Zöld

Fenntartható okostelefonok: hosszabb élettartam, zöldebb világ

Az okostelefonok a világ legnépszerűbb szórakoztatóelektronikai eszközei: 2022-ben várhatóan 4,5 milliárd készülékkel számolhatunk világszerte, melyek 146 millió tonna szén-dioxid (CO₂), vagy azzal egyenértékű kibocsátást (CO2e) okoznak majd a Deloitte Global előrejelzése szerint.

Ez ugyan kevesebb, mint 0,5%-a a 2021-ben globálisan kibocsátott, összesen 34 gigatonna CO2e-nek, de közel sem elhanyagolható szempont. A telefonok élettartamának meghosszabbítása segítene csökkenteni az okostelefonok környezeti hatását, és átformálhatja az okostelefon-ipar bevételi és nyereségtermelő képességét.

A Deloitte Global előrejelzése szerint a teljes kibocsátás 83%-a az idén piacra kerülő 1,4 milliárd új okostelefon gyártásából, szállításából és első éves használatából származik. A már piacon lévő további 3,1 milliárd okostelefon használatához kapcsolódó kibocsátás további 11%-ot tesz majd ki, a fennmaradó rész pedig a meglévő okostelefonok felújításából (4%) és az életciklus végi folyamatokból (1%) származik, beleértve az újrahasznosítást is.

A gyártás jár a legnagyobb károsanyag-kibocsátással, ugyanakkor újrahasznosítással jelentősen csökkenthető a környezetterhelés

Egy vadonatúj okostelefon átlagosan 85 kilogrammnyi CO₂ kibocsátást generál az első évben, ennek 95 %-a a gyártási folyamatokból származik, beleértve a nyersanyagok kitermelését és a szállítást is. Hogy ez pontosan mennyi CO₂e-t szabadít fel, az több tényezőtől függ, elsősorban az újrahasznosított anyag mennyiségétől és a gyártók létesítményeinek energiahatékonyságától.

Az anyagok újrahasznosítása a CO₂intenzív bányászat csökkentését jelenti: az ónt áramköri lapokhoz, a kobaltot akkumulátorokhoz, az alumíniumot pedig burkolatokhoz lehet újra felhasználni. Míg néhány évvel ezelőtt a ritkaföldfémek hasznosítása, elsősorban hangszórókba és akkumulátorokba üzleti szempontból nem volt életképes, ma már létezik technológia erre is. Az okostelefonokban használt integrált áramkörök gyártása is jelentős mennyiségű energiát fogyaszt: egy félvezetőgyártó üzem működési költségeinek például akár 30%-át is az állandó hőmérséklet és páratartalom fenntartásához szükséges energia teszi ki. Fontos tehát, hogy milyen mértékben támaszkodik a gyártási ökoszisztéma a megújuló energiára. Ez vonatkozik a saját tulajdonú létesítményekre és azokra a harmadik felekre is, amelyekhez a gyártók kiszervezik a gyártást. A szállítóknak meg kell győzniük és segíteniük kell a kiszervezett beszállítói láncot, hogy térjenek át az olyan megújuló energiaforrásokra, mint a szél-, nap- és vízenergia.

„Egy okostelefon a gyártás után átlagosan 8 kilogrammnyi károsanyag-kibocsátást generál a használati ideje során, ami általában 2 és 5 év közötti időszakot jelent. Ezen időszak végén a teljes életciklusra eső CO₂e-kibocsátást részben az határozza meg, hogy alkatrészei milyen könnyen újrahasznosíthatók. Mivel az okostelefonok CO₂kibocsátásának majdnem teljes egészét a gyártás teszi ki, a legnagyobb tényező, amellyel csökkenthető az okostelefonok CO₂lábnyoma, a várható élettartam meghosszabbítása.”

– mondta Gercsák Csilla, a Deloitte Technológiai, Média és Telekommunikáció tanácsadás üzletágának menedzsere.

Több tendencia is arra utal, hogy az okostelefonok élettartama középtávon nőni fog

Szerencsére az okostelefonok fizikailag egyre strapabíróbbak, ez csökkenti a nem tervezett cserék szükségességét is. A cserék leggyakoribb okai a képernyőtörés és a vízkár, de a korszerűbb képernyők már többszöri rövid leejtést is kibírnak. A fejlettebb, jellemzően magasabb eladási árú és így jobb minőségű modellek pedig évről évre ellenállóbbak a vízkárral szemben: a legújabb csúcsmodellek a gyártók szerint akár 6 méteres mélységben is képesek fél órán keresztül túlélni a vízbe merülést.
Az okostelefonok szoftveres támogatása egyre hosszabb ideig érhető el. Az, hogy egy gyártó mennyi ideig tartja fenn a szoftvertámogatást, nagyban befolyásolja a készülék viszonteladási értékét. Annak érdekében, hogy a régebbi telefonok is jól működjenek, az okostelefon-gyártók minden egyes operációs rendszer speciális verzióit készítik el, illetve szerzik be az egyes telefonmodellekhez. Egy ilyen rendszer frissítése magában foglalhat olyan dizájnváltozásokat, amelyektől egy meglévő telefon újnak néz ki, a frissített kód pedig a meglévő folyamatokat is javíthatja, és kevesebb energiát is fogyaszt. Emellett a gyártóknak rendszeres biztonsági frissítéseket is kell biztosítaniuk a sebezhetőségek javítására.

„A 2022-es év elején egy adott okostelefon operációs rendszer ilyen jellegű támogatásának hossza általában 3-5 év között mozgott gyártótól függően, de arra számítunk, hogy 2025-re a verseny nyomása miatt a legtöbb csúcsmodell esetében az 5 év már bevett szokássá válhat. Az EU-ban 2023-tól kezdődően pedig előreláthatólag minden okostelefon-gyártónak 5 éven át kell majd biztonsági frissítéseket biztosítania.”

– mondta Márton Alexandra, a Deloitte Technológiai, Média és Telekommunikáció tanácsadás üzletágának szenior tanácsadója.

A fogyasztók hosszabb ideig használják a telefonokat: az okostelefonok átlagos tulajdonlási ideje folyamatosan növekszik a fejlett piacokon. 2016 és 2021 között csökkent azok aránya, akik készüléküket az előző 18 hónapban vásárolták. (Lásd: ábra) A tendencia 2021-ben ugyanakkor megfordult és enyhe emelkedést mutatott, amit a Deloitte szakértői annak tulajdonítanak, hogy a világjárvány következtében több okból is (kommunikációs kényszer, megszokott költések kiesése miatt növekvő megtakarítások) a fogyasztók többet költöttek készülékekre. Azonos időszakban és piacokon a 3,5 évnél régebben vásárolt okostelefonok aránya átlagosan duplájára, 5%-ról 10%-ra emelkedett.
A legkorszerűbb telefonok ma már általában 300 ezer forintba vagy annál is többe kerülhetnek. A hosszabb ideig történő megtartás egyik fő oka az új készülékek magas ára, amelynek visszafizetése (részletre vásárolt konstrukciók esetében) a korábban jellemző 2 évvel szemben akár 3 évet is igénybe vehet. 2017-ben a 300 ezer forintos okostelefonok gondolata szkeptikus reakciókat váltott ki a fogyasztókból, alig egy évvel később azonban ez az árszint már mindennapossá vált a csúcsmodelleknél, és a legtöbb gyártó ma már több okostelefont is kínál ezen az áron.

A felújított és használt telefonok globális piaca egyre nő

Minél magasabb egy telefon névleges viszonteladói értéke, annál valószínűbb, hogy eladják. Egy 300 ezer forintos telefon például az első év után akár az értékének a felét is megtarthatja. Ez erősen ösztönzi a cserére az okostelefon-használók azon kisebbségét, akik évente cserélnek prémium kategóriás telefonokat. Emellett a vállalatokat is ösztönzi a felújítás: egy egyéves, hibátlanul felújított telefon a vadonatúj telefon árának 80%-áért értékesíthető. Míg egy négyéves prémium telefon a fejlettebb piacokon nem annyira kívánatos, a feltörekvő piacokon jelentős keresletnek örvendhet. A felújított okostelefonok piaca 2024-ig várhatóan évente 11,2%-kal, összesen 65 milliárd dollárra nő, 352 millió darabbal számolva – áll a Deloitte Global előrejelzésében.

Hogyan kompenzálhatják a gyártók a készülékeladásokból kieső bevételt?

Az okostelefonok hosszabb élettartama átformálhatja az okostelefon-ipar bevétel- és nyereségtermelési szokásait. Az okostelefon-gyártók magasabb árú készülékeket kínálhatnak, hogy így ellensúlyozzák az eladott készülékek mennyiségének csökkenését és zöld prémiumot (kedvezményeket, támogatást) számíthatnak fel azon fogyasztók körében, akik a fenntarthatóbb megközelítést alkalmazó gyártókat részesítik előnyben. Az eladóknak azonban azt is át kell gondolniuk, hogy a készülékeladásokon kívül milyen más forrásokból növelhetik bevételeiket.

„Ilyen alternatív bevételi lehetőségek lehetnek például a különböző médiaszolgáltatások és alkalmazásboltok, de a fényképek és videók felhalmozódásával az online tárhelyek iránti kereslet is folyamatosan növekedni fog. Ezen túl az olyan kiegészítő hardverek értékesítése is opció lehet, melyek kibocsátása fajlagosan alacsonyabb az okostelefonokénál: a Bluetooth-fejhallgatók eladásai például az előrejelzések szerint 2022-ben 35%-kal nőnek majd. Értékes forrást képeznek még az okostelefonok vásárlásához vagy lízingeléséhez kapcsolódó biztosítási díjak és pénzügyi termékek jutalékai is.”

– mondta Gercsák Csilla, a Deloitte Technológiai, Média és Telekommunikáció tanácsadás üzletágának menedzsere.

Related Topics:deloitte élettartam fenntarthatóság hosszú okostelefonok zöld

Up Next

Itt egy eszköz, ami automatizálná a növények locsolását

Don't Miss

Indul a hazai paradicsomszezon

Zöld

Önkéntes Vízadás: 400 000 liter vizet kaptak Budapest fái

Valódi összefogást hozott az idei nyár Budapesten: a 10 millió Fa, Budapest Városháza, a BKM FŐKERT és a Beeco térképes applikáció 3000 embert mozgatott meg, hogy a hőségben oltsák a város fiatal faállományának szomját. Az applikáció adatai szerint a III., VII., VIII., IX., XI., XII. és XIII. kerületben élő civilek voltak a legaktívabbak Budapesten, vidéken pedig Gödöllőn és Szolnokon volt a leglelkesebb a lakosság.

Szeptember 21-én vasárnap, az idei utolsó Locsolakomával végállomásához érkezett az Önkéntes Vízadás programsorozat. A 10 millió Fa szervezésében megvalósuló megszokott programokon túl, ez alkalommal csatlakozott Geszti Péter is, és a záróünnepség apropóján egy igazi zöld civil dzsemborit hoztunk össze: velünk tartott a Jane Goodall Intézet, és a Humusz Szövetség is! – olvasható a 10 millió Fa Facebook bejegyzésében.

Felidézik, hogy „egyedülálló összefogással indult útjára nyár elején az Önkéntes Vízadás kampány. A március 1-jén tartott Nemzeti Faültetés Napja mozgósító erején felbuzdulva Budapest Városházaval, és a BKM FŐKERT Díviziója megkeresése nyomán, velük karöltve elhatároztuk, hogy kísérleti jelleggel megpróbáljuk bevonni a lakosságot a város fiatal faállományának locsolásába is. Régóta mondjuk ugyanis, hogy tudjuk jól: szükségünk van a fákra. De a fáknak is szükségük van miránk! Ezért volt fontos, hogy a szomjas fák és az állapotuk térképen követhető, élvezetes, és játékos legyen, a Beeco térképes app fejlesztőivel összefogva vágtunk bele ebbe a rendkívüli a kihívásba”.

Párhuzamosan a közösségi locsolási alkalmak elterjedését előmozdítva heti rendszerességgel Locsolakomákat szerveztünk vasárnap délutánonként a város Főkert által fenntartott parkjaiban.

„Az Önkéntes Vízadás eredménye mindannyiunk képzeletét felülmúlta”

Közel 3000 embert mozdult ki árnyas otthonából a rekkenő hőségben a fiatal fák megmentésére. Számos locsolóközösség alakult a nyár folyamán.
A szomjas fáknak mintegy 400 000 liter vizet juttattunk
7000 fa kapott legalább egyszer vizet
A Beeco applikáció 17 000 app letöltését érte el

Ültetünk és Éltetünk!

Az utolsó Locsolakoma egyben 10 millió Fa szokásos szezonváltó eseménye is lett, hiszen miközben lezárult az éltetés és fenntartás időszaka, végre megérkezett az ősz és elindulhat az új faültetések sorozata.

Klímaszorongás ellen: cselekvés és faültetés!

S ahogy az Önkéntes Vízadás program sikerében láttuk, kiutat mutat a klímaszorongásból és segített cselekedni a klímaváltozás ellen, éppen így tudjuk az őszi-téli időszakban is faültetésekbe bevonva cselekvésre invitálni az embereket.

Mostantól a 2026-os Nemzeti Faültetés Napja közösségi ünnepig is minden nap akár egyénileg be lehet szállni a 10 millió fa elültetésébe, hiszen már rendelkezésre áll az 1fo1fa.hu oldal, ahová nem csak a közösségi, de az egyéni faültetéseket is fel lehet vezetni – írják.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Harmadfokon is felmentette a bíróság Udvaros Dorottyát és a Greenpeace aktivistáit

Harmadfokon, jogerősen is felmentette a Győri Ítélőtábla Udvaros Dorottyát és a Greenpeace aktivistáit a bűncselekmény vádja alól, így lezárult a négy éve tartó pereskedés a Fertő tavi fecskementő akció miatt.

A Nemzet Színészének és az aktivistáknak azért kellett évek óta bíróságra járniuk, mert a hazánkból lassan már eltűnő füsti fecskék védelmében léptek fel, leszedve a fészkeikre való visszatérésüket megakadályozó „madárvédő hálót”. A Greenpeace Magyarország üdvözli a Bíróság döntését.

A Fertő tó természeti értékeit védő aktivisták 2021-ben figyelemfelkeltő és fecskementő akciójuk során egy lebontásra ítélt Fertő tavi cölöpházról levágták a madárhálót, hogy az Afrikából hazaérkező füsti fecskék visszatérhessenek korábbi fészkeikre és tojást rakhassanak. Ebben az esetben a házat már nem lehetett volna elbontani, mert a tojásos fészkek tönkretétele bűncselekménynek minősült volna.

Az Ítélőtábla helybenhagyta a másodfokú felmentő ítéletet, mely szerint a Greenpeace aktivisták magatartása nem volt veszélyes a társadalomra. A bíróság érvelése szerint a természeti értékeink közös tulajdonunk, melyeknek a védelme fontosabb volt a fecskeháló védelménél. Az érvelésben a bíró azt is hozzátette természeti értékeink védelme mindannyiunk feladata.

Udvaros Dorottya a Greenpeace-hez hasonlóan boldogan üdvözölte az Ítélőtábla döntését. Korábban, a másodfokú ítélet után így nyilatkozott a Nemzet Színésze a perről:

„Egy percig sem éreztem bűnösnek magam, sőt! Büszke vagyok arra, amit cselekedtem. Az egyre nagyobb válságban lévő természetet védtem, nagyon boldog vagyok, hogy végre a bíróság is kimondta ezt. Hiába minősítették korábban tettünket bűncselekménynek, semmilyen bírósági ítélet nem változtatna azon a meggyőződésemen, hogy amit tettünk, az a társadalom számára hasznos volt, és nem veszélyes.”

„Sok fontos csatát nyertünk már a Fertő élővilágának megmentéséért, az értelmetlen óriásberuházás megállításáért folytatott harcunkban, de nagyon örülök, hogy végre a hazai természetvédelem egyik legabszurdabb perében is az aktivistáinkat felmentő jogerős ítélet született. Örülök, hogy nem kell tovább emiatt az ügy miatt bíróságra járnunk, mert hiába hívták volna bűncselekménynek fecskementő akciónkat, a Greenpeace aktivistáit semmilyen eljárással nem lehetett volna eltántorítani attól, hogy továbbra is minden tőlük telhetőt megtegyenek a természet, hazánk élővilágának védelme érdekében”

– nyilatkozta dr. Rodics Katalin, a Greenpeace biodiverzitás-szakértője.

Idén júliusban Barcza Attila, a térség országgyűlési képviselője, a tó és környezete fejlesztésének miniszteri biztosa azt nyilatkozta, hogy „a Fertő tavi fejlesztés folytatását illetően társadalmi konszenzuson alapuló újratervezésre van szükség. A korábbi tervekhez képest egy kisebb volumenű beruházás megvalósulása várható ütemezett formában”. A helyiek és a Greenpeace által a kezdetektől kritizált, természetpusztító beruházás korábbi terveire már 13 milliárd forintot költött el a magyar állam.

Nem ez az egyetlen jogi siker, amit a Greenpeace elért a Fertő ügyében. Korábban a Kúria is a zöldszervezetnek adott igazat, amikor jogszabályokra hivatkozva támadták meg a Fertő tóra tervezett természetpusztító beruházás környezetvédelmi működési engedélyét. Ezt az ítéletet nagy győzelemként ünnepelték a zöldek, mert ez szerintük nemcsak ebben az esetben, hanem más természetvédelmi ügyben is mérvadó lehet.

Az ügyben a Greenpeace aktivistáinak védelmét Dr. Lőrik József büntetőügyvéd látta el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Újabb fontos mérföldkövek a Schneider Electric fenntarthatósági programjában

Az idei második negyedév végére átlépte az egymilliót azok száma, akik részt vettek a Schneider Electric energiamenedzsment képzésében.

A cég megoldásai révén az ügyfeleknél elkerült CO₂-kibocsátás mértéke pedig már meghaladta a 700 millió tonnát. A vállalat 1000 legnagyobb beszállítója a Zero Carbon Project kezdeményezés keretében már közel felével csökkentette CO₂-kibocsátását.

Újabb fontos mérföldkőhöz ért a Schneider Electric fenntarthatósági programja az idei második negyedévben. Az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat megoldásai révén már 734 millió tonna CO₂-kibocsátás elkerülésében segítette ügyfeleit. További kiemelkedő eredmény, hogy a cég által szervezett energiamenedzsment képzéseken résztvevők száma átlépte a célként megfogalmazott egymilliót (1.017.704), ami különösen fontos a sikeres energiaátmenet és a fiatalok ezen folyamatba történő bevonása miatt.

A Schneider Electric 2021-ben indította el a 2025-ig tartó Schneider Sustainability Impact (SSI) kezdeményezést, melynek keretében 11 globális és több mint 200 helyi célkitűzést fogalmazott meg. A cég folyamatosan méri és publikálja az elért eredményeket. Az idei második negyedév végére a célkitűzések megvalósítását mérő skálán 8,06-os értéket ért el a társaság a 2025 első negyedévi 7,95-ös után.

A vállalat kiemelt figyelmet fordít ellátási lánca dekarbonizációjára is, ennek érdekében indította el Zero Carbon Project kezdeményezését. A 2021-ben elrajtolt program eredményeként a második negyedév végére a társaság 1000 legnagyobb beszállítójának működésből adódó CO₂-kibocsátása már 48 százalékkal csökkent, és mindössze két százalékponttal marad el az év végi célkitűzéstől.

A második negyedéves fenntarthatósági erőfeszítések eredményeként a Schneider Electric által használt elsődleges és másodlagos csomagolás 81 százalékánál már nem alkalmaztak egyszerhasználatos műanyagot, helyette újrahasznosított kartonpapírral oldották meg ezt a feladatot. A cég termékeiben használt „zöld” alapanyagok aránya pedig elérte a 41 százalékot.

Globális elismerések és helyi eredmények

Az idei második negyedév fontos történése volt, hogy a TIME magazin és a Statista ismét a világ legfenntarthatóbban működő cégének választotta a Schneider Electricet, ezzel a vállalat két egymást követő évben érdemelte ki ezt az elismerést. A Corporate Knights az „Európa legfenntarthatóbb vállalata” címet ítélte oda a társaságnak a fenntarthatósági törekvések területén betöltött vezető szerepe miatt.

Fontos helyi kezdeményezések is mutatják az SSI program hatásait. A Bangladesben lévő Cox’s Bazarban digitális iker technológia alkalmazásával oktattak napelemrendszerek javítására és e-hulladék-újrahasznosítására otthonaik elhagyására kényszerült közösségeket. A „Conserve My Planet” program gyakorlati projektek révén vonja be a diákokat Indiában, Kenyában, Vietnámban és Thaiföldön a fenntarthatósági törekvésekbe. Brazíliában pedig hordozható oktatópanelek segítségével nyújtottak megújuló energiával kapcsolatos oktatást börtönben lévő fiataloknak, támogatva ezzel a reintegrációt és növelve a visszaesés elkerülésének esélyét. Ezek a kezdeményezések mind azt mutatják, hogy amikor az oktatás, a technológia és a megfelelő célok találkoznak, akkor lehetségessé válik a rendszerszintű változás.

„Jövőformáló vállalatként és a világ legfenntarthatóbb cégeként hisszük, hogy az oktatás az egyik leghatékonyabb hajtóereje a hosszú távú átalakulásnak. Az, hogy az energiamenedzsment képzésben résztvevők száma átlépte az 1 milliót, büszkévé tesz minket és emlékeztet arra, hogy mire lehet képes az ember, ha a célok és a tenni akarás találkoznak. A 2021–2025-ös „Schneider Sustainability Impact” programunkból még hat hónap van hátra, és a prioritásunk egyértelmű: határozottan felgyorsítani a megvalósítást és tartós hatást elérni”

– mondta el Esther Finidori, a Schneider Electric fenntarthatósági igazgatója.

A Schneider Electric második negyedéves SSI jelentése itt érhető el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!