Gazdaság
A K+F minősítés milliókat hozhat egy vállalatnak
A kutatás-fejlesztésnek minősített projektek tulajdonosai nem csak pályázati forrásra jogosultak, de a vállalatok adókedvezményt is igénybe vehetnek utánuk.
Az immár 10 éve kérhető minősítés akár tízmilliós plusz bevételt is jelenthet, mégis még mindig sok olyan vállalkozás van Magyarországon, amely nem is tudja, hogy kutatás-fejlesztési tevékenységet folytat – ezzel pedig jelentős kedvezményektől esik el. A minősítési rendszer elindítását ünneplő 10. évforduló apropóján erre hívja fel az innovációt folytató vállalkozások figyelmét a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH).
Magyarországon az elmúlt években ugrásszerűen nőtt azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyek kutatás-fejlesztés és innováció területén dolgoznak és érnek el egyre szembetűnőbb eredményeket. Az ilyen jellegű kutatómunkát teszi még hatékonyabbá, ha a vállalkozások a projektekre akár már a munka megkezdése előtt K+F minősítést kérnek, ezzel ugyanis nem csak adókedvezményhez juthatnak, de pályázati forrást is könnyebben szerezhetnek, és a jövőben is lesznek olyan kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos pályázati kiírások, amelyekben kötelező lesz egy ilyen minősítés megszerzése.
Az elmúlt 10 évben több mint 5300 projekthez érkezett be kérelem kutatás-fejlesztés minősítésére. Az SZTNH egy-egy kiadott minősítéssel nemcsak a projektről ad hivatalos igazolást, hanem az ezzel a dokumentummal megszerezhető kedvezmények és pályázati források akár több tízmillió forintot is jelenthetnek a vállalkozások számára, emellett az évekkel későbbi ellenőrzések során – akár az Európai Unió felé is – igazolják, hogy a projekt valóban kutatás-fejlesztés volt. A százalékos arányok alakulása azt mutatja, hogy a szociális hozzájárulás esetében a cégek akár minden tizedik munkavállaló bérét megtakaríthatják. A társasági adónál például 10 millió forintonként majdnem 1 milliót vagy 100 millió forintonként majdnem 10 millió forintot spórolhatnak meg a fejlesztésekkel foglalkozó cégek.
„Az Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2012. február 1-je óta, vagyis éppen 10 éve látja el a K+F tevékenységek minősítését: ezalatt az időszak alatt közel 1300 projektminősítési kérelem és több mint 4 ezer utólagos szakértői véleménykérés érkezett be a hivatalhoz. A kérelmek nagy részét a KKV-szektorból nyújtják be, a rendelkezésre álló adatok alapján a K+F tevékenységet minősíttetők legalább 50 százalékát teszik ki ezek a cégek. Ha összköltségben nem is képviselik a legnagyobb hányadot, de a tevékenységük mindenképp fontos szerepet játszik a hazai innovációs potenciál megtartásában és emelésében”
– fogalmazott Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke. Hozzátette, ez a szám periodikusan változik annak tükrében, hogy a K+F pályázati kiírásokon keresztül támogatják-e a KKV-kat. Megfigyelhető, hogy egy-egy pályázati szempontból kiemelt időszakban (2016, 2022) a K+F minősítést kezdeményezők száma ugrásszerűen eltolódik a KKV-k felé, amiből következik, hogy a kis- és középvállalkozások K+F tevékenységének támogatása azok aktivitását is növeli a tudomány és technológia területén.
2020-ban és 2021-ben nagyjából 200 körüli igény érkezett, amely a GINOP plusz pályázatok megjelenésével növekedni fog, hiszen a pályázók védelmében is (későbbi ellenőrzéseknél ez az igazolás biztosítja, hogy valóban K+F történt) kötelező lesz a projekt lezárásához az SZTNH minősítése, így ismét 1000 körüli esetszámok várhatók. A minősítés 83 ezer forintnyi költséget jelent a vállalkozásoknak, ám ez az összeg általában a projektek összköltségének töredéke, és akár csak egy adónemben igénybe vett kedvezményekkel is jóval nagyobb összeget tudnak visszaigényelni.
A KKV-k által benyújtott kérelmeket tekintve a mérnöki tudományterületen fejlesztették ki a legtöbb új megoldást, de 2019 előtt az IT terület rohamos fejlődése is megmutatkozott a kérelmek számában. A minősítések kezdeti időszakában az agrárszektor fejlesztéseihez kapcsolódó kérelmek száma is rendkívül magas volt, messze meghaladva például az orvostudományi területet érintő tevékenységeket. Ez az arány egyenlítődött ki, majd változott meg 2020-ban. A Covid-járvány az orvostudományi terület aktivitását hozta magával, amely jelenleg is érezteti a hatását – bár az SZTNH-hoz érkező kérelmek az érintett tudományterületek kapcsán már jóval egyenletesebb eloszlást mutatnak.
Ajánljuk még
-
Országos kutatás vizsgálta, hogy mi a közös az anyai és vezetői készségekben
-
Megvannak 2024 legvonzóbb hazai munkaadói
-
Közös fejlesztést jelentett be a Siemens és a Mercedes-Benz
-
Az épületbiztonság kiemelt szerepe a beléptetőrendszerek és kártyaolvasók támogatásával
-
Tovább terjeszkedik a belga-magyar logisztikai raktárfejlesztő-vállalat
-
Leendő startupperként mérkőztek diákok a Neumann Társaság tehetségkutató versenyén
Gazdaság
Használt házat a legnehezebb eladni
Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára.
Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.
Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.
A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.
A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.
A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A munkavállalók véleménye alapján idén a Lufthansa Systems Hungária lett a hazai IT szektor legvonzóbb munkaadója
A magyar munkavállalók körében készített átfogó felmérés alapján az idei évben a Lufthansa Systems Hungária Kft-t választották hazánk legvonzóbb munkaadójának az IT kategóriában.
A nagy presztízsű elismeréssel idén tizenegyedik alkalommal díjazták Magyarország legnépszerűbb munkáltatóit. A kapcsolódó felmérésből az is kiderült, hogy az IT szektor a dolgozók megítélése alapján továbbra is a legattraktívabb iparág Magyarországon.
A Randstad Hungary idén is díjazta az ország legvonzóbb munkahelyeit. A Randstad Employer Brand kutatás keretében a legnépszerűbb munkáltatók mellett számos izgalmas, a munkavállalók attitűdjeit, motivációit felmérő kérdésre is választ keresett a vállalat.
A Randstad a legfontosabb iparágakra lebontva külön is vizsgálta, hogy melyek hazánk legvonzóbb munkahelyei. A budapesti és szegedi irodáiban immár több mint 770 magasan képzett IT szakembert foglalkoztató Lufthansa Systems Hungária a munkavállalók véleménye alapján 2024-ben elnyerte a Magyarország legvonzóbb munkaadója díjat az IT kategóriában. A Randstad kutatásából továbbá az is kiderült, hogy a munkavállalók szerint 2024-ben is az IT a legvonzóbb szektor Magyarországon.
A Lufthansa Csoporthoz tartozó Lufthansa Systems légiipari szoftverek fejlesztésével és üzemeltetésével foglalkozik, innovatív szoftvertermékeinek köszönhetően a légiközlekedési informatika egyik meghatározó szereplője.
„Rendkívül megtisztelő számunkra, hogy elnyertük a legvonzóbb munkahelyeknek odaítélt Randstad-különdíjat az IT kategóriában. Az elismerés kiváló visszaigazolás a munkavállalók részéről, mely azt jelzi, hogy az izgalmas és sokszínű szakmai munka mellett támogató vállalati kultúrát és inspiráló munkahelyi légkört biztosítunk kollégáink számára. Az IT szektor világszinten az egyik leggyorsabban fejlődő és egyre nagyobb súllyal bíró iparág, nagy verseny folyik a tehetségek bevonzásáért és megtartásért is. Éppen ezért folyamatosan törekszünk arra, hogy attraktív és támogató munkahelyet alakítsunk ki, segítve a kollégák szakmai fejlődését és a munka-magánélet egyensúly fenntartását”
– mondta el Turcsikné Gáspár Georgina, a Lufthansa Systems Hungária HR vezetője.
A Randstad friss Employer Brand kutatása rávilágított, hogy 2024-ben a magyar munkavállalók továbbra is a vonzó munkabért és juttatási csomagot tartják a legfontosabb tényezőnek munkahelyválasztáskor. Emellett kiemelkedő jelentőséggel bír a munkahelyi légkör minősége, beleértve a kollégákkal és a vezetőkkel való kapcsolatot. Szintén fontos szempont a munkáltató pénzügyi stabilitása, és az, hogy lehetőséget biztosít-e a munka és magánélet megfelelő egyensúlyának megteremtésére.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Nagy a magyar cégek lemaradása a kisgyermekes anyák foglalkoztatásában
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az országban körülbelül 300 ezer főnyi potenciális munkaerő áll rendelkezésre, bár ez a szám régiónként változó.
A jelenlegi gazdasági helyzetben kiemelt szükség van a kisgyermeket nevelő anyák munkaerőpiaci reintegrálásának fokozott támogatására.
„Sajnos a tapasztalatok azt mutatják, hogy bár a szülési szabadságra menetel általában zökkenőmentes a hazai cégeknél, a visszatérés már egyáltalán nem az. Sőt, az ideális anyabarát munkahely címet is egyelőre kevés munkáltató kaphatná meg. Szerencsére azonban a probléma ismert a vállalatok előtt is, így célunk velük együtt változtatni a jelenlegi helyzeten”
– mondta el Chapman-Varga Anna, a Jobtain “Anya dolgozik!” projektcsoportjának vezetője.
Munkáltatói és munkavállalói oldalról is rendkívül fontos a kisgyermekes anyák munkaerőpiaci pozíciójának stabilizálása, támogatása. A nők körében a 25-49 éves korosztályban a három vagy többgyermekesek foglalkoztatási rátája 2012-höz képest 10 év alatt ugyan 20 százalékkal nőtt, még mindig mindössze 66 százalékuk dolgozik jelenleg. Ez viszonylag alacsony arány, főleg európai összevetésben. De az egy vagy két gyermekes anyák munkaerőpiaci reintegrációja is nehezített. Számos korábbi kutatásból kiderült, hogy sokan az anyákat nem tekintik „teljes értékű munkavállalónak”, és ők maguk is hasonlóan gondolkodnak, mivel napjuk nagy részét a gyermekgondozási feladatok teszik ki.
A Jobtain Anyák Napjára készített, országos kvalitatív kutatásában kisgyermekes anyákat és HR vezetőket kérdezett arról, milyen tapasztalataik vannak a szülési szabadságról, a gyermekvállalás után történő munkába állásról. Milyen támogatásokat kapnak az anyák a család és a munkáltató részéről a karrierépítésben, vagy egyáltalán a munkaerőpiacra történő visszatérésben. Sőt, az ideális anyabarát munkahely képét is felvázolták a kutatásban résztvevők segítségével.
A gyermekvállalásban és szülési szabadságban a hazai vállalatok támogatóak
Az édesanyák alapvetően nem tapasztalnak negatív reakciókat, amikor bejelentik munkahelyükön, hogy gyermeket várnak. Támogatást kapnak a munkáltatójuk részéről az adminisztratív ügyintézésben és legtöbbször egy tervet is felállítanak a HR osztállyal közösen a munkából való távozás ütemezésére. Sőt, az apróbb ajándékok, de akár komolyabb értékű babacsomagok is jellemzőek munkáltatói oldalról a várandós anyák részére.
„A cégek HR vezetői is úgy látják, hogy támogatóak a szülés előtt álló anyákkal. Fizikai munkakörökben – de szükség esetén szellemi pozícióban is – egészségügyi felmérés alapján javasolják a munkában való könnyítést, felmentést. Gyártósori munkák esetében, szinte azonnal, ahogy a leendő édesanya tudomást szerez a várandósságról, az üzemorvosi vizsgálatot követően automatikusan kiveszik a munkából az édesanyát. Azokat a leendő anyákat is támogatják, akiknek esetleg egészségügyi vizsgálatokra, beavatkozásokra van szükségük a teherbeeséshez”
– hangsúlyozza Chapman-Varga Anna.
A vállalatok részéről általában a szülési szabadságra menetelhez nem kapcsolódik az akadálymentesített adminisztráción kívül egyéb támogatás. Nem tartják prioritásnak a cégek ilyen jellegű juttatások bevezetését, de egy szülés utáni baba-csomagot megvalósíthatónak látnak. A megkérdezett édesanyák többsége ugyanis úgy véli, az állami támogatások összegszerűsége elszakadt a valóságtól, azok nem követik a gyermekkel járó valós költségek színvonalát. Az akadálymentes szülési szabadságra menetel tehát biztosított, a visszatérés sajnos annál kevésbé.
A visszatérés nehézségei: hat munkahely tíz év alatt
A Jobtain kutatásából kiderül, az édesanyák szülést követően általában a gyermek második életévét követően és többnyire anyagi megfontolásból térnek vissza a munkaerőpiacra. Az anyagi okok mellett azért a karrier és a felnőtt társaság hiánya is befolyásolja a döntést, de sokan kényszerként élik meg és félnek, hogy nem tudnak egyszerre megfelelni a munkahelyi és családi elvárásoknak. A korábban a témában végzett kutatások alapján is kiderült, a kisgyermekes anyák munkaerőpiaci visszatérésekor a vállalatok azonos elvárásokat támasztanak feléjük, mint a gyermekvállalás előtt. Ennek az elvárásnak pedig szinte lehetetlen megfelelni, különösen támogató családi háttér hiányában vagy egyedülálló anyaként. A Jobtain kutatása is rámutatott, hogy sokan kénytelenek munkahelyet váltani, mert a korábbi pozíciójuk vagy megszűnt, vagy nem tudják összeegyeztetni a gyerekneveléssel a munkaidőt, esetleg a többműszakos munkarenden kívül nem kínál más lehetőséget a munkáltató. Szintén probléma egy többműszakos munkarend esetén, hogy a bölcsődék és óvodák nyitva tartásával összeegyeztethetetlen.
„Volt olyan édesanya, akinek 10 év alatt 6 munkahelye volt az említett okok miatt. A kutatásunk rámutatott: sajnos továbbra is probléma, hogy egy-egy állásinterjún a munkáltatók kockázati tényezőként kezelik, ha egy nő kisgyermekeket nevel. Rákérdeznek, hogy milyen segítséget kapnak otthon és kire számíthatnak a gyerekek betegsége esetén. A kiválasztást pedig a válaszok nagymértékben befolyásolják”
– emeli ki a szakértő.
A cégeknek el kell mozdulniuk a korábbi gyakorlataiktól
A vállalatok egyre inkább felismerik, hogy a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben az anyák reintegrációja kiemelten fontos a munkaerőtoborzás és megtartás során. Ennek érdekében egyre elterjedtebbek az atipikus foglalkoztatási formák és azokban a pozíciókban, ahol lehetőség van rá, a cégek biztosítják a rugalmas munkaidőt és a home office-t a gyermeket nevelő édesanyáknak.
„A kékgalléros, fizikai munkakörökben azonban erre sajnos korlátozottabbak a lehetőségek, de vannak pozitív kezdeményezések például kismama műszakok bevezetésével”
– hangsúlyozza Chapman-Varga Anna. Hozzáteszi: emellett tisztában vannak azzal a cégek, hogy az édesanyák visszatérése egy rendkívül nehéz terület. Éppen ezért igyekeznek biztosítani a munkába való reintegrációt és tudják azt is, hogy a visszatérő munkatárs nyereséget is jelent a cég számára, hiszen nem kell betanítani új munkaerőt. Az édesanyák ennek ellenére mégis gyakran érzik, hogy tudásuk elavult a szülési szabadság alatt. Azok az anyák, akik korábban jól érezték magukat a munkahelyükön általában pozitív fogadtasáról számoltak be, azonban volt, aki érezte, hogy nem kezelik egyenrangú kollégaként többet.
„Pozitív a cégek részéről, hogy egyre több munkáltató figyelembe veszi szabadságolásnál az anyák szükségleteit. Emellett képzést, mentorálást biztosítanak a visszatérőknek. Továbbá érzékenyítik a felsővezetőket az anyák problémáira. A munka-magánélet egyensúlyának biztosítása is fókuszban van”
– emeli ki a szakértő.
Az ideális anyabarát munkahely
A kutatásban résztvevő megkérdezett édesanyák az ideális anyabarát munkahely jellemzőit is felvázolták. Az egyik legfontosabb kritérium a rugalmas és csúsztatható munkaidő biztosítása. Pénteken esetleg rövidebb munkavégzés, de a négynapos munkahetet is támogatnák a megkérdezett édesanyák. A munkahelyi gyermekfelügyelet – különösen nyáron és iskolai szünetekben – szintén megoldott lenne az ideális anyabarát munkahelyen. Egyes cégek részéről vannak ilyen jellegű kezdeményezések egyébként, de sokszor nehéz megoldani, hogy a gyerekek biztonsága és a szakértő felügyelet biztosított legyen. A munkahelyi pszichológus és egy pihenő sarok szintén nem hiányozna a tökéletes munkahelyről.
Szemléletváltásra és azonnali változásra lenne szükség
Az eredmények is igazolták, hogy a terület fejlesztése elengedhetetlen. A munkaadóknak a jelenlegi munkavállalóik megtartása és az új munkaerő toborzása érdekében alkalmazkodniuk kell a munkaerőpiaci változásokhoz. A foglalkoztatottak között a kisgyermekes nők különösen sérülékeny csoportot képeznek.
„Annak érdekében, hogy munkaadóként mindkét fél számára előnyös ajánlatot tudjon tenni egy cég, először is meg kell érteni az édesanyák speciális élethelyzetét és reális igényeiket. Célunk egy anyukákra specializálódott munkaerő-kölcsönzési és közvetítési szolgáltatás felépítése, hosszú távon képzéssel, fejlesztéssel és coachinggal kiegészülve. Ennek megvalósításához azonban elengedhetetlen – ahogy a kutatásból is kiderül -, hogy a cégek is optimalizálják a munkafeltételeiket, és rugalmas munkaidővel, személyre szabott munkarenddel, változatos műszakbeosztással stb. segítsék a munkavállalást”
– összegez a Jobtain szakértője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Népszerű
A magyar városlakók háromnegyede több zöldfelületet szeretne
A Samsung az összekapcsolt életmódot és beépíthető készülékeit mutatja be az EuroCucina 2024 kiállításon
Júniusban érkezik Magyarországra a Lenovo Legion Tab Android™ Gaming Tablet
Már 250 SafeCross okoszebra védi a magyar gyalogosok biztonságát
Közel félmillió e-töltőpontra is szüksége lehet Franciaországnak néhány éven belül
Országos vállalkozásfejlesztési rendezvénysorozat indul: fókuszban a Mesterséges Intelligencia
Hol van a használt mobilok legjobb helye?
A videó kaputelefonok evolúciója: egyszerű audio eszközöktől az intelligens rendszerekig
Így lophatják el bankkártyaadataidat az üzletekben
Európa egyik legmodernebb betoncserépgyárát épít fel Hejőpapin a Wienerberger
Technokrata.hu
Az iskolai ballagás gyakran a pénzügyi önállóság kezdete is a fiatalok számára
15 érv a NEXT 3D konferencia mellett
Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek
Babaváró: ketyeg az óra az átmeneti időszaknál, meg is ugrott a szerződések száma
A Continental AllSeasonContact 2 autógumija az első helyen végzett a Tyre Reviews szakportál 2024-es négyévszakos abroncstesztjén
Az Audi Development Camp idén nyáron is várja a jövő mérnökeit a Széchenyi István Egyetemen
Termeléslogisztika automatizálása SOTO robotokkal
Fájdalommentesen felhelyezhető, csúcstechnológiás, egybeépített folyamatos cukormonitorozó rendszert vezet be itthon a magyar 77 Elektronika Kft.
Edge megoldásokkal a költséghatékony innovációért
Kreditbeszámítással érkezhetnek az Audi Hungaria Iskolaközpont tanulói a Széchenyi István Egyetemre
Műszaki-Magazin.hu
A szimuláció felhasználása a gyári layout tervezéséhez
A régiós pénzügyi vezetők harmada már teszteli a generatív AI megoldásokat
Új felnőttképzés indulhat Kaposváron
Termeléslogisztika automatizálása SOTO robotokkal
Duplájára nőtt az InnoElectro Kiállítás és Konferencia
Új pályázatok segítik a hazai innovációk szellemitulajdon-védelmét
Schneider Electric együttműködés a nyugodt, tisztességes megélhetést biztosító bérekért
A Mewa-csoport átvette a Mikroclean céget
Üzembe állt a Siemens e-kamion töltője
A vezérlési funkciók csúcstalálkozója a VTUX szigeten
Friss
-
Okoseszközök2 hét
Már több millió európai Samsung felhasználó veszi igénybe az új One UI 6.1 frissítéssel érkezett Galaxy AI funkciókat
-
Okoseszközök2 hét
55 felett is van szexting a közösségi médiában
-
Ipar2 hét
Hatalmas automatizált játékraktár
-
Gazdaság2 hét
Tovább erősíti regionális szerepét a piacvezető villamossági cég
-
Gazdaság2 hét
Rekord a Balatonon: akár már 3,2 millió egy újlakás négyzetmétere
-
Tippek1 hét
Rövid útmutató a szúnyogháló szereléséhez
-
Egészség2 hét
Hogyan változtatja meg az életünket egy jakuzzi?
-
Tippek2 hét
Így tisztítható meg könnyen egy bringa lánca