Április 26-a a Szellemi Tulajdon Világnapja, amit a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a hagyományoknak megfelelően a Milleniumi Díjak átadásával és idén szakmai rendezvénnyel is ünnepelt.

Az IP Day jelmondata, a „Tudáshasznosítás felsőfokon”, tükrözi a programuk idei fókuszát: a szakmai előadások és kerekasztal-beszélgetések az egyetemi innovációra és a hasznosításra koncentráltak az eddig elért eredmények és a jövőbeni teendők fényében.  A Milleniumi Díjjal pedig a szellemitulajdon-védelemben tudatos szervezeteket ismerik el, amit 2024-ben a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME), a BioTech USA Kft., a HELL ENERGY Magyarország Kft. és a Stilianos Kft. nyert el.

Az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) 2000-ben döntött arról, hogy április 26-át a szellemi tulajdon világnapjává nyilvánítja. Ezen a napon a világ iparjogvédelmi és szerzői jogi hatóságai – Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) – változatos programokkal, rendezvényekkel és kezdeményezésekkel hívják fel a figyelmet az IP, vagyis a szellemi tulajdon fontosságára, 2024-ben a fenntarthatóság üzenete köré szervezve.

Az SZTNH számos módon támogatja a hazai felsőoktatási intézményeket saját IP-stratégiáik kialakításában és az innovatív, általuk kifejlesztett technológiák gazdasági hasznosításában. A Hivatal az irányvonalak meghatározásával, bevált gyakorlatok és esettanulmányok bemutatásával, valamint a kormányzat kapcsolódó stratégiái végrehajtásának támogatásával segíti ezt a folyamatot. A hatás már érzékelhető: már az első negyedévben biztatóak az egyetemek szabadalmi bejelentési számai. Az egyetemekkel való szoros együttműködés nemcsak a hazai szabadalmi bejelentések számának növekedését segíti elő, hanem hatékonyabbá teszi a technológia- és tudástranszfer folyamatokat is. A szakmai előmenetelben mostantól a gyakorlati eredményeket, például a szabadalmakat is elismerik, ami tovább ösztönzi az innovációk megszületését.

Több előadó, többek között Szmollár Katalin, a KIM Innovációért és Startupokért Felelős főosztályvezetője és dr. Szabó István, a HUN-REN stratégiai és innovációs igazgatóhelyettese is érintették a Neumann János Programot, melynek egyik fontos célkitűzése, hogy Magyarországon az évtized végéig megduplázódjon a szabadalmak száma. A tudatosság ezen a téren egyértelműen kifizetődik, hiszen az oltalomszerzés valós versenyelőnyt jelent a piacon. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnak a napokban nyílik meg újra az Iparjog pályázata, melynek révén az ilyen eljárások költségei 100%-ban finanszírozhatók, de a szemléletformálást is ösztönzik azzal, hogy az oltalomszerzés egyre több innovációs pályázatuknál alapvető elvárás lesz.

Az előadások keretében Dr. Gonda Imre, a Richter Gedeon Nyrt. jogi és szellemi tulajdon-védelmi igazgatója a feltalálók díjazásáról beszélt egy hazai nagyvállalat szemszögéből, míg Dr. Stadler Johanna, a Visegrádi Szabadalmi Intézet igazgatója a szabadalmi intézet szerepét és szolgáltatásait ismertette. Dr. Grad-Gyenge Anikó, a Budapesti Műszaki Egyetem tudományos és innovációs dékánhelyettese a szellemi tulajdon egyetemi szférában való hasznosításának, az ehhez kapcsolódó külföldi példáknak és jógyakorlatoknak a jelentőségét emelte ki.

A délutáni szekcióban Barabás Réka, a Nemzeti Innovációs Ügynökség tudáshasznosítási igazgatója bemutatta a Technológia Transzfer az Egyetemeken (TTC) projektet, amely az egyetemek technológiatranszferben és innovációban betöltött szerepét erősíti. Ez a pilotprojekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium kezdeményezésére és támogatásával indult, célja egy olyan technológiatranszfer-modell kialakítása, amely egyetemekre alkalmazható. A program keretében teljes egészében egyetemi tulajdonban lévő technológiatranszfer cégeket alapítanak. Öt hazai egyetemen már elindult a munka, minisztériumi forrásokkal és a NIÜ szakmai irányításával. Az IP Day zárásaként panelbeszélgetést tartottak a tudáshasznosítás felsőfokon témakörben, ahol a téma szakértői, és a TTC projektben résztvevő egyetemek képviselői osztották meg tapasztalataikat és elképzeléseiket.

A nap zárásaként a Szellemi Tulajdon Világnapja alkalmából átadták a 2024-es Millenniumi Díjakat is. A Millenniumi Díj olyan intézményeket, vállalkozásokat, szellemi műhelyeket ismer el, amelyek kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a szellemi tulajdon védelme és a magyar innováció előmozdítása terén. A 2024-es év díjazottjai a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME), a BioTech USA Kft., a HELL ENERGY Magyarország Kft., és a Stilianos Kft.

A MOME elkötelezett az értékalapú művészeti- és design ökoszisztéma kialakítása mellett Kelet-Közép-Európában. Az Egyetem különös figyelmet fordít az IP területeire, és tudatosan foglalkozik a szellemitulajdon-védelemmel. IP Pontjuk segíti a hallgatókat, oktatókat és kutatókat a szellemi termékeikhez kapcsolódó jogosultsággal kapcsolatos tudatosság növelésében és az oltalom megszerzésében.  A folyamatban lévő védjegybejelentések mellett már 7 hazai és 1 Európai Uniós védjegy köthető a nevükhöz, emellett több EU-s és hazai formatervezési-minta oltalommal is rendelkeznek. A BioTech Kft. anyacége, a BioTechUSA-cégcsoport Európa egyik legnagyobb étrend-kiegészítő, funkcionális élelmiszer és sportruházat gyártója. Több, mint száz védjeggyel rendelkezik Magyarországtól kezdve az Egyesült Királyságon át egészen Peruig. Hisznek abban, hogy az oltalmak megszerzése kulcsfontosságú a jól felépített és megtervezett üzleti sikerben. A HELL ENERGY Magyarország Kft. 100%-ban magyar cégként az egyik legdinamikusabban fejlődő FMCG márka a világon. Hazánkban több mint 40 bejegyzett védjegyet szereztek, ezzel is tudatosan védve és megkülönböztetve a márkát a versenytársaktól. A Stilianos Hálózat 15 év alatt piacvezető céggé vált Magyarországon a hagyományos babaúszás megújításával, és az első olyan uszodaként működik, amelyet kifejezetten csecsemők és kisgyermekek számára terveztek.  Jelenleg 4 érvényes védjeggyel és 6 önkéntes műnyilvántartással rendelkeznek, mindez stabil alapot ad a biztos üzleti modell és a folyamatos innovációik sikeres franchise rendszerben való értékesítéséhez.

Farkas Szabolcs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke kiemelte, hogy a díjazottak elkötelezettsége példaértékű más szervezetek számára is, különös tekintettel a szellemi tulajdon tudatos használatára és védelmére.  A díjazottak IP-tudatossága is jól szemlélteti, hogy a szellemi tulajdon ereje, az innováció és kreativitás ösztönzésére gyakorolt hatása hogyan járulhat hozzá a fenntartható gazdasági növekedéshez és az innovációs ökoszisztéma fellendítéséhez.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Kiválasztották a legjobb nyolc csapatot a Samsung és az EdisonKids Megoldások a holnapért kihívásán.

A jövő oktatása, a fenntarthatóság és a közösségfejlesztés iránt elkötelezett fiatalok megkezdhetik a felkészülést a döntőre. A következő hetekben a csapatok elképzelésük prototípusát alkothatják meg és tesztelhetik működését a mentorok közreműködésével. A diákok a szakértők segítségével készülnek a végső, májusi megmérettetésre, ahol a három legjobb csapat összesen 6 millió forint összértékű Samsung készülékkel bővítheti egyéni és oktatási intézménye eszközparkját.

A Megoldások a holnapért kihívás jelentkezői idén sem könnyítették meg a szakmai zsűri feladatát, ugyanis a versenyre leleményesebbnél leleményesebb ötletekkel jelentkeztek. A döntőbe egy pécsi, egy tótkomlósi és hat budapesti csapat jutott, ők mérhetik össze elképzeléseiket az utolsó fordulóban. A jövő oktatását megreformálók a mesterségesintelligencia-alapú digitális karakterek oktatásban való felhasználására, valamint a könyvolvasás népszerűsítésére helyezik a hangsúlyt. A fenntarthatóságért küzdő csapatok a káros vegyületeket tartalmazó blokkok kiváltására, valamint a hungarocell újszerű felhasználására szolgáló megoldásokat dolgoznak ki. A közösségfejlesztés témaköre iránt fogékonyak pedig az idősebbek megsegítését és a diákok lakhatását összehangoló, illetve a látássérültek digitális felzárkóztatását, és a menstruációval kapcsolatos edukációt, valamint a közös, játékos országjárást támogató ötletet valósítanának meg.

A dobogó előszobájában: a legjobb nyolc ötlet

Ötven közül választották ki azt a nyolc diákcsapatot, aki 2024. május 31-én a döntőben személyesen bemutathatja ötletét. Az utolsó fordulóban az alábbi csapatok következő ötletei győzték meg legjobban a zsűrit:

• A Blokk: A pécsi Leőwey Klára Gimnázium tanulói a fenntartható, alternatív megoldással támogatnák az emberek egészségét. Egy olyan integrálható, digitális, papírmentes számlázási rendszert hoznának létre, amely a környezetet is jobban óvja. A vásárlók emellett nem lennének kitéve a papírszámlákban előforduló – egészségre káros – biszfenol-A vegyipari alapanyagnak vagy annak vegyületeinek sem.
• BlindSpot: A látássérülteknek egy különleges programot és perifériarendszert dolgoznának ki a Táncsics Mihály Tehetséggondozó Kollégium növendékei, amely lehetővé teszi a digitális tartalmak látássérült-barát megjelenítését. Egy olyan monitorban látják a jövőt, amely a betűket Braille-írássá formálja, és kiemeli a képernyőből, így a gyengénlátók számára is használható.
• CountrXtreme: Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium diákjai egy közösségformáló applikációt hoznának létre, amelynek célja, hogy a vidéki régiók ismert és ismeretlen kincseit játékos és újszerű versenyek keretében fedezhessék fel a résztvevők, amelyekért pontokat szerezhetnek.
• Én Hormonom: A budapesti Eötvös József Gimnázium csapata egy, a fiatal lányokat érintő menstruációval és hormonháztartással kapcsolatos ismeretterjesztő oktatási anyagot javasolna. A fővárosi csapat abban látja a kihívást, hogy sok fiatal végül fogamzásgátló tablettát választ az alternatív megoldások megismerése helyett.
• Isolated girls: A Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda tanulói a hungarocellt – a fenntarthatóság jegyében – újszerű módon, újrafelhasználva alkalmaznák. A hungarocell egyik formájával, az polisztirolgyönggyel bélelnének kabátokat annak hőszigetelő jellege miatt.
• LendAHand: A Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium diákjai egyaránt támogatnák a segítségre szoruló időseket és a lakhatási nehézséggel küzdő egyetemistákat. Egy közvetítő, közösségi weboldalt és applikációt hoznának létre, ahol a két korosztály egymásra találhat és kölcsönösen segíthetnek egymásnak. Az egyetemista jutányos áron juthat albérlethez, miközben „főbérlőjét” a mindennapi kihívásokban – például bevásárlás, főzés, takarítás – segítheti.
• Polyp: A Közgazdasági Politechnikum Alternatív Gimnázium növendékei a digitális oktatás módjait alkotná újra. Olyan platformot hoznának létre, ahol a tanulók a felület új, digitális karaktereitől – az élethű kommunikációt reprodukálva – kaphatnak segítséget, függetlenül a témától. Elképzelésük fontos pontja, hogy a diákok egy-egy olyan virtuális mentort kaphatnak, akik a későbbiekben is támogathatják őket.
• Wave: A Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanulói a fiatalabb korosztály olvasási szokásain javítana. Elsődleges céljuk, hogy a fiatalokat olvasásra ösztönözzék, mindezt pedig játékos formában népszerűsítsék, egy weboldal, majd applikáció képében. A felület – más olvasói fórumtól eltérően – a társkereső oldalak tetszik-nem tetszik mintáján alapulna.

Egy hónap az utolsó megmérettetésig

A versenyzők újabb oktatóvideók formájában kapnak további segítséget, amellyel finomíthatnak formálódó elképzelésükön. A diákok fejlődését egy prezentációs tréning, valamint csapatonként 2-2 mentor támogatja*, akik visszajelzéseikkel és észrevételeikkel segítik a döntőre való felkészülést. A legjobb nyolc csapat diákjai az online kurzusok mellett, április 27-én személyesen a többi csapat versenyzőivel, és saját mentoraikkal is találkozhatnak, ahol nemcsak a továbbjutást ünnepelhetik meg, hanem a Momentán Társulat kommunikációs és prezentációs tréningjén vehetnek részt. A versenyzőknek még hat hét áll rendelkezésére, hogy – szakértői útmutatásokkal gazdagodva, – ötleteiket prototípusok formájában valósítsák meg, elképzelésüket kreatív, meggyőző formába csomagolják.

A május 31-i döntőben a zsűri a kreativitás, a kritikus gondolkodás, a megvalósíthatóság és a prototípus működése, a prezentáció, valamint a csapatszellem alapján pontozza a bemutatókat. A tanulók a kutatómunka alaposságával és a kivitelezés módjával további pontokat szerezhetnek. A dobogós csapatok a Samsung webáruházából 6 millió forint összértékű készülékkel bővíthetik egyéni és oktatási intézményeik eszközparkját. Az első helyezett csapat nyertesei 1 200 000, iskolájuk 1 000 000, tanáruk pedig 500 000 forint értékben választhatnak a készülékek közül. A második csapat diákjai 900 000, oktatási intézményük 700 000, míg tanáruk 300 000 forint értékben válogathatnak az eszközökből. A harmadik csapat tagjai 700 000, iskolájuk 500 000, míg tanáruk 200 000 forint értékű készülékkel gyarapíthatja egyéni és oktatási intézménye digitális tárházát.

Bővebb információ és a pályázat részletes leírása és jelentkezés a www.edisonkids.org és a https://www.samsung.com/hu/solvefortomorrow/ weboldalon érhető el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Kiválasztották a Samsung és az EdisonKids által meghirdetett Megoldások a holnapért kihívás legjobb 50 diákcsapatát.

A fenntarthatóság, a jövő oktatása és a közösség hívószavára összesen 120 jövőformáló és kreatív pályázat érkezett az ország számos pontjáról. A továbbjutók új készségekkel és ismeretekkel gazdagodhatnak a Megoldások a holnapért speciális tanulási platformján, hogy újszerű megoldást dolgozhassanak ki az általuk felvetett problémára. Az oktatási anyagok összeállításában, a diákok tervezői gondolkodásának elmélyítésében idén ismét kulcspartner a Cellux Csoport. A csapatokat támogató tanárok mentorálásában a Hősök Tere Alapítvány ad szakmai segítséget.

A Samsung és az EdisonKids immár negyedik alkalommal biztosít lehetőséget a technológia iránt érdeklődő fiataloknak arra, hogy fantáziájuk szerint alakíthassák a holnapot, amelyhez szakmai segítséget is kapnak. Idén több mint 400 diák alkotott csapatot, összesen 40 magyar városból, 94 különböző iskolából jelentkeztek – a megújult nevezési feltételeknek megfelelően – a 7-12. osztályos tanulók. A pályázati ötletek és problémafelvetések nemcsak a diákok éleslátását, társadalmi és szociális érzékenységét, valamint sokszínűségét tanúsítják, de azt is bizonyítják, hogy tevékenyen és akár tabukat ledöntve részt vállalnak a saját és környezetük jövőjének alakításában. Az első fordulót követően a szakmai zsűri nézett szembe a kihívással: kiválasztották az 50 legjobb csapatot, akik már meg is kezdték a programhoz tartozó képzést.

A TOP 50 pályázatai évről-évre izgalmas és mélyreható lenyomatot adnak arról, milyen gondolatok járhatnak a diákok fejében, milyen társadalmi kérdések ragadják meg őket, illetve ők maguk milyen nehézségekkel néznek szembe. Nem félnek a tabuktól, nincsenek tiltott témák. A kihívás 21 csapatát foglalkoztatja a környezetük, közösségük mentális és fizikai jólléte: megoldást keresnek a menstruációs edukáció hatékonyságának növelésére, vagy éppen arra, miképpen lehet segíteni a depressziós vagy önmagukat bántalmazó fiatalokon. A diákok továbbá az adományozás megkönnyítésére, a mindennapi közlekedési nehézségek elkerülésére, a továbbtanulás, vagy a társadalmi beilleszkedés kihívásaira keresnek megoldást. Aktívan tennének az internetes bűnözés, az online és offline zaklatás, bántalmazás ellen, valamint ötleteikkel közelebb hoznák a különböző generációk tagjait.

16 csapat versenyez fenntarthatósági javaslatával, a kategóriában olyan ötletekkel érkeztek a diákok, amelyek megoldást hozhatnak az ételpazarlás mérséklésére, a szelektív hulladékgyűjtésre való motiváció felpezsdítésére, a természetközeli érzet megteremtésére a lakótelepeken vagy a ruhák életciklusának meghosszabbítására. A csapatok olyan alternatív anyagokban látták meg a természet adta erőforrást, mint az alga vagy az aktív szén, ezeket a megoldási javaslataikat elemzik, bontogatják és fejlesztik a verseny második szakaszában.

A jövő oktatásának területén jórészt olyan problémákat vetett fel a 13 csapat, amelyek meghatározzák a digitális korszakot: az MI-ben, AR-ben, VR-ben[1] rejlő lehetőségeket aknáznák ki, hogy fejlesszék az online kommunikáció hatékonyságát, megoldást keresnek arra, hogyan lépjünk ki a telefonunk bűvköréből vagy pedig arra fókuszálnak, hogy miképp válhatnak a mai fiatalok igazán életrevaló felnőttekké. Érzékenyebb területekről sem fordítják el a fejüket, foglalkoznak a tinédzser terhességekkel és a megfelelő szexuális edukációval.

Design thinking eszközeivel a szebb jövő alakításáért

A Megoldások a holnapért, speciális módszertanával és szemléletével példát mutat és jó gyakorlatot hoz a tanulás, a tanítás folyamatának friss megközelítésére. A diákok a kreativitást és a problémamegoldást ösztönző design thinking, azaz tervezői gondolkodás metódusát elsajátítva vizsgálhatják meg az általuk kiválasztott, fenntarthatóságot, közösséget vagy a jövő oktatását érintő problémát, rendszerezhetik az információkat és újszerű stratégiát alkothatnak a megoldásra. Az értékteremtés, tudásmegosztás és közösségépítés által vezérelt tervező és alkotó közösség, a Cellux Csoport két szakembere, Pais Panni és Csernátonyi Fanni kalauzolja a résztvevőket az online és offline workshopokon. Ezeken az alkalmakon megismerhetik, hogy a design thinking keretrendszere miként adaptálható a felvetett probléma megoldására és hogyan alkalmazhatják későbbi tanulmányaik, projektjeik során is.

A második fordulóban a csapatokat kísérő tanárok is bővíthetik kelléktárukat. A szolidárisabb társadalom meghonosodásán munkálkodó, cselekedni vágyó, hétköznapi hősöket „fejlesztő” Hősök Tere Alapítvány jóvoltából olyan fejlődésfókuszú workshopokon vehetnek részt, melyek segítségével hatékonyabban támogathatják diákjaikat a verseny során és a hétköznapokban egyaránt. Ez a szemlélet hosszú távra szóló, nemcsak versenyhelyzetben, hanem a mindennapokban is hasznosítható eszköztárat ad a tanároknak, akik ennek birtokában még tudatosabban és ösztönzőleg jelezhetnek vissza diákjaiknak, úgy terelve őket az úton, hogy közben építik a fiatalok belső motivációját.

„A diákokat foglalkoztató aktuális témák és az azokra hozott megoldási javaslataik magasfokú empátiáról és kezdeményezőkészségről tanúskodnak, legyen szó a társadalmi beilleszkedés kihívásairól vagy a bántalmazás különböző formái ellen való fellépésről. Minden szervezőre, mentorra, pedagógusra izgalmas beszélgetések várnak: hálás feladat ilyen érdeklődő és nyitott csapatokkal dolgozni, és figyelni, ahogy elsajátítják a jövőbiztos kompetenciákat”

– mondta Borsos Dorottya, az Edisonplatform vezetője.

„Minden évben meghatározó élmény megismerni a Megoldások a holnapért kreatív pályázatait. Nemcsak a diákok első szárnypróbálgatásait látjuk, hanem mélységében megismerhetjük, mi foglalkoztatja őket, miközben nekünk is tükröt tartanak – tette hozzá Samu Zsófia, a Samsung Magyarország kommunikációs vezetője. – Különösen érvényes ez az idei kihívásra: a csapatok bátran feszegetnek eddig tabutémákat is, ez a hozzáállás pedig mindenképpen optimizmusra ad okot a jövőnk alakulását illetően.”

Összefogással a célegyenes felé

A kihívás során folyamatosan és fokozatosan zajlik a problémamegoldás modern eszközeinek elsajátítása: a verseny szakaszának megfelelően vértezik fel magukat új, jövőbiztos tudással a diákok. Az online képzést személyes workshop egészítette ki március 23-án. A tanultak alapján a csapatok április 5-ig elkészítik az aktivitási tervüket a felvetett probléma megoldására, valamint egy videóban is bemutatják ötletüket. A Megoldások a holnapért következő sorfordító dátuma április 15-e, ekkor hirdetik ki ugyanis a TOP 8 csapatot, innen pedig már csak egy ugrás lesz a döntő. Az első három helyezettre összesen 6 millió forint értékű nyeremény vár, a csapat tagjai, a kísérő tanáruk, valamint az iskoláik a Samsung termékei közül választhatnak.

Bővebb információ és a pályázat részletes leírása és jelentkezés a www.edisonkids.org és a https://www.samsung.com/hu/solvefortomorrow/ weboldalon érhető el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!