Zöld

Többszáz hektárnyi védett erdő újulhat meg az E.ON fejlesztése nyomán

Eltűnnek a légvezetékek és az oszlopok a Budai Tájvédelmi Körzet Natura 2000-es területeiről.

A Budai Tájvédelmi Körzet nyugatról határolja Budapestet sok helyen mélyen a városba ékelődő, jellemzően őshonos erdőkkel borított hegyvonulataival. A Natura 2000-es természetvédelmi terület egyedülálló botanikai, földtani és tájképi értékek őrzője, a főváros „tüdejének” is nevezik. Területét átszelik az E.ON és elődvállalatainak 70-80-as években épített gerinchálózatai, melyek 50 évvel ezelőtt még lakatlan övezetben létesültek, azóta azonban az agglomeráció körbenőtte őket. A környező települések – Nagykovácsi, Máriaremete, Remeteszőlős, Solymár, Pesthidegkút, Pilisszentiván, Pilisvörösvár, Piliscsaba – megnövekedett lakosságszáma és folyamatosan emelkedő energiaigénye, valamint a természeti környezet megóvásának együttes igénye hívta életre az E.ON Hungária Csoport egyik legjelentősebb Buda környéki hálózatfejlesztését.

Kezdetben 7.500 fogyasztót látott el az a solymári alállomás, amely ma 40.000 fogyasztási pont áramellátását biztosítja. A régió legnagyobb energiaigényű településeit kiszolgáló alállomás megújítása a folyamatosan növekvő energiakereslet miatt vált szükségessé, az E.ON pedig nem a hagyományos dinamikájú, időigényes fejlesztés mellett döntött. Egy szinte készre szerelt hajózási konténerbe épített mobil alállomást létesített Solymáron, hogy ügyfelei igényeit gyorsabban és hatékonyabban tudja kiszolgálni. A magasabb szereltségi szintű, gyorsabban leszállítható és üzembe helyezhető kompakt konténer alállomás megépítésével, valamint az új és korszerű kapcsolóberendezésekkel még tovább növelhető az üzembiztonság, és az esetlegesen bekövetkező hibák javítása is rövidebb ideig tart majd.

Az alállomás megújulásával párhuzamosan az E.ON megkezdte a környező településeken és védett erdőkön áthaladó 20 kV-os középfeszültségű hálózat egy részének elbontását és annak földkábellel való helyettesítését, a teljes folyamat 2022-2025 között több lépcsőben, az ügyfelek áramellátásának folyamatos biztosítása mellett történik. A légvezetékes hálózat megszüntetését – az üzembiztosabb hálózat igényén túl – több időjárási és természeti tényező indokolta, elég csak a budai erdőségeket érintő 2014-es jegesedésre gondolni, amikor a légvezetékekre fagyó vastag jégréteg súlya alatt a betonoszlopok kitörtek, leszakítva teljes vezetékszakaszokat, és elhúzódó áramszünetet okozva az ott élőknek. A vezetékek környezetében lakott területen a gallyazás, erdős területen a nyiladékkezelés egész éves feladatot ró az áramszolgáltatóra: a vezeték környékét folyamatosan gondozni kell a biztonságos működés érdekében. Nehézséget jelent, hogy az átjárhatatlan meredek erdős szakaszokon csak kézi erővel végezhető ez a művelet, egy vihar által kidöntött oszlop cseréje pedig időigényes és csak helikopterrel megoldható.

A fejlesztés kapcsán az E.ON a Budai Tájvédelmi Körzet Natura 2000-es területein, illetve a térség lakóövezeteiben több mint 450 oszlopot és 50 kilométernyi szabadvezetéket szüntet meg és vált ki földkábellel. A biztonságosabb üzemeltetést jelentő földkábeles hálózat létesítésével jelentősen csökken a térség áramellátásának kitettsége a természet erőivel szemben. Az átépített szakaszokon nem lesznek többé viharkárok vagy kidőlő fa okozta áramkimaradások, amelyek korábban akár több órás szolgáltatáskieséseket is okozhattak.

A 2022-ben indult projekt keretében a földkábelek jelentős részét már lefektette az E.ON, idén pedig megkezdte az oszlopok és légvezetékek elbontását. Pesthidegkút fejlődő városi részében, a családi házas övezetben minden oszlopot földkábellel váltottak ki. Máriaremete teljes területén elbontották az oszloptranszformátorokat, a földkábelek jelenlétét az utak mentén látható betonházas transzformátorállomások jelzik, itt egy kilométer hosszú erdei nyiladékot szüntetett meg az energiacég. A fejlesztésben az üzembiztonságot és a környezetvédelmet szorosan kíséri az esztétikum: egy oszlopok és vezetékek nélküli tisztább, rendezettebb városi utcaképnek örülhetnek az itt élők. A Hármashatárhegytől Budakesziig tartó cseres, kocsánytalan tölgyes erdőkön áthúzódó vonalszakaszon a vezetékeket több helyütt már levágták, most kezdik meg a vasoszlopok kiemelését. A Budakeszi vonalon is kompakt állomások jelzik a földkábelek jelenlétét, Nagykovácsiban pedig a földkábelek lefektetése és a régi vonalak bontása a nagykovácsi körforgalom megépülése után kezdődik majd el.

Az E.ON Hungária Csoportnál a jövő áramhálózatát építjük, mindezt összhangban a természettel. A gyorsan fejlődő budai agglomerációt érintő beruházásunk jelentősen növeli a térség áramellátásának biztonságát, hálózatunk a jövőben kevésbé lesz kitett az időjárás egyre jellemzőbb szélsőségeinek, valamit a környéken élők bővítési igényeinek teljesítése gyorsabban valósulhat majd meg. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy olyan fejlesztést valósítunk meg, amelynek révén szinte láthatatlanná tesszük a villamos hálózatot, eltűnnek az oszlopok és vezetékek, a földbe helyezett kábelek révén pedig képesek leszünk visszaadni a természet eredeti szépségét

– mondta el Katona Ádám, az E.ON Hungária Csoport hálózatokért felelős vezérigazgató-helyettese.

A földkábelesítés természetvédelmi szempontból is kiemelten fontos előrelépés. A középfeszültségű hálózat elbontásával a nyiladékkezelt területek mesterségesen egyenes vonalait önerdüléssel vagy a területet gondozó Pilisi Parkerdő szakemberei által ültetett őshonos fafajokkal begyógyíthatja az erdő.

A Pilisi Parkerdő, mint a főváros és térségének legnagyobb zöld infrastruktúrakezelője üdvözölte az E.ON Hungária Csoport fejlesztési törekvéseit. A légvezetékek megszűnése nemcsak egy optikai tájseb begyógyítására nyújt lehetőséget, de egyúttal növelheti a fával borított területek arányát is, ami a klímaváltozás elleni küzdelem egyik fontos eszköze és egyben a helyi lakosság „zöld” iránti igényére is megoldást adhat. Következő lépésként fontos lesz e területek szakszerű kezelése, hogy a villamos távvezetékek évtizedes fennállása alatt megjelent idegenhonos és invazív növényekből álló gócpontokat megszüntessük, segítve ezzel az őshonos növényzet térhódítását”

mondta el Rittling István, a Pilisi Parkerdő Budai Erdészetének erdészetvezetője.

A solymári alállomás teljes megújítása és a 2025-ig megvalósuló földkábeles villamosenergia-hálózatfejlesztés költsége meghaladja a 2 milliárd forintot. A beruházás részben a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásaiból valósul meg a magyar kormány előfinanszírozásával és támogatásával, részben önerőből finanszírozza az E.ON Hungária Csoport.

A többszáz tonnányi elbontott nyersanyag további sorsa kapcsán is érvényesülnek a fenntarthatósági szempontok az E.ON-nál: a korábbi helyükről kiemelt, 50-60 éves vasoszlopokat beöntik, a néhány éve felszerelt oszlopkapcsolókat újra felhasználja a cég, a lebontott vezetékek pedig alumíniumként hasznosulnak újra.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Nemzetközi, építészeti díjat nyer a KÖZTI két projektje

közti

BigSEE Architecture 2024 nemzetközi építészeti díjat kapott a Középülettervező Zrt. (KÖZTI) két projektje is Szlovéniában.

A BigSEE díjjal a délkelet-európai régió 21 országában díjazzák a legjobb építészeti, belsőépítészeti és formatervezési megoldásokat 6 különböző kategóriában. A KÖZTI a Balatonfüredi Kongresszusi Központtal és a Veszprémi Zöld Város projekttel nyerte el az elismerést.

A BigSEE díjat a Ljubljanában székelő alapítvány, a Zavod Big alapította: a SEE rövidítés a South-East Europe-ra vagyis Délkelet-Európára utal. Az elismerés célja az építészet, a belsőépítészet, a kreatív iparágak terén elért kiváló eredmények, alkotások bemutatása és elismerése. A BigSEE Architecture Award az évek során Közép-Európa meghatározó építészeti elismerésévé nőtte ki magát, jól reprezentálva a régió kreatív potenciálját.

A Balatonfüred Kongresszusi Központ a „kulturális létesítmény” kategóriában kapott elismerést. A KÖZTI tervei alapján megépített modern, transzparens épület megjelenésében három fő anyag dominál: a kő, az üveg és az épület ötödik homlokzataként megjelenő zöldtető. Utóbbi a létesítmény egyik különlegessége, amely által belesimul a környezetébe. A Balatonfüred Kongresszusi Központ a konferenciaturizmus balatoni fővárosává teszi Balatonfüredet. A látványos épületegyüttes nagyszabású rendezvényeknek ad otthont, konferencia-központként és kiállítótérként is üzemel. A létesítmény földszinti alapterülete több mint háromezer négyzetméter, itt található az előcsarnok és a hozzá flexibilisen kapcsolódó 380 négyzetméteres kiállítóterület, a két helyiség összenyitható, így nagyobb rendezvények szervezésére is alkalmas. A kiállítótérből még két 60, illetve 110 fő befogadására alkalmas terem nyílik, ezek szintén összenyithatók. Az épület emeletén négy, mobil falakkal egymástól leválasztható, szekcióterem kapott helyet. Az emeleten található az impozáns, 670 férőhelyes, remek akusztikával kialakított színházterem is, karzattal és süllyesztett zenekari árokkal.

A BigSEE Architecture díjátadóján a KÖZTI tervei alapján megvalósult veszprémi Zöld Város projekt is elismerést kapott. A 2023-as Európa Kulturális Fővárosa projekt részeként Veszprém történelmi városközpontján kívül a kulturális és oktatási központja is jelentős zöldfelületi fejlesztéssel újult meg. A szecessziós színházépület meglévő és új közterületei szervesen kapcsolódnak az egyetemi campus területén belül az új mélygarázs felett kialakított közterületekhez és az egységes tájépítészeti koncepció szerint megújult zöldfelületekhez. Veszprémben a Megyeház téren új kávézó létesült, egybeépítve a felújított támfalrendszerrel.  A felújított, újjáépített, kiegészített támfalak mentén, illetve a nyugati oldalon részben a falsíkon kívül konzolosan építve, egy falsétány biztosítja a dombtetőn lévő műemlék templomrom megközelítését. A falsétány vonalvezetésének meghatározásánál és a kapcsolódó tartószerkezetek kialakításánál a legfőbb építészeti és tájépítészeti szempont a meglévő természetes és épített terepalakulatok (dolomit sziklafalak, illetve az ehhez kapcsolódó kő/tégla támfalak) megőrzése, valamint a kőanyag újbóli felhasználása volt. Veszprém szívében egy olyan zöld sziget jött létre, amely a különböző funkciókat betöltő kulturális szigetek által lehetőséget kínál a különböző generációk rekreációjára. Ezen túl a Zöld Város kialakítása során őshonos magyar növényfajok bemutatásával egy etnobotanikai kertet is kialakítottak a múzeum és a tájház között.

A BigSEE Architecture Awards díjátadója Ljubljanában volt. A KÖZTI a korábbi években is sikerrel szerepelt a szlovén nemzetközi építészeti díjon. A White House irodaház, a BudaPart Otthonok „D” épület, a V.30 Belvárosi Sportközpont, valamint a soproni Lőver Uszoda is kategóriagyőztes lett.

75 év tapasztalat

A KÖZTI Magyarország legnagyobb múltú tervezőirodája idén 75 éves. Az iroda számtalan gazdasági, társadalmi, és történelmi válságot átélt, sikerének titka pedig mindvégig a rugalmasság és alkalmazkodóképesség volt. Az 1949-ben alakult KÖZTI-ben a magyar építészet olyan kiemelkedő alakjai is megfordultak az elmúlt évtizedekben, mint Zalaváry Lajos vagy Jánossy György. Az építésziroda nemcsak korábban, hanem napjainkban is több Ybl Miklós-, Kossuth- és Pro Architectura-díjas építésznek ad munkát, a referenciák pedig az oktatásügyi épülettől a lakóépületig számtalan létesítményt ölelnek fel itthon és külföldön (például Afrikában és a Közel-Keleten) egyaránt.

A Középülettervező Zrt. (KÖZTI) hazánk legrégebbi és legnagyobb hagyományokkal rendelkező építészirodája. A KÖZTI-nél több mint 50 építész dolgozik. A cég legjelentősebb referenciái között tudhatja többek között a Kossuth tér rekonstrukcióját, az Eiffel Műhelyházat, a Puskás Arénát, valamint a Liszt Ferenc Repülőtér Skycourt és T2B móló épületét is.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Zöld

Több mint 60 ezer fenntarthatósági kihívást teljesítettek a HUMDA Zöld Életre Valók kampányában

zöld

Óriási sikert hozott a Zöld Életre Valók néven indított fenntarthatósági kampány, amelyet Széchenyi Egyetemi Csoporthoz tartozó HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. indított a zöldátállás és a klímasemlegesség elérése érdekében.

Összesen csaknem 20 ezer játékos vett részt a játékban, 62 ezer kihívást teljesítettek és több mint 30 ezer kvízt töltöttek ki a résztvevők. Az egy hete zárult kezdeményezés során napi rendszerességgel edukált az Ügynökség a környezettudatossággal, a hidrogéntechnológiával és a jövő közlekedésével kapcsolatos tartalmakkal.

Többek között elektromos kerékpárokat, rollereket, valamint egy elektromos autó fél éves használatát nyerték el a szerencsés résztvevők, akiket egy olyan online műsorban sorsoltak ki, amelyet több mint négyszázan követtek az interneten. Volt olyan játékos, aki 1476 kihívást teljesített és olyan is, aki 46 kvízt töltött ki. Egy-egy kihívást többször is lehetett teljesíteni, míg a napi kvízeket mindenki csak egyszer tölthette ki. A legidősebb játékos 89 éves volt. A kampányba történő regisztráció során a felhasználók Magyarország fokozottan védett állatai közül választhattak karakterét, a legtöbben a barna medvét, az európai vidrát és a vadmacskát választották.

A három vagy tíz napos kihívásokat 17 ezer alkalommal indították el és közel 3 ezren teljesítették. A karbonlábnyomukat több mint hatszázan számolták ki, kétszáznál is többen kezdtek el otthon komposztálni és közel ötszázan mosogattak kevesebb víz felhasználásával. Hidrogén üzemanyagcellás autóbusszal 1048-szor utaztak a kampányban, volt, aki összesen 62 alkalommal. Az egyik kihívásban tíz napon át napi 10 ezer lépest kellett teljesíteni, amit egy lépésszámláló alkalmazásból lefotózott képpel lehetett bizonyítani – ennek köszönhetően csaknem 5 millió lépést tettek meg a játékosok.

– Szerettük volna tudatosítani az emberekben a fenntartható életmód jelentőségét, ebben sokkal jobb eredményeket értünk el, mint amire számítottunk. Minden egyes részt vevő apró, de hihetetlenül fontos lépéseket tett azért, hogy eléje az ország a klímasemlegességet egy szórakoztató, egyben inspiráló játék keretében. Bízom benne, hogy sokaknál ezek a rutinok tartósan a hétköznapok részei válnak és ezzel családi vagy baráti körben jó példát mutatnak – mondta Weingartner Balázs, a HUMDA Igazgatóságának elnöke.

– Többszázezer embert értünk el a kampányunkkal, amely a fenntartható közlekedés, étkezés, fogyasztás és hulladékgyűjtés területén keresztül mutatta be a zöldebb életmódot. Büszkék vagyunk rá, hogy olyan influenszerek is segítették munkánkat, mint Puskás-Dallos Peti színész, énekes, műsorvezető, valamint vegán aktivista, illetve felesége Puskás-Dallos Bogi, énekes, műsorvezető, Tápai Szabina EHF kupa-győztes magyar kézilabdázó; Bukovicsné Békefi Daisy, a Greens of Daisy termékcsalád megálmodója, 2022-es Go Green nagykövet és Magyarósi Csaba vlogger. Ők is folyamatosan beszámoltak a saját követőiknek a Zöld Életre Valók kampányról és teljesítették a HUMDA aktivációit. Segítségükkel a játékosokon túl tömegekhez juttattuk el a zöld üzeneteket – emelte ki Lázár László, a HUMDA kommunikációs vezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Zöld

Zéró karbon célok elérése szén-dioxid leválasztással

szén

A Messer, a világ vezető magántulajdonban lévő ipari, orvosi és különleges gáz szakértője a magas CO2 kibocsátású iparágak szén-dioxid mentesítésére létrehozott szolgáltatással, a ZeCarb Carbon Capture as a Service megoldással bővíti portfólióját.

Az egész világon rohamosan nő a kereslet az ipari folyamatok szén-dioxid-mentesítésére. A „ZeCarb”-bal a Messer erre a növekvő igényre reagál. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA, iea.org) szerint a szén-dioxid leválasztási, hasznosítási és tárolási megoldásoknak (nemzetközi rövidítéssel CCUS, azaz Carbon Capture, Utilization and Storage) önmagukban évi 1,2 gigatonna CO2-kibocsátást kellene megakadályozniuk ahhoz, hogy 2050-re elérjük a nettó zéró forgatókönyvet. A Messer új ZeCarb szolgáltatása e célokhoz járul hozzá, építve az ipari gáz szakértő több évtizedes tapasztalatára a CO2-visszanyerés terén.

Bernd Eulitz, a Messer vezérigazgatója elmondta:

„A „ZeCarb” szolgáltatással a vállalatok nemcsak a globális fenntarthatósági célokhoz igazíthatják, és csökkenthetik karbon lábnyomukat, de új növekedési lehetőségeket is találhatnak. A Messer a „ZeCarb” márkanév alatt futó CCUS technológiával mind a vállalati, mind pedig a kormányzati, önkormányzati szektort is képes támogatni abban, hogy gazdaságosan és hatékonyan csökkentsék kibocsátásukat, miközben az egyre nagyobb elkötelezettséget kívánó fenntarthatósági céloknak is megfelelnek.”

A Messer ZeCarb szolgáltatása a teljes CCUS értékláncot egy kézből biztosítja

A Messer az ipari tevékenység során kibocsátott CO2-ot, amely származhat például acél-, cement-, üveg-, papír, vegyianyag-gyártásból, vagy akár fosszilis tüzelésű erőművekből, még a légkörbe kerülés előtt leválasztja. A visszanyert CO2-t ezután olyan technológiákban használják fel, amelyek célja a fosszilis tüzelőanyagok használatának csökkentése, például szintetikus üzemanyagok (eFuels) vagy fenntartható repülőgép-üzemanyagok (SAF) gyártása. Alternatív megoldásként a visszanyert CO2-t tartósan földalatti geológiai képződményekben tárolják. Különösen a kimerült olaj- és gázmezők ideálisak erre a célra, amelyekben évmilliók óta megtalálható a földgáz, nitrogén és CO2 keveréke.

„Mint globális ipari gáz szakértő vállalat, a Messer számos együttműködő partnerrel áll kapcsolatban Ázsia, Európa és Amerika vezető piacain, ezért a vállalat a CCUS teljes értékláncát le tudja fedni.”

– hangsúlyozta Dr. Tarek El Hawary, műszaki vezérigazgató.

„A ZeCarb-bal pedig a már bizonyított CO2-visszanyerési technológiát szén-dioxid leválasztásra és tárolásra is be tudjuk vetni.”

A Messer már több mint 90 rendszert telepített világszerte, amelyek a szén-dioxid-leválasztás legjobban bevált és skálázható rendszerei közé tartoznak.

A magyarországi szén-dioxid tárolás és -hasznosítás Fehér Könyve

Hazánkban 2023-ban készült el a Szegedi Tudományegyetemen, a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratóriuma gondozásában a „Szén-dioxid-tárolási és -hasznosítási (Carbon Capture and Storage – CCS/Carbon Capture and Utilization – CCU) lehetőségek Magyarországon” című Fehér könyv, amely javaslatokat fogalmaz meg a szén-dioxid-leválasztás, -felhasználás és -tárolás (CCU/S) alkalmazások hazai elterjedésének támogatására a nehezen karbonmentesíthető ágazatokban. A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy a környezetvédelemben olyan megoldások fognak jól működni, amelyek a környezeti szempontok mellett gazdasági és társadalmi oldalról is fenntarthatók.

További információ:

https://www.zecarb.messergroup.com


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss