Gazdaság
Fordulat az építőiparban: csökkenő munkadíjak, stagnáló szakemberhiány
Csökkentek az építőipari munkadíjak: az átlagos négyzetméterár 7 százalékkal esett vissza, ezzel újra a tízezer forintos lélektani határ alá került.
A szakemberhiány gyakorlatilag változatlan: az átlagos várakozási idő februárban 53 nap volt – derül ki a Mapei Kft. friss országos kutatásából.
A szakemberhiány érdemben nem változott: míg 2024-ben átlagosan 52 napot kellett várni egy szakemberre, idén ez az idő 53 nap.
„Ez a várakozási idő már mind a szakemberek, mind pedig a megrendelők számára optimális, tervezhető”
– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője. A szakember szerint a probléma ma már nem is a vállalási idők hosszában keresendő, hanem a visszaeső keresletben és a piaci bizonytalanságban.
A munkaerőhiány keletről nyugatra nő
A szakemberhiány területi eloszlása 2025-ben is markáns eltéréseket mutat: a legrövidebb várakozási idő Nógrád megyében jellemző, ahol átlagosan 40 nap alatt kezdődhet meg a munka, míg a leghosszabb átfutási időt Somogy megyében találjuk, 54 nappal. A fővárosban 47 napos az átlagos vállalási idő, ami bár közel van az országos átlaghoz, mégis valamivel alatta marad. Ennek Markovich Béla szerint az a magyarázata, hogy a folyamatosan magas kereslet mellett a fővárosban a szakemberkínálat is nagyobb. Pest, Komárom-Esztergom és Fejér vármegyékben szintén magas, 50–51 napos várakozással kell számolni.
A régiós adatok ugyanakkor pontosabb képet rajzolnak az országos helyzetről, mivel a megyei átlagokat könnyen torzíthatják egy-egy kiugró válaszok, ezzel szemben a nagyobb területi mintán alapuló regionális bontás kiegyensúlyozottabb és megbízhatóbb.
A számokból világosan kirajzolódik a tendencia: keletről nyugatra haladva egyre hosszabb a várakozási idő. Míg Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon átlagosan 42 napot kell várni a munkakezdésre, addig Nyugat-Dunántúlon ez már eléri az 54 napot. A Dél-Alföldön 48 nap az átlagos várakozási idő, ami ugyan elmarad a nyugati régiókban mért értékektől, de jelentősen meghaladja az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon tapasztalt 42 napos átlagot. Markovich szerint a viszonylag magas érték oka, hogy a térségben zajló nagyberuházások – köztük a szegedi BYD-gyár és a kecskeméti Mercedes-bővítés – erőteljesen szívják el a munkaerőt.
A szakemberhiány alakulása jelentős eltéréseket mutat az egyes szakmacsoportok és a vállalt munkák nagysága szerint. Minél nagyobb a beruházás, annál hosszabb a várakozási idő: apróbb javítások esetén átlagosan 49 nap, kisebb felújításoknál 51 nap, közepes beruházásoknál 58 nap, míg nagyobb projekteknél 59 nap a jellemző. Az adatok alapján a nagyobb beruházások vállalási ideje csökkent a legnagyobb mértékben az előző évhez képest, ami a lakáspiac visszaesésével, valamint az állami és önkormányzati beruházások alacsony szintjével magyarázható.
A leghosszabb vállalási idő továbbra is a generálkivitelezőknél jellemző, ahol átlagosan 63 napot kell várni a munkakezdésre. Szorosan követik őket a bádogosok (62 nap), az épületszigetelők (60 nap) és a kőművesek (57 nap). Ezzel szemben 2025-ben az épületgépészek a leggyorsabbak, ők átlagosan 42 napos vállalási idővel dolgoznak. Az országos átlag (53 nap) alatti értékeket produkálnak még az ácsok (48 nap), a villanyszerelők és a víz- és gázszerelők (egyaránt 50 nap), valamint a festők (51 nap).
Árcsökkenés Budapesten, felzárkózás vidéken
Az építőipari szakipari munkák átlagos négyzetméterára 2025 februárjában 9 495 forint volt, ami 7 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. Az adatok alapján az országos átlagár csökkenését elsősorban Budapest és Közép-Magyarország jelentős súlya és áresése okozta, ugyanakkor a vidéki régiókban egyértelmű felzárkózás figyelhető meg az árakban.
A legmagasabb átlagár Észak-Magyarországon tapasztalható, ahol 10 321 forint/m² a jellemző munkadíj. Ezt követi Közép-Magyarország (10 260 Ft) és Budapest (10 166 Ft). Az országos átlag alatti árakkal Észak-Alföld (9 495 Ft) és Dél-Alföld (9 307 Ft) rendelkezik. A dunántúli térségek közül Dél-Dunántúlon 9 835 Ft, Nyugat-Dunántúlon 9 802 Ft, míg Közép-Dunántúlon 9 728 Ft az átlagos munkadíj négyzetméterenként.
A megkérdezett szakemberek 64 százaléka tervez áremelést 2025-ben, az emelés átlagos mértéke 14 százalék.
„Az építőipari árak változása mögött elsősorban gazdasági kényszer húzódik meg, nem pedig árrésnövelés a cél”
– mondta Markovich Béla.
Az áremelési szándék hátterében leginkább a tartós infláció (65%), az üzemanyagárak (22%), az anyagköltségek (17%), valamint a vállalkozások működési kiadásainak (16%) növekedése áll. A munkabérek emelkedése (12%) szintén hozzájárul a költségnyomáshoz. Ezzel szemben a piaci árakhoz való igazodás (4%) és az elmaradt korábbi áremelések pótlása (3%) csupán kisebb mértékben befolyásolják az árképzést.
A szakemberek 36 százaléka ugyanakkor nem tervez áremelést idén, 80 százalékuk ezt a fizetőképes kereslet hiányával és az ügyfelek árérzékenységével indokolja. A válaszadók 58 százaléka érzékeli úgy, hogy nőtt a verseny, illetve kiszámíthatatlan a gazdasági környezet, ami ugyancsak jelentősen befolyásolja az árazási döntéseiket is.
A visszafogott kereslet és a piaci bizonytalanság miatt sok vállalkozás inkább az árstabilitást tartja elsődleges szempontnak, és elkerüli az áremelés kockázatát, mivel attól tartanak, hogy a jelenlegi, rendkívül árérzékeny piacon a drágulással elveszíthetik megrendeléseiket.
„Kevesebb a munka, nagyobb a verseny. A stabilitás fontosabb lett, mint az áremelés”
– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.
Fordulóponton az építőipari hangulat
Bár továbbra is sokan borúlátóan tekintenek az építőipari ágazatra, a szakemberek megítélése javuló tendenciát mutat. A felmérés szerint az építőipari szakemberek 47 százaléka úgy érzi, hogy az ágazat rossz irányba halad – ez ugyan még mindig magas arány, de 11 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ezzel párhuzamosan 24 százalék már javulást érzékel, ami 8 százalékpontos növekedést jelent. A válaszadók 29 százaléka szerint pedig nem változott a helyzet, ami 3 százalékkal magasabb az előző évhez képest.
„Bár továbbra is nehézségekkel küzd az ágazat, már pislákol a fény az alagút végén. Az, hogy egyre többen érzékelnek javulást, azt mutatja, hogy a piaci szereplők alkalmazkodtak a körülményekhez, és kezd visszatérni az óvatos optimizmus”
– vélekedik Markovich Béla. A cégvezető szerint a stabilizálódó alapanyagárak, az állami ösztönzők és a kereslet lassú élénkülése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakemberek megítélése pozitívabb irányba mozdult.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Már nem luxus az okosrendszer az új ingatlanoknál
2026-ra a társasházaknál alapelvárássá válik a “belépő szintű” okosotthon-csomag.
Európában már minden harmadik otthon “okos”, a prognózisok szerint 2029-re 42 százalékos penetrációra számíthatunk[1] az újépítésű ingatlanoknak, illetve az ún. retrofit megoldásoknak, azaz a meglévő lakások utólagos okosításának köszönhetően. A mérnök-közgazdász szerint Magyarországon 2026-ra az új társasházaknál alapelvárássá válik egy “belépő szintű” okosotthon-csomag, az épületgépész pedig azt valószínűsíti, hogy a gépi szellőztetés és az esővízmenedzsment az okosrendszerek egyre fontosabb elemei lesznek. A szereplők 2026-ban érezhető piaci élénkülésre számítanak, a jövő pedig a prediktív, “előrelátó” funkciók bővülése felé mutat.
Az ingatlanberuházók is felismerték az okos rendszerekben rejlő potenciált
„A tapasztalat azt mutatja, hogy itthon már nem csak a kiemelt lokációkban, de akár a peremkerületekben is egyre gyakrabban legalább egy alap okosotthon csomaggal építik meg az ingatlanberuházók a lakásokat”
– árulja el Kovács Zoltán, az intelligens épületelektronikával foglalkozó iContrAll ügyvezetője.
A mérnök-közgazdász szerint a lakók 20-30 százaléka ráfizetéssel bővíti is a megkapott alaprendszert, mert méltányolja és hasznosnak ítéli a minőségi műszaki tartalmat. A jelenséget az ingatlan beruházók is felismerték, hiszen az okos megoldások egyben marketing eszközök is, értéknövelő tényezőként magasabb kategóriára pozícionálják az ingatlant – mindezt ráadásul már nem is jelentős többlet költség fejében.
Tegnap luxus – ma már alap – mi jön holnap?
Az okosotthonok terjedésével mára egyértelművé vált, hogy ami néhány éve még prémium kategóriát jelentett, 2026-ra az új építésű ingatlanok alapfelszereltségévé válik. De mit is takar pontosan ez az „alapcsomag”? Tatár Ádám, a Wavin beltéri klímamegoldásokkal foglalkozó épületgépész mérnöke szerint a hűtés-fűtés intelligens vezérlése, az okoskapcsolók, valamint a különböző szenzoros funkciók jelentik a belépőszintet. A rendszer azonban jóval tovább bővíthető: az épületgépészethez kapcsolódó megoldások – mint a vezérelt gépi szellőztetőrendszerek, a víz- és csőhálózati szenzorok, illetve az esővíz-menedzsment – mind integrálhatók a lakás digitális infrastruktúrájába.
„A trend ma már egyértelműen a prediktív, előrelátó funkciók bővülése felé mutat, ahol az otthon már a felhasználó előtt tudja, mire van szüksége. A vásárlók emellett az apró döntéseket és rutinfeladatokat csökkentő, automatikus folyamatokat – például szivárgásjelzést vagy távvezérlést – is egyre inkább elvárják”
– teszi hozzá az innovatív épületgépészeti megoldásairól ismert Wavin szakértője.
Nagy beruházás – minimális okosotthon-költség
Az olyan nagy beruházások esetében, mint a Kopaszi Gát Budapart projekt részeként a közelmúltban átadott 141 lakásos társasház, az okosrendszerek kialakításakor a feladatok összetettsége, egymásra hatása mellett a nagy lakásszám miatt is körültekintő tervezésre és precíz kivitelzésre van szükség. Ebben a projektben a Wavin intelligens felületfűtési és -hűtési rendszere, illetve az iContrAll okosotthon- és hőközponti vezérlőrendszerre is az alapfelszereltség részét képezték.
Az ilyen alapcsomagok költsége új építésű ingatlanok esetén jellemzően mindössze néhány százalékot tesz ki a teljes beruházási értékből, míg felújítás során – a meglévő rendszerek átalakítása miatt – némileg magasabb ráfordítással kell számolni. A rendszer üzemeltetéséhez egy komoly, hosszú távon is elérhető informatikai háttérre és ügyfélszolgálatra is szükség van, ennek költségét pedig már a vételárban érvényesíteni kell, hiszen a jelenlegi piaci elvárás az, hogy mindezt a vásárlók külön havidíj nélkül kapják meg.
A tapasztalatok szerint az okos megoldásokba való beruházás a fejlesztők számára mindenképpen megtérül, hiszen ezek már ma is mérhetően növelik az ingatlan értékét: a “smart” és “green premium” egyre meghatározóbb tényezővé válik a lakáspiacon.
[1] North America and European Smart Homes and Home Automation EUROPE ACCELERATES TOWARD SMART HOMES: 102.8 MILLION SMART HOMES BY 2029 – BBK – Construction Development
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Közel 45%-kal nőtt az elektromos autók iránti érdeklődés – stabil kínálat mellett élénkült a használtautó-piac 2025-ben
2025-ben kedvező számokat mutatott a hazai használtautó-piac: a Használtautó.hu adatai szerint a teljes éves érdeklődések száma több mint 130 ezerrel, közel 3%-kal nőtt az előző évhez képest, miközben a kínálat volumene stabil maradt.
Az átlagos vételár emelkedése mellett javult a kínálat minősége is: csökkent a meghirdetett autók átlagéletkora és futásteljesítménye. A keresleti növekedést döntően az elektromos és hibrid modellek, valamint a városi terepjárók iránti élénkülő érdeklődés hajtotta, ami a piac folyamatos modernizációját jelzi.
A teljes évet tekintve a Használtautó.hu felületén 4,95 millió érdeklődést regisztráltak, ami több mint 130 ezerrel, mintegy 2,7%-kal haladta meg a 2024-es értéket. A hirdetések száma eközben gyakorlatilag változatlan maradt: 2025-ben 733 ezer hirdetés szerepelt a portálon, ami nagyjából 2 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A kereslet növekedése így stabil kínálat mellett ment végbe, ami kiegyensúlyozottabb piacot eredményezett.
A kínálati árak emelkedtek: az átlagos vételár 4,78 millió forintról 5,13 millió forintra nőtt, ami 7,4%-os drágulást jelent éves szinten. Ezzel párhuzamosan azonban a kínálat minősége is javult. Az átlagos járműéletkor 12,93 évről 12,87 évre csökkent, az átlagos futásteljesítmény pedig 179 300 kilométerről 177 581 kilométerre mérséklődött, ami azt jelzi, hogy lassú, de folyamatos fiatalodás indult el a használtautó-piacon.
Az elektromos és hibrid modellek húzták növekedést
A kereslet növekedésének döntő része az alternatív hajtású járművekhez kötődött. Az elektromos autók iránti érdeklődés egyetlen év alatt 44,5%-kal nőtt, míg a hibrideknél 20,8%-os bővülés volt megfigyelhető. Együttesen több mint 123 ezerrel nőtt az elektromos és hibrid modellekhez kapcsolódó érdeklődések száma, ami önmagában szinte lefedi a teljes piac éves növekményét.
Mindeközben a benzines autók iránti kereslet enyhén, 1,7%-kal emelkedett, a dízelek esetében viszont 2%-os visszaesés történt. Ez nem hirtelen fordulatot, hanem a dízel szerepének lassú, fokozatos mérséklődését jelzi.
Árfronton is markáns különbségek rajzolódtak ki. A benzines és dízel modellek átlagára 4–7% közötti mértékben nőtt, míg az elektromos autók átlagára 3,6%-kal csökkent egy év alatt. A hibridek ára gyakorlatilag stagnált. Ennek eredményeként az elektromos és a hibrid modellek átlagára egyre közelebb kerül egymáshoz, ami azt eredményezi, hogy az elektromos autók fokozatosan elérhetőbb választássá válnak a használtautó-piacon.
A városi terepjárók előretörése
A karosszériatípusok szerinti bontásban 2025 egyértelmű nyertese a városi terepjáró (crossover) kategória volt. Az ilyen kivitelű autók iránti érdeklődés 16,5%-kal nőtt, több mint 126 ezer érdeklődéssel meghaladva az előző év szintjét.
A crossoverek átlagára mindössze 1,6%-kal emelkedett, miközben továbbra is ezek a modellek képviselik az egyik legfiatalabb kínálati szegmenst, alig több mint 7 éves átlagéletkorral. A kombi kivitelű autók szintén erős évet zártak: a kereslet 2,4%-kal nőtt, az átlagéletkor enyhén csökkent, miközben az árak emelkedtek. Ezzel szemben a ferdehátú és a sedan modellek iránti érdeklődés kis mértékben visszaesett, ami a hagyományos kivitelek fokozatos háttérbe szorulását jelzi.
A legnépszerűbb modellek sorrendje 2025-ben nem változott érdemben: továbbra is az Opel Astra, a Volkswagen Golf és a Suzuki Swift vezette a keresleti toplistát, ami a piac stabilizálódását tükrözi.
„2025-ben több kedvező változás is látható volt a hazai használtautó-piacon. A 2024-es évhez képest több mint 130 ezerrel nőtt az érdeklődések száma, és bár csak kisebb mértékben, de csökkent a személyautók átlagéletkora és átlagos futásteljesítménye is. A legnépszerűbb modellek sorrendje nem változott, hiszen továbbra is az Astra, a Golf és a Swift vezeti a toplistát. A következő évre bizakodva tekintünk előre: a tavaly elindult élénkülés, az új márkák és modellek megjelenése, valamint a használt piacra kerülő flottás autók növekvő száma alapján további erősödésre számítunk a piacon”
– mondta Koralewsky Márk, a Használtautó.hu üzletágvezetője.
A 2025-ös adatok alapján a hazai használtautó-piac nem hirtelen átalakuláson, hanem folyamatos modernizáción megy keresztül: nő az érdeklődés, fiatalodik a kínálat, és egyre nagyobb szerepet kapnak az alternatív hajtású, korszerűbb járművek.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A Bosch érzékelőplatformja forradalmasítja a robotok mozgásérzékelését
Zökkenőmentes felhasználói élmény az új precíziós érzékelési szabványnak köszönhetően
- Három új termékváltozat a robotika, az XR fejhallgatók és szemüvegek, valamint a viselhető okoseszközök arzenáljában.
- A Bosch megőrzi vezető pozícióját a MEMS-érzékelők piacán, 4 százalékos éves növekedési ütemmel a bevétel akár a 19,2 milliárd dollárt is meghaladhatja 2030-ra.
- A mérési pontosság új szintje válik elérhetővé a prémium szórakoztatóelektronikai eszközök gyártói számára.
A robotika és a kiterjesztett valóság (Extended Reality, XR) gyors fejlődésének hátterében egy kevésbé látványos, ugyanakkor kulcsfontosságú technológia áll: a mikroelektromechanikai rendszerekre épülő szenzorok, azaz a MEMS-megoldások. Ezek az apró, mégis rendkívül kifinomult eszközök – az élő szervezetek érzékszerveihez hasonlóan – lehetővé teszik, hogy a gépek érzékeljék és értelmezzék saját mozgásukat és térbeli helyzetüket. Ez a tértudatosság az, amely a komplex algoritmusokat folyamatos mozgássá és magával ragadó digitális élménnyé formálja.
Három új csúcskategóriás érzékelő jelenik meg az egyre bővülő piacon
A CES 2026 szakkiállításon a Bosch Sensortec bemutatja a BMI5 platformot, az inerciális (gyorsulási és giroszkópos) érzékelők új generációját, amely rendkívül alacsony zajszint mellett nagy pontosságú teljesítményt nyújt a mozgás minden finom elemének rögzítésében, több eszközosztályon átívelve. A megosztott hardveres alapra épülő és intelligens szoftverrel ellátott platform három változatban kerül forgalomba: BMI560, BMI563 és BMI570. A BMI5 termékcsalád termékei a fogyasztói elektronikai eszközök gyártóinak prémium szegmensét célozza, megalapozva ezzel a MEMS-érzékelő piac további növekedését. A Yole Group piackutató és stratégiai tanácsadó cég szerint ez a piac – amelyben a Bosch őrzi vezető pozícióját – várhatóan több mint 19,2 milliárd dollár bevételű üzletággá bővülhet 2030-ra, 4 százalékos átlagos éves összetett növekedést produkálva (CAGR 2024-2030).* A nagy volumenű sorozatgyártási igények kielégítése érdekében a németországi reutlingeni Bosch félvezetőgyár (wafer fab) tisztatéri területe 35 000 négyzetméterről több mint 44 000 négyzetméterre bővült 2025 végére.
Célirányos megoldások, széleskörű felhasználhatóság
A BMI560 érzékelő élethűvé teszi a virtuális és a kiterjesztett valóság élményét. Szinte késedelem nélkül, pontosan követi a fej mozgását, lehetővé téve a 3D-s környezet interakcióit a felhasználók számára. A fejlett képstabilizátor segítségével az okostelefonok és akciókamerák éles, elmosódástól mentes fényképeket és videókat készítenek, még heves mozgás és rázkódás közben is.
A BMI563 képes kezelni a rezgéseket és az extrém mozgásokat, így ideális olyan robotokhoz, amelyeknek precízen kell navigálniuk, vagy az olyan virtuálisvalóság-vezérlőkhöz, amelyek a kéz apró mozdulatait hivatottak nyomon követni. A platform segítséget nyújt ezeknek az eszközöknek abban, hogy rendkívüli pontossággal megértsék saját környezetüket és mozgásukat. A Bosch új MEMS-érzékelője például még akkor is hatékonyan képes segíteni egy humanoid robot térbeli tájékozódását, ha kamerájának lencséje takarásba kerül.
A BMI570 javítja az okosórák és a vezeték nélküli fülhallgatók teljesítményét. Elődjéhez képest az új platform kétszeres mérési tartományt biztosít, amely lehetővé teszi a mozdulatok és gesztusok még szélesebb körének észlelését, különösen dinamikus mozdulatok esetében. Hanglejátszásra alkalmas eszközöknél pontos fejorientációs adatokat biztosít a 3D-hangélményhez, például aktívan reagál a felhasználó zenehallgatás vagy hívás közben végzett mozgására, így azt a hatást kelti, mintha a hang egy meghatározott irányból érkezne.
A műszaki mesterséges intelligencia magas színvonala felelősségteljes innovációval párosul
A peremhálózaton futó mesterséges intelligencia (Edge AI) segítségével a készülék mindig használatra kész állapotban marad (always-on). Ez annak köszönhető, hogy közvetlenül az érzékelőben ismeri fel a mozgásmintákat. Így csökken az energiafogyasztás, gyorsabbak lesznek a válaszreakciók, és további intelligens funkciók válnak elérhetővé. Ilyen például az automatikus tevékenységfelismerés egy okosórán, amelyhez nem szükséges a felhasználó külön interakciója az eszközzel. A BMI5 platform minden változata megfelel a Bosch Sensortec eddigi legmagasabb ökológiai szabványainak, ötvözve a műszaki teljesítményt a felelős innovációval. Ez az egységes architektúra lehetővé teszi az eszközgyártók számára, hogy a legmodernebb fejlesztési folyamatok is mindvégig fenntarthatóak maradjanak a termékcsaládok teljes életciklusán át.
„A BMI5 platformmal megszilárdítjuk a mozgásérzékelő eszközök következő generációjának alapját”
– mondta Stefan Finkbeiner, a Bosch Sensortec igazgatója.
„Ügyfeleink minden változat esetében élvezhetik a kiegyensúlyozott pontosság, a stabilitás és a kivételes teljesítmény előnyét, amelynek az érzékeny XR-rendszerek, a megbízható robotika és az intuitív viselhető eszközök is köszönhetők. A platform ötvözi a Bosch technikai színvonalát a felelősségteljes innovációval. Egyben tükrözi a vállalat minőségre és fenntarthatóságra vonatkozó alapértékeit, és alkalmazások széles sorát támogatja egyetlen, szabályozható architektúrával. A BMI5 család tovább növekszik, hiszen a platform legújabb variációi már a gyártósoron vannak.”
*Forrás: Status of the MEMS Industry 2025 report, Yole Group.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Egy magyar fejlesztésű okoseszköz segít már több mint ezer háztartásnak csökkenteni az áramfogyasztását
-
Ipar2 hét ago
A 4iG stratégiai befektetőként belép az amerikai Axiom Space-be
-
Szórakozás2 hét ago
Magyar kutatói sikereket mutat be a Discovery
-
Zöld2 hét ago
A Samsung mosógépei karbonlábnyom-csökkentési minősítést kaptak a DUCD előírása alapján
-
Tippek2 hét ago
Így készüljünk az ünnepekre négylábú kedvencünkkel
-
Szórakozás1 hét ago
Tűzijáték szilveszterkor: a szakértők szerint a szigorítások a feketekereskedelmet erősíthetik
-
Gazdaság1 hét ago
A cégkultúra ugyanonnan indul, mint a társadalmi felelősségvállalás: az emberi kapcsolatokból
-
Zöld6 nap ago
A jövő elvárásait is túlszárnyalja a Schneider Electric új üzeme





