Gazdaság

A Digitális Kereskedelmi Szövetség új szintre emeli a magyar e-kereskedelmet

Bemutatta a hazai e-kereskedelem nemzetközi terjeszkedésének fellendítését célzó stratégiáját a Digitális Kereskedelmi Szövetség.

A magyar e-kereskedelmi színtér kulcsfigurái elhatározták, hogy új szintre emelik a magyar e-kereskedelmet: bemutatta stratégiáját a Digitális Kereskedelmi Szövetség. A szövetség a júniusban nyilvánosságra hozott, átfogó Online Export Kutatásra alapozva határozta meg azokat a legfontosabb célokat, amelyek a sokszínű és különböző érettségi szintű magyar e-kereskedők növekedését és külpiacra lépését segítik elő.

Az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért éves MENTA konferenciáján mutatta be a DKSZ a magyar digitális kereskedelem fejlesztését célzó stratégiáját. A szövetség tagjai fontosnak tartják, hogy a magyar e-kereskedők merjenek külföldön is terjeszkedni, hogy meglássák a potenciált a külföldi piacokban úgy, hogy eközben Magyarországon tudják tartani a nemzetközileg értékes munkaerőt. Fontos cél, hogy a sikeres e-kereskedők új generációja számára a nemzetközi piacra lépés már alapvető fókusz legyen.

Az e-kereskedelem jelenleg régiós összehasonlításban jóval fejletlenebb ágazat a magyar gazdaságban, mint a régió más országaiban. Az ágazat magas növekedési potenciállal rendelkezik, ennek optimális kiaknázásához azonban az ökoszisztémában tapasztalható hiányosságokat és kihívásokat kezelni kell. A gátak sok esetben olyan bizonytalanságokon és téves feltevéseken alapulnak, melyek negatív eredménye, hogy a hazai online kereskedők exportálási kedve alacsony.

A legjelentősebb kihívásnak számító digitálisan képzett munkaerő hiánya mellett problémát okoz a hosszú távú stratégia és a külföldi működés elindításához szükséges tudás és kapcsolati tőke hiánya, valamint a lokalizációs és logisztikai nehézségek, amelyek megoldását egyaránt célozza a DKSZ. Mindezt úgy, hogy további kihívást jelent a gyártási, termelési tevékenységek exportjára épülő magyar gazdasági struktúra, a hazai vállalati kultúrára jellemző kockázatkerülés, akárcsak a termék portfóliójukat nem versenyképesnek ítélők kiemelkedően magas 47,7%-os aránya.

“Látható, hogy az e-kereskedelem továbbra is meghatározó ágazata lesz a globális gazdaságnak. Annak érdekében, hogy ez Magyarországon is így legyen, hazánkban is jelentősen át kell alakítani az e-kereskedelmi ágazatot. Meg kell erősíteni a magyar e-kereskedők exportálási képességét, fel kell nőnie egy új generációnak, akik nemzetközi sikereket elérve a regionális e-kereskedelmi ökoszisztéma meghatározói szereplőivé válhatnak. Az elkövetkező időszakban a magyar e-kereskedelmet a globális átlagnál magasabb fejlődési pályára kell állítani. A DKSZ azért fog dolgozni, hogy a hazai kereskedők ne féljenek a külföldi piacra lépéstől, higgyenek az általuk forgalmazott termékek versenyképességében és ne állhasson a növekedésük útjába a megfelelő szaktudással rendelkező versenyképes munkaerő hiánya.”

– fogalmazott Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke.

A Digitális Kereskedelmi Szövetség tagjai közösen dolgozták ki és határozták meg azokat a fejlesztési lehetőségeket, lehetséges ösztönzőket és eszközöket, amelyek aktívan hozzájárulnak a hazai e-kereskedelem megerősítéséhez és sikeréhez, hogy 2025-ig olyan nemzetközi sikereket elérő magyar e-kereskedő cégek nőjenek fel, akik a régió meghatározó szereplőivé tudnak válni.

A DKSZ kiemelt feladata az e-kereskedőket megfelelően támogató ökoszisztéma építése, mely segíti a magyar cégeket a nemzetközi sikerek elérésében.

Az ökoszisztéma építés az oktatás területén is kiemelt cél. A szövetség az elsődleges megoldást az oktatásban látja, amely egyrészt a magas növekedési potenciállal rendelkező magyar e-kereskedők mentorálását jelenti, másrészt a hazai oktatási ökoszisztémából jelenleg hiányzó oktatási programok fejlesztését és a létező e-kereskedelmi oktatások megerősítését. A DKSZ célja a képzőhelyekkel való együttműködés, akikkel együtt lehet csak megoldást kínálni az ágazat növekedését gátló – elsősorban nyelvismeret és szaktudás hiányából fakadó – kritikussá váló munkaerőhiányra.

Az oktatás mellett elengedhetetlen az ismeretterjesztés és az ágazat edukálása, orientálása egy olyan keretrendszer felépítésével, amely segíti az export folyamatok tervezését és megmutatja, hogy a külpiaci terjeszkedés milyen sokrétű folyamat.

A DKSZ a tévhitek eloszlatását megfelelő kommunikációval és tájékoztatással tervezi, hogy bizonytalanságok és kockázatkerülés helyett, merjenek a cégek hosszú távú stratégiát építeni; a fentiekből fakadó adminisztrációs – jogi, logisztikai és lokalizációs – kihívásokon tudatos tervezéssel és építkezéssel változtatni.

Az oktatási programokból kinövő sikertörténetekkel a DKSZ tevékeny részt akar vállalni abban az evangelizációs munkában, amely az export általános népszerűsítését jelenit. Fontos jó példák révén bemutatni, hogy miért érdemes exportálni és felhívni a magyar hátterű kereskedők figyelmét arra, hogy egy jó stratégiával fel tudnak készülni a külföldi terjeszkedésre.

“A most bemutatott stratégia olyan célokat fogalmaz meg, melyek a magyar e-kereskedők mostani kihívásaira válaszolnak. A DKSZ számos tevékenységgel tervez hozzájárulni a terület fejlődéséhez, melyek a figyelemfelkeltés és a külpiacra lépés ösztönzése mellett azoknak a kereskedőket feleslegesen bénító problémáknak a kezelését is jelenti, amelyek alapja sok esetben csupán téves feltételezés vagy félelem.”

– mondta Madar Norbert a GKID partnere és vezető tanácsadója.

“Fontos mérföldkő számunkra az IVSZ Menta konferenciáján bemutatott stratégiánk, amelyben sikerült a legfontosabb ágazati szintű célokat megfogalmaznunk. A DKSZ a következő időszakban az ökoszisztémaépítésre, az export evangelizációra és az e-kereskedelmi oktatási környezet fejlesztésére helyezi a legnagyobb hangsúlyt. Dolgozunk azon a saját mentorprogramon, amellyel a magas fejlődési potenciállal rendelkező cégeket szeretnénk segíteni, de ugyanúgy koncentrálunk arra is, hogy a DKSZ-ben meglévő szakértelemmel és tudásokkal megerősítsük a létező oktatási programokat, amelyek az e-kereskedő cégek számára építik a munkaerőt. Céljaink eléréséhez elengedhetetlen, hogy megtaláljuk és magunk mellé állítsuk a legfontosabb stratégiai partnereket, hogy törekvéseinket a hazai ökoszisztéma szereplőivel összehangoltan, együttműködésben valósítsuk meg. Csak így érhető el, hogy a magyar e-kereskedőket minél több ponton támogató környezet jöjjön létre és egyre több cég induljon a nemzetközi piacok felé.”

– mondta Bíró Pál, a Google magyarországi vezetője.

Related Topics:Business digitális e-kereskedelem kereskedelem magyar szövetség

Up Next

Kilencmilliárd euróval nőhet a magyar GDP 2025-ig a digitalizáció felgyorsításával

Don't Miss

Magyar startup segít pótolni a tartalomgyártók kiesett bevételeit

Gazdaság

A bértranszparencia láthatóbbá teheti az anyasági bérhátrányt

A gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállalók bérét már ma is korrigálni kell a munkajogi szabályok alapján, az esetleges hátrány azonban a bérek összehasonlíthatóságának hiánya miatt gyakran rejtve marad.

Az uniós bértranszparencia-irányelv ezen változtathat: a munkáltatóknak átláthatóbban és objektív szempontok alapján kell működtetniük bérezési rendszerüket. A PwC szakértői szerint az új követelmények különösen fontosak lehetnek a hosszabb távollétről visszatérők számára, mivel a bérkorrekció valamennyi elemét, hátterét megismerhetik.

A visszatérők bérét már ma is védi a törvény

A gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság után a munkáltatónak felül kell vizsgálnia a visszatérő munkavállaló alapbérét. Ennek során az azonos munkakörű, ilyen kollégák hiányában pedig a hasonló munkakört betöltő munkavállalóknál időközben megvalósult bérfejlesztések átlagos mértékét kell figyelembe vennie. Egy többéves távollétről visszatérő munkavállaló bére tehát nem maradhat automatikusan a távozásakor érvényes szinten.

A jelenlegi rendszer legnagyobb korlátja, hogy a munkavállalók általában nem látják, mennyit keresnek az összehasonlítható munkát végző kollégák, illetve milyen béremeléseket kaptak. Így sok esetben már azt is nehéz felismerniük, hogy fennáll-e bérhátrány.

„A visszatérők bérének felülvizsgálata már ma is munkáltatói kötelezettség. A valódi kérdés azonban az, hogy a vállalat milyen összehasonlítási alapot használ, hogyan veszi figyelembe a távollét alatt végrehajtott béremeléseket, és mennyire következetesen dokumentálja a döntést”

– mondta dr. Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda, PwC Legal szakértő ügyvédje. Emellett már ma is érvényesül az egyenlő bánásmód követelménye és az egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazás elve.

Az 5 százalékos eltérés már további vizsgálatot indokolhat

A bértranszparencia-irányelv alapján a munkavállalók információt kérhetnek saját bérszintjükről, valamint az azonos vagy egyenlő értékű munkát végzők átlagos bérszintjéről, nemek szerinti bontásban. A nagyobb munkáltatóknak rendszeresen jelenteniük kell a nemek közötti bérkülönbségeket is. Ha valamely munkavállalói kategóriában az eltérés eléri az 5 százalékot, és objektív szempontokkal nem indokolható, további vizsgálatokra és korrekciós intézkedésekre, adott esetben pedig a szakszervezettel közös bérértékelésre lehet szükség.

A vállalatoknak ezért felül kell vizsgálniuk a munkakör-értékelési rendszerüket, bérsávjaikat, valamint az előmeneteli és teljesítménykritériumaikat. Különösen ott lehet szükség változtatásra, ahol a bérek hosszabb idő alatt, eltérő felvételi helyzetek és egyedi vezetői döntések nyomán alakultak ki.

A transzparencia nem jelent automatikus béremelést

Az irányelv nem írja elő, hogy egy adott munkakörben mindenki ugyanannyit keressen, és a gyermekgondozásból visszatérők számára sem garantál automatikus béremelést. A szakmai tapasztalat, a teljesítmény, a felelősségi kör vagy a speciális szaktudás továbbra is indokolhat különbségeket, ha a munkáltató ezeket objektív, nemileg semleges szempontokkal igazolni tudja. A gyermekgondozás miatti távollét azonban önmagában aligha lehet megfelelő indoka egy tartós bérhátránynak. Egy esetleges jogvita során a munkáltatónak kell bemutatnia, hogy az eltérés mögött tényleges szakmai vagy munkaköri különbségek állnak.

„A bértranszparencia nem teszi azonossá a fizetéseket, hanem világosabb indoklást vár el a különbségekre. A gyermekvállalás ténye önmagában nem tarthat fenn bérhátrányt: a munkáltatónak bizonyíthatóan szakmai és munkaköri szempontokra kell alapoznia a döntéseit”

– hangsúlyozta dr. Szűcs László.

Egy hosszabb távollét alatt elmaradt projekttapasztalat vagy vezetői felelősség indokolhat eltérő bérszintet, a különbséget azonban konkrét szakmai és munkaköri szempontokkal kell alátámasztani.

A szolgálati idő szabályait is pontosítani kell

A szenioritás, a releváns szakmai tapasztalat és a teljesítmény a jövőben is legitim bérezési szempont maradhat. A munkáltatóknak ugyanakkor pontosabban kell meghatározniuk, hogyan veszik figyelembe ezeket, különösen a gyermekgondozási szabadságon töltött idő értékelésekor. Az a rendszer, amely a távollétet automatikusan jelentős bérhátránnyal kapcsolja össze, felvetheti a közvetett nemi alapú megkülönböztetés kockázatát.

Az új szabályozás önmagában várhatóan nem szünteti meg teljes egészében a gyermekvállaláshoz kapcsolódó bérhátrányt, de elősegítheti, hogy a korábban rejtve maradó különbségek láthatóbbá és ellenőrizhetőbbé váljanak.

A PwC bértranszparenciáról szóló cikksorozatának első része itt érhető el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Olvadnak a betéti kamatok – most érdemes lépni

Az alapkamat csökkenése a bankbetétek piacát sem hagyja érintetlenül: sorra mérséklődnek a kamatok, és egyre kevesebb igazán vonzó ajánlat marad.

Aki még szeretné kedvezőbb kamattal lekötni a pénzét, annak érdemes résen lenni, hiszen a most elérhető lehetőségek nem biztos, hogy sokáig velünk maradnak. A Bank360.hu összegyűjtötte, hogyan változtak a betéti kamatok, és hol érdemes még körülnézni.

Több pénzintézet is csökkentette az elmúlt hetekben a bankbetétek kamatait, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne az inflációt meghaladó mértékű, kedvező kamatozású lekötési lehetőségeket találni – írja közleményében a Bank360.hu. Aki biztonságosabb és kiszámíthatóbb megtakarítási módot keres, annak most érdemes megnézni, milyen betétlekötési lehetőségek vannak, mert a feltételek akár néhány héten belül is változhatnak. A kedvező kamat azonban nem minden: a piacon jelentős különbségeket találhatunk, nemcsak a hozam, hanem az elvárt feltételek terén is.

Mit kínálnak a bankok?

A CIB Bank Tandem Megtakarítása 6 hónapra szól. A teljes befektetett összeg maximum egyharmada kerülhet betétbe, a fennmaradó kétharmadot pedig más befektetési termékekben kell elhelyezni. A betéti rész minimum 100 ezer, maximum 5 millió forint lehet. Az első kamatperiódus során a betét évi 7 százalékos kamatot biztosít, ezt követően viszont a kamatszint 0,01 százalékra mérséklődik. Magnifica kedvezménnyel a betéti kamat akár 10 százalék is lehet, szintén csak az első kamatperiódusban.

A Cofidis Bank szeptember 15-től módosítja a betétlekötés feltételeit. A 6 hónapra lekötött betét éves kamata 4,50 százalék. Ennél is magasabb kamatot lehet elérni, ha hosszabb lekötést vállalunk: egyéves lekötés esetén 5,50 százalék, kétéves lekötés esetén 5,25 százalék, hároméves lekötés esetén pedig 5 százalékos éves kamatra számíthatunk. Ha négy vagy öt évre vállaljuk a lekötést, akkor az éves kamat 3 százalék. A látra szóló betét éves kamata továbbra is 4 százalék, vagyis jelenleg akár jobban megérheti lekötés nélkül betenni a pénzt megtakarítási számlára, mint négy vagy öt évre lekötni. A minimum leköthető összeg 50 000 forint.

A Gránit Bank eBank betét 3 hónapos lekötés mellett évi 6,85 százalékos kamatot kínál. A KamatMax betéttel 6 hónapos futamidő esetén évi 5,50 százalékos kamat érhető el, a jegybanki alapkamat mértékéhez kötött KamatMax Plusz betét 1 éves futamidővel évi 3,75 százalékos kamatot fizet. A Tripla 3 betét 3 hónapos lekötési idő mellett kínál 4,50 százalékos éves kamatot. A Gránit Banknál a betétlekötésnek különböző feltételei vannak, ezeket mindenképp érdemes megnézni választás előtt. A megtakarítások zömét akár már 50 000 forintos összeggel is el lehet indítani, viszont szükség lehet bankszámla megnyitására, illetve aktív számlahasználatra, ami jelenthet rendszeres jövedelem érkeztetést, bankkártyás vásárlásokat vagy internetbankos regisztrációt.

A Gránit Bank a bankbetétek mellett kínál kombinált megtakarítást is. Évi 8 százalékos kamatot biztosít a 3 hónapos Hozampáros betét, amelynél előírás, hogy az ügyfél a lekötött összeggel legalább megegyező értékben befektetési jegyet is vásároljon.

A K&H Bank K&H mix megtakarítása 180 napos futamidőre évi 8 százalékos kamatot kínál. Az ajánlat kizárólag új forrásból, legalább 250 ezer forintos összeggel vehető igénybe, és további követelmény, hogy az ügyfél a lekötött összeggel megegyező értékben befektetési terméket is vásároljon. A teljes befektetendő összeg így legalább 500 ezer forint. A K&H rajt betéttel ennél alacsonyabb, 7 százalékos kamat érhető el. Ehhez szintén új forrás szükséges, legalább 500 ezer forint értékben, a futamidő pedig mindössze 90 nap.

A MagNet Bank Prizma forint betét 3 hónapos futamidő esetén évi 5,81 százalékos kamatot biztosít. Hat hónapos lekötés választásakor 4,83 százalékos éves kamat érhető el. Egyéves futamidőnél a kamat 4,51 százalék. A MagNet Hello betét 6 hónapos lekötésre 3,62 százalékos kamatot fizet, amelyhez a futamidő lejártakor egyszeri bónusz is társulhat. A bónusz nagysága a lekötött tőke összegétől függ, és akár 100 ezer forintot is elérhet.

Azok számára, akik hosszabb időtávra kötnék le megtakarításukat, lehetőség lehet a 2 éves MagNet Hűség betét, amely a kamatfizetési periódustól függően 3,05-4,55 százalék közötti kamatot biztosít, a futamidő végén pedig további 0,20 százalékos kamatprémiumot fizet. A 3 éves Mentor Plusz betétnél online lekötés esetén jelenleg évi 3 százalékos kamat érhető el, míg bankfióki ügyintézés esetén 2 százalékos kamatot kínál a bank.

Az Oberbanknál minimum 8 millió forint lekötése esetén 3,70 százalékos kamat érhető el, az ennél kisebb, legalább 100 ezer forintot elérő összeg lekötése esetén pedig a TOP betét vehető igénybe évi 3,20 százalékos kamattal, 3, 6, 9, 12 és 18 havi futamidők mellett. A TOP betétnél 3 havi és a 6 havi futamidő mellett 1,60 százalék, illetve 1,30 százalék kamatbónusz érhető el, így a végső kamat 4,80 százalék, illetve 4,50 százalék is lehet. A legalább 8 millió forintot elérő lekötések esetén pedig 1,10 százalék és 0,80 százalék kamatbónuszok érhetők el a 3 havi és a 6 havi futamidők mellett, így az elérhető legmagasabb kamatok itt is 4,80 százalék, illetve 4,50 százalék. Mindkét konstrukció esetében a kamatbónusz feltétele új forrás lekötése.

Az OTP Bank Prémium forint betétével 6 hónapos futamidőre évi 5 százalékos kamat érhető el. A kamat igénybevételéhez ugyanakkor több feltételnek is teljesülnie kell: az ügyfélnek új forrást kell lekötnie, legalább 100 ezer forintos összegben, továbbá rendelkeznie kell a Prémium Next szolgáltatással.

A Revolut magyarországi ügyfelei számára is elérhető megtakarítási számla. Azok, akik 2026. július 14-től kezdődően új ügyfélként csatlakoznak, és egy hónapon belül személyes Azonnal Hozzáférhető Megtakarítási Számlát nyitnak, az EBKM akár 4,25 százalék is lehet az első 6 hónapban. A kamatot naponta írja jóvá a bank. A már meglévő ügyfelek ennél alacsonyabb kamattal köthetik le a pénzüket, attól függően, hogy melyik csomagban vannak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új kutatás: a befektetés Magyarországon már nem csak a vagyonosok műfaja

A Lightyear befektetési platform megbízásából készült új kutatás¹ szerint már rég nem csak a jómódúak tekinthetőek aktív befektetőknek a 18-64 évesek 26%-a rendelkezik legalább egy befektetési termékkel – állampapírral, befektetési alappal, részvénnyel, kötvénnyel, ETF-fel vagy kriptovalutával.

A ma megjelenő, „A magyar befektető” című tanulmány² a teljes kutatási anyagot összegzi: azt vizsgálja, kik a magyar befektetők, milyen eszközökbe fektetnek be, mitől tartanak és hogyan viselkednek valójában.

Nem nagy vagyon kell hozzá, hanem egy döntés

A tipikus magyar befektetőről élő kép (jómódú, pénzügyekben jártas, nagyvárosi életet él) a kutatás szerint már nem fedi le maradéktalanul a valóságot. Az aktív magyar befektetők legnagyobb csoportja havi nettó 300-500 ezer forintot keres, és több mint felük félmillió forint alatti jövedelemből fektet be. Közel negyedük teljes megtakarítása nem éri el az egymillió forintot. A hagyományos profil nem tűnt el – a férfiak, a diplomások és a budapestiek továbbra is felülreprezentáltak -, de a befektetői kör ma már jövedelmi szinteken, régiókon és korosztályokon átívelő, széles csoport.

Az óvatosság ára

A kutatás egy alapvetően óvatos befektetői attitűdöt ír le: a megkérdezettek 53%-a szerint a befektetéseik biztonsága fontosabb, mint a magasabb hozam lehetősége, és mindössze 6% kockáztatná a pénze nagy részét nagyobb hozamért. A legnagyobb félelmük nem a piaci összeomlás, hanem a befektetéseik értékének lassú elvesztése: az infláció miatt 48% aggódik, a piaci ingadozás miatt csak 33%.

A megtakarítási szokásaik azonban épp ezzel a félelemmel mennek szembe. A megkérdezettek 75%-a tart be nem fektetett megtakarítást folyószámlán, 67% készpénzt – vagyis olyan formában, amely alig vagy egyáltalán nem termel hozamot, és a leginkább kitett az inflációnak. Azokból az eszközökből, amelyek hosszú távon a legnagyobb eséllyel termelnek az inflációt meghaladó hozamot- részvényből (33%), befektetési alapból (30%), ETF-ből (19%) – jóval kevesebben tartanak. Mindeközben a befektetők 81%-a maga kezeli a portfólióját, de csak 33% tartja magát tapasztalt befektetőnek: a többség úgy hoz önálló pénzügyi döntéseket, hogy nem érzi magát magabiztosnak bennük.

A pénz már mozgásban van

A kutatás egy szélesebb fordulat közepén készült. A Magyar Nemzeti Bank 2026-os megtakarítási jelentése szerint 2025 végére a magyar háztartások először tartottak nagyobb vagyont befektetési alapokban (mintegy 16 400 milliárd forint), mint állampapírokban (13 700 milliárd forint), és az alapokat tartó értékpapírszámlák száma átlépte az egymilliót.

Andres Kitter, a Lightyear Europe vezérigazgatója így nyilatkozott:

„A legfontosabb üzenete ennek a kutatásnak, hogy a magyar befektető nem az, akinek gondoljuk. Minden negyedik aktív korú felnőtt már jelen van a piacon, és a többségük átlagkereső – a befektetések Magyarországon a mindennapi pénzügyi élet részévé váltak. Az óvatosságuk érthető és racionális, de a kutatás azt is megmutatja, hogy a megtakarításuk jelentős része épp az ellen nem véd, amitől a leginkább tartanak: az inflációtól. A jó hír, hogy a megoldáshoz szükséges eszközök – az adómentességet kínáló TBSZ-től a kis összeggel is elérhető, diverzifikált ETF-ekig – már ma is mindenki számára elérhetők. Ami a leginkább hiányzik, az az ismeret és a magabiztosság, és ezen dolgozunk: hogy a befektetés egyszerű, átlátható és alacsony költségű legyen mindenkinek, ne csak a vagyonosoknak.”

„A magyar megtakarítók pontosan látják a legnagyobb kockázatot – az inflációt -, a vagyonuk jelentős részét mégis olyan eszközökben tartják, amelyek ez ellen nem vagy csak korlátozottan védik. Pedig a megoldás nem a nagy vagyonnal rendelkezők kiváltsága: a Tartós Befektetési Számlák és az ETF-ek ma már mindenki számára elérhető eszközök,. A mi dolgunk, hogy ezek minél többekhez eljussanak és aktívan használják is”

– mondta Töreky Bence, a Lightyear regionális növekedésért felelős product managere.

Az állampapírok árnyékában: TBSZ és ETF

A kutatás két olyan, széles körben elérhető eszközt azonosít, amely jól illik ehhez az óvatos, kisebb összegekkel dolgozó befektetői körhöz – kihasználtságukat mégis elsősorban az ismerethiány fogja vissza.

A Tartós Befektetési Számlán elért hozamokat (TBSZ) öt év után teljesen adómentességet élveznek, és a befektetők 62%-a fontolóra is venné jövőbeli befektetéseihez. A fő előnyét azonban épp azok ismerik a legkevésbé, akiknek a leginkább hasznára válna a kezdeti vagyonépítésben: a hárommillió forint alatti megtakarítással rendelkezők 44%-a tudja, hogy a TBSZ adómentességet biztosít, szemben a tízmillió forint feletti megtakarítással rendelkezők 82%-ával.

Az ETF-ek (exchange traded fund) a hazai lakossági befektetők körében legkevésbé ismert termék: míg a többi befektetési eszközt a megkérdezettek 97-99%-a ismeri, az ETF-eknél ez az arány 75% – a magyar befektetők negyede nem is hallott róla, és jelenleg csak 19% tart ilyet a portfóliójában. Ahol viszont a befektetők döntési helyzetbe kerülnek, az érdeklődés megugrik: a portfóliójuk újrasúlyozását tervezők 55%-a fontolóra venne egy ETF-et, szemben az összes befektető 42%-ával. Az alacsony elterjedtséget tehát nem elutasítás, hanem ismeret hiánya magyarázza.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!