A jövőt a MI és a személyre szabott fizetési megoldások alakítják!
Továbbra is brutális növekedés előtt áll a globális használt IT-piac: becslések szerint a piac értéke már az évtized végére meghaladhatja a 270 milliárd dollárt. Habár a legjelentősebbnek számító észak-amerikai és az európai piac között még megvannak a jellegzetes különbségek, a piacot alakító fogyasztói szokások már egyre inkább globalizálódnak: az USA-ban és Magyarországon is a fő vásárlói attitűd a környezetvédelem és az olcsóbb ár. E közben egyre erősebbé válik a magas minőség iránti igény, ami által a használt piac komoly versenytársa lesz az új termékeknek – nem véletlen, hogy egyre több márka fordul a használt termékeik felé. Piacelemzés a Furbifytól.
A használt laptopok és számítástechnika piacán az új időszámítás kezdetét a koronavírus-járvány 2019 végi kitöréséhez kötik: az e-kereskedelmi szolgáltatások elterjedésével és a digitalizációs kényszer megjelenésével párhuzamosan a használt IT-eszközök iránt is megugrott a kereslet. Ennek oka a Covid nyomán jelentkező gazdasági okokra vezethető vissza: tömegek számára vált nélkülözhetetlenné például a laptop a munkához és a tanuláshoz, ám a kieső bevételek miatt az olcsóbb ár prioritássá vált. Ugyancsak fontos globális tényező az IT szektoron belüli egyes speciális területek kialakulása: a call-centerek, a szolgáltatói központok fejlődése és tovább terjedése hatalmas keresletet generált a laptopok iránt.
Mekkora az akkora?
2022-ben csak a használt laptopok piaca 5 milliárd dollár volt. Az európai piacra már nincs ennyire egzakt szám, de óvatos becslések szerint is 3 milliárd eurós szegmensről beszélhetünk. A legdinamikusabban növekvő piac Ázsia, de általánosságban elmondható, hogy amíg a gazdasági folyamatok miatt az új laptopok és eszközök piaca majdnem 2 éven keresztül csökkentő trendet mutatott, addig a használt piac folyamatosan növekedett. Ha csak a két legnagyobb európai szereplőt nézzük, akkor is látványos és folyamatos a növekedés: a francia Backmarket bruttó árumennyiségének értéke közel 1,7 milliárd EUR volt, míg a másik legjelentősebb európai szereplőnél, az osztrák Refurbed-nél ugyanez a mutató 481 millió EUR-os volt.
Ha a számítástechnikai eszközök teljes spektrumát nézzük, akkor a használt piac értéke még nagyobb volument mutat: 12%-os éves növekedés mellett 2031-re a globális piac értékét 272 milliárd dollárra várják.
A semmiből tényező: mi mozgatja a piacot?
Az, hogy mind a lakosság, mind pedig a vállalatok felfedezték maguknak a használt IT eszközöket, több tényező együttes hatásának köszönhető:
A használt IT-eszközök piaca: tudatosság és jövőbeni lehetőségek
A használt és felújított IT-eszközök motorját adó laptop piac kinőtte a gyermekbetegségeket: a kereslet oldalán kialakult egy tudatos vásárlói réteg, amely számára nem jelent lemondást az, hogy nem új a készülék, sőt.
A vásárlási döntésben szerepet játszó tényezők között az egyik vezető ok az ár. A koronavírus-válság és a nyomában jelentkező nehéz gazdasági helyzet ár-érzékennyé tette a fogyasztókat. Mindemellett az üzleti szektorban az eleve kisebb költségkerettel rendelkező KKV-k vagy civil szervezetek számára is reális választási opció lett a felújított IT eszköz.
A másik ok a növekvő környezettudatosság: a fogyasztók oldaláról jelentkező erős zöld-orientáció az egyik legjelentősebb mozgatórugója a használt laptop piacnak, ugyanis kikezdhetetlen érv a fenntarthatóság támogatása szempontjából a használt számítógép vásárlás. Ezzel ugyanis jelentős mértékben csökkenthető az e-hulladék.
Fontos szempont a megbízhatóság és garancia is: a felújított számítógépekkel foglalkozó vállalkozások, és maguk a gyártók is professzionalizálódtak a piaci igényekhez és az egyre növekvő piaci kereslet azt mutatja, hogy folyamatosan erősödik a bizalom a használt laptopok iránt.
Kézenfekvő ok a vásárlásnál a termék elérhetőség: a koronavírus-járvány miatt válságba került globális ellátási-lánc miatt a vásárlóknak vagy várniuk kellett az új eszközökre vagy megvehették a meglévőt – adott esetben felújított gépet. Ez is döntő tényező volt a piac felfutásában, ugyanakkor az IT eszközöket jellemző folyamatos frissítési kényszer miatt gyakorlatilag állandó eszköz-ellátás van a használt piacon. Ráadásul sok olyan eset van szakértők szerint, amikor a régebbi típus kell egy adott feladat/munka ellátásához.
Végül fontos megjegyezni, hogy az e-kereskedelmi megoldások ugyanúgy hozzájárultak a használt laptopok globális elterjedéséhez, mint a fenti okok. Ám a jövőben az egyik stratégiai kérdés az lesz, hogy vajon a vásárlók igényeit online kitudják-e szolgálni a cégek, vagy a vevők inkább visszatérnek a fizikai boltokba, hogy egy eladó segítségével személyesen tájékozódjanak vásárlás előtt. Ezzel együtt az tény, hogy az európai használt laptop értékesítések majdnem 100% online piactereken történik.
A globális trendekhez képest a magyar- és kelet-európai piac eltérően fejlődik: kezdetben jellemzően az 50 éves korosztály adta a használt IT eszközök vásárlói rétegét és ez szélesedett ki a cégek, elsősorban a KKV-k irányába.
„A civilszervezetek körében egyelőre még nincs nagy felfutása a használt laptopoknak, pedig reális opciót jelenthet számukra”
– jegyzi meg a Furbify vezetője, Keszeli Ákos. A vezető hozzátette, hogy
„jelenleg az üzleti szektor és a lakosság megoszlása a használt IT piacot tekintve 60-40%, tehát már érezhető az elmozdulás az üzleti szektor felé, egyben a globális trendekhez történő felzárkózás.”
Nem minden a használt mobil
Az utóbbi időben érezhetően megnőtt az érdeklődés a használt mobiltelefonok iránt – Magyarországon a karácsonyi időszak egyik slágerterméke lett a használt okostelefon, de ettől függetlenül is erősödik ez a szegmens. A hazai használt IT-piacon meghatározó részesedéssel bíró Furbify szakértői szerint a laptopokon és a telefonokon túl is van élet: a cégnél úgy látják, hogy érdemtelenül nagy a fókusz a használt mobiltelefonokon, hiszen a szoftverek, a nyomtató készülékek, a kamerák és még egy sor egyéb IT-eszköz használtan is értéket képviselnek, mind üzleti-, mind pedig az e-hulladék csökkentési erőfeszítések szempontjátból. És lévén, a mobiltelefonok egyfajta státuszszimbólumot is képviselnek, azok másodlagos felhasználása ugyanúgy hozzájárulnak a mobiltelefon-fogyasztás jelenlegi trendjének fenntartásához. A digitális transzformációt, és annak környezetbarát módját tehát inkább segítik a használt IT-piac egyéb termékei (hiszen nyomtatót vagy éppen laptopot nem cserélünk évente).
A felújítás modellje: 90% biztosan használható
A fenntarthatóság, mint vezérelv a felújított/használt eszközök esetén egyértelmű: egyrészt vásárlói preferencia is, másrészt a cégek esetében az ESG-kritériumhoz kapcsolódóan igazolható a fenntarthatóság is:
Beérkező laptopok
75% azonnal használható
felújítás, javítás
25% karantén
90%: végül javításra és eladásra kerül
10%: alkatrész donor
A leggyakrabban cserélt vagy javított eszközök TOP-listája: első helyen szerepel az SSD, míg ezt követi az akkumulátor és kijelző.
Összefoglalva elmondható, hogy egy darab, a kukába szánt laptop 90%-a valójában értékes, azaz javítható és beépíthető vagy tovább értékesíthető eszköz. A fennmaradó 10%-ot a nagyon törött burkolati elemek, a fizikailag sérült billentyűzetek, valamint a rossz tápok adják. Az talán kevéssé ismert, hogy a rossz merevlemezek, memória, processzor, alaplap és kijelzők mind tovább felhasználhatóak, ugyanis már létezik technológia arra, hogy kinyerjék a hasznos nyersanyagokat ezekből az elemekből is, amik aztán újra felhasználhatóak vagy tovább értékesíthetőek – például a gyártók számára is.
Új növekedési tényezők: mesterséges intelligencia és halasztott fizetések
A jövővel kapcsolatban a közép-kelet-európai régióban piacvezető Furbify-nál úgy látják, hogy az ESG, valamint a körforgásos-gazdasági modell jó alapot teremt a használt IT-eszközök és különösen a laptop szegmens termékeinek minél szélesebb körű felhasználásához, elterjedéséhez. Emellett a cég szerint a kapcsolat szolgáltatások piaca hatalmas lehetőséget jelent mind Magyarországon, mind globálisan, valamint komoly piacbővülési lehetőséget látnak a prémium termékszegmensbe tartozó felújított eszközök terén is.
Ugyancsak a jövőt alakító tényezők között van a mesterséges intelligencia egyre nagyobb arányú alkalmazása: nemcsak a sales és marketing aktivitásokban, hanem az IT-eszközök felújításának egyes folyamataiban is szerepet kap a mesterséges intelligencia, legyen szó minőségellenőrzésről vagy akár a lean folyamatok optimalizációjáról. A piac fejlődésének másik sarokpontja a fizetési megoldások lesznek.
„Nálunk a Furbify-nál, régiós szereplőként egyszerre többféle devizában kell konvertálni, hiszen különféle piacokról szerezzük be az eszközt és azokat különböző országokban adjuk el. Emellett természetesen keressük a lehetőségeket a kripto deviza integrálására, de jelenleg az egyik legújabb fejlesztésünk a BNPL szolgáltatás bevezetése, amellyel elsők vagyunk a használt IT-eszközöket kínáló cégek között.”
– foglalta össze Keszeli Ákos, a Furbify vezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
A félvezető technológiát felvonultató eszköz strapabíróbb és ezerszer gyorsabb a hagyományos társainál.
Az olyan iparágakban, mint az élelmiszer- és italgyártás, az intralogisztika vagy a gépipar nagy teljesítményű motorokat használnak például szállítószalagok meghajtására, berendezések elindítására. Ezek meghibásodása esetén komoly károk keletkezhetnek, így a számukra energiát közvetítő motorindítók fontos szerepet töltenek be az üzemekben: ezeknek kell védelmet nyújtani a túlterhelés és a zárlatok ellen is. Az élelmiszeriparban pedig, ahol a szigorú higiénia miatt gyakran kell a szállítószalag-rendszereket magasnyomású mosással tisztítani, a víz könnyen tud zárlatot okozni, ami költséges leállásokhoz vezet.
Ezek megelőzésére kínál megoldást a Siemens új, a zárlati áramot a korábbiaknál akár ezerszer gyorsabban érzékelő SIMATIC 200SP e-Starter motorindítója, ami hiba esetén 4 µs (mikroszekundum) alatt lekapcsolja a berendezéseket. Ezt az ultragyors és a megszakítókhoz vagy biztosítékokhoz képest gyakorlatilag kopásmentes kapcsolást az teszi lehetővé, hogy az új indító félvezető technológiát alkalmaz, szilícium-karbid fémoxid félvezető (SiC MOSFET) tranzisztorokkal.
Így, miután a zárlat okát megszüntették, az eszköz azonnal újraindítható, és korlátlan zárlati lekapcsolást kínál. Azaz a korábbi gyakorlattal ellentétben nincs szükség az eszköz cseréjére vagy tartalékalkatrész beszerzésére, és növelhető az üzem rendelkezésre állása.
A diagnosztikai funkciókkal ellátott, minimális helyigényű és egyszerűen telepíthető eszköz integrált a Siemens fejlesztői környezetével (Totally Integrated Automation – TIA), illetve EcoTech minősítéssel rendelkezik. Ez utóbbi, a legzöldebb megoldásoknak járó, céges fenntarthatósági minősítést a motorindító az anyagfelhasználás minimalizálása, illetve az eszköz energiahatékonysága és a tartóssága miatt kapta meg.
Az új motorindító a hazai piacon is elérhető.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Új fejlesztés: az energiahatékonyságot és a munkabiztonságot is szolgálja az intelligens, elektromos rásegítő hajtású komissiózó kocsi
Intelligens, elektromos rásegítő hajtású komissiózó kocsi fejlesztése történt meg abban a projektben, amelyet a KLS-2000 Ipari és Kereskedelmi Kft. valósított meg a Széchenyi Terv Plusz program, ezen belül a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében.
A cég erre 199,76 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el. A támogatás mértéke a projekt elszámolható összköltségének 62.94%-a. Alvállalkozóként az Universitas-Győr Nonprofit Kft. a Széchenyi István Egyetem kutatóinak bevonásával részt vett a villamos hajtás- és irányítórendszer fejlesztésében. A két és fél éve kezdődött projekt 2024. november 15-én zárul.
A GINOP_PLUSZ-2.1.1-21-2022-00213 azonosítószámú projekt során fejlesztett elektromos, ember-gép együttműködést megvalósító, rásegítő hajtás révén a gyártórendszerekben használatos nagy tömegű komissiózó kocsikkal energiahatékony, ergonomikus és biztonságos anyagmozgatás valósítható meg.
Az európai autógyárakban telephelyenként több száz, de gyármérettől függően akár több ezer olyan terület van, ahol nagy tömegű komissiózó kocsikkal történik az áruk begyűjtése és leadása a gyártórendszer megfelelő pontjain. Ezeket a járműveket a komissiózó zóna és a gyártósorok között általában elektromos vagy más módon hajtott targoncákkal vontatják, igény szerint egyszerre többet is összekapcsolva. A komissiózó kocsik össztömege a termékek tömegétől, darabszámától és a kocsi alapszerkezetétől függően nehezebb áruk/termékek esetén a másfél tonnát is eléri. Ezeket a depózás után közvetlenül a gyártósorokhoz, sokszor 100-150 méter távolságba kell egyenként, kézi erővel mozgatni, ami gyakran több munkás segítségével történik.
Erre a problémára egy új, innovatív módon vezérelhető differenciál-hajtáslánc fejlesztése valósult meg Vecsésen, amely kiküszöböli a piacon elérhető szervohajtások erős kompromisszumait, hátrányait. A fejlesztett rendszer nyomatékérzékeny karok segítségével képes 5 kilométer/óra sebességig rásegíteni az emberi erő által kifejtett mozgatóerőre, emellett vontatható és a komissiózóállomásokon töltőkön dokkolható is. A rendszer több olyan új megoldást tartalmaz, amely az energiahatékonyságot és a munkabiztonságot is jelentős mértékben javítja, illetve olyan új funkcióknak enged teret, amelyek illeszkednek az ipar 4.0 (és a majdani ipar 5.0) gyártástechnológiai trendekhez.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
A Samsung a Carbon Trusttal és egyéb nagy technológiai vállalatokkal együttműködve új módszertant vezetett be a csatlakoztatott eszközök, például a laptopok és a hangszórók használata során keletkező káros anyag kibocsátás és kibocsátás-csökkentések mérésére.
A módszertan bevezetése hozzátartozik a Samsung részvételéhez a Decarbonizing the Use-Phase of Connected Devices (DUCD) (A csatlakoztatott eszközök használati fázisának karbonsemlegesítése) kezdeményezésben. A vállalat a Carbon Trusttal, az Amazonnal, a Microsofttal és a Sky-jal közösen fogott össze azért, hogy csökkentse az internethez csatlakoztatott elektromos és elektronikai eszközök használat közbeni energiafogyasztásából eredő üvegházhatású gázkibocsátást.
Ezek a szervezetek különösen a használati fázisra összpontosítanak, mivel egy termék – a teljes életciklusát tekintve – jellemzően ebben a szakaszban termeli a legtöbb szén-dioxidot. A csatlakoztatott eszközök világszerte jelenleg körülbelül 500 terrawattóra (TWh) energiát igényelnek évente, amely megközelíti Franciaország teljes energiafelhasználását. A technológiai iparnak ezért kiemelten fontos, hogy felmérhesse és elszámolhasson a termékek szén-dioxid-kibocsátásával, valamint megoldásokat találjon az eszközök használata általi kibocsátás csökkentésére.
Az új módszertan iránymutatást adhat a vállalatoknak, hogyan értékeljék a felhasználók eszközeiből származó adatok alapján a kibocsátás mértékét, ezáltal növelve a jelentések pontosságát, amelyek eddig a jelenlegi kibocsátási elszámolásokban használt üzemidő-előrejelzéseken alapultak. A technológiai cégek a módszertan alkalmazása során elért káros anyag kibocsátáscsökkentését is elszámolhatják majd.
A felhasználás során keletkező kibocsátások éves jelentése és a kibocsátáscsökkentésről szóló kimutatás átláthatóbbá teszi a kommunikációt a felhasználókkal, és arra ösztönözheti a vállalatokat, hogy akár a felhasználási időszakban is csökkentsék a kibocsátást. Az adatok szabványosítása és pontossága arra motiválhatja őket, hogy újszerű megoldásokkal csökkenthessék eszközeik széndioxid-kibocsátását.
A Samsung közreműködik az új DUCD-módszertan bevezetésében, amely az új energiatakarékos módszerek megtalálása iránti elkötelezettségének része. Ezen újítások közé tartozik a SmartThings Energy funkció, amellyel a felhasználók nyomon követhetik energiafelhasználásukat és jobb energiahatékonysági döntéseket hozhatnak. Csakúgy mint az AI energia mód, amely a felhasználási szokások és az energiaköltség figyelembevételével segíthet az energiafelhasználás előnyösebb kezelésében.
„Eszközeink életciklusuk során a használati fázisban bocsátják ki a legtöbb széndioxidot, a méréssel pedig jelentősen tehetünk a kibocsátás kezeléséért és csökkentéséért – mondta Inhee Chung, a Samsung vállalati fenntarthatósági központjának alelnöke. – A Samsung klímastratégiájának kulcsfontosságú része, hogy a felhasználókat bevonja az energiatakarékos megoldásokba, és alig várjuk, hogy a DUCD módszertanán keresztül bemutathassuk, hogy a SmartThings felülettel és annak AI energia módjával hogyan követhetik nyomon és csökkenthetik csatlakoztatott eszközeik energiafelhasználását.”
„Az összekapcsolt eszközök egyre fontosabbak mindennapi életünkben, ezért fontos, hogy a technológiai ipar kulcsszereplőivel közösen kezdhessük meg a felhasználás során keletkező kibocsátás kezelését. Ez az együttműködés egy olyan lényegesen hatékonyabb megközelítést tett lehetővé, amellyel kiszámíthatjuk és rögzíthetjük az összekapcsolt eszközökből származó széndioxid-kibocsátást és az elért csökkentéseket, valamint a kibocsátások kezelésére irányuló erőfeszítéseink alapjául szolgálhat ezen a kihívásokkal teli területen”
– mondta Felix Prettejohn, a Carbon Trust vezető tanácsadója.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!