Azonnali, látványos hatással nem jár, ám később nagyon fájhat majd Oroszországnak az, hogy az orosz-ukrán válság során megindított katonai offenzívára válaszul több nyugati ország is szankciókkal sújtotta az országot, beleértve a technológiai export korlátozását.
Az orosz-ukrán konfliktus tegnap hajnali, drámai eseményeire válaszul az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada, Japán, Ausztrália és Új-Zéland, valamint az európai uniós tagországok többsége azonnali szankciókat jelentett be Oroszországgal szemben, mely elsősorban az ország pénzügyi-gazdasági egységét gyengíti, ugyanakkor az exporttilalom az ország technológiai fejlődését is jelentős mértékben lefékezheti – vélik a Reutersnek nyilatkozó szakértők.
A exporttilalom ahogy egyes kínai cégeket érintően, úgy itt is elsősorban az Amerikai Egyesült Államokból származó technológiai megoldásokra vonatkozik, így az USA-ban működő cégek mostantól csak egyedileg elbírált licenc birtokában szállíthatnak Oroszországnak számítógépeket, különféle szenzorokat, navigációs eszközöket, telekommunikácós, légi és tengeri járművekhez használt berendezéseket valamint ezek különböző komponenseit. Szakértők szerint a felől semmi kétség, hogy jelen helyzetben ilyen licencet senkinek nem fog kiadni az illetékes kereskedelmi minisztérium.
A fentiek mellett az exporttilalom vonatkozik minden olyan termékre, melyet amerikai technológia bevonásával gyártanak – ezt a fajta szankciót szintén alkalmazták már korábban elsősorban kínai entitások ellen, a legsikeresebben pedig éppen a legnagyobb kínai tech óriásnak számító Huawei Technologies-zel szemben vált be ez a módszer.
Bár Oroszország saját technológiai ipara globális szinten nem számít jelentősnek (2019-ben egyes becslések szerint az ország technológiai és telekommunikációs importja mindössze 25 milliárd dollárt tett ki), a fentiek összeadódva idővel komoly hatást gyakorolhatnak az orosz gazdaságra, mivel ezzel az ország technológiai szinten gyakorlatilag megreked 2022-ben. Az ügynökségnek nyilatkozó szakértők szerint mindez lassú felfutással érezteti majd a hatását, ellentétben a pénzügyi szektort és folyamatokat érintő szankciókkal.
Szakértők egyben azt is hozzáteszik, hogy a szankciók – jelenleg még – kevésbé szigorúak, mint az Iránnal vagy éppen Észak-Koreával szembeni korábbi amerikai intézkedések, de globálisan így is jelentősebb hatásuk lehet, mivel Oroszország lényegesen fajsúlyosabb szereplője a világgazdaságnak, mint a fenti két ország.
Lényeges szempont, hogy az orosz lakosságra nem terjednek ki a szankciók, így az amerikai/nyugati importból származó, illetve amerikai/nyugati technológiát tartalmazó háztartási és szórakoztatóelektronikai termékek, mobilkommunikációs berendezések és számítógépek továbbra is elérhetőek lesznek lakossági forgalomban. Emellett a lakossági piacra szánt, titkosított kommunikációs megoldások is elérhetők maradnak Oroszországban, kifejezetten azzal a céllal, hogy a belső ellenzék (tipikusan a háborúellenes tüntetők), illetve a média céljait és biztonságát támogassák.
Ebben a helyzetben Oroszország szakértők szerint jóformán csak Kínára támaszkodhat, ám innen sem számíthat egyelőre komoly segítségre, a kínai technológiai ipar ugyanis áttételesen szintén az amerikai embargók hatásait nyögi, így a legtöbb kínai technológiai cég el van vágva az amerikai technológiáktól, ami – főleg a chipgyártásban – rendkívül nehezen ledolgozható hátrányt jelent az ország számára.
2500 tárgyalás és 1200 beszállító az őszi kamarai beszállítói fórumon
Országszerte új lehetőségeket teremtett a hazai vállalkozások üzleti kapcsolatainak bővítésére a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Országos Kamarai Beszállítói Programja, amelyen idén ősszel öt helyszínen 59 nagyvállalat és 1226 beszállító 2475 tárgyalás folytatott le.
Az eddigi három rendezvénysorozaton összesen 19 helyszínen 234 nagyvállalat és 3883 regisztrált beszállító vett részt, akik 7205 megvalósult üzleti tárgyalást folytattak le. A részt vevő vállalkozások szerint szükséges a beszállítói láncok erősítése és fejlesztése. A kamarai rendszer a programsorozat részeként egy több mint 3800 vállalkozást tömörítő beszállítói adatbázist, egy informális beszállítói klasztert hozott létre, amelyet a jövőben továbbfejleszt. A kamarai hálózat egy célzott beszállítófejlesztési képzési program elindítását is tervezi. A sikeres kezdeményezés a tervek szerint 2027 őszén folytatódik.
A rendezvénysorozat célja, hogy közvetlen üzleti kapcsolatokat teremtsen a nagyvállalatok és a potenciális beszállítók között, új piaci lehetőségeket nyisson a kis- és középvállalkozások előtt, valamint gyakorlati támogatást adjon az együttműködések kialakításához. A rendezvények elsősorban a jármű-, feldolgozó-, fém- és műanyag-, gép-, élelmiszer- és elektronikai ipar szereplőit célozták, de más szektorok számára is nyitottak voltak. A Heves Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara által elindított, majd országos szintre emelt Országos Kamarai Beszállítói Program (mkik.hu/okbp) mára a hazai beszállítói kapcsolatok egyik meghatározó platformjává vált.
A Beszállítói Fórumok mellett a KAPTÁR (Kapacitás megosztó adatTÁR) is támogatja a partnerkapcsolatok építését. A mesterséges intelligenciával támogatott országos, ingyenes kamarai platform összekapcsolja a vállalkozások szabad kapacitásait, beszállítói igényeit és partnerkeresési lehetőségeit. A kaptar.mkik.hu oldalon elérhető rendszer automatikus adatkitöltéssel könnyíti a regisztrációt, és már több mint 1700 vállalkozás csatlakozott hozzá.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Siemens-automatizálással újult meg egy erdélyi tejüzem
A gyergyóremetei bébiételgyártó üzem automatizálása különleges feladatot jelentett a KOB-Flex Kft. számára. A tejfeldolgozás szinte valamennyi technológiai lépését magában foglaló létesítmény irányítását Siemens vezérlésre és felügyeleti rendszerre építették.
A beruházás műszaki kihívásairól, a tejipari automatizálás sajátosságairól és az adatvezérelt gyártás lehetőségeiről id. Kozma Barnabással, a KOB-Flex Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
MM: A KOB-Flex több évtizedes tapasztalattal rendelkezik az élelmiszeripari automatizálásban. Melyek a vállalkozás legfontosabb tevékenységi területei?
K.B.: A KOB-Flex Kft. jelenlegi formájában 2005 óta működik családi vállalkozásként, de az általunk végzett tevékenység már legalább harmincéves múltra tekint vissza. A kilencvenes években kerültünk kapcsolatba a tejipari technológiák meghatározó nemzetközi szállítóival, köztük a Tetra Pak, az Alfa Laval és később a GEA vállalatokkal. Azóta számos beruházásban működtünk közre velük. Elsősorban komplett technológiai rendszerek automatizálásával, a különböző berendezések integrálásával és központi folyamatirányításával foglalkozunk. Egy pasztőr, szeparátor vagy homogenizátor általában saját vezérléssel érkezik, ezeket azonban össze kell hangolni a kapcsolódó tartályokkal, szivattyúkkal, szelepekkel (technológiai útvonalak) és tisztítórendszerekkel.
MM: Milyen feladatokat vállaltak a gyergyóremetei bébiételgyártó üzem megvalósításában?
K.B.: A beruházás egy hosszabb ideje nem működő tejipari létesítmény teljes technológiai megújítását jelentette. A projektben a romániai GEA volt az egyik meghatározó technológiai partner, amely dán és német szakembereket is bevont a tervezésbe. Bennünket az automatizálás megvalósításával bíztak meg. A feladat különlegességét az adta, hogy a viszonylag kis kapacitású üzem a tejfeldolgozás szinte valamennyi fontos technológiai lépését magában foglalja. A nyerstej átvételét és tárolását pasztőrözés, szeparálás, homogenizálás, majd a receptúra szerinti összetevők bekeverése követi. Ezután a termék sűrítő- és porítóberendezéseken halad keresztül, végül por alakban kerül ki a technológiából. A rendszerhez CIP-tisztítóállomások és technológiai vízellátó rendszerek is kapcsolódnak. A munkát 2021-ben kezdtük meg, de a járványhelyzet következményei és az infrastrukturális nehézségek miatt a beruházás közel öt évre nyúlt.
MM: Milyen Siemens automatizálási megoldásokra épül az üzem folyamatirányítása?
K.B.: A rendszer központi vezérlését három Siemens SIMATIC S7-1500 PLC biztosítja, amelyekhez ET 200 decentralizált I/O-modulok kapcsolódnak. A rendszerben egy S7-1214F vezérlő is helyet kapott. A technológia felügyeletét Siemens WinCC SCADA rendszer végzi, több kezelőállomással. A méreteket jól érzékelteti, hogy a rendszer 900 digitális bemenetet, 500 digitális kimenetet, 200 analóg bemenetet és 90 analóg kimenetet kezel. Emellett kilenc AS-i master segítségével intelligens szelepvezérléseket is integráltunk. Összességében mintegy 200 mérési pont, 450 vezérelt szelep, 80 szivattyú és 30 ventilátor működését kell összehangolni.
A legnagyobb kihívást nem önmagában az I/O-pontok száma jelentette, hanem a különböző beszállítóktól érkező technológiai berendezések vezérléseinek összekapcsolása és szinkronizálása. A Siemens rendszer lehetővé teszi, hogy az önálló gépegységek egységes folyamatirányítás alatt működjenek.
MM: Hogyan lehet egy ilyen összetett technológiát áttekinthetően irányítani?
K.B.: Az üzem két nagyobb egységre tagolódik. Az egyikben a tej alapfeldolgozása, a másikban a sűrítés és a porítás történik. A két terület fizikailag elkülönül, de ugyanazt a WinCC felügyeleti rendszert használja, így a kezelők mindkét technológiai egység működéséről információt kapnak. Az automatizálásnak köszönhetően a teljes technológia működtetéséhez négy operátori felület elegendő.
A rendszerben 19 termelési folyamatot alakítottunk ki, amelyek egyenként 10–150 elemi lépésből állhatnak. Ezekhez öt automatizált tisztítási folyamat kapcsolódik. A vezérlés gondoskodik a megfelelő anyagáramlási útvonalak kialakításáról, a szelepek és szivattyúk működtetéséről, valamint a technológiai műveletek sorrendjének betartásáról.
MM: A bébiételgyártásban különösen fontos a higiénia és a visszakövethetőség. Milyen megoldásokat alkalmaztak?
K.B.: Az élelmiszeriparban a higiéniai követelmények az automatizálási rendszer fizikai kialakítását is meghatározzák. Rozsdamentes kapcsolószekrényeket, kábelcsatornákat és szerelvényeket alkalmazunk, a terepi eszközök pedig legalább IP65 védettségűek.
A technológiai tisztításokat automatizált CIP-rendszerek végzik. A visszakövethetőséget a Siemens WinCC felügyeleti rendszerhez kapcsolódó naplózási megoldásaink biztosítják. Minden termelési és tisztítási folyamat egyedi azonosítót kap, és automatikusan rögzítjük a kezdési és befejezési időpontokat, a kezelői beavatkozásokat és azonosításokat, valamint a technológiai eseményeket és a felügyelet által képzett hibákat. Az adatok eseménylisták és grafikus trendek formájában is visszakereshetők, ami a minőségbiztosítás számára különösen fontos.
MM: Hogyan kapcsolódik a gyártásirányítás a vállalatirányítási rendszerhez?
K.B.: A kapcsolatot egy közös SQL-alapú adatbázison keresztül valósítottuk meg. A vállalatirányítási rendszerből érkeznek a gyártási tervek és a receptúrák, amelyek alapján az operátorok kiválaszthatják az elvégzendő műveleteket. A technológiai rendszer pedig visszaszolgáltatja a megvalósult gyártási folyamatok adatait. Az automatizálási rendszer recept adatbázissal teszi rugalmassá a termelés tervezés és irányítási feladatainak végrehajtását.
MM: Milyen eredményeket hozott a beruházás, és milyen további tejipari referenciákkal rendelkeznek?
K.B.: Gyergyóremetén egy korszerű, magas automatizáltságú üzem jött létre, amelyben a tejfeldolgozás, a sűrítés és a porítás egységes irányítás alatt működik. A por alakú termék már eljutott a forgalmazhatóság szintjére, a végső bébiételtermék bevezetéséhez kapcsolódó fejlesztések és engedélyezési folyamatok pedig még zajlanak.
A magyar tejiparban számos Siemens-alapú automatizálási projektet valósítottunk meg. Jó példa erre a Tolnatej, ahol a közvetlen tejfeldolgozáshoz kapcsolódó automatizálási feladatok jelentős részét mi végeztük. A biztonságos működést egységes programozási megoldásokkal, On-Line távoli támogatással és helyszíni szervizszolgáltatással biztosítjuk.
Ügyfeleink döntő többségének rendszereihez online is hozzá tudunk férni, így gyors és szakszerű segítséget adunk a hibakeresésben vagy a technológiai problémák megoldásában. (a program minden munkatársunk számára egyenértékűen értelmezhető, a segítség nem személy függő!)
MM: Milyen új fejlesztési irányokat látnak az ipari automatizálásban?
Egyre nagyobb igény mutatkozik a meglévő technológiai adatok hatékonyabb felhasználására. Sok üzemben már rendelkezésre állnak a szükséges mérési információk, de ezek elemzése és áttekinthető megjelenítése még nem megfelelő. Olyan megoldásokat fejlesztünk, amelyek egy-egy technológiai folyamat teljes lefutását, a hőmérsékleti és áramlási adatokat, valamint a kapcsolódó eseményeket egyetlen képernyőn vagy jelentésben jelenítik meg. Ez jelentősen megkönnyíti a minőségellenőrzést és a hibák feltárását. Különösen fontos terület az erőforrás-felhasználás optimalizálása. Több tejüzemben már folyamatonként mérjük a frissvíz-felhasználást. Van olyan partnerünk, ahol az adatok elemzésével és a technológiai folyamatok optimalizálásával statisztikailag napi 100 köbméteres vízmegtakarítást tudtak kimutatni.
Az automatizálás ma már jóval többet jelent a gépek vezérlésénél. A Siemens-alapú folyamatirányítás, a megfelelő adatgyűjtés és az információk intelligens feldolgozása a termelékenység növeléséhez, a minőségbiztosítás javításához és az üzemeltetési költségek csökkentéséhez egyaránt hozzájárulhat.
A Schneider Electric és a Greenly kiterjeszti dekarbonizációs programját
A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata új partnerséget jelentett be a karbonelszámolási és -menedzsment platformot fejlesztő Greenly vállalattal.
Az együttműködés célja, hogy tovább erősítse a Schneider Electric Decarbonization Champion Program (DCP) programját.
A kibővített kezdeményezés a vállalat első olyan fenntarthatósági programja, amely kifejezetten a Schneider Electric partneri ökoszisztémájában működő kis- és középvállalati (KKV) partnereket támogatja abban, hogy mérjék, kezeljék és csökkentsék karbonkibocsátásukat, miközben javítják működési hatékonyságukat. A program megvalósítását a Schneider Electric globális tanácsadási üzletága, az SE Advisory Services támogatja.
Strukturált program a partneri ökoszisztéma dekarbonizációjának felgyorsítására
A Decarbonization Champion Program keretében a Schneider Electric globális partnerhálózatának kis- és középvállalati tagjaival működik együtt, és olyan dekarbonizációs útitervet biztosít számukra, amely a Greenly karbonmenedzsment platformját az SE Advisory Services célzott fenntarthatósági tanácsadásával egészíti ki. A program célja, hogy felgyorsítsa a kibocsátáscsökkentést a teljes értékláncban.
A program becslések szerint évente több mint 34 ezer dollár (30 ezer euró feletti) értékű lehetőséget biztosít minden részt vevő partner számára, többek között az alábbi területeken:
hozzáférést a Schneider Electric Sustainability and Energy Tech School képzéseihez, amelyek segítségével a partnerek fejleszthetik fenntarthatósági ismereteiket
hozzáférést a Greenly platformhoz, amely lehetővé teszi a Scope 1 és Scope 2 kibocsátások mérését, nyomon követését és jelentését, valamint az adatok áttekinthető megjelenítését
az SE Advisory Services szakértői támogatását, amely távoli auditokkal, stratégiai workshopokkal és személyre szabott dekarbonizációs útitervek kidolgozásával segíti a partnereket, valamint hozzáférést biztosít kiválasztott Schneider Electric dekarbonizációs technológiákhoz és finanszírozási lehetőségekhez
közös márkamegjelenési lehetőségek és szakmai elismerés a programban részt vevő partnerek számára
Az első tapasztalatok jelentős megtakarítási lehetőségeket tárnak fel
A csendes-óceáni régióban megvalósított pilot projektek jól szemléltetik a program üzleti hatását. Az SE Advisory Services által végzett első auditok több mint 28 500 dollár (40 ezer ausztrál dollár) éves megtakarítási lehetőséget tártak fel egy kivitelező vállalat számára. Egy queenslandi gyártóvállalat pedig több mint 178 ezer dollár (250 ezer ausztrál dollár) éves megtakarítási lehetőséget azonosított működésének fejlesztésével, többek között a sűrített levegős rendszerek hatékonyságának javításával, a fogyasztás időbeli optimalizálásával és a berendezések hatékonyabb használatával. A program globális kiterjesztése jelenleg is zajlik a Schneider Electric partneri hálózatában.
Növekvő ügyfélelvárások és változó szabályozási környezet
Az együttműködés olyan időszakban valósul meg, amikor a globális üzleti és beszállítói láncokban működő vállalatok egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek környezeti teljesítményük bemutatására és ügyfeleik fenntarthatósági céljainak támogatására. A nagyvállalatok egyre gyakrabban kérnek kibocsátási adatokat és fenntarthatósági vállalásokat beszállítóiktól, így a KKV-k számára is egyre fontosabbá válik karbonlábnyomuk mérése, kezelése és csökkentése, miközben működési hatékonyságukat is javítaniuk kell.
Ezzel párhuzamosan az olyan szabályozások, mint az Európai Unió vállalati fenntarthatósági jelentéstételi irányelve (CSRD), illetve az ausztrál Climate-Related Financial Disclosure (CRFD) szabályozás, tovább növelik az értékláncok átláthatóságával kapcsolatos elvárásokat. A fenntarthatósági szempontok beépítése a működésbe így egyre inkább az üzleti ellenálló képesség és a versenyelőny egyik meghatározó tényezőjévé válik.
A Schneider Electric partneri ökoszisztémájában működő KKV-k, köztük a kapcsolóberendezés-gyártók, kivitelezők és rendszerintegrátorok számára ez egyszerre jelent kihívást és lehetőséget. Miközben sok vállalat felismeri a dekarbonizáció üzleti értékét, gyakran hiányoznak azok az erőforrások, szakmai ismeretek és digitális eszközök, amelyekkel a célkitűzéseket konkrét intézkedésekké alakíthatnák. A Decarbonization Champion Program célja ennek a szakadéknak a csökkentése.
A megfelelés helyett a versenyelőny kerül előtérbe
„Ez a program jól tükrözi elkötelezettségünket amellett, hogy Energy Tech Partnerként értéket teremtsünk a teljes partneri ökoszisztémánk számára. A Greenly együttműködésével támogatjuk ökoszisztémánk szereplőit abban, hogy kialakítsák azokat a képességeket, amelyekkel megfelelhetnek a változó piaci elvárásoknak, javíthatják működési hatékonyságukat és felgyorsíthatják dekarbonizációs törekvéseiket. A digitális eszközök és a szakértői támogatás ötvözésével lehetővé tesszük számukra, hogy hosszú távú üzleti értéket teremtsenek, miközben hozzájárulnak a fenntarthatósági célok megvalósításához”
– mondta Bin Lu, a Schneider Electric Power Products üzletágának ügyvezető alelnöke.
Alexis Normand, a Greenly vezérigazgatója és társalapítója hozzátette:
„Számos KKV szeretne aktív szerepet vállalni a kibocsátáscsökkentésben, ugyanakkor gyakran nem rendelkezik a szükséges, könnyen hozzáférhető eszközökkel és útmutatással. A szoftveres megoldások és a gyakorlati támogatás ötvözésével célunk, hogy a dekarbonizáció mérhetővé és megvalósíthatóvá váljon a teljes értékláncban.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
