Zöld

Többszáz hektárnyi védett erdő újulhat meg az E.ON fejlesztése nyomán

Eltűnnek a légvezetékek és az oszlopok a Budai Tájvédelmi Körzet Natura 2000-es területeiről.

A Budai Tájvédelmi Körzet nyugatról határolja Budapestet sok helyen mélyen a városba ékelődő, jellemzően őshonos erdőkkel borított hegyvonulataival. A Natura 2000-es természetvédelmi terület egyedülálló botanikai, földtani és tájképi értékek őrzője, a főváros „tüdejének” is nevezik. Területét átszelik az E.ON és elődvállalatainak 70-80-as években épített gerinchálózatai, melyek 50 évvel ezelőtt még lakatlan övezetben létesültek, azóta azonban az agglomeráció körbenőtte őket. A környező települések – Nagykovácsi, Máriaremete, Remeteszőlős, Solymár, Pesthidegkút, Pilisszentiván, Pilisvörösvár, Piliscsaba – megnövekedett lakosságszáma és folyamatosan emelkedő energiaigénye, valamint a természeti környezet megóvásának együttes igénye hívta életre az E.ON Hungária Csoport egyik legjelentősebb Buda környéki hálózatfejlesztését.

Kezdetben 7.500 fogyasztót látott el az a solymári alállomás, amely ma 40.000 fogyasztási pont áramellátását biztosítja. A régió legnagyobb energiaigényű településeit kiszolgáló alállomás megújítása a folyamatosan növekvő energiakereslet miatt vált szükségessé, az E.ON pedig nem a hagyományos dinamikájú, időigényes fejlesztés mellett döntött. Egy szinte készre szerelt hajózási konténerbe épített mobil alállomást létesített Solymáron, hogy ügyfelei igényeit gyorsabban és hatékonyabban tudja kiszolgálni. A magasabb szereltségi szintű, gyorsabban leszállítható és üzembe helyezhető kompakt konténer alállomás megépítésével, valamint az új és korszerű kapcsolóberendezésekkel még tovább növelhető az üzembiztonság, és az esetlegesen bekövetkező hibák javítása is rövidebb ideig tart majd.

Az alállomás megújulásával párhuzamosan az E.ON megkezdte a környező településeken és védett erdőkön áthaladó 20 kV-os középfeszültségű hálózat egy részének elbontását és annak földkábellel való helyettesítését, a teljes folyamat 2022-2025 között több lépcsőben, az ügyfelek áramellátásának folyamatos biztosítása mellett történik. A légvezetékes hálózat megszüntetését – az üzembiztosabb hálózat igényén túl – több időjárási és természeti tényező indokolta, elég csak a budai erdőségeket érintő 2014-es jegesedésre gondolni, amikor a légvezetékekre fagyó vastag jégréteg súlya alatt a betonoszlopok kitörtek, leszakítva teljes vezetékszakaszokat, és elhúzódó áramszünetet okozva az ott élőknek. A vezetékek környezetében lakott területen a gallyazás, erdős területen a nyiladékkezelés egész éves feladatot ró az áramszolgáltatóra: a vezeték környékét folyamatosan gondozni kell a biztonságos működés érdekében. Nehézséget jelent, hogy az átjárhatatlan meredek erdős szakaszokon csak kézi erővel végezhető ez a művelet, egy vihar által kidöntött oszlop cseréje pedig időigényes és csak helikopterrel megoldható.

A fejlesztés kapcsán az E.ON a Budai Tájvédelmi Körzet Natura 2000-es területein, illetve a térség lakóövezeteiben több mint 450 oszlopot és 50 kilométernyi szabadvezetéket szüntet meg és vált ki földkábellel. A biztonságosabb üzemeltetést jelentő földkábeles hálózat létesítésével jelentősen csökken a térség áramellátásának kitettsége a természet erőivel szemben. Az átépített szakaszokon nem lesznek többé viharkárok vagy kidőlő fa okozta áramkimaradások, amelyek korábban akár több órás szolgáltatáskieséseket is okozhattak.

A 2022-ben indult projekt keretében a földkábelek jelentős részét már lefektette az E.ON, idén pedig megkezdte az oszlopok és légvezetékek elbontását. Pesthidegkút fejlődő városi részében, a családi házas övezetben minden oszlopot földkábellel váltottak ki. Máriaremete teljes területén elbontották az oszloptranszformátorokat, a földkábelek jelenlétét az utak mentén látható betonházas transzformátorállomások jelzik, itt egy kilométer hosszú erdei nyiladékot szüntetett meg az energiacég. A fejlesztésben az üzembiztonságot és a környezetvédelmet szorosan kíséri az esztétikum: egy oszlopok és vezetékek nélküli tisztább, rendezettebb városi utcaképnek örülhetnek az itt élők. A Hármashatárhegytől Budakesziig tartó cseres, kocsánytalan tölgyes erdőkön áthúzódó vonalszakaszon a vezetékeket több helyütt már levágták, most kezdik meg a vasoszlopok kiemelését. A Budakeszi vonalon is kompakt állomások jelzik a földkábelek jelenlétét, Nagykovácsiban pedig a földkábelek lefektetése és a régi vonalak bontása a nagykovácsi körforgalom megépülése után kezdődik majd el.

„Az E.ON Hungária Csoportnál a jövő áramhálózatát építjük, mindezt összhangban a természettel. A gyorsan fejlődő budai agglomerációt érintő beruházásunk jelentősen növeli a térség áramellátásának biztonságát, hálózatunk a jövőben kevésbé lesz kitett az időjárás egyre jellemzőbb szélsőségeinek, valamit a környéken élők bővítési igényeinek teljesítése gyorsabban valósulhat majd meg. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy olyan fejlesztést valósítunk meg, amelynek révén szinte láthatatlanná tesszük a villamos hálózatot, eltűnnek az oszlopok és vezetékek, a földbe helyezett kábelek révén pedig képesek leszünk visszaadni a természet eredeti szépségét”

– mondta el Katona Ádám, az E.ON Hungária Csoport hálózatokért felelős vezérigazgató-helyettese.

A földkábelesítés természetvédelmi szempontból is kiemelten fontos előrelépés. A középfeszültségű hálózat elbontásával a nyiladékkezelt területek mesterségesen egyenes vonalait önerdüléssel vagy a területet gondozó Pilisi Parkerdő szakemberei által ültetett őshonos fafajokkal begyógyíthatja az erdő.

„A Pilisi Parkerdő, mint a főváros és térségének legnagyobb zöld infrastruktúrakezelője üdvözölte az E.ON Hungária Csoport fejlesztési törekvéseit. A légvezetékek megszűnése nemcsak egy optikai tájseb begyógyítására nyújt lehetőséget, de egyúttal növelheti a fával borított területek arányát is, ami a klímaváltozás elleni küzdelem egyik fontos eszköze és egyben a helyi lakosság „zöld” iránti igényére is megoldást adhat. Következő lépésként fontos lesz e területek szakszerű kezelése, hogy a villamos távvezetékek évtizedes fennállása alatt megjelent idegenhonos és invazív növényekből álló gócpontokat megszüntessük, segítve ezzel az őshonos növényzet térhódítását”

– mondta el Rittling István, a Pilisi Parkerdő Budai Erdészetének erdészetvezetője.

A solymári alállomás teljes megújítása és a 2025-ig megvalósuló földkábeles villamosenergia-hálózatfejlesztés költsége meghaladja a 2 milliárd forintot. A beruházás részben a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásaiból valósul meg a magyar kormány előfinanszírozásával és támogatásával, részben önerőből finanszírozza az E.ON Hungária Csoport.

A többszáz tonnányi elbontott nyersanyag további sorsa kapcsán is érvényesülnek a fenntarthatósági szempontok az E.ON-nál: a korábbi helyükről kiemelt, 50-60 éves vasoszlopokat beöntik, a néhány éve felszerelt oszlopkapcsolókat újra felhasználja a cég, a lebontott vezetékek pedig alumíniumként hasznosulnak újra.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:buda eon fejlesztés körzet tájvédelmi

Up Next

Újabb győzelem az üvegházhatású gázok ellen

Don't Miss

A globális felmelegedés 1,5°C-ra szorításához a jelenleginél hétszer gyorsabban kell csökkenteni a szén-dioxid-intenzitást

Zöld

Valós idejű egyedfelismerés a természetvédelem szolgálatában

Új fejlesztés teszi lehetővé az állatok azonosítását drónokról is. Gyors, pontos és terepi alkalmazásra is alkalmas egyedfelismerő algoritmust fejlesztettek az ELTE biofizikusai.

Az MTA–ELTE „Lendület” Kollektív Viselkedés Kutatócsoport, a Max-Planck Kutatóintézet és a Stuttgarti Egyetem együttműködésében született RAPID rendszer képes valós időben azonosítani mintázott állatok egyedeit akár drónokról is. Az új módszer jelentős előrelépést jelent az egyedi viselkedés vizsgálata és a természetvédelmi monitorozás területén.

Az állatok egyedi azonosítása kulcsfontosságú feladat az ökológia és a viselkedéskutatás területén, ugyanakkor a terepi megfigyelések során hosszú ideig csak szakértők manuális munkájára lehetett támaszkodni. A mesterséges intelligencia és a számítógépes látás fejlődésével azonban lehetővé vált, hogy ezt a feladatot automatizált rendszerek végezzék el. A jelenlegi megoldások többsége ugyan nagy pontosságot ér el, de gyakran nem alkalmas valós idejű működésre vagy terepi, korlátozott kapacitású eszközökön való alkalmazásra. Erre a kihívásra ad választ a RAPID (Real-time Animal Pattern re-Identification on edge Devices) nevű új algoritmus, amelyet Zábó András és Nagy Máté, az MTA–ELTE „Lendület” Kollektív Viselkedés Kutatócsoport munkatársai, valamint Aamir Ahmad, a Max Planck Intézet és a Stuttgarti Egyetem kutatója fejlesztett.

A RAPID különlegessége, hogy képes valós időben működni: egy hagyományos számítógépen másodpercenként 40–60, míg kisebb, beágyazott eszközökön – például drónokon – akár 10 egyed azonosítására is képes. Ez azt jelenti, hogy a rendszer nemcsak utólagos képfeldolgozásra használható, hanem valós időben történő megfigyelések során is, például autonóm drónrendszerek részeként.

Az algoritmus működésének alapja a mintázott állatok egyedi megjelenése: a zebrák csíkjai, a zsiráfok foltjai vagy a jaguárok mintázatai egyedenként különböznek, hasonlóan az emberi ujjlenyomatokhoz. A RAPID ezeket a vizuális jellegzetességeket elemzi, és egy korábban felépített adatbázishoz hasonlítja, így azonosítja az adott egyedet.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Kiderült, hogyan lennének energiahatékonyabbak a vállalkozások

Hatékonyabb gépek, intelligens világítás és termosztátok – ezek a leggyakoribb lépések az energiafogyasztás csökkentésére a Schneider Electric felmérésében részt vevő vállalkozások körében. A kutatásból kiderült az is, hogy a relatív többségük a szigetelést tartja a leghasznosabb energiahatékonysági fejlesztésnek, ugyanakkor ötödük már teljeskörű energetikai korszerűsítést valósított meg az épületeinél az elmúlt öt évben.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata felmérésében részt vevő hazai vállalkozások több mint kétharmada jelezte, hogy az energiafogyasztásuk csökkentése érdekében lecserélték a gépeiket hatékonyabb berendezésekre és a jövőben is ilyenek beszerzését tervezik. Közel kétharmaduk pedig intelligens világítás és intelligens termosztátok telepítésével mérsékelte fogyasztását, a válaszadók 56 százaléka pedig a benti hőmérséklet csökkentésével. A stratégiai gondolkodás terjedésére utal, hogy a kutatásban részt vevő vállalkozások közel negyede számolt be arról, hogy energiamenedzsment, vagy épületfelügyeleti rendszert is telepített.

Ezek az eredmények is mutatják, hogy az energiafogyasztás és a hozzá kapcsolódó költségek kezelése egyre több cég számára kiemelt fontosságú feladat. Ez érthető is, ugyanis egy jelentősebb áramár-emelkedés a válaszadók közel kétharmadát sodorná nehéz helyzetbe, míg 8 százalékuk esetében már egy kisebb mértékű drágulás is sokat rontana a helyzeten.

Hatalmas előnyt jelent az épületek okosítása

Az energiahatékonysági beruházások közül a relatív többség (48 százalék) a szigetelést tartja a leghasznosabbnak. A fűtési rendszerek cseréjét, a nyílászárók cseréjét, illetve energiamenedzsment rendszer telepítését egyaránt 12 százalék jelölte meg a leghasznosabb lépésként, míg a hatékonyabb gépek beszerzése és épületfelügyeleti rendszer alkalmazása 8-8 százalék számára jelenti a legcélszerűbb megoldást.

Az energiahatékonyság beruházás megvalósító cégek a szigetelésben bíztak leginkább, a felmérésben részt vevők 56 százalékánál történt ez meg.

„Érdemes tisztában lenni azzal, hogy az épületek okosításával szinte ugyanakkora energiamegtakarítás érhető el, mint a szigeteléssel, viszont érezhetően alacsonyabb költségen. A növekvő tudatosságot jelzi, hogy a felmérésünkben részt vevők közel negyede teljeskörű energetikai korszerűsítést valósított meg. Emellett a vállalkozások ötöde új épületfelügyeleti vagy energiamenedzsment rendszert vezetett be és ugyanekkora azok aránya is, ahol a teljes épületgépészet felújítása megtörtént az elmúlt öt évben”

– mondta el Géczy Áron a Schneider Electric marketing igazgatója.

A magas költségek és a hosszú megtérülési idő a fő akadályok

A legnagyobb kihívásnak a magas költségeket (48 százalék), illetve a túl hosszú megtérülési időt (32 százalék) tartják a kutatásban részt vevő vállalkozások az energiahatékonysági projektek kapcsán. A megfelelő partner vagy kivitelező megtalálása 16 százalék szerint jelenti a legnagyobb akadályt, 4 százalék pedig a leginkább megfelelő megoldás kiválasztásához szükséges szakértelem cégen belüli hiányát emelte ki. Ennek fényében kevésbé meglepő, hogy a kutatás során a válaszadók 40 százaléka jelezte, hogy az elmúlt öt évben nem valósított meg semmilyen energiahatékonysági fejlesztést.

„Bár jól láthatóan foglalkoztatja a vállalkozásokat az energiafogyasztásuk és az áramköltségek alakulása, egyelőre több tényező is akadályozza, hogy valóban tartós eredményeket hozó fejlesztéseket valósítsanak meg. Pedig a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy nagyon komoly előnyökkel jár egy ilyen beruházás. Egy hazai kiskereskedelmi láncnál például azt tapasztaltuk, hogy csak a mérés 30 százalék körüli energiamegtakarítást tud előidézni. A Schneider Electric arra is gondolt, hogy az eszközök és megoldások mellett tanácsadással is támogassa a hazai vállalkozásokat. Az EcoConsult energiaauditunk abban segít, hogy a létesítmények energiahatékonyabban, megbízhatóbban és költséghatékonyabban működjenek. A szolgáltatás révén jelentős, akár 30 százalékos energiamegtakarítás érhető el, 2-3 év alatt megtérülő beruházással”

– tette hozzá Géczy Áron.

Már a tervezésnél is energiahatékonyságra és fenntarthatóságra kell törekedni

A Schneider Electric kutatásában rákérdezett arra is, hogy milyen szempontoknak kellene érvényesülniük az új ipari és kereskedelmi ingatlanok tervezésénél. A válaszadók ebben az esetben is több opciót is megjelölhettek, amelyek közül a fenntarthatóság és energiahatékonyság bizonyult a legnépszerűbbnek (84 százalék), míg a fejlett energiamenedzsment és épületfelügyeleti megoldások alkalmazását a felmérésben részt vevők közel kétharmada emelte ki. Az energiabiztonság 44 százaléknál szerepelt a fő tervezési szempontok között, a kényelem és dizájn pedig alig több mint a válaszadók tizedénél.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Az EU új szabályozása energiasemlegességet vár el a magyar szennyvíztisztítóktól is

A szennyvíztisztítás köztudottan fontos környezeti feladat: a természetes vizekbe visszaengedett szennyvíz minősége szigorúan szabályozott, és a tisztítási technológiák az elmúlt évtizedek alatt sokat fejlődtek. Kevesebbet beszélünk azonban arról, hogy maga a tisztítási folyamata is jelentős energiafelhasználással és komoly szén-dioxid-kibocsátással jár.

A jó hír: a modern technológia ma már nemcsak a kibocsátott víz minőségét képes javítani, hanem a folyamat energiaigényét is drasztikusan csökkenteni. Többek között erre hoz példát a világ egyik vezető víztechnológiai vállalatának frissen megjelent fenntarthatósági jelentése. A Time magazin által nemrég a világ 100 legfenntarthatóbb vállalata közé választott Xylem technológiai startupokkal is együtt dolgozik, hogy zöldítse és energiakímélőbbé tegye a szennyvíztisztítás folyamatát.

A Szegedi Vízmű szennyvíztisztító telepe

A szennyvíztisztítás során a biológiai lebontást végző baktériumok oxigénigényét levegőztetéssel – más néven aerációval – kell kielégíteni. Ez a folyamat egy átlagos szennyvíztisztító teljes energiafelhasználásának 40–60 százalékát teszi ki. Minél nagyobb a telep, annál komolyabb ez a tétel: nem ritka, hogy egy nagyobb városi szennyvíztisztító évi energiaszámlájának több mint fele egyedül a levegőztetésre megy el. Ha ebben a folyamatban tudunk újítani és hatékonyságot javítani az jelentős energia megtakarításra ad módot.

„A szennyvíztisztítás energiaigénye Magyarországon sem elhanyagolható kérdés. A telepek többsége mára elavult tervezési elvek mentén épült, ahol az energiahatékonyság másodlagos szempont volt. Ma már egészen más a helyzet: a technológia lehetővé teszi, hogy ugyanazt a tisztítási minőséget lényegesen kevesebb energiával érjük el – és ez nemcsak környezeti, hanem komoly gazdasági előny is. Az egyik kulcs mindebben a levegőztetés folyamatának modernizálása. A hazai szennyvíztisztító telepek többsége is lépéskényszerben van, ha meg akar felelni az uniós jogszabályoknak energetikai elvárások mentén”

– mondja Gampel Tamás, a Magyarországon is számos vízművel és vízügyi igazgatósággal együtt dolgozó Xylem értékesítési vezetője.

Több száz magyar szennyvíz telepre várhat modernizáció

A technológiai fejlődés nem csupán elméleti: konkrét telepeken mért adatok igazolják, hogy az energiahatékonyság drámain javítható okosabb tervezéssel és adaptív berendezésekkel. Hazánkban az elmúlt években veszélyes forráshiány jellemezte a vízügyi iparágat, de a modernizáció nem sokáig odázható el energetikai korszerűsítés terén. Nemzetközi példák igazolják, hogy az innovatív technológiai jelentős segítség ebben.

Levegőztető tányérok az egri szennyvíztisztítóban

A Xylem az elmúlt évtizedben számos magyar szennyvíztisztítón végzett összehasonlító vizsgálatokat. Példaként említhető, hogy a szegedi szennyvíztisztító levegőztető rendszerének korszerűsítésével 10 és 20 százalék közötti energiamegtakarítást sikerült elérni. Ezt annak fényében kell értékelnünk, hogy ez 1,1 millió kWh-t jelent évente, ami egy néhány tízezer lakosú város villamos energia fogyasztásával egyenlő. Egy másik példa az egri szennyvíztisztítón végzett részleges korszerűsítés, ahol szintén közel 20%-os villamos energia megtakarítást sikerült elérni a levegőztető rendszer korszerűsítésével. Az itt elért megtakarítás 0,4 millió kWh volt.

Miért most? Az EU is lépett

Az energiahatékonyság kérdése mára szabályozási szintre is emelkedett, ami tovább erősíti az újmegoldások iránti igényt. Az Európai Unió 2024-ben elfogadott szennyvíztisztítási rendelete (UWWTP 3019/2024) stratégiai célként fogalmazza meg a telepek életcikluson átívelő energiasemlegességét – vagyis a szennyvíztisztítók többé nem pusztán energiafogyasztókként kezelendők, hanem olyan rendszerekként, amelyek fogyasztásukat minimalizálják. A rendelet különös hangsúlyt fektet a levegőztetés hatékonyságának javítására, az adaptív vezérlőrendszerek alkalmazására és a digitális modellezés bevezetésére.

„Ezek az eredmények nem egyedi szerencsés eseteket mutatnak, hanem a rendszerszintű gondolkodás erejét: ahol a tisztítás folyamtatát végző technológiai egységek – diffúzorok, fúvók, keverők és vezérlőrendszerek – integrált, okos egységként működnek, ott következetesen jobb eredmény születik. Ezeket a technológiákat nemcsak azért érdemes alkalmazni, mert jogszabályi előírás az karbonsemlegesség, hanem mert a kevesebb energia alacsonyabb költségszinttel is jár – miközben a tisztítás minősége nem romlik, hanem javul”

– foglalja össze Gampel Tamás.

22 milliárd köbméter vízmegtakarítás. A Xylem 2025-ös fenntarthatósági jelentéséből az is kiderül, hogy 2019 és 2025 között az ügyfelek megoldásai révén több mint 22 milliárd köbméter vizet sikerült újrahasznosítani globálisan. A vállalat emellett 2025-ben összesen 20 millió embert ért el ivóvíz- és közegészségügyi megoldásaival. Ebbe beletartozik a Xylem Watermark jótékonysági program keretében nyújtott humanitárius segítség is: a vállalat 2025-ben 200 vízzel kapcsolatos természeti katasztrófa által sújtott területen avatkozott be, ivóvízhozzáférést és szanitációs megoldásokat biztosítva. A program részeként az alkalmazottak munkaidejük egy százalékát önkéntességre fordíthatják – évi 20 fizetett óra keretében –, amit sokan vízügyi oktatási és fejlesztési projekteken töltenek el helyi közösségekben.

A Xylem 2025-ös fenntarthatósági jelentése elérhető a vállalat weboldalán.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!