Gazdaság
Cégautó juttatásként: mikor éri meg?
A hazai vállalatok nagy részénél még mindig gyakran alkalmazott jövedelem-kiegészítő forma a magánhasználatot is lehetővé tevő cégautó, olyannyira, hogy bizonyos munkakörökben, illetve pozíciókban már szinte kötelező juttatásnak számít.
Ez a fajta cafeteriaelem nemcsak a munkavállalók számára kedvező, hanem a munkáltatóknak is számos pénzügyi, illetve HR-előnnyel jár, amennyiben a megfelelő konstrukciót választják. Az ALD Automotive | LeasePlan szakemberei bemutatják, mire kell figyelni a flotta összeállítása, illetve üzemeltetése kapcsán, hogy a cégek a lehető legtöbbet tudják kihozni a céges autókból.
Számos olyan munkakör van, amelynek betöltéséhez a gépjárműhasználat elengedhetetlen, mert az autó tulajdonképpen termelőeszközként funkcionál. Hatékonysági szempontból tehát rendkívül fontos, hogy a céges autók jó állapotban legyenek, hiszen ha nem tudják ellátni feladatukat, időkiesést és veszteséget okozhatnak a vállalatnak. Néhány foglalkoztatási formától (pl. ételfutár) eltekintve ezért egyre kevésbé elterjedt gyakorlat, hogy a munkavállaló a munkáltatótól kapott anyagi támogatással a saját tulajdonában lévő járművet használja munkacélokra. Ráadásul a cégautók a mobilitási funkción túl reklámfelületként is működhetnek, egységes megjelenésükkel közvetítve a vállalat üzeneteit és imidzsét.
Win-win mindkét félnek
A kulcsos autóktól és a kistehergépjárművektől eltekintve manapság kevés olyan autót használnak a vállalkozások, amelyek kizárólag a munkavégzést támogatják, telephelytől telephelyig közlekedve. Magyarországon az újautó-értékesítések mintegy 60-70 százalékát a jogi személyeknek eladott járművek jelentik, a cégautót pedig számos esetben nem csupán munkaeszközként, hanem juttatásként is adják a cégek, engedélyezve a privát használatot. A magáncélra is igénybe vehető céges autó a koronavírus-járvány idején biztonsági okokból is felértékelődött, a jelenlegi gazdasági helyzetben pedig a saját autó vásárlásának és a fenntartásának komoly anyagi terheit veheti le a munkavállaló válláról. Egy középkategóriás autó beszerzése még használtan is több millió forint, az ehhez kapcsolódó havi fenntartási költségek – finanszírozási díj, szerviz, gumiabroncs, biztosítások, útdíjak, üzemanyag stb. – pedig havi szinten a 100 ezer forintot biztosan meghaladják. Vagyis, ha az autót juttatásként kapja a dolgozó (és minden költséget a cég áll), az legalább 100 ezer forint megtakarítást jelent a munkavállalónak.
A foglalkoztatók számára toborzási és megtartási szempontból is előnyt jelenthet, ha engedélyezik a céges járművek magáncélú használatát. Egyre nehezebb ugyanis jó munkaerőt találni és hosszú időre elkötelezni főleg olyan esetben, ha a vállalat telephelye nehezebben megközelíthető. Ilyenkor a pozíció vonzerejét növelheti, illetve a fluktuációt csökkentheti ez a fajta juttatás. Felsővezetői, illetve kulcspozíciókban már elvárás a juttatási csomagban a gépjármű biztosítása, bizonyos iparágakban pedig a munkakör betöltését veszélyeztetheti, ha a munkáltató nem biztosít automatikusan autót. Ilyenek például az informatikai cégek, ahol toborzáskor a jármű típusa és felszereltsége már tárgyalási alap.
A munkavállalói élmény növelése és a presztízsérték mellett a juttatásként adott cégautó anyagi szempontból is kedvezőbb alternatívát jelent a cégeknek, mint a használatával egyenértékű munkabér. A magas munkáltatói járulékok és az infláció miatt ugyanis a bérfejlesztésnél jóval költséghatékonyabb megoldás a jövedelem-kiegészítésként nyújtott autó, mivel nem kell rá járulékot fizetni, illetve a cégautóadóból levonható a gépjárműadó, a cégautó magáncélú használata pedig adómentes juttatás. Így ami a munkavállaló oldalán százezer forintos megtakarítás, az kevesebbe fog kerülni a cégnek, mint ha ugyanakkora összeggel emelné a nettó bért.
Komplett megoldás operatív lízinggel
Céges autót leginkább tartós bérletben, más néven operatív lízing keretében érdemes beszerezniük és használniuk a vállalatoknak. A gépjármű után fizetett bérleti díj ebben a konstrukcióban fix, tervezhető és minden, a gépjárműhasználattal kapcsolatos költséget tartalmaz, valamint az elszámolása is egyszerűbb, mint egyéb lízingfajták esetében. Függetlenül attól, hogy a cégautót magáncélra is használják, a bérleti díj áfájának legalább 50 százaléka útnyilvántartás nélkül visszaigényelhető, ami szintén hozzájárul ahhoz, hogy a munkavállaló a bérnél kedvezőbb adózási feltételekkel kapja meg ezt a juttatást. A lízingbe adó flottakezelő továbbá rengeteg üzemeltetési és adminisztratív feladatot levesz a vállalatokról, így azok a saját tevekénységükre tudnak fókuszálni.
Mind a cégek, mind pedig az autóhasználók számára kényelmet, presztízsélményt és biztonságot jelent, hogy az operatívlízing-szerződés keretében a lízingcég gondoskodik többek között a járművek teljes körű karbantartásáról, a gumiabroncsok cseréjéről és tárolásáról, a kötelező és CASCO biztosításról, az Assistance szolgáltatásról – beleértve az esetleges mentést, csereautót, sofőrszolgálatot –, valamint biztosítja az autópályamatricát és az üzemanyagkártyát, amely észszerű keretek között, jellemzően belföldön, általában korlátlan fogyasztást tartalmaz. Mindezek hozzájárulnak az alkalmazottak jólétének és ezáltal lojalitásának biztosításához.
Szabályozott keretek között
„Már a flotta összeállításánál és a flottaszabályzat kialakításánál érdemes szakértő segítségét igénybe venni, aki az autóparkot a vállalat céljainak megfelelően optimalizálni tudja, figyelembe véve a járműhasználat célját, a havi futott kilométerek számát, a munkavállalói preferenciákat vagy a cég fenntarthatósági törekvéseit. Fontos, hogy munkáltatóként vonjuk be a szakértőt akár már az adott márka vagy azon belül a felszereltség kiválasztásába, illetve adjunk lehetőséget az autóhasználónak is, hogy kontrollált keretek között ugyan, de mégis a saját igényeihez igazított járműbe ülhessen aztán bele. Van, akinek például a nagy csomagtér fontos, mert sokat utazik, másnak nagycsaládosként a hétszemélyes kialakítás jelent nagyobb előnyt, de az sem ritka, hogy épp egy állítható gerinctámasz alkalmazottunk egyedi vágya, amivel jelentősen növelhető az elégedettsége. Ugyanakkor a gyakori és elvárt extrákon – például automata váltó, a sebességtartó tempomat, az ülésfűtés, a parkolást támogató rendszerek, a digitálisan szabályozható klíma vagy a gyakori gépi mosás esetén is tartós színt biztosító metálfény – túlmutató kéréseket praktikussági szempontból gondoljuk át, szabjunk költséghatárt a szabadon választható extráknak, vagy kérjük a munkavállaló egyedi hozzájárulását a vállalat által nem támogatott felszerelések esetén, hiszen indokolatlan költségekkel járhatnak, és még a használt autó értékét sem feltétlenül növelik”
– tanácsolja Harmat Eszter, a LeasePlan Hungária Zrt. Kereskedelmi Igazgatója.
A cégautó-használati szabályzatnak a jogok mellett a kötelességekre is fontos kitérnie, beleértve a gépjárműhasználattal járó szolgáltatások igénybevételére vonatkozó előírások betartását vagy a fizetési kötelezettségeket. Ez utóbbiak felmerülhetnek például a közlekedési szabálysértési, illetve parkolási bírságok, az autóvezető által okozott kár kapcsán jelentkező önrész, a nem rendeltetésszerű használatból eredő szervizköltségek, külföldi tankolás vagy a töltőállomáson a shopban vásárolt termékek kapcsán.
A céges flottákon belül egyre nagyobb teret kapnak az elektromos autók, melyek elsősorban a juttatásként adott, kisebb futásteljesítményű, belsőégésű motorral hajtott autók kiváltására jelentenek megoldást. Bár az elektromos autók finanszírozási költsége magasabb, teljes üzemeltetési költségük az adókedvezményeknek és az alacsonyabb üzemeltetési költségeknek köszönhetően közel azonos, mint hagyományos társaiké.
„Mivel a céges e-autók használói főként magas beosztásúak, ezek az autók kiváló eszközként szolgálhatnak a vezetői példamutatásra a szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatos vállalati törekvések gyakorlatba való átültetése kapcsán. Elektromos flottajárművek esetén a költséghatékony üzemeltetés érdekében a munkáltatónak biztosítani kell a munkahelyen való töltés lehetőségét, valamint érdemes megfontolni az otthoni töltés támogatását is a magánházban élő érintett kollégák számára annak érdekében, hogy ezeket a gépjárműveket minél szélesebb körben elfogadják”
– tette hozzá Harmat Eszter.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
ViVeTech Nyrt.: 20-25 százalékos árbevétel-növekedést tervez 2025-ben
542,2 millió forintos nettó árbevételt ért el a 2025-ös év első hat hónapjában a Budapesti Értéktőzsde Xtend piacán jegyzett kibervédelmi cég, a ViVeTech Nyrt.
A társaság a 2025-ös pénzügyi év egészét tekintve 20-25 százalékos árbevétel-növekedésre számít a tavalyi évben elért rekordszintű, közel 1,4 milliárd forintos szint után – derül ki a társaság mai napon publikált 2025. első féléves jelentéséből.
Az idei üzleti évre jellemző szezonális hatások miatt – a tavalyi év első felében elért 742,4 millió forintos nettó árbevételhez képest – 27 százalékkal kevesebb, 542,2 millió forintos árbevételt ért el a ViVeTech a 2025. június 30-án lezárult első félévben.
„Az intenzív kereskedelmi tevékenységnek köszönhetően 2025-ben tovább bővült a ViVeTech ügyfélköre, és idén már olyan projektekre is sikerült leszerződnünk, amelyek éven túlnyúló, 2-3 évre szóló megbízást jelentenek a társaságnak, így stabilizálják a cash-flow helyzetünket, és fedezetet biztosítanak a fejlesztési terveink és a nemzetközi terjeszkedésünk finanszírozásához. Az év első hat hónapjában a projektek előkészítése és a szerződések megkötése zajlott, így az idénre tervezett bevételek nagyobb részét a második félévben realizáljuk majd” – mondta el Márton Miklós, a ViVeTech Nyrt. vezérigazgatója. „Rendelésállományunk már az első félév végére meghaladta az 1,5 milliárd forintot, ami alapján a 2025-ös pénzügyi év egészére – a tavalyi rekordszintű, közel 1,4 milliárd forintos árbevétel után – 20-25 százalékos árbevétel-növekedést várunk az előző évhez képest”
– emelte ki.
Sikeres volt a zártkörű alaptőke-emelés az első félévben
„Idén tavasszal jelentettük be, hogy a nemzetközi piaci jelenlétünk erősítésének, illetve a disztribúciós hálózatunk kiépítésének támogatása céljából tőkeemelést tervezünk. A zártkörű tőkeemelés június végén lezárult, és ennek keretében mintegy 60 millió forint tőke bevonására került sor, ami – különösen a jelenlegi tőkepiaci körülmények között – kiemelkedő sikernek tekinthető. Ez egyértelműen igazolja, hogy a stratégiánk és a hosszú távú jövőképünk egyaránt meggyőző a befektetők számára”
– tette hozzá Márton Miklós.
A napokban érkezik a 2024. évi osztalék
Az idei évtől a ViVeTech belépett az osztalékpapírok körébe, amelybe a BÉT-en szereplő cégek csupán ötöde tartozik; a társaság tavalyi nyeresége közel 20 százalékát a következő napokban fizeti ki a részvényesek számára. Az osztalékfizetés mellett a ViVeTech hosszú távon is elkötelezett.
Egy év alatt 37 százalékkal emelkedett a ViVeTech árfolyama
A 2011-ben alapított, magyar tulajdonú ViVeTech Nyrt. IT-biztonsági megoldásaival többek között hazai és nemzetközi kritikus infrastruktúra-szolgáltatók – így például az egészségügy, a közlekedés, a közszolgáltatások és a közigazgatás területén működő ügyfelei – kibertámadások elleni védekezését segíti.
A ViVeTech részvénye 2022. május 31-én került bevezetésre a Budapesti Értéktőzsde középvállalatokra specializált Xtend piacára, a Társaság nyilvános tulajdonban lévő részvényeinek aránya jelenleg 20,17 százalék. A ViVeTech árfolyama az elmúlt egy évben – a korábbi időszakhoz képest jelentős forgalomnövekedés mellett – 37 százalékkal emelkedett, a papír záró ára 2025. szeptember 9-én 316 forint volt.
A ViVeTech szeptember 23-án online befektetői webináriumot tart, ahol a cég vezérigazgatója, Márton Miklós és a társaság gazdasági vezetője, Lendvai Beáta bemutatja az idei első féléves pénzügyi eredményeket, a ViVeTech idei terveit és várható eredményeit, továbbá a folyamatban lévő nemzetközi terjeszkedés legfrissebb fejleményeit.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A digitális fejlődés és a kollaboráció találkozása, a Zeus-rendszer
Megújult a ZEUS banki információs rendszer, amely gördülékenyebb ügyfélélményt és egyszerűbb mindennapokat biztosít a K&H 198 ügyfélpontján dolgozó banki munkatársaknak.
A K&H és a Capsys Informatikai Kft. példaértékű együttműködésének eredménye egy modern, felhasználóbarát megoldás, amely intuitív navigációval, színkódokkal, grafikonokkal és az AI-integráció lehetőségével támogatja a hatékony munkát.
A fejlesztés során a K&H Bank és a Capsys Informatikai Kft. nem klasszikus beszállító- megrendelő kapcsolatban dolgozott. Nyílt kommunikáció, kölcsönös bizalom és folyamatos közös gondolkozás jellemezte a projektet. Ez a hozzáállás tette lehetővé, hogy a banki információs rendszer egyszerre legyen robosztus és rugalmas, modern és könnyen használható. A projekt szakmai kihívása abban rejlett, hogy a Zeus digitalizációs program egyik látványos elemét egy meglévő, régi technológián alapuló saját fejlesztés modernizálására használták. A cél a bővebb funkcionalitás, korszerűbb felhős struktúra és a végfelhasználó szempontjából optimalizált használhatóság volt. A rendszer fejlesztésének kulcsa, hogy a banki ügyintézők és az ügyfelek mindennapjaiban is kézzelfogható értéket teremtsen. Az új megoldás bevezetése egy hosszú távú, többlépcsős digitális transzformációs stratégia része.
„A Zeus rendszer modernizációja mérföldkőnek számít mind az IT, mind az üzleti oldalon. A funkciókat teljes egészében a végfelhasználó igényeihez igazítottuk, a felhős technológiák alkalmazásával pedig a kollégák az ügyfelek kiszolgálására koncentrálhatnak, nem a rendszer használatára. Ez a projekt nemcsak technológiai áttörés, hanem a munkavállalói fejlődés szempontjából is kiemelkedő, hisz olyan munkahelyet építünk, ahol a fejlődés alapérték, a kollégák folyamatosan kipróbálhatnak új technológiákat, több területen kibontakozhatnak, és bővíthetik tudásukat. A projekt során megszerzett tapasztalatok és az együttműködési módszerek a jövőbeni fejlesztések alapját képezik, biztosítva, hogy a technológiai innováció mindig a kollégák és az ügyfelek valódi igényeit szolgálja”
– hangsúlyozta Ozorai Dénes a K&H IT vezetője.
A K&H példája mutatja, a valódi innováció nemcsak kifelé, hanem befelé is hat – a technológiai megújulás akkor teljes, ha a kollégák munkáját is egyszerűbbé, gyorsabbá és inspirálóbbá teszi.
„Az igények definiálása és megvalósítása során folyamatos, támogató kommunikáció zajlott, a problémák őszinte feltárásával és közös megoldáskereséssel. Rendkívül inspiráló volt látni, hogy a K&H csapata nyitott minden ötletre, gyorsan reagált a visszajelzésekre, és minden esetben a közös cél – a végfelhasználók és a banki kollégák számára értéket teremtő rendszer állt az első helyen. Szállítói oldalról nagyon megnyugtató volt egy ilyen nyílt, őszinte és megoldáscentrikus munkában részt venni, ahol a felek kölcsönösen támogatták egymást, és minden apró részletet közösen gondoltunk végig. Ez az együttműködési modell nemcsak gördülékeny és hatékony volt, hanem valóban innovatív is, és példaértékű minden jövőbeni projekthez”
– tette hozzá Domonkos Tamás a Capsys Informatikai Kft. üzletág igazgatója.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A Kyndryl felmérése szerint a mainframe modernizációs projektek 2–3 szoros befektetés arányos megtérülést biztosítanak
A Kyndryl (NYSE: KD), a küldetéskritikus vállalati technológiai szolgáltatások vezető globális szereplője, ma közzétette immár harmadik alkalommal publikált State of Mainframe Modernization felmérésének eredményeit.
A kutatás bemutatja, miként alakítják át a vállalatok a mainframe-rendszerek szerepét a gyorsan változó digitális környezetben. Az eredmények szerint a szervezetek egyre inkább rugalmas modernizációs stratégiákat alkalmaznak, nagyléptékben építik be a mesterséges intelligenciát, és megduplázzák a mainframe használatát a hibrid IT‑környezetekben – mindezt a szakemberhiány és a szigorodó szabályozói elvárások közepette.
A felmérésben részt vevő 500 üzleti és IT‑vezető válaszai alapján a modernizációs projektek költségei csökkentek, miközben a befektetés‑arányos megtérülés (ROI) növekedett. A válaszadók jelenleg 288% és 362% közötti ROI‑t érnek el kezdeményezéseikkel, attól függően, hogy a modernizációt közvetlenül a mainframe‑en valósítják meg, felhőintegrációt hajtanak végre, vagy a munkaterheléseket más platformokra helyezik át. Emellett a szervezetek 80%-a az elmúlt évben módosította mainframe‑modernizációs stratégiáját, hogy alkalmazkodjon a változó piaci körülményekhez, a geopolitikai fejleményekhez, az új szabályozásokhoz és a feltörekvő technológiákhoz.
A felmérésből az is kiderült, hogy a mesterséges intelligencia mára a jövőbeli lehetőségből a jelen egyik legfontosabb üzleti hajtóerejévé vált: a szervezetek közel 90%-a már bevezette, vagy tervezi bevezetni a generatív MI‑t a mainframe‑rendszereken. A válaszadók jelentős eredményeket várnak a mesterséges intelligencia és a generatív MI alkalmazásától – összesen 13 milliárd dollár költségmegtakarítást és 20 milliárd dollár új bevételt prognosztizálva a következő három évre. Az MI emellett hozzájárul a munkaerőpiaci tudás hiány mérsékléséhez is. A szervezetek több mint fele (56%) számolt be a platform használatának növekedéséről az elmúlt évben, mivel a hibrid környezet részeként új, magas hozzáadott értékű szerepeket azonosítanak számára.
„A mainframe az MI‑alapú hibrid vállalati stratégiák egyik katalizátorává vált, amely milliárd dolláros megtérülést biztosít, miközben új innovációs lehetőségeket teremt az ügyfelek számára” – mondta Hassan Zamat, a Kyndryl Core Enterprise üzletágának globális szakmai vezetője. „A szervezetek ma sokkal pragmatikusabban közelítik meg a modernizációt, hogy jobb üzleti eredményeket érjenek el és beépítsék az új technológiákat. A megfelelő partnerekkel való együttműködés kulcsfontoságú egy rugalmas, biztonságos és jövőálló platform kialakításában.”
A válaszadók azt is megerősítették, hogy a modernizáció sikerének kulcsa egyre inkább a mainframe‑ és a feltörekvő technológiákban egyaránt jártas munkaerő. A vállalatok 70%-a küzd azzal, hogy megtalálja a megfelelő, több területen is kompetens szakembereket, miközben 74% továbbra is külső szolgáltatókra támaszkodik modernizációs kezdeményezései támogatásában. A megkérdezettek 94%-a szerint modernizációs terveiket jelentős mértékben befolyásolja a szabályozói megfelelés, és a biztonság továbbra is alapvető szempont marad a döntéshozatal során.
A felmérés rámutat, hogy miközben a vállalatok igyekeznek alkalmazkodni a kihívásokhoz, a mainframe-platform továbbra is a legkritikusabb technológiai képességeik alapját képezi. A mainframe‑modernizációról alkotott vállalati véleményekről, valamint a kapcsolódó kihívásokról, kockázatokról és előnyökről további részletek a Kyndryl 2025‑ös State of Mainframe Modernization Survey jelentésében olvashatók.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Használat alapú rugalmasságot biztosít az MSP-k és a KKV-k számára a Zyxel
-
Okoseszközök2 hét ago
A Samsung digitális háztartási készülékei megkapták az első TÜV Nord IoT biztonsági tanúsítványt
-
Mozgásban2 hét ago
Elektromos gokarthoz fejlesztett intelligens hajtásláncot a Széchenyi István Egyetem kutatói által alapított cég
-
Okoseszközök2 hét ago
Művészeti inspiráció a Samsung QLED televíziók valódi kvantumpont-technológiájával
-
Tippek2 hét ago
Hogyan térjünk vissza a munkába nyaralás után? – a munkahelyi etikett segít.
-
Gazdaság2 hét ago
Földkerülésnyi energia 16 akkuszekrényben: új energiatárolót adott át az E.ON Soroksáron
-
Gazdaság2 hét ago
A pénz pszichológiája – Hogyan gondolkodjunk helyesen a pénzről?
-
Okoseszközök2 hét ago
Papírhatású kijelzővel és 2.5K felbontással érkezik a HUAWEI MatePad 11.5