Egyéb kategória

A Magyarországon élő felnőttek fele a streamet választja

netflix

A magyar felnőttek 51 százaléka rendelkezik legalább egy streaming szolgáltatással, ami elmarad a világ 56 százalékos átlagától – derül ki a Finder Global Streaming Adoption Report jelentéséből.

A 18 ország 28 547 felnőttje körében végzett felmérés szerint Magyarország a 14. helyen áll a legalább egy előfizetéssel rendelkezők számát tekintve. A legnépszerűbb streaming szolgáltatás Magyarországon a Netflix – a magyarok 39 százaléka rendelkezik fiókkal, ezt követi az HBO GO (16%) és a YouTube prémium (8%), és a magyar nők valamivel nagyobb valószínűséggel rendelkeznek legalább egy streaming szolgáltatással (53%), mint a férfiak (50%).

A Finder streaming szerkesztője, James Dampney szerint a streaming szolgáltatások gyorsan népszerű szórakozási formává váltak Magyarországon.

“Bár az előfizetők száma Magyarországon elmarad a globális átlagtól, a streaming-szolgáltatások így is népszerűek: a magyar felnőttek fele rendelkezik legalább egy előfizetéssel. Az elmúlt évtizedben igazi fellendülést tapasztaltunk a streaming szolgáltatások terén, és úgy tűnik, hogy a COVID-19 járvány csak felgyorsította ezt a tendenciát. Mivel a világjárvány idején az emberek több időt töltenek otthon, nem meglepő, hogy ezek a szolgáltatók olyan népszerűek Magyarországon”

– mondta a szakértő.

A streaming (például a Netflix) előfizetők között Új-Zéland vezet, ahol a lakosság 65 százaléka rendelkezik legalább egy szolgáltatással, majd Brazília és Írország következik. A spektrum másik végén Pakisztán áll, ahol a megkérdezettek 45 százaléka mondta, hogy rendelkezik streaming szolgáltatással.

Forrás: 24.hu

Egyéb kategória

Országos kutatás vizsgálta, hogy mi a közös az anyai és vezetői készségekben

anyai

Egy napra az anyukák vették át a vezető szerepet a Yettelnél.

Határozottság, konfliktuskezelés, problémamegoldó képesség és empátia: ezek a legfőbb vezetői tulajdonságok, melyek édesanyaként is elengedhetetlenek a magyarok szerint – derült ki a Yettel friss, országos, anyák napja alkalmából készített kutatásából. A mobilszolgáltató a vezetői kompetenciákat vetette össze az anyasághoz szükséges képességekkel, és az is kiderült, hogy tízből nyolc válaszadó szerint a gyereknevelés során tanult készségeket a munkavégzésben is lehet kamatoztatni.

Anyák napja apropójából egy országos, reprezentatív kutatásban[1] vizsgálta a Yettel, hogy a magyarok szerint melyek azok a legfontosabb vezetői tulajdonságok, amelyek akár az anyaság során is meghatározók lehetnek, illetve hogyan oszlanak el egy családban az ezekhez köthető feladatok.

A kutatásból kiderült, hogy bár a pénzügyi kérdésekben a hazai szülők egyformán döntéshozók, a mindennapok szervezésével és logisztikájával kapcsolatban – pl. számlabefizetés, vásárlás, családi események, baráti összejövetelek szervezése – már sokkal árnyaltabb a kép. Ezekben a kérdésekben a nők általában úgy élik meg, hogy rájuk nagyobb feladat hárul. Érdekesség, hogy azokban a háztartásokban, ahol otthon él még legalább egy gyermek, a megkérdezett nők közel fele úgy érzi, elsősorban ők koordinálják ezeket a tevékenységeket. A nők csupán 5%-a látja úgy, hogy a férfiak felelnek a mindennapi ügyekért és kevesebb, mint harmaduk (29%) jelölte azt, hogy ezeket a feladatokat párjukkal közösen koordinálják.

Ezzel szemben a férfi válaszadók közel negyede (23%) úgy érzi, hogy a mindennapok szervezése az ő kezében van, és mindössze 15%-uk vélekedik úgy, hogy az anyák döntenek ezekben a kérdésekben. A férfiak több, mint fele szerint a mindennapos ügyek intézését a családban a nőkkel együtt, közösen viszik. Ez az ellentmondás akkor is megfigyelhető volt, amikor arról kérdeztük a válaszadókat, hogy szerintük általánosságban, Magyarországon hogyan alakul a mindennapos döntésekkel kapcsolatos szerepvállalás: míg a nők fele úgy gondolja, hogy a szervezési döntések inkább az édesanyára hárulnak, a férfiak közel fele szerint ez inkább közös feladatnak minősül.

Az empátia nem csak az anyáknál, de a vezetőknél is fontos

A felmérés vizsgálta a legfontosabb vezetői és anyai tulajdonságokat is. A válaszadók kiugró arányban, 70%-kal a határozottságot jelölték meg mint az egyik legfontosabb vezetői tulajdonság. Az ezt követő öt helyen szereplő készségek pedig a válaszadók nagyságrendileg felénél egyforma hangsúllyal szerepeltek: szervezői készségek (53%), konfliktuskezelés (51%), kommunikációs készségek (51%), problémamegoldó képesség (45%) és empátia (40%). Érdekesség, hogy utóbbit leginkább a nők tartják lényeges vezetői tulajdonságnak (nők: 44%, férfiak: 36%).

Az anyák esetében a megkérdezettek szerint a legfontosabb az empátia (73%), ezt követi a rugalmasság és a problémamegoldó képesség (48-48%). A kitöltők közel fele ugyancsak fontosnak tartja a konfliktuskezelést (47%), a megbízhatóságot (46%), valamint a határozottságot és döntéshozatali képességet (45%) is. Habár az arányokban vannak különbségek, a megkérdezettek szerint több olyan vezetői tulajdonság van, ami az édesanyáknál is elengedhetetlen: a határozottság és döntéshozatal, a konfliktuskezelés, a problémamegoldó képesség és az empátia mindkét esetben megjelenik mint fontos készség. További érdekesség, hogy az anyai empátiát a 16-19 évesek tartják a legfontosabbnak a többi korosztályhoz képest – 83%-uk jelölte meg ezt –, de ugyanez a korcsoport a vezetői empátiát már kevésbé tartja fontosnak a válaszadók teljes köréhez képest (26%).

A gyereknevelésben tanult készségek a munkában is kamatoztathatók

Tízből nyolc magyar szerint a gyereknevelés során tanult készségeket a munkavégzésben is lehet kamatoztatni.

 „Mind az édesanyák, mind a vezetők sokféle feladatot oldanak meg és kezelnek egyszerre, gyakran vállalnak felelősséget a döntéseikért. Hiszünk abban, hogy a gyereknevelés során tanult készségek a munkavégzésben is értékes eszközzé válhatnak, éppen ezért például kiemelt figyelmet fordítunk a szülési szabadságról visszatérő anyukákra, akik az élethelyzetükből adódóan különös rugalmasságot igényelnek a munkaidő-beosztásban, cserébe viszont a munkaszervezésben, hatékonyságban esetenként felülmúlják munkatársaikat. Folyamatosan törekszünk arra, hogy mindinkább családbarát munkahelyet teremtsünk, melyet a 2021-ben bevezetett apasági, majd a 2023-ban bevezetett nagyszülői szabadság is támogat”

 – mondta el Szalai Enikő, a Yettel Magyarország HR vezérigazgató-helyettese.

A Yettel tavaly szervezte meg először anyák napi eseményét, melynek keretében a dolgozók meghívhatták anyukájukat a mobilszolgáltató törökbálinti irodaházába. A nagy sikerre való tekintettel a programot idén is megtartották; ezúttal az édesanyák egy napra cégvezetői pozícióba kerülhettek. Dönthettek például arról, hogy folytassa-e a Yettel az 5G-hálózatának bővítését, illetve hogy egységes vagy differenciált fizetésemelést hajtson-e végre a jövőben. Egy jelenleg üresen álló üzlethelyiség sorsáról, valamint egy bonyolult, előfizetői jogi esetről is kifejthették véleményüket.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egyéb kategória

IP Day 2024 – a nap fókuszában a fenntarthatóság, valamint az egyetemek, kutatóintézetek tudáshasznosítása állt és átadták a Millenniumi Díjakat is

Április 26-a a Szellemi Tulajdon Világnapja, amit a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a hagyományoknak megfelelően a Milleniumi Díjak átadásával és idén szakmai rendezvénnyel is ünnepelt.

Az IP Day jelmondata, a „Tudáshasznosítás felsőfokon”, tükrözi a programuk idei fókuszát: a szakmai előadások és kerekasztal-beszélgetések az egyetemi innovációra és a hasznosításra koncentráltak az eddig elért eredmények és a jövőbeni teendők fényében.  A Milleniumi Díjjal pedig a szellemitulajdon-védelemben tudatos szervezeteket ismerik el, amit 2024-ben a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME), a BioTech USA Kft., a HELL ENERGY Magyarország Kft. és a Stilianos Kft. nyert el.

Az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) 2000-ben döntött arról, hogy április 26-át a szellemi tulajdon világnapjává nyilvánítja. Ezen a napon a világ iparjogvédelmi és szerzői jogi hatóságai – Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) – változatos programokkal, rendezvényekkel és kezdeményezésekkel hívják fel a figyelmet az IP, vagyis a szellemi tulajdon fontosságára, 2024-ben a fenntarthatóság üzenete köré szervezve.

Az SZTNH számos módon támogatja a hazai felsőoktatási intézményeket saját IP-stratégiáik kialakításában és az innovatív, általuk kifejlesztett technológiák gazdasági hasznosításában. A Hivatal az irányvonalak meghatározásával, bevált gyakorlatok és esettanulmányok bemutatásával, valamint a kormányzat kapcsolódó stratégiái végrehajtásának támogatásával segíti ezt a folyamatot. A hatás már érzékelhető: már az első negyedévben biztatóak az egyetemek szabadalmi bejelentési számai. Az egyetemekkel való szoros együttműködés nemcsak a hazai szabadalmi bejelentések számának növekedését segíti elő, hanem hatékonyabbá teszi a technológia- és tudástranszfer folyamatokat is. A szakmai előmenetelben mostantól a gyakorlati eredményeket, például a szabadalmakat is elismerik, ami tovább ösztönzi az innovációk megszületését.

Több előadó, többek között Szmollár Katalin, a KIM Innovációért és Startupokért Felelős főosztályvezetője és dr. Szabó István, a HUN-REN stratégiai és innovációs igazgatóhelyettese is érintették a Neumann János Programot, melynek egyik fontos célkitűzése, hogy Magyarországon az évtized végéig megduplázódjon a szabadalmak száma. A tudatosság ezen a téren egyértelműen kifizetődik, hiszen az oltalomszerzés valós versenyelőnyt jelent a piacon. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnak a napokban nyílik meg újra az Iparjog pályázata, melynek révén az ilyen eljárások költségei 100%-ban finanszírozhatók, de a szemléletformálást is ösztönzik azzal, hogy az oltalomszerzés egyre több innovációs pályázatuknál alapvető elvárás lesz.

Az előadások keretében Dr. Gonda Imre, a Richter Gedeon Nyrt. jogi és szellemi tulajdon-védelmi igazgatója a feltalálók díjazásáról beszélt egy hazai nagyvállalat szemszögéből, míg Dr. Stadler Johanna, a Visegrádi Szabadalmi Intézet igazgatója a szabadalmi intézet szerepét és szolgáltatásait ismertette. Dr. Grad-Gyenge Anikó, a Budapesti Műszaki Egyetem tudományos és innovációs dékánhelyettese a szellemi tulajdon egyetemi szférában való hasznosításának, az ehhez kapcsolódó külföldi példáknak és jógyakorlatoknak a jelentőségét emelte ki.

A délutáni szekcióban Barabás Réka, a Nemzeti Innovációs Ügynökség tudáshasznosítási igazgatója bemutatta a Technológia Transzfer az Egyetemeken (TTC) projektet, amely az egyetemek technológiatranszferben és innovációban betöltött szerepét erősíti. Ez a pilotprojekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium kezdeményezésére és támogatásával indult, célja egy olyan technológiatranszfer-modell kialakítása, amely egyetemekre alkalmazható. A program keretében teljes egészében egyetemi tulajdonban lévő technológiatranszfer cégeket alapítanak. Öt hazai egyetemen már elindult a munka, minisztériumi forrásokkal és a NIÜ szakmai irányításával. Az IP Day zárásaként panelbeszélgetést tartottak a tudáshasznosítás felsőfokon témakörben, ahol a téma szakértői, és a TTC projektben résztvevő egyetemek képviselői osztották meg tapasztalataikat és elképzeléseiket.

A nap zárásaként a Szellemi Tulajdon Világnapja alkalmából átadták a 2024-es Millenniumi Díjakat is. A Millenniumi Díj olyan intézményeket, vállalkozásokat, szellemi műhelyeket ismer el, amelyek kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a szellemi tulajdon védelme és a magyar innováció előmozdítása terén. A 2024-es év díjazottjai a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME), a BioTech USA Kft., a HELL ENERGY Magyarország Kft., és a Stilianos Kft.

A MOME elkötelezett az értékalapú művészeti- és design ökoszisztéma kialakítása mellett Kelet-Közép-Európában. Az Egyetem különös figyelmet fordít az IP területeire, és tudatosan foglalkozik a szellemitulajdon-védelemmel. IP Pontjuk segíti a hallgatókat, oktatókat és kutatókat a szellemi termékeikhez kapcsolódó jogosultsággal kapcsolatos tudatosság növelésében és az oltalom megszerzésében.  A folyamatban lévő védjegybejelentések mellett már 7 hazai és 1 Európai Uniós védjegy köthető a nevükhöz, emellett több EU-s és hazai formatervezési-minta oltalommal is rendelkeznek. A BioTech Kft. anyacége, a BioTechUSA-cégcsoport Európa egyik legnagyobb étrend-kiegészítő, funkcionális élelmiszer és sportruházat gyártója. Több, mint száz védjeggyel rendelkezik Magyarországtól kezdve az Egyesült Királyságon át egészen Peruig. Hisznek abban, hogy az oltalmak megszerzése kulcsfontosságú a jól felépített és megtervezett üzleti sikerben. A HELL ENERGY Magyarország Kft. 100%-ban magyar cégként az egyik legdinamikusabban fejlődő FMCG márka a világon. Hazánkban több mint 40 bejegyzett védjegyet szereztek, ezzel is tudatosan védve és megkülönböztetve a márkát a versenytársaktól. A Stilianos Hálózat 15 év alatt piacvezető céggé vált Magyarországon a hagyományos babaúszás megújításával, és az első olyan uszodaként működik, amelyet kifejezetten csecsemők és kisgyermekek számára terveztek.  Jelenleg 4 érvényes védjeggyel és 6 önkéntes műnyilvántartással rendelkeznek, mindez stabil alapot ad a biztos üzleti modell és a folyamatos innovációik sikeres franchise rendszerben való értékesítéséhez.

Farkas Szabolcs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke kiemelte, hogy a díjazottak elkötelezettsége példaértékű más szervezetek számára is, különös tekintettel a szellemi tulajdon tudatos használatára és védelmére.  A díjazottak IP-tudatossága is jól szemlélteti, hogy a szellemi tulajdon ereje, az innováció és kreativitás ösztönzésére gyakorolt hatása hogyan járulhat hozzá a fenntartható gazdasági növekedéshez és az innovációs ökoszisztéma fellendítéséhez.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egyéb kategória

Nincs porhintés: bevállalós ötletekkel versenyeznek a Megoldások a holnapért döntősei

Kiválasztották a legjobb nyolc csapatot a Samsung és az EdisonKids Megoldások a holnapért kihívásán.

A jövő oktatása, a fenntarthatóság és a közösségfejlesztés iránt elkötelezett fiatalok megkezdhetik a felkészülést a döntőre. A következő hetekben a csapatok elképzelésük prototípusát alkothatják meg és tesztelhetik működését a mentorok közreműködésével. A diákok a szakértők segítségével készülnek a végső, májusi megmérettetésre, ahol a három legjobb csapat összesen 6 millió forint összértékű Samsung készülékkel bővítheti egyéni és oktatási intézménye eszközparkját.

A Megoldások a holnapért kihívás jelentkezői idén sem könnyítették meg a szakmai zsűri feladatát, ugyanis a versenyre leleményesebbnél leleményesebb ötletekkel jelentkeztek. A döntőbe egy pécsi, egy tótkomlósi és hat budapesti csapat jutott, ők mérhetik össze elképzeléseiket az utolsó fordulóban. A jövő oktatását megreformálók a mesterségesintelligencia-alapú digitális karakterek oktatásban való felhasználására, valamint a könyvolvasás népszerűsítésére helyezik a hangsúlyt. A fenntarthatóságért küzdő csapatok a káros vegyületeket tartalmazó blokkok kiváltására, valamint a hungarocell újszerű felhasználására szolgáló megoldásokat dolgoznak ki. A közösségfejlesztés témaköre iránt fogékonyak pedig az idősebbek megsegítését és a diákok lakhatását összehangoló, illetve a látássérültek digitális felzárkóztatását, és a menstruációval kapcsolatos edukációt, valamint a közös, játékos országjárást támogató ötletet valósítanának meg.

A dobogó előszobájában: a legjobb nyolc ötlet

Ötven közül választották ki azt a nyolc diákcsapatot, aki 2024. május 31-én a döntőben személyesen bemutathatja ötletét. Az utolsó fordulóban az alábbi csapatok következő ötletei győzték meg legjobban a zsűrit:

  • A Blokk: A pécsi Leőwey Klára Gimnázium tanulói a fenntartható, alternatív megoldással támogatnák az emberek egészségét. Egy olyan integrálható, digitális, papírmentes számlázási rendszert hoznának létre, amely a környezetet is jobban óvja. A vásárlók emellett nem lennének kitéve a papírszámlákban előforduló – egészségre káros – biszfenol-A vegyipari alapanyagnak vagy annak vegyületeinek sem.
  • BlindSpot: A látássérülteknek egy különleges programot és perifériarendszert dolgoznának ki a Táncsics Mihály Tehetséggondozó Kollégium növendékei, amely lehetővé teszi a digitális tartalmak látássérült-barát megjelenítését. Egy olyan monitorban látják a jövőt, amely a betűket Braille-írássá formálja, és kiemeli a képernyőből, így a gyengénlátók számára is használható.
  • CountrXtreme: Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium diákjai egy közösségformáló applikációt hoznának létre, amelynek célja, hogy a vidéki régiók ismert és ismeretlen kincseit játékos és újszerű versenyek keretében fedezhessék fel a résztvevők, amelyekért pontokat szerezhetnek.
  • Én Hormonom: A budapesti Eötvös József Gimnázium csapata egy, a fiatal lányokat érintő menstruációval és hormonháztartással kapcsolatos ismeretterjesztő oktatási anyagot javasolna. A fővárosi csapat abban látja a kihívást, hogy sok fiatal végül fogamzásgátló tablettát választ az alternatív megoldások megismerése helyett.
  • Isolated girls: A Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda tanulói a hungarocellt – a fenntarthatóság jegyében – újszerű módon, újrafelhasználva alkalmaznák. A hungarocell egyik formájával, az polisztirolgyönggyel bélelnének kabátokat annak hőszigetelő jellege miatt.
  • LendAHand: A Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium diákjai egyaránt támogatnák a segítségre szoruló időseket és a lakhatási nehézséggel küzdő egyetemistákat. Egy közvetítő, közösségi weboldalt és applikációt hoznának létre, ahol a két korosztály egymásra találhat és kölcsönösen segíthetnek egymásnak. Az egyetemista jutányos áron juthat albérlethez, miközben „főbérlőjét” a mindennapi kihívásokban – például bevásárlás, főzés, takarítás – segítheti.
  • Polyp: A Közgazdasági Politechnikum Alternatív Gimnázium növendékei a digitális oktatás módjait alkotná újra. Olyan platformot hoznának létre, ahol a tanulók a felület új, digitális karaktereitől – az élethű kommunikációt reprodukálva – kaphatnak segítséget, függetlenül a témától. Elképzelésük fontos pontja, hogy a diákok egy-egy olyan virtuális mentort kaphatnak, akik a későbbiekben is támogathatják őket.
  • Wave: A Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanulói a fiatalabb korosztály olvasási szokásain javítana. Elsődleges céljuk, hogy a fiatalokat olvasásra ösztönözzék, mindezt pedig játékos formában népszerűsítsék, egy weboldal, majd applikáció képében. A felület – más olvasói fórumtól eltérően – a társkereső oldalak tetszik-nem tetszik mintáján alapulna.

Egy hónap az utolsó megmérettetésig

A versenyzők újabb oktatóvideók formájában kapnak további segítséget, amellyel finomíthatnak formálódó elképzelésükön. A diákok fejlődését egy prezentációs tréning, valamint csapatonként 2-2 mentor támogatja*, akik visszajelzéseikkel és észrevételeikkel segítik a döntőre való felkészülést. A legjobb nyolc csapat diákjai az online kurzusok mellett, április 27-én személyesen a többi csapat versenyzőivel, és saját mentoraikkal is találkozhatnak, ahol nemcsak a továbbjutást ünnepelhetik meg, hanem a Momentán Társulat kommunikációs és prezentációs tréningjén vehetnek részt. A versenyzőknek még hat hét áll rendelkezésére, hogy – szakértői útmutatásokkal gazdagodva, – ötleteiket prototípusok formájában valósítsák meg, elképzelésüket kreatív, meggyőző formába csomagolják.

A május 31-i döntőben a zsűri a kreativitás, a kritikus gondolkodás, a megvalósíthatóság és a prototípus működése, a prezentáció, valamint a csapatszellem alapján pontozza a bemutatókat. A tanulók a kutatómunka alaposságával és a kivitelezés módjával további pontokat szerezhetnek. A dobogós csapatok a Samsung webáruházából 6 millió forint összértékű készülékkel bővíthetik egyéni és oktatási intézményeik eszközparkját. Az első helyezett csapat nyertesei 1 200 000, iskolájuk 1 000 000, tanáruk pedig 500 000 forint értékben választhatnak a készülékek közül. A második csapat diákjai 900 000, oktatási intézményük 700 000, míg tanáruk 300 000 forint értékben válogathatnak az eszközökből. A harmadik csapat tagjai 700 000, iskolájuk 500 000, míg tanáruk 200 000 forint értékű készülékkel gyarapíthatja egyéni és oktatási intézménye digitális tárházát.

Bővebb információ és a pályázat részletes leírása és jelentkezés a www.edisonkids.org és a https://www.samsung.com/hu/solvefortomorrow/ weboldalon érhető el.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss