Ipar

Fájdalmas a magyar iparnak a sok orosz szankció

Az Ukrajna ellen indított brutális orosz invázió miatt bevezetett szankciók közvetlen folyományaként rég nem látott szintre esett vissza a Nyugat és Oroszország közötti külkereskedelem.

Bár a szankciók az energiahordozókat nem érintik, az ellátási bizonytalanságok miatt jelentős áremelkedés ment végbe a világpiacokon az egyébként sem alacsony év végi árakhoz képest is. Milyen ágazatokat érinthet itthon a külkereskedelmi kapcsolatok megtörése? Mit okozhat az energiaárak robbanása a magyar gazdaságban? Elemzésünkben ezen kérdéseknek járunk utána.

Az Ukrajna elleni orosz agresszióra adott nyugati gazdasági szankciók hatásának becslése jelenleg a közgazdasági elemzések egyik – ha nem a legfelkapottabb – területe. Jelen írásban arra vállalkozunk, hogy megmutassuk, mely hazai ágazatok a leginkább kitettek az Oroszországot érintő gazdasági szankcióknak. A vizsgálatban a reálgazdasági csatornákra fogunk fókuszálni, így a pénzügyi-tulajdonosi csatornákon jelentkező – egyébként nagyon jelentős – hatásokra nem térünk ki.

Alacsony a kereskedelmi csatornákon keresztül a kitettségünk Oroszország felé

Számos cikk elemezte már a nyugati világ orosz kitettségét, ugyanakkor ezek nagy része csak a közvetlen hatásokat becsülték meg. A következő konkrét példa megvilágítja, miért fontos vizsgálni a közvetett hatásokat is: az orosz fémalapanyag-szállítmányok kiesése súlyosan érinti az európai fémipart, ezen keresztül pedig a német autóipart is – és máris a német autóipar beszállítóinál, azaz például Magyarországnál tartunk. A hullámok ráadásul mindkét irányba mozognak: a magyar autógyártás orosz irányú exportjának kiesése a hazai és külföldi beszállítókra egyaránt hat, majd ezek a hatások végig gyűrűznek a teljes beszállítói láncon, mígnem végül ismét visszacsapnak Magyarországra is. Szerencsére rendelkezésre állnak a megfelelő adatok ahhoz, hogy ezeket a tovagyűrűző hatásokat megfelelően tudjuk számszerűsíteni.

Az OECD adataiból az derül ki, hogy kereskedelmi csatornákon keresztül alacsony az európai országok kitettsége Oroszország felé. Még ha azzal a nagyon pesszimista verzióval számolunk is, hogy az OECD-országokba tartó orosz export az idei év hátralévő részében kiesik (kivéve természetesen az energiahordozókat), akkor is csak 0,1 százalékponttal csökken a legtöbb európai ország GDP növekedése. Még a felfelé egyértelműen kilógó balti államoknál sem lesz nagyobb a GDP növekedés visszaesése, mint 0,2 százalékpont. Eközben számításunk alapján az orosz gazdaság növekedése 5,0 százalékponttal esik vissza a szankciók nyomán kieső export következtében (1. ábra). Természetesen a külkereskedelem csak egy a sok gazdasági csatorna közül, így a teljes orosz visszaesés ettől nagyságrendekkel nagyobb is lehet (az elemzőházak nagyobb része kétszámjegyű visszaesést vizionál). Ráadásul az orosz export legnagyobb része nyersanyag, ami elméletileg könnyebben helyettesíthető, mint egy bonyolult chip (amelyből még mindig hiány van a világon).

Az orosz export OECD-országok általi bojkottja esetén a hozzáadott értékre becsült visszaesések Európa országaiban, 2022-ben (energiahordozók nélkül) (Forrás: OECD ICIO alapján Egyensúly Intézet becslés. )

Magyarországon a szankciók elsősorban a feldolgozóipart érintik. Ezen belül is a legnagyobb visszaesést a kőolaj-feldolgozás (-0,7 százalékpont), a vegyipar (-0,36), valamint a fémalapanyag-gyártás (-0,34) könyvelheti el. Ezek a lassulások ugyanakkor eltörpülnek amellett, hogy mekkora kárt okoznak az energiapiaci áremelkedések Magyarországnak (is), ezért ezeket a hatásokat külön is elemezzük.

Komoly zuhanás várható a vegyiparban és a fémalapanyag-gyártásban

Az elemzők egészen a közelmúltig nem tulajdonítottak túl nagy jelentőséget a termelői árak és a reálgazdasági teljesítmény (hozzáadott érték vagy árbevétel) kapcsolatának. Ennek az volt az oka, hogy az alacsony energiaárakkal megtámogatott termelői árakban bekövetkezett kis mozgások nem magyarázták meg a szereplők teljesítményét. Ezen felül a kereslet is magas volt 2019 előtt. A COVID után azonban egy csapásra megváltozott minden: a globalizáció megtorpant, a gázpiacon kínálati problémák léptek fel. Ezek a tavalyi év végén/idei év elején együttesen jelentős áremelkedést okoztak, amit jelentősen megfejelt a februárban kirobbant háború. Annak ellenére, hogy az EU-tagállamok egyelőre nem vetettek ki szankciókat az orosz energiahordozókra, a háború miatti bizonytalanság nyomán csúcsra emelkedtek a tőzsdei árak, ami így a magyar gazdaságra is hatással van. 2019-hez viszonyítva – a jövőbeli jegyzéseket (futures) is figyelembe véve idénre az áram ára 50 százalékkal, a kőolajé 70 százalékkal, míg a földgázé több mint 800 százalékkal(!) magasabb szinten fog tetőzni. Normális esetben (azaz amikor az áringadozások nem extrémek) a gazdaság pillanatnyi kereslete határozza meg, hogy mi történik a termelői árakkal: erős kereslet esetén áthárítják a vevőkre, gyengébb kereslet esetén lenyelik veszteségként. A termelési költségek extrém emelkedése mostanra elérte azt a kritikus szintet, hogy a COVID után felfutó makrogazdasági kereslet-javulás mellett is csökkent az energiaintenzív ágazatok árbevétele, azaz nem tudják teljesen áthárítani költségeiket.

Az alábbi ábra a megváltozó kapcsolatot mutatja be a termelői árak és az árbevétel között. Korábban (a COVID időszak előtt, pirossal) semmilyen kapcsolat nem volt a két változó között, azaz az alacsony szinten mozgó termelői árak változása nem befolyásolta (közvetlenül) az árbevételt. 2021 végén – 2022 elején a kapcsolat megváltozott: a növekvő termelői árak csökkenő árbevételt eredményeztek, tehát az ágazatok már nem tudják áthárítani vevőikre a növekvő beszerzési költségeket, emiatt profitban és bértömegben alkalmazkodnak (2. ábra). A vegyiparban a teljes beszerzési költség 15-16 százalékát fordítják földgáz- vagy kőolaj-származékokra. Ha az olajárak 30 százalékkal, a földgáz árak viszont 500 százalékkal alakulnak magasabban, mint tavaly, akkor azonos mennyiségek mellett a korábbi 15-16 százalékos beszerzési költség gyorsan több mint a duplájára, legalább 35 százalékra emelkedik. Ha a vegyipari vállalat döntően a mezőgazdaságnak szállít, és itt már javarészt beszerezték a vevők a szükséges mennyiségeket korábban, az üzem leállásra kényszerül. A bizonytalansághoz ráadásul hozzáad az is, hogy a háború nyomán kialakuló gabona export korlátozás miatt a kereslet is kiszámíthatatlan lesz. Mindennek volt a látványos példája itthon a Nitrogénművek ammóniagyárának leállítása, de hasonlóan döntött a norvég Yara, amely több európai üzemét is bezárta.

A termelői árak és az árbevétel közötti kapcsolat változása Magyarországon (a pöttyök ágazatokat jelölnek). Megjegyzés: Az R2 adat a két tengely közötti kapcsolat szorosságát jelzi (minél nagyobb, annál erősebb). A függőleges tengelyen szereplő árbevétel adat szezonálisan és naptárhatással igazított. Forrás: Eurostat alapján Egyensúly Intézet számítások.

Felhasználva a 2. ábrán kékkel bemutatott kapcsolatot, meg tudjuk becsülni, hogy a termelői árak növekedése mekkora visszaesést okoz az ágazatoknál. Ehhez meg kell becsülnünk azt is, hogy az energia- és nyersanyagpiaci árak emelkedése hogyan változtatja az ágazatok beszerzési költségét (ezt fogjuk megfeleltetni a termelői ár változásának). A számítások során figyelembe vettük a beszállítói kapcsolatokat is, azaz azt, hogy egy adott ágazat kinek a beszállítója és neki kik szállítanak be. A hálózatok elemzése után az alábbi sorrend jött ki a legkitettebb ágazatokra Magyarországon.

A világpiaci áremelkedések következtében lehetséges maximális visszaesés a magyar ágazatoknál (reál hozzáadott értékben mérve). Forrás: KSH- és tőzsdei adatok alapján Egyensúly Intézet számítások.

A leginkább energiaintenzív vegyipar növekedése módosulhat leginkább lefelé idén (-61 százalékpont), de hasonlóan nagy mértékben kitett a fémalapanyag-gyártás is (-49 százalékpont). A két ágazat 40 ezer embernek ad munkát, viszont a teljes foglalkoztatáson belüli súlyt tekintve EU-s összevetésben csak átlagos jelentőségűnek számít a két ágazat (a foglalkoztatás 0,8 százalékát adják, ami a legalacsonyabb a visegrádiak között). Az előző kettőnél jóval kisebb mértékben járhat rosszul a mezőgazdaság, amely főként a vegyiparnak való kitettsége miatt eshet vissza. A legkevésbé érintett ágazatok közé tartoznak a feldolgozóipar húzóágazatai, azaz a járműgyártás és az elektronika, ami az ipar növekedési kilátásait tekintve mindenképpen pozitív. Ugyanakkor főként az ukrán beszállítók kiesése miatt itt is jelentős kockázatok azonosíthatók.

Meg fog történni a 3. ábrán bemutatott visszaesés? Valószínűleg nem ekkora mértékben. Egyrészt a vállalkozások dinamikusan alkalmazkodnak a környezethez: fedezeti ügyleteket kötnek, új piacokat keresnek, költségeket racionalizálnak. Másrészt a különböző ágazatok különböző keresleti környezettel szembesülnek, ami akár jelentősen módosíthatja a képet. Az viszont biztosnak látszik, hogy az ukrán válság előtt Magyarországra széles körben prognosztizált 5-6 százalék körüli GDP-növekedés idén meg is feleződhet. Számításaink alapján a világpiaci áremelkedések hatására maximum 6 százalékpont körüli mértékben alakulhat alacsonyabban a magyar GDP, így idei növekedésünket csak a tavalyi évről áthúzódó növekmény (az úgynevezett áthúzódó hatás) mentheti meg.

Mit tehet a magyar gazdaságpolitika?

Mind a kormány, mind a jegybank rendkívül nehéz helyzetben van. Az MNB hitelessége fenntartása érdekében fékezni kényszerül a nem csekély mértékben külső tényezők miatt kialakuló inflációt, tehát növelnie kell a kamatokat, ezzel visszafogva a növekedést és a forint árfolyam gyengülését. Az állam finanszírozása így megdrágul, azonban az állampapírban tartott megtakarítások növekedhetnek, ami a fogyasztáson keresztül fékezi az inflációt és támaszt nyújt a költségvetésnek. A megtakarítások növekedését támogatja a lakáspiacon várt árnövekedés-lassulás is, valamint a részvénypiacokon kialakult bizonytalanság. A megoldás azonban csak féloldalas, mert az új lakossági – jellemzően állampapír-megtakarítások – magas kamata előbb vagy utóbb a fogyasztásban köthet ki, így még ha időben elnyújtva jelentkezik is az inflációs hatás, a monetáris szigorítás nyomán sem tűnnek el teljesen a keresletoldali inflációs tényezők. A másik kihívást az okozza, hogy a jegybank nem tudja felvenni a harcot egy olyan kínálatoldali eseménnyel, mint amilyen az energiaárak növekedése. Ebben az esetben csak annyit tehet, hogy stabilan tartja az árfolyamot vagy esetleg erősíti azt, továbbá figyel arra, hogy ne legyen túl erős a kereslet a gazdaságban.

A költségvetésnek gyakorlatilag nincs mozgástere a negatív gazdasági sokkok ellentételezésére. A választási kampány miatti kiköltekezés, valamint a rezsicsökkentéshez való ragaszkodás következtében az aránytalanul bajba jutott ágazatok esetleges megsegítéséhez szükséges források rendelkezésre állása kétséges, miközben bevételi oldalon a világpiaci események nyomán lassuló növekedés nem tudja befoltozni a költségvetési lyukakat. Ehhez még hozzáadódik az EU-s forrásoknak a jogállamisági mechanizmus körüli viták nyomán bekövetkezett megakadása is. Enyhítő körülmény, hogy a lakossági megtakarítások jelentős része állampapírban csapódhat le, azonban ennek forrásköltsége nagyobb, mint amit az elmaradó gazdasági növekedés nyomán keletkező plusz adóbevételekkel lehetne megszerezni. Az állam helyzetén jelentősen segíthetne az orosz energiafüggőség csökkentése, ez azonban legjobb esetben is csak több éves távlatban elképzelhető.

Összességében tehát 2022-ben stagflációs időszakra számíthatunk, amely valószínűleg jövőre is folytatódni fog. A stagnálás attól függően lehet súlyos és elhúzódó, hogy a háború meddig tart és a világkereskedelem mikorra tud visszaállni a “normális kerékvágásba”. Ráadásul a kieső és nagyon jelentős orosz és ukrán élelmiszeripari termelés miatt a világ egy részében éhínségi krízisek várhatók. Ezek ugyan Magyarországot elkerülhetik, azonban Észak-Afrikából egy újabb menekülthullám indulhat el. Így csak bizakodni tudunk abban, hogy a háború mihamarabb véget ér.

Forrás: Portfolio

Related Topics:bizonytalanság ellátás ipar magyar orosz szankciók

Up Next

Ez az 5 technológiai fejlesztés áll az autonóm mobil robotok gyors térnyerése mögött

Don't Miss

Ingyenes konferencia a körforgásos gazdaságról

Ipar

Erős félévet zárt a Schneider Electric új Impact 2030 fenntarthatósági programja

Hat hónappal az új fenntarthatósági útiterv, az Impact 2030 elindítása után a Schneider Electric Impact-pontszáma elérte a 3,69/10-es értéket, jó úton haladva a vállalatcsoport 2026-os éves, 4,20/10-es célkitűzése, illetve 2030-ig szóló 10/10 elérése felé. A vállalat hozzájárult több mint 50 millió tonna CO₂-kibocsátás megtakarításához vagy elkerüléséhez, valamint 2009 óta 67 millió ember jutott hozzá fenntartható villamos energiához, ebből egyedül az idei második negyedévben több mint 2,2 millió ember.

A pontszám több kulcsfontosságú program lendületét tükrözi, ötvözve a Schneider Electric saját működésében elért eredményeket az ügyfelek, beszállítók és közösségek számára biztosított, nagy léptékben is érezhető eredményekkel, négy stratégiai pillér mentén: a világ elektrifikálása, iparágunk újragondolása, az emberi képességek kibontatkozása, valamint a helyi közösségek megerősítése.

A Schneider Electric az első félévben is folytatta működésének dekarbonizációját: az 1. és 2. körbe tartozó CO₂-kibocsátása 82%-kal csökkent a 2017-es szinthez képest, a 3. körbe tartozó kibocsátás pedig 12%-kal csökkent a 2021-es szinthez képest. A Schneider Electric megoldásai lehetővé tették, hogy ügyfelei összesen 129,5 millió MWh energiát takarítsanak meg, illetve villamosítsanak. Ez az első félévben több mint 50 millió tonna megtakarított és elkerült kibocsátást eredményezett a vállalat az ügyfelei számára, így a 2018 óta felhalmozott összesített érték elérte a 913 millió tonnát. Az első félévben a Schneider Electric-szoftverek 29%-a nyújtott energia- és szén-dioxid-kibocsátási elemzéseket az ügyfelek döntéshozatalának támogatására.

Az év első félévében a Schneider Electric ajánlatainak 27%-a már a tervezési szakaszban megfelelt a körforgásos gazdaság és a környezeti kiválóság kritériumainak, a vállalat új, ún. Future-designed megközelítésének köszönhetően. Ez erős lendületet tükröz, amelyet elsősorban az energiagazdálkodási és ipari automatizálási kínálat hajt.

A Future-designed megközelítést az Impact 2030 új programjaként vezették be azzal a céllal, hogy tovább erősítse a vállalat azon törekvését, miszerint a fenntarthatóság az ajánlatok szerves részévé váljon. A program a Schneider Electric több mint 20 éves ökotervezési gyakorlatára épít, amelyet a korábbi fenntarthatósági programok keretében bevezetett EcoDesign Way, Green Premium és Environment Data Program is megalapozott.

A Schneider Electric korábbi beszállítói dekarbonizációs kezdeményezésének sikerére építve a Zero Carbon Pathway (TZCP) kezdeményezés immár 1500 beszállítóra terjeszti ki hatókörét, és a követelmények közé beemeli a Scope 3 kibocsátások, valamint a termékek karbonlábnyomának (PCF) mérését is. A második negyedévben 15 beszállító felelt meg a kritériumoknak: a működési kibocsátások (1. és 2. kör) számszerűsítése, kibocsátáscsökkentési célok elfogadása, valamint a közvetett kibocsátások (3. kör vagy termékszintű szén-lábnyom) kiszámítása. Mindezt kiterjedt beszállítói együttműködéssel sikerült elérni: az első félévben több mint 200 élő technikai konzultációt tartottak. A folyamat támogatására felgyorsították az új, mesterséges intelligenciával támogatott digitális eszközök, például a Supply Chain számára fejlesztett Resource Advisor+ bevezetését is, amelyeket az első félévben több mint 1000 beszállító számára tettek elérhetővé. Ezek az intézkedések együttesen erős alapot teremtenek ahhoz, hogy a következő negyedévekben a beszállítói dekarbonizáció még nagyobb léptékben valósulhasson meg.

A vállalat tapasztalt munkatársainak 16%-a vett részt strukturált fejlesztési vagy tudásátadási programokban 2026 első félévében. Az Impact 2030 keretében újonnan bevezetett program a Schneider Electric többéves gyakorlatára épít, amely a generációk és a karrier különböző szakaszaiban lévő munkatársak közötti együttműködést és befogadást támogatja. A program egységes keretbe foglalja az átképzést, a mentorálást, a belső mobilitást, valamint a tapasztalt szakemberek számára kialakított szakértői programokat. A Schneider innovatív megközelítését a második negyedévben a Világgazdasági Fórum a Future of Inclusion Lighthouse elismeréssel díjazta.

2009 óta 67 millió ember jutott hozzá fenntartható villamosenergiához a Schneider Electric támogatásának köszönhetően. Egyedül a 2026-os második negyedévben több mint 2,2 millió ember számára tette lehetővé a hozzáférést, elsősorban Afrikában és Indiában. 2009 óta a Schneider Electric 1,37 millió fiatalt segített hozzá az elektrifikációval és fenntarthatósággal kapcsolatos készségek elsajátításához.

Öt telephely felelt meg a vállalatcsoport Impact Workplaces többszempontú keretrendszerének. Az Impact 2030 keretében újonnan bevezetett Impact Workplaces program a Schneider Electric telephelyein az elmúlt két évtizedben megvalósított fenntarthatósági törekvésekre épít, többek között az energiahatékonyságra, a dekarbonizációra és a körforgásos gazdaságra vonatkozó ambiciózus kritériumokkal. A program tovább bővíti ezeket a célkitűzéseket a biodiverzitás, valamint a helyi közösségekre gyakorolt hatásra is.

„Az Impact 2030 program elindítását követő hat hónapban biztató előrelépést értünk el abban, hogy a kitűzött ambíciókat konkrét intézkedésekké alakítsuk. Megtiszteltetés, hogy immár harmadik éve elnyertük a világ legfenntarthatóbb vállalata címet. Ez tovább tükrözi az általunk elért kézzelfogható hatást és munkatársaink elkötelezettségét szerte a világon. A fenntarthatóság a folyamatos átalakulás útja. Az Impact 2030 programmal ismét megemeljük a lécet: erős alapokra építve gyorsítjuk a fenntarthatóság integrálását üzletünk minden területén, hogy mindenki számára előmozdítsuk a fejlődést”

– mondta el Esther Finidori, a Schneider Electric fenntarthatósági igazgatója.

A Schneider Electric fenntarthatóság területén betöltött vezető szerepe a második negyedévben is elismeréseket eredményezett. A vállalat immár harmadik egymást követő évben végzett az első helyen a TIME és a Statista “A világ legfenntarthatóbb Vállalatai 2026” listáján. A Schneider Electric emellett bővítette jelenlétét a Világgazdasági Fórum Global Lighthouse Network hálózatában is: El Paso-i (Egyesült Államok) és pekingi (Kína) gyártóüzemei új Lighthouse minősítést kaptak. Ezekkel az új telephelyekkel a Schneider Electricnek immár 11 Világgazdasági Fórum Global Lighthouse minősítésű telephelye van, ebből 6 fenntarthatósági teljesítményéért kapott elismerést. A Világgazdasági Fórum újabb elismerésben részesítette a Schneider Electricet: a vállalat Senior Talent Programja Future of Inclusion Lighthouse minősítést kapott. A program személyre szabott fejlesztési, átképzési, mentorálási és tudásmegosztási lehetőségekkel támogatja a karrierjük későbbi szakaszában járó munkatársakat abban, hogy tudatosan alakítsák pályafutásuk következő szakaszát. A vállalat 2026-ban a Gartner Top 25 Global Supply Chains rangsorába is bekerült, ami jól tükrözi a körülményekhez alkalmazkodni képes, összekapcsolt és fenntartható ellátásilánc-ökoszisztémák kiépítése iránti folyamatos elkötelezettségét.

Emellett a Schneider Electric elnyerte a zsűri különdíját („Coup de Cœur du Jury”) a francia belügy-, munkaügyi és szociális minisztérium, valamint az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) által odaítélt „Prix Entreprises avec les Réfugiés” díjat. Az elismerés a menekült nők társadalmi befogadását és megerősítését támogató elkötelezettségét ismeri el.

A negyedév során a Schneider Electric bejelentette a Schneider Electric Energy Access Asia Fund II (SEEAA Fund II) létrehozására irányuló partnerségét, amely egy vegyes finanszírozású eszköz a dél- és délkelet-ázsiai tiszta energiával foglalkozó vállalkozások korai szakaszú finanszírozási hiányának kezelésére. Az első alap sikerére építve – amely 13 vállalatba fektetett be – a SEEAA Fund II várhatóan mintegy 3 millió tonna CO₂-kibocsátás elkerüléséhez, 3,5 millió ember támogatásához és mintegy 5000 új munkahely létrehozásához járulhat hozzá, tovább erősítve a fenntartható energiához való hozzáférést és a befogadó gazdasági fejlődést a régióban. A Schneider Electric Impact Investing programon keresztül a befogadó és igazságos átmenet támogatása iránti elkötelezettségét az Environmental Finance Sustainable Investment Award „Social Fund of the Year” díjával is elismerték.

Ezek a szakmai megerősítések együttesen tovább erősítik a Schneider Electric vezető szerepét az energiatechnológia területén, valamint a fenntartható fejlődést elősegítő megoldádok széleskörű megvalósításában.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az energiaválságos időszakban javaslatokat fogalmaz meg a vállalkozások számára

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a kormány javaslataihoz és nagyfogyasztók felajánlásaihoz csatlakozva, összesítő javaslatokat fogalmaz meg a vállalkozások számára, hogy az esetleges áramtermelési kapacitás-kiesésből eredő ellátási kockázatok kezelése előre kidolgozott, fokozatos és arányos rendszerben történjen. A cél az ellátásbiztonság fenntartása, a kritikus ágazatok védelme és a gazdaság működésének lehető legkisebb zavara.

Az MKIK a területi kamarák országos hálózatán keresztül tudja aktívan elérni a vállalkozásokat és bevonni őket a javaslatok megvalósításába. A Kamara álláspontja szerint a válságkezelés akkor lehet a legeredményesebb, ha a korlátozások nem egységesen, hanem szektoronként eltérően, a gazdaság működőképességét megőrizve lesznek megvalósítva, illetve bevezetve, a vállalati szférával egyeztetve. Ennek érdekében a Kormány és nagyfogyasztók által megfogalmazott ajánlásokat üdvözölve és a felajánlásokat összesítve, a Kamara a vállalkozói szférától érkezett javaslatokkal együtt összesített javaslatokat tesz az energiaválság lehetséges enyhítésére.

Egy ilyen válságot közös összefogással lehet és kell leküzdeni. A Kamara lényegesnek tartja a kormányzat, a vállalkozó szféra által megfogalmazott elvek betartását:

Fokozatosság elve: a beavatkozások mindig a legkevésbé korlátozó eszköztől haladjanak a szigorúbbak felé, csak a szükséges mértékben és időtartamban.
Elsőként önkéntes, piaci alapú fogyasztáscsökkentés alkalmazandó.
Kötelező korlátozás csak végső eszközként kerüljön bevezetésre.
A szabályok legyenek előre ismertek, időben jelzettek és arányosak.
A korlátozásokkal érintett vállalkozások számára legyen lehetőleg gyors kompenzáció.

A gazdaság három nagy szektorában (Kereskedelem, Ipar, Szoláltatás) a Kormány és vállalkozói szféra által megfogalmazott javaslatokat differenciáltan szükséges alkalmazni.

Kereskedelmi szektor

Nyitvatartási rend rugalmas alakítása: csúcsidőn kívüli működés ösztönzése, szükség esetén rövidített nyitvatartás csak a legnagyobb energiafogyasztó egységeknél,
Klímarendszerek időzítés-alapú használata: nem korlátozás vagy tiltás, hanem a hűtés/fűtés időzítésének a napelemes termeléshez igazítása – nagyobb igénybevétel a nappali, alacsonyabb a 17–22 órás csúcsidőszakban,
Reklám- és díszvilágítás korlátozása: éjszakai időszakban, különösen csúcsidőben, a nem létfontosságú világítás kikapcsolása,
Kirakatvilágítás mérséklése: a túlzott világítás csökkentése, időzített működtetés bevezetése,
Nem létfontosságú berendezések lekapcsolása: mozgólépcsők, dekorációs eszközök, felesleges világítás és egyéb kényelmi fogyasztók korlátozása,
Energiahatékonysági akciók: hőmérséklet-szabályozás, ajtó nyitvatartás megszüntetése, automatikus világításvezérlés.

Szolgáltató szektor

Irodai fogyasztás csökkentése: központi szabály a fűtési és hűtési hőmérsékletre, világítási időzítésre és lift-használat korlátozására.
Ügyfélfogadási rend módosítása: időpontfoglalás, rövidített nyitvatartás vagy csúcsidőn kívüli kiszolgálás.
Energiatakarékos üzemmód kötelező alkalmazása: a belső világítás, klímaberendezések és felesleges gépek visszafogása.
Nem létfontosságú IT-terhelések átcsoportosítása: adatfeldolgozás és nagy energiaigényű digitális folyamatok áthelyezése kevésbé terhelt időszakokra.
Home office ösztönzése: a nem ügyfélkiszolgáló munkakörökben a távoli munkavégzés előnyben részesítése, kivéve ahol hőszivattyú és napelem kombinációval alapvetően a használatban lévő irodák hűtése történik,
Közszolgáltatások példamutatása: állami és önkormányzati intézmények elsőként vezessenek be fogyasztáscsökkentést.

Ipari szektor

Műszakrend átszervezése: a termelés csúcsidőn kívülre helyezése, éjszakai vagy hétvégi termelés ösztönzése.
Megszakítható fogyasztási szerződések kiterjesztése: előre rögzített kompenzációval a hálózat számára lekapcsolható kapacitások biztosítása.
Nem kritikus gyártási folyamatok átmeneti leállítása: a kevésbé sürgős vagy nagy energiaigényű termelési szakaszok ideiglenes szüneteltetése,
Energiaintenzív technológiák célzott kezelése: az alumínium-, acél-, cement-, üveg- és vegyipari üzemek számára külön vészhelyzeti protokoll,
Saját tartalékok és helyi energiatermelés bevonása: aggregátorok, akkumulátoros tárolók, saját erőművi kapacitások alkalmazása,
Újraindítási terv kötelező elkészítése: minden nagyfogyasztó számára legyen előre kidolgozott leállítási és visszaindítási protokoll.

Érezhető, hogy a válságkezelésbe szélesebb körben is be kívánnak kapcsolódni a szakmai és érdekképviseleti szervezetek, illetve a civil szervezetek. Ez utóbbira példa az ipari szektor tekintetében a Mechwart András Iparfejlesztési Testület, akik felajánlották, hogy segítik a kkv-szektor önkorlátozási intézkedéseinek kidolgozását és megvalósítását, ezáltal védve a vállalkozások és a lakosság biztonságát.

Az összefogás minél hatékonyabb megvalósítása érdekében a Kamara már a hétfői nap folyamán egyeztetést kezdeményez velük és az együttműködni kívánó szervezetekkel.

A Kamara a jelenlegi kormányzati intézkedéseket is figyelembe véve – a teljesség igénye nélkül – a következő, ágazatokon átívelő javaslatokat tartja fontosnak megvalósítani:

Országos energia-vészhelyzeti protokoll bevezetése,
Kritikus ágazati sorrend rögzítése,
Gyors kompenzációs alap létrehozása,
Rugalmas fogyasztás piacának fejlesztése,
Regionális import- és hálózati együttműködés erősítése,
Energia közösségek jogszabályi támogatása a fogyasztás optimalizálása érdekében,
Kötelező adatszolgáltatás a nagyfogyasztók számára vészhelyzetben.
Megfontolni augusztus 8. szombati munkanapnak az áthelyezést egy szeptemberi szombati napra

Az összefoglaló javaslatokat a Kamara elküldte Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter részére is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Fogyasztóvédelmi jogi tanácsadást indított a Kamara a vállalkozásoknak

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara fogyasztóvédelmi jogi tanácsadással segít a kis- és középvállalkozásoknak megelőzni a költséges jogsértéseket és ez hozzájárul ahhoz, hogy a cégek hatékonyan feleljenek meg a gyorsan változó fogyasztóvédelmi előírásoknak.

A fogyasztóvédelem napjainkban már nem csupán jogi kötelezettség, hanem fontos üzleti érdek is. A problémák megelőzése, a megfelelő belső folyamatok kiépítése és a naprakész tudás jelentősen csökkentheti a kockázatokat, és a potenciális bírságok is elkerülhetőek. Ennek érdekében hozta létre a Kamara a Vállalkozásfejlesztési Projekt részeként az Országos Vállalkozói Munkacsoport-hálózat és Kamarai Workshop-projektet (OVK-TÁR) Magyarország Kormányának támogatásával. A kezdeményezés gyakorlati segítséget nyújt a vállalkozásoknak a jogszabályi megfeleléshez. A programban a vállalkozások térítésmentesen vehetnek igénybe fogyasztóvédelmi jogi tanácsadást, valamint ingyenes fogyasztóvédelmi kisokost és panaszkezelési folyamatábrát is rendelkezésükre bocsátanak.

A szolgáltatás az ország számos területi kereskedelmi és iparkamaráján keresztül érhető el. A Budapesti, a Csongrád-Csanádi, a Hajdú-Bihar Vármegyei, a Heves Vármegyei, a Pest Vármegyei és Érdi, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei, a Pécs-Baranyai, a Fejér Vármegyei, valamint a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamaráknál a fogyasztóvédelmi jogi tanácsadás előzetes bejelentkezést és időpont-egyeztetést követően vehető igénybe. Az ügyfélfogadás a kamarák által meghatározott időpontokban történik.

Egy apró hiba, legyen szó hiányos ÁSZF-ről (Általános Szerződési Feltételek), késve megválaszolt fogyasztói panaszról vagy pontatlan webáruházi tájékoztatásról, ma már jelentős fogyasztóvédelmi eljárást vagy bírságot vonhat maga után. A hatósági tapasztalatok szerint a jogsértések nagy része nem szándékos, hanem a hiányos belső folyamatokból, elavult dokumentumokból vagy a jogszabályok nem megfelelő ismeretéből fakad.

Gyakori problémák közé tartozik a panaszok késedelmes kezelése, a panasz és a minőségi kifogás összekeverése, a jótállási és szavatossági szabályok téves alkalmazása, valamint az ártájékoztatás vagy az online elállási jog hibás ismertetése. Az online kereskedők számára már kötelező az elektronikus elállási funkció biztosítása is.

Tanácsadási időpontok:

Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara: minden csütörtökön 12:00–16:00

Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara: minden hétfőn és szerdán 9:00–12:00

Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara: minden kedden 12:00–16:00 (kizárólag online)

Heves Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara: minden csütörtökön 12:00–16:00

Pest Vármegyei és Érdi Kereskedelmi és Iparkamara: minden pénteken 9:00–13:00

Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara: a tanácsadás szeptemberben indul.

A Pécs-Baranyai, a Fejér Vármegyei és a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamaráknál a szolgáltatás előzetes bejelentkezést és időpont-egyeztetést követően vehető igénybe.

A részletes információkról és a jelentkezés módjáról az érintett területi kereskedelmi és iparkamarák nyújtanak tájékoztatást.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!