Ipar
Fájdalmas a magyar iparnak a sok orosz szankció
Az Ukrajna ellen indított brutális orosz invázió miatt bevezetett szankciók közvetlen folyományaként rég nem látott szintre esett vissza a Nyugat és Oroszország közötti külkereskedelem.
Bár a szankciók az energiahordozókat nem érintik, az ellátási bizonytalanságok miatt jelentős áremelkedés ment végbe a világpiacokon az egyébként sem alacsony év végi árakhoz képest is. Milyen ágazatokat érinthet itthon a külkereskedelmi kapcsolatok megtörése? Mit okozhat az energiaárak robbanása a magyar gazdaságban? Elemzésünkben ezen kérdéseknek járunk utána.
Az Ukrajna elleni orosz agresszióra adott nyugati gazdasági szankciók hatásának becslése jelenleg a közgazdasági elemzések egyik – ha nem a legfelkapottabb – területe. Jelen írásban arra vállalkozunk, hogy megmutassuk, mely hazai ágazatok a leginkább kitettek az Oroszországot érintő gazdasági szankcióknak. A vizsgálatban a reálgazdasági csatornákra fogunk fókuszálni, így a pénzügyi-tulajdonosi csatornákon jelentkező – egyébként nagyon jelentős – hatásokra nem térünk ki.
Alacsony a kereskedelmi csatornákon keresztül a kitettségünk Oroszország felé
Számos cikk elemezte már a nyugati világ orosz kitettségét, ugyanakkor ezek nagy része csak a közvetlen hatásokat becsülték meg. A következő konkrét példa megvilágítja, miért fontos vizsgálni a közvetett hatásokat is: az orosz fémalapanyag-szállítmányok kiesése súlyosan érinti az európai fémipart, ezen keresztül pedig a német autóipart is – és máris a német autóipar beszállítóinál, azaz például Magyarországnál tartunk. A hullámok ráadásul mindkét irányba mozognak: a magyar autógyártás orosz irányú exportjának kiesése a hazai és külföldi beszállítókra egyaránt hat, majd ezek a hatások végig gyűrűznek a teljes beszállítói láncon, mígnem végül ismét visszacsapnak Magyarországra is. Szerencsére rendelkezésre állnak a megfelelő adatok ahhoz, hogy ezeket a tovagyűrűző hatásokat megfelelően tudjuk számszerűsíteni.
Az OECD adataiból az derül ki, hogy kereskedelmi csatornákon keresztül alacsony az európai országok kitettsége Oroszország felé. Még ha azzal a nagyon pesszimista verzióval számolunk is, hogy az OECD-országokba tartó orosz export az idei év hátralévő részében kiesik (kivéve természetesen az energiahordozókat), akkor is csak 0,1 százalékponttal csökken a legtöbb európai ország GDP növekedése. Még a felfelé egyértelműen kilógó balti államoknál sem lesz nagyobb a GDP növekedés visszaesése, mint 0,2 százalékpont. Eközben számításunk alapján az orosz gazdaság növekedése 5,0 százalékponttal esik vissza a szankciók nyomán kieső export következtében (1. ábra). Természetesen a külkereskedelem csak egy a sok gazdasági csatorna közül, így a teljes orosz visszaesés ettől nagyságrendekkel nagyobb is lehet (az elemzőházak nagyobb része kétszámjegyű visszaesést vizionál). Ráadásul az orosz export legnagyobb része nyersanyag, ami elméletileg könnyebben helyettesíthető, mint egy bonyolult chip (amelyből még mindig hiány van a világon).
Magyarországon a szankciók elsősorban a feldolgozóipart érintik. Ezen belül is a legnagyobb visszaesést a kőolaj-feldolgozás (-0,7 százalékpont), a vegyipar (-0,36), valamint a fémalapanyag-gyártás (-0,34) könyvelheti el. Ezek a lassulások ugyanakkor eltörpülnek amellett, hogy mekkora kárt okoznak az energiapiaci áremelkedések Magyarországnak (is), ezért ezeket a hatásokat külön is elemezzük.
Komoly zuhanás várható a vegyiparban és a fémalapanyag-gyártásban
Az elemzők egészen a közelmúltig nem tulajdonítottak túl nagy jelentőséget a termelői árak és a reálgazdasági teljesítmény (hozzáadott érték vagy árbevétel) kapcsolatának. Ennek az volt az oka, hogy az alacsony energiaárakkal megtámogatott termelői árakban bekövetkezett kis mozgások nem magyarázták meg a szereplők teljesítményét. Ezen felül a kereslet is magas volt 2019 előtt. A COVID után azonban egy csapásra megváltozott minden: a globalizáció megtorpant, a gázpiacon kínálati problémák léptek fel. Ezek a tavalyi év végén/idei év elején együttesen jelentős áremelkedést okoztak, amit jelentősen megfejelt a februárban kirobbant háború. Annak ellenére, hogy az EU-tagállamok egyelőre nem vetettek ki szankciókat az orosz energiahordozókra, a háború miatti bizonytalanság nyomán csúcsra emelkedtek a tőzsdei árak, ami így a magyar gazdaságra is hatással van. 2019-hez viszonyítva – a jövőbeli jegyzéseket (futures) is figyelembe véve idénre az áram ára 50 százalékkal, a kőolajé 70 százalékkal, míg a földgázé több mint 800 százalékkal(!) magasabb szinten fog tetőzni. Normális esetben (azaz amikor az áringadozások nem extrémek) a gazdaság pillanatnyi kereslete határozza meg, hogy mi történik a termelői árakkal: erős kereslet esetén áthárítják a vevőkre, gyengébb kereslet esetén lenyelik veszteségként. A termelési költségek extrém emelkedése mostanra elérte azt a kritikus szintet, hogy a COVID után felfutó makrogazdasági kereslet-javulás mellett is csökkent az energiaintenzív ágazatok árbevétele, azaz nem tudják teljesen áthárítani költségeiket.
Az alábbi ábra a megváltozó kapcsolatot mutatja be a termelői árak és az árbevétel között. Korábban (a COVID időszak előtt, pirossal) semmilyen kapcsolat nem volt a két változó között, azaz az alacsony szinten mozgó termelői árak változása nem befolyásolta (közvetlenül) az árbevételt. 2021 végén – 2022 elején a kapcsolat megváltozott: a növekvő termelői árak csökkenő árbevételt eredményeztek, tehát az ágazatok már nem tudják áthárítani vevőikre a növekvő beszerzési költségeket, emiatt profitban és bértömegben alkalmazkodnak (2. ábra). A vegyiparban a teljes beszerzési költség 15-16 százalékát fordítják földgáz- vagy kőolaj-származékokra. Ha az olajárak 30 százalékkal, a földgáz árak viszont 500 százalékkal alakulnak magasabban, mint tavaly, akkor azonos mennyiségek mellett a korábbi 15-16 százalékos beszerzési költség gyorsan több mint a duplájára, legalább 35 százalékra emelkedik. Ha a vegyipari vállalat döntően a mezőgazdaságnak szállít, és itt már javarészt beszerezték a vevők a szükséges mennyiségeket korábban, az üzem leállásra kényszerül. A bizonytalansághoz ráadásul hozzáad az is, hogy a háború nyomán kialakuló gabona export korlátozás miatt a kereslet is kiszámíthatatlan lesz. Mindennek volt a látványos példája itthon a Nitrogénművek ammóniagyárának leállítása, de hasonlóan döntött a norvég Yara, amely több európai üzemét is bezárta.
Felhasználva a 2. ábrán kékkel bemutatott kapcsolatot, meg tudjuk becsülni, hogy a termelői árak növekedése mekkora visszaesést okoz az ágazatoknál. Ehhez meg kell becsülnünk azt is, hogy az energia- és nyersanyagpiaci árak emelkedése hogyan változtatja az ágazatok beszerzési költségét (ezt fogjuk megfeleltetni a termelői ár változásának). A számítások során figyelembe vettük a beszállítói kapcsolatokat is, azaz azt, hogy egy adott ágazat kinek a beszállítója és neki kik szállítanak be. A hálózatok elemzése után az alábbi sorrend jött ki a legkitettebb ágazatokra Magyarországon.
A leginkább energiaintenzív vegyipar növekedése módosulhat leginkább lefelé idén (-61 százalékpont), de hasonlóan nagy mértékben kitett a fémalapanyag-gyártás is (-49 százalékpont). A két ágazat 40 ezer embernek ad munkát, viszont a teljes foglalkoztatáson belüli súlyt tekintve EU-s összevetésben csak átlagos jelentőségűnek számít a két ágazat (a foglalkoztatás 0,8 százalékát adják, ami a legalacsonyabb a visegrádiak között). Az előző kettőnél jóval kisebb mértékben járhat rosszul a mezőgazdaság, amely főként a vegyiparnak való kitettsége miatt eshet vissza. A legkevésbé érintett ágazatok közé tartoznak a feldolgozóipar húzóágazatai, azaz a járműgyártás és az elektronika, ami az ipar növekedési kilátásait tekintve mindenképpen pozitív. Ugyanakkor főként az ukrán beszállítók kiesése miatt itt is jelentős kockázatok azonosíthatók.
Meg fog történni a 3. ábrán bemutatott visszaesés? Valószínűleg nem ekkora mértékben. Egyrészt a vállalkozások dinamikusan alkalmazkodnak a környezethez: fedezeti ügyleteket kötnek, új piacokat keresnek, költségeket racionalizálnak. Másrészt a különböző ágazatok különböző keresleti környezettel szembesülnek, ami akár jelentősen módosíthatja a képet. Az viszont biztosnak látszik, hogy az ukrán válság előtt Magyarországra széles körben prognosztizált 5-6 százalék körüli GDP-növekedés idén meg is feleződhet. Számításaink alapján a világpiaci áremelkedések hatására maximum 6 százalékpont körüli mértékben alakulhat alacsonyabban a magyar GDP, így idei növekedésünket csak a tavalyi évről áthúzódó növekmény (az úgynevezett áthúzódó hatás) mentheti meg.
Mit tehet a magyar gazdaságpolitika?
Mind a kormány, mind a jegybank rendkívül nehéz helyzetben van. Az MNB hitelessége fenntartása érdekében fékezni kényszerül a nem csekély mértékben külső tényezők miatt kialakuló inflációt, tehát növelnie kell a kamatokat, ezzel visszafogva a növekedést és a forint árfolyam gyengülését. Az állam finanszírozása így megdrágul, azonban az állampapírban tartott megtakarítások növekedhetnek, ami a fogyasztáson keresztül fékezi az inflációt és támaszt nyújt a költségvetésnek. A megtakarítások növekedését támogatja a lakáspiacon várt árnövekedés-lassulás is, valamint a részvénypiacokon kialakult bizonytalanság. A megoldás azonban csak féloldalas, mert az új lakossági – jellemzően állampapír-megtakarítások – magas kamata előbb vagy utóbb a fogyasztásban köthet ki, így még ha időben elnyújtva jelentkezik is az inflációs hatás, a monetáris szigorítás nyomán sem tűnnek el teljesen a keresletoldali inflációs tényezők. A másik kihívást az okozza, hogy a jegybank nem tudja felvenni a harcot egy olyan kínálatoldali eseménnyel, mint amilyen az energiaárak növekedése. Ebben az esetben csak annyit tehet, hogy stabilan tartja az árfolyamot vagy esetleg erősíti azt, továbbá figyel arra, hogy ne legyen túl erős a kereslet a gazdaságban.
A költségvetésnek gyakorlatilag nincs mozgástere a negatív gazdasági sokkok ellentételezésére. A választási kampány miatti kiköltekezés, valamint a rezsicsökkentéshez való ragaszkodás következtében az aránytalanul bajba jutott ágazatok esetleges megsegítéséhez szükséges források rendelkezésre állása kétséges, miközben bevételi oldalon a világpiaci események nyomán lassuló növekedés nem tudja befoltozni a költségvetési lyukakat. Ehhez még hozzáadódik az EU-s forrásoknak a jogállamisági mechanizmus körüli viták nyomán bekövetkezett megakadása is. Enyhítő körülmény, hogy a lakossági megtakarítások jelentős része állampapírban csapódhat le, azonban ennek forrásköltsége nagyobb, mint amit az elmaradó gazdasági növekedés nyomán keletkező plusz adóbevételekkel lehetne megszerezni. Az állam helyzetén jelentősen segíthetne az orosz energiafüggőség csökkentése, ez azonban legjobb esetben is csak több éves távlatban elképzelhető.
Összességében tehát 2022-ben stagflációs időszakra számíthatunk, amely valószínűleg jövőre is folytatódni fog. A stagnálás attól függően lehet súlyos és elhúzódó, hogy a háború meddig tart és a világkereskedelem mikorra tud visszaállni a “normális kerékvágásba”. Ráadásul a kieső és nagyon jelentős orosz és ukrán élelmiszeripari termelés miatt a világ egy részében éhínségi krízisek várhatók. Ezek ugyan Magyarországot elkerülhetik, azonban Észak-Afrikából egy újabb menekülthullám indulhat el. Így csak bizakodni tudunk abban, hogy a háború mihamarabb véget ér.
Forrás: Portfolio
Ajánljuk még
-
A magyar városlakók háromnegyede több zöldfelületet szeretne
-
Felesleges meetingek, rosszul elmentett dokumentumok keserítik meg a hazai irodai dolgozók életét
-
Mesterséges intelligencia a luxusiparban
-
Tovább terjeszkedik a belga-magyar logisztikai raktárfejlesztő-vállalat
-
Grillcsirke professzionálisan
-
A Fujitsu prémium kategóriás tárolóit jól fogadja a magyar piac
Gazdaság
PwC Debrecen Business Forum 2024
A Kelet-magyarországi régió fejlődésének új perspektíváiról csaknem 300 üzleti szereplő – köztük a legnagyobb multinacionális vállalatok hazai vezetői – részvételével megtartották az első Business Forum 2024 rendezvényt Debrecenben, ahol a legsikeresebb helyi gazdasági szereplőket is díjazták.
Hagyományteremtő céllal szervezte meg a PwC április 9-én a Business Forum 2024 elnevezésű rendezvényt a debreceni Kölcsey Központban. A Kelet-magyarországi régió gazdasági csúcstalálkozójaként aposztrofált eseményen elsősorban közép- és nagyvállalatok vezetői voltak jelen, hogy a város és a térség jövőjéről, valamint iparági és gazdasági trendekről gondolkodjanak közösen.
Párbeszéddel Debrecen jövőjéért
„A fővároson kívül ilyen volumenű gazdasági eseményre nem volt korábban példa, ami jól mutatja Debrecen szerepét és a kínálkozó lehetőségeket a város és a térség számára”
– hangsúlyozta nyitóbeszédében Lőcsei Tamás, a PwC vezérigazgatója. Többször hivatkozott arra, hogy a jövő Debrecenben épül, Magyarország második legnagyobb városában, a régió tudásközpontjában és beruházási epicentrumában. Ennek a jövőnek az építésébe kapcsolódott be a PwC tavaly novemberben, amikor bejelentette debreceni irodanyitását, hogy szolgáltatásainak teljes skáláját nyújthassa a régió gazdasági szereplőinek, valamint jelenlétével hatékonyabban tudja támogatni a helyi ökoszisztémát.
„Mi a PwC-ben olyan helyeken keressük a kapcsolódást, ahol tudás és lehetőség is van arra, hogy új, értékes, jövőálló ötletek és szövetségek valósulhassanak meg. Ahol tanulhatunk egymástól, és ahol a párbeszéddel mindenki nyerhet. Hisszük, hogy minden vállalás és vállalkozás alapja a bizalom, és attól vagyunk sikeresek az üzleti világban felmerülő nehézségek megoldásában, hogy érintettjeinkkel bizalmat építünk”
– emelte ki a cégvezető.
Kis Tünde, a PwC igazgatója és debreceni irodájának vezetője elmondta:
„Azzal, hogy Debrecenbe szólítunk mindenkit, helyi és nemzetközi, kis- és nagyvállalatot, oktatási intézményt és gazdasági szervezetet, elősegítjük a párbeszédet egy sikeres jövőért.”
Exponenciális fejlődés vs fokozódó munkaerőhiány
A szakember a PwC 13. Magyarországi Vezérigazgató Felmérésére utalva rámutatott arra, hogy a Kelet-magyarországi cégvezetők (a 297 hazai válaszadóból 31 fő) jóval borúlátóbbak a munkaerőhiányt illetően az országos átlagnál (81% a 48% képest). Szintén pesszimistábbak a tőkehiány, a finanszírozási és ellátási nehézségek tekintetében és a HR-kérdések kezelése, (úgymint szervezeti kultúra, munkaerő-megtartás és teljesítmény-menedzsment) még inkább prioritás számukra (az országos 80%-hoz képest ezeket 90%-os arányban említették). Ezeknek a témáknak a megvitatására és az egymástól való tanulásra, az újszerű megoldások minél szélesebb körű implementálására nyújt szakmai fórumot a PwC hagyományteremtő eseménye és debreceni jelenléte.
Külön kiemelte az innováció és a kutatás-fejlesztés, valamint az oktatás támogatását, utóbbi jegyében a PwC szakértői által vezetett adózási ismeretek képzés indul a Debreceni Egyetemen 2024. szeptemberében. Emellett a következő hetek is számos, PwC által szervezett szakmai programot tartogatnak – transzferár, valamint kibervédelem és NIS2 témában – , illetve a PwC Academy felnőttképzési tréningjeivel is Debrecenbe készül IFRS és egyéb számviteli, valamint ESG és fenntarthatósági témakörökkel.
Papp László, Debrecen polgármestere gazdasági évértékelőjében a város strukturált gazdaságfejlesztési stratégiájára hívta fel a figyelmet, valamint az elért befektetés-ösztönzési eredményekre, különös tekintettel az ipari park és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésre. Mint mondta: „Keleten is lehet olyan gazdaságot építeni, mely nyugaton is elismerésre tarthat számot. Debrecen elmúlt 10 éve arra bizonyíték, hogy egy gazdasági szerkezetváltásnak köszönhetően fel lehet zárkózni Közép-Európa legdinamikusabban növekvő városaihoz.”
A város erősen diverzifikált gazdasága, valamint oktatási rendszerének minőségi és mennyiségi fejlesztése együtt garantálják Debrecen és a régió fejlődését. A városvezetés számításai szerint Debrecen gazdasága a 2020-as méretéhez képest 6-szorosára fog nőni 2030-ra.
„Debrecen ma egy különleges és hatalmas méretű gazdasággal járul hozzá az ország gazdasági fejlődéséhez, hiszen a világ kiemelkedő technológiai tudását jelentő iparvállalatokat vonzotta magához az elektromobilitás és az energiatárolás területén. Ugyanakkor ez a folyamat csak akkor tekinthető hosszú távon sikeresnek, ha megfelelő figyelmet fordítunk a környezetvédelemre és a fenntarthatóságra. Ebben pedig mindannyiunknak komoly feladata és felelőssége van”
– zárta beszédét a polgármester.
Fenntarthatóan és vállalati szinergiákkal a sikerért
A köszöntőket követő panelbeszélgetésben debreceni multinacionális vállalatok (BMW, LEGO, CATL, WizzAir) felsővezetőit ültették egy asztalhoz, hogy megosszák tapasztalataikat és várakozásaikat a régió fejlődését illetően. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a fenntarthatóság, a helyi adottságokra és erőforrásokra történő építkezés elsődleges szempont kell legyen minden Debrecenben és a régióban befektető vállalat számára.
A generatív mesterséges intelligencia gazdaságélénkítő hatásának témáját Marc Olric, a PwC Németország nemzetközi szakértője járta körbe, míg Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója aktuális tőkepiaci trendekről és a vállalatoknak kínálkozó börzei lehetőségekről beszélt. A Debrecenben és a régióban működő magyar tulajdonú vállalatok kilátásait, növekedési terveit és beszállítói potenciálját járták körbe a Tranzit Csoport, a Xanga, a Hajdu és a KITE vezetői egy pódiumbeszélgetés keretében.
Kiválósági díjak a legkiemelkedőbb helyi gazdasági szereplőknek
A délelőtti program zárásaként került sor annak a két díjnak az átadására, melyeket Lőcsei Tamás, a PwC vezérigazgatója és Papp László, Debrecen polgármestere nyújtottak át. Dr. Ábrahám László, a Sensirion Hungary Kft. ügyvezető igazgatója nyerte a „Üzleti Életért Kiválóság Díj 2024” elismerést a Kelet-magyarországi régió gazdasági fejlődése érdekében végzett példamutató szakmai és közéleti munkájának elismeréseként.
„A Jövő Vállalata Kiválóság Díj 2024” a DataExpert Services Kft.-t illette innovációs képességéért és a Kelet-magyarországi régióban hiánypótló tevékenységéért, mellyel nagymértékben hozzájárul a térség gazdasági fejlődéséért.
Az előadásokat követően 3 szekcióteremben folytatódott a közös gondolkodás szakmai workshopok keretében. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) a műszaki és kutatás-fejlesztési tevékenységeknek a régió fejlődésében betöltött szerepéről szervezett panelbeszélgetést. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) workshopján a fenntartható munkaerőpiac volt fókuszban. A VOSZ Hajdú-Bihar vármegyei szervezete a generációváltás és a digitalizáció kapcsolatát vette górcső alá abban a szekcióban, ahol a sikeres vállalat és a vállalati siker ismérveit keresték.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Hogyan és milyen cégeknek segíthet az RPA folyamatautomatizálás?
Egy szervezet teljesítményét nagy mértékben befolyásolják a mindennapok során alkalmazott folyamatok. Amennyiben ezek nincsenek megfelelően kialakítva, számos problémát idézhetnek elő, például nem egyértelmű feladat-, felelősség- és hatásköröket, túlzott adminisztrációs terheket, rossz kommunikációt, az együttműködés hiányát a szervezeti egységek között, szervezetlen döntési mechanizmusokat stb. Mindezek pedig az eredményezik, hogy lelassulnak a folyamatok és a vállalat nem lesz elég hatékony. A céges sikerek eléréséhez ezért elengedhetetlen a folyamatok optimalizálása és automatizálása. Cikkünkben most megnézzük, hogy az RPA folyamatautomatizálás hogyan segítheti a szervezetek életét, mely cégek számára lehet hasznos, és milyen folyamatoknál érdemes alkalmazni.
Mi az az RPA és milyen cégek esetében lehet hasznos a folyamatautomatizálás?
Az RPA (Robotic Process Automation) egy robotizált folyamatautomatizálás, mely lehetővé teszi az olyan hétköznapi és ismétlődő feladatok és folyamatok automatizmusát, amelyek rendkívül sok időt és energiát emésztenek fel. Ezáltal a cégek rengeteg adminisztrációt és munkaórát spórolhatnak meg és növekedhet a szervezet hatékonysága.
Akár a folyamatok optimalizálásáról, akár automatizálásról van szó, a cél, hogy a szervezet minél produktívabb lehessen, fontos azonban kerülni az öncélú folyamat átalakításokat. Első körben a folyamatok megfelelő szervezésére és a határkörök tisztázására van szükség, és csak az optimalizálást követheti az automatizmus. Emellett definiált szervezeti célok kialakítása is szükséges.
Az automatizálást azon cégek esetében érdemes fontolóra venni, ahol:
- meghatározásra került az adminisztratív teendők szükséges szintje, de ezek még mindig túl sok időt és energiát visznek el
- egyes kötelező teendők túl sok kapacitást és fókuszt igényelnek
- a feladatokat munkaerőhiány miatt nem lehet megfelelően elvégezni
Milyen folyamatok automatizálhatók?
Lássuk most, hogy milyen folyamatjellemzők esetén célszerű az automatizálás!
- sok manuálisan végzendő és ismétlődő feladat esetén
- amennyiben nagy mennyiségű adat feldolgozására, kezelésére van szükség
- ha bizonyos folyamatok egyértelmű szabályok szerint történnek
- standardizált, beolvasható bemenetek esetén (pl. excel, word, e-mail, ppt, xml, beolvasható pdf stb.)
- ha automatizálással legalább 2-3 FTE munkamennyiség takarítható meg
- kis eltéréssel vagy alternatív útvonallal rendelkező folyamatoknál
- megfelelő érettségű, stabil, a közeljövőben nem változó folyamatok, rendszerek esetén
Hogyan történik az RPA folyamatfejlesztés?
A folyamatautomatizálással csak megfelelő előkészítés és optimalizált folyamatok esetén érhetők el sikerek. Meg kell határozni a fókuszokat és a potenciálisan érintett területeket, amelyet egy automatizálhatósági alkalmassági vizsgálat követ. Majd a fókuszfolyamatok gyorselemzésére és megtérülés számításra van szükség.
A következő lépésben a folyamatok optimalizálása a cél, valamint egy részletes folyamattérkép készül. Ezután jön a dizájn és a fejlesztés, majd a tesztelés. Ha ezek lezajlanak, jöhet a használatba vétel, valamint az oktatás. A folyamat végül visszaméréssel zárul.
Milyen eredmények várhatók az RPA folyamatautomatizálástól?
Ezzel a megoldással már az első évben megtérülés könyvelhető el abban az esetben, ha megfelelően történt az előkészítés és a folyamatdefiníció. Az RPA megoldások hatékonysága jól mérhető számokban, hiszen egy cégnek akár havi 60-120 óra adminisztratív munkát is felszabadíthatnak, így a munkatársak a monoton és sokszor unalmas feladatok helyett az értékteremtésre összpontosíthatnak. Ez növeli a motivációt, az elégedettséget és csökkenti a fluktuációt. Emellett mérhetően javítható az ügyfélelégedettség.
Szeretné Ön is automatizálni cége folyamatait? Válassza a Proman Consultingot!
A Proman Consulting szakértői díjmentes konzultációval segítenek eldönteni, hogy cégének mely folyamatlépései alkalmasak automatizálásra üzleti megtérülés mellett, illetve igény esetén képesek az optimalizációt, fejlesztést és bevezetést is megvalósítani a kezdeti megtérülés elemzést követően. Válassza az RPA folyamatautomatizálást és növelje szervezete hatékonyságát és teljesítményét!
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
A kánikula sem akadály az új csúcstöltőnek
Ultraerős gyorstöltők autópályák mellé, e-teherjárművekhez.
Továbbfejlesztette töltési portfóliójának zászlóshajóját a Siemens. Az új, 400 kW teljesítményű készülék a 2021-ben piacra dobott SICHARGE töltőcsalád legújabb verziója.
Az immár ultragyors töltést biztosító modell kapacitásának köszönhetően leginkább autópályák mellett és e-kamionok töltőoszlopaként válhat a mindennapi mobilitás támaszává.
Az akár 40 °C-os hőségben is teljesítménycsökkentés nélkül működő töltőket – speciális kialakításuknak (diszpenzeres rendszerüknek) köszönhetően – négy DC (egyenáramú) töltőkarral látták el. Azaz egyidejűleg több jármű is csatlakoztatható, amelyek között az eszközt kezelő szoftver dinamikusan osztja meg a rendelkezésre álló teljesítményt. A fenntartható működéshez így a helytakarékosság is hozzájárul. A többféle fizetési opciót is integrálni képes töltők többnyelvű, intuitív, érintőképernyős kezelőfelület segítségével irányíthatóak, amelyeken a töltőpont-üzemeltetők akár hirdetéseket is elhelyezhetnek.
„Ez egy úttörőnek számító fejlesztés, hiszen magas környezeti hőmérsékletnél szinte minden gyártónak problémát okoz, hogy az oszlopaik nem képesek folyamatosan a 400 kW-os teljesítmény stabil leadására. Emellett az is kiemelkedő a piacon, hogy a Siemens partnereinek személyre szabott szolgáltatásokat és folyamatos támogatást biztosít a termék teljes életciklusa alatt, a telepítéstől a digitális és távoli, valamint a helyszíni szolgáltatásokig.”
– mondta el Szilágyi Norbert, a Siemens Zrt. e-mobilitási szakértője.
Az előző verziójú, „csak” 300 kW teljesítményű SICHARGE D gyorstöltőből tavaly nyáron gyártották le az ezredik darabot a Siemens lipcsei gyárában.
Az új modell már rendelhető a hazai piacon is.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Népszerű
Korszerű akkumulátorokkal optimalizálható a napelemes rendszerek működése
Több százan doboltak egyszerre a Yettel 5G hálózatán
Tovább terjeszkedik a belga-magyar logisztikai raktárfejlesztő-vállalat
Új nevet kaphat az „Apple ID”
Jövő a gyógyszergyártásban
Gyorsabban, de jóval drágábban találhatunk szakembert idén
Nemzetközi kollaborációt mutat be a Lexus a 2024-es Milánói Dizájnhéten
Eldőlt, hogy kik képviselik Magyarországot a Nemzetközi Informatikai Csapat Diákolimpián
A termőföld, mint befektetés már sosem térül meg?
Lézeres távolságmérő szenzor is van a Dyson új hajszárítójában
Technokrata.hu
Rekord: az I. kerületben 3,3 millió forint egy négyzetméter ára
Mérséklődött a fluktuáció, de nem hoz megkönnyebbülést
Doom-klónt is írtak a lelkes kóderek a nyolcvanas évekbeli magyar házi számítógépre
A Stanford Egyetem professzora szerint példaértékű a Széchenyi István Egyetem és az ipar együttműködése
10 meglepő NASA találmány, ami a mindennapi életünk részévé vált
Közel félmillió e-töltőpontra is szüksége lehet Franciaországnak néhány éven belül
Gyorsan nagy káoszt okozna, ha eltűnnének a járműadatok
Magasabb minőségű készülékeket vesznek a magyarok
Offshore gyorstalpaló: gyakori kérdések és válaszok
Szállítás és raktározás egyben: új telephelyen a kecskeméti DACHSER
Műszaki-Magazin.hu
Creo modell-alapú definíció funkció használata a Boschnál
INNOMOTICS – új név a villamos hajtásoknál
BMW Group – Rimac Technology hosszútávú partnerség
Közel hatmilliárd forintos fejlesztési programmal növeli gyártási kapacitásait az Alstom vasúti forgóvázkereteket előállító gyára Mátranovákon
Közel félmillió e-töltőpontra is szüksége lehet Franciaországnak néhány éven belül
A Scania újabb megoldásokkal bővíti elektromos tehergépkocsi kínálatát
A kevesebb több: a Mewa textilszolgáltató a fenntarthatóságért
Mérföldkövéhez érkezett a világrekorder kötélhíd építése
3 gyakori hiba napelem rendszer választás esetén
A MOL átadta a régió legnagyobb kapacitású zöld hidrogén üzemét
Friss
-
Ipar2 hét
A Honda kihirdette a Yūshū-díj 2023-as győzteseit
-
Ipar2 hét
A Faedra Group sikeresen értékesítette Budapest egyik legújabb és legzöldebb logisztikai ingatlanát
-
Okoseszközök2 hét
A környezettudatosságot ösztönzi használt okostelefonok értékesítésével a Yettel
-
Okoseszközök2 hét
Az LG új 4K okosmonitora beépítve kínálja a Netflixet, a Google Calendart és a Twitchet
-
Mozgásban2 hét
Modern ikon, amely hű a gyökereihez: íme a vadonatúj Toyota Land Cruiser
-
Tippek2 hét
Felesleges meetingek, rosszul elmentett dokumentumok keserítik meg a hazai irodai dolgozók életét
-
Tippek2 hét
Mesterséges intelligencia a luxusiparban
-
Gazdaság2 hét
A Y és Z generáció változó lakásépítési és felújítási szokásai