Ipar

Egyre több kibertámadásra figyelmeztet az „okosipar”

okosipar

Az ipari szervezetek 51%-a arra számít, hogy az „okosgyárakat”  célzó kibertámadások száma növekedni fog az elkövetkezendő 12 hónapban. Ennek ellenére a gyártók közel felének igencsak hiányos a kiberbiztonsági protokollja.

Az „okosipar” előtt álló egy év sem lesz eseménytelen a szektor képviselői szerint, akik egyre fokozódó intenzitású kibertámadásoktól tartanak. A gyártók közel fele (47%) azonban mégsem vezetői szinten kezeli a problémát. Pedig a szervezetek közel 53%-a egyetért abban, hogy a legtöbb kibertámadás elsődleges célpontjai az „okosgyárak” lesznek

– derül ki a Capgemini Kutatóintézet legfrissebb kutatásából.

A kiberbűnözők már köztünk élnek

A kutatás eredményei rávilágítottak, hogy a kiberbiztonság számos szervezet számára nem számít jelentős tényezőnek a tervezés során; a megkérdezettek csupán 51%-a épített ki a kezdetektől fogva kiberbiztonsági gyakorlatokat. A legtöbb iparági képviselőnél a vezetői szinten történő megközelítés hiánya, a korlátozott költségvetés, valamint az emberi tényezők állnak a megfelelő kiberbiztonsági protokoll kialakításának útjába.

A digitális transzformáció számos előnye arra készteti a gyártókat, hogy komoly befektetéseket hajtsanak végre az „okosgyárakat” érintően, de az erőfeszítések egy szempillantás alatt semmivé foszlanak, ha a kiberbiztonság nem kerül a kezdetektől beépítésre. A megnövekedett támadási felület, valamint az üzemeltetési technológiához (OT) és az ipari dolgok internetéhez (IIOT) kapcsolódó eszközök és berendezések emelkedett száma az „okosgyárakat” a kiberbűnözők kiemelkedő célpontjává teszi. Ha a problémát nem teszik vezetői szintű prioritássá, a szervezeteknek nehézséget jelent majd ezeknek a kihívásoknak a leküzdése, a munkavállalóik és beszállítóik tudatosságának növelése, valamint a kiberbiztonsági csapatok és a vezetői szint közötti kommunikáció zökkenőmentessé tétele

– hangsúlyozza Geert van der Linden, a Capgemini Kiberbiztonsági Üzletág vezetője.

A védekezésnek az is a részét kéne képeznie, hogy minden gyártónak legyen elegendő ideje arra, hogy az „okosgyár” gépeit az üzemidő alatt átvizsgálja. Az IIOT és OT eszközök rendszerszintű láthatósága elengedhetetlen annak észleléséhez, hogy ezek mikor kerülnek veszélybe.

Azonban nem ez az egyetlen tényező, amely aggodalomra ad okot: a szervezetek 77%-a számára a nem szabványos folyamatok alkalmazása is tovább növelheti a kibertámadás rizikófaktorát. Ugyanakkor jelentős hányaduk (51%) szerint az „okosgyárakat” célzó kiberfenyegetések elsősorban a partnerek és beszállítók hálózataiból erednek. A megkérdezettek 28%-a szerint 2019 óta 20%-kal emelkedett azon munkavállalók vagy beszállítók száma, akik fertőzött eszközöket, például laptopokat és kézi eszközöket vittek be az „okosgyárak” gépeinek telepítése/javítása során.

 A kiberbiztonság egyik leggyengébb pontja az ember

A megkérdezett szervezetek közül csupán néhányan vélik úgy, hogy kiberbiztonsági csapatuk megfelelő tudással rendelkezik ahhoz, hogy sürgős biztonsági javításokat tudjon elvégezni külső segítség nélkül. A gyártók 57%-a szerint a kiberbiztonsági szakemberek szűkös rendelkezésre állása komoly problémát jelent. Sok szervezet számolt be arról, hogy kiberbiztonsági elemzőik túlterheltek, hiszen az OT és IIOT eszközök és berendezések hatalmas tárházát kell nyomon követniük az esetleges behatolások beazonosítása és megelőzése érdekében. A válaszadók több mint fele szerint az „okosgyárak” vezetői és biztonsági vezetői közötti együttműködés hiánya szintén aggodalomra ad okot. Ez is hátráltathatja a szervezeteket a kibertámadások korai észlelésében, amelynek elmulasztása magasabb szintű károkat eredményezhet.

Így lehet megerősíteni a kiberbiztonságot!

A megerősített védelem minden szempontból kifizetődő. Akik kiforrott gyakorlatokat alkalmaznak már a korai stádiumban felismerik a támadási mintákat (74%) és képesek a támadások hatását gyorsabban csökkenteni (72%). Míg azoknál, akik nem rendelkeznek védekezési stratégiával ezek az értékek csupán 46%-ot, illetve 41%-ot érnek el.

A kutatók egy hat lépésből álló megközelítést javasolnak az „okosgyárak” számára, amely ütőképes alapja lehet a kiberbiztonsági stratégiának:

  • Végezzenek el egy kezdeti kiberbiztonsági felmérést
  • Növeljék a kiberbiztonsági fenyegetésekkel kapcsolatos tudatosságot az egész szervezet szintjén
  • Azonosítsák be a kibertámadások kockázatait és a kapcsolódó felelősöket
  • Hozzanak létre keretrendszereket a kiberbiztonság megteremtése érdekében
  • Alakítsanak ki a szektorukra alkalmazható kiberbiztonsági gyakorlatokat
  • Hozzanak létre irányítási struktúrát és alakítsanak ki kommunikációs keretrendszert a vállalati IT-vel

A teljes kutatás megtekintéséhez kattintson ide!

Ipar

Hatalmas automatizált játékraktár

siemens

Anyagmozgatás – Ha a játékokról nagyban gondolkodunk, akkor érdemes a REGIO Játék Törökbálinton megvalósított raktárrendszerét megismerni, ahol körülbelül 800 méter szállítópálya található, a szortírozó rendszeren pedig csúcsidőszakban akár 900 láda is áthaladhat óránként.

Tíz másodpercenként felkerül egy doboz a szállítópályára– mondja Kordás Imre, a beruházást megtervező és megvalósító XXL Mechanika Mérnöki Iroda projektvezetője. Majd így folytatja: beérkező, kimenő és raktáron belüli forgalmat is kezel az új rendszer, amelyet a játékforgalmazás legnagyobb hazai cége rendelt meg. A beérkező árukat a rendszer raklapozási vagy szortírozási igény szerint válogatja szét, majd a szortírozásra szánt ládákat a raktár erre szolgáló területére szállítja. Ott a ládákat a megfelelő munkahelyekre helyezi, a szortírozás pedig áruházanként történik. Összesen 24 ilyen munkahely van, a beérkező ládák RFID antennás elágazásokon keresztül kerülnek a megfelelő helyre. Az elágazások a REGIO Játék adatbázisából kapják az utasítást arra vonatkozóan, hogy hova továbbítsák a ládákat. A rendszer egyébként a raktár webáruházi árukészletének feltöltésére is alkalmas, mivel a szállítópálya egy automata magasraktárhoz is csatlakozik.

Nagyon fontos szempont volt, hogy a boltok igényét napi szinten ki tudják elégíteni, és ne legyenek a kiszállítással csúszásban, ezt az új raktár rendszer kiválóan teljesíti. – Kordás Imre, a beruházást megtervező és megvalósító XXL Mechanika Mérnöki Iroda projektvezetője.

Mik voltak a REGIO Játék főbb igényei?

A megrendelőnek a raktáron belüli anyagmozgatás automatizálása volt az egyik fő célja. A teljes körű raktári automatizálás során a fő igény az volt, hogy a munkát felgyorsítsák, emberi munkaerőt váltsanak ki, illetve a hibákat csökkentsék. Erre szállítópályák hálózata lett kiépítve, illetve a beérkező és kimenő áruk feldolgozását automatizálták.

A raktár fő feladata a 42 darab Régió Játék áruház kiszolgálása. Ez komoly logisztikai kihívás, főleg a terheltebb időszakokban. A játékok szortírozása volt a cél az XXL Mechanika által megtervezett rendszerben, hogy a nagy raktári készletből 42 felé, a boltok változó igénye szerint a termékek szét legyenek szedve. Emellett beszállításról is szó van, tehát a raktárba érkezik külföldről és itthonról is áru. Alkotóelemek szintjén ez nagyrészt görgős és hevederes szállítópályákból, illetve a szortírozó egységekből áll. Ezek egyedileg kialakított munkaállomásokat jelentenek, amelyek a vállalatirányítási rendszerhez kapcsolódnak, és adják ki a dolgozók munkahelyére a megfelelő ládákat, ahol összeállítják az egyes üzletek megrendelését.

Milyen Siemens-technológia segíti az intralogisztikai feladatokat?

A teljes mozgásvezérlést, illetve a profinetes kommunikációt Siemens termékek végzik. Hét darab S7-1200 PLC-t építettünk be, ezek mindegyikéhez tartozik egy 15 colos ipari kezelőpanel (HMI). Az RFID fejegységből 45 darab épült be és összesen 114 olvasófejet lát el. A G115D terepi frekvenciaváltó a 400 voltos szállítópályáinkat vezérli, ebből 67 darab épült be. Ezen kívül a profinet modulok, a profinet rendszerhez szükséges switchek és kábelek, a csatlakozó fejek, illetve a 24 voltos tápegységek is Siemens termékek. A rendszer 400 voltos és 24 voltos szállítópályákat alkalmaz. A rendszer nagy részét egyébként saját tervezésű szállítópályák és dobozirányító egységek alkotják, amelyek kifejezetten ide készültek.

Milyen egyedi igényeknek kellett megfelelniük a tervezés és kivitelezés során?

Van például diafilm méretű termék, és van óriásmackó is, tehát olyan méretbeli különbségek vannak, amelyek speciális igénynek minősülnek. A projekt legelején sok egyeztetés történt azzal kapcsolatban, hogyan lehetne mindent kezelni. Még robotcellák is szóba jöttek, de pont a szélsőséges mérettartományok miatt ezeket végül is elvetettük. Végül az a döntés született, hogy a termékek körülbelül 80 százalékát kezeljük automatizált raktárrendszerben, illetve azt kezeljük, ami egy 400x600x300 mm-es ládába belefér. Ami ezen kívül esik, azt a dolgozóknak kell a raktárban elhelyezniük.

www.siemens.hu


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Áttörést ért el a Siemens

siemens

Újabb akadály hárul el a nagy hatótávolságú e-kamionok elterjedése elől.

Sikeres tesztet teljesített a Siemens: töltési rendszere 1 MW teljesítményt adott le.

A német cég prototípusát egy nagy hatótávolságú e-kamionnal tesztelték. Az új készülék több Siemens SICHARGE UC150 töltőberendezésből, ezek kimeneti teljesítményét összefogó kapcsolási kialakításból (switching matrix) és a megawatt-töltésre speciálisan kialakított diszpenzerből állt.

Ezzel a teljesítménnyel az e-kamionokban általában használt akkumulátorokat körülbelül 30 perc alatt, 20 százalékról 80 százalékra lehet tölteni.

Növekvő igény a zéró emissziós távolsági fuvarozási megoldások iránt

A nehéz haszongépjárművek felelősek az EU közúti közlekedéshez köthető, üvegházhatású-gázkibocsátásának több mint 25 százalékáért. Így a klímacélok elérése és az európai országok fosszilis importenergia-függőségének csökkentése érdekében az árufuvarozás elektrifikációját az uniós előírások több fronton is sürgetik. A cél, hogy a nehéz tehergépkocsik és a buszok CO2-kibocsátását 2040-re 90 százalékkal csökkentsék, 2035-re pedig már minden új városi busz zéró kibocsátású legyen.

Az e-haszonjárművek elterjedéséhez ugyanakkor az infrastruktúra-fejlesztés számos eleme szükséges Németországban is, ezekről fehér könyvet jelentett meg közösen a Siemens és a MAN.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Közös fejlesztést jelentett be a Siemens és a Mercedes-Benz

mercedes

Az energiarendszerről készített digitális ikrek a gyártervezés jövőjére is kihatnak

Komoly mérnöki feladatot könnyít meg a két vállalat közös fejlesztése: a villamosenergia-rendszerről készített digitális másolat segítségével felgyorsíthatóvá válik az autógyárak energiarendszerének megtervezése, modernizálása.

A Digital Energy Twint a Mercedes sindelfingeni üzemében tesztelték, ahol olyan adatokat kötöttek össze a virtuális térben, mint például az épületek berendezései, az energiatermelés, az időjárási adatok, a terhelési profilok. A megoldás a fizikai energiarendszert szimulálva ellenőrzi a javasolt tervezést, energiafelhasználási forgatókönyveket, és ajánlásokat ad a kívánt eredmények optimalizálására, ideértve az energiahatékonyságot és a kapcsolódó költségmegtakarítást, valamint a CO2 kibocsátás csökkentését.

Az új fejlesztés a Mercedes-Benz azon törekvését támogatja, hogy a saját tulajdonú gyártóhelyeit 2039-re 100 százalékban megújuló energiával tudja üzemeltetni.

„A Digital Energy Twin a válaszunk a sikeres vizualizálásra, elemzésre és optimalizálásra az energiahatékony építési folyamatok terén. Ezzel jobban megértjük a meglévő gyárépületeket, és okosépületekké alakíthatjuk őket. A technológiának köszönhetően előremutató szabványok kialakítását segítjük elő”

– mondta Arno van der Merwe, a Mercedes Benz gépjárművek termelési tervezésért felelős alelnöke.

A Siemens és a Mercedes-Benz 2021-ben kötött stratégiai partnerséget a fenntartható autóipari gyártás és a termelési módszerek digitalizációjának elősegítésére. A mostani közös fejlesztés átláthatóbb döntéshozatalt tesz lehetővé az autógyárak tervezésének korai szakaszában.

A digitális ikrek technológiája a Siemens portfóliójának kulcsfontosságú része, mely felhasználható az új termékek megtervezéséhez, valamint a vállalatok fenntarthatósági céljainak eléréséhez is. A müncheni központú vállalat nemrég jelentette be a Heinekennel közös projektjét, melynek keretében segíti a sörgyártó dekaborbonizációs törekvését, és várhatóan telephelyenként 15-20 százalékkal mérséklik a felhasznált energia mennyiségét, illetve 50 százalékkal csökkentik a CO2-kibocsátást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss