A visszaélésekből származó veszteségek szárnyalása miatt, a csalás elleni harc éllovasai egyre többet fektetnek az azokat megelőző analitikai megoldásokba és technológiákba, mutatta ki az ACFE és az SAS közös kutatása
A világjárvány globális szinten nyitotta meg Pandora szelencéjét a csalók számára. A végeláthatatlannak tűnő átverések és csalások sorozata miatt, az ezek ellen legerőteljesebben harcolók körében megduplázódtak az analitikára szánt finanszírozási összegek, az SAS és az Association of Certified Fraud Examiners (ACFE) csalásmegelőző technológiák tanulmánya szerint.
Világszerte közel 900 ACFE-tag válaszai alapján a 2022 Csalás Elleni Technológiai Benchmarking Jelentés megvilágítja, hogy az ágazatok szervezetei hogyan használják a technológiát a csalás elleni küzdelemben. Nevezetesen:
A válaszadók több mint 40%-a számolt be arról, hogy a világjárvány közepette jelentősen (14%) vagy bizonyos fokig (29%) megemelkedett adatelemzési hajlandósága.
A többség (60%) arra számít, hogy a csalás elleni technológiákra szánt költségvetési keretük növekedni fog a következő két évben.
A fejlett analitika, különösen a mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulás (a válaszadók 26%-a említette) vezeti a befektetési listát, ezt követi a prediktív elemzés és a modellezés (22%).
„A pandémiával sújtott üzleti környezetben, egyre növekedő számú csalásokat tapasztaltunk, és nem valószínű, hogy a tendenciában a közeljövőben fordulat következne be.”
– nyilatkozta Bruce Dorris, J.D., CFE, CPA, az ACFE CEO-ja.
„A megemelkedett számú csalások és a trend megelőzése érdekében, a cégek számára kulcsfontosságú, hogy proaktívan és rugalmasan adaptálják a csalás elleni eszközöket és folyamatokat. Ez a jelentés értékes erőforrásként szolgál a csalás elleni szakemberek számára, hogy megtudják, társaik milyen típusú technológiákat használnak, illetve terveznek használni, valamint, hogy ezek a technológiák hogyan befolyásolják a csalások megelőzésének és a kialakulóban lévő káros folyamatok felderítésének sikerességét.”
Az adatok feltárása ipar, régió és egyebek szerint
A 2022-es jelentés az ACFE és az SAS által 2019-ben elindított kétéves, globális kutatási kezdeményezésének eredménye. A jelentés második kiadásának kiegészítéseként az SAS online dashboardja olyan adatvizualizációs eszközöket kínál, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy iparág, földrajzi régió és vállalatméret szerint vizsgálják az eredményeket. A felmérés válaszadói 23 iparágat képviselnek – leginkább a kormányzatot és a közigazgatást (22%), valamint a banki és pénzügyi szolgáltatásokat (20%). Ezek a munkáltatói szervezetek világszerte, országokon átívelően helyezkednek el, méretük kevesebb, mint 100 foglalkoztatottól, több mint 10 000-ig terjed.
További iparágaktól független megállapítások:
Az analitika nélkülözhetetlen csalásészlelési eszköz. Az elemzések használatával kapcsolatban, szinte az összes, a felmérésben résztvevő megkérdezett jelezte, hogy szervezetük adatelemzés-használata előnyükre vált, a vizsgált tranzakciók, illetve a feltárt csalásgyanús esetek számának (99%) növelésében, az anomáliák időben történő észlelésében (98%); az időigényes feladatok automatizálásának hatékonyságában (98%); és összességében a pontosság növelésében, a hamis pozitív arányok csökkentésében (97%).
Az adatmegosztó konzorciumok lendületet kapnak. A belső, strukturált adatforrások továbbra is középpontjában állnak a legtöbb szervezeti csalás elleni elemzési kezdeményezésének (a válaszadók 80%-a említi), de sokan különféle külső adatforrásokra is támaszkodnak, beleértve a nyilvánosan hozzáférhető adatokat (41%), a bűnüldözési vagy kormányzati megfigyelési listákat (31%), a közösségi médiát (29%), más harmadik féltől származó adatokat (25%) és a csatlakoztatott eszközök adatait (25%). Ezenkívül a válaszadók 34%-a számolt be arról, hogy hozzájárul az adatmegosztó konzorciumokhoz, további 24% pedig jelezte, hogy bár jelenleg nem járul hozzá, a jövőben hajlandó lenne erre.
A szervezetek különféle feltörekvő technológiákat alkalmaznak a csalás elleni küzdelemben. A jelentés kiemeli az olyan technológiák használatának növekedését, mint például a fizikai és viselkedési biometria, a számítógépes látáselemzés, a robotikus folyamatautomatizálás (rpa), a blokklánc, valamint a virtuális és kiterjesztett valóság. Ezen technológiák jelenlegi használata a megkérdezett szervezetek esetében 7%-tól (virtuális/kibővített valóság) 34%-ig (fizikai biometrikus adatok) terjed. Azon szervezetek válaszadói között, amelyek nem használnak feltörekvő technológiákat, 13% (virtuális/kibővített valóság) és 19% (RPA) tervezi, hogy a következő egy-két évben bevezeti azt.
„A megkérdezett csalás elleni szakemberek szerint az analitikai technológiák segítenek nekik gyorsabban és pontosabban azonosítani a visszaéléseket”
– mondta el Andi McNeal, CFE, CPA, az ACFE Kutatási Igazgatója.
„A bevált tesztelési technikák, mint például a gyanús esetek jelentése és az anomáliák észlelése továbbra is a fő támaszok, de a növekvő technológiai költségvetés és az AI bevezetésének következő két évében várható 150%-os ugrása azt jelzi, hogy a szervezetek nem ülnek a babérjaikon. A 2023-ra tervezett újabb kutatás, előreláthatólag egészen más képet mutat majd.”
„Ugyan a szaporodó online és digitális csatornák megnövelték a kockázatokat, és jó táptalajként szolgálnak a bűnelkövetők számára, de azért akadnak előnyei is”
– mondta Stu Bradley, a SAS csalási és biztonsági hírszerzési alelnöke.
„Ezek a csatornák lehetővé teszik a szervezetek számára, hogy olyan adatmennyiségeket gyűjtsenek be, amelyek integrálhatók a trendek jobb nyomon követése érdekében, és végső soron megelőző álláspontot képviseljenek a gyorsan változó fenyegetésekkel szemben.”
A félvezető technológiát felvonultató eszköz strapabíróbb és ezerszer gyorsabb a hagyományos társainál.
Az olyan iparágakban, mint az élelmiszer- és italgyártás, az intralogisztika vagy a gépipar nagy teljesítményű motorokat használnak például szállítószalagok meghajtására, berendezések elindítására. Ezek meghibásodása esetén komoly károk keletkezhetnek, így a számukra energiát közvetítő motorindítók fontos szerepet töltenek be az üzemekben: ezeknek kell védelmet nyújtani a túlterhelés és a zárlatok ellen is. Az élelmiszeriparban pedig, ahol a szigorú higiénia miatt gyakran kell a szállítószalag-rendszereket magasnyomású mosással tisztítani, a víz könnyen tud zárlatot okozni, ami költséges leállásokhoz vezet.
Ezek megelőzésére kínál megoldást a Siemens új, a zárlati áramot a korábbiaknál akár ezerszer gyorsabban érzékelő SIMATIC 200SP e-Starter motorindítója, ami hiba esetén 4 µs (mikroszekundum) alatt lekapcsolja a berendezéseket. Ezt az ultragyors és a megszakítókhoz vagy biztosítékokhoz képest gyakorlatilag kopásmentes kapcsolást az teszi lehetővé, hogy az új indító félvezető technológiát alkalmaz, szilícium-karbid fémoxid félvezető (SiC MOSFET) tranzisztorokkal.
Így, miután a zárlat okát megszüntették, az eszköz azonnal újraindítható, és korlátlan zárlati lekapcsolást kínál. Azaz a korábbi gyakorlattal ellentétben nincs szükség az eszköz cseréjére vagy tartalékalkatrész beszerzésére, és növelhető az üzem rendelkezésre állása.
A diagnosztikai funkciókkal ellátott, minimális helyigényű és egyszerűen telepíthető eszköz integrált a Siemens fejlesztői környezetével (Totally Integrated Automation – TIA), illetve EcoTech minősítéssel rendelkezik. Ez utóbbi, a legzöldebb megoldásoknak járó, céges fenntarthatósági minősítést a motorindító az anyagfelhasználás minimalizálása, illetve az eszköz energiahatékonysága és a tartóssága miatt kapta meg.
Az új motorindító a hazai piacon is elérhető.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Új fejlesztés: az energiahatékonyságot és a munkabiztonságot is szolgálja az intelligens, elektromos rásegítő hajtású komissiózó kocsi
Intelligens, elektromos rásegítő hajtású komissiózó kocsi fejlesztése történt meg abban a projektben, amelyet a KLS-2000 Ipari és Kereskedelmi Kft. valósított meg a Széchenyi Terv Plusz program, ezen belül a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében.
A cég erre 199,76 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el. A támogatás mértéke a projekt elszámolható összköltségének 62.94%-a. Alvállalkozóként az Universitas-Győr Nonprofit Kft. a Széchenyi István Egyetem kutatóinak bevonásával részt vett a villamos hajtás- és irányítórendszer fejlesztésében. A két és fél éve kezdődött projekt 2024. november 15-én zárul.
A GINOP_PLUSZ-2.1.1-21-2022-00213 azonosítószámú projekt során fejlesztett elektromos, ember-gép együttműködést megvalósító, rásegítő hajtás révén a gyártórendszerekben használatos nagy tömegű komissiózó kocsikkal energiahatékony, ergonomikus és biztonságos anyagmozgatás valósítható meg.
Az európai autógyárakban telephelyenként több száz, de gyármérettől függően akár több ezer olyan terület van, ahol nagy tömegű komissiózó kocsikkal történik az áruk begyűjtése és leadása a gyártórendszer megfelelő pontjain. Ezeket a járműveket a komissiózó zóna és a gyártósorok között általában elektromos vagy más módon hajtott targoncákkal vontatják, igény szerint egyszerre többet is összekapcsolva. A komissiózó kocsik össztömege a termékek tömegétől, darabszámától és a kocsi alapszerkezetétől függően nehezebb áruk/termékek esetén a másfél tonnát is eléri. Ezeket a depózás után közvetlenül a gyártósorokhoz, sokszor 100-150 méter távolságba kell egyenként, kézi erővel mozgatni, ami gyakran több munkás segítségével történik.
Erre a problémára egy új, innovatív módon vezérelhető differenciál-hajtáslánc fejlesztése valósult meg Vecsésen, amely kiküszöböli a piacon elérhető szervohajtások erős kompromisszumait, hátrányait. A fejlesztett rendszer nyomatékérzékeny karok segítségével képes 5 kilométer/óra sebességig rásegíteni az emberi erő által kifejtett mozgatóerőre, emellett vontatható és a komissiózóállomásokon töltőkön dokkolható is. A rendszer több olyan új megoldást tartalmaz, amely az energiahatékonyságot és a munkabiztonságot is jelentős mértékben javítja, illetve olyan új funkcióknak enged teret, amelyek illeszkednek az ipar 4.0 (és a majdani ipar 5.0) gyártástechnológiai trendekhez.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
A Samsung a Carbon Trusttal és egyéb nagy technológiai vállalatokkal együttműködve új módszertant vezetett be a csatlakoztatott eszközök, például a laptopok és a hangszórók használata során keletkező káros anyag kibocsátás és kibocsátás-csökkentések mérésére.
A módszertan bevezetése hozzátartozik a Samsung részvételéhez a Decarbonizing the Use-Phase of Connected Devices (DUCD) (A csatlakoztatott eszközök használati fázisának karbonsemlegesítése) kezdeményezésben. A vállalat a Carbon Trusttal, az Amazonnal, a Microsofttal és a Sky-jal közösen fogott össze azért, hogy csökkentse az internethez csatlakoztatott elektromos és elektronikai eszközök használat közbeni energiafogyasztásából eredő üvegházhatású gázkibocsátást.
Ezek a szervezetek különösen a használati fázisra összpontosítanak, mivel egy termék – a teljes életciklusát tekintve – jellemzően ebben a szakaszban termeli a legtöbb szén-dioxidot. A csatlakoztatott eszközök világszerte jelenleg körülbelül 500 terrawattóra (TWh) energiát igényelnek évente, amely megközelíti Franciaország teljes energiafelhasználását. A technológiai iparnak ezért kiemelten fontos, hogy felmérhesse és elszámolhasson a termékek szén-dioxid-kibocsátásával, valamint megoldásokat találjon az eszközök használata általi kibocsátás csökkentésére.
Az új módszertan iránymutatást adhat a vállalatoknak, hogyan értékeljék a felhasználók eszközeiből származó adatok alapján a kibocsátás mértékét, ezáltal növelve a jelentések pontosságát, amelyek eddig a jelenlegi kibocsátási elszámolásokban használt üzemidő-előrejelzéseken alapultak. A technológiai cégek a módszertan alkalmazása során elért káros anyag kibocsátáscsökkentését is elszámolhatják majd.
A felhasználás során keletkező kibocsátások éves jelentése és a kibocsátáscsökkentésről szóló kimutatás átláthatóbbá teszi a kommunikációt a felhasználókkal, és arra ösztönözheti a vállalatokat, hogy akár a felhasználási időszakban is csökkentsék a kibocsátást. Az adatok szabványosítása és pontossága arra motiválhatja őket, hogy újszerű megoldásokkal csökkenthessék eszközeik széndioxid-kibocsátását.
A Samsung közreműködik az új DUCD-módszertan bevezetésében, amely az új energiatakarékos módszerek megtalálása iránti elkötelezettségének része. Ezen újítások közé tartozik a SmartThings Energy funkció, amellyel a felhasználók nyomon követhetik energiafelhasználásukat és jobb energiahatékonysági döntéseket hozhatnak. Csakúgy mint az AI energia mód, amely a felhasználási szokások és az energiaköltség figyelembevételével segíthet az energiafelhasználás előnyösebb kezelésében.
„Eszközeink életciklusuk során a használati fázisban bocsátják ki a legtöbb széndioxidot, a méréssel pedig jelentősen tehetünk a kibocsátás kezeléséért és csökkentéséért – mondta Inhee Chung, a Samsung vállalati fenntarthatósági központjának alelnöke. – A Samsung klímastratégiájának kulcsfontosságú része, hogy a felhasználókat bevonja az energiatakarékos megoldásokba, és alig várjuk, hogy a DUCD módszertanán keresztül bemutathassuk, hogy a SmartThings felülettel és annak AI energia módjával hogyan követhetik nyomon és csökkenthetik csatlakoztatott eszközeik energiafelhasználását.”
„Az összekapcsolt eszközök egyre fontosabbak mindennapi életünkben, ezért fontos, hogy a technológiai ipar kulcsszereplőivel közösen kezdhessük meg a felhasználás során keletkező kibocsátás kezelését. Ez az együttműködés egy olyan lényegesen hatékonyabb megközelítést tett lehetővé, amellyel kiszámíthatjuk és rögzíthetjük az összekapcsolt eszközökből származó széndioxid-kibocsátást és az elért csökkentéseket, valamint a kibocsátások kezelésére irányuló erőfeszítéseink alapjául szolgálhat ezen a kihívásokkal teli területen”
– mondta Felix Prettejohn, a Carbon Trust vezető tanácsadója.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!