Ipar
Fájdalmas a magyar iparnak a sok orosz szankció
Az Ukrajna ellen indított brutális orosz invázió miatt bevezetett szankciók közvetlen folyományaként rég nem látott szintre esett vissza a Nyugat és Oroszország közötti külkereskedelem.
Bár a szankciók az energiahordozókat nem érintik, az ellátási bizonytalanságok miatt jelentős áremelkedés ment végbe a világpiacokon az egyébként sem alacsony év végi árakhoz képest is. Milyen ágazatokat érinthet itthon a külkereskedelmi kapcsolatok megtörése? Mit okozhat az energiaárak robbanása a magyar gazdaságban? Elemzésünkben ezen kérdéseknek járunk utána.
Az Ukrajna elleni orosz agresszióra adott nyugati gazdasági szankciók hatásának becslése jelenleg a közgazdasági elemzések egyik – ha nem a legfelkapottabb – területe. Jelen írásban arra vállalkozunk, hogy megmutassuk, mely hazai ágazatok a leginkább kitettek az Oroszországot érintő gazdasági szankcióknak. A vizsgálatban a reálgazdasági csatornákra fogunk fókuszálni, így a pénzügyi-tulajdonosi csatornákon jelentkező – egyébként nagyon jelentős – hatásokra nem térünk ki.
Alacsony a kereskedelmi csatornákon keresztül a kitettségünk Oroszország felé
Számos cikk elemezte már a nyugati világ orosz kitettségét, ugyanakkor ezek nagy része csak a közvetlen hatásokat becsülték meg. A következő konkrét példa megvilágítja, miért fontos vizsgálni a közvetett hatásokat is: az orosz fémalapanyag-szállítmányok kiesése súlyosan érinti az európai fémipart, ezen keresztül pedig a német autóipart is – és máris a német autóipar beszállítóinál, azaz például Magyarországnál tartunk. A hullámok ráadásul mindkét irányba mozognak: a magyar autógyártás orosz irányú exportjának kiesése a hazai és külföldi beszállítókra egyaránt hat, majd ezek a hatások végig gyűrűznek a teljes beszállítói láncon, mígnem végül ismét visszacsapnak Magyarországra is. Szerencsére rendelkezésre állnak a megfelelő adatok ahhoz, hogy ezeket a tovagyűrűző hatásokat megfelelően tudjuk számszerűsíteni.
Az OECD adataiból az derül ki, hogy kereskedelmi csatornákon keresztül alacsony az európai országok kitettsége Oroszország felé. Még ha azzal a nagyon pesszimista verzióval számolunk is, hogy az OECD-országokba tartó orosz export az idei év hátralévő részében kiesik (kivéve természetesen az energiahordozókat), akkor is csak 0,1 százalékponttal csökken a legtöbb európai ország GDP növekedése. Még a felfelé egyértelműen kilógó balti államoknál sem lesz nagyobb a GDP növekedés visszaesése, mint 0,2 százalékpont. Eközben számításunk alapján az orosz gazdaság növekedése 5,0 százalékponttal esik vissza a szankciók nyomán kieső export következtében (1. ábra). Természetesen a külkereskedelem csak egy a sok gazdasági csatorna közül, így a teljes orosz visszaesés ettől nagyságrendekkel nagyobb is lehet (az elemzőházak nagyobb része kétszámjegyű visszaesést vizionál). Ráadásul az orosz export legnagyobb része nyersanyag, ami elméletileg könnyebben helyettesíthető, mint egy bonyolult chip (amelyből még mindig hiány van a világon).
Az orosz export OECD-országok általi bojkottja esetén a hozzáadott értékre becsült visszaesések Európa országaiban, 2022-ben (energiahordozók nélkül) (Forrás: OECD ICIO alapján Egyensúly Intézet becslés. )
Magyarországon a szankciók elsősorban a feldolgozóipart érintik. Ezen belül is a legnagyobb visszaesést a kőolaj-feldolgozás (-0,7 százalékpont), a vegyipar (-0,36), valamint a fémalapanyag-gyártás (-0,34) könyvelheti el. Ezek a lassulások ugyanakkor eltörpülnek amellett, hogy mekkora kárt okoznak az energiapiaci áremelkedések Magyarországnak (is), ezért ezeket a hatásokat külön is elemezzük.
Komoly zuhanás várható a vegyiparban és a fémalapanyag-gyártásban
Az elemzők egészen a közelmúltig nem tulajdonítottak túl nagy jelentőséget a termelői árak és a reálgazdasági teljesítmény (hozzáadott érték vagy árbevétel) kapcsolatának. Ennek az volt az oka, hogy az alacsony energiaárakkal megtámogatott termelői árakban bekövetkezett kis mozgások nem magyarázták meg a szereplők teljesítményét. Ezen felül a kereslet is magas volt 2019 előtt. A COVID után azonban egy csapásra megváltozott minden: a globalizáció megtorpant, a gázpiacon kínálati problémák léptek fel. Ezek a tavalyi év végén/idei év elején együttesen jelentős áremelkedést okoztak, amit jelentősen megfejelt a februárban kirobbant háború. Annak ellenére, hogy az EU-tagállamok egyelőre nem vetettek ki szankciókat az orosz energiahordozókra, a háború miatti bizonytalanság nyomán csúcsra emelkedtek a tőzsdei árak, ami így a magyar gazdaságra is hatással van. 2019-hez viszonyítva – a jövőbeli jegyzéseket (futures) is figyelembe véve idénre az áram ára 50 százalékkal, a kőolajé 70 százalékkal, míg a földgázé több mint 800 százalékkal(!) magasabb szinten fog tetőzni. Normális esetben (azaz amikor az áringadozások nem extrémek) a gazdaság pillanatnyi kereslete határozza meg, hogy mi történik a termelői árakkal: erős kereslet esetén áthárítják a vevőkre, gyengébb kereslet esetén lenyelik veszteségként. A termelési költségek extrém emelkedése mostanra elérte azt a kritikus szintet, hogy a COVID után felfutó makrogazdasági kereslet-javulás mellett is csökkent az energiaintenzív ágazatok árbevétele, azaz nem tudják teljesen áthárítani költségeiket.
Az alábbi ábra a megváltozó kapcsolatot mutatja be a termelői árak és az árbevétel között. Korábban (a COVID időszak előtt, pirossal) semmilyen kapcsolat nem volt a két változó között, azaz az alacsony szinten mozgó termelői árak változása nem befolyásolta (közvetlenül) az árbevételt. 2021 végén – 2022 elején a kapcsolat megváltozott: a növekvő termelői árak csökkenő árbevételt eredményeztek, tehát az ágazatok már nem tudják áthárítani vevőikre a növekvő beszerzési költségeket, emiatt profitban és bértömegben alkalmazkodnak (2. ábra). A vegyiparban a teljes beszerzési költség 15-16 százalékát fordítják földgáz- vagy kőolaj-származékokra. Ha az olajárak 30 százalékkal, a földgáz árak viszont 500 százalékkal alakulnak magasabban, mint tavaly, akkor azonos mennyiségek mellett a korábbi 15-16 százalékos beszerzési költség gyorsan több mint a duplájára, legalább 35 százalékra emelkedik. Ha a vegyipari vállalat döntően a mezőgazdaságnak szállít, és itt már javarészt beszerezték a vevők a szükséges mennyiségeket korábban, az üzem leállásra kényszerül. A bizonytalansághoz ráadásul hozzáad az is, hogy a háború nyomán kialakuló gabona export korlátozás miatt a kereslet is kiszámíthatatlan lesz. Mindennek volt a látványos példája itthon a Nitrogénművek ammóniagyárának leállítása, de hasonlóan döntött a norvég Yara, amely több európai üzemét is bezárta.
A termelői árak és az árbevétel közötti kapcsolat változása Magyarországon (a pöttyök ágazatokat jelölnek). Megjegyzés: Az R2 adat a két tengely közötti kapcsolat szorosságát jelzi (minél nagyobb, annál erősebb). A függőleges tengelyen szereplő árbevétel adat szezonálisan és naptárhatással igazított. Forrás: Eurostat alapján Egyensúly Intézet számítások.
Felhasználva a 2. ábrán kékkel bemutatott kapcsolatot, meg tudjuk becsülni, hogy a termelői árak növekedése mekkora visszaesést okoz az ágazatoknál. Ehhez meg kell becsülnünk azt is, hogy az energia- és nyersanyagpiaci árak emelkedése hogyan változtatja az ágazatok beszerzési költségét (ezt fogjuk megfeleltetni a termelői ár változásának). A számítások során figyelembe vettük a beszállítói kapcsolatokat is, azaz azt, hogy egy adott ágazat kinek a beszállítója és neki kik szállítanak be. A hálózatok elemzése után az alábbi sorrend jött ki a legkitettebb ágazatokra Magyarországon.
A világpiaci áremelkedések következtében lehetséges maximális visszaesés a magyar ágazatoknál (reál hozzáadott értékben mérve). Forrás: KSH- és tőzsdei adatok alapján Egyensúly Intézet számítások.
A leginkább energiaintenzív vegyipar növekedése módosulhat leginkább lefelé idén (-61 százalékpont), de hasonlóan nagy mértékben kitett a fémalapanyag-gyártás is (-49 százalékpont). A két ágazat 40 ezer embernek ad munkát, viszont a teljes foglalkoztatáson belüli súlyt tekintve EU-s összevetésben csak átlagos jelentőségűnek számít a két ágazat (a foglalkoztatás 0,8 százalékát adják, ami a legalacsonyabb a visegrádiak között). Az előző kettőnél jóval kisebb mértékben járhat rosszul a mezőgazdaság, amely főként a vegyiparnak való kitettsége miatt eshet vissza. A legkevésbé érintett ágazatok közé tartoznak a feldolgozóipar húzóágazatai, azaz a járműgyártás és az elektronika, ami az ipar növekedési kilátásait tekintve mindenképpen pozitív. Ugyanakkor főként az ukrán beszállítók kiesése miatt itt is jelentős kockázatok azonosíthatók.
Meg fog történni a 3. ábrán bemutatott visszaesés? Valószínűleg nem ekkora mértékben. Egyrészt a vállalkozások dinamikusan alkalmazkodnak a környezethez: fedezeti ügyleteket kötnek, új piacokat keresnek, költségeket racionalizálnak. Másrészt a különböző ágazatok különböző keresleti környezettel szembesülnek, ami akár jelentősen módosíthatja a képet. Az viszont biztosnak látszik, hogy az ukrán válság előtt Magyarországra széles körben prognosztizált 5-6 százalék körüli GDP-növekedés idén meg is feleződhet. Számításaink alapján a világpiaci áremelkedések hatására maximum 6 százalékpont körüli mértékben alakulhat alacsonyabban a magyar GDP, így idei növekedésünket csak a tavalyi évről áthúzódó növekmény (az úgynevezett áthúzódó hatás) mentheti meg.
Mit tehet a magyar gazdaságpolitika?
Mind a kormány, mind a jegybank rendkívül nehéz helyzetben van. Az MNB hitelessége fenntartása érdekében fékezni kényszerül a nem csekély mértékben külső tényezők miatt kialakuló inflációt, tehát növelnie kell a kamatokat, ezzel visszafogva a növekedést és a forint árfolyam gyengülését. Az állam finanszírozása így megdrágul, azonban az állampapírban tartott megtakarítások növekedhetnek, ami a fogyasztáson keresztül fékezi az inflációt és támaszt nyújt a költségvetésnek. A megtakarítások növekedését támogatja a lakáspiacon várt árnövekedés-lassulás is, valamint a részvénypiacokon kialakult bizonytalanság. A megoldás azonban csak féloldalas, mert az új lakossági – jellemzően állampapír-megtakarítások – magas kamata előbb vagy utóbb a fogyasztásban köthet ki, így még ha időben elnyújtva jelentkezik is az inflációs hatás, a monetáris szigorítás nyomán sem tűnnek el teljesen a keresletoldali inflációs tényezők. A másik kihívást az okozza, hogy a jegybank nem tudja felvenni a harcot egy olyan kínálatoldali eseménnyel, mint amilyen az energiaárak növekedése. Ebben az esetben csak annyit tehet, hogy stabilan tartja az árfolyamot vagy esetleg erősíti azt, továbbá figyel arra, hogy ne legyen túl erős a kereslet a gazdaságban.
A költségvetésnek gyakorlatilag nincs mozgástere a negatív gazdasági sokkok ellentételezésére. A választási kampány miatti kiköltekezés, valamint a rezsicsökkentéshez való ragaszkodás következtében az aránytalanul bajba jutott ágazatok esetleges megsegítéséhez szükséges források rendelkezésre állása kétséges, miközben bevételi oldalon a világpiaci események nyomán lassuló növekedés nem tudja befoltozni a költségvetési lyukakat. Ehhez még hozzáadódik az EU-s forrásoknak a jogállamisági mechanizmus körüli viták nyomán bekövetkezett megakadása is. Enyhítő körülmény, hogy a lakossági megtakarítások jelentős része állampapírban csapódhat le, azonban ennek forrásköltsége nagyobb, mint amit az elmaradó gazdasági növekedés nyomán keletkező plusz adóbevételekkel lehetne megszerezni. Az állam helyzetén jelentősen segíthetne az orosz energiafüggőség csökkentése, ez azonban legjobb esetben is csak több éves távlatban elképzelhető.
Összességében tehát 2022-ben stagflációs időszakra számíthatunk, amely valószínűleg jövőre is folytatódni fog. A stagnálás attól függően lehet súlyos és elhúzódó, hogy a háború meddig tart és a világkereskedelem mikorra tud visszaállni a “normális kerékvágásba”. Ráadásul a kieső és nagyon jelentős orosz és ukrán élelmiszeripari termelés miatt a világ egy részében éhínségi krízisek várhatók. Ezek ugyan Magyarországot elkerülhetik, azonban Észak-Afrikából egy újabb menekülthullám indulhat el. Így csak bizakodni tudunk abban, hogy a háború mihamarabb véget ér.
Forrás: Portfolio
Ipar
30 éves hazánk legkomplexebb építőipari szolgáltatásokat nyújtó cégcsoportja, a DVM group
Miként válhat egy 100 százalékban magyar tulajdonú, kezdetben elsősorban irodatervezéssel és belsőépítészettel foglalkozó vállalat 30 év alatt hazánk legkomplexebb építőipari szolgáltatásokat nyújtó, 40 milliárd forintot meghaladó éves árbevételű cégcsoportjává?
A DVM group három évtizedes történetét a piac igényeire reagáló organikus fejlődés és a folyamatos növekedés jellemzi. Az alapítása óta nyereségesen működő cég munkafolyamatait a minőség iránti elkötelezettség, az integrált szemlélet és a diverzifikált mérnöki tudás határozza meg. Meghatározó szereplői a kereskedelmi ingatlanfejlesztéseknek, a szálloda- és irodapiacnak, valamint lakóingatlanokat, ipari létesítményeket és erőműveket is építenek. Mérnöki csapatuk jelenleg mintegy 28 kivitelezési és több mint 60 tervezési feladatot végez.
A DVM-et Kovács Attila alapította 1995-ben tervezőirodaként, hogy nyugat-európai színvonalú szolgáltatást nyújtson az akkoriban formálódó hazai irodapiacon. A Magyarországon akkor még szinte ismeretlen, angolszász hagyományokra építő koncepció lényege az integrált megközelítés és a folyamatok összehangolása, amely lehetővé teszi egy adott projekt teljes körű kezelését, beleértve a tervezési, kivitelezési és felügyeleti feladatokat is. Ez a megközelítés nemcsak a korai belsőépítészeti munkáiknál volt jellemző, hanem ma is meghatározza tevékenységüket az irodai, szállodai, lakó- és ipari fejlesztések során. Gyorsabb és költséghatékonyabb megvalósítást tesz lehetővé, valamint csökkenti a fejlesztői kockázatokat is, különösen műemléki környezetben vagy komplex beruházások esetében.
„A tevékenységi kör bővülése ellenére az eredeti elköteleződésünk, a minőség, a precizitás és a részletekre való odafigyelés továbbra is változatlan. Ezeknek a sztenderdeknek a fenntartása komoly kihívás, hiszen teljesen másfajta szakmai fókuszt igényel egy műemléki épület alapozásának megerősítése, homlokzatának restaurálása vagy gépészeti rendszereinek korszerűsítése, mint az ugyanabban az épületben megvalósuló luxus belső terek tökéletes kidolgozása. A DVM-nél ezekért külön szakterületek felelnek, de a végeredménynek minden esetben kompromisszummentesen magas színvonalúnak kell lennie – az épület egészére nézve”
– teszi hozzá Haberl Péter, a cégcsoport ügyvezető partnere.
A DVM mindig a minőségi épületekkel és munkákkal akart kitűnni. Több európai országban van megvalósult projektjük, jelenleg Franciaországban, Bulgáriában, Németországban is dolgoznak. „A munkáink többsége Magyarországon zajlik, de szinte minden évben végzünk tervezési vagy projektmenedzsment-feladatokat külföldön is. Számos ügyfelünk nemzetközi vállalat, akiknek már több alkalommal is dolgoztunk más országokban. Ezt a vonalat természetes módon szeretnénk továbbfejleszteni, jelenleg is ígéretes tárgyalásokat folytatunk” – emeli ki Czár Balázs, a DVM group ügyvezető partnere.
Szolgáltatási palettájukat az ügyfelek igényeihez igazítva folyamatosan bővítették: mára teljeskörű design & build szolgáltatással, saját tervező, projektmenedzsment, kivitelezési és környezettudatos tanácsadói csapattal dolgoznak. 2024 pedig megalakult a DVM-Greenfield, ami az ipari ingatlanszektorban kínál teljeskörű szolgáltatást a fenntartható raktár- és gyártócsarnokok kulcsrakész generálkivitelezésétől, a projektmenedzsmenten át a mindenre kiterjedő szakmai tanácsadásig. A kezdeti négyfős tervezőirodai csapat mára több mint százötven fős, főleg magasan képzett mérnökökből álló szervezetté fejlődött, az éves árbevétel pedig 2004 óta megtízszereződött, 2024-ben meghaladva a 40 milliárd forintot. A cégcsoport vezetési modellje is speciális: az ügyvezető partnerek – Massányi Tibor, Haberl Péter és Czár Balázs – egyben tulajdonosok is, köszönhetően a néhai alapító egyedi hozzáállásának.
„Mindig úgy gondoltam, hogy ha valakit magam mellé veszek, annak tulajdonrészt is felkínálok”
– nyilatkozta 2017-ben Kovács Attila.
A három évtized alatt 1,5 millió m2 kivitelezési és tervezési terület kapcsolódik a DVM grouphoz. Olyan ikonikus luxusmárkáknak terveztek és kiviteleztek, mint az Armani, a Burberry és a Jaguar, dolgoztak a Huaweinek, a Wizz Airnek, az Amerikai és a Kanadai Nagykövetségnek. Integrált építőipari és építészeti szolgáltatásaiknak büszkeségei a Deloitte, a British Petrol (bp) székháza, a belső Váci út egyik legnagyobb irodafejlesztése, a Promenade Gardens vagy a Szervita Square Buildings. Számos projektjüket a szigorú műemlékvédelmi szempontok szerinti rekonstrukció jellemzi, ilyen az Eiffel Palace urbanisztikai, valamint fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő újjáépítése, a szecessziós Váci1 irodaház, az UNESCO világörökségi helyszínen álló Balettintézet épületének felújítása, abban pedig az ötcsillagos W Budapest Hotel kialakítása. A Györgyi Dénes műépítész tanár tervei alapján készült ház, az Attila 99 Loft átalakításánál is kiemelt szempont volt, hogy megőrizzék az épület eredeti karakterét. Jelenleg is több ikonikus generálkivitelezési projekt zajlik a DVM group közreműködésével: a St. Regis Hotel a Klotild Palotában, a Mandarin Oriental szálloda a Gellértben, vagy épp a 632 lakásos Duna Terasz Vista lakópark a Foka-öbölnél. Emellett részt vesznek a Hungaroring teljeskörű megújításában, a Nilfisk, a Morgan Stanley, a Wise iroda projektek és a Saint James magánklinika kivitelezésében is. Saját fejlesztésű lakóprojektjük, az Andor Liget kivitelezése jelenleg is zajlik.
„Nem gondolom, hogy a DVM jövője új szektorok meghódításában rejlik. Sokkal inkább abban hiszek, hogy a meglévő tervezési és építési szolgáltatásainkat kell tovább finomítanunk. Fejlesztenünk kell a napi folyamatainkat, javítani a csapatmunka gördülékenységét, hatékonyabb munkamódszereket kell kialakítanunk, és tudatosabban kell megterveznünk és megvalósítanunk projektjeinket. Még nagyobb figyelmet kell fordítanunk a környezettudatosságra, és fel kell ismernünk azt a felelősséget, amely ránk hárul a környezetünk alakításában”
– emeli ki Massányi Tibor, a DVM group ügyvezető partnere.
A DVM group tehát a jövő kihívásaira is készül: elkötelezett az ESG és fenntarthatósági szempontok iránt, belső szakértői csoportjai már több mint 10 éve alkalmazzák a zöld minősítéseket Két napelemparkot is létesítettek Magyarországon, melynek célja a környezettudatos működés erősítése, és a portfólió tudatos diverzifikálása olyan szektor felé, amely hosszú távon is fenntartható és gazdaságilag is stabil lábat jelent a cégcsoport számára. A vállalat mérnöki diverzifikáltsága, nemzetközi tapasztalata és adaptív működése biztosítja, hogy a jelenlegi piaci bizonytalanságok ellenére is stabilan fejlődjön tovább.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Forradalmi megoldás az építőiparban
Falazórobotot mutatott be a Wienerberger Magyarországon
Magyarországra is megérkezett a Wienerberger új falazórobotja, amely teljes kőművescsapatok munkáját láthatja el az építkezéseken. Az innovatív technológiai fejlesztés gyorsan, tökéletes pontossággal dolgozik, és megoldást kínál az építőipart sújtó jelentős munkaerőhiányra. Az építőanyaggyártó magyar csapata azon dolgozik, hogy a robotot minél előbb a hazai kivitelező cégek rendelkezésére bocsájtsa, így javítva az építkezések hatékonyságát és minőségét.
Több száz építőipari szakember, kivitelező, beruházó és kereskedő társaságában mutatkozott be idehaza a WLTR – ejtsd Valter – névre keresztelt innovatív falazórobot. A piacvezető építőanyaggyártó Wienerberger és a cseh GreenBuild forradalmi újdonsága óránként akár 10 négyzetméter falazat kivitelezésére képes tökéletes pontossággal, akár 3,25 méteres magasságig. A kereskedelmi, ipari, valamint lakóépületek külső-belső teherhordó falainak és válaszfalainak felépítésére alkalmas robot hozzávetőleg egy ötfős kőműves csapat munkájának megfelelő kapacitással rendelkezik. WLTR a falazóelemeket a tervrajzot pontosan követve, gépi precizitással helyezi el, ezáltal kiküszöbölve a hibázás lehetőségét és biztosítva a munka egyenletes minőségét.
Az építőipar egyre súlyosbodó munkaerőhiánnyal néz szembe egész Európában, amely nemcsak az építkezések költségeit növeli, de a kivitelezések idejét is jelentősen meghosszabbítja. Ezzel az egyedi fejlesztéssel a Wienerberger célja, hogy megoldást kínáljon a szakemberhiánnyal küzdő építőipari cégek problémáira, és jelentősen hozzájáruljon az építőipari hatékonyság növeléséhez.
„A WLTR falazórobot nem csupán egy egyedülálló technológiai fejlesztés, hanem valós megoldás egy égető piaci igényre. A munkaerőhiány ugyan nem az egyedüli probléma az ágazatban, de jelentős gondokat okoz, és ezzel együtt a fenntartható megoldások és a hatékonyság javítása iránti igény is folyamatosan nő”
– mondta Potos János, a Wienerberger Zrt. kereskedelemért és marketingért felelős igazgatósági tagja.
„Különösen büszkék vagyunk arra, hogy ezzel a megoldással egy olyan nagy múltra visszatekintő, ma is meghatározó szerepet betöltő építőanyagot, mint az égetett kerámia, sikerült a legmodernebb technológiával párosítani. A Wienerberger célja, hogy a kiváló minőségű kerámia építőanyagok mellett olyan megoldásokkal segítse az építőipari szereplők munkáját, amik javítják a kivitelezések minőségét, valamint csökkentik az építkezések idejét és költségeit”
– tette hozzá a szakember.
A robot jelenleg a Wienerberger által fejlesztett Porotherm Robot Ready falazóelemekkel dolgozik, amelyek speciális, európai szabadalommal védett, a robot által könnyen megfogható kialakításuk révén teszik lehetővé az automatizált falazást. A technológia a paneles építési megoldásokkal szemben egy sokkal fenntarthatóbb alternatívát nyújt, miközben megőrzi az égetett kerámia használatából fakadó előnyöket.
A cseh piacon már nagy sikerrel alkalmazott WLTR hamarosan a magyar kivitelezők számára is elérhetővé válik. Az építőanyaggyártó néhány éven belül tömeges elterjedésre számít, ugyanis a robotizált falazás teljes költsége versenyképes a hagyományos építési technológiákkal. Ez a lépés itthon is elősegítheti a digitalizáció térnyerését és a fenntartható építési gyakorlatok elterjedését a szektorban.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Milliméteres pontosság és adatvezérelt működés
Az ipari digitalizáció nem csupán gépekben, hanem a gondolkodásmódban is forradalmat hoz. Jelenleg a magyarországi kis- és középvállalkozások döntő többsége még nem alkalmaz fejlett Operational Intelligence (üzemeltetési intelligencia, OI) rendszereket.
Az Operational Intelligence rendszer valós idejű adatgyűjtéssel és -elemzéssel segíti a vállalatokat abban, hogy gyorsan és megalapozottan hozzanak döntéseket az üzleti működésük optimalizálására. Az iparági átlagos teljesítményszint 25–30% között mozog, szemben a nemzetközi élmezőny – például a Toyota – által elért 80% feletti értékekkel. Ennek a szintnek az eléréséhez elengedhetetlen az adatalapú döntéshozatal és a fejlett monitoringrendszer. Az Sz. Variáns célkitűzése, hogy jelentősen szűkítse ezt a különbséget, és hosszú távon is versenyképes pozíciót építsen ki a hazai és akár nemzetközi piacokon egyaránt. A cég ezen irányelveket veszi alapul mikor újabb és újabb beruházásokat hajt végre. Így a cég legfrissebb beruházása is ezt az elképzelését bizonyítja, amely egy újtípusú, pontosabban egy bígelést kiváltó marógép a papíralapú csomagolástechnikában. Az eszköz nemcsak a gyártási pontosságot, azaz a dobozon lévő hajtóélek pontosságát növeli, hanem az Ipar 4.0 elveire építve azonnali adatkinyeréssel segíti a gyártás, vizualizált teljesítménymutatókkal és mikroszintű elemzésekkel támogatja a gyártás hatékonyságát.
Az új eszköz mellett a vállalat kiemelt figyelmet fordít a belső kommunikáció fejlesztésére is. Az üzemi és irodai monitorhálózattal, napi hangulatmérő barométerrel, valamint strukturált vezetői párbeszéddel alakítja ki azt az emberközpontú működést, amely hosszú távon is versenyelőnyt jelent a munkaerőpiacon.
Lehet, hogy a jövő luxus dobozai is Debrecenben készülnek majd?
A csúcstechnológiás zónamotorokkal működő biegelést kiváltó élmarógép nemcsak a gyorsaság, hanem a precizitás terén is kimagasló teljesítményt nyújt. A gép lehetőséget biztosít arra, hogy a korábbi gyártási paraméterek egyetlen gombnyomásra visszanyerhetők legyenek, így az átállási idő akár több óráról mindössze 15 percre csökkenthető. A hagyományos biegelési technikákkal ellentétben a gép roncsolásmentes, kimart vájatokat készít, amelyek garantálják a szabályos, éles és esztétikus hajtásokat.
„Az új berendezés nem a meglévő technológia kiváltására, hanem annak kiegészítésére és továbbfejlesztésére szolgál, lehetőségeket nyitva meg a gyártás diverzifikálása előtt. A régióban, illetve Magyarországon mindössze egy-két vállalat rendelkezik ilyen berendezéssel, így ez a technológiai újdonságnak számít. A speciális dobozformák előállítása, a töltőgépes konfekcionálás támogatása, valamint a finoman kialakított hajtóélek precíz gyártása révén az Sz. Variáns képessé válik olyan iparágak kiszolgálására – mint például az elektronikai, a luxuscikkeket gyártó vállalatok – amelyek korábban technológiai korlátok miatt nem voltak elérhetők.”
– fejtette ki Szakál János, az Sz.Variáns ügyvezető igazgatója.
Valós idejű termelési adatok a hatékonyság szolgálatában
Az új generációs biegelőgép tökéletesen illeszkedik az Ipar 4.0 szemléletébe, amely a rendszerszintű gondolkodást, az automatizációt és az adatvezérelt döntéshozatalt helyezi előtérbe. A berendezés a működés során folyamatosan gyűjti és naplózza a teljesítményadatokat, lehetővé téve a mikromegállások, a termelési hatékonyság valós idejű nyomon követését és elemzését. Ennek köszönhetően a munkatársak nem csupán utólagos értékelésekre hagyatkozhatnak, hanem azonnali beavatkozással optimalizálhatják a folyamatokat, jelentősen növelve ezzel az üzemi hatékonyságot.
Digitális kijelző alapú kommunikáció – Információ ott és akkor, ahol valóban szükség van rá
Az Sz. Variáns nemcsak technológiai innovációban jár élen, hanem a belső információáramlás újra szervezésében is meghatározó szerepet vállal. A gyártósorokhoz telepített monitorok lehetővé teszik, hogy a munkatársak valós időben, közvetlenül férjenek hozzá a műszaki utasításokhoz, a teljesítménymutatókhoz (KPI-okhoz), valamint a napi célkitűzésekhez és eredményekhez.
A megoldás egyszerre biztosít célzott, területspecifikus tájékoztatást és átfogó, digitális vállalati szintű kommunikációt is. Nemcsak a gyártási folyamatok, hanem a „real time” kommunikáció is digitalizált módon segíti a hatékonyságot.
Mérhető munkavállalói élmény – Tudatos employer branding az ipari környezetben
Az Sz. Variáns a digitalizációt nem csupán technológiai, hanem humán fókuszú eszközként is alkalmazza. Az üzemben elhelyezett, egyszerűen kezelhető „smiley készülék” lehetőséget biztosít a dolgozók számára, hogy napi szinten, anonim módon jelezhessék aktuális közérzetüket. Az így nyert adatok valós időben segítenek feltárni a szervezeti hangulat alakulását. A rendszeres, strukturált 1:1 felső, középvezetői és a termelésben lévő kollégákkal folytatott megbeszélések – heti vagy kétheti vagy havi gyakorisággal – nemcsak a személyes visszacsatolás platformjai, hanem az értékalapú vezetés megerősítésének is hatékony eszközei.
Az Sz. Variáns fejlesztései azt mutatják, hogy a versenyképes ipari működéshez ma már elengedhetetlen az adatvezérelt technológia és az emberközpontú vállalatirányítás összehangolása. Az új biegelőgép és a kapcsolódó digitális megoldások nemcsak a hatékonyságot növelik, hanem hosszú távon is erősítik a munkavállalói elkötelezettséget, ezzel erősítve az Sz.Variáns cégértékét és a piaci pozícióját.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Az e-kereskedelem átalakítja Európa logisztikai térképét
-
Gazdaság1 hét ago
Így lesz a feszültségből stratégiai előny a munkahelyen
-
Gazdaság7 nap ago
Pénzügyi hullámvasúton navigál a vállalati treasury
-
Ipar2 hét ago
Milliméteres pontosság és adatvezérelt működés
-
Tippek2 hét ago
Országos összefogásra hív a SPAR
-
Egészség1 hét ago
Mitől remeghet a kezünk állandóan?
-
Okoseszközök1 hét ago
A Honor 400 széria bemutatta az AI-alapú képmozgató funkcióját
-
Zöld2 hét ago
10 Millió Fa: így lesz erdő az 1%-ból!