Ipar

Hatékony konténerkezelés nélkül nincs digitalizáció

konténerkezelés

Az ICD előrejelzése szerint jövőre a GDP 65 százalékát világszerte digitális működésű vállalatok termelik majd.

A digitális átalakulás alappillérei pedig a felhőnatív alkalmazások, amelyek futtatásához elengedhetetlen a megfelelő konténerkezelés, hiszen ezek gyorsítják fel és teszik egyszerűbbé az applikációk fejlesztését, modernizálását, kiadását és mozgatását a különféle felhőkörnyezetek és az adatközpontok között. Nem véletlen, hogy 10-ből 7 európai szervezet az alkalmazások több mint 10 százalékát konténerekben futtatja, és ez az arány várhatóan rohamosan nő a következő években. A SUSE szakértői szerint az a szervezet jut versenyelőnyhöz, amely minél hatékonyabban tudja kezelni a konténereket, például dedikált konténerfelügyeleti eszközök segítségével.

A vállalatok digitalizációja öles léptekkel halad. Már 2020 előtt is meghatározó trend volt, a járványhelyzettel járó változások pedig még nagyobb lendületet adtak a jelenségnek. Az IDC jóslata szerint 2022-re a globális GDP több mint 65 százaléka olyan szervezetek tevékenységéből, termékeiből és szolgáltatásaiból származik majd, amelyek már keresztülmentek a digitális átalakuláson. Ezért óriási a verseny a vállalatok között abban, hogy minél rövidebb idő alatt állítsanak elő minél jobb digitális termékeket és szolgáltatásokat, illetve átalakítsák meglévő kínálatukat az új elvárásoknak megfelelően.

A felhőkben van megírva…

A digitális termékek és szolgáltatások pedig felhőnatív alkalmazásokon alapulnak. Az új, éles működésben használt, felhőalapú applikációk aránya az összeshez képest 2020-ban mindössze 10 százalék volt, ám 2024-re már várhatóan 70 százalékra nő az IDC becslései alapján.

Az ilyen jellegű alkalmazások nagy részét Kubernetes rendszerekben kezelt konténerekben fejlesztik és működtetik. Ezek ugyanis segítenek felgyorsítani a szoftverek fejlesztését, így a vállalatok rövidebb idő alatt kiadhatják őket, lépést tartva a digitális diszruptorokkal. A konténerek segítségével a meglévő alkalmazások is egyszerűbben modernizálhatók a mikroszolgáltatásokra és a DevOps módszerekre alapozva, így megfelelően működnek a felhőkörnyezetekben. A konténerek ezenfelül az alkalmazások hordozását is megkönnyítik az adatközpontok és a felhők között, ami azért is fontos, mert a szervezetek körében általánossá váltak a hibrid és a többfelhős környezetek.

Tudni kell vele bánni

A konténerek és a felhőalapú alkalmazások használata és fejlesztése azonban paradigmaváltást jelent az IT-folyamatokban, amelyek már most is meglehetősen összetettek. A szervezeteknek új tudásra van szükségük ahhoz, hogy képesek legyenek használni, kezelni és skálázni a konténeralapú szolgáltatásokat. Sok helyen pedig nincs idő és kapacitás arra, hogy a mindennapi feladatok mellett elegendő időt és energiát fordítsanak ilyen szintű új ismeretek megszerzésére.

Ha pedig a vállalatok nem tudják megfelelően kezelni a konténereket, akkor nem tudják egyszerűsíteni azok kezelését. Ezzel együtt attól is elesnek, hogy kihasználhassák a hibrid felhővel járó rugalmasság előnyeit, illetve a fejlesztéshez szükséges gyorsasággal alkalmazzák az új technológiákat.

Legyen mindenki Ranchergazda!

A konténerek felügyeletéhez hasznos platform a Kubernetes, azonban önmagában ennek a kezelése is nehézkes. Ezért lehet hasznos egy olyan megoldás, mint például a SUSE Rancher, amely egyszerűsíti a Kubernetes és a konténerek használatát. Átfogó támogatást biztosít a konténerképek hatékonyabb kezeléséhez, és lehetővé teszi a fejlesztő és DevOps csapatok számára a konténeralapú szolgáltatások egyszerű bevezetését és üzemeltetését az adatközpontokban, valamint a felhőkörnyezetekben egyaránt. Így a szervezetek zökkenőmentesen üzembe helyezhetik és felügyelhetik a konténerizált szolgáltatásokat bármilyen környezetben, az adatközpontoktól kezdve a felhőkön át a peremhálózatokig. A SUSE friss felvásárlásának köszönhetően az eszköz ráadásul már a konténerek biztonságáról is gondoskodik a teljes életcikluson keresztül

Ipar

Hatalmas automatizált játékraktár

siemens

Anyagmozgatás – Ha a játékokról nagyban gondolkodunk, akkor érdemes a REGIO Játék Törökbálinton megvalósított raktárrendszerét megismerni, ahol körülbelül 800 méter szállítópálya található, a szortírozó rendszeren pedig csúcsidőszakban akár 900 láda is áthaladhat óránként.

Tíz másodpercenként felkerül egy doboz a szállítópályára– mondja Kordás Imre, a beruházást megtervező és megvalósító XXL Mechanika Mérnöki Iroda projektvezetője. Majd így folytatja: beérkező, kimenő és raktáron belüli forgalmat is kezel az új rendszer, amelyet a játékforgalmazás legnagyobb hazai cége rendelt meg. A beérkező árukat a rendszer raklapozási vagy szortírozási igény szerint válogatja szét, majd a szortírozásra szánt ládákat a raktár erre szolgáló területére szállítja. Ott a ládákat a megfelelő munkahelyekre helyezi, a szortírozás pedig áruházanként történik. Összesen 24 ilyen munkahely van, a beérkező ládák RFID antennás elágazásokon keresztül kerülnek a megfelelő helyre. Az elágazások a REGIO Játék adatbázisából kapják az utasítást arra vonatkozóan, hogy hova továbbítsák a ládákat. A rendszer egyébként a raktár webáruházi árukészletének feltöltésére is alkalmas, mivel a szállítópálya egy automata magasraktárhoz is csatlakozik.

Nagyon fontos szempont volt, hogy a boltok igényét napi szinten ki tudják elégíteni, és ne legyenek a kiszállítással csúszásban, ezt az új raktár rendszer kiválóan teljesíti. – Kordás Imre, a beruházást megtervező és megvalósító XXL Mechanika Mérnöki Iroda projektvezetője.

Mik voltak a REGIO Játék főbb igényei?

A megrendelőnek a raktáron belüli anyagmozgatás automatizálása volt az egyik fő célja. A teljes körű raktári automatizálás során a fő igény az volt, hogy a munkát felgyorsítsák, emberi munkaerőt váltsanak ki, illetve a hibákat csökkentsék. Erre szállítópályák hálózata lett kiépítve, illetve a beérkező és kimenő áruk feldolgozását automatizálták.

A raktár fő feladata a 42 darab Régió Játék áruház kiszolgálása. Ez komoly logisztikai kihívás, főleg a terheltebb időszakokban. A játékok szortírozása volt a cél az XXL Mechanika által megtervezett rendszerben, hogy a nagy raktári készletből 42 felé, a boltok változó igénye szerint a termékek szét legyenek szedve. Emellett beszállításról is szó van, tehát a raktárba érkezik külföldről és itthonról is áru. Alkotóelemek szintjén ez nagyrészt görgős és hevederes szállítópályákból, illetve a szortírozó egységekből áll. Ezek egyedileg kialakított munkaállomásokat jelentenek, amelyek a vállalatirányítási rendszerhez kapcsolódnak, és adják ki a dolgozók munkahelyére a megfelelő ládákat, ahol összeállítják az egyes üzletek megrendelését.

Milyen Siemens-technológia segíti az intralogisztikai feladatokat?

A teljes mozgásvezérlést, illetve a profinetes kommunikációt Siemens termékek végzik. Hét darab S7-1200 PLC-t építettünk be, ezek mindegyikéhez tartozik egy 15 colos ipari kezelőpanel (HMI). Az RFID fejegységből 45 darab épült be és összesen 114 olvasófejet lát el. A G115D terepi frekvenciaváltó a 400 voltos szállítópályáinkat vezérli, ebből 67 darab épült be. Ezen kívül a profinet modulok, a profinet rendszerhez szükséges switchek és kábelek, a csatlakozó fejek, illetve a 24 voltos tápegységek is Siemens termékek. A rendszer 400 voltos és 24 voltos szállítópályákat alkalmaz. A rendszer nagy részét egyébként saját tervezésű szállítópályák és dobozirányító egységek alkotják, amelyek kifejezetten ide készültek.

Milyen egyedi igényeknek kellett megfelelniük a tervezés és kivitelezés során?

Van például diafilm méretű termék, és van óriásmackó is, tehát olyan méretbeli különbségek vannak, amelyek speciális igénynek minősülnek. A projekt legelején sok egyeztetés történt azzal kapcsolatban, hogyan lehetne mindent kezelni. Még robotcellák is szóba jöttek, de pont a szélsőséges mérettartományok miatt ezeket végül is elvetettük. Végül az a döntés született, hogy a termékek körülbelül 80 százalékát kezeljük automatizált raktárrendszerben, illetve azt kezeljük, ami egy 400x600x300 mm-es ládába belefér. Ami ezen kívül esik, azt a dolgozóknak kell a raktárban elhelyezniük.

www.siemens.hu


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Áttörést ért el a Siemens

siemens

Újabb akadály hárul el a nagy hatótávolságú e-kamionok elterjedése elől.

Sikeres tesztet teljesített a Siemens: töltési rendszere 1 MW teljesítményt adott le.

A német cég prototípusát egy nagy hatótávolságú e-kamionnal tesztelték. Az új készülék több Siemens SICHARGE UC150 töltőberendezésből, ezek kimeneti teljesítményét összefogó kapcsolási kialakításból (switching matrix) és a megawatt-töltésre speciálisan kialakított diszpenzerből állt.

Ezzel a teljesítménnyel az e-kamionokban általában használt akkumulátorokat körülbelül 30 perc alatt, 20 százalékról 80 százalékra lehet tölteni.

Növekvő igény a zéró emissziós távolsági fuvarozási megoldások iránt

A nehéz haszongépjárművek felelősek az EU közúti közlekedéshez köthető, üvegházhatású-gázkibocsátásának több mint 25 százalékáért. Így a klímacélok elérése és az európai országok fosszilis importenergia-függőségének csökkentése érdekében az árufuvarozás elektrifikációját az uniós előírások több fronton is sürgetik. A cél, hogy a nehéz tehergépkocsik és a buszok CO2-kibocsátását 2040-re 90 százalékkal csökkentsék, 2035-re pedig már minden új városi busz zéró kibocsátású legyen.

Az e-haszonjárművek elterjedéséhez ugyanakkor az infrastruktúra-fejlesztés számos eleme szükséges Németországban is, ezekről fehér könyvet jelentett meg közösen a Siemens és a MAN.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Közös fejlesztést jelentett be a Siemens és a Mercedes-Benz

mercedes

Az energiarendszerről készített digitális ikrek a gyártervezés jövőjére is kihatnak

Komoly mérnöki feladatot könnyít meg a két vállalat közös fejlesztése: a villamosenergia-rendszerről készített digitális másolat segítségével felgyorsíthatóvá válik az autógyárak energiarendszerének megtervezése, modernizálása.

A Digital Energy Twint a Mercedes sindelfingeni üzemében tesztelték, ahol olyan adatokat kötöttek össze a virtuális térben, mint például az épületek berendezései, az energiatermelés, az időjárási adatok, a terhelési profilok. A megoldás a fizikai energiarendszert szimulálva ellenőrzi a javasolt tervezést, energiafelhasználási forgatókönyveket, és ajánlásokat ad a kívánt eredmények optimalizálására, ideértve az energiahatékonyságot és a kapcsolódó költségmegtakarítást, valamint a CO2 kibocsátás csökkentését.

Az új fejlesztés a Mercedes-Benz azon törekvését támogatja, hogy a saját tulajdonú gyártóhelyeit 2039-re 100 százalékban megújuló energiával tudja üzemeltetni.

„A Digital Energy Twin a válaszunk a sikeres vizualizálásra, elemzésre és optimalizálásra az energiahatékony építési folyamatok terén. Ezzel jobban megértjük a meglévő gyárépületeket, és okosépületekké alakíthatjuk őket. A technológiának köszönhetően előremutató szabványok kialakítását segítjük elő”

– mondta Arno van der Merwe, a Mercedes Benz gépjárművek termelési tervezésért felelős alelnöke.

A Siemens és a Mercedes-Benz 2021-ben kötött stratégiai partnerséget a fenntartható autóipari gyártás és a termelési módszerek digitalizációjának elősegítésére. A mostani közös fejlesztés átláthatóbb döntéshozatalt tesz lehetővé az autógyárak tervezésének korai szakaszában.

A digitális ikrek technológiája a Siemens portfóliójának kulcsfontosságú része, mely felhasználható az új termékek megtervezéséhez, valamint a vállalatok fenntarthatósági céljainak eléréséhez is. A müncheni központú vállalat nemrég jelentette be a Heinekennel közös projektjét, melynek keretében segíti a sörgyártó dekaborbonizációs törekvését, és várhatóan telephelyenként 15-20 százalékkal mérséklik a felhasznált energia mennyiségét, illetve 50 százalékkal csökkentik a CO2-kibocsátást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss