Tovább bővül a Dachser Hungary szolgáltatási köre: 2025. február 7-én a vállalat elindítja új gyűjtőjáratát Kecskemétről Bulgáriába.

A kamion minden péntek délután indul az alföldi telephelyről Szófiába, és hétfőn éri el a bolgár fővárost. Az útvonalon határellenőrzésen sem kell már átesnie a küldeményeknek, mivel Románia és Bulgária idén január 1-jén csatlakozott a schengeni övezethez. A januárban indított Pilisvörösvár-Padova járat mellett idén ez már a második olyan új közvetlen útvonal, amelyet az ügyfelek igényeire tekintettel vezetett be a vállalat.

Románia és Bulgária schengeni csatlakozása jelentős hatással van a nemzetközi szállítmányozásra, mivel a schengeni határok kiterjesztésével megszűnnek a határellenőrzések ezen országok között. Ennek köszönhetően a szállítmányok gyorsabban és gördülékenyebben juthatnak el célállomásukra, csökkentve a szállítási időt és költségeket. A várhatóan felélénkülő kereskedelmi kapcsolatokra és az ügyfelek igényeire reagálva döntött úgy a Dachser Hungary, hogy kecskeméti telephelyét még intenzívebben bekapcsolja a szállítmányozás vérkeringésébe, és közvetlen járatot indít Szófiába.

Nemcsak a Kecskemét környéki ügyfelek számára jelent előnyöket az új szolgáltatás, mivel a gyűjtőszállítmányozás komplex rendszere révén Magyarország teljes területéről, sőt a közép-európai régióból is elérhetővé válik a gyorsabb szállítás Bulgáriába. A Dachser várakozásai szerint Kecskemét így kisebb logisztikai csomópontként is működhet a jövőben.

„A Dachser Hungary kecskeméti telephelye 2023 végén költözött egy új, modern létesítménybe, ahol a szállítási szolgáltatásokon felül raktárlogisztikát is kínál a vállalat. Ez a fejlesztés jelentősen növelte a telephely kapacitását és hatékonyságát, hozzájárulva a magas színvonalú szolgáltatások nyújtásához, egyúttal lehetővé téve azok fejlesztését is, például az új, közvetlen járattal Szófiába”

– mondta el Malomhegyi Tamás, a Dachser Hungary értékesítési vezetője.

„Az ügyfeleink számára kínált legnagyobb előny, hogy ennek köszönhetően az áruk gyorsabban és biztonságosabban érkeznek meg rendeltetési helyükre, mivel kevesebb átrakásra van szükség.”

Szófia idén már a második a Dachser révén közvetlenül is elérhető európai városok sorában: január óta a vállalat pilisvörösvári és padovai telephelye között is naponta indulnak kamionok. Ennek köszönhetően Olaszország és Magyarország között két-három napra rövidült a szállítási idő.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Mi köze a NASA technológiájának az ágyneműkhöz? Hány éves párnákon alszanak a luxusszállodák vendégei? És miért vásárolnak a kínaiak óriási takarókat, míg az európaiak inkább külön takaródznak?

A főként nemzetközi piacra termelő, teljesen magyar tulajdonú Naturtex Kft. ügyvezetője, Gellért Balázs beszélt az alváskultúra világszintű különbségeiről, a fenntartható tollfeldolgozásról, valamint arról, hogyan változtatja meg az iparágat az automatizáció és a mesterséges intelligencia.

1. Hány évesen válik túlhasználttá egy párna?

Gondolta volna, hogy egy ötcsillagos luxusszállodában akár 9 éves párnákon is aludhat? Az iparági gyakorlat szerint legfeljebb 5 évente kellene cserélni azokat a vendéglátóhelyeken, ennek ellenére például a Naturtex ügyvezetője az egyik német luxushotelben meglepően rossz állapotú párnával is találkozott, – a címke alapján 9 éves volt. Ez Magyarországon is soknak számít, az emberek átlagosan 6-7 évig használnak egy párnát, pedig higiéniai és egészségügyi szempontok miatt 3-5 évente érdemes lecserélni azokat. Nyugat-Európában általában ezt még komolyabban veszik: sok helyen már 2-3 évente új otthoni párnákat szereznek be. Alváskultúrában így mindenképpen Németország, Ausztria, Svájc számít az élvonalnak a Naturtex szakembere szerint.

2. Miért alszanak a kínaiak hatalmas takarók alatt?

A szegedi Naturtex termékeit 60 országba exportálják, ezért jó rálátásuk van az alváskultúra különbségeire. Kínában a legnépszerűbbek például az óriási méretű takarók, mert az emberek egyetlen közös paplan alatt szeretnek aludni. Ezzel szemben Európában a kisebb, egyéni méretű paplanokat preferálják, mivel a legtöbben külön takaródznak. Skandináviában a természetes anyagok dominálnak, míg az USA-ban a műszálas töltetű termékek a legkeresettebbek. Az is megfigyelhető, hogy míg 30-40 éve a vastag, nehéz takarók voltak népszerűek, ma a modern fűtési rendszerek miatt a könnyű, légies paplanok iránt nő az igény.

3. Az újrahasznosítás forradalma: hogyan lesz a tollból prémium párna?

A tollfeldolgozás egy tradicionális iparág, amely nagy hangsúlyt fektet az újrahasznosításra. Alapja a húsipar melléktermékeként keletkező toll, ami, ha nem dolgoznák fel, veszélyes hulladékként végezné. Az évente 2,3 millió terméket gyártó Naturtex ezt fenntartható módon használja fel: termálvízzel mossák a tollat, ami nem csak energiatakarékosabb, hanem jobb mosási eredményt is biztosít, kevesebb kemikáliával. Ezt követően a tollat 130°C-on szárítják, így biztosítva a tökéletes sterilitást és rugalmasságot. A tollszakma hazai vezető képviselője arról is beszél az Ipar Hangjai podcastban, hogy a toll nem tűnik el a piacról, sőt, a prémium szegmensben továbbra is keresett alapanyag marad.

4. A fenntarthatóság szexi – de ki akar újrahasznosított párnát?

Ma a világ textiltermékeinek mindössze 1-1,5%-át hasznosítják újra, a többi szeméttelepre vagy égetőműbe kerül. „Képzeljük el, mennyivel környezetbarátabb lenne ez az iparág, ha már csak 10%-ra fel sikerül emelni ezt az arányt!” – mutat rá Gellért Balázs. A Naturtex elkötelezettségét a fenntarthatóság iránt az is mutatja, hogy egy 50 milliárd eurós bevételű áruházlánc egy nemzetközi szakkiállításon őket emelte ki követendő példaként. A szakember szerint az újrahasznosítás működéséhez a vásárlókat is ösztönözni kell, például azzal, hogy egyre több üzletbe hozhassák vissza régi párnáikat és takaróikat, kedvezményért cserébe.

5. A NASA technológiája az ágyában

Gellért Balázs abba is beavat, hogy a Naturtex egyik legújabb fejlesztése egy olyan technológia, amelyet eredetileg a NASA űrhajós kesztyűiben használtak. Ez egy speciális membrán, amely optimalizálja a hőmérsékletet, így például a takarók képesek alkalmazkodni a test hőjéhez, megelőzve ezzel az éjszakai izzadást vagy kihűlést. A technológia célja, hogy az alvás minőségét még magasabb szintre emelje, és prémium komfortot biztosítson a felhasználóknak.

Tudta? Okoságyneműk forradalmasítják az alvásfigyelést! Az ágyneműbe beépített érzékelők képesek nyomon követni a légzést, a szívritmust és az alvásfázisokat, majd az adatokat egy mobilalkalmazásba továbbítják. A Withings Sleep Analyzer például még az alvási apnoét is felismeri, míg a Sleepace okos ágyneműje személyre szabott tanácsokat ad az alvásminőség javítására.

6. Az automatizáció és AI forradalmasítja az alvásipart is

A Naturtex gyártósorait immár több éve napenergia hajtja. Az innovatív üzemelés ugyanakkor nem áll meg itt: Siemens-technológia által irányított gépek dolgoznak és a cég saját fejlesztései is segítenek növelni a hatékonyságot. Az automatizált folyamatok révén a párnákat már robotkarok töltik meg, varrják be és csomagolják, majd juttatják el a raktárba. Mesterséges intelligencia használatára elsősorban a logisztikában és termelés-szervezés területén törekednek, azonban az olyan precíz és finom műveleteket igénylő munkafolyamatok során, mint például a divatszabó munkája, még valószínűleg sokáig nem fogják gépek helyettesíteni az embereket.

Tudta? Bizonyos munkafolyamatokat nem lehet gépesíteni a textiliparban. A divatszabó munkája például továbbra is elengedhetetlen a precíz és minőségi gyártásban. A párnák és paplanok tokjainak megvarrása kézi munka marad, mert ez a művelet egyelőre nem gépesíthető hatékonyan.

7. Hol rontjuk el a párnavásárlást?

A szakértő figyelmeztet, hogy nem szabad félvállról venni az alváskultúrát sem. Míg egy új telefonra sokan könnyen kiadnak akár több százezer forintot, egy jó párnára vagy matracra gyakran sajnálják a pénzt, – pedig az alvás minősége közvetlen hatással van az egészségre és a napi teljesítményre. A gyors, olcsó megoldásokat keresve sokan az online piactereken vásárolnak textiltermékeket, amelyek csábítóan olcsók, de jellemzően alacsony minőségűek. Egy minőségi párna vagy matrac hosszabb élettartamú, jobb alvásminőséget biztosít, így valójában jobban megéri a gyengébb minőségű termékekkel összehasonlítva.

Ha kíváncsi a teljes beszélgetésre, hallgassa meg az Ipar Hangjai podcast legfrissebb epizódját az alábbi felületeken:

• Siemens FM
• Apple Podcasts
• Spotify
• YouTube

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A Bridgestone új, csúcstechnológiás Driver-in-the-Loop (DiL) szimulátort telepít a Róma melletti EMEA régiós kutatás-fejlesztési központjába.

Az új szimulátor, amelyben a tesztpilóta valós időben, aktívan irányítja az autót, kiegészíti a vállalat virtuális gumiabroncs-fejlesztési technológiáját (VTD) és egy újabb lépést jelent a teljesen digitális abroncsfejlesztési folyamat megvalósítása felé. Az innovációval a Bridgestone a mesterséges intelligenciát (MI) ötvözve képes lesz a gumiabroncsok és járművek együttes szimulációjára, amely fellendíti az innovatívfejlesztési folyamatokat, és a fenntarthatósági törekvéseket, miközben csökkenti a piacra jutási időt.

A Bridgestone már egy évtizede alkalmazza a virtuális abroncsfejlesztési technológiát, azonban az új DiL szimulátor bevezetésével még magasabb szintre emeli a digitális innovációt. A saját tulajdonú szimulációs rendszer lehetővé teszi, hogy a vállalat mérnökei valósághűen modellezzék a gumiabroncsok viselkedését, az autóval való kölcsönhatást, valamint a környezeti reakciókat, miközben szakértő tesztpilóták szubjektív visszajelzései is beépülnek a folyamatba. Az MI technológiák segítségével lehetővé válik, hogy gyorsabban értékeljék a tervezési opciókat, ami felgyorsítja az abroncsok teljesítményének optimalizálását és az innovatív tervezési koncepciók virtuális kidolgozását.

Az új technológia erősíti a prémium gyári első szerelésű (OE) és másodlagos piacra szánt abroncsok fejlesztését és az OEM-partnerekkel való együttműködést. A szimulációs rendszer lehetővé teszi, hogy a gyors és hatékony közös munka révén a gumiabroncsok és járművek fejlesztése párhuzamosan történjen.

Az új szimulációs rendszer nemcsak az innovációt erősíti, hanem felgyorsítja a vállalat fenntarthatósági törekvéseit is, mivel jelentősen csökkenti a gyártott abroncsok mennyiségét és a fizikai vizsgálatok számát is. A Bridgestone becslései szerint évente akár 12 000 kísérleti gumiabroncs előállítását lehet elkerülni a DiL szimuláció révén, ami jelentős CO₂-kibocsátás-csökkenést eredményez. A vállalat meglévő VTD technológiája már most is akár 60%-kal csökkenti a nyersanyag-felhasználást és a CO₂-kibocsátást az gyári első szerelésű abroncsok (OE) fejlesztése során, míg a másodlagos piacra szánt termékek esetében ez a megtakarítás legalább 25%.

„Az általunk megkövetelt precizitás és haladás kiemelkedő szintje”

A Bridgestone által alkalmazott adatvezérelt predikciós modellek és fizikai szimulációk az összes termékfejlesztésre kiterjednek, beleértve a prémium és luxus OE-termékeket, valamint a következő generációs abroncsokat is. Az új DiL szimulációs rendszer bevezetésével ezek a képességek jelentősen kibővülnek, és egy átfogó, digitális eszközöket és megoldásokat tartalmazó fejlesztési ökoszisztéma jön létre, amely gyorsabb, rugalmasabb és innovatívabb termékfejlesztést tesz lehetővé.

A beruházás egy, a VI-grade vállalat által biztosít dinamikus vezetési szimulátorra irányul, amely várhatóan 2025 végére áll teljesen üzembe. A Bridgestone tervei szerint évente az OE-fejlesztések akár 50%-a is a DiL megközelítést alkalmazhatja majd. Jelenleg a szimuláció elsősorban száraz útfelületen történő vezetési teljesítmény értékelésére szolgál, de a vállalat dolgozik azon, hogy további teljesítményparamétereket és piaci szegmenseket is lefedjen a technológiával.

„A beruházás kulcsfontosságú mérföldkő számunkra, hiszen egy átfogó ökoszisztémát építünk ki a gumiabroncsok virtuális teljesítményének pontos előrejelzéséhez”

– nyilatkozta Emilio Tiberio, a Bridgestone West technológiai igazgatója.

„Az új szimulátor lehetőséget ad arra, hogy teljes mértékben digitális környezetben kísérletezzünk innovatív dizájnokkal és anyagkombinációkkal, felgyorsítva ezzel a fejlesztési folyamatot és csökkentve a környezeti terhelést.”

„A Bridgestone az iparág vezető beruházója a kutatás-fejlesztés területén, évente több mint 800 millió eurót fektet be világszerte. Ez a lépés is a Bridgestone E8 kötelezettségvállalásunk bizonyítéka. Fenntartható megoldásokkal foglalkozó vállalatként folytatjuk az innovációt, mialatt csökkentjük a piacra jutás idejét. Ezzel egyidejűleg javítjuk az OEM-gyártókkal közös fejlesztési folyamatainkat és fokozzuk a K+F tevékenységeink fenntarthatóságát.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!