Connect with us

Gazdaság

Rövid távon nincs esély, hogy a falvakban is megoldható legyen a készpénzhez-jutás

Egyelőre még a városokban lévő ATM-megjelenést is meg tudják kerülni a bankok a megengedő jegybanki szabályozás miatt, így az a terv futurisztikusnak hat, hogy minden településen legyen ATM-készülék – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Aligha teljesíthető a Nagy Márton által kedden egy sajtótájékoztatón elhangzott megállapítás, amely szerint minden településen legyen készpénzkiadó automata (ATM), ám Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője szerint a nemzetgazdasági miniszter olyan területen vár el javulást, ahol bizony amúgy is van mit tenniük a hazai pénzintézeteknek – de a szabályozó jegybanknak is. 

A szakember arra emlékeztet, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kibocsátott kártyaszámhoz kötve meghatározta, hogy a bankoknak hány ATM-et kell üzemeltetniük, ezen belül pedig azt is, hogy ezeknek milyen legyen a területi eloszlása. 

A betéti kártyák 1, a hitelkártyák 0,5-ös szorzóval számítanak be a darabszám meghatározásába. További módosító elem, hogy a bankoknak akkor is új ATM-et kell üzembe helyezniük, ha az automatáikon lebonyolított forgalom meghaladja az MNB által meghatározott éves átlagos referenciaértéket. Ez az érték jelenleg készpénzfelvétel esetében 2,3 milliárd forint, míg a készpénzbefizetésre alkalmas ATM-eknél történő befizetési forgalom esetében 3,25 milliárd forint.

Visszafogott hálózatbővítés

A bankok a rendelet hatására fejlesztettek is: az ATM-hálózat a 2023. június végi 4825 darabról 5140 darabra nőtt, ám Gergely Péter szerint a 6,5 százalékos bővülést részben zárójelbe teszi, hogy a fenti időszakban a kibocsátott bankkártyák száma is 3,9 százalékkal, 10,3 millióra nőtt. Ezen belül a betéti kártyák 2,9 százalékkal 9,12 millióra, a hitelplasztikok száma 5,5 százalékkal, 1,16 millióra nőtt.

A BiztosDöntés.hu gyűjtése szerint a bankok jelenleg nagyságrendileg a következő számú ATM-et üzemeltetnek

  • OTP Bank ~1 900​
  • MBH Bank 927​
  • K&H Bank 550​
  • Erste Bank ~ 400​
  • UniCredit 180​
  • Raiffeisen 122​
  • CIB Bank 118​

 A szabályozás alapján a bankok darabszámra nagyjából megfelelnek az MNB elvárásainak, ám Gergely Péter szerint annak az előírásnak jó eséllyel alapesetben nem tudnának  megfelelni, amely arra kötelezi például a közepes méretű – 600 ezer és 1,2 millió közötti kártyát kibocsátó  – bankokat, hogy a budapesti kerületekben és a megyeszékhelyeken kívüli 310 város legalább 65 százalékában – 214 helyen – legyen ATM-jük, míg a nagybankok ATM-jeinek a „sima” magyar városok 80 százalékában, 263 településen kellene jelen lennie. 

Sok a felmentés

De nem is kell – figyelmeztet Gergely Péter arra a lehetőségre, hogy maga a szabályozás is azt mondja ki, hogy az egyes településeken/településrészeken ténylegesen üzemelő automaták számának valamennyi településkategóriában átlagosan, és a 65%-os, illetve 80%-os aránynak országos szinten kell megfelelni. Ez azt jelenti, hogy egy hitelintézetnek nem szükséges minden vármegyében a rá vonatkozó aránynak megfelelő számú városban készpénzes automatát üzemeltetnie. Praktikusan az 53, pest megyei agglomerációs városban telepített ATM-ekkel több más megyére eső telepítési kötelezettség kiváltható. 

Ráadásul – teszi hozzá a BiztosDöntés.hu szakértője – a pénzintézetek az MNB iránymutatása szerint alkalmazhatják azt a kompenzációs-szabályt, hogy ha a 3 településtípus – fővárosi kerület-vármegyeszékhely-egyéb település közül legalább 2 esetében a működő ATM-készülékek száma legalább kettővel meghaladja az előírt mennyiséget, akkor a 3. településtípusnál arányosan, de maximum 25 százalékkal csökkenthető a telepítendő ATM-ek száma. 

Mindez komoly felmentvényt ad a jellemzően a fővárosban és a vármegyeszékhelyeken automata-hálózatot kiépítő bankoknak. 

Co-branded ATM-ek?

Az MNB sem várja el az összes településen való megjelenést. A 1/2023 (I.17.) számú Bankjegyrendelet szerint a nem városi rangú településen készpénzes automata abban az esetben üzemeltethető, ha azt az ügyféligény, a forgalmi adatok vagy a lakosságszám indokolja. Hogy mely településeken lehet indokolt önálló ATM fenntartása, azt Gergely Péter szerint az sugallhatja, hogy az MNB a rendelet kiadásával párhuzamosan a bankok rendelkezésére bocsátotta a 3000 főnél nagyobb lélekszámú települések listáját.

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint az ATM-ek kihelyezése, üzemeltetése nem olcsó megoldás, épp ezért önállóan aligha tudnának megjelenni a kisebb településeken. Van persze a világban számos helyen olyan megoldás – pl. az USA-ban a NationalLink hálózat – ahol több bank közösen üzemeltet bankjegykiadó készülékeket – az ilyen co-branded készülékek fenntartása olcsóbb, megosztott költségekhez vezethet. (Korábban itthon a Raiffeisen Bank saját ATM-ként ismerte el a bankfüggetlen ATM-hálózat üzemeltető Euronet automatáit, de itt nem közös üzemeltetésről volt szó.) Gergely Péter szerint a co-branded ATM-ek megjelenését ugyan hazánkban jogszabály nem tiltja, de megjelenésükre szabályozói lépés nélkül egyelőre kicsi esély van.

A Cash-back csak támogatással lehet segítség

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint a kistelepüléseken lakók készpénzhez jutását első ránézésre megoldhatná, ha több helyi kereskedőnél – jellemzően a kistelepüléseken jelen lévő Reál és Coop hálózatban – bevezetésre kerülne a Cash-back szolgáltatás. A megoldás révén az ügyfelek kártyás fizetésük után havonta maximum két alkalommal, összesen 40 ezer forint erejéig kérhetnek vissza a fizetett összegen felül készpénzt a boltok pénztáraiban. Gergely Péter szerint ugyanakkor a megoldás elterjedése továbbra is nehézkes – Magyarországon intézményes formában csak a Penny üzletekben került bevezetésre. 

A kistelepüléseken a legnagyobb gondot az okozná, hogy komoly eséllyel előfordulhat, hogy a boltban – elsősorban a reggeli nyitást követő időszakban – nem lenne annyi készpénz, amennyit az adott napon (időszakban) a vásárlók fel akarnának venni. A kiemelkedően magas készpénzlogisztikai költségek – folyamatosan magas készpénzállomány tartása, berendelése, őrzése – a szakember szerint külön, célzott támogatás nélkül a kistelepüléseken egyszerűen nem tenné rentábilissá a szolgáltatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Gazdaság

TIME100: a Huawei a világ legbefolyásosabb vállalatai között

A Huawei felkerült a TIME100 2025-ös legbefolyásosabb cégeket felsoroló listájára, mivel az amerikai szankciók ellenére jelentős előrelépéseket tett az AI, az 5G, a 6G, a felhőtechnológia és az elektromos járművek fejlesztése terén, valamint 2024-ben kiemelkedő, 118,2 milliárd dolláros bevételt ért el.

A Huawei új lendülettel válaszol az amerikai exportkorlátozások okozta kihívásokra. Ugyan Washington megtiltotta Kínának a hozzáférést az Nvidia legfejlettebb mesterséges intelligencia termékeihez, a Huawei Ascend 910C AI chipje az Nvidia H100 chipek teljesítményének akár 60%-át is elérheti bizonyos feladatokban. A vállalat az 5G-technológia területén meghatározó szerepet tölt be, és aktívan részt vesz a 6G-fejlesztés nemzetközi irányainak alakításában is. Emellett a felhőtechnológia és az elektromos járművek fejlesztése terén is folyamatos innovációval és előrelépésekkel erősíti pozícióját. A Huawei 2024-es bevétele 118,2 milliárd dollár volt, ami 22,4%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Továbbá nemrég piacra dobtak egy 18-hüvelykes, hajtogatható kijelzővel rendelkező laptopot is, amely a saját fejlesztésű Harmony operációs rendszert futtatja.

„A Huawei elkötelezett amellett, hogy erős számítástechnikai kapacitást építsen ki Kínában, és alternatív megoldást kínáljon a világnak”

– mondta korábban Meng Wanzhou, a cég pénzügyi igazgatója és a vállalat alapítója, Ren Zhengfei lánya.

A TIME100 legbefolyásosabb cégeket felsoroló 2025-ös listája a világ olyan vállalatait emeli ki, amelyek jelentős hatást gyakorolnak különböző ágazatokban, például a technológia, az egészségügy és a fenntarthatóság terén. A TIME szerkesztői és szakértői gondosan válogatják ki a cégeket újító szellemük, globális hatásuk és vezető szerepük alapján.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Egymillióval nőhet a lakossági klímák száma Magyarországon – így válasszunk okosan

A háztartási klímaberendezések száma két évtized alatt megtízszereződött Magyarországon, jelenleg másfélmillió ilyen készülék van használatban, de a következő öt évben akár közel egymillióval is növekedhet a lakossági légkondik állománya.

Az LG szakértője e felfutás, illetve a minden nyáron jelentkező vevői roham kapcsán oszt meg hasznos tippeket a klímavásárlás előtt állók számára.

A hazai villamosenergia-rendszer irányítását végző MAVIR előrejelzése alapján a meglévő, közel másfélmilliós darabszámon túl 2030-ig további mintegy félmillió légkondicionáló készüléket szereltethetnek fel a magyarországi háztartások, de egy dinamikusabb felfutást feltételezve a közel egymilliós növekedés sem zárható ki. Öt év múlva így akár már 2,4 millió készülék is üzemelhet a hazai lakóingatlanokban. Ez persze nem jelenti azt, hogy fél évtized múlva a bő 4,6 milliós lakásállomány fele el lesz majd látva légkondicionálóval – hiszen nem ritka, hogy egy ingatlanba több készüléket is beszereltetnek –, az viszont biztos, hogy KSH legutóbbi, 2022-es népszámlálási statisztikájában szereplő arány, nevezetesen az, hogy a magyar lakások 28 százalékában működik klímaberendezés, jelentősen növekedni fog.

Egyre többen használják a légkondit fűtésre is

A statisztikai hivatal adataiból kitűnik, hogy a klímaberendezések területi eloszlása erősen eltérő, amiben a klimatikus és a jövedelmi viszonyok is közrejátszanak. Budapesten a lakások több mint harmadában (37%), a Balaton és a Velencei-tó környékén pedig ennél is magasabb arányban található ilyen készülék. Kiemelkedő még Pest és Csongrád-Csanád vármegye, valamint más alföldi területek, ahol nyáron az ország legmagasabb hőmérsékletei mérhetők. A legkevesebb klíma a hegyvidéki térségekben, például Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található – alapvetően a domborzat és az alacsonyabb nyári hőterhelés miatt.

„Az emberek egyre jobban alkalmazkodnak a forró nyarakhoz: ma már nem ritka, hogy valaki nemcsak hűteni, hanem átmeneti időszakban fűteni is klímával szeretne – főként az energiaárakkal kapcsolatos bizonytalanság miatt”

– mondta Falvi József, az LG magyarországi légkondicionáló üzletágának értékesítési vezetője.

Így válasszunk megfelelő klímát

Az LG tapasztalatai szerint a vásárlók egyre tudatosabbak: sokan már a szezon előtt beszerzik és telepíttetik a készüléket, hogy elkerüljék a nyári rohamot. Ennek ellenére a kánikula idején így is többszörösére nő a kereslet, különösen a gyorsan elérhető modellek iránt.

„A klíma ma már nemcsak a nyári túlélés eszköze, hanem az otthoni komfort és energiahatékonyság alapja is. A vásárlók egyre tudatosabbak, és hosszú távra terveznek”

– fogalmazott Falvi József.

A fűtésre is használt klímák esetében különösen fontos az inverteres, energiatakarékos technológia, valamint az, hogy a berendezéseket ne méretezzék túl, gondoskodjanak a kondenzvíz téli elvezetéséről, és számoljanak a meleg levegő felfelé áramlásával, ha a beltéri egység oldalfalra kerül.

Érdemes figyelni arra, hogy a készülék minél magasabb SCOP energiahatékonysági értékkel rendelkezzen, minél alacsonyabb külső és belső zajkibocsátás mellett, de rendkívül fontos a garanciaidő hossza és a szervizháttér is. A távoli vezérelhetőség érdekében válasszunk wifis berendezést, illetve nézzünk utána, hogy a kényelmes kezeléshez szükséges mobiltelefonos applikáció milyen felhasználói értékeléssel rendelkezik.

„Az LG ThinQ mobilalkalmazás például 5-ből 4,6 *-on áll a Play áruházban, közel 900 ezer értékelés alapján”

– emelte ki a szakember.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Nem a cég az értékes, hanem a benne lévő tudás

A Lightyear befektetési platform 2025. június 17-én panelbeszélgetést szervezett a céges pénzügyek kezeléséről.

A jó hangulatú eseményen részt vett Balogh Petya startupokkal foglalkozó befektető, Töreky Bence, a nemzetközi átutalások kezelésére szolgáló megoldásokat kínáló globális technológia vállalat, a Wise csoportvezetője, valamint Fekete Dániel, a Billingo online számlázási platform egyik alapítója. A megjelenteket a rendezvény házigazdája, Somogyi Flóra, a Lightyear kutatási vezetője kérdezte.

A bizonytalanság okai

Első körben arra keresték a választ, hogy mik lehetnek a mostanában tapasztalható bizonytalanság fő okai. Balogh Petya elmondta, hogy az egyre gyorsabban változó világunkban vállalkozóként folyamatosan gondolkodni, alkalmazkodni kell, ami nehéz feladat, de végeredményben megéri. Fekete Dániel úgy vélte, hogy vállalkozni mindig is nehéz volt, de az elmúlt években teljesen megszűnt a stabilitás, elég csak a járványra vagy a háborúra gondolni.

A kiszámíthatatlanság egyik fő oka a közelmúltbeli magas infláció, ezzel pedig minden vállalkozónak kezdenie kell valamit. Ennek ellenére még mindig sokan vannak, akik nem úgy tekintenek a pénzre, mint amit dolgoztatni kellene – bár a termelőeszközök vagy például egy munkatárs esetében ez elképzelhetetlen lenne. Balogh Petya kifejtette, hogy az infláció „kiszívja a vállalkozóból a jövőbe vetett hitet”, így a pénz inkább csak áll a bankszámlán, és kevesebb beruházás valósul meg.

Fektessünk a jövőbe

Arra a kérdése, hogy milyen konkrét megoldások segíthetnek a vállalkozóknak, Fekete Dániel a digitalizáció fontosságát hangsúlyozta, hiszen az új technológiák – akár AI-eszközök formájában – sokat javíthatnak egy cég hatékonyságán. Szóba került az is, hogy Magyarországon nemzetközi összehasonlításban meglehetősen alacsony a vállalkozói tudás, és éppen ezért egy cégvezetőnek érdemes lehet ilyen téren fejlesztenie magát. Az ugyanis nem elég, hogy ért a saját szakmájához, mert közben a cégvezetéssel kapcsolatos fogásokat is el kell sajátítania, ha sikeres szeretne lenni. Ebben pedig már kis lépésekkel is hatalmas versenyelőnyre lehet szert tenni.

A vállalkozások pénzügyeiről beszélve Töreky Bence elmondta, hogy kezdetben az is sokat jelent, ha pontosan nyilvántartjuk a bevételeket és kiadásokat, és tudatosan odafigyelünk arra, hogy több pénz jöjjön be, mint amennyit elköltünk. Emellett azt javasolja, hogy a vállalkozások fektessenek be intelligens megoldásokba az üzleti pénzügyek racionalizálása érdekében – a többpénznemű fizetésektől kezdve a cash flow menedzsmentig –, így a több időt és energiát fordíthatnak a növekedésre és a bővülésre. Balogh Petya hozzátette, hogy elengedhetetlen a jövőbe fektetni, vagyis az energiánk egy részét olyasmire fordítani, amitől holnap egy kicsit jobb, sikeresebb lehet a vállalkozás. „Egy sikeres cégben több a jövő idejű mondat” – összegezte.

Merjünk hibázni

A panelbeszélgetés résztvevői ezenkívül arra is kitértek, hogy mennyire fontos egy vállalkozónál, hogy merjen hibázni – hiszen abból lehet a legtöbbet tanulni. A jó startupbefektető például tisztában van ezzel, ezért nem egy-két cégbe fektet, mert tudható, hogy az induló vállalkozások nagy hányada nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Ez azonban nem baj, mert ha a vállalkozók egy kudarc után talpra állva újrakezdik, már több tapasztalattal kezdhetnek felépíteni egy újabb céget. Egy sikeres vállalkozónak pedig nem is igazán a cége az értékes, hanem a felhalmozott tudása.

Amikor Somogyi Flóra arról kérdezte a vendégeit, hogy milyen ballépéseket követhetnek el a cégek, Fekete Dániel elmondta, hogy nem szabad struccpolitikát folytatni – azaz pontosan tisztában kell lenni a pénzügyek alakulásával. Továbbá az is végzetes lehet, ha valaki nem tudja megragadni a kínálkozó lehetőségeket. Szintén nem szerencsés, ha a cég nem figyel oda az ügyfelek igényeire, vagy nem létező problémákat old meg. Ezért elengedhetetlen megérteni, hogy mi fontos az adott vállalkozás termékét vagy szolgáltatását használóknak. Ezenkívül a cég tőkéjét jól kell tudni kezelni ahhoz, hogy az adott termék vagy szolgáltatás szakmailag is sikeres legyen. Ha pedig ez rendben van, akkor az olyan, mintha több energiával lehetne versenyezni – kétszer akkora csapattal még jobb terméket lehet előállítani, és meg lehet fizetni a legjobb képességű munkatársakat. 

Szakember vagy vállalkozó? Mindkettő!

Ha valaki szakemberből lett vállalkozó, akkor is meg kell tanulnia okosan bánni a pénzzel, hogy az a cég motorjaként működjön, és ne csak a bankszámlán parkoljon. Ez persze egyfajta kockázatvállalás, hiszen a vállalkozás meglévő működési kockázata mellé a pénz dolgoztatásával megjelenik a pénzügyi kockázat is – ennek mérlegelése pedig felelősséggel jár. Aki viszont felvállalja ennek a döntésnek a súlyát, az nagy lépést tehet a vállalkozása pénzügyi sikerének megalapozása felé.

A pénz dolgoztatása tehát elengedhetetlen – enélkül ugyanis csak áll a bankszámlán, és egészen biztosan felemészti az infláció. Kezdeni kell vele valamit, ehhez pedig világos tervre és a kockázatok alapos felmérésére van szükség. Amennyiben a pénz dolgoztatása, befektetése mellett dönt valaki, érdemes diverzifikálnia, vagyis többféle eszközbe fektetnie, hogy csökkentse a kockázatokat.

A hosszú távú siker titka

Az esemény lezárásaként a szakértők néhány fontos tanulságot is megosztottak a hallgatósággal. El kell például fogadni azt, hogy nem lehet minden ügyfelet száz százalékosan kiszolgálni, de törekedni kell rá, hogy mindennap egy kicsit jobb kiszolgálást kapjanak, és akkor jó irányba haladnak a dolgok. Ezenkívül egy vállalkozónak arra is tudatosan figyelnie kell, hogy ne égjen ki a nagy hajtásban. Hiszen hosszú távon csak így lehet sikeres valaki.

A Lightyear célja, hogy a vállalkozók számára is egyszerű és átlátható befektetési lehetőségeket nyújtson. A rendezvény e misszió részeként jött létre, és a jövőben is folytatódnak a hasonló edukatív események.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss