Okoseszközök

A Facebook ténylegesen lehallgat minket?

facebook

Időről időre beszéd tárgyává válik az elmélet, miszerint a Facebook a háttérben folyamatosan hallgatózik a felhasználók okostelefonján keresztül, az elcsípett szavak alapján pedig hirdetéseket helyez el a hírfolyamban.

A feltevést a kiberbiztonsági szakemberek is többször vizsgálták, és egyelőre nincs rá semmilyen egyértelmű bizonyíték, a furcsa jelenséghez kapcsolódó magyarázatok viszont még ennél is ijesztőbbek lehetnek.

A közvetlen környezetünkben már biztosan hallottunk hasonló történetet, vagy esetleg velünk történt meg, hogy az ebédlőasztalnál szóba jött témához kapcsolódó hirdetéseket szúrtunk ki a közösségi oldalon nem sokkal a társalgást követően. Nem meglepő, hogy sokakban ilyenkor felmerül a gyanú: lehet, hogy a nagy kék óriás hallgatózik a másik oldalon? Nem lehet véletlen, hogy ha rotációs kapáról beszélgettünk a nappaliban, pár órával később egy rotációs kapát látunk viszont a hírfolyamban!

A témát egy 2016-os videó tette felkapottá, amiben egy youtuber azzal próbálta bizonyítani a feltevést, hogy többször is macskakajáról (cat food) beszélt a telefon mellett, ami után a hírfolyamban bele is futott egy macskakajás hirdetésbe, pedig állítása szerint évek óta nincs macskája, nem keres macskákkal kapcsolatos témákra a neten, és e-mailezni sem szokott róluk. Ez pedig szerinte – és sokan mások szerint is – csak azt jelentheti, hogy a Facebook valahogyan lehallgatja az emberek beszélgetéseit, feldolgozza az információt, és mindezt felhasználja.

A nagy lehallgatási mizériával kapcsolatban a Facebook is nyilatkozott: a vállalat korábban többször is tagadta a hallgatózásról szóló vádakat. A hivatalos álláspont szerint csak akkor férnek hozzá a mikrofonhoz, ha arra a felhasználó engedélyt adott az alkalmazás számára, és ugyan az app figyelheti a háttérzajokat azért, hogy jobb képet kapjon arról, hol, milyen körülmények között használjuk a telefont és rajta az alkalmazást, de a mikrofonban hallható audioinformációt nem használják fel hirdetési célokra.

Technikailag nem bizonyítható

A témával kapcsolatban eddig rengeteg cikk született, és kiberbiztonsági szakértők is megvizsgálták a dolgot. A londoni Wandera biztonsági cég kutatói arra jutottak, hogy nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a Facebook vagy Instagram mobilappok lehallgatják a beszélgetéseket. A kutatók egy Samsung és egy iPhone készüléken végezték a vizsgálatokat: fél órára betették őket egy szobába, majd ez idő alatt végtelenítve játszottak le macska- és kutyahangokat. Hogy legyen összehasonlítási alapjuk, két ugyanolyan mobilt egy csendes szobában helyeztek el, miközben a Facebook, Instagram, Google Chrome, Snapchat, YouTube és Amazon appok végig meg voltak nyitva rajtuk.

A félórás időszak leteltével a kutatók kielemezték nemcsak az adatforgalommal, de az akkumulátorfogyasztással kapcsolatos adatokat is, illetve, hogy hány állatokkal, illetve állateledelekkel kapcsolatos reklám jelenik meg utána a különböző platformokon. Az eredmények alapján a mobilok aktivitásai és a megjelenített reklámok közt nem volt eltérés a csendes, illetve a hangfájloktól hangos szobákban tartott mobilok esetében.

James Mack, a Wandera rendszermérnökének elmondása szerint az adatokon nem látszik annak nyoma, hogy a háttérben beszélgetések feldolgozása zajlana, és hogy bármit is továbbítanának a felhőbe az egyes appok. Amennyiben így lenne, az adatforgalomnak meg kellett volna növekednie. Azt pedig nem tartják valószínűnek, hogy a cégek olyan módszerrel élnének, amit nem lehet észrevenni.

A Wired egyik 2017-es cikke is taglalja, hogy miért lehetetlen technikailag a folyamatos rögzítés és hallgatózás: ehhez egyszerűen folyamatos kapcsolat kéne, ami rengeteg adatforgalmat generálna, és ehhez vegyük hozzá, hogy a Facebooknak már több mint kétmilliárd aktív felhasználója van, ebből a csak mobilon facebookozók adatainak tárolására se lenne kapacitás.

Nem is éri meg

Keleti Arthur, az informatikai biztonság napja (ITBN) rendezvény alapítója, kiberbiztonsági szakértő szerint a feltevés nem egy valós probléma, de nem azért, mert megvalósíthatatlan lenne, hogy a mobilok mikrofonján keresztül lehessen kémkedni a háttérben.

“Inkább a módszer megtérülése kétséges olyan esetben, amikor azt nagy kiterjedtségben kell végrehajtani. Úgy gondolom, hogy a technológiai óriásoknak – pláne azoknak, akik a felhasználói adatokból élnek, és azokat felhasználják, hogy következtetésekre jussanak – semmi szükségük erre. Sokkal több információt tudnak összeszedni legális módon a saját platformjaikon keresztül”

– fejtette ki véleményét a szakember a 24.hu-nak.

Keleti szerint izgalmasabb kérdés, hogy a nagy techplatformoknak mi magunk milyen hozzáféréseket adunk. Illetve, hogy a jövőben a technológiai platformok gazdái milyen álláspontra jutnak és meddig mennek el abban, hogy a különböző appoknak milyen hozzáféréseket adnak, és hogy technológiailag az mennyire kivitelezhető. Az Apple-nek például elég zárt a rendszere, így garantálni tudja, hogy az appok ne kapjanak hozzáférést a rendszerben mindenhez. Persze elméletben lehetséges, hogy egy addig fel nem fedezett hibán keresztül (aminek lehetősége bármikor fennáll) megvalósuljon ilyen aktivitás, de a nagy techcégek nem érdekeltek abban, hogy ezeket kihasználják.

„A lebukásból nagy balhé lehet, mivel teljesen kizárhatják őket platformokról, ez pedig nem érdekük. Szóval az a véleményem, hogy ez nem egy valós veszély”

– magyarázza Keleti, aki szerint a csetelésnél, hangüzeneteknél sokkal beszédesebb adatgyűjtési szempontból, hogy adott felhasználó milyen interakciót hajt végre, azaz mit lájkol, kommentel, olvas, néz, és nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a jelenlegi beszédfelismerő rendszerek sem tökéletesek, az elhangzó mondatok nem triviálisak.

“Elég jól értjük már az emberi beszédet, de még mindig ott tartunk, hogy csomó dolog kontextusát a rendszerek még nem értik. Mellé lehet lőni targetált hirdetésekkel, ha nem jól értjük a kontextust. Mondjuk egy ember utálja a rotációs kapát, vagy szereti. Vagy hogy az életében tragédiát okozott az esernyő, vagy éppen megmentette őt. Marketingszempontból elég kockázatos hangalapú beszélgetést használni”

– magyarázza a szakember.

Persze ez nem jelenti azt, hogy a jövőben ne juthatna el ilyen fejlettségi szintre a technológia, de jó eséllyel nem a hirdetési piacon fogják alkalmazni, hanem inkább a kényelmesebb használatot ígérő okos otthoni eszközöknél.

De akkor mégis hogy lehet?

Létezik egy érdekesebb, pszichológiai megközelítés is, ami választ adhat a dilemmára. Egy átlagnetező naponta több száz, ha nem ezer reklámba botlik, főleg ha aktívan nyomkodja az Instagramot és a Facebookot, ezek jelentős részét pedig ignoráljuk, észre sem vesszük. Ha azonban folytattunk korábban egy, a témához kapcsolódó beszélgetést, akkor hamar kiszúrhatjuk azt az egy hirdetést, ami összekapcsolható a csevegéssel, és gyanakodni kezdhetünk.

Ez a lényege az úgynevezett Baader-Meinhof-jelenségnek, amit másképpen a gyakoriság illúziójának is neveznek a pszichológiában – világított rá a Telegraph újságírója a téma kapcsán. Ez akkor üti fel a fejét, amikor valamilyen hirtelen megtapasztalt új szó, kulturális referencia, gondolat hirtelen állandóan jelen lesz az életünkben, és mindenhol elkezdjük észrevenni. Például ha megtetszik nekünk egy ruhadarab, nagy rá az esély, hogy az utcán, a neten, az ismerősökön hirtelen észrevesszük azt, mert befészkelte magát a gondolatainkba, de addig nem volt ok, amiért feltűnjön.

Forrás: 24.hu

Okoseszközök

Az Android 12.1 az összehajtható mobilokat veszi célba

android

A jelentések szerint az Android 12.1 az összehajtható mobilok használati élményének fokozására koncentrál majd.

Az XDA több érdekességet is előásott az Android 12 rövid időn belül várható frissítéséről, az Android 12.1-ről. Az összes funkciót egyelőre senki nem ismeri, de a szivárgások szerint az Android 12.1 alapvetően az összehajtható mobilok használati élményének fokozására koncentrál majd.

Nem kizárt az sem, hogy az Android 12.1 az összehajtható Google Pixel mobilnak készíti elő a terepet, ennek a bemutatóját szintén október közepére tippelik, a Pixel 6 sorozattal egyszerre.

Az XDA korábbi rendszerverziókban talált olyan dokkolót, amelynek működése és funkciói, animációi egyértelműen összehajtható mobilhoz lettek optimalizálva. Várhatóan párhuzamosan lehet majd futtatni a Chrome böngésző két ablakát is, ezzel kiaknázva a multitaskingban rejlő lehetőségeket.

Forrás: ORIGO

Tovább

Okoseszközök

Az IKEA új eszközével vezeték nélküli töltővé varázsolhatjuk asztalunk

ikea

Az IKEA szorgosan építi kínálatát, amiben a vezeték nélküli töltés technológiáját támogató bútorok találhatók, így mobiltelefonok töltőállomásként használhatók.

A jövőben annak is elérhető lesz a módszer, aki nem akar beruházni egy vadiúj bútorra, mivel a svéd cég kifejlesztett egy olyan terméket, amit szinte bármilyen fából vagy műanyagból készített borításra rá lehet szerelni, majd mobiltöltőként használni – írja a The Verge.

Sjömärke névre keresztelt kiegészítő így egy tetszőleges bútordarab, mondjuk már meglévő íróasztal lapjának aljára, vagy polcra applikálható, hogy utána a túlsó oldalra helyezve az eszköz töltődjön. Az alumíniumból és műanyagból készült töltő 5 wattos teljesítménnyel dolgozik.

Az eszköz 39,99 dollárba (kb. nettó 12 ezer forint) kerül, októbertől lesz kapható az Egyesült Államokban és más országokban, de egyelőre nem tudni, mikor érkezik a magyar áruházakba.

Forrás: 24.hu

Tovább

Okoseszközök

A Facebook ismét piacra dobott egy kistévét

portal

Az új Portal-eszközök megint csak a videohívásra vannak kihegyezve. A rosszabb, hogy Facebook-fiók nélkül nem is lehet használni őket.

A Facebook pár éve döntött úgy, hogy most már tényleg elkezd saját eszközöket fejleszteni. A munka első eredménye 2018-ban mutatkozott meg, amikor is bemutatták a Portal nevű készüléket. Akkori beszámolónkban azt írtuk, hogy a masina lényegében olyan, mint egy okosabb vezetékes telefon. A cég kedden egy (illetve két) újabb ilyen terméket leplezett le, arra hivatkozva, hogy a koronavírus-járvány még fontosabbá tette a képpel ellátott kommunikációt. Ebben igazuk is van, hiszen a pandémia alatt sokan így tartották a kapcsolatot a másikkal, például a kollégákkal vagy a családtagokkal.

A Facebook által most bemutatott Portal Go és Portal Plus is alkalmas erre, és a legjobb, hogy több videohívós szolgáltatást már alapból támogatnak: a cég beépítette többek közt a Zoom, a GoToMeeting, továbbá a Cisco Webex megoldását is. És hamarosan újabb szolgáltatással, a Microsoft Teamsszel bővül majd a repertoár.

A készülékek külsőre is változtak. A Portal Go egy kissé nagyobb, tévészerű eszköz, mely szövetborítást, nagy látószögű kamerákat, illetve akkumulátort is kapott (az előző modellben nem volt ilyen, így mindig áram alatt kellett tartani). A Plus pedig karcsúbb és eleve nagyobb képernyővel érkezik. Értelemszerűen ez a legdrágább: 349 dollárt kell érte fizetni (kb. 105 ezer forintot), míg a Góért 199-et kérnek (ez nagyjából 60 ezer forintot jelent).

Ahogy azonban a The Verge is megjegyzi, az új Portal-eszközök is elsősorban a videochates funkciókat támogatják, így filmet vagy sorozatot nem lehet rajtuk nézni. A zenehallgatás viszont adott, a cég ugyanis – saját alkalmazásai, a Messenger és a WhatsApp mellett – a Spotifyt is a rendszer részévé tette. A termékeket Facebook-fiókkal lehet használni, igaz, egy frissítésnek köszönhetően jövőre már anélkül is. Az új eszközöket Mark Zuckerberg Facebook-alapító személyesen mutatta meg egy videóban:

Forrás: HVG

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss