépül a tudatosság, a legfontosabb mégis az, hogy megmaradhassanak gyereknek. Mindenki másképp különleges, de a közös játék asztalánál nincsenek különbségek: ott mindenki egyforma, és ugyanazok a szabályok vonatkoznak mindenkire. A közös zsűrizés és játék felszabadító élménye rendkívüli módon támogatja a kicsik lelki jóllétét és önbizalmát, és emellett közös élményt ad az egész családnak. Ez a fajta játékos kapcsolódás és a közösen átélt pozitív pillanatok adnak nekik valódi erőt és belső megküzdési stratégiát a hétköznapok kihívásaival szemben.
Az eseményt Filip Medárdnak ajánlják a szervezők, aki bár nem tudott eljönni a zsűrizésre, de a győztes tortából hamarosan kóstolót kap majd. Medárd az a bátor kisfiú, aki hősies lélekjelenlétével és a mentők gyors értesítésével megmentette cukorbeteg édesanyja életét, amikor az rosszul lett. A telefonba mondott „Na, szia mentő!” mondata azóta az elsősegélynyújtás szimbólumává vált Magyarországon. Medárd története tökéletesen példázza, hogy a legkisebbek is képesek krízishelyzetben felelősségteljes, önálló és életmentő döntést hozni – épp úgy, ahogy a gyerekzsűri tagjai is bizonyítják érettségüket a mindennapokban.
Az 1-es típusú cukorbeteg gyermekek mindennapjainak része a szénhidrátbevitel folyamatos figyelése és az étkezések tudatos tervezése. A szervezők ezért kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy a Magyar Cukrász Ipartestület székházában megtartott kóstolás biztonságos és kontrollált körülmények között történjen. A gyerekek minden tortából kisebb adagot kaptak, amelyet dietetikus mért ki számukra. A helyszínen diabétesz szakápoló is felügyelte a rendezvényt.
A Magyarország Cukormentes Tortája – UNO gyerekzsűri különdíjas alkotásának nevét, Magyarország Cukormentes Tortájával, valamint Magyarország Tortájával együtt várhatóan augusztus elején jelentik be a nyilvánosságnak.
A Magyarország Cukormentes Tortája verseny idén NEMZETI ÉRTÉK lett, főtámogatója a program kezdete óta a 77 Elektronika Kft., kiemelt támogatója a Novo Nordisk. A legjobb hozzáadott cukrot nem tartalmazó torta elemzését az Eurofins Food and Feed Testing Kft. végzi majd.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Az MKIK üdvözli az uniós források hazahozataláról szóló megállapodást
-
Egészség2 hét ago
A Haleon az UEFA Medical első egészségügyi partnerévé válik egy többéves együttműködés keretében
-
Szórakozás2 hét ago
Padlógázzal indul a nyár: gaming és autós élmények költöznek a Pólusba
-
Zöld2 hét ago
Kiderült, hogyan lennének energiahatékonyabbak a vállalkozások
-
Okoseszközök2 hét ago
A MOVA a jövő okosotthonát építi Közép- és Kelet-Európában
-
Gazdaság2 hét ago
Szegeden adta át 3 000. csomagautomatáját a GLS Hungary
-
Ipar2 hét ago
A jövő épületei már előre látnak
-
Gazdaság2 hét ago
Rekord negyedévet zárt Európa az e-autó piacon









