A 2025‑ös hazai tűzeseti adatok ismét rávilágítanak arra, hogy alapvetően maga a füst, nem pedig a lángok, a tűzesetek legnagyobb veszélyforrása.

A katasztrófavédelem 2025‑ös jelentése szerint például, az év első kilenc hónapjában, 4739 lakóépület gyulladt ki, melyek során, 77 ember életét vesztette, 473 pedig megsérült – és ezekben az esetekben, a füst gyors elterjedése gyakran nehezítette a menekülést és a mentést. Ráadásul az érintett lakóépületek közül, mindössze néhányban volt csak tűzjelző rendszer vagy valamilyen füstérzékelő eszköz, ami a korai jelzések hatékonyságát még inkább kérdésessé teszi.

Miközben ezek az adatok lakóépületekre koncentrálnak, a trend a közületi, kereskedelmi és ipari létesítményekre is vonatkoztathatók: füsttel telített terekben, a sérülések és életvesztések kockázata jelentősen nő, ha a menekülési útvonalak nem tudnak füstmentesek maradni, illetve ha a berendezések  – a tűzjelzők és HFR (hő- és füstelvezető) rendszerek – nem működnek megfelelően.

Miért a füst a fő veszélyforrás és hogyan lehet minimalizálni annak veszélyét?

A legtöbb tűzeseti tragédiában nem a lángok, hanem a toxikus füst és hő okozza a legsúlyosabb következményeket. A nemzetközi szakmai szakirodalom szerint, a füsttel telített térben, a látási viszonyok romlanak, a pánik nő és az áldozatok sokszor már a füst belélegzése miatt esnek áldozatul — akár már akkor is, amikor a tűz maga még nem terjedt ki nagyobb felületen.

A fentiekre figyelemmel, ezért kulcsfontosságú a HFR (hő‑ és füstelvezető) rendszerek szerepe, amelyek automatikusan vagy manuálisan működésbe lépve, eltávolítják a füstöt és a hőt az épületből, ezzel tisztán tartva a menekülési útvonalakat és biztosítva a tűzoltók hozzáférését a veszélyes területekre. A füst és hő elvezetése, nem csupán komfort‑ vagy technikai kérdés: ezek a rendszerek közvetlenül hozzájárulnak az életvédelemhez, illetve a gyors mentéshez.

A 2025 elején kiadott 1/2025. számú Szakmai Útmutató külön is rögzíti a HFR rendszerek felülvizsgálatának és karbantartásának követelményeit, hangsúlyozva a menekülési útvonalak füstmentességének biztosítását, az épületben tartózkodók életfeltételeinek fenntartását és a tűzoltói beavatkozás támogatását.

 2026: nincs gyökeres szabályozási változás – de hangsúlyeltolódás igen

Bár 2026‑ra nem lépett életbe radikálisan új tűzvédelmi jogszabály Magyarországon, a figyelem a karbantartás, felülvizsgálat és dokumentált megfelelés felé tolódott el. Ez azt jelenti, hogy már nem elegendő csupán telepíteni egy rendszert: azt rendszeresen ellenőrizni, karbantartani és működőképességét bizonyítani kell, minden audit, hatósági vagy biztosítói vizsgálat során.

„2026‑ban nem jelentek meg gyökeresen új tűzvédelmi jogszabályok, azonban az már nem kérdés, hogy a rendszeres felülvizsgálat és karbantartás, nem csupán ajánlás, hanem az emberi élet védelmének kulcsa”

– nyilatkozta Móró Tibor, a Smartme Building Technologies Kft. ügyvezető igazgatója.

„A legtöbb tragédia akkor következik be, amikor a menekülési útvonalakat a füst „eluralja”; ezért a HFR rendszerek karbantartása és időszerű ellenőrzése életmentő fontosságú.”

„A rendszerek megléte ma már alapfeltétel, de ha ezek nem működnek megfelelően – mert nincsenek megfelelő időközönként karbantartva – az hatósági és biztosítói következményekkel is járhat. Az éves felülvizsgálatok és megfelelő dokumentáció napjainkban nem teher, hanem felelősség, minden üzemeltető számára.”

– tette hozzá.

 A menekülési útvonalak füstmentessége: miért különösen fontos?

A füsttel telített menekülési útvonalak, nem csak a menekülés megnehezítésével jelentenek kockázatot: a sűrű füst gyakorlatilag „elmossa” a vizuális tájékozódást, ami akár percek alatt életet vagy halált dönthet el, az épületben tartózkodó számára. A nemzetközi gyakorlatban éppen ezért, a HFR rendszereket úgy tervezik, hogy:

• gyorsan és hatékonyan elvezessék a füstöt és hőt az épületből, illetve annak meghatározott területeiről,
• biztosítsák a menekülési útvonalak tisztaságát (füstmentességét) és a vészkijáratok mindenkori biztos elérésének lehetőségét,
• támogassák a tűzoltók tűzoltási-beavatkozási munkáját azáltal, hogy a belső terek légtere, a felderítés és menekítés, illetve az oltási műveletek során is átláthatóbb és kezelhetőbb marad.

Mit üzen tehát a 2026‑os szakmai helyzet?

A 2025‑ös adatok és szakmai útmutatók alapján a tűzvédelmi gyakorlat fókusza ma már nem csupán a rendszerek megléte, hanem a működésük dokumentált és folyamatos felügyelete. A HFR rendszerek és megfelelő tűzjelző berendezések karbantartása életvédelmi kérdés, és megfelelő működésük kulcs a füst okozta tragédiák elkerülésében.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Magyarországon közel 330 ezer hallgató (KSH) tanul felsőoktatásban, és a friss diplomások mintegy 90%-a (Education and Training Monitor 2025) rövid időn belül el tud helyezkedni.

A diploma ma is érték, a kérdés az, hogy a gyorsan változó világban mit érdemes tanulni.

Amerikai felmérések szerint a középiskolások és az egyetemi hallgatók 20-50%-a bizonytalan a pályaválasztásában, és ez a szám itthon sem alacsonyabb. Nekik jó hír, hogy a választás tétje ma már kisebb. A technológiai változások miatt felgyorsult világban most végző diplomások számára a pályamódosítás nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség is lesz – nemzetközi kutatások szerint egy mai pályakezdő élete során átlagosan 3–7 alkalommal vált majd a jövőben karriert.

Kevesebb, mint két hónapjuk van vissza a jelentkezés beadásig azoknak, akik jövő szeptemberben szeretnék megkezdeni felsőoktatási tanulmányaikat. Nekik gyűjtöttük össze, milyen szempontokat érdemes átgondolni a pályaválasztás során.

• Elsőként javasolt tisztázni a célokat. Mennyire fontos a munkamagánélet egyensúlya, vagy éppen a folyamatos fejlődés és a karrierépítés. Az számít, hogy azzal foglalkozzanak majd, amit igazán szeretnek, vagy inkább a jövedelmezőség a prioritás. Ha van pályaválasztási hagyomány a családban – például orvosdinasztia – azt is mérlegelni kell, hogy a fiatal tud-e azzal azonosulni.
• Fontos a személyiség és az adottságok reális felmérése. Ha nem szeretnek nyilvánosság előtt szerepelni, nincsenek jó a kommunikációs képességeik, ne erőltessék a tanári vagy éppen kommunikációs pályát. De ha például szeretik a számok világát, és elég precízek, mehetnek gazdasági vagy műszaki irányba.
• Érdemes annak is utánanézni, mely szakmáknak van hosszú távon is jövője. A mesterséges intelligencia megjelenésével előzetes becslések szerint 5-10 éven belül számos szakma átalakul vagy teljesen megszűnik, de érdemes fejben tartani azt is, hogy egyes nemzetközi előrejelzések szerint a 2030-ban meghirdetett állások 85%-a ma még nem is létezik.

Ha már megvan az irány, jöhet az intézmény kiválasztása, amelyhez az utóbbi évek technológiai forradalma új szempontokat is hozott: már nem elég azt felmérni, hogy milyen tanulási környezetet kínál az intézmény, és van-e reális esély – aza megfelelő pontszám – a bekerülésre.

• Hazai felmérések azt mutatják, hogy az intézmény, illetve adott szak elismertsége továbbra is a legmeghatározóbb tényező, de a földrajzi elhelyezkedés is a fontos paraméterek között van. Ez már összefügg a megélhetési költségekkel, akárcsak az állami finanszírozású vagy önköltséges képzés választása.
• A döntést abból a szempontból is javasolt átgondolni, hogy lehet-e a tanulás mellett munkát vállalni – a friss diplomások 77%-a (Diploma Pályakövetési Rendszer 2024.) már a tanulmányai alatt is dolgozott, ami nemcsak a megélhetés, hanem a gyakorlat megszervezése miatt is fontos.
• Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke szerint fontos felkészülni arra, hogy a munkáltatók már nemcsak elméleti tudást, hanem olyan készségeket várnak el egy friss diplomástól, mint a problémamegoldás, a kritikus gondolkodás, a mesterséges intelligencia alapműveltsége, a kommunikáció és az élethosszig tartó tanulás képessége. Érdemes feltenni a kérdést: van-e projektalapú oktatás, lehet-e kutatásba vagy valódi problémák megoldásába bekapcsolódni, biztosít-e az intézmény lehetőséget csapatmunkára, vitára és önálló gondolkodásra. Dr. Dietz elmondta, hogy ma már kutatások igazolják, hogy a diplomások hosszú távú elégedettségét nemcsak az egyetem presztízse határozza meg, hanem az is, hogy volt-e inspiráló oktatójuk, szakmai mentoruk és gyakorlati lehetőségük az egyetemi évek alatt.
• Egyre több fiatal keresi a felsőoktatásban is a rugalmasságot, ahol szabadabban döntheti el, mikor és hol tanul – így az innovatív oktatásmódszertan és a digitális tananyagok egyre nagyobb szerepet kapnak.
• Beszélni kell az egyetemi közösségről is, hiszen a lemorzsolódás egyik gyakori oka gyakran nem is a tananyag nehézsége, hanem az elszigeteltség érzése. A támogató közösség, a mentorálás, a hallgatói élet minősége legalább olyan fontos, mint az órarend. Érdemes megnézni, mennyire aktív a hallgatói közössége, és milyen szerepet tölt be az intézményben a Hallgatói Önkormányzat. Akiknek nehezebb a beilleszkedés, gyakran jobban érzik magukat egy kisebb, „családiasabb” intézményben, ahol közvetlenebb a kapcsolat az oktatókkal és a hallgatókkal.

Az egyetemválasztás tehát nem egy életre szóló ítélet, hanem egy kiindulópont, egy első lépés. Jó döntés az, ha a fiatalok olyan intézményt választanak, ahol nemcsak tudást kapnak, hanem megtanulnak kérdezni, tanulni és újrakezdeni is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Az ünnepi időszak nemcsak nekünk különleges, négylábú társaink számára is sok izgalmat, ugyanakkor számos stresszforrást tartogat.

A karácsony alatti nyüzsgés, a vendégsereg, az utazások, majd a szilveszter elkerülhetetlen zajai megterhelők lehetnek számukra. A főváros idén ugyan szigorította a tűzijátékok használatát, ezzel is csökkentve az ünnepi időszak zajterhelését, a gazdik tudatos felkészülése továbbra is kulcsfontosságú. A Yettel és a Vigyél Haza Alapítvány összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat, hogy az ünnepek a kedvenceink számára is biztonságban teljenek.

 Egyre több gazdi tekint szőrös kiskedvencére teljesértékű családtagként, és szeretné, ha ő is részese lenne az ünneplésnek: adventi naptárral, karácsonyi ajándékkal vagy akár azzal, hogy a kutya is velük tart a családi összejövetelekre. A Vigyél Haza Alapítvány szerint azonban érdemes tudatosan felkészülni erre az időszakra és figyelembe venni a kutya szempontjait is.

A karácsonyi vendégjárás során a kiskedvenceket könnyen túl sok inger érheti, ezért érdemes előre kijelölni számukra egy békés zugot, ahova bármikor visszahúzódhatnak. Ha magunkkal visszük őket vendégségbe, az ismerős tárgyak – például egy takaró, kiságy, kedvenc játék vagy jutalomfalat – segítenek abban, hogy biztonságban érezzék magukat. Az utazás is lehet közös, stresszmentes élmény, ha figyelünk a megfelelő rögzítésre, rendszeresen megállunk egy rövid sétára, és hagyjuk, hogy az új környezetet a saját tempójukban fedezzék fel.

Miért olyan nehéz a kutyáknak az év utolsó napja?

Szilveszter közeledtével mindig előtérbe kerül a tűzijátékok és petárdák kérdésköre, és gyakran feszültséget okoz kutyások és nem kutyások között.  Fontos tudni, hogy a kutyák hallása sokkal érzékenyebb az emberénél, így a hangos durrogás számukra kiszámíthatatlan, fenyegető zajként hat. Ilyenkor gyakran pánikba esnek, elbújnak vagy, ami a legveszélyesebb, megpróbálnak elszökni. A Vigyél Haza Alapítvány tapasztalata szerint az év utolsó napján ugrásszerűen megnő az elkóborolt állatok száma.

„Szilveszterkor különösen fontos, hogy kedvenceink biztonságban legyenek, ezért azt kérjük a gazdiktól, hogy erre az időszakra, lehetőség szerint este hat és reggel hat óra között, engedjék be őket a házba vagy a lakásba, még akkor is, ha kinti kutyusokról van szó. Fontos, hogy kiszámítható és biztonságos környezetet teremtsünk, érdemes egy csendes kuckót kialakítani, ahova visszahúzódhatnak. Az is sokat segít, ha már napközben lefárasztjuk őket egy hosszabb sétával, természetesen pórázon, így a későbbi zajokra kevésbé reagálnak idegesen. Ellenőrizzük, hogy a nyakörvön mindig legyen biléta elérhetőséggel, valamint, hogy a mikrochip adatai naprakészek legyenek, amit az állatorvosnál könnyen megtehetünk” 

– hangsúlyozza Óvári András, a Vigyél Haza Alapítvány alapítója.

„A tűzijátékok idején pedig a behúzott függöny, egy kis zene vagy tévéhang is segíthet tompítani a külső zajokat, ha pedig a szorongás erős, érdemes szakember tanácsát kérni” 

– tette hozzá.

Extra biztonság a technológia segítségével

A biztonság alapja a mikrochip, de legalább ilyen fontos, hogy gyorsan le is lehessen olvasni. A Vigyél Haza Alapítvány már több mint 430 helyszínen működtet ingyenes mikrochip-leolvasókat partnerekkel országszerte. Az alapítvány 12 önkéntes állatorvosa segít minden beérkező esetben, a chip száma alapján azonosítják és értesítik a gazdát, így a kutyák gyorsan és biztonságban hazajuthatnak.

A kutyák követése néhány éve még jóval körülményesebb volt: külön eszközök, bonyolult beállítások és nagy méretű nyomkövetők jelentették az egyetlen megoldást. Ma már a mindennapokban is használt, apró és könnyen kezelhető okoseszközök tehetik biztonságosabbá a sétákat vagy a szilveszter éjszakáját. A Yettelnél elérhető Apple AirTag és Samsung SmartTag egyszerűen rögzíthető a nyakörvre, és a gazdi saját okostelefonján, egy applikáción keresztül segít megmutatni, merre jár a kedvenc. Az eszközök nem folyamatos GPS-alapon működnek, hanem a környezetükben lévő kompatibilis okostelefonok segítségével frissítik a helyzetüket, így különösen hasznosak lehetnek városi környezetben vagy forgalmasabb helyeken.

A gazdi értesítést kaphat, ha a kutya eltávolodik egy megszokott helytől, és a közelben akár hangjelzéssel is könnyebb lehet megtalálni az elszökött állatot. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek az okosnyomkövetők nem helyettesítik a kötelező mikrochipet, viszont értékes kiegészítést jelentenek, ha gyorsan szeretnénk reagálni egy váratlan helyzetben, például egy megriadt kutya elszökésekor szilveszter éjszakáján.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!