Connect with us
Hirdetés

Ipar

Ez az 5 technológiai fejlesztés áll az autonóm mobil robotok gyors térnyerése mögött

amr

A csökkenő termelékenység, a lassú ellátási láncok, és az új munkavállalók alkalmazásáért, valamint megtartásáért folytatott küzdelem mind szerepet játszik az autonóm mobil robotok (AMR-ek) gyors piaci bevezetésében. 

Annak ellenére, hogy az AMR-ek iparága még mindig gyerekcipőben jár, a különböző méretű raktárak, gyárak és üzemek már most felismerték az általuk kínált előnyöket, például a termékek gyorsabb piacra juttatást, vagy az alkalmazottak a manuális anyagmozgatásnál értékesebb feladatokra való átcsoportosítását. Az ilyen és ehhez hasonló előnyök továbbra is vonzóvá teszik az AMR-ek telepítését az egyre nagyobb kihívást jelentő alkalmazásokhoz az autóipari és elektronikai gyártástól a 3PL logisztikán keresztül egészen a csomagolt fogyasztói áruk területéig.

A kifinomult új alkalmazások kihívásainak megválaszolása érdekében az AMR-gyártók folyamatos újításokon dolgoznak, hogy növeljék robotjaik teljesítményét és egyszerűbbé tegyék használatukat, mellyel lehetővé teszik, hogy egyszerre több robot is hatékonyan és biztonságosan közlekedjen bonyolult forgalmi viszonyok közepette is.

Öt gyorsan változó technológiát érdemes figyelni, mivel ezek járulnak hozzá a legnagyobb mértékben az AMR-ek fejlődéséhez és telepítéséhez.

1. A mesterséges intelligencia már nem csak egy hívószó, hanem valóban okosabbá és biztonságosabbá teszi az AMR-eket

Az AMR-ek esetében az MI technológia okosabb robotokat jelent, amelyek képesek megtanítani magukat bizonyos feladatok elvégzésére, amire költséges és időigényes programozás nélkül korábban nem lett volna lehetőség. Az MI jelentős mennyiségű számítási teljesítményt követel meg, ami az AMR fejlesztőknek egyre nagyobb mértékben áll a rendelkezésükre. Így lehetőség nyílik arra, hogy a robotok még gyorsabban ismerjenek fel tárgyakat és helyzeteket. Ma a fejlett AMR-ek MI-re támaszkodnak például a munkadarabok még precízebb azonosítása és a közlekedésnél a biztonságos manőverezés során, mindezt pedig kisebb energiafogyasztás mellett teszik. És bár az MI képességeinek legnagyobb ugrásai még hátravannak, az AMR-ek autonóm viselkedése – ahogyan egyik ponttól eljutnak egy másikba anélkül, hogy valóban tudnák, mi történik körülöttük – egyre fejlettebbé fog válni.

2. Az 5G már úton van – de lehet nem ér ide olyan gyorsan, mint sokan szeretnék

Napjaink mobil robotjainak nincs szüksége komolyabb infrastruktúrára, így a vállalatok akár mindössze egy robot megvásárlásával is könnyedén belevághatnak az automatizálásba. Azonban amint újabb robotokat szeretnének telepíteni, módot kell találni csatlakoztatásukra és kezelésükre. Jelenleg – és még egy ideig – ez a wi-fi-n múlik. Sajnos azonban a legtöbb wi-fi infrastruktúra nem úgy épült meg, hogy ilyen szintű adatmegosztást tegyen lehetővé. Amint az 5G széles körben is bevezetésre kerül, az így létrejövő erősebb és robosztusabb számítástechnikai infrastruktúra újabb szintre fogja emelni az AMR-ekben rejlő lehetőségeket, melynek köszönhetően a vállalatok egyszerre kezelhetik hatékonyan robotok tucatjait vagy akár százait is. Az 5G ultra-megbízható és ultra-gyors, nagy sávszélességű kommunikációt kínál, amivel biztosítja a több robot egyszerre és megszakítás nélküli üzemeltetéséhez szükséges stabilitást. Ahogyan a vállalatok elkezdenek áttérni az 5G-re, az AMR-ek teljesítménye is nagy lépést fog tenni előre, többek közt gyorsabb és pontosabb döntéseket fognak tudni meghozni az üzemen belüli útvonalakkal kapcsolatban.

3. Az interoperabilitás és a szoftverfejlesztés viszi előre a flottakezelést

Egészen a közelmúltig két-három AMR-t is egy komolyabb felállásnak lehetett tekinteni. Mivel jelenleg az üzemekben már nagy számban telepítenek AMR-eket, szükség van a flotta egyetlen belső logisztikai rendszerrel történő koordinálására, ellenőrzésére és kezelésére. A web alapú felhasználói felülettel rendelkező flottakezelő szoftver javítja az AMR műveletek hatékonyságát, lehetővé téve a robotok egyszerű programozását és vezérlését, beleértve a különböző top modulokkal, horgokkal, vagy egyéb kiegészítőkkel rendelkező robotokat is. A programozási szakasz befejeztével a rendszer fogja kezelni a robotflotta prioritásait, és kiválasztja a végrehajtandó művelethez legmegfelelőbb robotot a pozíció és a rendelkezésre állás alapján. A flottakezelő szoftverek más applikációkkal is integrálhatók, például vállalat- vagy raktárirányítási rendszerekkel.

4. Kiberbiztonság védi a kritikus adatokat, mivel az automatizálás többet használ fel belőlük

Mivel az MI, az interpoerabilitás és az 5G-s vezeték nélküli hálózatok sokkal szélesebb körben alkalmaznak vállalati adatokat, a robotokat telepítő szervezeteknek oda kell figyelniük arra, hogyan lehet ezekhez az adatokhoz hozzáférni, és mit tesznek az AMR-gyártók annak érdekében, hogy biztonságban tartsák őket. Mindez szorosan követi az ipari szektorban megjelenő kiberbiztonsági trendeket, ahol az utóbbi időben a fenyegetések sokkal nagyobb figyelmet kapnak. A kiberfizikai rendszerek egyre izgalmasabbá válnak mind a biztonsági ipar, mint a támadást intézők számára. Amíg a legtöbb fenyegetés továbbra is a vállalkozások IT-infrastruktúráját célozza, az operációs technológiai eszközökre irányuló veszélyek is egyre nagyobb mértéket öltenek. A fenyegetésekben történő változások azt eredményezik, hogy méretüktől függetlenül a vállalkozásoknak fokozniuk kell a kiberbiztonságot megcélzó erőfeszítéseiket. A biztonságos termékek létrehozásának két alapfeltétele a védelem mélyreható alkalmazása és a legjobb biztonsági gyakorlatok meghonosítása a termék teljes életciklusa során. Ennek a trendnek a részeként az AMR-gyártóknak határozott lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy biztosítsák az ügyfelek védelmét egy folyamatosan fejlődő, hálózatba kapcsolt világban.

5. Egyre közelebb kerülnek egymáshoz az AMR-ek és más automatizált alkalmazások

Az AMR-ek átalakítják a vállalatok belső logisztikájának kezelését annak érdekében, hogy azok termelékenyebbek és versenyképesebbek lehessenek. Ez azt jelenti, hogy az integrátorok és a gyártók szorosan együttműködnek az üzemvezetőkkel, hogy segítsenek nekik teljes mértékben kihasználni az új alkalmazások anyagkezelő funkcióit. Kisebb súlyok mozgatásával járó feladatokat, mint például a nyersanyagok a gyártósorra történő eljuttatását, vagy a késztermékek minőségellenőrzésre való leszállítását, már világszerte végeznek a robotok, de egyre többen szeretnének olyan AMR-eket, amelyek nagyobb teherbírással rendelkeznek, és akár képesek kiváltani a villástargoncák vagy raklapemelők használatát is. Emellett a mozgó platformokra szerelt együttműködő robotkarral rendelkező mobil manipulátorok is egyre népszerűbbek, mivel számos vállalat várja el a robottól azt, hogy több helyen, szélesebb körű feladatokat hajtson végre, ami végső soron azt jelenti, hagy nagyobb értéket lehet kinyerni az automatizálási beruházásból. Ahogy a vállalatok megtapasztalják az automatizálásban rejlő előnyöket, folyamatosan új alkalmazási lehetőségeket fognak találni a rakodoállómástól a gyártóterületen át a raktárig és a szállításig. A megnövelt teljesítménynek, biztonságnak és interoperabilitásnak köszönhetően a hagyományos rendszerek és az AMR-ek egyre közelebb és közelebb kerülnek egymáshoz.

A munkaerőt, ellátási láncot és termelékenységet érintő folyamatos kihívások csak növelni fogják a megfizethető és hatékony automatizálási technológiák iránti keresletet. És bár az AMR-ek egy fiatal iparágat képviselnek, a fentiekhez hasonló technológiai fejlesztések trendek mind a funkciók, mint a piaci bevezetés robbanásszerű növekedését fogják elősegíteni.

Szerző: Jesper Sonne Thimsen, Mobile Industrial Robots (MiR)

Ipar

Ipari 3D nyomtatás versenykörnyezetben

A Formula Student versenysorozatban nem elegendő egy gyors versenyautót megtervezni.

A hallgatói csapatoknak olyan komplex mérnöki rendszert kell létrehozniuk, amelyben a teljesítmény, a tömeg, a megbízhatóság, a gyárthatóság és a fejlesztésre rendelkezésre álló idő egyszerre jelent tervezési szempontot. Ebben a környezetben az additív gyártás, vagyis az ipari 3D nyomtatás nem egyszerűen prototípusgyártási eszköz, hanem a fejlesztési folyamat szerves része.

A VARINEX és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem együttműködésének egyik fontos területe éppen ennek a technológiai háttérnek a biztosítása. A vállalat évek óta ipari 3D nyomtatással készült alkatrészekkel támogatja a Formula Student versenysorozatban induló BME Formula Racing Team munkáját, valamint más BME-s hallgatói versenycsapatokat is.

A fejlesztési sebesség is versenytényező

Egy Formula Student versenyautó fejlesztése során számos konstrukciós döntést kell rövid idő alatt meghozni. Egy alkatrész első változata ritkán tekinthető véglegesnek: a geometria, a beépíthetőség, a tömeg vagy éppen az aerodinamikai és mechanikai tulajdonságok miatt gyakran több iterációra van szükség.

A hagyományos gyártási eljárások esetében minden módosítás újabb megmunkálási lépéseket, szerszámokat vagy hosszabb gyártási időt jelenthet. Az additív gyártás ezzel szemben lehetővé teszi, hogy a digitális modell módosítását gyorsan kövesse egy új fizikai alkatrész elkészítése.

Ez különösen értékes a versenyautó-fejlesztésben, ahol a rövid iterációs ciklus közvetlenül növeli a mérnökcsapat rendelkezésére álló tesztelési lehetőségeket. A VARINEX támogatásával a csapat rövid idő alatt készíthet prototípusokat és funkcionális alkatrészeket, így a konstrukciós ötletek gyorsabban ellenőrizhetők és továbbfejleszthetők.

Szabadabb geometria, kisebb tömeg

Az ipari 3D nyomtatás egyik legfontosabb mérnöki előnye a geometriai szabadság. Additív technológiával olyan összetett formák, belső struktúrák és optimalizált geometriák is létrehozhatók, amelyek hagyományos forgácsolással nehezen, több alkatrészből vagy jelentős anyagveszteséggel lennének gyárthatók.

A Formula Student esetében ennek különös jelentősége van. A jármű tömegének csökkentése alapvető fejlesztési cél, ugyanakkor az alkatrészeknek továbbra is teljesíteniük kell a merevségi, szilárdsági és biztonsági követelményeket.

Az additív gyártás ezért jól kapcsolható például topológiai vagy generatív tervezési módszerekhez. Ahelyett, hogy a mérnök egy hagyományos gyártási eljárás korlátaihoz igazítaná az alkatrész formáját, a konstrukció egyre inkább a terhelési viszonyokhoz optimalizálható.

Ennek lehetőségeit jól mutatja egy korábbi BME-fejlesztés is: generatív tervezés és fém 3D nyomtatás alkalmazásával futóműalkatrészeknél közel 40 százalékos tömegcsökkentést értek el, miközben az alkatrészek merevsége és teherbírása is javult.

A prototípustól a funkcionális alkatrészig

A korszerű ipari 3D nyomtatás szerepe ma már messze túlmutat a szemléltető modellek készítésén. A megfelelő technológia és alapanyag kiválasztásával funkcionális, valós terhelési környezetben használható alkatrészek is előállíthatók.

Egy versenyautó fejlesztésében az additív gyártás több ponton is beépülhet a mérnöki folyamatba:

  • koncepcióellenőrzésnél, amikor gyorsan szükség van egy fizikai modellre;
  • beépítési próbáknál, ahol az alkatrészek illeszkedését és hozzáférhetőségét kell ellenőrizni;
  • funkcionális prototípusoknál, amelyekkel már valós működési körülmények vizsgálhatók;
  • kis darabszámú egyedi alkatrészeknél, ahol hagyományos szerszámozás gazdaságtalan lenne;
  • geometriailag optimalizált szerkezeteknél, amelyeknél a kis tömeg és a megfelelő mechanikai teljesítmény egyszerre követelmény.

A technológia valódi előnye tehát nem önmagában a gyors gyártás, hanem az, hogy lerövidíti a tervezés–gyártás–tesztelés–visszacsatolás teljes ciklusát.

Ipari technológia már az egyetemi évek alatt

A BME Formula Racing Team és a VARINEX együttműködésének másik fontos eredménye az oktatás és az ipari gyakorlat közötti kapcsolat erősítése.

A hallgatók nem kizárólag elméleti szinten találkoznak az additív gyártással. Saját konstrukcióikon keresztül tapasztalhatják meg, hogyan kell egy alkatrészt additív gyártásra tervezni, milyen szempontok határozzák meg a technológia és az alapanyag kiválasztását, illetve hogyan illeszthető a 3D nyomtatás egy komplex mérnöki fejlesztési folyamatba.

Ez a tapasztalat túlmutat magán a versenyautón. Az additív gyártás egyre több iparágban jelenik meg a termékfejlesztéstől és prototípusgyártástól egészen a végfelhasználásra szánt alkatrészek előállításáig. A Formula Student projekt így olyan gyakorlati mérnöki környezetet teremt, amelyben a hallgatók már tanulmányaik során ipari szemléletet és közvetlen technológiai tapasztalatot szerezhetnek.

A VARINEX számára ezért a felsőoktatással kialakított együttműködés nem pusztán egy versenycsapat támogatását jelenti. A vállalat célja, hogy a korszerű additív gyártási technológiák az ipari szereplők mellett a jövő mérnökei számára is hozzáférhetők legyenek.

Az additív gyártás mint mérnöki eszköz

A Formula Student különösen jól szemlélteti, hogyan változott meg a 3D nyomtatás szerepe az elmúlt években. A technológia már nem csupán arra szolgál, hogy gyorsan elkészüljön egy prototípus. Megfelelő mérnöki tervezéssel a teljes fejlesztési folyamat hatékonyabbá válhat: rövidebb iterációs ciklusok, nagyobb geometriai szabadság és tömegoptimalizált konstrukciók érhetők el.

A BME Formula Racing Team fejlesztéseinek támogatása egyben azt is megmutatja, milyen eredményeket hozhat az ipar és a felsőoktatás közötti technológiai együttműködés. A hallgatók valódi mérnöki problémákon dolgozhatnak korszerű gyártási megoldásokkal, miközben az ipar olyan szakemberek képzéséhez járul hozzá, akik már pályakezdőként gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek a digitális és additív gyártás területén.

A versenypályán minden gramm és minden fejlesztési nap számít. Az ipari 3D nyomtatás pedig éppen ott kínál előnyt, ahol a Formula Student mérnökeinek a legnagyobb szükségük van rá: gyorsabb fejlesztést, nagyobb tervezési szabadságot és optimalizált alkatrészek létrehozásának lehetőségét biztosítja.

www.varinex.hu


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Bemutatkozik a Siemens Designcenter

Az NX és a Solid Edge jövője – magyarországi ősbemutató. Az idei esztendő egy olyan változást hozott a CAD/CAM/CAE/PLM világban, amire a 2D/3D áttérés óta nem volt példa. A Siemens bejelentette a Designcentert.

A Siemens gépészeti tervezőszoftver-portfóliójának történetében mérföldkőnek számító Designcenter létrejötte egy tudatosan felépített technológiai és piaci stratégia eredménye, amely hivatalosan a 2026. júniusi szoftverkiadással jelent meg a gépészeti CAD/CAM/CAE/PLM piacon.

A Designcenter nem egy teljesen új, a semmiből megírt program, hanem a Siemens korábbi, piacvezető tervezőmegoldásainak egy közös, modern márka alá vonása és szorosabb integrációja a legmodernebb technológiákat ötvözve.

NX… Solid Edge… Designcenter

A Siemens először a 2025-ös Realize Live felhasználói konferencián vetítette előre az új irányt. Itt mutatták be a Designcentert mint a gépészeti tervezőszoftverek új gyűjtőnevét. A cél az volt, hogy a piacon ne egymástól elszigetelt, silószerű megoldásokként (külön NX és külön Solid Edge) jelenjenek meg, hanem egyetlen skálázható, rugalmas ökoszisztémaként, amely a startupoktól kezdve a hatalmas autóipari vagy repülőgépipari OEM vállalatokig minden igényt kiszolgál.

A Siemens Designcenter egy olyan modern technológiai és innovációs platform, amely a digitális termékfejlesztést, a mérnöki tervezést és a gyártás-előkészítést támogatja a legújabb szoftveres megoldások segítségével.

A Designcenter megismerése fontos lehet a

  • ügyvezetők, cégvezetők és tulajdonosok számára, hogy megismerhessék, hogy egy modern tervező platform hogyan tud költséghatékony is lenni, és hogyan alakítja át radikálisan a ROI számítását a mérnöki tervezési projektek esetében
  • tervezési és fejlesztési vezetők számára, akiknek fontos, hogy a határidőre tervezésben és gyártásban hogyan segítenek a csúcskategóriás funkciók mellett az AI eszközök
  • digitális transzformációs és innovációs vezetők, akiknek ki kell jelölni a vállalat számára a következő évekre egy megbízható platformot és mérnöki innovációs irányt
  • CAD/CAM mérnökök és termékfejlesztők, akik kíváncsiak arra, hogy az iparág legszélesebb modulválasztéka hogyan nyújt minden mérnöki kihívásra hatékony megoldást
  • fenntarthatósági és minőségirányítási szakemberek, akik számára fontos, hogy már a tervezőasztalon monitorozzák a termék széndioxid lábnyomát és a közben biztosítsák a mérnöki projektek és adatok egységes kezelését

Magyarországon először élőben

A Siemens 2026. szeptember 10-én egy egész napos szakmai rendezvény keretében mutatja be a Designcentert a hazai mérnököknek, tervezőknek, gyártómérnököknek. A rendezvény helyszíne a Siemens Zrt. székháza.

A rendezvény fő témái:

  • Designcenter platform áttekintés
  • Mérnöki tervezés AI eszközökkel
  • Immerzív tervezési megoldások
  • Következő generációs végeselem
  • Integrált gyártási-megmunkálási portfolio
  • Magyarországi ügyfélpéldák és panelbeszélgetés a mérnöki tervezés jövőjéről

A rendezvény szakmai és értékesítési partnere graphIT Kft. (www.graphit.hu ) A graphIT Kft. a Siemens Digital Industry Software Expert Partnere, a Designcenter Solid Edge, NX, Teamcenter, Simcenter, Plant Simulation, Process Simulate, Opcenter, Mendix és egyéb Siemens termékek magyarországi forgalmazója és bevezető partnere.

A Designcenterrel kapcsolatos szakmai anyagokat a https://graphitblog.hu/designcenter/ címen lehet olvasni.

A rendezvényen való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. A rendezvény részletes programja és a regisztrációs űrlap az alábbi linken látható: https://resources.sw.siemens.com/hu-HU/nx-realize-club-budapest-september-10-2026/


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Okosabb védelem, tervezhetőbb üzembiztonság

Karbantartást előrejelző, kommunikációképes kompakt megszakítókat mutatott be a Siemens.

A kompakt megszakítók az energiaelosztó rendszerek megbízhatóságának fontos elemei, állapotuk azonban rendszeres ellenőrzések nélkül nehezen követhető. Egy elhasználódott vagy meghibásodó készülék ezért komoly üzembiztonsági és gazdasági kockázatot jelent.

Erre kínálnak megoldást a Siemens új SENTRON 3VA2 plus és SENTRON 3VA6 plus készülékei, amelyek a már bevált 3VA2 és 3VA6 modellek védelmi funkcióit integrált méréssel, intelligens állapotfelügyelettel és fejlett kommunikációs lehetőségekkel egészítik ki.

Kommunikáció, mérés és előrejelzés

Az új megszakítók folyamatosan monitorozzák kopási mutatóikat, ezzel valós időben, akár mobileszközről követhetővé téve állapotukat, illetve várható hátralévő élettartamukat. Így a karbantartás a tényleges műszaki állapothoz igazítható, egyszerre csökkentve a szükségtelen készülékcseréket és a váratlan leállások kockázatát.

A készülékek továbbá energia- és teljesítmény adatokat is mérnek. Az információk vezeték nélküli vagy Ethernet-kapcsolaton keresztül továbbíthatók az olyan magasabb szintű energiafelügyeleti rendszerekbe, mint a SENTRON Powercenter 3000 vagy a SENTRON Powermanager alkalmazások. Ez a betáplálástól a végpontokig átláthatóvá teszi az energiaáramlást, és segíti a nem hatékony fogyasztók azonosítását.

Meglévő rendszerek digitalizációja, egyszerűen

A digitális kapcsolódási lehetőségek révén az új kompakt megszakítók egyszerűen integrálhatók a meglévő rendszer- és szoftverkörnyezetbe is.

A korábbi 3VA2 és 3VA6 modellekkel tanúsítottan egyenértékűek, ennek köszönhetően további kapcsolószekrény-vizsgálatok nélkül cserélhetőek az új készülékekre. Emellett a vezeték nélküli adatátvitelhez nincs szükség új kommunikációs kábelek kiépítésére, így csökkenthető a korszerűsítés műszaki ráfordítása és költsége is.

Fokozott személyvédelem, feszültség alatti munkavégzésnél is

A 3VA plus kompakt megszakítók paramétereinek módosítása, a szoftverfrissítések vagy a készülékállapot ellenőrzése a kapcsolószekrények ajtajának kinyitása nélkül, külső kijelzőkön vagy vezeték nélküli kapcsolaton keresztül elvégezhető, ezzel is csökkentve a balesetek kockázatát.

Emellett az ún. DAS+ (Dynamic Arc-flash Sentry+) karbantartási üzemmód a berendezéseken végzett, feszültség alatti munkavégzés során is fokozott védelmet biztosít a dolgozóknak.

A kijelzőn vagy digitális bemeneten keresztül aktiválható funkció ideiglenesen minimális értékre csökkenti a megfelelő védelmi paramétereket, érzékenyebb kioldási beállításokat alkalmazva. Ezzel csökkenti az olyan kockázatokat, mint például az íves zárlat okozta sérülések.

Széleskörű alkalmazhatóság

A készülékek második paraméterkészlettel is elérhetőek, ami így tartalék energiaellátásra történő átkapcsoláskor automatikusan az új üzemállapothoz igazítja a védelmet. Ez különösen kórházakban, adatközpontokban vagy olyan termelőüzemekben lehet előny, ahol az energiaellátás folyamatossága különösen nagy jelentőséggel bír.

A fix és kocsizható, ill. dugaszolható kivitelekben egyaránt elérhető, IEC 60947 szabványnak megfelelő SENTRON 3VA2 plus és SENTRON 3VA6 plus készülékek megkapták a Siemens EcoTech minősítését is.

A SENTRON 3VA2 plus és SENTRON 3VA6 plus készülékek értékesítése várhatóan 2026 utolsó negyedévében indul a hazai piacon is. Első lépésben 630A-ig lesznek elérhetők az új típusok, a teljes paletta 2028 második felére válik elérhetővé.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss