Zöld

Fenntartható okostelefonok: hosszabb élettartam, zöldebb világ

Az okostelefonok a világ legnépszerűbb szórakoztatóelektronikai eszközei: 2022-ben várhatóan 4,5 milliárd készülékkel számolhatunk világszerte, melyek 146 millió tonna szén-dioxid (CO₂), vagy azzal egyenértékű kibocsátást (CO2e) okoznak majd a Deloitte Global előrejelzése szerint.

Ez ugyan kevesebb, mint 0,5%-a a 2021-ben globálisan kibocsátott, összesen 34 gigatonna CO2e-nek, de közel sem elhanyagolható szempont. A telefonok élettartamának meghosszabbítása segítene csökkenteni az okostelefonok környezeti hatását, és átformálhatja az okostelefon-ipar bevételi és nyereségtermelő képességét.

A Deloitte Global előrejelzése szerint a teljes kibocsátás 83%-a az idén piacra kerülő 1,4 milliárd új okostelefon gyártásából, szállításából és első éves használatából származik. A már piacon lévő további 3,1 milliárd okostelefon használatához kapcsolódó kibocsátás további 11%-ot tesz majd ki, a fennmaradó rész pedig a meglévő okostelefonok felújításából (4%) és az életciklus végi folyamatokból (1%) származik, beleértve az újrahasznosítást is.

A gyártás jár a legnagyobb károsanyag-kibocsátással, ugyanakkor újrahasznosítással jelentősen csökkenthető a környezetterhelés

Egy vadonatúj okostelefon átlagosan 85 kilogrammnyi CO₂ kibocsátást generál az első évben, ennek 95 %-a a gyártási folyamatokból származik, beleértve a nyersanyagok kitermelését és a szállítást is. Hogy ez pontosan mennyi CO₂e-t szabadít fel, az több tényezőtől függ, elsősorban az újrahasznosított anyag mennyiségétől és a gyártók létesítményeinek energiahatékonyságától.

Az anyagok újrahasznosítása a CO₂intenzív bányászat csökkentését jelenti: az ónt áramköri lapokhoz, a kobaltot akkumulátorokhoz, az alumíniumot pedig burkolatokhoz lehet újra felhasználni. Míg néhány évvel ezelőtt a ritkaföldfémek hasznosítása, elsősorban hangszórókba és akkumulátorokba üzleti szempontból nem volt életképes, ma már létezik technológia erre is. Az okostelefonokban használt integrált áramkörök gyártása is jelentős mennyiségű energiát fogyaszt: egy félvezetőgyártó üzem működési költségeinek például akár 30%-át is az állandó hőmérséklet és páratartalom fenntartásához szükséges energia teszi ki. Fontos tehát, hogy milyen mértékben támaszkodik a gyártási ökoszisztéma a megújuló energiára. Ez vonatkozik a saját tulajdonú létesítményekre és azokra a harmadik felekre is, amelyekhez a gyártók kiszervezik a gyártást. A szállítóknak meg kell győzniük és segíteniük kell a kiszervezett beszállítói láncot, hogy térjenek át az olyan megújuló energiaforrásokra, mint a szél-, nap- és vízenergia.

„Egy okostelefon a gyártás után átlagosan 8 kilogrammnyi károsanyag-kibocsátást generál a használati ideje során, ami általában 2 és 5 év közötti időszakot jelent. Ezen időszak végén a teljes életciklusra eső CO₂e-kibocsátást részben az határozza meg, hogy alkatrészei milyen könnyen újrahasznosíthatók. Mivel az okostelefonok CO₂kibocsátásának majdnem teljes egészét a gyártás teszi ki, a legnagyobb tényező, amellyel csökkenthető az okostelefonok CO₂lábnyoma, a várható élettartam meghosszabbítása.”

– mondta Gercsák Csilla, a Deloitte Technológiai, Média és Telekommunikáció tanácsadás üzletágának menedzsere.

Több tendencia is arra utal, hogy az okostelefonok élettartama középtávon nőni fog

Szerencsére az okostelefonok fizikailag egyre strapabíróbbak, ez csökkenti a nem tervezett cserék szükségességét is. A cserék leggyakoribb okai a képernyőtörés és a vízkár, de a korszerűbb képernyők már többszöri rövid leejtést is kibírnak. A fejlettebb, jellemzően magasabb eladási árú és így jobb minőségű modellek pedig évről évre ellenállóbbak a vízkárral szemben: a legújabb csúcsmodellek a gyártók szerint akár 6 méteres mélységben is képesek fél órán keresztül túlélni a vízbe merülést.
Az okostelefonok szoftveres támogatása egyre hosszabb ideig érhető el. Az, hogy egy gyártó mennyi ideig tartja fenn a szoftvertámogatást, nagyban befolyásolja a készülék viszonteladási értékét. Annak érdekében, hogy a régebbi telefonok is jól működjenek, az okostelefon-gyártók minden egyes operációs rendszer speciális verzióit készítik el, illetve szerzik be az egyes telefonmodellekhez. Egy ilyen rendszer frissítése magában foglalhat olyan dizájnváltozásokat, amelyektől egy meglévő telefon újnak néz ki, a frissített kód pedig a meglévő folyamatokat is javíthatja, és kevesebb energiát is fogyaszt. Emellett a gyártóknak rendszeres biztonsági frissítéseket is kell biztosítaniuk a sebezhetőségek javítására.

„A 2022-es év elején egy adott okostelefon operációs rendszer ilyen jellegű támogatásának hossza általában 3-5 év között mozgott gyártótól függően, de arra számítunk, hogy 2025-re a verseny nyomása miatt a legtöbb csúcsmodell esetében az 5 év már bevett szokássá válhat. Az EU-ban 2023-tól kezdődően pedig előreláthatólag minden okostelefon-gyártónak 5 éven át kell majd biztonsági frissítéseket biztosítania.”

– mondta Márton Alexandra, a Deloitte Technológiai, Média és Telekommunikáció tanácsadás üzletágának szenior tanácsadója.

A fogyasztók hosszabb ideig használják a telefonokat: az okostelefonok átlagos tulajdonlási ideje folyamatosan növekszik a fejlett piacokon. 2016 és 2021 között csökkent azok aránya, akik készüléküket az előző 18 hónapban vásárolták. (Lásd: ábra) A tendencia 2021-ben ugyanakkor megfordult és enyhe emelkedést mutatott, amit a Deloitte szakértői annak tulajdonítanak, hogy a világjárvány következtében több okból is (kommunikációs kényszer, megszokott költések kiesése miatt növekvő megtakarítások) a fogyasztók többet költöttek készülékekre. Azonos időszakban és piacokon a 3,5 évnél régebben vásárolt okostelefonok aránya átlagosan duplájára, 5%-ról 10%-ra emelkedett.
A legkorszerűbb telefonok ma már általában 300 ezer forintba vagy annál is többe kerülhetnek. A hosszabb ideig történő megtartás egyik fő oka az új készülékek magas ára, amelynek visszafizetése (részletre vásárolt konstrukciók esetében) a korábban jellemző 2 évvel szemben akár 3 évet is igénybe vehet. 2017-ben a 300 ezer forintos okostelefonok gondolata szkeptikus reakciókat váltott ki a fogyasztókból, alig egy évvel később azonban ez az árszint már mindennapossá vált a csúcsmodelleknél, és a legtöbb gyártó ma már több okostelefont is kínál ezen az áron.

A felújított és használt telefonok globális piaca egyre nő

Minél magasabb egy telefon névleges viszonteladói értéke, annál valószínűbb, hogy eladják. Egy 300 ezer forintos telefon például az első év után akár az értékének a felét is megtarthatja. Ez erősen ösztönzi a cserére az okostelefon-használók azon kisebbségét, akik évente cserélnek prémium kategóriás telefonokat. Emellett a vállalatokat is ösztönzi a felújítás: egy egyéves, hibátlanul felújított telefon a vadonatúj telefon árának 80%-áért értékesíthető. Míg egy négyéves prémium telefon a fejlettebb piacokon nem annyira kívánatos, a feltörekvő piacokon jelentős keresletnek örvendhet. A felújított okostelefonok piaca 2024-ig várhatóan évente 11,2%-kal, összesen 65 milliárd dollárra nő, 352 millió darabbal számolva – áll a Deloitte Global előrejelzésében.

Hogyan kompenzálhatják a gyártók a készülékeladásokból kieső bevételt?

Az okostelefonok hosszabb élettartama átformálhatja az okostelefon-ipar bevétel- és nyereségtermelési szokásait. Az okostelefon-gyártók magasabb árú készülékeket kínálhatnak, hogy így ellensúlyozzák az eladott készülékek mennyiségének csökkenését és zöld prémiumot (kedvezményeket, támogatást) számíthatnak fel azon fogyasztók körében, akik a fenntarthatóbb megközelítést alkalmazó gyártókat részesítik előnyben. Az eladóknak azonban azt is át kell gondolniuk, hogy a készülékeladásokon kívül milyen más forrásokból növelhetik bevételeiket.

„Ilyen alternatív bevételi lehetőségek lehetnek például a különböző médiaszolgáltatások és alkalmazásboltok, de a fényképek és videók felhalmozódásával az online tárhelyek iránti kereslet is folyamatosan növekedni fog. Ezen túl az olyan kiegészítő hardverek értékesítése is opció lehet, melyek kibocsátása fajlagosan alacsonyabb az okostelefonokénál: a Bluetooth-fejhallgatók eladásai például az előrejelzések szerint 2022-ben 35%-kal nőnek majd. Értékes forrást képeznek még az okostelefonok vásárlásához vagy lízingeléséhez kapcsolódó biztosítási díjak és pénzügyi termékek jutalékai is.”

– mondta Gercsák Csilla, a Deloitte Technológiai, Média és Telekommunikáció tanácsadás üzletágának menedzsere.

Related Topics:deloitte élettartam fenntarthatóság hosszú okostelefonok zöld

Up Next

Itt egy eszköz, ami automatizálná a növények locsolását

Don't Miss

Indul a hazai paradicsomszezon

Zöld

Jöhetnek a papírpalackok

Radikális karbonlábnyom-csökkentést hozhat az ipari méretű papírpalack-gyártás.

A globális bor-, szesz- és élelmiszeripar egyre nagyobb nyomás alatt áll, ami a csomagolást illeti. Az üveggyártás akár 1500°C-os, jellemzően fosszilis energiával fűtött kemencéket igényel, az elmúlt évek energiaválságai, költségemelkedése és alapanyag-hiánya azonban erősen sújtotta ezt az iparágat.

Ezzel párhuzamosan, számos piacon szigorodnak a kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) szabályok, amelyek szerint a vállalatoknak fizetniük kell csomagolásuk környezeti hatásaiért; – a nehéz anyagok, mint az üveg, ebben a rendszerben az egyik legköltségesebb kategóriának számítanak.

Továbbá a kiskereskedők és a vásárlók is egyre jobban odafigyelnek arra, hogy egy-egy termék milyen karbonlábnyommal kerül a polcokra. Az alkoholtartalmú italok márpedig a bolti csomagolások összes környezeti hatásának mintegy harmadáért felelősek, döntően az üvegpalackok miatt. A fiatal Z és Y generációk ezeket ráadásul egyre inkább a klímavédelmi tétlenség jelképének, nem pedig minőségi jegynek tekintik, ezért a csomagolás a márkák látványos eszköze lehet a klímatudatosság kommunikálására is.

Könnyű, környezetbarát és ipari méretekben gyártható

Erre a kihívásra ad megoldást a brit Frugalpac. A vállalat száz százalékban újrahasznosított kartonpapírból készülő Frugal Bottle palackjai jelenleg az egyetlen kereskedelmi forgalomban kapható papírpalackok a piacon. Ez a csomagolás az átlagos, majdnem fél kilós 750 ml-es palack súlyát 100 gramm alá csökkenti, miközben 76 százalékkal alacsonyabb a víz-, és 84 százalékkal kisebb a karbonlábnyoma egy-egy terméknek.

A cég első gépeivel 2020 óta már 4 millió ilyen papírpalack készült, amelyek közel 1400 tonna szén-dioxid-kibocsátás megtakarítását tették lehetővé. A berendezés új generációját pedig már úgy tervezték, hogy kiküszöbölje a globális sorozatgyártás eddigi akadályait is: elődeinél gyorsabb, skálázhatóbb és megbízhatóbb megoldást nyújt.

Az új gépsor a korábbi kapacitás több mint ötszörösével üzemel, és évente mintegy 14 millió papírpalack előállítására képes. Ennek a rendszernek a központi technológiai platformját, az automatizálási architektúrát, a hajtásokat és az adatátláthatósági rendszereket a Siemens szállította.

A papírpalackba csomagolt borok, szeszes italok és olajok már több áruházlánc polcain megtalálhatóak Nagy-Britanniában és Németországban, valamint az Egyesült Államokban és Kanadában is. Egyes partnerek a saját telephelyükön végzik a papírpalackok gyártását, így az üres üvegpalackok szállításából eredő karbonkibocsátás is megspórolható.

A technológia július közepén, Manchesterben, a Transform 2026 konferencián is megtekinthető lesz.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Valós idejű egyedfelismerés a természetvédelem szolgálatában

Új fejlesztés teszi lehetővé az állatok azonosítását drónokról is. Gyors, pontos és terepi alkalmazásra is alkalmas egyedfelismerő algoritmust fejlesztettek az ELTE biofizikusai.

Az MTA–ELTE „Lendület” Kollektív Viselkedés Kutatócsoport, a Max-Planck Kutatóintézet és a Stuttgarti Egyetem együttműködésében született RAPID rendszer képes valós időben azonosítani mintázott állatok egyedeit akár drónokról is. Az új módszer jelentős előrelépést jelent az egyedi viselkedés vizsgálata és a természetvédelmi monitorozás területén.

Az állatok egyedi azonosítása kulcsfontosságú feladat az ökológia és a viselkedéskutatás területén, ugyanakkor a terepi megfigyelések során hosszú ideig csak szakértők manuális munkájára lehetett támaszkodni. A mesterséges intelligencia és a számítógépes látás fejlődésével azonban lehetővé vált, hogy ezt a feladatot automatizált rendszerek végezzék el. A jelenlegi megoldások többsége ugyan nagy pontosságot ér el, de gyakran nem alkalmas valós idejű működésre vagy terepi, korlátozott kapacitású eszközökön való alkalmazásra. Erre a kihívásra ad választ a RAPID (Real-time Animal Pattern re-Identification on edge Devices) nevű új algoritmus, amelyet Zábó András és Nagy Máté, az MTA–ELTE „Lendület” Kollektív Viselkedés Kutatócsoport munkatársai, valamint Aamir Ahmad, a Max Planck Intézet és a Stuttgarti Egyetem kutatója fejlesztett.

A RAPID különlegessége, hogy képes valós időben működni: egy hagyományos számítógépen másodpercenként 40–60, míg kisebb, beágyazott eszközökön – például drónokon – akár 10 egyed azonosítására is képes. Ez azt jelenti, hogy a rendszer nemcsak utólagos képfeldolgozásra használható, hanem valós időben történő megfigyelések során is, például autonóm drónrendszerek részeként.

Az algoritmus működésének alapja a mintázott állatok egyedi megjelenése: a zebrák csíkjai, a zsiráfok foltjai vagy a jaguárok mintázatai egyedenként különböznek, hasonlóan az emberi ujjlenyomatokhoz. A RAPID ezeket a vizuális jellegzetességeket elemzi, és egy korábban felépített adatbázishoz hasonlítja, így azonosítja az adott egyedet.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Kiderült, hogyan lennének energiahatékonyabbak a vállalkozások

Hatékonyabb gépek, intelligens világítás és termosztátok – ezek a leggyakoribb lépések az energiafogyasztás csökkentésére a Schneider Electric felmérésében részt vevő vállalkozások körében. A kutatásból kiderült az is, hogy a relatív többségük a szigetelést tartja a leghasznosabb energiahatékonysági fejlesztésnek, ugyanakkor ötödük már teljeskörű energetikai korszerűsítést valósított meg az épületeinél az elmúlt öt évben.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata felmérésében részt vevő hazai vállalkozások több mint kétharmada jelezte, hogy az energiafogyasztásuk csökkentése érdekében lecserélték a gépeiket hatékonyabb berendezésekre és a jövőben is ilyenek beszerzését tervezik. Közel kétharmaduk pedig intelligens világítás és intelligens termosztátok telepítésével mérsékelte fogyasztását, a válaszadók 56 százaléka pedig a benti hőmérséklet csökkentésével. A stratégiai gondolkodás terjedésére utal, hogy a kutatásban részt vevő vállalkozások közel negyede számolt be arról, hogy energiamenedzsment, vagy épületfelügyeleti rendszert is telepített.

Ezek az eredmények is mutatják, hogy az energiafogyasztás és a hozzá kapcsolódó költségek kezelése egyre több cég számára kiemelt fontosságú feladat. Ez érthető is, ugyanis egy jelentősebb áramár-emelkedés a válaszadók közel kétharmadát sodorná nehéz helyzetbe, míg 8 százalékuk esetében már egy kisebb mértékű drágulás is sokat rontana a helyzeten.

Hatalmas előnyt jelent az épületek okosítása

Az energiahatékonysági beruházások közül a relatív többség (48 százalék) a szigetelést tartja a leghasznosabbnak. A fűtési rendszerek cseréjét, a nyílászárók cseréjét, illetve energiamenedzsment rendszer telepítését egyaránt 12 százalék jelölte meg a leghasznosabb lépésként, míg a hatékonyabb gépek beszerzése és épületfelügyeleti rendszer alkalmazása 8-8 százalék számára jelenti a legcélszerűbb megoldást.

Az energiahatékonyság beruházás megvalósító cégek a szigetelésben bíztak leginkább, a felmérésben részt vevők 56 százalékánál történt ez meg.

„Érdemes tisztában lenni azzal, hogy az épületek okosításával szinte ugyanakkora energiamegtakarítás érhető el, mint a szigeteléssel, viszont érezhetően alacsonyabb költségen. A növekvő tudatosságot jelzi, hogy a felmérésünkben részt vevők közel negyede teljeskörű energetikai korszerűsítést valósított meg. Emellett a vállalkozások ötöde új épületfelügyeleti vagy energiamenedzsment rendszert vezetett be és ugyanekkora azok aránya is, ahol a teljes épületgépészet felújítása megtörtént az elmúlt öt évben”

– mondta el Géczy Áron a Schneider Electric marketing igazgatója.

A magas költségek és a hosszú megtérülési idő a fő akadályok

A legnagyobb kihívásnak a magas költségeket (48 százalék), illetve a túl hosszú megtérülési időt (32 százalék) tartják a kutatásban részt vevő vállalkozások az energiahatékonysági projektek kapcsán. A megfelelő partner vagy kivitelező megtalálása 16 százalék szerint jelenti a legnagyobb akadályt, 4 százalék pedig a leginkább megfelelő megoldás kiválasztásához szükséges szakértelem cégen belüli hiányát emelte ki. Ennek fényében kevésbé meglepő, hogy a kutatás során a válaszadók 40 százaléka jelezte, hogy az elmúlt öt évben nem valósított meg semmilyen energiahatékonysági fejlesztést.

„Bár jól láthatóan foglalkoztatja a vállalkozásokat az energiafogyasztásuk és az áramköltségek alakulása, egyelőre több tényező is akadályozza, hogy valóban tartós eredményeket hozó fejlesztéseket valósítsanak meg. Pedig a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy nagyon komoly előnyökkel jár egy ilyen beruházás. Egy hazai kiskereskedelmi láncnál például azt tapasztaltuk, hogy csak a mérés 30 százalék körüli energiamegtakarítást tud előidézni. A Schneider Electric arra is gondolt, hogy az eszközök és megoldások mellett tanácsadással is támogassa a hazai vállalkozásokat. Az EcoConsult energiaauditunk abban segít, hogy a létesítmények energiahatékonyabban, megbízhatóbban és költséghatékonyabban működjenek. A szolgáltatás révén jelentős, akár 30 százalékos energiamegtakarítás érhető el, 2-3 év alatt megtérülő beruházással”

– tette hozzá Géczy Áron.

Már a tervezésnél is energiahatékonyságra és fenntarthatóságra kell törekedni

A Schneider Electric kutatásában rákérdezett arra is, hogy milyen szempontoknak kellene érvényesülniük az új ipari és kereskedelmi ingatlanok tervezésénél. A válaszadók ebben az esetben is több opciót is megjelölhettek, amelyek közül a fenntarthatóság és energiahatékonyság bizonyult a legnépszerűbbnek (84 százalék), míg a fejlett energiamenedzsment és épületfelügyeleti megoldások alkalmazását a felmérésben részt vevők közel kétharmada emelte ki. Az energiabiztonság 44 százaléknál szerepelt a fő tervezési szempontok között, a kényelem és dizájn pedig alig több mint a válaszadók tizedénél.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!