Okoseszközök

A Facebook ténylegesen lehallgat minket?

Időről időre beszéd tárgyává válik az elmélet, miszerint a Facebook a háttérben folyamatosan hallgatózik a felhasználók okostelefonján keresztül, az elcsípett szavak alapján pedig hirdetéseket helyez el a hírfolyamban.

A feltevést a kiberbiztonsági szakemberek is többször vizsgálták, és egyelőre nincs rá semmilyen egyértelmű bizonyíték, a furcsa jelenséghez kapcsolódó magyarázatok viszont még ennél is ijesztőbbek lehetnek.

A közvetlen környezetünkben már biztosan hallottunk hasonló történetet, vagy esetleg velünk történt meg, hogy az ebédlőasztalnál szóba jött témához kapcsolódó hirdetéseket szúrtunk ki a közösségi oldalon nem sokkal a társalgást követően. Nem meglepő, hogy sokakban ilyenkor felmerül a gyanú: lehet, hogy a nagy kék óriás hallgatózik a másik oldalon? Nem lehet véletlen, hogy ha rotációs kapáról beszélgettünk a nappaliban, pár órával később egy rotációs kapát látunk viszont a hírfolyamban!

A témát egy 2016-os videó tette felkapottá, amiben egy youtuber azzal próbálta bizonyítani a feltevést, hogy többször is macskakajáról (cat food) beszélt a telefon mellett, ami után a hírfolyamban bele is futott egy macskakajás hirdetésbe, pedig állítása szerint évek óta nincs macskája, nem keres macskákkal kapcsolatos témákra a neten, és e-mailezni sem szokott róluk. Ez pedig szerinte – és sokan mások szerint is – csak azt jelentheti, hogy a Facebook valahogyan lehallgatja az emberek beszélgetéseit, feldolgozza az információt, és mindezt felhasználja.

A nagy lehallgatási mizériával kapcsolatban a Facebook is nyilatkozott: a vállalat korábban többször is tagadta a hallgatózásról szóló vádakat. A hivatalos álláspont szerint csak akkor férnek hozzá a mikrofonhoz, ha arra a felhasználó engedélyt adott az alkalmazás számára, és ugyan az app figyelheti a háttérzajokat azért, hogy jobb képet kapjon arról, hol, milyen körülmények között használjuk a telefont és rajta az alkalmazást, de a mikrofonban hallható audioinformációt nem használják fel hirdetési célokra.

Technikailag nem bizonyítható

A témával kapcsolatban eddig rengeteg cikk született, és kiberbiztonsági szakértők is megvizsgálták a dolgot. A londoni Wandera biztonsági cég kutatói arra jutottak, hogy nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a Facebook vagy Instagram mobilappok lehallgatják a beszélgetéseket. A kutatók egy Samsung és egy iPhone készüléken végezték a vizsgálatokat: fél órára betették őket egy szobába, majd ez idő alatt végtelenítve játszottak le macska- és kutyahangokat. Hogy legyen összehasonlítási alapjuk, két ugyanolyan mobilt egy csendes szobában helyeztek el, miközben a Facebook, Instagram, Google Chrome, Snapchat, YouTube és Amazon appok végig meg voltak nyitva rajtuk.

A félórás időszak leteltével a kutatók kielemezték nemcsak az adatforgalommal, de az akkumulátorfogyasztással kapcsolatos adatokat is, illetve, hogy hány állatokkal, illetve állateledelekkel kapcsolatos reklám jelenik meg utána a különböző platformokon. Az eredmények alapján a mobilok aktivitásai és a megjelenített reklámok közt nem volt eltérés a csendes, illetve a hangfájloktól hangos szobákban tartott mobilok esetében.

James Mack, a Wandera rendszermérnökének elmondása szerint az adatokon nem látszik annak nyoma, hogy a háttérben beszélgetések feldolgozása zajlana, és hogy bármit is továbbítanának a felhőbe az egyes appok. Amennyiben így lenne, az adatforgalomnak meg kellett volna növekednie. Azt pedig nem tartják valószínűnek, hogy a cégek olyan módszerrel élnének, amit nem lehet észrevenni.

A Wired egyik 2017-es cikke is taglalja, hogy miért lehetetlen technikailag a folyamatos rögzítés és hallgatózás: ehhez egyszerűen folyamatos kapcsolat kéne, ami rengeteg adatforgalmat generálna, és ehhez vegyük hozzá, hogy a Facebooknak már több mint kétmilliárd aktív felhasználója van, ebből a csak mobilon facebookozók adatainak tárolására se lenne kapacitás.

Nem is éri meg

Keleti Arthur, az informatikai biztonság napja (ITBN) rendezvény alapítója, kiberbiztonsági szakértő szerint a feltevés nem egy valós probléma, de nem azért, mert megvalósíthatatlan lenne, hogy a mobilok mikrofonján keresztül lehessen kémkedni a háttérben.

„Inkább a módszer megtérülése kétséges olyan esetben, amikor azt nagy kiterjedtségben kell végrehajtani. Úgy gondolom, hogy a technológiai óriásoknak – pláne azoknak, akik a felhasználói adatokból élnek, és azokat felhasználják, hogy következtetésekre jussanak – semmi szükségük erre. Sokkal több információt tudnak összeszedni legális módon a saját platformjaikon keresztül”

– fejtette ki véleményét a szakember a 24.hu-nak.

Keleti szerint izgalmasabb kérdés, hogy a nagy techplatformoknak mi magunk milyen hozzáféréseket adunk. Illetve, hogy a jövőben a technológiai platformok gazdái milyen álláspontra jutnak és meddig mennek el abban, hogy a különböző appoknak milyen hozzáféréseket adnak, és hogy technológiailag az mennyire kivitelezhető. Az Apple-nek például elég zárt a rendszere, így garantálni tudja, hogy az appok ne kapjanak hozzáférést a rendszerben mindenhez. Persze elméletben lehetséges, hogy egy addig fel nem fedezett hibán keresztül (aminek lehetősége bármikor fennáll) megvalósuljon ilyen aktivitás, de a nagy techcégek nem érdekeltek abban, hogy ezeket kihasználják.

„A lebukásból nagy balhé lehet, mivel teljesen kizárhatják őket platformokról, ez pedig nem érdekük. Szóval az a véleményem, hogy ez nem egy valós veszély”

– magyarázza Keleti, aki szerint a csetelésnél, hangüzeneteknél sokkal beszédesebb adatgyűjtési szempontból, hogy adott felhasználó milyen interakciót hajt végre, azaz mit lájkol, kommentel, olvas, néz, és nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a jelenlegi beszédfelismerő rendszerek sem tökéletesek, az elhangzó mondatok nem triviálisak.

„Elég jól értjük már az emberi beszédet, de még mindig ott tartunk, hogy csomó dolog kontextusát a rendszerek még nem értik. Mellé lehet lőni targetált hirdetésekkel, ha nem jól értjük a kontextust. Mondjuk egy ember utálja a rotációs kapát, vagy szereti. Vagy hogy az életében tragédiát okozott az esernyő, vagy éppen megmentette őt. Marketingszempontból elég kockázatos hangalapú beszélgetést használni”

– magyarázza a szakember.

Persze ez nem jelenti azt, hogy a jövőben ne juthatna el ilyen fejlettségi szintre a technológia, de jó eséllyel nem a hirdetési piacon fogják alkalmazni, hanem inkább a kényelmesebb használatot ígérő okos otthoni eszközöknél.

De akkor mégis hogy lehet?

Létezik egy érdekesebb, pszichológiai megközelítés is, ami választ adhat a dilemmára. Egy átlagnetező naponta több száz, ha nem ezer reklámba botlik, főleg ha aktívan nyomkodja az Instagramot és a Facebookot, ezek jelentős részét pedig ignoráljuk, észre sem vesszük. Ha azonban folytattunk korábban egy, a témához kapcsolódó beszélgetést, akkor hamar kiszúrhatjuk azt az egy hirdetést, ami összekapcsolható a csevegéssel, és gyanakodni kezdhetünk.

Ez a lényege az úgynevezett Baader-Meinhof-jelenségnek, amit másképpen a gyakoriság illúziójának is neveznek a pszichológiában – világított rá a Telegraph újságírója a téma kapcsán. Ez akkor üti fel a fejét, amikor valamilyen hirtelen megtapasztalt új szó, kulturális referencia, gondolat hirtelen állandóan jelen lesz az életünkben, és mindenhol elkezdjük észrevenni. Például ha megtetszik nekünk egy ruhadarab, nagy rá az esély, hogy az utcán, a neten, az ismerősökön hirtelen észrevesszük azt, mert befészkelte magát a gondolatainkba, de addig nem volt ok, amiért feltűnjön.

Ehhez érdemes hozzátenni, hogy a Facebook algoritmusa rendkívül összetett, rengeteg faktor alapján választ posztokat és hirdetéseket. Ott vannak például a böngészési előzmények, a Facebookon megadott érdeklődési körök, kedvelt oldalak. Ha úgy gondoljuk, hogy semmi okot nem adtunk arra, hogy macskakaját reklámozzon nekünk a Facebook, az mégis belekerülhet a pakliba, hiszen a rendkívüli algoritmus olyan kapcsolódási pontokat is figyelembe vesz, amire nem gondolnánk – például a felsorolt faktorok alapján állatszerető személyiségnek ítél meg minket az oldal, aki talán vágyhat egy macskára – így pedig könnyedén bekerülhet a merítésbe egy ilyen témájú reklám.

És nem lehet elmenni amellett sem, hogy a közösségi oldal jobban belénk láthat, mint a barátaink. A cég kiváló mérnököket foglalkoztat, akik az algoritmus finomításán dolgoznak nap mint nap, és sokszor hallani azt a gondolatot is, hogy az oldal jobban ismer minket, mint mi saját magunkat – ez pedig voltaképpen nem kevésbé tűnik ijesztőnek annál, hogy a mikrofonon keresztül fülel utánunk.

Ezzel kapcsolatban most a Google egykori dizájnetikusa, Tristan Harris is megszólalt egy konferencián, aki talán a korábbiaknál is rémisztőbb magyarázattal állt elő. Mondanivalója lényegében az, hogy a nagy cégek az adatainkból annyira részletes profilt képesek felállítani rólunk, hogy már azt is kitalálják, miről beszélgetünk és mire gondolhatunk.

„Mégis honnan tudhatnák, hogy milyen beszélgetéseket folytatsz? A Google vagy a Facebook szerverein ott van egy kis vudubaba, ami az avatárszerű verziód. Mintha le lennél modellezve. És egyáltalán nem kell lehallgatnom a beszélgetéseidet, mert már összegyűjtöttem minden kattintásodat és lájkodat, és ezekből minél több van, a vudubabád annál inkább úgy viselkedik, mint te. Mindössze annyit kell tennem, hogy szimulálom azt, miről beszélgethet a baba, és már tudom is, hogy miről beszélgettél anélkül, hogy tényleg hallgatóztam volna a mikrofonon keresztül.”

Forrás: 24.hu

Kapcsolódó cikkek:facebook felhasználó Google hamis igaz lehallgatás okostelefon pletyka tévhit

Következő hírünk

Megérkezett hazánkba a YouTube Shorts

Előző hírünk

WhatsApp – jönnek az eltűnő üzenetek

Tovább

Hirdetés

Okoseszközök

Már hazánkban is előrendelhető a számítógép nélkül is használható LG 4K okosmonitor

Hamarosan Magyarországon is kereskedelmi forgalomba kerül az LG MyView okosmonitora, a 32SR85U, ami tulajdonképpen egy okostelevízió és egy professzionális munkamonitor funkcióit ötvözi.

A 31,5 hüvelykes, 16:9 képarányú, 4K UHD felbontású IPS monitorhoz távirányító és beépített webkamera is jár. A kijelző különlegessége, hogy külön számítógép csatlakoztatása nélkül használható rajta például a Netflix, a Google Calendar és a Twitch. Az LG webáruházában már most előrendelhető az eszköz – méghozzá 20% kedvezménnyel.

Okostévé és monitor egyben

A 32SR85U modellnévre keresztelt okosmonitor beépítve kínálja az LG okostévékből ismert webOS platformot, azaz közvetlenül a kijelzőről érhetjük el az olyan streaming-szolgáltatásokat, mint a Netflix, a Disney+, a Prime Video, az Apple TV, a YouTube vagy a Spotify. A monitoron tehát dolgozhatunk, nézhetjük a kedvenc filmjeinket, sorozatainkat vagy sportműsorainkat, de zenét is hallgathatunk anélkül, hogy csatlakoztatnunk kéne hozzá egy számítógépet. A kezdőlapról ugyanígy bármikor konzol nélkül léphetünk be felhőalapú játékokba vagy nézhetjük a Twitch streamjeit. Mindezt egy 4K UHD (3840 x 2160) IPS képernyőn tehetjük meg úgy, hogy az akár 95%-os lefedettségű DCI-P3 színskála mindig tiszta képet és pontos színeket nyújt széles látószögben.

Elegáns kialakítás

Az elegáns, fehér színű MyView monitor vékony, három oldalon gyakorlatilag kávamentes kialakítása miatt kevesebb helyet foglal az asztalon. A 32SR85U megjelenése kompakt és elegáns az állítható, lekerekített szegélyekkel ellátott állvánnyal és lapos talppal. Mindezek miatt nem véletlen, hogy számos formatervezési elismerést, köztük a Red Dot és az iF dizájndíjait is kiérdemelte.

Home office funkciók

A monitor kifejezetten ideális a munkavégzésre, hiszen közvetlenül elérhetőek róla az olyan produktivitást elősegítő munkaprogramok, mint a Microsoft 365 vagy a Google Calendar. Az okostelefonunk vagy tabletünk képernyőjét is gyorsan tükrözhetjük az AirPlay 2 és Miracast funkciókkal. A beépített wifi és Bluetooth révén pedig minden kiegészítő eszköz – például billentyűzet, egér – gyorsan, kábelek nélkül csatlakoztatható, így a munkaállomás kevésbé lesz zsúfolt. A laptop párosításához elegendő egy USB Type-C™ kábel, ami egyszerre biztosítja a gyors adatátvitelt és a laptop töltését. Az okosmonitoron összesen három USB Type-C™ port és két HDMI-port kapott helyet.

A 32SR85U okosmonitorhoz egy mágnesesen rögzíthető, levehető Full HD webkamera is jár, amely hasznos kiegészítő lehet a videokonferenciák lebonyolításához. A kamerában egy kettős mikrofonrendszer és egy manuálisan használható lencsefedő is helyet kapott – utóbbival egyetlen mozdulattal eltakarhatjuk a kamerát, amikor azt éppen nem használjuk.

Monitor távirányítóval

A monitorhoz – akárcsak egy tévéhez – távirányító is jár, amivel távolról is kényelmesen vezérelhető a kijelző, a külön kapható ún. Magic Remote távirányítóval kiegészítve az eszközt pedig akár hangparancsokkal is irányíthatjuk a készüléket. De a kijelzőt az okostelefonunkkal is vezérelhetjük – a ThinQ alkalmazást letöltve a telefonunk távirányítóként funkcionálhat, így arról állíthatjuk a hangerőt vagy válthatunk csatornát. Így nem kell az asztalhoz ülnünk, ha például valamire rá akarunk keresni a beépített böngészőn.

Az LG 32SR85U okosmonitor április 30-ig 20% kedvezménnyel előrendelhető az LG webáruházában.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Okoseszközök

Ingyenes digitális platform segít a tanároknak és diákoknak az érettségire való felkészülésben

A CEU Határtalan Tudás előadássorozatán részt vett kiváló magyar tudósok előadásaiból tanulhatnak a középiskolások a CEU digitális oktatási platformján.

Ürge-Vorsatz Diana, Barabási Albert-László, Spiró György, Pléh Csaba, Falus András, Csaba László, Bányai Éva. Csak néhány név azok közül, akik előadásait a középiskolai pedagógusok segítségül hívhatják a tanítás során a tananyag kiegészítéséhez.

A CEU és a CEU Demokrácia Intézet 2019-ben Határtalan Tudás címmel rendezvénysorozatot indított, melynek keretében a legnevesebb magyar szakemberek ismertetik közérthetően a legizgalmasabb tudományos aktualitásokat, és azok közvetlen hatását mindennapi életünkre.

„Az elmúlt 5 évben többek között olyan témák kerültek terítékre, mint a globális felmelegedés, a hálózatok, a mesterséges intelligencia, a vallás és testiség kérdése, a kisgyerekkori kognitív fejlődés; de szó volt az ukrajnai háború kulturális és geopolitikai hatásairól, Petőfi Sándorról és a magyar oktatási rendszer kihívásairól is. A sorozat népszerűségét mutatja, hogy az elmúlt évek közel 30 előadását százezren követték”

– mondta László Flóra, a CEU Társadalmi Felelősségvállalás-és Kulturális programok irodájának igazgatója.

A programhoz kapcsolódva elkészült a CEU Határtalan Iskola digitális tudástár, amely ingyenesen elérhető a pedagógusok és tanulók számára.

„A tudás senkinek sem lehet a privilégiuma, még az egyetemeké sem. A tudáshoz mindenkinek joga van, ezért indítottuk Határtalan Tudás sorozatunkat. A CEU Határtalan Iskolája most szélesíti a tudomány társadalmi elérését a diákok felé azzal, hogy könnyen hozzáférhetővé teszi számukra is a tudományos eredményeket. Magyarország legkiválóbb tudósainak előadásait rövid modulokra bontottuk, és a gimnáziumi tananyag megfelelő részeihez kapcsoltuk. Az online, interaktív platformon a diákok egyszerűen navigálva, tematikusan, a tananyagot követve szélesíthetik tudásukat az adott témában, ami segíthet a mindennapi tanulásban, de az érettségire való felkészülésben is”

– mondta Fábri György, a CEU Határtalan Tudás szakmai vezetője. A Határtalan iskola révén a pedagógusok a legfrissebb tudományos eredményekkel egészíthetik ki a NAT szerinti tanmenetet.

A Határtalan Iskola digitális tudástár az alábbi linken érhető el: https://www.ceu.edu/hatartalantudas

A Határtalan Tudás programokra pedig ezen a linken iratkozhatnak fel az érdeklődők.

A Határtalan Tudás következő eseményén Érdemes-e megkutatni a közvéleményt címmel május 21-én Tóka Gábor politológus és Bojár Ábel közgazdász, politológus eladását hallgathatják az érdeklődők a CEU-n.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Okoseszközök

Már 250 SafeCross okoszebra védi a magyar gyalogosok biztonságát

2024. április 13-án, Debrecenben ünnepélyes családi rendezvényen adta át a Pearl Enterprises Kft. az általa fejlesztett 250. SafeCross okoszebrát.

A SafeCross okoszebra egy mozgásirány-érzékelő szenzorokkal, az út két szélén elhelyezett érzékelőkkel és útburkolatba helyezett aktív LED prizmákkal ellátott rendszer, mely segítségével biztonságosabbá válnak a jelzőlámpa nélküli gyalogátkelőhelyek. A rendszer lényege, hogy a precíz érzékelőivel már a kijelölt gyalogátkelőhelyre lépés előtt érzékeli a gyalogos mozgását és működésbe hozza az útburkolatba telepített nagy fényerejű LED prizmákat, melyek villogó jelzéssel hívják fel a sofőrök figyelmét a balesetveszélyes helyzetekre, és segítik azok elkerülését. A SafeCross okoszebra ezen kívül tartalmaz az úttest két oldalán elhelyezett kiemelt világítást, melynek segítségével sötétedés után jobban láthatóvá válik a gyalogátkelőhely és környezete.

Sokan nem tudják, de az autóvezető látótere a sebesség növekedésével egyre szűkül: a sofőr még 50 km/órás sebességnél is a gyalogátkelő teljes szélességének csak 60%-át, a középső részét látja élesen. Az okoszebrák esetében a vezető látóterének fókuszában felvillanó LED-fények hívják fel a figyelmet a perifériás látómezőből lelépő gyalogosra. Statisztikák szerint az autóvezetők megállási hajlandósága nagyságrendekkel – mérések szerint 55%-ról 76%-ra – növekszik azoknál a gyalogátkelőhelyeknél, ahol már üzemelnek ilyen közlekedésbiztonsági rendszerek.

„Nagy örömünkre szolgál, hogy az évek során a több tucat önkormányzaton kívül olyan kiemelt partnereink lettek, mint a Generali a Biztonságért Alapítvány, akikkel több, mint 60 gyalogátkelőhelyet tettünk biztonságosabbá. De megtisztelt minket bizalmával többek között a MOL Magyarország Nyrt., a Lego Manufacturing Kft., a Hoya Magyarország Zrt. és számos olyan cég, amelyek fontosnak tartják a társadalmi felelősségvállalást, azon belül is a gyalogosok biztonságát. Folyamatos fejlesztéseinkkel arra törekszünk, hogy még precízebb, még hatékonyabb rendszert adhassunk megrendelőinknek”

– mondta el Pearl Eran, a Pearl Enterprises Kft. alapító-ügyvezető igazgatója, a rendszer feltalálója.

„Büszke vagyok rá, hogy a Pearl Enterprises Kft-vel már 2018 óta együttműködünk a Safe Cross okoszebra rendszer elterjesztésében. Közös célunk a közlekedésbiztonság javítása, a gyalogosok védelme, hiszen sajnos évente közel 1000 gyalogosgázolás történik a zebrákon. Az együttműködésünk során a Generali a Biztonságért Alapítvány több, mint 100 millió forint értékben támogatta az okoszebrák kiépítését szerte az országban. Az elmúlt 5 évben több, mint 60 gyalogátkelőt tettünk „okossá” a kezdeményezésnek köszönhetően. Az innovatív okoszebra rendszer hozzájárul ahhoz, hogy ezeken a helyszíneken csökkentsük a balesetek számát. A mérések azt mutatják, hogy akár 20 százalékkal is nőhet az autósok megállási hajlandósága a gyalogátkelőhelyek közelében, ez pedig egyáltalán nem elhanyagolható adat a balesetek megelőzéséhez. Örülök, hogy partnerek lehetünk ebben a fontos küldetésben”

– tette hozzá Kalmár László, a Generali a Biztonságért Alapítvány kuratóriumi tagja.

További információk az okoszebráról: https://solarway.hu/safecross-okoszebra/

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább