Gazdaság

Kilencmilliárd euróval nőhet a magyar GDP 2025-ig a digitalizáció felgyorsításával

gdp

Okos farmok és 5G vezérelt daruk jelölik ki a jövőt – Budapesten mutatkoztak be a legújabb nemzetközi technológiai innovációk a Huawei Innovation Day-en.

2025-ig akár kilencmilliárd euróval is nőhet a magyar GDP, ha sikerül felgyorsítani a digitalizációt, valamint az intelligens megoldások bevezetését a településeken és a vállalkozásokban – hangzott el a Huawei Innovation Day 2022 nemzetközi konferencián, ahol a kormányzati, iparági és akadémiai szféra több mint 250 képviselője gyűlt össze megvitatni a digitális és zöld Európa útját. Olyan, az 5G hálózatra, a mesterséges intelligenciára és robotikára épülő nemzetközi innovációk mutatkoztak be Budapesten, amelyek teljes iparágak átalakulására vannak hatással. A technológia nemcsak az ipar, hanem az energiaátmenet hajtómotorjává is vált, digitális technológiák nélkül ugyanis nem érhető el a zéró kibocsátás célkitűzése.

Európa legújabb technológiai innovációi mutatkoztak be a Huawei Innovation Day 2022 csúcstalálkozón, amelynek idén Budapest adott otthont. A kormányzati szereplők, vállalatvezetők és az akadémiai szféra nemzetközi eseményén arra keresték a választ, hogy az innovatív technológiák hogyan támogathatják a digitális transzformációt, a zöld energiára való áttérést és a biodiverzitás megőrzését, valamint a tehetséggondozást. Miként segítheti a technológia egy digitális és zöld Európa létrejöttét?

Míg az innováció folyamata tele van bizonytalansággal, a jövő felé vezető utunkon egy dolog biztos: az innováció kulcsfontosságú lesz a fenntartható jövő megvalósításában. Várjuk, hogy partnereinkkel együtt dolgozhassunk egy intelligensebb, zöldebb és fenntartható Európa megteremtésén

– mondta Jeff Wang, a Huawei Technologies kormányzati kapcsolatokért és kommunikációért felelős elnöke.

„Magyarország az elmúlt években rendkívül komoly sikereket ért el a nagy kínai vállalatok beruházásaiért való versenyben. A Huawei K+F központja Budapesten, valamint az európai szinten legnagyobb logisztikai központja a főváros mellett, számottevő előnyöket jelentenek hazánk számára. Magyarország és a Huawei tíz éve aláírt stratégiai együttműködéséből mindkét fél nagyon sokat profitált, és a magyar kormány készen áll ennek a megállapodásnak a folytatására”

– mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Európa ugyanakkor le van maradva a digitális transzformációban. Shaller-Baross Ernő, az Európai Parlament képviselője hangsúlyozta, hogy az uniós vállalatok jelentős része nem hajt végre semmilyen digitális technológiai stratégiát, és nem is tervez beruházni a digitális átalakulásba. 2020-ra az európai vállalatok 37 százaléka még mindig nem alkalmazott fejlett digitális technológiát, szemben az Egyesült Államokkal, ahol ez az arány 27 százalék. 

„2025-ig akár kilencmilliárd euróval is nőhet a magyar GDP, ha sikerül felgyorsítani a digitalizációt, valamint az intelligens megoldások bevezetését a településeken és a vállalkozásokban.”

– mondta az EP képviselő.

5G, avagy a jövő infrastruktúrája

A Huawei úgy látja, hogy 2035-re az 5G által hajtott digitális gazdaság a világ GDP-jének 4,6 százalékáért lesz felelős. Teljes iparágak alakulnak át a technológiára épülve, köztük olyan ágazatok, mint a logisztika, a bányászat vagy a mezőgazdaság. Az eseményen mutatták be, hogy már az 5G technológia segítségével, távolról irányítják a darukat a világ legnagyobb intermodális vasúti terminálján, a fényeslitkei East-West Gate (EWG) terminálon. Az EWG az első olyan vasúti logisztikai létesítmény, amely privát 5G hálózatra építi működését, jelentősen növelve működési hatékonyságát és a munkatársai biztonságát.

Ausztriában a Dronetech és a Huawei intelligens mezőgazdasági megoldást fejlesztett ki, amely 5G technológiát alkalmaz a víz- és növényirtó-felhasználás csökkentése, valamint a termelékenység növelése érdekében. Görögországban a Huawei és a Nova-Wind a görög PROBOTEK startuppal együttműködve innovatív megoldást fejlesztett ki az 5G, a mesterséges intelligencia és a dróntechnológia felhasználásával az erdőtüzek korai észlelésére és az azonnali beavatkozásra.

Technológia nélkül nincs klímasemlegesség

Az energiaszektorban szinte konszenzusnak tekinthető, hogy digitális technológiák alkalmazása nélkül nem lehet elérni 2050-re a zéró kibocsátást. A digitalizáció mára a zöld átmenet hajtómotorjává vált, előretört az áramszektorban, az épületenergetika területén, teljes iparágak alakulnak át és csökkentik jelentősen karbonlábnyomukat a legmodernebb digitális megoldásokkal. A Huawei szerint 2025-ben az IKT-kapcsolatonkénti átlagos szén-dioxid-kibocsátás 15 kilogrammra csökken, ami óriási, 80 százalékos csökkenés a 2015-ös szinthez képest.

„Jó ütemben haladunk az üvegházhatású gázok csökkentése felé, eddig 34 százalékkal csökkentettük a kibocsátásukat, de még sok van előttünk. Az energiaellátásban rendkívül nagy szükség lesz a digitalizációra, előtérbe kell kerülniük az innovatív megoldásoknak, mindezeket el is helyeztük Magyarország beruházási térképén”

– mondta Alföldy-Boruss Márk, a Technológiai és Ipari Minisztérium energiapolitikáért felelős helyettes államtitkára.

„Az IKT-alapú energiamegtakarítás és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése messze meghaladja az iparág sajátját, ami nagymértékben hozzájárul az energiamegtakarításhoz és a kibocsátás csökkentéséhez világszerte”

– mondta Radoslaw Kedzia, a Huawei közép-európai és északi régiójának elnökhelyettese. A Huawei a partnereivel együtt több mint 482 milliárd kilowattóra zöld energiát termelt eddig világszerte, melyben nagy szerepe van a vállalat technológiai fejlesztéseinek. A minél nagyobb energiahozam elérésében és a hibák azonnali diagnosztizálásában mesterséges intelligenciával ellátott okos inverterek segítik a napelemes erőműveket. A konferencián a Huawei bemutatta a világ legnagyobb, Törökországban telepített, 140 megawattos tetőre szerelt napelemes megoldását is, amely évente 250 millió kilowattóra zöld energiát állít elő, és 116 525 tonnával csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást.

A rendezvényen jelentették be, hogy a Technológiai és Ipari Minisztérium, a Magyar Akkumulátor Szövetség, a Planergy Solutions és a Huawei Technologies Hungary közösen a magyar energiaszektor jövőjéről szóló fehér könyvet dolgoznak ki, melynek célja, hogy válaszokat adjon a zöld energiára való átállás kihívásaira, például az energiatárolási stratégiára a magyarországi kis-és középvállalkozásoknak.

A technológia a környezetvédelem területén is megjelent

Hiszünk abban, hogy a technológia nem állhat szemben a természettel. Ehelyett segítenie kell a természet virágzását, és csökkentenie kell az emberi tevékenységek bolygóra gyakorolt hatását”

– hangsúlyozta Radoslaw Kedzia. A vállalat partnereivel együtt dolgozik a biodiverzitás megőrzésén Európa különböző területein és nemzeti parkjaiban, ahol nyomon követik a fajok viselkedését, és például az orvvadászatra utaló zajok észlelésével óvják meg őket a kihalástól.

A TECH4ALL kezdeményezés részeként a Huawei bejelentette legújabb együttműködését a Bialowieza Nemzeti Parkkal és Rainforest Conncetion szervezettel, melynek célja egy akusztikus megfigyelőrendszer telepítése az erdőkbe az éghajlatváltozás lokális biodiverzitásra gyakorolt hatásainak tanulmányozására.

„A Huawei elkötelezett a tehetségek fejlesztése mellett, ezért egy új megállapodást írtunk alá a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel. A Seeds for the Future ösztöndíj célja az IKT-tanulmányok népszerűsítése a hallgatók körében”

– tette hozzá Radoslaw Kedzia. Az eseményen a Pécsi Tudományegyetem SEED-ösztöndíjasai bemutatták az elkészült projektjeiket is, többek között egy okospólót, amely egy elektrotechnikai laboratórium virtuális terében segít méréseket végezni.

Gazdaság

Folyamatosan változó jogszabályok: így segíthet az MI

jogszabályok

A megyék átnevezése óriási jogszabály-módosítási hullámot hozott magával

A megyék átnevezése vármegyékké nem csak nagy port kavart a sajtóban és a közbeszédben egyaránt, de többszáz jogszabály módosítását igényelt. A helyzetet bonyolítja, hogy a különféle jogalkotók eltérő megoldásokat alkalmaztak a helyzet megoldására. A vármegyei jogszabály-dömping azonban csak a jéghegy csúcsa: egy év alatt 214 közlöny közel 12 ezer oldalán csaknem ötezer jogszabály jelent meg.

Az Agrárminisztérium egyesével módosította a rendeleteit, az országgyűlés alapvetően egy hatalmas módosító törvényt alkotott, ami 187 másik törvényben írta át a megyét vármegyére, a kormány pedig a fent is emlegetett hatalmas rendelettel több, mint 300-at. Ez utóbbiakban külön érdekes, hogy nem csak a vármegyék szerepeltek benne, hanem egy füst alatt még kisebb- nagyobb apróságok is. A frissen életbe lépett szabályok nagy része úgynevezett módosító jogszabály, némelyik közülük akár 200-300 másikat is módosít. Ezeket a változásokat emberi erővel követni nagyjából esélytelen: az, hogy valaki minden egyes Magyar Közlönyt átnyálazzon, lehetetlen küldetésnek tűnik.

Állandóan résen kell lenni

A minisztériumok átnevezése összességében tehát sok száz jogszabály módosítását igényelte, de egy átlagos cég mindennapi életére nézve ez mégsem jelent jelentős változást. A JOXA.hu fejlesztői által készített felhasználói felmérés szerint a jogszabályváltozások számán túl a cégek számára az jelentette a legnagyobb kihívást, hogy az új változások nagyon gyorsan lépnek hatályba, így a korábbi 3-6-12 hónapos jogszabály-átvizsgálási belső céges szabályzatok teljesen használhatatlanok.

Mint Ferencz Mónika, a Blumenthal Consulting ügyvezetője megjegyezte, több olyan céggel is találkoztak, ahol a jogszabályok változásainak figyelésére egyszerűen nem maradt erőforrás: a nehézséget az jelenti elsősorban, hogy például a termelőcégeket érintő technikai, munkavédelmi, környezetvédelmi és egyéb jogszabályok változását a jogi osztályok nem, vagy nagyon nehezen vállalják, a termelésben dolgozó mérnökök pedig nem szívesen olvasnak minden másnap egy Magyar Közlönyt, vagyis munkanaponként mintegy 50-60 oldalnyi tömény jogi szöveget.

A másik nehézség az úgynevezett salátajogszabályok vizsgálata: az elmúlt évben volt olyan jogszabály, ami csaknem 320 másikat módosított, és leggyakrabban ezek a jogszabályok csak érintőlegesen kapcsolódnak egymással.

Év végén felgyorsulnak az események

A jogalkotási rendszernek sajátossága, hogy ősz után beindul a futószalag: napi 1-3 közlöny jelenik meg, és rengeteg új, olykor nagyon jelentős változás születik, miközben a legtöbben a karácsonyfa alatt pihenik ki a bejglikómát. Ferencz Mónika elmondta, hogy a decemberi roham évek óta ezer feletti jogszabályt jelent, amit emberi erővel feldolgozni lehetetlen. 2022 év vége ebben is rekorder: az év utolsó tíz napjában összesen 1530 nyilvános jogszabály módosítását hirdették ki 1351 módosító jogszabályban.

Segíthet az automatizáció

Az elmúlt egy évben számos nagy, kódex jellegű törvény, mint például a Közbeszerzési törvény, vagy az Egészségügyi törvény is 10-11 alkalommal módosult. A témában rekorder kományrendelet pedig 12 hónap alatt összesen 23-szor.

Ma már az ügyvédi irodák is vonakodva vállalnak jogszabálykövetést, mert szinte lehetetlen ekkora adathalmazból kiszedni a legfontosabbakat, ráadásul hiba nélkül. Ezért van szükség a mesterséges intelligenciára.

“A sajátos rendszerek miatt szükség van emberi ellenőrzésre is, de a cégek számára az is egy hatalmas segítség, hogy a robotizált rendszer kiválasztja és összegzi a céget potenciálisan érintő jogszabályokat”

– mondta el a cég ügyvezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Kétmilliárdnál tart az online számlák száma

2021 óta minden számlára rálát az adóhivatal.

Mint ismeretes, 2018. július 1-jén debütált NAV online számla rendszere. Az online számla amellett, hogy segíti a jogkövető vállalkozásokat, több százmilliárd forintnyi pluszbevételt is hoz az államkasszának. A bevételi adatok tanúsága szerint az ennek a digitális megoldásnak tulajdonítható többletbevétel évek óta szolgál a kormány adócsökkentéseinek fedezetéül. Mára az online számlák száma jelentősen nő, sőt elérte a kétmilliárdot.

A rendszerbe eddig 1,4 millióan regisztráltak, közülük 1,2 millióan már szolgáltattak is adatot. A csaknem kétmilliárd számla túlnyomó többségét elektronikus számlázóprogram segítségével küldték be az adóhatósághoz. Sőt, a NAV Online Számlázóját használók száma is meghaladta már a 228 ezret, míg a számlázó mobil alkalmazását 75 844 okoseszközre töltötték le.

Mint ismeretes, 2021 óta minden számlára rálát az adóhivatal, azóta ugrásszerűen megnőtt az online számla rendszerbe beérkező számlák száma. Míg 2019-ben átlagosan havonta kétmillió számláról érkezett adat, tavaly ez a szám már 66 millióra emelkedett.

A rendszer egyik legnagyobb vívmánya, hogy könnyen át lehet térni az elektronikus számlázásra, amely gyors és egyszerű. Ráadásul a papírszámláról áttérők számlánként több száz forintot is spórolhatnak. Az online számlázás révén pedig a cégek egyre nagyobb informatikai jártasságra tesznek szert, amely nemcsak az adott vállalkozást fejleszti, hanem jelentős szerepet játszhat Magyarország versenyképességének további növekedésében is.

Az online számla rendszer eredményes az áfacsalás elleni sikeres küzdelemben is. A feketegazdaság visszaszorítása, az úgynevezett áfarés – az állam által be nem szedett, azaz hiányzó áfa összege – kimagasló javulása ugyanis egyrészt pénzügyi mozgásteret ad az adók csökkentésére, másrészt kiemelt szerepet játszhat Magyarország versenyképességének további növekedésében. Míg Magyarországon 2010-ben még 22 százalék volt az áfarés aránya, ez mára 5,1 százalékra csökkent.

Az Európai Bizottság jelentése megerősítette: a magyar eredmény kiugró javulásában jól követhetők voltak az olyan intézkedések hatásai, mint az online pénztárgép (2014), az EKÁER (2015), az online számla (2018) bevezetése, valamint 2020-as kiterjesztése, illetve akár az otthonfelújítási támogatás bevezetése is, hiszen alapkövetelménnyé vált a számlák kibocsátása.

Forrás: Computerworld


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Az IzzyPay új igazgatósági taggal erősíti vezetőségét Gauder Milán személyében

Gauder Milán – korábban a Mastercard globális kártyaelfogadásért felelős alelnöke – igazgatósági tagként csatlakozik az IzzyPay Zrt.-hez.

Milán a pénzügyi szektorban szerzett több mint két évtizedes tapasztalatával gazdagítja a cég vezetőségét, stratégiai látásmódjával támogatja a BNPL hazai térnyerését és az e-kereskedelmi piac felzárkóztatását.

Az IzzyPay, Magyarország első lakossági BNPL (Buy Now, Pay Later – Vásárolj most, fizess később) szolgáltatója bejelentette, hogy Gauder Milán csatlakozi a cég igazgatósági tanácsába. Milán több mint két évtizedes tapasztalattal rendelkezik a pénzügyi szektorban, korábban a Mastercard globális kártyaelfogadásért felelős alelnöke volt. Széleskörű szakértelmével és stratégiai látásmódjával mostantól az IzzyPay vezetőségét bővíti.

Figyelemre méltó karrierje során Milán élen járt az innovatív fizetési megoldások bevezetésében, a pénzügyi szektor fejlődését és átalakulását ösztönözve. A készpénzmentesítési folymatok mély ismeretével jelentős hatást gyakorolhat az IzzyPay jövőbeli fejlődésére. Kinevezése megerősíti a cég kiemelkedő vezetői csapatát, amely elkötelezett az ügyfeleinek nyújtott egyszerű és kényelmes vásárlási élmény iránt.

Karrierje során Milán bebizonyította, hogy kiváló érzékkel rendelkezik a feltörekvő pénzügyi trendek felismeréséhez és a sikeres üzleti stratégiává alakításukhoz. Többek között az érintésmentes fizetés hazai – majd később európai – bevezetése fűződik a nevéhez, amellyel sikerült a fizetési megoldások terén felzárkóztatnia Magyarországot.

Kinevezése kapcsán az új igazgatósági tag kifejtette:

„Örülök, hogy csatlakozhatok az IzzyPayhez, és egy olyan csapat tagja lehetek, amely meghonosítja a BNPL szolgáltatást Magyarországon, ezáltal átalakítja a vásárlók gondolkodását a fizetési lehetőségek kapcsán. Az IzzyPay elkötelezettsége és célkitűzései tökéletesen illeszkednek az innovatív pénzügyi megoldások iránti szenvedélyemhez”.

Milán úgy véli, hogy a BNPL egy nagyon fontos kiegészítője lesz a hagyományos fizetési módoknak, amely nagyobb rugalmasságot, szabadságot és kényelmet biztosít a vásárlók számára, miközben fenntartja a felelős fogyasztást.

„Izgatott vagyok, hogy az IzzyPay pályájának ezen meghatározó, kezdeti szakaszában csatlakozhatok a vállalathoz. A BNPL-ágazat egyre fontosabb szerepet tölt be a pénzügyi szektorban, az IzzyPay mintáját követve egyre több szolgáltató jelenik majd meg a közeljövőben a magyar piacon is. Hasonló tapasztalatokat szereztem a contactless payment esetében: eleinte az érintés nélküli kártya csak egy kávézó láncnál volt elérhető, ahova a fogyasztók nem célzottan az érintésmentes fizetés élménye miatt mentek. Azonban minél jobban elterjedt, annál természetesebbé vált, hogy így is lehet fizetni. A verseny jó, és ösztönzi a piaci szereplőket a fejlődésre. Izgalmas időszak előtt állunk „

– fejezte ki lelkesedését Gauder Milán csatlakozása kapcsán.

Farkas Róbert, az IzzyPay vezérigazgatója üdvözölte Milán kinevezését: „Nagy örömünkre szolgál, hogy Milán csatlakozott igazgatótanácsunkhoz. Figyelemre méltó eredményei és a fizetési iparágban szerzett széleskörű tapasztalata felbecsülhetetlen értékűvé teszi őt vezetői csapatunkban. Úgy gondolom, hogy Milán ismeretei meghatározó szerepet fognak játszani az IzzyPay hosszú távú elképzelései és ambiciózus növekedési tervei megvalósításában”.

Az IzzyPay rövid távú célja a dinamikus, gyors növekedés és középtávon a BNPL széleskörű megismertetése a hazai fogyasztókkal. A többségében magyar tulajdonú társaság egy olyan rugalmas fizetési megoldást indított el, ami egyszerűbb és gyorsabb a korábbiaknál, emellett megfelel a fogyasztók változó igényeinek. Gauder Milán csatlakozásával az érintésmentes fizetés után a BNPL is fordulatot hozhat, most a hazai e-commerce piac zárkózhat fel a nemzetközi mezőnyhöz.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés

Friss