A munkanélküliség további csökkenése és a kínai beruházási boom hatásai mellett a reálbérek növekedésének visszaesése határozza majd meg 2025-ben a magyar munkaerőpiacot, de a nehézségek ellenére továbbra is béremelésben gondolkodik a legtöbb vállalat – véli Dr. Tóth Ágnes, Prohuman Zrt. vezérigazgatója.

Bár a magyar gazdaság éppen dekonjunktúra-hullámban van, pozitív jeleket is lát, és továbbra arra számít, hogy a munkaerőpiac feszes marad.

Bár még javában tart 2024 „hajrája”, a cégvezetők gondolatban már ráfordultak a jövő év tervezésre. A munkavállalók első kérdése érthető módon az, hogy mekkora béremelésre számíthatnak – ám pont ezen a területen tapasztalja a legnagyobb bizonytalanságot a Prohuman Zrt., amely Magyarország piacvezető HR-szolgáltatójaként több száz vállalkozásnak segít munkaerőigénye kielégítésében.

„A munkáltatók a béremelésekről szóló döntéseiket jellemzően az infláció mértékéhez igazítják. Idén nagyobb árszínvonal-emelkedést vártak, mint amekkora végül bekövetkezett, és magasabb béremeléseket terveztek be, ami azt eredményezte, hogy a reálbérek jobban növekedtek a vártnál – magyarázza Dr. Tóth Ágnes, a Prohuman vezérigazgatója. – Azt látjuk, hogy 2024-ben a versenyszférában várhatóan átlagosan 7,9%-kal emelkednek a reálbérek, ami örömteli fejlemény a munkavállalóknak és jó hír a gazdaság számára – a cégeknek azonban még ennek ellenére sem lesz könnyebb a munkavállalók megtartása és megszerzése, ezt a béren kívül egyéb tényezők is befolyásolják. A mi prognózisunk szerint 2025-ben is számíthatunk további nominális bérnövekedésre, de már az óvatosabb tervezés jeleit látjuk: a legtöbb vállalat egyrészt próbálja minél későbbre kitolni a döntést, és átlagosan 7% körüli béremelésben gondolkozik januártól, de talán reálisabb várakozás lehet az 5%-os bérkorrekció.”

A béremelés mértékében ugyanakkor jelentős eltérések is kialakulhatnak az állami- és a versenyszféra, az egyes iparágak és régiók között.

„A béremelések mindig az aktuális a piaci helyzethez igazodnak. Ha a cégek azt tapasztalják, hogy sok munkavállalójuk távozik, kénytelenek emelni a béreket. Például a versenyképes szakterületeken, mint a mérnöki pozíciókban vagy a magas szintű programozásban, nagyobb bérnövekedés figyelhető meg. Az orvosok és nővérek béremelésére pedig kormányzati döntések miatt került sor”

– fejtette ki a szakember.

A bérek alakulása nem csupán a munkáltatók döntésein múlik, hanem azon is, hogy a vállalatok mennyire képesek alkalmazkodni a változó munkaerőpiaci környezethez. Ebben a folyamatban a HR-szolgáltatók kulcsszerepet játszanak.

„A bérek mellett a munkahelyi környezet, a képzési lehetőségek és a munkavállalók elkötelezettségének növelése mind kritikus tényezővé váltak a munkaerő megtartásában és megszerzésében, sőt azt látjuk, hogy ezen tényezők egyre inkább motiválóbbak a munkavállalók számára – mondja Dr. Tóth Ágnes. – A HR-szolgáltatók rugalmasságot biztosítanak a munkáltatóknak, hogy hatékonyan reagálhassanak a bérek és a munkaerőigények változásaira. Segítünk ügyfeleinknek, hogy reális és fenntartható bérstratégiát alakítsanak ki, miközben támogatják a hosszú távú munkaerőtervezést. Ez különösen fontos olyan szektorokban, ahol a munkaerőhiány nyomást gyakorol a bérekre, vagy ahol az új beruházások jelentős létszámigényt generálnak.”

Már látszanak pozitív jelek a gazdaságban

A munkaerő-keresletet elsősorban a makrogazdasági környezet határozza meg, és bár jelenleg a magyar gazdaság többek között az exportnehézségek és a beruházási ráta visszaesése miatt éppen dekonjunktúra-hullámban van, a Prohumannál pozitív jeleket is látnak, és továbbra arra számítanak, hogy a munkaerőpiac feszes marad.

„Az előrejelzések alapján 2025-ben is folytatódik a munkanélküliség csökkenése, az idei 4,3%-ról 3,9%-ra, és ez a prognózis összhangban van a piaci tapasztalatainkkal – fogalmazott Dr. Tóth Ágnes. – Minden nehézség ellenére ugyanis vannak az országnak olyan régiói, elsősorban Kelet-Magyarországon, illetve a járműipar egyes szegmenseiben, ahol a beruházások továbbra is növelik a munkaerő iránti igényt. Itt elsősorban a kínai tőkéről van szó, különösen az elektromos járművek szektorában. Az Európába érkező kínai közvetlen külföldi beruházások 44%-a Magyarországra érkezett, amivel az első helyen állunk a kontinensen. Ez ugyan mérséklődik a következő időszakban, de a már folyamatban lévő beruházások által generált munkaerőigény így is nőni fog még a jövőben.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Az online vásárlók 74%-a, mintegy 3,1 millió fő készül az ünnepekre, átlagosan 84 036 forintot költenek és 6 személyt ajándékoznak meg.

A PwC karácsonyi vásárlás kutatásából az is kiderül, hogy a TEMU és más külföldi online platformok előretörése ellenére a vásárlók többsége még mindig a hazai kereskedőknél költi el a karácsonyi ajándékra szánt összeg túlnyomó részét.

„A konjunktúra időszaka több mint két éve véget ért, és a fogyasztók átgondoltabban és visszafogottabban költenek – ennek ellenére az idei év utolsó időszakában a kereskedők ismét élénkülő keresletre és jó forgalomra számíthatnak”

– mutatott rá Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC Magyarország Digital Commerce and Research csapatának vezető menedzsere, a kutatás vezetője.

Black Friday: bár nincs egy „igazi”, a hosszabb akciós időszak jól bevált

A legfrissebb piaci adatok szerint a vásárlók újra megnyitották pénztárcáikat, különösen a Black Friday akciók és a karácsonyi szezon során. A megkérdezettek 58%-a élt vagy tervez élni a kedvezményekkel, bár előzetesen csak 11% jelezte ezt a szándékát. A vásárlók többsége (55%) saját célra szerzett be olyan termékeket, amelyeket egyébként is megvett volna, de ilyenkor olcsóbb. A karácsonyi ajándékok beszerzése is jelentős volt (41%), és 14% olyan terméket választott, amelyet normál esetben nem vett volna meg, de a kedvező akciók miatt mégis megtette. A termékek árát a nők 52%-a nagymértékben figyelembe vette vásárláskor (szemben a férfiak 34%-ával), és ők azok, akik az akciókra is fogékonyabbak (39%, míg a férfiaknál ez az arány csak 24%). A fenntarthatósági szempontok is a nőknél számítanak jobban.

A fogyasztók 75%-a hazai webáruházakból rendelt online, 34% külföldi webáruházakat választott, míg 28% hagyományos üzletekben és plázákban élvezte a Black Friday kedvező árainak előnyeit. A vásárlók jónak ítélték a webáruházak-üzletek szolgáltatását (4,0), kissé kevésbé jónak az akcióban szereplő termékeket (3,89), és még kevésbé az árakat (3,73) de kifejezetten elégedettek voltak a Black Friday során a kiszállító futárszolgálatokkal (5-ből 4,1-es értékelés).

261 milliárd forintos karácsonyi költés várható

Idén a fogyasztók összesen 261 milliárd forintot terveznek karácsonyi ajándékokra fordítani. Az online vásárlók 74%-a, mintegy 3,1 millió fő készül az ünnepekre, átlagosan 84 036 forintot költenek, és 6 személyt ajándékoznak meg. A legnagyobb összeget, 115,9 milliárd forintot hazai online áruházakban tervezik elkölteni, míg a bevásárlóközpontokban és plázákban 56,6 milliárd forintot, hagyományos boltokban és szaküzletekben pedig 48,7 milliárd forintot. Külföldi internetes áruházakban a vásárlók saját bevallásuk szerint 29 milliárd forintot fognak otthagyni. 3,1 millió fő vásárol karácsonyi ajándékot, ami költés szempontjából a belföldi negyedik negyedéves online forgalom 20%-át jelenti.

A TEMU egy év alatt letarolta a piacot és a karácsonyi költésekből sem maradhat ki

Az online vásárlók körében a TEMU rendkívüli népszerűségnek örvend. Az internetezők 43%-a, ami körülbelül 1,8 millió főt takar, idén már rendelt a TEMU-n keresztül átlagosan 4,3 alkalommal és vásárlásonként 11 ezer forint értékben. A TEMU-t használók általánosságban elégedettek a szolgáltatással és a termékekkel; egyetlen szempont (ár, szállítás gyorsasága, ügyfélszolgálat, minőség, visszáru) sem kapott 3,5 alatti értékelést.
A külföldről vásárlók körében legnépszerűbb 3 áruház a TEMU, a Shein és az Aliexpress. A TEMU-n 66% vásárolt, ebből 10% nem tervezi újra, 56% viszont igen, és 11% eddig nem vásárolt itt, de tervezi.

A recesszió ellenére idén sem marad el a karácsony

A válaszadók 74%-a tervez ajándékokat beszerezni karácsonyra, átlagosan 6 személynek. A vásárlások időzítése változatos: 31% már szeptemberben és októberben megkezdte a beszerzést, 38% a Black Friday akciókat használta ki, míg 40% decemberben, az utolsó hetekben intézi az ajándékvásárlást.

A gazdasági helyzet hatása érzékelhető a vásárlási szokásokban. A válaszadók 42%-a kisebb értékű ajándékokat választ, 27% jobban meggondolja, hol költ, 25% jobban utánajár az áraknak, mint korábban, és 24% számára fontosabbak lettek az akciók és leárazások. Csak 9% állítja, hogy a gazdasági helyzet nincs hatással karácsonyi költésére.

A 30 év alattiak több mint fele (51%) online keresőmotorok segítségével tájékozódik az ünnepi akciókról – a 60 év felettieknél ez az arány csak 27% -, kézzel készített ajándékokat is a fiatalok adnak a legszívesebben (29%), és jellemzően ők hagyják a legutolsó pillanatra az ajándékbeszerzést (65%).

Ajándékválasztáskor a minőség (4,48) és a megajándékozottak igényei (4,46) a legfontosabb szempontok, de az ár-érték arány (4,37) és az ár (4,16) is jelentős szerepet játszanak, különösen a fiataloknál, ahol 70% ezt nagymértékben figyelembe veszi. A fenntarthatósági szempontok kevésbé hangsúlyosak, 3,57-es átlagos értékelést kaptak, de ez a legfiatalabbaknál kapta a legalacsonyabb értéket (5-ből 3,26-ot).

A legnépszerűbb ajándékok között a játékok (45%), ruházati cikkek (42%), könyvek (41%) és szépségápolási termékek (33%) szerepelnek. Minden ötödik vásárló tervez szórakoztató elektronikai eszközt (21%) vagy lakásfelszerelési és barkács terméket (21%) ajándékozni. A fiataloknál az utalványok és élményajándékok (23%) a nyerők.

Az online vásárlók is üzletekbe járnak karácsonyi ajándékokért

Karácsonykor még mindig a hagyományos üzletek dominálnak: a fogyasztók 44%-a főként itt szerzi be az ajándékokat. Ugyanakkor 37% mind a hagyományos, mind az online csatornákat használja. Csak online beszerzést 13% preferál, míg kizárólag üzletben 7% intézi a vásárlást.

A hazai webáruházak népszerűsége töretlen, az online vásárlók 93%-a innen rendel. A bevásárlóközpontok és plázák is népszerűek (65%), ahogy a hagyományos boltok, szaküzletek és szupermarketek is (61%). Külföldi internetes áruházakból 35% rendel, míg interneten, magánszemélytől 10% szerzi be a termékeket.

„Az online vásárlás térnyerése ellenére a hagyományos üzletek továbbra is fontos szerepet játszanak a karácsonyi szezonban, hiszen a fogyasztók 44%-a még mindig itt szerzi be az ajándékokat. Ugyanakkor az online és hagyományos vásárlási csatornák kombinációja egyre gyakoribb, miközben a külföldi platformok, mint a TEMU, látványos növekedést mutatnak. A vásárlók azonban a karácsonyi költéseik túlnyomó részét továbbra is hazai kereskedőknél hagyják, ami biztató jel a helyi gazdaság számára”

– foglalta össze a kutatás eredményeit Timár Szabolcs, a PwC Magyarország e-kereskedelmi szakértője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Mivel több évre megszületett a minimálbér emelés tervezete, ezért az ettől függő havidíjú speciális bankszámla konstrukció, az alapszámla is több évre kiszámíthatóvá vált.

A minden banknál elérhető bankszámla fix havidíjért cserébe rengeteg ingyenes tranzakciót tartalmaz, ezért sokaknak érdemes élni vele – írja a BiztosDöntés.hu.

Bankszámla, amelynek havidíja csak a minimálbértől függ

Az alapszámla egy, a bankok által kötelezően kínált lakossági bankszámla típus, amely az Európai Unió döntésének eredményeképpen minden tagállamban, így Magyarországon is elérhető, minden lakossági banknál.

Előnye, hogy a havidíja kiszámítható, hiszen a minimálbér mértékéhez van kötve, cserébe számtalan ingyenes tranzakciót kínál.

Hátránya viszont, hogy csak az nyithat alapszámlát, akinek nincs más magyar lakossági forint bankszámlája Magyarországon (megtakarítási számlája, értékpapírszámlája, hitelkártyája, devizaszámlája lehet), és nem is rendelkező ilyen felett. Az is megfelelő lehet, ha az alapszámlát igénylő ügyfél az alapszámla megnyitása előtt megszünteti a meglévő bankszámláját. Az alapszámla egy másik hátránya, hogy folyószámla hitelkeret nem kapcsolódhat hozzá, illetve csak egy számlatulajdonosa lehet.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) minimálbérről szóló több éves megállapodása nyomán az alapszámla havidíja, mely nem lehet több, mint az előző év utolsó napján érvényes legkisebb összegű havi bruttó minimálbér 0,5 százaléka, várhatóan az alábbiak szerint alakul a következő 4 évben:

• 2025-ben 1 334 forint
• 2026-ban 1 454 forint
• 2027-ben 1 643 forint
• 2028-ban 1 873 forint

Ezek a legmagasabb havidíj értékek, de a bankok lefelé eltérhetnek ettől. Ha az elkövetkező években netán újra megugrana az infláció, vagy a tranzakciós illetéket újra megemelik, amit a bankok beépítenek a díjaikba, az az alapszámla havidíját biztosan nem fogja érinteni, mivel az csak a minimálbértől függ.

A havidíjak kockázata ugyanakkor, ha a vártnál, illetve tervezettnél alacsonyabb lesz a gazdasági növekedés, vagy másképp alakul az infláció, mert ebben az esetben a felek újratárgyalhatják a minimálbér mértékét és ez hatással lehet az alapszámla havidíjára is. Ugyancsak hathat az alapszámla havidíjára, ha a következő évi minimálbér emelés már az előző év utolsó napja előtt megtörténik, amire 2023-ban volt példa.

Mit tartalmaz az alapszámla, amiért nem kell további díjat fizetni?

Az alapszámla, főleg a következő 4 évre előre kiszámítható havidíja és a beépített ingyenes tranzakciói miatt vonzó lehet sokak számára. Akinek elegendőek az alapszámla beépített szolgáltatásai, az jóval a hazai éves átlagos bankköltség alatt bankolhat éveken át, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

A havidíjba az alábbi – további díj és pénzügyi tranzakciós illeték nélküli – tételek, tranzakciók tartoznak bele:

• havi 2 darab, összesen legfeljebb 150 000 forint készpénzfelvétel forintban bármely magyarországi ATM-ből, 2025. január 1-től a hazai postákon is, vagy havonta 1 db, legfeljebb 50 000 forint értékű készpénzfelvétel a bank saját bankfióki pénztárában
• havi összesen 4 darab eseti vagy rendszeres átutalási megbízás, összesen legfeljebb 100 000 forint értékben
• havi számlavezetés díja
• bankkártya éves díja
• korlátlan számú és összegű bankkártyás vásárlás
• korlátlan számú és összegű készpénz befizetés
• korlátlan számú és összegű csoportos beszedés

Természetesen ezeken a tételeken felül is lehet tranzakciót bonyolítani az alapszámlán, de azért a bank már a szokásos díjakat felszámíthatja.

Az alapszámla tehát, mint látszik, egy remek megoldás lehet a kiszámítható bankolásra a következő évkbeen, bármely magyar állampolgárnak.

További részletszabályok az alapszámlával kapcsolatban

Gergely Péter felhívja még a figyelmet néhány olyan szabályra, melyet fontos ismerni, mielőtt valaki elindul egy bankfiókba alapszámlát nyitni.

Ha a bank tudomására jut, hogy az alapszámlán kívül mégis van másik forint alapú bankszámlája az ügyfélnek Magyarországon, akkor a bank felmondhatja az alapszámla szerződést, vagy más díjakat alkalmazhat, akár utólag is.

Az alapszámla esetében nem működik az egyszerűsített bankváltás, így a régi számla bezárása és az alapszámla megnyitása csak két különböző folyamatban lehetséges.

Nincs ajándékpénz az alapszámlához

Az elmúlt években megszokott jelentős összegű ajándék pénz, amit a bankok a számlanyitásért adnak az ügyfeleknek, alapszámla esetén egyik banknál sem érhető el.

Ezért aki szeretne élni ezzel a lehetőséggel, annak az alapszámla nem jó megoldás. A bankok által biztosított ajándék pénzekből több évnyi bankköltség is kijöhet, így a pénzügyileg tudatosan bankoló ügyfeleknek az ajándék pénzzel kínált bankszámlák ugyanolyan jó választások lehetnek, mint az alapszámla.

A Gránit Bank például jelenleg 40 000 forintot ad a szelfis számlanyitásért, a bankkártya aktiválásáért, az eBank applikáció aktiválásáért és a szerződéskötést követő 60 napon belüli legalább 5, egyenként minimum 1 000 forintos vásárlásért, továbbá a marketing célú megkeresésekhez való hozzájárulásért. A számlára 60 napon belül legalább 150 000 forintos egyösszegű átutalásos jóváírásnak is érkeznie kell bankon kívülről vagy bankon belülről harmadik személytől. A számlára 2 év hűségidőt kell vállalni.

Az Erste Banknál ugyancsak 40 000 forint ajándékpénz jár, de itt nagyon egyszerű a feltételek teljesítése: az internetbankon vagy mobilalkalmazáson keresztül megnyitott bankszámla mellé számlanyitáskor bankkártyát is kell igényelni, amit aktiválni is kell a számlanyitást követő hónap végéig. A hűségidő itt is 2 év.

Az UniCredit Banknál 35 000 forintot kapnak az ügyfelek, ha az akció keretében nyitott Mobil Aktív Plusz számlacsomag mellé Mastercard Standard vagy Ikon Plusz számlacsomag mellé Mastercard Gold betéti kártyát igényelnek és aktiválnak, mobilalkalmazási szolgáltatást igényelnek és aktiválnak, valamint a Mobil Aktív Plusz számlára minimum havi 300 000 forint, az Ikon Plusz számlára minimum havi 400 000 forint jövedelem érkezik a számlanyitást követő hónaptól kezdve. A hűségidő itt 3 hónap, illetve az akciós jóváírás időpontja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!