Ipar
Egyre több kibertámadásra figyelmeztet az „okosipar”
Az ipari szervezetek 51%-a arra számít, hogy az „okosgyárakat” célzó kibertámadások száma növekedni fog az elkövetkezendő 12 hónapban. Ennek ellenére a gyártók közel felének igencsak hiányos a kiberbiztonsági protokollja.
Az „okosipar” előtt álló egy év sem lesz eseménytelen a szektor képviselői szerint, akik egyre fokozódó intenzitású kibertámadásoktól tartanak. A gyártók közel fele (47%) azonban mégsem vezetői szinten kezeli a problémát. Pedig a szervezetek közel 53%-a egyetért abban, hogy a legtöbb kibertámadás elsődleges célpontjai az „okosgyárak” lesznek
– derül ki a Capgemini Kutatóintézet legfrissebb kutatásából.
A kiberbűnözők már köztünk élnek
A kutatás eredményei rávilágítottak, hogy a kiberbiztonság számos szervezet számára nem számít jelentős tényezőnek a tervezés során; a megkérdezettek csupán 51%-a épített ki a kezdetektől fogva kiberbiztonsági gyakorlatokat. A legtöbb iparági képviselőnél a vezetői szinten történő megközelítés hiánya, a korlátozott költségvetés, valamint az emberi tényezők állnak a megfelelő kiberbiztonsági protokoll kialakításának útjába.
„A digitális transzformáció számos előnye arra készteti a gyártókat, hogy komoly befektetéseket hajtsanak végre az „okosgyárakat” érintően, de az erőfeszítések egy szempillantás alatt semmivé foszlanak, ha a kiberbiztonság nem kerül a kezdetektől beépítésre. A megnövekedett támadási felület, valamint az üzemeltetési technológiához (OT) és az ipari dolgok internetéhez (IIOT) kapcsolódó eszközök és berendezések emelkedett száma az „okosgyárakat” a kiberbűnözők kiemelkedő célpontjává teszi. Ha a problémát nem teszik vezetői szintű prioritássá, a szervezeteknek nehézséget jelent majd ezeknek a kihívásoknak a leküzdése, a munkavállalóik és beszállítóik tudatosságának növelése, valamint a kiberbiztonsági csapatok és a vezetői szint közötti kommunikáció zökkenőmentessé tétele”
– hangsúlyozza Geert van der Linden, a Capgemini Kiberbiztonsági Üzletág vezetője.
A védekezésnek az is a részét kéne képeznie, hogy minden gyártónak legyen elegendő ideje arra, hogy az „okosgyár” gépeit az üzemidő alatt átvizsgálja. Az IIOT és OT eszközök rendszerszintű láthatósága elengedhetetlen annak észleléséhez, hogy ezek mikor kerülnek veszélybe.
Azonban nem ez az egyetlen tényező, amely aggodalomra ad okot: a szervezetek 77%-a számára a nem szabványos folyamatok alkalmazása is tovább növelheti a kibertámadás rizikófaktorát. Ugyanakkor jelentős hányaduk (51%) szerint az „okosgyárakat” célzó kiberfenyegetések elsősorban a partnerek és beszállítók hálózataiból erednek. A megkérdezettek 28%-a szerint 2019 óta 20%-kal emelkedett azon munkavállalók vagy beszállítók száma, akik fertőzött eszközöket, például laptopokat és kézi eszközöket vittek be az „okosgyárak” gépeinek telepítése/javítása során.
A kiberbiztonság egyik leggyengébb pontja az ember
A megkérdezett szervezetek közül csupán néhányan vélik úgy, hogy kiberbiztonsági csapatuk megfelelő tudással rendelkezik ahhoz, hogy sürgős biztonsági javításokat tudjon elvégezni külső segítség nélkül. A gyártók 57%-a szerint a kiberbiztonsági szakemberek szűkös rendelkezésre állása komoly problémát jelent. Sok szervezet számolt be arról, hogy kiberbiztonsági elemzőik túlterheltek, hiszen az OT és IIOT eszközök és berendezések hatalmas tárházát kell nyomon követniük az esetleges behatolások beazonosítása és megelőzése érdekében. A válaszadók több mint fele szerint az „okosgyárak” vezetői és biztonsági vezetői közötti együttműködés hiánya szintén aggodalomra ad okot. Ez is hátráltathatja a szervezeteket a kibertámadások korai észlelésében, amelynek elmulasztása magasabb szintű károkat eredményezhet.
Így lehet megerősíteni a kiberbiztonságot!
A megerősített védelem minden szempontból kifizetődő. Akik kiforrott gyakorlatokat alkalmaznak már a korai stádiumban felismerik a támadási mintákat (74%) és képesek a támadások hatását gyorsabban csökkenteni (72%). Míg azoknál, akik nem rendelkeznek védekezési stratégiával ezek az értékek csupán 46%-ot, illetve 41%-ot érnek el.
A kutatók egy hat lépésből álló megközelítést javasolnak az „okosgyárak” számára, amely ütőképes alapja lehet a kiberbiztonsági stratégiának:
- Végezzenek el egy kezdeti kiberbiztonsági felmérést
- Növeljék a kiberbiztonsági fenyegetésekkel kapcsolatos tudatosságot az egész szervezet szintjén
- Azonosítsák be a kibertámadások kockázatait és a kapcsolódó felelősöket
- Hozzanak létre keretrendszereket a kiberbiztonság megteremtése érdekében
- Alakítsanak ki a szektorukra alkalmazható kiberbiztonsági gyakorlatokat
- Hozzanak létre irányítási struktúrát és alakítsanak ki kommunikációs keretrendszert a vállalati IT-vel
A teljes kutatás megtekintéséhez kattintson ide!
Ipar
Küszöbön a magyar űripari központ elindítása
A 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. a régióban egyedülálló űripari ökoszisztémája három pillérből épül fel, melynek első pillére a REMTECH űrközpontban megvalósuló űreszközgyártás.
A csúcstechnológiás gyártási kapacitást biztosító központ építése a napokban újabb mérföldkőhöz érkezett, hiszen a 4000 négyzetméteres épület elérte legmagasabb pontját, várhatóan 2026. második felében adják át. A jövő technológiáját képviselő, 85 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremtő martonvásári űrközpontban közepes méretű – legfeljebb 400 kilogrammos – műholdak gyártása, összeszerelése, integrációja és tesztelése zajlik majd, itt készül a HUSAT program 8 darab, alacsony földkörüli pályán keringő műholdja is. A REMTECH olyan világszínvonalú innovációs központ lesz, amely szerteágazó technológiai képességekkel kapcsolódik a régiós K+F+I tevékenységekhez, a világ vezető űripari nagyvállalataihoz és űrügynökségeihez.
„Az űripar óriási lehetőséget rejt magában, amelyben nem akarunk lemaradni, részt veszünk a globális versenyben. A 4iG Csoport által megvalósított martonvásári REMTECH űrtechnológiai gyártó- és innovációs központ fontos lépés a magyarországi űripari ökoszisztéma további fejlesztésében, illetve abban, hogy meghatározó űripari szereplővé válhassunk a régióban. A magyar műholdgyártási képesség ráadásul nem csupán gazdasági, hanem biztonsági és szuverenitási kérdés is”
– emelte ki a REMTECH bokrétaünnepségén Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
„A REMTECH sokkal több mint egy új épület: a teljes űripari ökoszisztémánk része és egyben olyan high-tech központ, amely Magyarország számára ismét helyet biztosít a nemzetközi technológiai térképen, valamint kulcsszerepet játszik a legnagyobb magánfinanszírozásból megvalósuló régiós űrprogram, a HUSAT sikerében is”
– tette hozzá Sárhegyi István a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. vezérigazgatója.
Az űripari ökoszisztéma második meghatározó pillére a nagyszabású HUSAT műholdprogram, melynek keretében a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. egy geostacionárius pályán keringő (HUGEO), valamint további nyolc (6+2) alacsony földkörüli pályán keringő (HULEO) műholdat tervez 2032-ig felbocsátani, illetve pályára állítani és üzemeltetni. A 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. célja, a program kapcsán is, hosszú távú partnerségek kialakítása meghatározó nemzetközi iparági szereplőkkel.
A HUSAT programhoz kapcsolódó földi antennarendszer, valamint a két irányító és adatfeldolgozó állomás az ökoszisztéma harmadik kulcsfontosságú eleme. A 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. már korábban megállapodást kötött a német CPI Vertex Antennentechnik vállalattal a HUSAT műholdjainak kommunikációját biztosító legmodernebb földi antennarendszer kiépítésére, melynek során az állomásokhoz központi antennarendszereket – összesen 8db, 9-11,5 méter átmérőjű parabola antennát és hozzátartozó rádiófrekvenciás eszközöket – telepítenek.
A közelmúltban elindított, a technológiai és együttműködési lehetőségek feltárását és az innováció előmozdítását célzó nemzetközi partnerségek új távlatokat nyitnak a hazai űriparban és segítségükkel jelentősen bővülhet az ESA-, EUSPA- és Horizon-források elérése is.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Kik Európa innovátorai?
Kijött a szabadalmi lista- ezek az országok és cégek vezetnek.
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz – derült ki szervezet közléséből.
A legtöbb bejelentés a számítógépes technológia területére érkezett. Ezt követte a legerősebb növekedést felmutató „elektromos gépek, berendezések és energia” szektor, amelyet elsősorban a tiszta energia technológiák, köztük az akkumulátorinnovációk hajtottak. Harmadik helyen szerepelt a digitális kommunikáció, amelyet az orvosi technológia, majd a közlekedési szektor követ.
A benyújtott szabadalmak terén ugyanakkor nem dominálnak az EU-központú vállalatok: az első ötben távol-keleti, illetve amerikai cég található. A legnagyobb európai szereplő, a Siemens a hatodik helyre került fel.
A legtöbb bejelentést adó vállalatok rangsora, és szabadalmi bejelentések száma:
- Samsung (5107)
- Huawei (4322)
- LG (3623)
- Qualcomm (3015)
- RTX (2061)
- Siemens (1830)
A teljes lista elérhető itt.
Kik adnak be szabadalmakat?
Szervezeti megbontás szerint a legtöbb szabadalmi bejelentést (71%) a nagyvállalatok adtak be, melyet a KKV-k, egyéni bejelentők (22%), illetve az egyetemek, kutatási intézmények (7%) követnek.
Míg a legtöbb innovációs bejelentés az USA-hoz kötődik, az európai országok tekintetében a toplista így alakult:
- Németország (25033 szabadalmi bejelentés)
- Franciaország (10980 szabadalmi bejelentés)
- Hollandia (7054 szabadalmi bejelentés)
- Svédország, (4936 szabadalmi bejelentés)
- Olaszország (4853 szabadalmi bejelentés)
Magyarországról 139 szabadalmi bejelentést regisztrált a szervezet, ezzel hazánk Görögország (107 bejelentés) és Szlovénia (156 bejelentés) között foglal helyet. Közvetlen szomszédaink közül Szlovákia 62 bejelentéssel, Románia pedig 63-mal szerepel a listán, míg Ausztriából 2146 szabadalmi bejelentés érkezett.
Tavaly az európai szabadalmi bejelentések negyedében legalább egy női feltaláló is szerepelt. A legtöbb női innovátort felmutató ország közé Spanyolország (42%), Belgium (32%) és Franciaország (31%) tartozik.
A legnagyobb európai szereplő
Legnagyobb európai, vállalati szereplőként, a Siemens 1830 szabadalmat adott be a tavalyi év során, melyek negyede a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia területére vonatkozott. A német székhelyű technológiai vállalat munkatársainak közel 16 százaléka dolgozik a kutatás-fejlesztés területén, mely tevékenységre tavaly 6,3 milliárd eurót fordított a cég. Az alkalmazottak hozzávetőlegesen 5 300 újítást jelentettek be világszerte. Ez éves szinten számolva – 220 munkanappal – napi 24 innováció.
A Siemens így világszerte összesen 41 700 engedélyezett szabadalommal rendelkezik. A vállalat megoldásai többek közt az intelligens adatelemzéstől, a digitális ikrek szimulációjáig terjednek, hozzájárulva a hatékonyabb és fenntarthatóbb gyártáshoz, energiaellátáshoz, mobilitáshoz és infrastruktúrához.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
A vivo bejelentette a Robotics Lab létrehozását
2025. március 25-én kezdetét vette a Boao Fórum Ázsiáért éves konferenciája Hainan szigetén, Boao városában.
A vivo, amely immár negyedik egymást követő éve a rendezvény stratégiai partnere, és idén a Boao Fórum Ázsia Igazgatótanácsának új tagjaként is bemutatkozott, forradalmi innovációit tárta a világ elé. A vállalat bemutatta a Blue Technology Matrix technológiai ökoszisztémáját (BlueImage, BlueLM, BlueOS, BlueChip, BlueVolt), a vivo Vision kevert valóságú technológiával ellátott headsetet, a 6G fejlesztéseit és még sok mást. Emellett a hamarosan megjelenő csúcskategóriás okostelefonja, a vivo X200 Ultra elnyerte a „Boao Fórum Ázsiáért hivatalos okostelefonja” címet.
A vivo jövőképe a technológia és az emberiség kapcsolatáról
Március 25-én délután a Boao Fórum keretében megtartott „vivo Release Moment” eseményen Hu Baishan, a vivo ügyvezető alelnöke, operatív igazgatója és a vivo Központi Kutatóintézet elnöke beszédében a „Technológia jövője és az emberiség kapcsolata” témát járta körül. Hu szerint a mobiltelefon-ipar Kína technológiai innovációinak tükörképe, és a vivo fejlődése ennek az iparágnak az előrehaladását tükrözi. Hangsúlyozta, hogy a vállalat három évtizedes fejlődése során mindig három alapelv mentén haladt: a hosszú távú gondolkodás, az emberközpontú szemlélet és az együttműködésen alapuló fejlődés volt a kulcs.
A vivo négy egymást követő évben vezette a kínai okostelefon-piacot piaci részesedés tekintetében, és ma már több mint 500 millió felhasználót szolgál ki 60-nál is több országban és régióban.
Hu kiemelte, hogy az okostelefon-ipar az elmúlt évtizedekben új iparágak inkubátoraként működött, gyökeresen átalakítva az emberek életét és munkáját. Napjainkban az AI és a robotika a digitális és a fizikai világ csúcstechnológiai vívmányai, ám ezek a területek még mindig viszonylag elkülönülten léteznek. Az okostelefon-ipar, amely hatalmas felhasználói bázissal, előretekintő technológiai ökoszisztémával és széles körű alkalmazási lehetőségekkel rendelkezik, híd lehet a digitális és fizikai világ között. A jövőben a robotika az okostelefon-ipar egyik kulcsterületévé válhat, ötvözve a digitális kapcsolatokat a fizikai képességekkel – mindezt emberközpontú megközelítéssel és a felhasználói élmény maximalizálása érdekében.
A vivo standját számos érdeklődő látogatta meg a Boao Fórum Ázsiáért konferencián
A vivo Robotics Lab és az első kevert valóságú headset bemutatása
Hu bejelentette, hogy a vivo hivatalosan is létrehozta a vivo Robotics Labot. A vállalat az elmúlt évtizedben megszerzett BlueTech tapasztalatát – amely olyan területeket ölel fel, mint a mesterséges intelligencia és a képalkotás – most a robotika fejlesztésére fordítja. A vállalat célja, hogy a robotok „agyának” és „szemének” fejlesztésére összpontosítson, kihasználva a valós idejű térbeli számítási képességeket, amelyeket a vivo Vision kevert valóságú headset fejlesztése során szerzett.
A vivo nemcsak ipari robotikában gondolkodik, hanem a fogyasztói piacra is fókuszál, és olyan robotikai termékeket fejleszt, amelyek a mindennapi élet részévé válhatnak az otthonokban és a személyes használat során. A vállalat célja, hogy a laboratóriumi innovációkat valódi élethelyzetekben alkalmazható megoldásokká alakítsa, folyamatos fejlesztéssel és a felhasználói visszajelzések alapján történő fokozatos termékfejlesztéssel.
A vivo Vision, amely a Boao Fórumon mutatkozott be először, a vivo kevert valóság (MR) technológiával kapcsolatos törekvéseinek mérföldköve. Ezt a lendületet tovább viszi a vivo X200 Ultra, amely a következő hónapban kerül piacra, és amely a vállalat legújabb képalkotási innovációit ötvözi.
A vivo hosszú távú célja, hogy a robotika révén még inkább megkönnyítse az emberek mindennapi életét, és ehhez iparági partnerekkel együttműködve dolgozik azon, hogy a robotok világszerte eljuthassanak az otthonokba.
Vivo Vision
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar1 hét ago
Egyre népszerűbb az ADA P1 Meter – de nem csak a HMKE felhasználók körében
-
Okoseszközök2 hét ago
Április 7-től további Samsung készülékekre érkezik a One UI 7
-
Okoseszközök1 hét ago
A Sony bemutatja az új WF-C710N fülhallgatót
-
Okoseszközök2 hét ago
A Samsung bemutatja az AI-vezérelt, összekapcsolt élet jövőjét
-
Ipar1 nap ago
Kik Európa innovátorai?
-
Gazdaság1 hét ago
Az űrtechnológia betör a várostervezésbe
-
Ipar1 hét ago
A cargo-partner az AutoStore rendszerrel növeli logisztikai hatékonyságát
-
Ipar2 hét ago
Százból huszonkét magyar tart a humanoid robotoktól