Ipar
Gazdasági érdek és lehetőség a fenntartható építés Magyarországon
Az elmúlt évek egyik legjelentősebb globális építőipari trendje a fenntarthatóság.
A Mapei szerint Magyarország számára a fenntartható építőipar gazdasági érdek és lehetőség. Az építőipar továbbra is a hazai gazdaság egyik húzóágazata, ám a növekvő energiaárak, az épületállomány korszerűtlensége és az építőanyagok drágulása miatt a következő években a fenntarthatóságra való áttérés nemcsak környezeti, hanem gazdasági szempontból is egyre sürgetőbbé válik.
Magyarország épületállományának nagy része nem energiahatékony: a régi társasházak és családi házak jelentős része korszerűtlen fűtési rendszerekkel, rossz szigeteléssel és elavult nyílászárókkal rendelkezik. Ez nemcsak a háztartások kiadásait növeli, hanem az ország energiafüggőségét is fokozza.
A következő évek legnagyobb kihívása és egyben lehetősége is a régi épületek energetikai korszerűsítése. „A szigetelés, a nyílászárócserék és a modern fűtési rendszerek nemcsak a rezsiköltségeket csökkentik, hanem hosszú távon növelik az ingatlanok értékét is. Az új technológiák segítségével egy átlagos családi ház akár 50-70 százalékkal kevesebb energiát fogyaszthat” – mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.
A szakértő szerint az egyik leghasznosabb kormányzati kezdeményezés az új otthonfelújítási program, amely célzott támogatásokkal ösztönzi a lakosságot az épületek energetikai korszerűsítésére. A program keretében elérhető vissza nem térítendő támogatások és kedvezményes hitelkonstrukciók jelentős segítséget nyújtanak a hőszigetelés, a nyílászárócsere és a korszerű fűtési rendszerek telepítésének költségeihez. Markovich Béla azonban kiemeli, hogy a program hosszú távú sikerességéhez elengedhetetlen a hozzáférhetőség további bővítése és az adminisztráció egyszerűsítése, hogy még több család számára válhasson elérhetővé az energetikai korszerűsítés lehetősége.
Zöld építőanyag-innovációk
A fenntartható építkezés nemcsak technológiai fejlődést, hanem átfogó szemléletváltást kíván az építőanyagok kiválasztásában és gyártásában. Ez a komplex megközelítés magában foglalja a tervezést, a fenntartható forrásokból származó alapanyagok használatát, a modern, környezetbarát építési technológiákat, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését és kompenzálását, az épületek karbantartási költségeinek és ökológiai lábnyomának mérséklését, valamint a keletkező hulladék minimalizálását.
A gyakorlatban mindez például fenntartható erdőgazdálkodásból származó fa alapanyagok használatát, moduláris építést, vagy éppen új generációs, energiatakarékos és tartós szigetelőrendszerek alkalmazását jelenti, amelyek egyszerre csökkentik az energiafelhasználást és az épület karbantartási költségeit.
A karbonsemleges építőanyagokra példa a Mapei Zero termékcsalád, ahol az életciklus-értékelési (LCA) módszertan segítségével pontosan mérik a CO2-kibocsátást, amelyet tanúsított szén-dioxid-kreditekkel kompenzálnak. Ezek a kreditek erdővédelmi projekteket finanszíroznak, így a környezeti hatás nemcsak semlegesített, hanem az erdők védelméhez is hozzájárul.
A zöld beruházások hosszú távú megtérülése
A fenntartható építkezés és felújítás tagadhatatlanul nagyobb kezdeti költséggel jár, hosszú távon azonban jelentős megtakarítást eredményez. Egy jól megtervezett, fenntartható épület nemcsak kevesebb energiát fogyaszt, hanem a karbantartási költsége alacsonyabb, és a piaci értéke is magasabb marad. Márpedig ezek egyre fontosabb szempontok az ingatlanpiacon.
„A fenntartható építési megoldások nemcsak csökkentik az építőipar ökológiai lábnyomát, hanem a versenyképességet is növelhetik” – jelentette ki Markovich Béla. Például a fenntartható építőanyagok egyik leghatékonyabb és legkézenfekvőbb megoldása a bontási hulladék újrahasznosítása. A Mapei ReCon Zero Evo adalékanyaga lehetővé teszi a maradékbeton újrahasznosítását minőségi beton előállítása céljából, ami nemcsak hulladékcsökkentést eredményez, hanem jelentős költségmegtakarítást is nyújt.
A fenntarthatóság, mint gazdasági stratégia
„A fenntartható építkezés többet jelent, mint klímavédelmi célkitűzéseket: ez egy gazdasági stratégia, amely a jövő versenyképességét is megalapozza. A korszerűsített épületállomány csökkenti az ország energiafüggőségét, javítja a települések élhetőségét, a zöld építőanyagok gyártása pedig élénkíti a gazdaságot” – mondta Markovich Béla.
A következő évek kulcskérdése, hogy Magyarország hogyan tudja kihasználni ezeket a lehetőségeket. A fenntartható építészet nemcsak a környezeti kihívásokra ad választ, hanem gazdasági fejlődést és élhetőbb jövőt kínál az országnak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Itt az utolsó esélyünk a GMO-k kontrollálására
Legkorábban már március elején elfogadhatja az Európai Parlament azt a rendelet-tervezetet, ami lényegében megszünteti a hatósági kontrollt és nyomon követést az új géntechnológiával készült, génmódosított termékek (új GMO-k) felett. Aki ezzel nem ért egyet ‒ legyen szó szervezetről vagy magánszemélyről ‒ még van lehetősége jelezni ezt a magyar európai parlamenti képviselők felé, akik csak akkor tudnak hatékonyan fellépni a tervezet jelen formája ellen, ha megvan hozzá a megfelelő társadalmi támogatottságuk.
„A géntechnológia olyan eljárás, amit lehet felelősen és felelőtlenül használni, illetve elfogadni vagy elutasítani, mindez döntés kérdése. Ökológiai gazdálkodókat minősítő szervezetként mi teljes mértékben elutasítjuk a génmódosítás élelmiszeripari és agrárfelhasználását, mert nem ebben látjuk a megoldást, de elfogadjuk, ha másoknak erről más a véleményük”
‒ vezette fel a problémát dr. Roszík Péter címzetes egyetemi docens, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. vezetője.
A szakértő azonban azt már elfogadhatatlannak tartja, hogy a rendelet épp a döntés lehetőségét vonná meg az emberektől és intézményektől azzal, hogy sem a biztonsági ellenőrzés, sem a nyomonkövethetőség nem lenne kötelező ezekre a termékekre a továbbiakban, ahogy a csomagoláson sem kellene feltüntetni, hogy a termék génmódosított alapanyagokból készül. Ezzel – véleménye szerint – sérülne a fogyasztók önrendelkezési joga: információ híján nem mérlegelhetnék, mit szeretnének enni és mit nem, és ez csak az egyik komoly probléma.
A szervezet szerint ugyanis a nemesítők és termelők sem tudnának dönteni a vetőmaghasználatról. A jelöletlen termékek például megnehezítenék a biogazdálkodást, ahol tilos a GMO-k alkalmazása, ideértve az új technológiájú GMO termékeket is.
Legalább ilyen jelentős kockázat, hogy a GMO vetőmagot előállító cégek szabadalmaztathatnák a vetőmagokat, így nagy multinacionális cégek határozhatnák meg, mit vessenek a gazdák, mit egyenek a fogyasztók. Azok a termelők, akik olyan vetőmagot használnak, amely hordozza a cég által levédett tulajdonságokat, akár perelhetőek lennének, ha azt nem az adott cégtől vették.
Végül és messze nem utolsósorban a biztonsági ellenőrzés kötelezettségének megszűntetése azzal járna, hogy alapvetően ezen GMO-t elállító cégek jóérzésén vagy költési hajlandóságán múlna, hogy mennyi és milyen alapos vizsgálatnak vetik alá ezeket a termékeket és terményeket a forgalmazás előtt. Nyilván szándékosan senki nem okoz kárt, de a GMO közép- és hosszú távú hatásairól eddig nem készültek kellően kimerítő vizsgálatok. Ha a rendelet átmegy, már a rövid távú hatásokban sem lehetünk majd biztosak.
„Mindez messze nemcsak a hazai biogazdálkodók, vagy a Biokontroll véleménye. Számos holland, német, francia, olasz és más tudományos intézet figyelmeztet a veszélyre”
‒ tette hozzá a szakember.
Nagyon úgy néz ki, hogy a rendelet ezen formáját ellenzők egyetlen dolgot tehetnek: csatlakozhatnak a tagállamok állampolgárainak azon tömegéhez, akik írásban fejezik ki szándékukat és véleményüket a követhetetlen GMO-használat ellen. Ha sikerül elérni a kellő létszámot, a kötelező jelölés és ellenőrzés megtartása talán elérhető. Erre a levélírásra számos szervezet, így a Biokontroll is lehetőséget ad honlapján a https://www.biokontroll.hu/vedjuk-meg-a-gmo-mentes-mezogazdasagot/ címen, ahol a kezdeményezéshez csatlakozni kívánók azt is bejelölhetik, név szerint mely képviselőknek szeretnék elküldeni a levelet.
„Bízunk benne, hogy minél többen kifejtik majd ellenvéleményüket, mert ha a tervezet átmegy, olyan szellemet engedünk ki a palackból, amit nem lehet újra kontroll alá vonni. A GMO termelésben érintett nemzetközi cégek eddig is mindent megtettek az üzleti érdekeik érvényesülését gátló jogi biztosítékok lebontására. Reméljük, ezt a kísérletet is sikerül közösségi összefogással megakadályozni”
‒ zárta szavait Dr. Roszík Péter.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
DfAM Fusionben: topológia optimalizálás additív gyártáshoz – ADMASYS HU webinár
Az additív gyártás összes előnye csak additív szemléletű tervezéssel használható ki. Az ADMASYS HU online webinárja bemutatja, hogyan alkalmazható a topológia optimalizálás az Autodesk Fusion környezetben és miért ideális páros ehhez az SLS technológia a Formlabs Fuse 1+ 30W rendszerrel – valós mérnöki példán keresztül.
A topológia optimalizálás gyakorlati választ ad egy klasszikus mérnöki dilemmára: hogyan csökkenthető az anyagfelhasználás és a tömeg úgy, hogy az alkatrész teherbírása üzembiztos maradjon. Ez a megközelítés különösen jól érvényesül SLS technológiával, ahol a lecsupaszított, bonyolult geometria nem többletköltséget, hanem tényleges költségcsökkenést eredményez.
👉 Regisztráció ezen a linken >>
Az ADMASYS HU február 26-án gyakorlatias online webinárt szervez, amely kifejezetten azoknak a mérnököknek szól, akik Fusiont használnak, és szeretnének szintet lépni az additív gyártásra tervezés (DfAM) területén. A résztvevők egy valós alkatrészen keresztül követhetik végig a teljes munkafolyamatot: a végeselemes szimulációtól és optimalizálástól egészen a gyártás-előkészítésig.
A webinár főbb témái:
- Additív gyártásra tervezés (DfAM) és topológia optimalizálás mérnöki alapjai
- Végeselemes szimulációk értelmezése: terhelések, peremfeltételek, anyagmodellek
- Topológia optimalizálás lépésről lépésre Fusionben egy valós alkatrészen
- Gyártástechnológiai megkötések és optimalizálási célok helyes beállítása
- Gyártás-előkészítés SLS nyomtatáshoz a Formlabs PreForm szoftverben
Időpont: 2026. február 26. (csütörtök)
Időtartam: 15:00–16:00 (CET)
Előadó: Kőcs Péter – full-stack engineer (Shapr3D, Ideaform), az ADMASYS HU 3D Akadémia oktatója
👉 Regisztráljon ezen a linken >>
A webinár ajánlott minden olyan tervezőnek és mérnöknek, aki Fusionben dolgozik, és szeretné már a tervezési fázisban kihasználni az additív gyártás műszaki és gazdasági előnyeit.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Újfajta védelmi megoldás az áramhálózatok számára
Akár 60 hardveralapú védelmi készülék kiváltható virtualizációval.
Az informatikában már bizonyított virtualizáció a villamosenergia-hálózatokban is növekvő szerepet kap. Egy most bemutatott új megoldással felgyorsítható az áramhálózatok bővítése, és csökkenthető az alállomások épületeinek helyigénye.
Az új Siprotec V egyetlen, szerveralapú megoldásban egyesíti akár 60 darab, hardveralapú Siemens Siprotec 5 készülék funkcionalitását. Ezek a széleskörűen használt intelligens védelmi- és mezőirányítókészülékek folyamatosan monitorozzák az elektromos hálózatot, hiba (például rövidzárlat) esetén pedig lekapcsolják az érintett szakaszt, biztosítva ezzel a hálózat további megbízható működését.
A virtualizációnak köszönhetően a Siprotec V lehetővé teszi alállomási védelem- és irányítástechnikai, valamint kommunikációs konfigurációk teljes körű digitális tesztelését, még az üzembe helyezés előtt. Ez nem csupán leegyszerűsíti a telepítést, felgyorsítja a tesztelést és minimalizálja a hibák számát, de gyors alkalmazkodást tesz lehetővé a változó rendszerkövetelményekhez, a hardver korlátaitól függetlenül. Ezáltal megkönnyíti a szoftverfrissítések, javítások és funkcionális bővítések zökkenőmentes bevezetését, valamint a jelenlegi és jövőbeni kiberbiztonsági szabványoknak való megfelelést.
A hardvereszközök kiváltásával ráadásul kevesebb kapcsolószekrényre, rézkábelre, illetve egyéb fizikai eszközre van szükség. Így alállomásonként a beruházási (CAPEX) költségek 25 százaléka, valamint a telepítéssel és anyaghasználattal járó szén-dioxid-kibocsátás fele megspórolható, miközben az energiaszolgáltatók a teljes életciklusra vetített költségek akár 20 százalékát meg tudják takarítani.
A Siprotec V továbbá lehetővé teszi fejlett mesterségesintelligencia-alkalmazások futtatását, közvetlenül az alállomási környezetben, így az áramszolgáltatók valós idejű betekintést, prediktív elemzéseket és jobb döntéstámogatást kaphatnak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Szórakozás2 hét ago
A figyelem milliárdokat ér és egyre élesebb a verseny – az idei WAVES fókuszában az Attention Economy áll
-
Tippek2 hét ago
Az IKEA visszahív bizonyos NYMÅNE falilámpákat az áramütés veszélye miatt
-
Ipar2 hét ago
Szabványváltás a DÁP eAzonosítás mögött – Mi várható és hogyan lehet rá felkészülni?
-
Gazdaság2 hét ago
Magyarország legnagyobb HR-szolgáltatója az oktatásba fektet: segítik a vállalatokat a munkaerő képzésében, fejlesztésében
-
Gazdaság2 hét ago
Több ezer milliárd forintot égetnek el a magyarok a párna alatt
-
Gazdaság2 hét ago
Látványosan drágultak a panellakások Budapesten egy év alatt
-
Egészség2 hét ago
Algoritmusok a mosoly mögött – így formálja át az AI a fogszabályozás jövőjét
-
Okoseszközök2 hét ago
7 havas helyszín, ahol digitális eszközök dolgoznak a háttérben








