Ipar

Mezőgazdasági drónpilóta – egyre nagyobb a kereslet

mezőgazdasági drónpilóta képzés légtér

A mezőgazdasági szezon végén, levonva a tanulságokat, egyre több gazdálkodó állapíthatja meg, hogy megérett az idő a modernizálásra. A nehéz mezőgépek, ha nem is az összes munkafázisból, de a növényvédelem területéről bizonyos esetekben már kivonhatóak. A precíziós mezőgazdasági elvek alapján minél célzottabban tudják a gazdák megoldani a növényvédelmet, annál jobb eredményekre számíthatnak. Így a traktorok helyett a permetező drónok látványa egyre gyakoribbá fog válni a földek felett. Csipak-Török Ágnes, a Légtér.hu ügyvezetője, repülésbiztonsági elemző és Jordán László növényvédelmi szakértő ad tájékoztatást a növényvédelmi drónpilóta képzésről és a szakterület fejlődéséről.

A szemünk előtt alakul ki egy új szakma, a növényvédelmi drónpilóta, amiről sokan még nem is hallottak, ám a mezőgazdaságban minden szezonnal nő a kereslet azok iránt a szakemberek, vállalkozások iránt, akik a megfelelő engedélyek és tapasztalat birtokában drónok segítségével tudják ellátni a növényvédelmi feladatokat, a permetezést.

Nem csoda, hogy nő az érdeklődés a drónpilóták iránt. A precíziós mezőgazdaságban a drónokkal való permetezés mellett számos érv szól: elektromos árammal működtethető, könnyű szerkezettel rendelkező gépekkel a permetezést olyankor is el tudják végezni a szakemberek, amikor a hagyományos technológia korlátozottan áll rendelkezésre. A szenzoroknak, térképező és tervkészítő szoftvereknek hála a munka hatékonysága nő, ez pedig mind időben, mind költségoldalon megmutatkozik. Nem elhanyagolható az sem, hogy a drónnal nincs taposáskár, nem tömörödik a talaj.

Komoly befektetés egy saját permetező drón

Ugyanakkor meg kell jegyezni azt is, hogy sokan könnyű és gyors pénzkeresési lehetőséget látnak a drónozásban, pedig a permetező drón megvásárlása nem elég, szükséges hozzá aggregátor, tartalék- és csereakkumulátorok, egy monitorozó drón sem árt, valamint kelleni fog egy szállító jármű, általában pick-up, valamint a műveleti engedélyről sem feledkezhetünk meg. Jelentős a személyi költség is: a drónpilóta mellett szükséges egy repülésfigyelő személy, illetve egy előkészítő személy, és természetesen a szakmai irányító, a növényorvos.

„Nem biztos, hogy minden gazdának érdemes permetező drónt vásárolnia. Nem is elsősorban a beruházás megtérülése a kérdéses – noha az is rendkívül fontos –, hanem a szükséges »szellemi tőke« befektetése, illetve rendelkezésre állása. A növényvédelmi drónpilóta végzettség megszerzése sok tanulást igényel, de ennél is fontosabb az a tapasztalatmennyiség, amit tanfolyamon nem, csak a gyakorlatban lehet megszerezni”, vezet be minket Jordán László a modern növényvédelmi megoldásokba.

Csipak-Török Ágnes hozzáteszi: „A drónpilóta képzéseket és engedélyeket európai uniós jogszabályok szabályozzák, azonban a drónos permetezésre nemzeti előírások vonatkoznak. Míg a jogi keretrendszert az EU rendeletek adják, addig a speciális, permetezésre vonatkozó követelmények tagállami hatáskörben maradtak, ezért ha valaki külföldön tervez hasonló tevékenységet folytatni, mindenképpen tájékozódjon a helyi előírásokról.

Még csak most alakult ki, máris hiányszakma

A Légtér.hu Kft. idén kezdte el a növényvédelmi drónpilóta képzését, amelynek előnye, hogy néhány hónap alatt szakmát szerezhet az érdeklődő. Ahogy Csipak-Török Ágnes beszámolt róla, “gyakori, hogy azért hiányoznak egy-egy óráról a hallgatók, mert sok a megkeresésük, szezonban szünet nélkül dolgoznak”.

Éppen ezért praktikus a késő őszi, téli hónapokban belevágni a tanulásba, mert időjárástól függően 4-6 hónap alatt megszerezhető az engedély, azaz tavaszra már tud drónpilótaként dolgozni az, aki szeretne.

“Az elmúlt években nőtt az agrárszakképzésre jelentkező fiatalok száma, ami azért is örvendetes, mert az agrárium egyik jelentős kérdése a gazdálkodói társadalom magas átlagéletkora. A fiatalok fogékonyabbak az új megoldásokra, ezért elsősorban tőlük várunk jelentős szerepet a drónok használatának elterjesztésében, de »Idősebbek is elkezdhetik!«”,  mutat rá Jordán László, növényvédelmi szakértő.

Engedély nélkül a büntetés szinte garantált

A repülésbiztonsági elemző elmondja, hogy ahogy az igény is egyre nő a képzett drónpilótákra, úgy a hatósági ellenőrzések száma is gyarapodik az engedély nélkül permetezők kiszűrése végett. A permetezőket ellenőrizheti a helyszínen a Nébih, a helyi kormányhivatal, és repülés szempontjából is kaphatnak vizsgálatot. Az ellenőrzések száma nő, idén 35 ellenőrzés történt a Nébih tájékoztatása szerint.

Bárki ingyenesen betekintést kaphat a mezőgazdasági drónozás világába

Aki szeretné megszerezni az új szakképesítést növényvédelmi drónpilótaként, annak az első lépés egyszerű, az A1/A3 szintet online, ingyenesen elvégezheti. “Ezután következik a komolyabb A2 szint, ami már emberekhez közelebbi, nagyobb drónok működtetését is lehetővé teszi, valamint a pilóta nélküli légijármű-irányítói igazolvány megszerzése is szükséges ahhoz, hogy elkezdhesse a növényvédelmi drónpilóta alapképzést”, ismerteti Csipak-Török Ágnes. Hozzáteszi, “a Légtér.hu Kft. csapata úgy dolgozta ki a képzést, hogy sok próbateszttel, kérdéssel segítse a tananyag memorizálását, így lehetséges, hogy a sikeres elmételi vizsgák aránya 98% a tanulóink között”.

Díjmentes betekintésre nyújt alkalmat a Légtér.hu Kft. növényvédelmi drónpilóta workshopja, ahol érdekes előadásokon élőben is ismerkedhetnek a területtel az érdeklődők. A Légtér.hu Kft. ügyvezetőjének, Csipak-Török Ágnesnek kezdeményezésére elindult a Nők a drónszakmában találkozó, amelyet már harmadik alkalommal tartottak meg, és ezúttal egy Boing 747-es szimulátorozási lehetőséggel kötöttek össze.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

DANU néven egy cégben egyesül az egyik legmeghatározóbb urbanisztikai és építőipari digitális csapat

Egy cégben egyesítette több évtizedes hazai és nemzetközi szakértelmét az építőipari digitalizációs eljárásokban és a stratégiai és urbanisztikai tervezésben egyedülálló szakemberek csapata.

Az alapítók az elmúlt években 21 országban, több mint 500 projekt keretében mintegy 1,5 millió m2 megvalósult beruházásban és 3,5 millió m2 épületfelmérésben és modellezésben vettek részt. Olyan meghatározó projekteken dolgoztak, mint a BudaPart BIM támogatása, az Országos Gyógyszerészeti- és Élelmezés-egészségügyi Intézet székházának tervezése, illetve Enying belvárosának megújulása. Közös céljuk, hogy munkájuk eredményeként fenntartható és értékteremtő fejlesztések szülessenek. A DANU Dávida Eszter, Erős Tamás, Kádár Bálint, Pál Attila és Szemerey Samu vezetésével ötvözi az építészeti, várostervezési és digitális megoldásokat, így teljes körű, integrált szolgáltatásokat nyújtva ügyfeleinek.

Az építőipari folyamatok digitalizációja és az átfogó stratégiai tervezés mára nélkülözhetetlenné vált a komplex építészeti és várostervezési projektek megvalósításánál. Ezt ismerték fel az alapítók, akik már számos korábbi nemzetközi díjnyertes projektnél sikerrel működtek együtt, megalapozva a most bejelentett közös munkát. A DANU mérnök, tervező és tanácsadó iroda márkanév tükrözi a friss együttműködés szakmai megközelítését: ahogy a Duna összeköti és egyesíti a partjai mentén élő népeket, úgy találkozik a DANU munkáiban a mérnöki, tervezői, analitikus és technológiai szemlélet. Az egymást kiegészítő szaktudások összekapcsolása mellett a cég missziójában meghatározó a kulturális értékteremtés és a jövő generációk környezete iránt érzett felelősség.

A DANU a piacon elérhető legkorszerűbb digitális technológiákat használja. Az épületinformációs és településléptékű modellezéssel (BIM, GIS és CIM) valamint a pontfelhős feltérképezésen alapuló Digital Twin technika felhasználásával idő- és költségtudatos, egyéni igényekre szabott projekteket képes megvalósítani. Az integrált munkafolyamatok segítségével a DANU egy fejlesztést végig tud vinni az ötlettől a megvalósításig, a kockázatelemzéstől és a programalkotástól kezdve a felmérésen, és az adatalapú modellezésen át egészen a tervezésig és az azt kísérő részvételi folyamatokig. Erre rezonál a cég mottója is: a pixelektől a városokig.

A csapat hazai és a régiós piacon is kivételes szakmai háttérrel és a teljes spektrumot lefedő szolgáltatási portfólióval rendelkezik. Eddig 21 országban összesen több mint 500 projekt és 1,5 millió m2 beruházás megvalósításában vettek részt, több mint 400 ha adatalapú városléptékű fejlesztésben és 3,5 millió m2 épületfelmérésben működtek közre. Többek között olyan meghatározó projektek kapcsolódtak korábban a nevükhöz, mint az Országos Gyógyszerészeti- és Élelmezés-egészségügyi Intézet székház és a KEF Központi Garázs és Szerelőműhely tervezése, a BudaPart és a Dél-budai Centrumkórház BIM menedzsmentje, a Puskás Ferenc Stadion BIM alapú koordinációja, a Budapesti Városháza és számos más műemlék épület felmérése és modellezése, Enying városközpontjának megújítása, a szicíliai Mazzarino barokk városközpontjának újratervezése vagy a Balaton-felvidék jövőjével foglalkozó Tájtéka kiadványai.

A DANU működése a közös gondolkodás és a csapatmunka erején alapul, ahol az alapítók külön szakterületeket lefedő tapasztalatai kiegészítik egymást. Dávida Eszter szakmai munkája mellett kiemelkedő tapasztalattal bír a részvételi folyamatok menedzselésében. Erős Tamás a BIM alkalmazásain és módszerein túl az üzletfejlesztéssel is nemzetközi környezetben foglalkozott. Kádár Bálint építészeti és urbanisztikai munkája mellett a szakmai közélet aktív szereplőjeként is közismert. Pál Attila szakterülete az építőipari digitalizáció és a projektmenedzsment. Szemerey Samu szakmai tevékenysége magában foglalja az okos városok fejlesztését, a stratégiai tervezést és kommunikációt és az építészet kulturális, közéleti megközelítéseit.

A DANU szakmai szemlélete a piac átfogó ismeretén alapszik, a beruházás tervezéstől és előkészítéstől a tervezésen és mérnöki feladatokon át a megvalósításig. A házon belül elérhető szakértelem és tapasztalat pedig lehetővé teszi, hogy a klasszikus tervezői és mérnöki megközelítésen túl széles körű szempontok is beépüljenek a munkába, a kiemelkedő minőség és a lehető legjobb eredmény érdekében.

További információ:

https://www.danu.eu/
https://www.instagram.com/danu_engineering?igsh=MTU3Ym41eXZoc3JpMw==
https://www.linkedin.com/company/danu-design-and-engineering/


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Űrtechnológiai gyártóközpontot épít a 4iG csoport és a Remred Magyarországon

remred

A 4iG Csoport, valamint a cégcsoporthoz tartozó REMRED Zrt. a Fejér vármegyei Martonvásáron tette le Magyarország első űripari gyártóközpontjának alapkövét.

A REMTECH gyártásra, összeszerelésre, integrációra és tesztelésre is alkalmas gyáregysége Európában egyedülálló moduláris technológiával, maximum négyszáz kilogramm tömegű műholdak gyártását, összeszerelését és tesztelését végzi majd. A zöldmezős beruházást az űripari szabványoknak megfelelő, innovatív és az elérhető legmodernebb technológiai megoldásokkal látják el, az üzem energiaellátását önálló napelempark is biztosítja az átadást követően. A 4000 négyzetméteres technológiai központban 1500 négyzetméteres speciális laboratóriumot hoznak létre, amely ISO8 és ISO5 minősítésű tisztatér technológiával rendelkezik. Az üzemben rezgés-, sokk-, mechanikai-, termo-vákuum, klimatikus-, EMC/EMI-, és akusztikus tesztekhez szükséges rendszerek is helyet kapnak.

A tervek szerint a hazai és a nemzetközi piaci igényeket is kielégítő űrtechnológiai gyártóközpont nem csupán a műholdtechnológia és az űripar kiemelkedő bázisa lesz. Az egyedülálló beruházásnak köszönhetően olyan innovációs központ jön létre, amelyben a nemzetközi kooperációk mellett, a hazai tudásipar is megjelenik majd, számos ponton kapcsolódva az oktatáshoz és K+F tevékenységekhez. Az űrtechnológiai gyártóközpont 2026-ban kezdheti meg működését, amely 85 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a martonvásári ünnepségen elmondta, a magyar műholdgyártási képesség nem csak gazdasági és biztonsági, hanem szuverenitási kérdés is egyben. Az ágazat fényes jövő előtt áll, ugyanis az űripar a világ egyik legjobban növekedő, a nemzetközi felmérések szerint is válságálló iparága, melynek értéke a 2023-as 630 milliárd dollárról egyes becslések szerint 2035-re elérheti az 1.800 milliárd dollárt. Ráadásul az űripar, ami a technológiai fejlesztés csúcsát jelenti, rendkívül magas multiplikátor hatással rendelkezik, azaz az itt létrejövő innovációk, technológiai újítások sok más gazdasági szegmensben is megjelenhetnek. Ez a versenyképesség további megerősítése szempontjából kulcskérdés. Magyarországot gazdasági ökoszisztémája, infrastruktúrája és szellemi tőkéje egyaránt alkalmassá teszi arra, hogy meghatározó szereplővé váljon az űripar területén. Éppen ezért fontos a kormány stratégiai partnerének, azaz a 4iG-nak a beruházása, amely révén a társaság az IKT mellett az űriparban is régiós vezető szerepre törhet.

„A 4iG Csoport és a REMRED közös beruházásában megvalósuló űrtechnológiai gyártóközponttal, továbbá űripari és technológiai portfóliónk vertikális integrációjával vállalatcsoportunk egyedülálló képességekkel és infrastruktúrával rendelkezik majd Közép-Kelet-Európában. Az űripar, a technológiai és védelmi ipari holdingvállalatunk részeként, a 4iG Csoport hagyományos üzletágai – informatika, távközlés – mellett, a legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező terület.”

–  hangsúlyozta az ünnepélyes alapkőletételen elmondott beszédében Jászai Gellérta 4iG vállalatcsoport elnöke.  

„Az űrtechnológiai gyártóközpont szolgáltatásai és műholdgyártási kapacitása tovább erősítik majd a 4iG Csoport nemzetközi jelenlétét, új hazai és nemzetközi partnerségek kialakítását. Olyan gyártói piacra léphetünk, amely a legmodernebb eszközöket a legújabb tudással ötvözve világszínvonalú technológiákat állít majd elő.”

Dr. Sárhegyi István a REMRED alapítója, a 4iG Csoport űripari és technológiai holdingvállalatának vezérigazgatója köszöntő beszédében kiemelte, hogy a Martonvásáron megvalósuló beruházásnak köszönhetően Magyarország rövid időn belül a globális űrpiac egyik meghatározó szereplőjévé válhat. A vezérigazgató elmondta, hogy már az űripari központ tervezésének fázisában a legnagyobb nemzetközi vállalatok és gyártó cégek ajánlották fel együttműködésüket, amely igazolja, hogy hatalmas a nemzetközi piaci igény az alacsony földkörüli pályán keringő műholdak, illetve a különféle űreszközök gyártása iránt. „Célunk az űripar területén, hogy saját mérnöki kapacitásainkra építve új és egyedi űreszközöket, illetve műholdakat fejlesszünk, továbbá, hogy a legnagyobb műholdgyártó és űripari cégek, illetve nemzeti és nemzetközi űrügynökségek stratégiai partnereivé váljunk” – hangsúlyozta Dr. Sárhegyi István.

A 21. században az űripar, és azon belül is a műholdakon keresztül érkező adatok, valamint az azokra épülő szolgáltatások a kritikus infrastruktúra részévé váltak. Az egyre gyakoribb természeti katasztrófák, valamint az európai geopolitikai és gazdasági helyzet hatására stratégiai fontosságú a pontos, adatalapú, azonnali tájékoztatást és kommunikációt lehetővé tevő technológia. Az elmúlt évtizedekben a nemzetközi konfliktusok rávilágítottak arra is, hogy az űrképességek hiánya milyen mértékben tehet kiszolgáltatottá egy-egy országot saját képességek – megfelelő infrastruktúra, és tudásbázis – hiányában. A 4iG Csoport és REMRED összefogásával elindított beruházás – amellett, hogy 2026-tól kulcsfontosságú szerepet játszhat a magyar és nemzetközi űriparban – a technológiai képességeivel a nemzeti szuverenitás és biztonságpolitika stratégiai eleme lehet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Hatalmas automatizált játékraktár

siemens

Anyagmozgatás – Ha a játékokról nagyban gondolkodunk, akkor érdemes a REGIO Játék Törökbálinton megvalósított raktárrendszerét megismerni, ahol körülbelül 800 méter szállítópálya található, a szortírozó rendszeren pedig csúcsidőszakban akár 900 láda is áthaladhat óránként.

Tíz másodpercenként felkerül egy doboz a szállítópályára– mondja Kordás Imre, a beruházást megtervező és megvalósító XXL Mechanika Mérnöki Iroda projektvezetője. Majd így folytatja: beérkező, kimenő és raktáron belüli forgalmat is kezel az új rendszer, amelyet a játékforgalmazás legnagyobb hazai cége rendelt meg. A beérkező árukat a rendszer raklapozási vagy szortírozási igény szerint válogatja szét, majd a szortírozásra szánt ládákat a raktár erre szolgáló területére szállítja. Ott a ládákat a megfelelő munkahelyekre helyezi, a szortírozás pedig áruházanként történik. Összesen 24 ilyen munkahely van, a beérkező ládák RFID antennás elágazásokon keresztül kerülnek a megfelelő helyre. Az elágazások a REGIO Játék adatbázisából kapják az utasítást arra vonatkozóan, hogy hova továbbítsák a ládákat. A rendszer egyébként a raktár webáruházi árukészletének feltöltésére is alkalmas, mivel a szállítópálya egy automata magasraktárhoz is csatlakozik.

Nagyon fontos szempont volt, hogy a boltok igényét napi szinten ki tudják elégíteni, és ne legyenek a kiszállítással csúszásban, ezt az új raktár rendszer kiválóan teljesíti. – Kordás Imre, a beruházást megtervező és megvalósító XXL Mechanika Mérnöki Iroda projektvezetője.

Mik voltak a REGIO Játék főbb igényei?

A megrendelőnek a raktáron belüli anyagmozgatás automatizálása volt az egyik fő célja. A teljes körű raktári automatizálás során a fő igény az volt, hogy a munkát felgyorsítsák, emberi munkaerőt váltsanak ki, illetve a hibákat csökkentsék. Erre szállítópályák hálózata lett kiépítve, illetve a beérkező és kimenő áruk feldolgozását automatizálták.

A raktár fő feladata a 42 darab Régió Játék áruház kiszolgálása. Ez komoly logisztikai kihívás, főleg a terheltebb időszakokban. A játékok szortírozása volt a cél az XXL Mechanika által megtervezett rendszerben, hogy a nagy raktári készletből 42 felé, a boltok változó igénye szerint a termékek szét legyenek szedve. Emellett beszállításról is szó van, tehát a raktárba érkezik külföldről és itthonról is áru. Alkotóelemek szintjén ez nagyrészt görgős és hevederes szállítópályákból, illetve a szortírozó egységekből áll. Ezek egyedileg kialakított munkaállomásokat jelentenek, amelyek a vállalatirányítási rendszerhez kapcsolódnak, és adják ki a dolgozók munkahelyére a megfelelő ládákat, ahol összeállítják az egyes üzletek megrendelését.

Milyen Siemens-technológia segíti az intralogisztikai feladatokat?

A teljes mozgásvezérlést, illetve a profinetes kommunikációt Siemens termékek végzik. Hét darab S7-1200 PLC-t építettünk be, ezek mindegyikéhez tartozik egy 15 colos ipari kezelőpanel (HMI). Az RFID fejegységből 45 darab épült be és összesen 114 olvasófejet lát el. A G115D terepi frekvenciaváltó a 400 voltos szállítópályáinkat vezérli, ebből 67 darab épült be. Ezen kívül a profinet modulok, a profinet rendszerhez szükséges switchek és kábelek, a csatlakozó fejek, illetve a 24 voltos tápegységek is Siemens termékek. A rendszer 400 voltos és 24 voltos szállítópályákat alkalmaz. A rendszer nagy részét egyébként saját tervezésű szállítópályák és dobozirányító egységek alkotják, amelyek kifejezetten ide készültek.

Milyen egyedi igényeknek kellett megfelelniük a tervezés és kivitelezés során?

Van például diafilm méretű termék, és van óriásmackó is, tehát olyan méretbeli különbségek vannak, amelyek speciális igénynek minősülnek. A projekt legelején sok egyeztetés történt azzal kapcsolatban, hogyan lehetne mindent kezelni. Még robotcellák is szóba jöttek, de pont a szélsőséges mérettartományok miatt ezeket végül is elvetettük. Végül az a döntés született, hogy a termékek körülbelül 80 százalékát kezeljük automatizált raktárrendszerben, illetve azt kezeljük, ami egy 400x600x300 mm-es ládába belefér. Ami ezen kívül esik, azt a dolgozóknak kell a raktárban elhelyezniük.

www.siemens.hu


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss