A magyarok többsége már találkozott a neten a rollerest megtámadó nyúllal vagy a hátsó ülésen csodálkozó kislánnyal, mégsem biztos, hogy ezek ugyanazt jelentették mindenki számára.

A Yettel friss kutatása rámutatott, hogy bár tízből nyolcan rendszeresen látnak internetes mémeket, a különböző generációk számára ezek eltérő üzenetet hordozhatnak és más elvárt protokollal járhatnak. Dr. Guld Ádám médiakutató szerint a mém több egyszerű internetes viccnél, ugyanis fontos szerepet játszik a digitális közösségek összetartozásában.

A Yettel legújabb kampányában azt mutatja meg, hogyan használják valójában az emberek az internetet a mindennapokban. Ehhez kapcsolódóan a szolgáltató egy országos, reprezentatív kutatást készített az online tér egyik leggyakoribb, mégis nehezen kategorizálható jelenségéről, a mémekről. Kiderült ugyanis, hogy tízből nyolc magyar rendszeresen találkozik mémekkel az online beszélgetései során. Ez abból is adódhat, hogy a válaszadók több mint fele szerint egy emojival, GIF-fel vagy mémmel néha sokkal könnyebb kifejezni az érzéseket, mint szavakkal.

A kitöltők több mint fele szerint a mémek az internetes kultúra szerves részét képezik, kétharmaduk viszont úgy véli, vannak köztük olyanok, amelyeket csak bizonyos közösségek értenek meg. Ugyanakkor a többség megegyezik abban, hogy a belsős poénokra épülő mémek közelebb hozhatják egymáshoz a közösség tagjait. Dr. Guld Ádám médiakutató szerint ahogy régen a közös beszélgetések és történetek erősítették a társas kapcsolatokat, ma egy jól időzített vicc vagy mém is ugyanazt az üzenetet közvetíti: „egy csapatba tartozunk”. A mémek ezért sokkal többek egyszerű internetes vicceknél: a digitális közösségek összetartozását és közös identitását is folyamatosan újratermelik.

Mémet küldök, ha rád gondolok

Tízből hét magyar legalább hetente küld mémeket az ismerőseinek. Legtöbbször azért, hogy megnevettessenek valakit (56%), ezt követi, hogy reagáljanak egy helyzetre (36%), belsős poént osszanak meg (36%) vagy csak mert megtetszett nekik (33%). Viszont nem mindegy, ki kapja: tízből hat válaszadónak van olyan ismerőse, akinek nem küldene mémet, mert úgysem értené meg, 28% szerint pedig kifejezetten kínos, ha valaki elcsépelt mémeket oszt meg.

„A mémek tulajdonképpen kulturális gyorsírásként működnek: néhány másodperc alatt képesek olyan közös élményeket, médiatartalmakat vagy belső poénokat felidézni, amelyeket más eszközökkel sokkal hosszabban kellene elmagyarázni. Minél inkább ugyanabban a digitális közegben mozognak az emberek, annál hatékonyabban működik ez a közös nyelv. Ahhoz azonban, hogy valaki értse a digitális kultúrát, ismernie kell azokat a kulturális utalásokat is, amelyekre a mémek épülnek. A mémek értése egyre inkább digitális kulturális kompetenciává válik”

– tette hozzá Dr. Guld Ádám.

Sértés nem reagálni? Az illem nem tűnik el, csak átalakul…

Ahogy korábban az volt a természetes, hogy telefonhívásra vagy e-mailre mindenképp válaszolunk, úgy ma már a fiatalabb generációk számára egy elküldött mém is társas gesztusnak számít, amelyre reakciót várunk. A kutatás is rámutatott: tízből négy magyar szerint igenis illik reagálni egy kapott mémre, függetlenül attól, hogy tetszik-e vagy sem. Guld Ádám szerint ez jól mutatja, hogy az illem nem tűnik el a digitális térben, csak átalakul.

„A kutatás tulajdonképpen egy új online etikett formálódását dokumentálja, amelyben már nemcsak a szavaknak, hanem az emojiknak, GIF-eknek és mémeknek is megvannak a maguk társas szabályai.”

Amennyiben a kapott mém tetszik, a legtöbben emojival válaszolnak rá (59%), harmaduk szöveges üzenetet küld, negyedük pedig egy másik mémmel reagál. A 18-35 évesek az átlagnál nagyobb arányban viszonozzák a gesztust egy újabb mémmel, mentik el a képet későbbre, vagy írnak hozzá valamit. Ezzel szemben az 54 év felettiek 15%-a egyáltalán nem tesz semmit – ami azért is érdekes, mert a fiatalok többsége szerint a reakció hiánya kimondottan udvariatlanság.

És mi történik akkor, ha nem tetszik a kapott tartalom? Tízből négyen egyszerűen figyelmen kívül hagyják, ugyanakkor a fiatalabbakra ez kevésbé jellemző, ők ilyenkor is inkább egy emojival reagálnak (42%). A nyílt elutasítás viszont ritka: mindössze a válaszadók 15%-a írná meg őszintén, hogy nem tetszett neki a mém.

A reakciót jelentősen befolyásolja a küldő személye (41%), valamint az is, ha a fogadó nem érti a mémet (45%). A megkérdezettek negyedével fordult már elő, hogy másképp értelmezett egy mémet, mint aki küldte. Ilyen helyzetben a legtöbben rákérdeztek a jelentésre, rákerestek az interneten, vagy egyszerűen nem foglalkoztak vele. Érdekesség, hogy tízből egy válaszadó ilyenkor is úgy tesz, mintha értené. A 18–35 évesek körében különösen jellemző, hogy ilyenkor a neten keresnek rá a háttérinfókra, vagy csak megjátsszák, hogy értik.

A jó mém receptje

De mitől lesz jó egy mém? A többség szerint egyértelműen attól, ha vicces. Ezt követi lényegesen lemaradva az aktualitás, a kreativitás, valamint az, ha tudnak vele azonosulni. Az már kevésbé lényeges, hogy egy mém eredeti vagy meglepő legyen, esetleg „örökzöld” maradjon – ennek ellenére tízből négy ember úgy véli, a legtöbb mém csak rövid ideig érdekes.

A kutatás konkrét mémek jelentését is vizsgálta, hogy kiderüljön, mennyire ismerik őket a magyarok. A felsoroltak közül a legtöbben (73%) a több mint tíz éves „Side Eyeing Chloe” mémet ismerik. Ezt a mémet ismerők 70%-a találja viccesnek, függetlenül attól, hogy mindössze 26%-uk tartja még mindig aktuálisnak. Szintén sokan (66%) ismerik a világot is bejáró hazai klasszikust, a „roller vs. nyulat”: 70% tartja szórakoztatónak, és a megkérdezettek fele szerint a mai napig megállja a helyét. Ezzel szemben bár hiába nemrég ért véget a világbajnokság, a „Marc Cucurella cat” mémet csupán 41% ismerte és 37% érezte időszerűnek.

„A Side Eyeing Chloe vagy a rolleres esete a nyúllal mára kulturális referenciákká váltak: akkor is működnek, ha a felhasználók már nem emlékeznek az eredeti történetre. A konkrét eseményekhez vagy hírekhez kötődő mémek ezzel szemben gyorsabban elveszítik aktualitásukat, mert velük együtt kopik ki az a közös tudás is, amely életre hívta őket. A jó mém tehát nem egyszerűen vicces, hanem kreatív módon újrahasznosítható is. Amikor egy közösség ugyanazzal a képpel évek múltán is képes új jelentéseket létrehozni, a mém már nem pusztán internetes tartalom, hanem a digitális kultúra közös nyelvének a részéve is” 

– magyarázza Dr. Guld Ádám.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Amíg Peter Parker a mozikban világszerte 1,665 milliárd dollárt keresett, és a régi Spider-Man videojátékok évek óta nem látott játékosszámokat söpörtek be újra, az Árukereső adatai szerint a magyar szülők is kinyitották a pénztárcájukat: például egyetlen hét alatt majdnem megduplázódott a Spider-Man LEGO-k iránti kereslet.

A Pókember: Vadonatúj nap (eredeti címén Spider-Man: Brand New Day) nemcsak Magyarországon, hanem globálisan is az egyik legnagyobb filmes jelenség az idei nyáron: a második hétvégéje után világszerte már 1,665 milliárd dollárt söpört be. Ez a léptékű siker a magyar piacon is lecsapódott, mégpedig konkrétan mérhető formában, ugyanis az Árukereső.hu adatai szerint a premier hetében a Spider-Man LEGO szetek iránti érdeklődés közel kétszeresére nőtt az általános Marvel LEGO termékekhez képest, amelyek szintén növekedtek, de jóval kisebb mértékben, mindössze 47 százalékkal. A különbség tehát nem egyszerűen az, hogy a LEGO kategória jól teljesített, hanem az, hogy a pókemberes termékek messze felülmúlták a hasonló termékek trendjét.

A film saját szettjei vitték a prímet

A LEGO június 1-jén hozta forgalomba a filmhez készített három szettjét, és mindhárom a legjobban teljesítő termékek között végzett az egész mérési időszakban. A Pókember és Hulk csatája szett (76350) önmagában több mint ötszörös heti forgalmat produkált a megszokotthoz képest, és ez az egyetlen legjobban mozgó termék az egész adathalmazban. A Pókember: a rabszállító üldözése (76349) és a Pókember akciófigura (76346) szintén kiemelkedő növekedést mutattak.

A Pókember-videojátékok is új életre keltek

A film hatása nemcsak a LEGO-piacon érződött, hanem a videojáték-világban is. A mozis sikertt követően a régebbi videojátékok iránti érdeklődés világszerte megugrott: a Steamen a Marvel’s Spider-Man Remastered, a Marvel’s Spider-Man: Miles Morales és a Marvel’s Spider-Man 2 mind több mint egy éve nem látott egyidejű játékosszámot értek el, a Google-keresések pedig 40 százalékkal nőttek a „Spider-Man Brand New Day game” kifejezésre. Bár önálló, a filmhez kifejezetten kapcsolódó játék nem jelent meg, a rajongók a Marvel’s Spider-Man 2-ben egy új frissítés révén már felvehetik a hős legújabb, filmes öltözékét.

Ez a globális trend az Árukereső adataiban is megjelent: a PS5-ös Marvel’s Spider-Man Remastered kilencszeres kattintásugrást produkált, egy míg egy sötétben világítós Pókember plüss pedig tizenegyszeres növekedést mutatott, bár mindkét esetben viszonylag kis bázisról indultak. A jelenség egybevág azzal is, hogy a nagyobb kiskereskedők jelenleg komoly kedvezménnyel kínálják az Insomniac Games Pókember-játékait, mind digitális, mind fizikai formában, ami tovább erősítheti a keresletet a filmet követő hetekben.

A boltok árat csökkentettek, nem új termékeket hoztak be

Az egyik legérdekesebb megfigyelés az, ahogyan a magyar kereskedők reagáltak: egyetlen új Pókember-termék sem érkezett a magyar piacra a film kapcsán. Ehelyett a boltok a már meglévő szettekhez adtak több ajánlatot, és csökkentették az árakat. Az ajánlatok száma, a boltok száma és az árak mind egy irányba mozdultak a premier felé közeledve. Ez azt mutatja, hogy a kereskedők a meglévő készletük optimalizálásával reagáltak a várható keresletre.

Pókemberként lelhetsz Spider-Manre

Az adatok egy kulturálisan is figyelemre méltó tanulsággal szolgálnak: a „pókember” keresőszó közel 13 000 terméket azonosít az Árukeresőn, szemben a „spider-man” szó mindössze 2 800 találatával. Aki csak angolul keres, az a katalógus közel négyötödét nem látja. Ez nemcsak a vásárlóknak, hanem a kereskedőknek is fontos üzenet: a magyar nyelvű termékadatok elengedhetetlenek ahhoz, hogy a fogyasztók, és egyre inkább az AI alapú keresők megtalálják a termékeiket.

„A pókemberes adatok jól mutatják, hogy egy világszerte 1,6 milliárd dolláros filmes jelenség milyen gyorsan és koncentráltan tud keresletet generálni egy helyi piacon is. Nem az egész kategória mozdul meg, hanem néhány konkrét termék, amelyek szorosan kötődnek a filmhez, ahogy láthattuk ezt a Barbie-film idején. A kereskedők szempontjából ez azt jelenti, hogy az ilyen eseményeket érdemes előre tervezni: az árazás, a készlet és az adatok rendben tartása döntheti el, hogy ki profitál belőle. Az Árukereső adatai azt is megmutatják, hogy a magyar nyelvű termékleírások nem opcionálisak, hanem konkrét versenyelőnyt jelentenek.”

– tette hozzá Farkas István, az Árukereső.hu árazási stratégiáért felelős vezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Elindult a Sziget Fesztivál, amely idén is várhatóan összesen többszázezer látogatót fogad majd az Óbudai-szigeten. Európa egyik legnagyobb zenei és kulturális eseményének hivatalos telekommunikációs partnere, a Yettel idén már egy Szombathely méretű település igényeihez mérhető hálózati kapacitással készül a rendezvényre, ami 20 százalékkal meghaladja az előző évre épített extra hálózat képességeit. 

Emellett ingyenes Wi-Fi-vel, 15 mobiltöltő ponttal és a Sziget-életérzés megosztását támogató aktivitásokkal teszi kézzelfoghatóvá, mit jelent egy legendás fesztiválon bulizni és a Yettel villámgyors hálózatán kapcsolódni.

A Sziget nem csak kulturális, de mobilhálózati szempontból is különleges környezetet jelent: a legforgalmasabb időszakokban akár 70–80 ezer ember használja egyszerre a készülékét egy mindössze körülbelül 60-70 hektáros területen. A látogatók ráadásul a hétköznapi használathoz képest jóval több fényképet, videót és élő tartalmat töltenek fel. Míg általános körülmények között a feltöltés aránya a letöltéshez képest jellemzően 10 százalék alatt marad, a fesztivál csúcsóráiban elérheti a 30 százalékot, jól látható tehát, hogy a fesztiválozóknak fontos az élményeik azonnali online megosztása.

Az idei Szigetre 40 százalékkal nőtt a Yettel nagy sebességű 5G-kapacitása

A Yettel hálózati infrastruktúra-partnerével, a Cetinnel közösen a tavalyi 31 szektoros kiépítést továbbfejlesztve 20 százalékkal növelte a teljes 4G- és 5G-kapacitást. Ezen belül a nagysebességű, C-band frekvenciát használó 5G-cellák kapacitása 40 százalékkal emelkedett. Ez a jelenlegi energiahelyzetben is kedvező fejlemény, hiszen a korszerű 4G- és 5G-hálózati eszközök lényegesen energiahatékonyabban működnek elődeiknél. A modern technológiák egyrészt kevesebb hűtést igényelnek, másrészt ugyanakkora adatforgalmat kisebb erőforrás-felhasználással képesek kiszolgálni.

A rendszer kiépítése és üzemeltetése 50 millió forintot meghaladó fejlesztést jelent a szolgáltatónak. Az első tervezéstől kezdve összesen 30 fős mérnök- és szervizcsapat dolgozik a rendszer professzionális kialakításán, üzemeltetésén és non-stop felügyeletén.

A fesztivál idején összesen 21 lokáción, 144 mobil-cella kapacitásával szolgálja ki a látogatókat a Yettel. A fesztivál területén működő úgynevezett mikrocellák jellemzően 100–200 méteres szektorokat fednek le. A sűrű hálózati struktúrára azért van szükség, mert rendkívül kis területen kell egyszerre több tízezer felhasználó hang- és adatforgalmát kiszolgálni. A korábbi évek azt mutatják, hogy nem meglepő módon a Nagyszínpad környékén a legjelentősebb a videós feltöltések és megosztások aránya, épp ezért itt is további fejlesztésekre került sor.  A tavalyi adatok alapján a teljes fesztiválidőszakban a csúcsórai mobilforgalom 10 százalékkal nőtt az előző évhez képest, ennek 40 százaléka pedig már 5G-hálózaton zajlott. Az 5G részaránya a teljes adatforgalmat tekintve elérte a 25 százalékot, idén pedig a szakemberek úgy számolnak, hogy a kompatibilis készülékek terjedésével akár a 30 százalékot is megközelítheti.

„A Sziget mobilhálózati szempontból egészen más működést és megoldásokat kíván, mint egy átlagos városi környezet. Nagyon kis területen, rövid idő alatt ugrik meg az ügyfelek száma, miközben a fesztiválozók a szokásosnál jóval több videót és képet töltenek fel. A kiváló ügyfélélmény elérése érdekében idén is jelentős fejlesztésekkel készültünk, a tavalyihoz képest további 40%-kal növeltük az elérhető 5G kapacitást. Elsődleges célunk, hogy a látogatók a lehető legzökkenőmentesebben oszthassák meg élményeiket.”

– mondta Mang Balázs, a Yettel műszaki stratégiai igazgatója.

Fókuszban a digitális szabadság

A hálózat fejlesztése mellett a Yettel, hivatalos telekommunikációs partnerként a fesztivál területén megnöveli a kihelyezett Mobiltöltő Pontok számát, valamint ingyenes Wi-Fi zónát alakít ki, biztosítva a fesztiválozóknak, hogy végig elérhetőek legyenek.

„A Szigeten a mobilhálózatunkon keresztül tesszük kézzelfoghatóvá a digitális szabadság élményét, és márkaaktivitásunkban valódi fesztiválhelyzetekre koncentrálunk. Naponta több ezer embernek adunk lehetőséget, hogy a kihelyezett ingyenes töltőpontjainkon fel tudják tölteni a telefonjaikat, és kapcsolatban maradhassanak egymással. Idén a Yettel Reels Factory-val várjuk a fesztiválozókat, ahol saját videóikat készíthetik el ikonikus, mesterséges intelligencia által generált Sziget-hátterekkel. A Yettel Colosseum mellett kialakított aktivitási zónánkban ingyenes Wi-Fi-t is biztosítunk, így a látogatók a Sziget pörgése mellett megtapasztalhatják a Yettel villámgyors hálózatának élményét is.”

– mondta Tőzsér Judit, a Yettel vállalati kommunikációs igazgatója.

A folyamatos online elérhetőséget a megerősített mobilhálózaton, és az ingyenes Wi-Fi zónán túl a Yepp digitális előfizetés elérhetősége is támogatja. A hazai fesztiválozók online, pár kattintással igényelhetik a Yeppet, amellyel a Sziget ideje alatt akár díjmentesen is átélhetik a korlátlan netezés élményét.

További információ: https://www.yettel.hu/sziget

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!