Szórakozás
Átalakult az otthon szerepe az elmúlt időkben
A Samsung legújabb kutatásából kiderül, a magyar válaszadók 40 százalékának fontosabbá vált az otthona az elmúlt időszakban, mint valaha. A felmérés arra is rávilágít, hogy a magyarok az újranyitás után is több időt töltenek otthon, mint a járvány előtti években. Ezzel párhuzamosan az otthon töltött idő minősége és a környezetben található felszerelések is felértékelődtek, az új hobbik mellett pedig a televízió szerepe is hangsúlyosabbá vált.
A Samsung 2021 nyarán végzett felmérésében azt vizsgálta, hogyan alakult át a magyar emberek otthonhoz fűződő viszonya a koronavírus járvány és a bevezetett korlátozások hatására. Az értékrendek és az életvitel, a szokások változása mellett a kutatásból kiderül az is, hogyan tekintenek a megkérdezettek a lakásuk berendezésére, milyen okoseszközökkel élnek együtt és többet vagy kevesebbet használják-e ezeket a járványhelyzet után. A válaszadók több mint fele (55%) a korábbinál több időt tölt otthon, a 18 és 24 év közötti fiataloknál pedig teljesen új életfelfogást jelez a 70 százalékos arány. Ők a járvány előtt jellemzően 9-12 órát töltöttek otthon egy nap, mostanra több mint negyedük (28%) már 21 óránál is többet, ez a tendencia pedig megfigyelhető Magyarország teljes népességénél.
Mindenhol jó, de a legjobb otthon?
Az otthon töltött idő alatt a magyarok megtanulták szeretni a lakásukat, a megkérdezettek 36 százalékának fontosabb lett az otthona, mint korábban volt és szinte senki nem érezte ennek az ellenkezőjét (2,5%). Az élettérhez ezzel együtt olyan fogalmak kapcsolódnak, mint a család, a meghittség, a feltöltődés vagy az önkifejezés. A legfiatalabbak (18-24 éves) között ugyanakkor az otthon az egyedüllétet és nyugalmat is jelenti, egy helyet, ahol magukkal törődhetnek és nem zavarja őket senki. Az egyik legfontosabb jellemző mégis a biztonság, amelyet a válaszadók közel fele (48%) említett, és ami a járványhelyzet nehézségei után nem is igazán meglepő.
Az elmúlt másfél évben azonban nem csak nyugodt pihenéssel és önfejlesztéssel töltötték az emberek az idejüket. Az egyes helyiségek használata jól mutatja, ennek az időszaknak az egyik legnagyobb változását, az otthoni munkavégzés elterjedését is. Bár a válaszadók 34 százaléka továbbra is a nappaliban tölti az ideje legnagyobb részét, a dolgozószobák vagy dolgozósarkok már 11 százalék esetében átvették a vezetést. Ennek hatására kevesebb időt töltünk a konyhában és a hálószobában is, a nappali pedig sok esetben válhatott irodává a nap legnagyobb részében. Legnagyobb arányban (17,5%) az 55 év fölöttiek vonultak a dolgozószobákba, míg a 24 év alatti fiatalok több mint fele (51,6%) a hálószobájában vészelte át a nehéz hónapokat. Többen voltak, akik átalakításba is fogtak, hogy az otthonuk jobban illeszkedjen az új élethelyzethez, 36 százalék válaszolta, hogy alakított a lakásán, a legtöbben természetesen a dolgozószobán, ahová új bútort (32%), új számítógépet (34%) vagy perifériákat (35%) is vásároltak.
Ne kapcsold ki, még nézem!
Természetesen nem csak a munkához kapcsolódó eszközök kerültek a háztartásokba a járványhelyzet alatt, az elektronikai eszközök elterjedtsége is kiemelkedő szintet ért el. A megkérdezettek 96 százalékának van televíziója, 93 százaléknak pedig okostelefonja otthon, de számítógéppel is 89 százalék rendelkezik. A leggyakoribb otthoni tevékenységek is ezek köré szerveződnek, a válaszadók 89 százaléka néz tévét legalább heti rendszerességgel, sokaknál pedig ez a napi rutinhoz is hozzátartozik (55%). A lezárások alatt több új hobbi vált az emberek életének részévé, a 18 és 34 év közöttieknek például átlagosan 41 százaléka sportol hetente többször, még a legfiatalabbak (18-24 évesek) közel negyede (22,6%) naponta főz és a válaszadó férfiak közel fele (49,2%) rendszeresen kertészkedik vagy nevel otthon valamilyen növényt. Ezeket a tevékenységeket átlagosan 22 százalék gyakrabban végzi, mint a veszélyhelyzet előtt, a nagy nyertes ugyanakkor a televízió, amelyet az emberek 29 százaléka gyakrabban kapcsol be, mint a járvány kezdete előtt.
Hogy ez mennyire lesz tartós, abban maguk a tévénézők sem teljesen biztosak. Azok közül, akik többet tévéznek, mint a járványhelyzetet megelőző időszakban, 43 százalék úgy gondolja, valószínűleg vissza fog térni a korábbi szokásaihoz és kevesebbet néz majd tévét. Ehhez képest csak 24 százalék gondolja úgy, hogy a továbbiakban is legalább annyit vagy esetleg annál is többet nézi majd a tévét, mint most. Annyi biztos, hogy a televíziókat gyakran és sokféle célból használják, nem csak filmezésre, sorozatmaratonokra, hanem akár edzéshez, munkához, tanuláshoz is, de sokan játszanak vagy videótelefonálnak is rajtuk. A hagyományos tévéket a tulajdonosaik 83 százaléka hetente többször bekapcsolja, az okostévéjét pedig 73 százalék napi rendszerességgel nézi. Még a legfiatalabb 18 és 24 év közötti korosztály tagjainak több mint fele (55%) is naponta néz tévét, pedig esetükben egyértelműen az okostelefon az elsődleges készülék, amit 95 százalékuk egyfolytában használ. A tévénézés ezzel együtt Magyarországon rengeteg ember napjait meghatározza, éljenek az ország bármely részén, függetlenül attól, mennyi időt töltenek éppen otthon.
„Mindannyian sokat voltunk otthon az elmúlt másfél évben éppen ezért is voltunk kíváncsiak, hogyan változtunk mi és a lakásaink ez idő alatt. Az eredmények azt mutatják, hogy Magyarországon is egyre tervezettebben alakítjuk az életterünket és fontos szerep jut benne a technológia tudatos használatának – mondta el Samu Zsófia, a Samsung Magyarország kommunikációs vezetője. – A megkérdezettek több mint fele többet tudott pihenni otthon és volt ideje foglalkozni a lakásával, ez pedig meg is látszik, hiszen nagyon sokak számára fontosabb hely lett az otthona és olyan értékek kötődnek hozzá, mint a szeretet, a biztonság vagy a nyugalom.”
A Samsung kutatását az Impetus Research készítette online megkérdezéses adatfelvétellel 2021 júniusában és júliusában. A felmérés 815 fős mintája a 18 és 64 év közötti magyar lakosságra nézve reprezentatív.
A vállalat 2021-as Smart TV kínálatáról és a készülékek okos funkcióiról további információ a Samsung weboldalon érhető el.
Szórakozás
Ma már ugyanazt a digitális színvonalat várjuk el a nyaralóban, mint otthon
Miközben egyre többen töltenek hosszabb időt nyaralójukban vagy második otthonukban, a digitális szolgáltatásokkal kapcsolatos elvárásaik is átalakultak. A felhasználók ma már ugyanazt a kényelmet várják el ezeken a helyszíneken is, mint állandó lakóhelyükön: stabil internetet és televíziót. Emellett sokak számára fontos szempont, hogy szolgáltatásaik egy kézben legyenek, így az ügyintézés is egyszerűbbé és átláthatóbbá válik.
Míg korábban a második otthonok elsősorban a kikapcsolódást és a városi környezetből való kiszakadást jelentették, manapság sokan már hosszabb időt töltenek ezeken a helyszíneken: távmunkában dolgoznak, online ügyeket intéznek, videóhívásokon vesznek részt, és közben ugyanazokat a tartalmakat fogyasztják, amelyeket otthon megszoktak. A nyári időszakban ezért különösen felértékelődik a megbízható technológiai háttér szerepe.
„Az elmúlt évek egyik legérdekesebb változása, hogy a felhasználók elvárásai egyre kevésbé kötődnek egy adott helyszínhez. Ugyanazt a kényelmet és rugalmasságot várják el a nyaralóban, mint az állandó lakóhelyükön, legyen szó internetről vagy televíziózásról. Az egyszerű és átlátható megoldások iránti igény az ügyintézésben is megjelenik. Sokan értékelik, ha a televíziós, az internetes és a telefonos megoldásaikat egyetlen közös előfizetésben érhetik el, és nem kell megosztaniuk az ügyintézést”
– hangsúlyozta Tarr János, a TARR Kft. tulajdonosa. Ezt a szemléletet tükrözik az olyan csomagajánlatok is, mint a TARR Pakk, amely lehetőséget biztosít arra, hogy az internet-, televízió- és mobilszolgáltatások egy helyen legyenek kezelhetők.
“Az ügyfelek visszajelzései alapján a kedvezőbb havidíjak mellett különösen fontos számukra, hogy valamennyi előfizetésüket egy helyen kezelhetik, egy számlán követhetik nyomon”
– részletezte Tarr János.
A televíziózás is alkalmazkodik a megváltozott szokásokhoz
A megváltozott felhasználói elvárások a televíziózás területén is jól láthatók. Míg korábban a műsorok követése jellemzően a nappali televíziójához kötődött, ma már természetes elvárás, hogy a kedvenc csatornák és tartalmak mobiltelefonon, tableten vagy laptopon is elérhetők legyenek. A nyári utazások, a hosszabb hétvégék és a kiemelt sportesemények időszakában ez különösen felértékelődik, hiszen sokan szeretnék útközben, a nyaralóban vagy akár a vízparton is követni a számukra fontos műsorokat és élő közvetítéseket.
“A labdarúgó-világbajnokság idején látványosan élénkül a kereslet a televíziók iránt, miközben sokan a mobiltelefonjukon vagy tabletjükön is szeretnék követni a mérkőzéseket.”
A TARR tapasztalatai szerint évről évre nő az érdeklődés az olyan online televíziós megoldások iránt, amelyek nagyobb rugalmasságot biztosítanak a felhasználóknak. Az OnlineTV és a MobilTV segítségével a megszokott televíziós tartalmak több eszközön és több helyszínen is elérhetők, így a nézőknek a nyári hónapokban sem kell lemondaniuk kedvenc csatornáikról vagy az élő közvetítésekről.
A szolgáltatások használatának egyszerűsége mellett hangsúlyossá válik a megfelelő technikai háttér is. A korszerű hálózati eszközök, a stabil WiFi-kapcsolat, az okostelevíziók és a kapcsolódó technikai háttér ma már szorosan kapcsolódik a felhasználói élményhez, különösen olyan környezetben, ahol egyszerre több eszköz használja ugyanazt a hálózatot.
A digitális kényelem a nyári hónapokban is alapelvárás
A nyári hónapok talán a legjobban szemléltetik, mennyit változott a digitális szolgáltatások szerepe a mindennapokban. A felhasználók ma már nem csupán otthon, hanem a nyaralóban, a hétvégi házban vagy utazás közben is ugyanazt a színvonalat és kényelmet várják el. A digitális megoldások elérhetősége így sokak számára éppoly természetes része lett a nyári időszaknak, mint maga a pihenés.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Szórakozás
Nőhet a hírek iránti közbizalom, javulhat az újságírók megbecsültsége
A független online sajtó erősödésére számít és a NER-közeliek puszta túlélését is bravúrnak tartaná az iparági konszenzus egy most publikált, átfogó felmérés alapján. A hazánk meghatározó médiumainál dolgozó szakemberek megkérdezésén alapuló jelentés szerint a Facebook rovására nőhet az AI által generált hírösszefoglalók szerepe, de javulhat az újságírók társadalmi megbecsültsége is, az eddig óvatos hirdetők pedig visszatérhetnek a korábban kormánykritikusként számontartott felületekhez.
Visszatérnek a hirdetők, de még kivárás látszik
Nem biztos, hogy csökken a média átpolitizáltsága
„Az elmúlt másfél évtizedben reflexszé vált, hogy »jobb csendben maradni«, vagy csak udvariasan, halkan, a háttérben jelezni a vállalat számára fontos ügyeket a döntéshozók felé. Minden jel arra mutat, hogy a következő időszakban ez a visszájára fordul. A társadalom jelentős részének megjött a hangja, megtapasztalta, hogy lehet véleménye és szabadon kifejezheti azt, hiszen áprilisban bebizonyosodott, lehet változást, eredményt elérni. A vállalatok számára ugyanakkor továbbra is kockázatos alapos felkészülés és a lehetséges buktatók számbavétele nélkül, hirtelen felindulásból vagy dacból kommunikálni – ahogy azt az elmúlt hetekben már láthattuk is néhány esetben”
Jönnek-e új befektetők a médiapiacra?
„A média az elmúlt két évben bizonyította, hogy a valódi újságírói munkának hatása és eredménye van, és mivel ezt a közönség is értékeli, jól felfogott érdeke, hogy folytassa a tényfeltáró, oknyomozó, hírmagyarázó munkát”
Tarol az AI, nem olyan veszélyes már a Facebook
- A régi térkép elavult, az újat épp most rajzolják. Légy képben, kövesd az eseményeket – vagy dolgozz olyan tanácsadóval, aki megteszi helyetted!
- Eddig megszólalni volt kockázat, mostantól csendben maradni lesz az. Aki hallgat, hátrányba kerül, mert más határozza meg a számára fontos témák kereteit.
- Az elérésért fizetni kell, a figyelmet el kell nyerni, a bizalmat ki kell érdemelni. A három összefügg, de nem ugyanaz, ezért döntsd el, melyiket milyen prioritással kezeled, és hogyan méred!
- A technológia szolgálja a kommunikációt, nem fordítva. Ne az éppen menő trendre építs, az üzleti és kommunikációs céljaidból indulj ki!
- A taktikák gyorsan változnak, az elvek nem. A csatornák, formátumok és eszközök évről évre megújulnak, az emberi motivációk viszont évezredek óta változatlanok, ezért a kommunikációs stratégiát a célokra és a közönségre építsd, a taktikát pedig kezeld rugalmasan!
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Szórakozás
A Z generáció már a villamoson szurkol, de vajon vissza lehet csábítani őket a kanapék elé?
Ha körülnézünk egy átlagos nappaliban egy fontos világverseny alatt, a kép egyszerre zavarba ejtő és technológiailag lenyűgöző. A sportfogyasztási szokásaink gyökeres átalakuláson mentek keresztül. A hagyományos, lineáris televíziózás merev keretei fellazultak: a nézők ma már nem akarnak a műsorrendhez igazodni, nem akarnak lemaradni semmiről, és legfőképpen nem akarnak egyetlen, fix képernyőre tapadni.
A mobilozás a meccs közben nem csupán a figyelemhiány, hanem az újfajta szurkolói élmény része lett. Lehet azonban, hogy a telefon és a televízió között valójában nincs is háború – csak újra kell osztani a szerepeket a nappaliban. A kérdés már nem az, melyik képernyő győz, hanem az, hogy melyik milyen szerepet kap a sportélményben.
A mindennapi tartalomfogyasztási szokások megváltozása miatt a tech-óriásoknak egyszerre kell kiszolgálniuk a lineáris tévézés megszokott kényelmét és az on-demand streaming nyújtotta szabadságot, miközben a képernyők mögött ülő közönség is látványosan kettészakadt.
Generációs törésvonalak a képernyők előtt
A generációs tendenciák egyértelmű törésvonalat mutatnak. Míg az idősebb korosztály még mindig a megszokott csatornaváltások békéjét keresi, a fiatalabb generációk (a Gen Z és a millenniumi nézők) már elvárják, hogy a tartalom kövesse őket. Ha kell, a konyhába, ha kell, a kertbe, vagy éppen munkába menet a villamosra – közvetlenül a mobiltelefon kijelzőjére. A sportközvetítés számukra már nem egyirányú monológ, hanem interaktív élmény. Meccs közben statisztikákat böngésznek, közösségi oldalakon vitatkoznak a tizenegyesről, vagy éppen párhuzamosan egy másik mérkőzés állását figyelik az okostelefonjukon.
A streaming szabadsága és a szomszéd gólöröme
Ez a kettősség – a mobil versus televízió – hatalmas kihívás elé állítja a tech-ipart, a probléma gyökere pedig a technológiai háttérben rejlik. A klasszikus tévés sugárzás egyirányú, előre meghatározott jelátvitelen alapul. Ezzel szemben az online streaming platformok az internetkapcsolaton keresztül, valós időben alkalmazkodnak a sávszélességhez. Ez komoly szabadságot ad: nem kell külön antenna, elég egy internetforrás, ami lakásban vagy akár kertben is teljes mobilitást biztosít. A streaming rugalmassága verhetetlen: a néző választja ki a meccset, az esemény bármikor megállítható, visszanézhető, és élőben kiegészítő információkat nyújt. Igen ám, de a sávszélesség ingadozása, a képminőség romlása és a bosszantó késleltetés – amikor a szomszéd már másodpercekkel korábban ordítja a gólt – komoly fejfájást okoz.
Passzív kijelző helyett intelligens platform
Az LG felismerte, hogy a televíziónak ma már nem passzív kijelzőként, hanem intelligens platformként kell működnie. A felhasználók azonnali rendszerindítást, az applikációk másodpercek alatti betöltését és megbízható hálózati teljesítményt várnak el. Senki sem akarja végignézni, ahogy a rendszer pont a gólhelyzetnél fagy le. Ezért vált a processzor teljesítménye és az operációs rendszer optimalizáltsága ugyanolyan fontossá, mint maga a panel. A gördülékeny navigációt és a kényelmes, gyors keresést az olyan megoldások garantálják, mint az intuitív menürendszer és a Magic Remote mozgás- és hangérzékelős távirányító, miközben a legfontosabb streaming alkalmazások már előre telepítve várják a szurkolókat.
„A sportközvetítések digitalizációja teljesen átírta a játékszabályokat, és a televíziók felé támasztott igényeket is. Ma már az operációs rendszer optimalizáltsága, rugalmassága és gyorsasága legalább olyan fontos tényezővé vált, mint maga a kijelzőtechnológia. Nem csupán kiváló képminőséget kell nyújtanunk, hanem egy olyan stabil, villámgyors és intelligens platformot, amely zökkenőmentesen és fagyásmentesen szolgálja ki a legnépszerűbb streaming alkalmazásokat a legpörgősebb meccsek alatt is”
– mutatott rá Szili Krisztián, az LG marketing csoportvezetője.
Időeltolódás és adatáradat: így mentik meg a vb-t az LG okostévék sportfunkciói
De mit tud hozzáadni a meccsélményhez egy okostévé a hagyományos tévéközvetítéssel szemben? A választ az LG készülékek platformján elérhető sportökoszisztéma adja meg, amely feleslegessé teheti, hogy meccs közben a telefonunkat bújjuk az adatokért.
A webOS 5.0 vagy újabb operációs rendszert futtató tévéken elérhető szolgáltatások például tökéletes mentőövet dobnak az idei, amerikai kontinensen zajló labdarúgó-világbajnokság alatt is. A hatalmas időeltolódás miatt ugyanis számos mérkőzés közvetítése esik a hazai nézők számára nehezen vállalható késő esti vagy hajnali órákra. Az LG okostévéken elérhető applikációkon keresztül a szurkolók nemcsak az élő adásokat követhetik, hanem kényelmesen hozzáférhetnek a visszanézhető (on-demand) tartalmakhoz, a frissen debütált LG Sports Playbook szolgáltatáson keresztül pedig a valós idejű statisztikákhoz, a részletes elemzésekhez, valamint az élő meccsfrissítésekhez is. Így nem kell éjszakázni ahhoz, hogy a reggeli kávé mellett, a nagyképernyő előtt pótoljuk be a kihagyott gólokat és kulcspillanatokat.
A Sports Alert (Sportriasztás) funkcióval a szurkolók ráadásul kiválaszthatják kedvenc csapataikat, így a tévé automatikusan jelzi az élő eredményeket és a kezdési időpontokat akkor is, ha éppen egy másik csatornán filmet nézünk.
Tippek a tökéletes szurkolói kalibrációhoz
Bár a mai intelligens készülékek a beépített „Sport módnak” köszönhetően gyárilag optimalizálják a képi és hangparamétereket, érdemes néhány percet a finomhangolásra szánni. A szakértők szerint a túlzottan élénk „Vivid” beállítások gyakran művi, természetellenes színeket eredményeznek. Fontos a mozgásjavítás és az élesség precíz kalibrálása is, hogy elkerüljük a zavaró kontúrokat a fű vagy a játékosok körül. A modern készülékek emellett képesek automatikusan alkalmazkodni a környezeti fényviszonyokhoz: míg nappal magasabb fényerő kell a részletgazdagsághoz, este a visszafogottabb, szemkímélőbb profilok nyújtanak optimális élményt.
Mesterséges intelligencia hozza el a jövő tévézését
A fejlődés pedig nem áll meg, a televíziózás újabb technológiai ugrás előtt áll. Az LG jövőképe szerint a sportfogyasztást a mesterséges intelligenciával (AI) támogatott kép- és hangfeldolgozás, a még gyorsabb processzorok és a hiper-személyre szabott funkciók fogják meghatározni. A valós idejű tartalomelemzés és az olyan interaktív szolgáltatások integrációja, mint az LG Sports Playbook, hidat képeznek a mobilozás szabadsága és a nagyképernyős élmény között. A jövő tévéje nem versenyezni akar a telefonunkkal, hanem magába építi azt az interaktivitást, amit eddig a zsebünkben kerestünk, mindezt nagy képernyőn.
„A sportfogyasztás jövőjét valószínűleg nem az dönti el, hogy a néző melyik képernyőt választja. Sokkal inkább az, hogy a különböző képernyők hogyan működnek együtt. Így kihúznám a konfliktus méregfogát, hiszen a televízió már nem a mobiltelefon riválisa, hanem annak természetes kiegészítője. Azok a technológiák lesznek sikeresek, amelyek a statisztikákat, az élő adatokat és a közösségi élményt úgy integrálják a nagyképernyőre, hogy közben a néző figyelme végig a mérkőzésen maradjon”
– hangsúlyozta Szili Krisztián.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Egészség2 hét ago
Magzatkárósítóként besorolt oldószert találtak helyi civilek a Greenpeace-szel a komáromi ipari park víztározójában
-
Zöld2 hét ago
Valós idejű egyedfelismerés a természetvédelem szolgálatában
-
Mozgásban2 hét ago
Arrabona Racing Team: továbbfejlesztett autóval vág neki második elektromos szezonjának a Széchenyi István Egyetem csapata
-
Gazdaság2 hét ago
A Web3 jövője veszélyben? A tehetségek megvannak, az állások hiányoznak
-
Ipar2 hét ago
3D nyomtatástól a késztermékig: miért vált kulcskérdéssé az utókezelés?
-
Gazdaság2 hét ago
A Széchenyi István Egyetem oktatója nyerte az idei Scharle Péter Kultúrmérnöki Díjat
-
Ipar2 hét ago
C-alkatrész menedzsment új szinten: reaktív működésből adatvezérelt irányítás
-
Mozgásban2 hét ago
Tízből négy magyar autós került útközben vészhelyzetbe az elmúlt évben








