Zöld
Többszáz hektárnyi védett erdő újulhat meg az E.ON fejlesztése nyomán
Eltűnnek a légvezetékek és az oszlopok a Budai Tájvédelmi Körzet Natura 2000-es területeiről.
A Budai Tájvédelmi Körzet nyugatról határolja Budapestet sok helyen mélyen a városba ékelődő, jellemzően őshonos erdőkkel borított hegyvonulataival. A Natura 2000-es természetvédelmi terület egyedülálló botanikai, földtani és tájképi értékek őrzője, a főváros „tüdejének” is nevezik. Területét átszelik az E.ON és elődvállalatainak 70-80-as években épített gerinchálózatai, melyek 50 évvel ezelőtt még lakatlan övezetben létesültek, azóta azonban az agglomeráció körbenőtte őket. A környező települések – Nagykovácsi, Máriaremete, Remeteszőlős, Solymár, Pesthidegkút, Pilisszentiván, Pilisvörösvár, Piliscsaba – megnövekedett lakosságszáma és folyamatosan emelkedő energiaigénye, valamint a természeti környezet megóvásának együttes igénye hívta életre az E.ON Hungária Csoport egyik legjelentősebb Buda környéki hálózatfejlesztését.
Kezdetben 7.500 fogyasztót látott el az a solymári alállomás, amely ma 40.000 fogyasztási pont áramellátását biztosítja. A régió legnagyobb energiaigényű településeit kiszolgáló alállomás megújítása a folyamatosan növekvő energiakereslet miatt vált szükségessé, az E.ON pedig nem a hagyományos dinamikájú, időigényes fejlesztés mellett döntött. Egy szinte készre szerelt hajózási konténerbe épített mobil alállomást létesített Solymáron, hogy ügyfelei igényeit gyorsabban és hatékonyabban tudja kiszolgálni. A magasabb szereltségi szintű, gyorsabban leszállítható és üzembe helyezhető kompakt konténer alállomás megépítésével, valamint az új és korszerű kapcsolóberendezésekkel még tovább növelhető az üzembiztonság, és az esetlegesen bekövetkező hibák javítása is rövidebb ideig tart majd.
Az alállomás megújulásával párhuzamosan az E.ON megkezdte a környező településeken és védett erdőkön áthaladó 20 kV-os középfeszültségű hálózat egy részének elbontását és annak földkábellel való helyettesítését, a teljes folyamat 2022-2025 között több lépcsőben, az ügyfelek áramellátásának folyamatos biztosítása mellett történik. A légvezetékes hálózat megszüntetését – az üzembiztosabb hálózat igényén túl – több időjárási és természeti tényező indokolta, elég csak a budai erdőségeket érintő 2014-es jegesedésre gondolni, amikor a légvezetékekre fagyó vastag jégréteg súlya alatt a betonoszlopok kitörtek, leszakítva teljes vezetékszakaszokat, és elhúzódó áramszünetet okozva az ott élőknek. A vezetékek környezetében lakott területen a gallyazás, erdős területen a nyiladékkezelés egész éves feladatot ró az áramszolgáltatóra: a vezeték környékét folyamatosan gondozni kell a biztonságos működés érdekében. Nehézséget jelent, hogy az átjárhatatlan meredek erdős szakaszokon csak kézi erővel végezhető ez a művelet, egy vihar által kidöntött oszlop cseréje pedig időigényes és csak helikopterrel megoldható.
A fejlesztés kapcsán az E.ON a Budai Tájvédelmi Körzet Natura 2000-es területein, illetve a térség lakóövezeteiben több mint 450 oszlopot és 50 kilométernyi szabadvezetéket szüntet meg és vált ki földkábellel. A biztonságosabb üzemeltetést jelentő földkábeles hálózat létesítésével jelentősen csökken a térség áramellátásának kitettsége a természet erőivel szemben. Az átépített szakaszokon nem lesznek többé viharkárok vagy kidőlő fa okozta áramkimaradások, amelyek korábban akár több órás szolgáltatáskieséseket is okozhattak.
A 2022-ben indult projekt keretében a földkábelek jelentős részét már lefektette az E.ON, idén pedig megkezdte az oszlopok és légvezetékek elbontását. Pesthidegkút fejlődő városi részében, a családi házas övezetben minden oszlopot földkábellel váltottak ki. Máriaremete teljes területén elbontották az oszloptranszformátorokat, a földkábelek jelenlétét az utak mentén látható betonházas transzformátorállomások jelzik, itt egy kilométer hosszú erdei nyiladékot szüntetett meg az energiacég. A fejlesztésben az üzembiztonságot és a környezetvédelmet szorosan kíséri az esztétikum: egy oszlopok és vezetékek nélküli tisztább, rendezettebb városi utcaképnek örülhetnek az itt élők. A Hármashatárhegytől Budakesziig tartó cseres, kocsánytalan tölgyes erdőkön áthúzódó vonalszakaszon a vezetékeket több helyütt már levágták, most kezdik meg a vasoszlopok kiemelését. A Budakeszi vonalon is kompakt állomások jelzik a földkábelek jelenlétét, Nagykovácsiban pedig a földkábelek lefektetése és a régi vonalak bontása a nagykovácsi körforgalom megépülése után kezdődik majd el.
„Az E.ON Hungária Csoportnál a jövő áramhálózatát építjük, mindezt összhangban a természettel. A gyorsan fejlődő budai agglomerációt érintő beruházásunk jelentősen növeli a térség áramellátásának biztonságát, hálózatunk a jövőben kevésbé lesz kitett az időjárás egyre jellemzőbb szélsőségeinek, valamit a környéken élők bővítési igényeinek teljesítése gyorsabban valósulhat majd meg. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy olyan fejlesztést valósítunk meg, amelynek révén szinte láthatatlanná tesszük a villamos hálózatot, eltűnnek az oszlopok és vezetékek, a földbe helyezett kábelek révén pedig képesek leszünk visszaadni a természet eredeti szépségét”
– mondta el Katona Ádám, az E.ON Hungária Csoport hálózatokért felelős vezérigazgató-helyettese.
A földkábelesítés természetvédelmi szempontból is kiemelten fontos előrelépés. A középfeszültségű hálózat elbontásával a nyiladékkezelt területek mesterségesen egyenes vonalait önerdüléssel vagy a területet gondozó Pilisi Parkerdő szakemberei által ültetett őshonos fafajokkal begyógyíthatja az erdő.
„A Pilisi Parkerdő, mint a főváros és térségének legnagyobb zöld infrastruktúrakezelője üdvözölte az E.ON Hungária Csoport fejlesztési törekvéseit. A légvezetékek megszűnése nemcsak egy optikai tájseb begyógyítására nyújt lehetőséget, de egyúttal növelheti a fával borított területek arányát is, ami a klímaváltozás elleni küzdelem egyik fontos eszköze és egyben a helyi lakosság „zöld” iránti igényére is megoldást adhat. Következő lépésként fontos lesz e területek szakszerű kezelése, hogy a villamos távvezetékek évtizedes fennállása alatt megjelent idegenhonos és invazív növényekből álló gócpontokat megszüntessük, segítve ezzel az őshonos növényzet térhódítását”
– mondta el Rittling István, a Pilisi Parkerdő Budai Erdészetének erdészetvezetője.
A solymári alállomás teljes megújítása és a 2025-ig megvalósuló földkábeles villamosenergia-hálózatfejlesztés költsége meghaladja a 2 milliárd forintot. A beruházás részben a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásaiból valósul meg a magyar kormány előfinanszírozásával és támogatásával, részben önerőből finanszírozza az E.ON Hungária Csoport.
A többszáz tonnányi elbontott nyersanyag további sorsa kapcsán is érvényesülnek a fenntarthatósági szempontok az E.ON-nál: a korábbi helyükről kiemelt, 50-60 éves vasoszlopokat beöntik, a néhány éve felszerelt oszlopkapcsolókat újra felhasználja a cég, a lebontott vezetékek pedig alumíniumként hasznosulnak újra.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
Az A1 Solar Zanzibar Ltd. átadta első afrikai napelemes rendszerét a Zaso Children’s Home gyermekotthonban
Az A1 Solar Zanzibar Ltd. hivatalosan is megkezdte afrikai tevékenységét: a vállalat első projektje keretében 21 kW teljesítményű napelemes rendszert és 30 kWh kapacitású energiatárolót telepített a Zaso Children’s Home gyermekotthonban.
Az ünnepélyes átadón a zanzibári Energetikai Minisztérium képviselői is jelen voltak, ezzel is hangsúlyozva a kezdeményezés jelentőségét a fenntartható fejlődés és a társadalmi felelősségvállalás szempontjából.
A projekt révén az intézmény mostantól teljes mértékben megújuló, ingyenes energiával működik, ami nemcsak a működési költségek csökkenését jelenti, hanem egyúttal példát is mutat arra, hogyan valósulhat meg az energiafüggetlenség a fejlődő térségekben.
Egy otthon, ahol új esélyt kapnak a gyerekek
A Zaso Children’s Home egy szeretetteljes menedék, amely hátrányos helyzetű, árva vagy elhagyott gyermekek számára nyújt biztonságos otthont, oktatási lehetőségeket és teljes körű gondoskodást. Az itt élő több tucat gyermek mind HIV-pozitív, ami miatt – a betegség körüli társadalmi megbélyegzés következtében – gyakran kiszorulnak saját közösségükből, és másutt nem kaphatják meg a szükséges támogatást.
A Zaidí Foundation által működtetett intézményben a gyermekek rendszeres orvosi kezelésben, pszichológiai támogatásban, valamint egyéni igényeikhez igazított, tápanyagban gazdag étrendben részesülnek – ezáltal esélyt kapnak arra, hogy a nehézségek ellenére is teljes életet élhessenek.
Az intézmény célja, hogy olyan környezetet biztosítson, ahol a gyermekek nemcsak fizikailag, hanem lelkileg és szellemileg is fejlődhetnek – a most telepített napelemes rendszer pedig hosszú távon garantálja az ehhez szükséges stabil és költséghatékony működést, így még több erőforrás juthat közvetlenül a gyerekek jólétére.
A1 Solar: elkötelezetten a jövő energiájáért
Az A1 Solar célja, hogy megbízható, megújuló és mindenki számára elérhető energiaforrásokat biztosítson a világ azon pontjain is, ahol ezek hiánya gátat szab a fejlődésnek. A vállalat hisz abban, hogy az energiához való hozzáférés alapvető emberi jog, és aktívan tesz azért, hogy a technológiai innovációval társadalmi értéket teremtsen. A Zaso Children’s Home projekt csak az első lépés azon törekvésben, hogy az A1 Solar – különösen afrikai jelenlétén keresztül – hosszú távú, fenntartható és emberközpontú energetikai megoldásokat nyújtson közösségeknek világszerte.
Fotókredit: A1 Solar Zanzibar Ltd.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
Az eldobott cigicsikk a legzavaróbb
Egyetemisták zöld gondolkodásmódját vizsgálta egy új kutatás.
Miért nem választják a fiatalok a környezettudatos megoldásokat akkor, ha fontosnak tartják a fenntarthatóságot? A válasz nem egyszerűen pénz vagy tudás, – sokkal inkább attitűd kérdése. A több mint félezer budapesti és vidéki egyetemistát megszólaltató online kérdőíves felmérés a fiatalok zöld gondolkodásmódját és gyakorlatait térképezte fel.
A hallgatók többsége saját bevallása szerint „inkább” környezettudatos életmódot folytat, ugyanakkor mindössze 7 százalékuk érzi úgy, hogy valóban nagyon környezetbarát módon él. Ennél is beszédesebb, hogy az egyetemisták a fenntarthatóságnak csak egy szűkebb, közvetlenül a környezetvédelemmel összefüggő értelmezését tartják relevánsnak: tízből nyolcan az erőforrásokkal való gazdálkodást és a megújuló energiát tartják a fogalom alapelemeinek, miközben például a méltányos kereskedelem (fair trade) vagy a munkahelyi környezet humánus kialakítása csak keveseknek tartozik ide.
A felmérés szerint a fiatalok jelentős része úgy gondolja, hogy a környezetvédelem fontos, de az eredmények nem rajtuk múlnak. A válaszokból az is kiderült, hogy sokan a társadalmi megerősítés, mások példamutatása nélkül nem érzik motiváltnak magukat a valóban fenntartható életmód kialakításához. A hallgatók elvárják a hiteles, valódi lépéseket, – legyen szó cégekről, egyetemekről vagy influenszerekről. A látszatintézkedések, üres zöld kampányok („greenwashing”) viszont egyre kevésbé tűnnek elfogadhatónak számukra.
A legzavaróbb jelenségek
A hallgatók 86 százaléka válaszolt arra a kérdésre, hogy számára mi a legidegesítőbb környezetkárosító magatartás. A legtöbben – az összes válaszadó fele – a szemetelést nevezték meg ilyen cselekedetnek. Ez messze megelőzte a pazarlást (6 százalék), a hulladékkezelési problémákat (5 százalék) vagy az ipari szennyezést (4 százalék). A válaszok alapján a fiatalok elsődlegesen a közvetlenül látható, hétköznapi szabálysértésekre érzékenyek, míg a nagy, rendszerszintű problémák ennél jobban háttérbe szorulnak a szemükben.
Nem rajtam múlik – csak bosszant
Az egyetemisták relatív többsége úgy tartja, hogy ha többen vennék komolyan, akkor hatékonyabb lenne az összefogás a kérdésben. A válaszadók bő negyede nyilatkozott úgy, hogy a fenntarthatóság fontos, de az eredmény nem az ő cselekvésükön múlik. Ez az attitűd főként a fiatalabb, műszaki vagy informatikai képzésen tanuló, fővárosi férfiaknál jelent meg hangsúlyosan. A minta alapján úgy tűnik: minél kevésbé él valaki környezettudatos életet, annál hajlamosabb felmenteni magát a felelősség alól. Az „én kevés vagyok ehhez” típusú gondolkodás még sokak számára szolgál önigazolásként a passzívabb magatartásra. Jelentős részüknek leginkább a külső (társadalmi) megerősítés hiányzik ahhoz, hogy mélyebben kialakítsák környezettudatosabb életvitelüket. Szerencsére mindezek ellenére csak 100-ból egy diák nyilatkozott úgy, hogy szerinte egyáltalán nem tekinthető az életmódja fenntarthatónak.
Pozitív eredmény, hogy a megkérdezett fiatalok 79 százaléka szelektíven gyűjti a szemetet, és 76 százalékuk próbálja csökkenteni a vízfogyasztását – ezek mára automatizmussá váltak.
Szelektálnak, de kevesen nézik a csomagolást
A kutatásból az látszik, hogy minden tíz válaszadó közül csaknem kilencnek fontos, hogy fenntartható terméket vásárolhasson. Ugyanakkor a tudatos vásárlói döntések még nem épültek be a napi rutinba: mindössze 16 százalékuk ellenőrzi rendszeresen a termékcímkék fenntarthatósági jelöléseit, ám már 42 százalékuk figyel a tartós ruházat vásárlására. Érdekes, hogy a legtöbben éppen ebben látják a további lehetőségeket a fenntarthatóság kiterjesztése érdekében, azaz a legfontosabb további teendőnek a tudatosság elmélyítését látják. Arra a kérdésre, hogy mit tehetne még a fenntarthatóság érdekében, a válaszadók 85 százaléka válaszolt, és közülük a legtöbben a tudatos vásárlást jelölték meg (34 százalékuk), ezt követte a szelektív gyűjtés (minden tizedik egyetemista), és nagyjából ugyanennyien a további tudatosság népszerűsítését, mások odafigyelésre való buzdítását említették.
Kevesen követnek zöld influenszereket
A felmérés összeállítói kíváncsiak voltak arra is, hogy vajon a fiatalok mennyire követik a zöld gondolkodás online terjesztőit. Kiderült, hogy a válaszadók 46 százaléka követ valamilyen influenszert, de csak 12 százalékuk olyat, aki környezetvédelemmel is foglalkozik. A leggyakrabban említett véleményformáló a Vászonzsákoslány (Antal Éva) volt, akit a zöld influenszereket követők közel negyede nevezett meg. Érdekességként: Greta Thunberg csupán öt említést kapott.
Tudta? Ők a legbefolyásosabb magyar zöld influenszerek:
- Szebenyi Péter környezetmérnök, a JÖN Alapítvány és a Hulladékvadász mozgalom arca, TikTokon 165 ezres követőtáborral az egyik legaktívabb zöld edukátor. Rövid videóiban a szelektív gyűjtéstől a lakossági bejelentésekig széles témaspektrummal dolgozik.
- Vászonzsákoslány, azaz Antal Éva a csomagolásmentes vásárlás és a zero waste életmód legismertebb hazai képviselője. Instagram-oldala harmincezres követőtáborral rendelkezik, élő workshopokat is tart, és a kutatás szerint a hallgatók körében ő a legismertebb zöld influenszer.
- Puskás-Dallos Peti bár zenei és televíziós pályáról érkezett, az elmúlt években a vegán életmód, faültetés, fenntartható közlekedés és tudatos vásárlás szószólója lett. 230 ezer Instagram-követőjével a legnagyobb elérésű „mainstream zöld hang”.
- Bukovicsné Békefi Daisy, a Greens of Daisy oldal szerzője gyógynövényes, lomtalanítós és újrahasznosítós tartalmaival Instagramon már 160 ezer követőt ért el – ezzel az egyik legnagyobb hazai „zöld életmód” influenszer.
- Mengyán Eszter, a Holy Duck! blog alapítója a fenntartható divat kérdéseiben számít meghatározó véleményformálónak. Kapszulagardrób-kihívásaival tízezres közösséget mozgósít, főleg Instagramon és Facebookon.
A nők és az idősebbek a tudatosabbak – a férfiak szkeptikusabbak
A fenntarthatóság kérdésében eltérés mutatkozik a nemek között. A fenntarthatósági szempontokat vásárláskor a nők 86 százaléka tartja fontosnak, míg a férfiaknál ez csak 72 százalék. A nők kétszer akkora arányban kapcsolják a fair trade-et (39 százalék vs. 26 százalék) és a humánus munkahelyi környezetet (42 százalék vs. 22 százalék) a fenntarthatóság fogalmához. Ezt az összefüggést az életkor előrehaladtával egyre nagyobb arányban feltételezik: míg a legfeljebb 20 évesek 23 százaléka, a legalább 26 évesek már 42 százaléka sorolja be ezt az elemet a fenntarthatóság fogalma alá. A fenntartható termékeket is nagyobb arányban vásárolják hölgyek, és hajlandóbbak többet is fizetni értük, valamint ők követnek inkább környezetvédelmi témákban influenszert is. A férfiaknál inkább a jövőbeli újrahasznosítás lehetősége a döntő, míg a nők a jelen gyakorlatokra figyelnek jobban.
Gyártsanak tartósabb termékeket
A válaszadók elmondták a véleményüket arról is, hogy kinek kellene foglalkoznia a fenntarthatósággal. A fiatalok 87 százaléka szerint ebben a kérdésben mindenkinek szerepe van. Legtöbben a kormányzatot jelölték meg (31 százalék), majd a cégeket (26 százalék) és sokkal kevesebben a fogyasztókat (10 százalék) vagy az iskolákat (8 százalék) és civil szervezeteket (4 százalék).
A gyártók felé is elvárással vannak a hallgatók. A válaszadók 81 százaléka fogalmazott meg valamilyen konkrét fenntarthatósági, környezetvédelmi elvárást a termelő cégekkel kapcsolatban: például azt, hogy gyártsanak újrahasznosítható termékeket (22 százalék), környezetbarát termékeket állítsanak elő (21 százalék) és tartós terméket hozzanak forgalomba (21 százalék).
A kutatásban résztvevők többsége, 77 százalékuk az egyetemektől várja, hogy példamutatással járjanak az élen a fenntarthatósági témákban.
A felmérésről
A kutatás adatfelvételi időszaka 2025. márciusában és áprilisában volt, online kérdőív segítségével összesen 551 egyetemistát kérdeztek meg. A résztvevők országos mintából, eltérő képzési területekről és élethelyzetekből kerültek ki. A kutatást az UNIside Kft. és a Siemens Zrt. végezte.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
Megtalálták a világ legrégebbi robotfűnyíróját
Idén 30 éve, hogy a Husqvarna, a robotizált gyepápolás világvezetője piacra dobta első robotfűnyíróját.
A kerek évforduló alkalmából a cég a vásárlók segítségét kérte abban, hogy megtalálják a legrégebbi még működő fűnyírót. A projekt hatalmas érdeklődésre tett szert, több mint ezer veterán gép tulajdonosa válaszolt a felhívásra, végül a svédországi Motalában, Ingemar Carlsson otthonában találták meg. A gép még 30 évvel később is nyírja a füvet.
A verseny sokkal nagyobb figyelmed kapott, mint amire számítottak. Európa-szerte rengetegen jelentkeztek és mesélték el fűnyíróik történetét. A világ három legrégebben működő robotfűnyírójának tulajdonosai a legújabb technológiával felszerelt Husqvarna Automower® készülékeket kaptak a gyártótól.
„Mindig is érdekeltek az új technológiák, és bár a régi fűnyíróm évekig hibátlanul működött, jó érzés végre egy újat kapni. Kíváncsian várom, hogy lássam, mire képesek a mai modellek. Olyan érzés, mintha újra a jövőbe lépnék”
– mondja Ingemar Carlsson, a fűnyíró tulajdonosa.
1995-ben mutatta be a Husqvarna a világ elsőnek vélt kereskedelmi robotfűnyíróját, a Solar Mowert. Napenergiával működött, ami akkoriban egyedülállónak számított. A Husqvarna mérnökeinek egy csoportja fejlesztette ki, akik titokban dolgoztak a projekten. A kezdeti szkepticizmust ugyanis le kellett küzdeniük a vállalaton belül.
„Az, hogy néhány az első modellek közül még mindig működik, a legjobb bizonyítéka filozófiánknak, miszerint „tartósnak épített” gépeket gyártunk. Ma már nehéz elképzelni, hogy egykor a Solar Mower ellenállásba ütközött, tekintve, hogy egy ilyen sikeres üzletágat alapozott meg”
– mondja Lars Andersson, a Husqvarna Solar Mower bevezetésének akkori kereskedelmi felelőse.
Bár a fűnyírás feladata ugyanaz maradt, mint 1995-ben, a mögötte lévő technológia drasztikusan fejlődött. A mai robotfűnyírók a szoftveres és hardveres innováció csúcsát képviselik a felhasználóbarát kialakítással ötvözve.
Ma már széles a termékválaszték, mindegyik modellt kifejezetten a különböző gyepfelületekre tervezték, mind a lakosság, mind pedig a professzionális felhasználók számára. A teljesen önálló gépeket nem csak a durva terepekre és az akár 70%-os emelkedőkre szánják, hanem már mesterséges intelligencia kapcsolattal is rendelkeznek és nyílt API-kon keresztül integrálhatók a Google Home, az Amazon Alexa és az IFTTT rendszerekbe, így biztosítva a zökkenőmentes kommunikációt az okos otthon rendszerekkel.
A lakossági kertekben már elérhetők határolóhuzal nélkül működő modellek, így biztosítva a rugalmasabb és precízebb gyepápolást. A kereskedelmi modellek pedig műholdas navigációval működnek, így nincs szükség fizikai huzalra és a fűnyírást is hajszál pontossággal végzik.
„Az elmúlt harminc évben hatalmasan fejlődésen ment keresztül technológiánk. A versenyünkre beérkezett nevezések száma is azt az időtálló minőséget mutatja, amit vállalatunk 1995 óta képvisel. Folyamatos fejlesztéseinknek köszönhetően azóta számos új modell áll a felhasználók rendelkezésére, amik az olyan funkcióknak köszönhetően, mint a mesterséges intelligencia, még személyre szabottabban szolgálják ki az igényeket”
– teszi hozzá Volonics Zoltán, a Husqvarna értékesítési vezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Szórakozás7 nap ago
A Balaton Park Circuit készen áll a MotoGP-re és a World Superbike-ra
-
Ipar6 nap ago
Rangos elismerést kapott a Hankook a dunaújvárosi Semmelweis-napi ünnepségen
-
Gazdaság2 hét ago
Bitget – Ez lesz az új Revolut?
-
Tippek2 hét ago
Fókuszban a pénzügyi biztonság: így védi ügyfeleit a K&H a digitális térben
-
Gazdaság1 hét ago
Határok nélkül: új szintre lépett a verseny a magyar e-kereskedelemben
-
Gazdaság2 hét ago
A nyár robbantja be igazán a személyi kölcsön piacot
-
Gazdaság2 hét ago
Erősítené magyar viszonteladói hálózatát az Apple
-
Okoseszközök6 nap ago
Indul a Real-Time Text, vagyis a valós idejű szöveg a Telekom hálózatán belül