Mozgásban
A digitális korban miért ennyire analóg még mindig egy autó kárügyintézése?
Egy átlagos hétköznapon ma már szinte mindent néhány érintéssel elintézünk. Bankolunk a telefonunkról, online rendelünk, digitálisan írunk alá szerződéseket, és valós időben követjük csomagjaink útját. A technológia megszokottá tette a gyorsaságot, az átláthatóságot és a kényelmet. Éppen ezért különösen frusztráló, amikor egy váratlan autós káresemény után hirtelen egy olyan világban találjuk magunkat, ahol telefonhívások, papírok, egyeztetések, bizonytalanság és hosszas várakozás határozza meg a következő napokat. Joggal merül fel a kérdés: hogyan lehet, hogy miközben a világ digitalizálódik, a kárrendezés sokszor még mindig ennyire nehézkes?
Miért érezzük úgy, hogy megáll az idő egy káresemény után?
Egy közlekedési baleset vagy kisebb káresemény önmagában is kellemetlen helyzet. Az első sokk után azonban gyakran csak ekkor kezdődik az igazán időigényes rész: a biztosítói ügyintézés, a dokumentáció összegyűjtése, a javítás megszervezése, az egyeztetések sora és a mobilitás fenntartásának kérdése. Pedig a mai felhasználói elvárások már egészen másról szólnak. Szerencsére létezik kárügyintézés kényelmesen, kockázat nélkül a NetLízing Relax jóvoltából, ami időt, pénzt és energiát is spórol, akárcsak egy jól működő applikáció.
A probléma ugyanis nem kizárólag maga a sérült jármű. Sokkal inkább az, hogy egy ilyen helyzet könnyedén szétzilálhatja a napi rutint. Magánszemélyként elmaradhatnak a fontos programok, a gyerekek logisztikája bonyolulttá válhat, vagy egyszerűen megszűnik az a szabadság, amit az autó biztosít. Vállalkozásként pedig a helyzet még kritikusabb: egy kieső autó elhalasztott ügyféltalálkozókat, akadozó kiszállításokat, szervezési káoszt és közvetett bevételkiesést jelenthet.
Digitális élményhez szoktunk, kivéve, amikor kárrendezésről van szó
A modern technológia egyik legnagyobb eredménye, hogy csökkentette a súrlódást a hétköznapi folyamatokban. Nem kell sorban állni, nem kell felesleges adminisztrációval időt tölteni, és egyre kevesebb folyamat igényel személyes jelenlétet.
Ehhez képest egy autókár ügyintézése sokszor még mindig úgy működik, mintha egy korábbi évtizedben ragadt volna.
- Telefonok egyik ügyfélszolgálattól a másikig.
- Hiánypótlásra váró dokumentumok.
- Nehezen követhető biztosítói folyamatok.
- Bizonytalanság a javítás költségeit illetően.
- Kérdések arról, hogy meddig marad autó nélkül.
Ez azért különösen furcsa, mert technológiai szempontból ezek a folyamatok ma már szervezhetőek lennének egyszerűbben, átláthatóbban és ügyfélbarátabb módon. A valódi probléma tehát nem technológiai hiányosság, hanem a megszokott ügyintézési modell.
Az autókár nem technikai probléma, hanem időmenedzsment-probléma
Sokan hajlamosak úgy tekinteni egy káreseményre, mint egy javítási kérdésre. Valójában azonban ez sokkal inkább idő- és erőforrás-menedzsment kérdés.
- Mennyi idő megy el telefonálással?
- Ki egyeztet a biztosítóval?
- Ki szervezi a javítást?
- Ki biztosít helyettesítő járművet?
- Mi történik addig, amíg az autó nem használható?
A közvetlen javítási költség csak a történet egyik része. A másik, gyakran láthatatlan oldal az elvesztegetett idő, a kieső mobilitás és az ezzel járó stressz.
Különösen KKV-k esetében ennek komoly ára lehet. Egy vállalkozás számára a mobilitás nem kényelmi kérdés, hanem működési alapfeltétel. Ha egy értékesítő nem jut el ügyfélhez, egy szervizes nem ér ki helyszínre, vagy egy kiszállítás késik, annak nagyon is mérhető üzleti következménye lehet.
Miért válik felértékelődötté a szolgáltatásalapú gondolkodás?
A digitális gazdaság egyik legfontosabb trendje, hogy egyre kevésbé termékeket, és egyre inkább problémamegoldást vásárolunk.
Nem szervert vásárolunk, hanem felhőszolgáltatást. Nem szoftvert telepítünk, hanem előfizetünk egy platformra. Nem feltétlenül tulajdonlunk, hanem hozzáférést veszünk igénybe.
Ez a szemlélet az autós mobilitásban is egyre erősebben jelenik meg.
Ebben a kontextusban egy kárrendezési szolgáltatás értéke nem abban mérhető, hogy ki tölti ki a dokumentumokat, hanem abban, hogy az ügyfélnek mennyi teher marad a vállán. Ez a különbség a hagyományos ügyintézés és a modern szolgáltatási szemlélet között.
Amikor a kényelem valójában üzleti racionalitás
Sokszor hajlamosak vagyunk a kényelmet „extra” szolgáltatásként értelmezni. Pedig a gyors, átlátható és kiszervezett ügyintézés valójában racionalitás.
Ha egy vállalkozó nem adminisztrációval foglalkozik, hanem a saját üzletével, az értékteremtés. Ha egy család nem napokat tölt logisztikai szervezéssel, az életminőség. Ha egy cégautó kiesése mellett is biztosított a mobilitás, az üzletmenet-folytonosság.
Itt válik különösen relevánssá a NetLízing Relax szolgáltatása. A NetLízing olyan megoldást kínál, amely vétlen károsultként leveszi az ügyfél válláról a teljes kárrendezési folyamat terhét: a biztosítói ügyintézéstől kezdve a javítás szervezésén át egészen a csereautó vagy szükség esetén cserefurgon biztosításáig. A szolgáltatás lényege nem pusztán az ügyintézés támogatása, hanem az, hogy az ügyfélnek ne kelljen egy váratlan káreseményt külön projektként kezelnie.
Ez különösen értékes lehet magánszemélyeknek, akik szeretnék minimalizálni a kellemetlenségeket, de ugyanilyen fontos lehet KKV-k számára is, ahol a kieső mobilitás konkrét üzleti veszteséget is jelenthet.
A jövő nem a gyorsabb papírmunka, hanem a kevesebb papírmunka
A valódi fejlődés nem az, ha ugyanazt a bonyolult folyamatot egy kicsit gyorsabban végezzük el, hanem az, ha a felhasználónak egyszerűen kevesebb dolga van vele.
A digitális korszakban ugyanis nem az a kérdés, hogy lehet-e egyszerűbb a kárrendezés.
Hanem inkább az: miért fogadnánk el, hogy ne legyen az?
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Mozgásban
Tízből négy magyar autós került útközben vészhelyzetbe az elmúlt évben
A magyar autósok kétötöde került váratlan vészhelyzetbe tavaly az utakon, miközben a külföldi meghibásodások vagy balesetek költsége sok esetben több százezer forintra rúghat – derül ki a Redion (korábbi nevén Europ Assistance) Asszisztencia Biztosítás Index kutatásából.
A reprezentatív felmérés szerint a magyar autósok többsége rendszeresen tesz meg nagyobb távot belföldön, míg közel minden második autós évente legalább egyszer hosszabb külföldi útra indul saját járművével. A hazai autópark jelentős része ugyanakkor elöregedett: az autók negyven százaléka 16 éves, vagy annál idősebb, ami növeli a műszaki meghibásodások kockázatát.
A magyarok többsége hasznosnak tartja a gépjármű-asszisztenciát
A Redion (korábbi nevén Europ Assistance) által Magyarországon első alkalommal elkészített, reprezentatív Asszisztencia Biztosítás Index kutatás szerint a magyarok közel fele (46%) hallott már a vészhelyzetben azonnali, gyakorlati segítséget nyújtó gépjármű-asszisztencia biztosításról, és a válaszadók jelentős többsége pozitívan viszonyul a termékhez. A magyarok négyötöde kifejezetten vonzónak tartja a szolgáltatást, míg közel háromnegyedük (72%) úgy vélte, hogy a gépjármű-asszisztencia valódi segítséget nyújthat váratlan helyzetekben.
A kedvező megítélés ellenére a tényleges használat egyelőre viszonylag alacsony: gépjármű-asszisztencia biztosítással jelenleg a magyar autósok mintegy negyede rendelkezik. Ugyanakkor a potenciális kereslet ennél jóval magasabb, megfelelő ajánlat esetén a magyarok autósok közel fele (47%) nyitott lenne a szolgáltatás igénybevételére.
Öregszik a hazai autópark
Az Asszisztencia Biztosítás Index felmérés szerint a magyar háztartások több mint kétharmadában (68%) van saját tulajdonú személygépkocsi, és ezen háztartások 14 százaléka több autóval is rendelkezik.
A hazai autóállomány jelentős részét idősebb járművek teszik ki. Az autók mindössze 18 százaléka legfeljebb ötéves, míg 31 százalékuk 6–15 éves. Közel minden negyedik jármű (24%) 16–20 éves, a válaszadók 17 százaléka pedig arról számolt be, hogy háztartásuk legfiatalabb autója is több mint húszéves.
Minden második magyar autós évente egyszer hosszabb külföldi útra indul
A kutatás rámutat, hogy az autósok kétötöde (42%) tervez külföldi autós nyaralást 2026-ban, közülük minden tizedik több alkalommal is útra kel. A magyar autótulajdonosok jelentős része rendszeresen használja gépjárművét hosszabb utazásokra is. Tízből közel kilenc autós (86%) évente legalább egyszer belföldön tesz meg nagyobb távolságot, míg közel felük (47%) éves szinten minimum egy alkalommal hosszabb külföldi útra indul saját járművével.
Akár félmillió forintos számlát is eredményezhet egy külföldi meghibásodás
Bár a magyarok közel 70 százaléka úgy érzi, felkészült egy váratlan autós vészhelyzet kezelésére, a valóságban sokan komoly nehézségekkel és jelentős kiadásokkal szembesülnek, amikor bekövetkezik a baj.
A felmérés szerint az elmúlt évben a magyar autósok kétötödével fordult elő valamilyen útközbeni vészhelyzet.
A külföldi autós utazások során leggyakrabban általános műszaki meghibásodás (27%), gumiabroncs-probléma (22%), lemerült akkumulátor (14%) vagy közlekedési baleset (13%) okozott gondot.
A problémák megoldása sok esetben jelentős anyagi terhet ró az érintettekre. Műszaki hiba esetén a válaszadók közel fele (49%) 250 ezer forint alatti összegből tudta megoldani a helyzetet. Több mint harmaduknak (36%) azonban már 250 és 500 ezer forint közötti összeget kellett kifizetnie a javításra, mentésre vagy hazajutásra, míg közel minden tizedik autós esetében a költségek meghaladták az 500 ezer forintot is.
Vészhelyzet esetén először a szerelőt vagy a családot hívjuk
A kutatás arra is rávilágított, hogy a magyarok többsége továbbra is személyes kapcsolataira támaszkodik autós vészhelyzet esetén.
A válaszadók közel harmada (29%) elsőként saját autószerelőjét keresné, míg minden ötödik autós valamelyik közeli családtagját, például édesapját vagy testvérét hívná segítségért. A megkérdezettek 15 százaléka barátjától kérne támogatást, és csupán 11 százalékuk fordulna elsőként asszisztencia-szolgáltatóhoz.
A felmérés szerint ugyanakkor a magyarok egyre inkább felismerik az asszisztencia-biztosítás értékét. A válaszadók elsősorban a 0–24 órás segítségnyújtást (43%), a helyszíni javítást (38%), az autó szervizbe szállítását (38%) és a belföldi segítségnyújtást (35%) társítják a gépjármű-asszisztencia szolgáltatásokhoz.
„A kutatásból jól látszik, hogy a magyar autósok jelentős része rendszeresen indul hosszabb utakra, miközben a hazai járműpark folyamatosan öregszik. Ez együtt jár a műszaki meghibásodások kockázatának növekedésével is. A válaszadók közel fele úgy gondolja, hogy bármilyen autós utazás során segítséget jelenthet a gépjármű-asszisztencia, míg minden negyedik magyar elsősorban a hosszabb külföldi utak esetében tartja fontosnak. Egy váratlan meghibásodás vagy baleset nemcsak stresszt, hanem jelentős anyagi terhet is jelenthet, ezért egyre fontosabb, hogy az autósok előre felkészüljenek ezekre a helyzetekre”
– mondta Timár Gábor Szabolcs, a Redion (korábbi nevén Europ Assistance) operációs vezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Mozgásban
Arrabona Racing Team: továbbfejlesztett autóval vág neki második elektromos szezonjának a Széchenyi István Egyetem csapata
Mérföldkő volt az Arrabona Racing Team életében, hogy több mint egy évtizedes belsőégésű korszak után tavaly villamos hajtásra váltott. Az elektromos éra első járműve tele volt impozáns műszaki újdonságokkal, ám a benne lévő potenciált gyermekbetegségei miatt nem tudta megmutatni. A győri Széchenyi István Egyetem hallgatói csapata ezért jelentősen egyszerűsítette és alaposan tesztelte az autót, amellyel idén közelebb kerülnének az élmezőnyhöz.
Emlékezetes: az Arrabona Racing Team (ART) története legnagyobb sikerét aratva 2024-ben összetettben győzedelmeskedett a Formula Student East versenyen, akkor még belsőégésű hajtáslánccal. Minden adott volt a folytatáshoz, a csapat azonban a változás mellett döntött: a mezőny nagy részével együtt a villamos hajtás irányába indult el, követve ezzel a járműipar és a motorsport trendjeit.
A tavalyi ART_12 már az új éra első fejlesztése volt, amellyel a csapat bemutatkozott az elektromos kategóriában. A jármű magas szintű innovatív tartalommal bírt, ám kiforratlansága miatt sok gyermekbetegséggel is rendelkezett. Az idei fejlesztések pontosan ezek kiküszöbölését célozták: stabilan működő, üzembiztos konstrukció létrehozását, amely kibontakoztathatja a benne rejlő teljesítményt. Többek között erről is szó esett a gárda idei rollout rendezvényén, ahol bemutatták új autójukat.
Az eseményen Sven Richter, az Audi Hungaria járműfejlesztés részlegének igazgatója köszöntőjében hangsúlyozta, az Arrabona Racing Team a legjobb utánpótlásképző műhely, amellyel cégük együttműködik.
„Kollégáink között több mint 24 korábbi ART-tag van. Ez mindennél jobban bizonyítja, hogy a gyakorlatorientált szemlélet sikeres. Azáltal tanultok, hogy csináljátok. Olyan tudást szereztek, amit aztán az iparban közvetlenül fel tudtok használni”
– húzta alá.

Sven Richter szerint a mérnökképzés fontossága mellett az Audit és az ART-t összeköti a motorsport iránti szenvedély is. (Fotó: Adorján András/Széchenyi István Egyetem)
Az Audi Hungaria támogatása mellett a Széchenyi István Egyetem a másik tartópillére a csapatnak. Az intézmény nevében dr. Tóth-Nagy Csaba, a Járműhajtás-technológia és Teljesítményelektronika Tanszék docense üdvözölte a jelenlévőket.
„A sikerhez sok minden szükséges: pénzügyi támogatás, műhely, alaptudás, a korábbi tagok tapasztalata és sok-sok munka. Az kell, hogy az életetek egyik szakaszát rászánjátok erre a versenyre, ez legyen az első a listátokon. Akik ma itt álltok, ti tervezitek a jövő mobilitását. Ti lesztek a magyar mérnöki tudás nagykövetei”
– fordult a hallgatókhoz.

„Egy ember nem tud egy Formula Student-járművet megépíteni. Ehhez ötven-hatvan ember munkája kell. Ezt hívják csapatnak” – emlékeztetett dr. Tóth-Nagy Csaba, a Járműhajtás-technológia és Teljesítményelektronika Tanszék docense. (Fotó: Adorján András/Széchenyi István Egyetem)
Vojnits Gergely, az ART csapatvezetője a csapat idei céljait tekintve elmondta, a dinamikus versenyszámokban (amikor az autó a pályán van) szeretnének a legjobb tíz közé kerülni, a statikus versenyszámokban (amikor a csapat prezentál) pedig dobogós helyezésre pályáznak.
„Hogy ehhez mi szükséges? Legalább 250 tesztkilométer, 190 kilogrammnál könnyebb autó és az, hogy 3,8 másodperc alatt gyorsuljunk 100 kilométer/órás sebességre. Ezeket mind teljesítettük, úgyhogy bizakodóak vagyunk”
– jelentette ki.

Vojnits Gergely, az ART csapatvezetője elmondta, hogy rekordlétszámot ért el csapatuk ebben az évben, 65 fő dolgozott az autón. (Fotó: Adorján András/Széchenyi István Egyetem)
Az autó műszaki részleteit kerekasztal-beszélgetés során ismerhette meg a közönség.
„Az autó 180 kilogramm, 190 lóerős, 128 kilométer/órás végsebességet ér el, és 3 másodperc alatt gyorsul 100 kilométer/órára”
– sorolta az ART_13 legfontosabb paramétereit Frech Mátyás műszaki vezető, aki szerint elsődleges cél idén a jármű megbízhatóságának növelése volt, amelyet minden eddiginél több teszteléssel értek el. Emellett ahol csak lehetett, egyszerűsítettek a tavalyi koncepción.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Kun János moderátor, Frech Mátyás, Czetin Balázs és Frazon Péter. (Fotó: Adorján András/Széchenyi István Egyetem)
Jól mutatja a csapat tudásbázisának gyarapodását, hogy egyre több innovatív technológiát és professzionális megoldást használnak az autó tervezésekor és építésekor – engedett bepillantást a kulisszák mögé Czetin Balázs járműdinamikai részlegvezető.
„Rátaláltunk egy videóra, ahol a legendás, 1988-as McLaren MP-4/4-es Forma–1-es autó mérnökei mutatják be a kocsi minden részletét. Azt a felfüggesztést, amit akkor Sennáéknál alkalmaztak, mi nagyjából 70 százalékosan be tudtuk építeni az autónk futóművébe”
– mutatott rá.
Az idei év talán legnagyobb fejlesztése az anyagtechnológia oldalán jelentkezett. Karbon-kompozitból készül ugyanis a jármű számos komponense, melyeket a hallgatók gyakran saját kezűleg gyártanak le – tipikusan a karosszéria tartozékait. Ebben idén szintet léptek: a világ kutatói élvonala által bemutatott ötvözeteket építettek be az autóba.
„Meglátogattuk a párizsi kompozit expót, amely az egyik legnagyobb ilyen témájú rendezvény a világon. Sok technológiával megismerkedtünk, és rengeteg vállalattal kerültünk kapcsolatba. Végül egészen Rómáig mentünk alapanyagokért, amelyekből a karosszéria különböző elemei készültek”
– jegyezte meg Frazon Péter kompozit részlegvezető.
Az ART idén a magyar felkészülési verseny, az FS Easter mellett a horvát FS Alpe Adria, valamint a csapat történetében először a barcelonai FS Spain futamon vesz majd részt.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Mozgásban
A bérelt e-rollerek viszik a prímet a rolleres károkozásokban
Néhány év alatt a városi közlekedés egyik leglátványosabban terjedő eszközévé vált az elektromos roller. Az Allianz Hungária kutatása[1] szerint már a 18 és 69 év közötti magyar internetezők 8 százaléka használ ilyen kétkerekűt, miközben a fiatalok és a budapestiek körében ennél is népszerűbb ez a közlekedési forma. 2024. július 16-tól kötelező felelősségbiztosítást kell kötni azokra az eszközökre, amelyek tervezett végsebessége meghaladja a 25 km/h-t, a 25 kg-ot elérő saját tömegű eszközök esetében pedig már azokra is, amelyek legalább 14 km/h-val képesek haladni.
Károk felelős nélkül: gyakori, hogy nem azonosítható az okozó
Noha az Allianz Hungária kárrendezési tapasztalatai arról árulkodnak, hogy a rolleres károk aránya továbbra is alacsony az összes káreseményen belül, a kategórián belül jól kivehető mintázatok rajzolódnak ki. Az nem meglepő, hogy a bejelentett esetek többsége Budapesthez köthető, az talán már annál inkább, hogy a károk döntő része parkoló autókban keletkezik, közlekedő járművekben kisebb arányban okoznak sérülést.
A leggyakoribb hibának az elsőbbség meg nem adása számít a rolleres baleseteknél a biztosító adatai alapján, ezt követi az oldalirányú ütközés, valamint a rosszul leparkolt vagy feldőlő roller által okozott kár.
A legmeghökkentőbb adat azonban egyértelműen az, hogy minden ötödik esetben a károkozó ismeretlen marad és a vizsgált károk 89 százalékát bérelt e-rollerekkel okozzák. Utóbbi egyértelműen arra utal, hogy a közlekedők sokan kevésbé óvatosak azokkal az eszközökkel, amelyek nincsenek a saját tulajdonukban, hanem csak átmeneti időre bérlik őket. Az Allianz Hungária szakemberei gyakran futnak bele abba a problémába, hogy a károkozók nincsenek tisztában a teendőikkel baleset esetén – azzal együtt sem, hogy a bérbeadó cégek erről előzetesen tájékoztatják őket.
A szabályok ismerete mellett a felelősségbiztosítás is kulcstényező
A biztosító már említett felmérése szerint a kockázatos szokások sem ritkák: az alternatív közlekedési eszközöket használók 13 százaléka alkoholfogyasztás után is használja a járművét, és ez az arány az elektromos rolleresek körében még magasabb. Ráadásul az elektromos rolleresek jelentős része még mindig fejvédő nélkül pattan két kerékre, ez pedig a traumatológiai esetekben is rendre megmutatkozik.
Az Országos Mentőszolgálat adatai szerint idén január 1-jétől május 22-ig 745 felnőtt és 449 gyermek sérült meg elektromos rolleres balesetben. Különösen a gyermekeknél nagy az emelkedés, mert a tavalyi év azonos időszakában náluk még 257 volt ez a szám (felnőtteknél 603).[2]
Bár az Allianzhoz bejelentett káresetek között a személyi sérüléssel járó esetek aránya alacsony, ezek következményei jellemzően jóval súlyosabbak, és a kártérítési igények akár tízmilliós nagyságrendet is elérhetnek. Eközben az esetek túlnyomó többségében – mintegy 95 százalékban – járművekben keletkezik kár, ahol az egyes károk összege jellemzően néhány tízezer forinttól a több milliós nagyságrendig terjed.
Az áldatlan állapotok miatt is elsőrendű, hogy a döntéshozók azt mérlegelik: külön szabálycsomag érkezhet a közeljövőben az elektromos rollerekre, akár a KRESZ beharangozott teljes reformja előtt.[3] A balesetek számának csökkentéséhez és a biztonságosabb közlekedéshez egyértelműbb szabályokra van szükség.
„A realitásokhoz igazodó szabályozás kiemelten fontos, a vitás esetek rendezéséhez azonban a felelősséget is tisztázni kell, ehhez pedig ezeknek az eszközöknek megfelelő biztosítási háttérrel is rendelkezniük kell”
– szögezi le Borbély Krisztián, az Allianz Hungária Zrt. kárrendezési igazgatóságának vezetője. A szakember szerint ezekre a mikromobilitási eszközökre is az általános szabály érvényes: a szabályok ismerete, a józan közlekedés, a körültekintés és a megfelelő biztosítás megléte együtt csökkentheti igazán a kockázatokat.
[1] Az Allianz Hungária 2025 szeptemberében készített „Vezetésbiztonság, 2025” online kérdőíves felmérésében 1200 fő (18-69 éves magyar internetező) vett részt. A minta reprezentatív az alapsokaságra: nem, életkor, iskolai végzettség, településtípus és régió szerint.
[2] Forrás: https://www.portfolio.hu/gazdasag/20260601/uj-szomoru-trendet-mutatnak-az-e-rolleres-balesetek-minden-eddiginel-tragikusabb-honapok-elott-allunk-840518
[3] Forrás: https://telex.hu/belfold/2026/06/02/vitezy-david-roller-szabalyzas-kresz
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Egészség2 hét ago
Európa egészségesebb és fenntarthatóbb étrendet keres – Nyilvánossá váltak a PLAN’EAT projekt eredményei
-
Szórakozás2 hét ago
Jön a BeerUP Tech Fest: ingyen sör, technológiai mélységek és fesztiválhangulat
-
Gazdaság2 hét ago
Kkv-körkép: visszafogott bér- és juttatási tervek
-
Mozgásban2 hét ago
Nyári autós útikalauz: különleges célpontok, ahol még a zsúfolt autópályákat is elkerülhetjük
-
Szórakozás2 hét ago
Szabadtéri fotókiállítás nyílt a Millenárison a negyvenéves a Hungaroringről
-
Gazdaság2 hét ago
Bemutatta első autóját a SZEngine: hibrid hajtással versenyez a Széchenyi István Egyetem hallgatói csapata
-
Okoseszközök2 hét ago
Kevesebb ajtónyitás, hosszabb frissesség: betekintőablakkal érkezik a Hisense új hűtője
-
Mozgásban2 hét ago
Autonóm mobil robotokkal a hatékonyabb raktári működésért





